Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Truiden egy érdekes hely volt, a korai középkorban épült itt egy kolostor és zarándokhely lett, a 1200-as évektől a távolsági kereskedelem egyik állomása.
Két temetője volt, a kolostor köré a szerzeteseket és a városi gazdagokat temették, a másikba a város lakóit. A kora középkorban kelta többség és germán kisebbség volt és találtak öt embert aki Írországból és Skóciából jött, ezek szerzetesek vagy zarándokok lehettek. A kolostor francia kapcsolatokkal rendelkezett, jöttek onnan szerzetesek. Ezenkívül a 16.század végén volt egy francia bevándorlási hullám Flandriába, mert lecsökkent a népesség a holland-spanyol háború miatt, a 17.század elején onnan származott a népesség 20 %-a Flandriában.
Processes shaping the formation of the present-day population structure in highly urbanized Northern Europe are still poorly understood. Gaps remain in our understanding of when and how currently observable regional differences emerged and what impact city growth, migration, and disease pandemics during and after the Middle Ages had on these processes.
Results
We perform low-coverage sequencing of the genomes of 338 individuals spanning the eighth to the eighteenth centuries in the city of Sint-Truiden in Flanders, in the northern part of Belgium. The early/high medieval Sint-Truiden population was more heterogeneous, having received migrants from Scotland or Ireland, and displayed less genetic relatedness than observed today between individuals in present-day Flanders. We find differences in gene variants associated with high vitamin D blood levels between individuals with Gaulish or Germanic ancestry. Although we find evidence of a Yersinia pestis infection in 5 of the 58 late medieval burials, we were unable to detect a major population-scale impact of the second plague pandemic on genetic diversity or on the elevated differentiation of immunity genes.
Conclusions
This study reveals that the genetic homogenization process in a medieval city population in the Low Countries was protracted for centuries. Over time, the Sint-Truiden population became more similar to the current population of the surrounding Limburg province, likely as a result of reduced long-distance migration after the high medieval period, and the continuous process of local admixture of Germanic and Gaulish ancestries which formed the genetic cline observable today in the Low Countries.
Kaptam néhány új archaikus mintát apai ágon az FTDNA cégtől, egyet a középkori belga Truidenből és ókori keltákat a francia Bucy településről, most a legközelebbi minta hozzám egy ókori kelta Bucyból, 4000 éve élt a közös ősünk.
Ezek szerint ez a Pécsi egyetem kutatása, nem az MKI kutatás, az is idén fog kijönni.
Völgyvidékinek igaza volt, ezek szerint létezett egy kutatás ahol magyarországi németektől is vettek mintát, csak nem az MKI vagy a HUN-REN genetikusai voltak.
Nagyjából a várt eredmény jött ki, hasonlóság a környező szláv népekhez - délszlávok kivételével- , plusz egy kis belső és közép-ázsiai eredet.
Background/Objectives: The Carpathian Basin is a genetically and culturally diverse region shaped by complex historical migrations and various ethnic groups. While studies based on Y-chromosomal and mitochondrial DNA have provided valuable insights into the genetic diversity of these populations, genome-wide autosomal SNP data remain underutilized in understanding the genetic structure of these groups. This study presents the first genome-wide autosomal SNP-based analysis of key Hungarian-speaking ethnic groups in the region, focusing on admixture patterns and the extent of preserved historical genetic components. Methods: We analyzed genome-wide autosomal SNP data from 597 individuals representing several ethnic groups in the Carpathian Basin. Standard population genetic methods were applied to assess genetic structure, admixture and differentiation, with comparisons to broader European reference populations. Results: Most ethnic groups displayed genetic affinities with Eastern European populations, consistent with historical and geographical proximity. The Swabian group, of German descent, exhibited a distinct Western European genetic component, likely due to historical isolation. Transylvanian populations appeared relatively homogeneous, indicating a shared ancestral background. In contrast, Csangos showed distinct sub-clusters, suggesting population isolation and distinct histories. Overall, genetic homogeneity characterizes the region, though certain isolated groups retain distinct ancestral signatures. Conclusions: Autosomal SNP analysis revealed mild overall genetic structuring among Carpathian Basin ethnic groups. However, historical isolation has preserved unique genetic components in specific groups, highlighting the value of genome-wide data in uncovering fine-scale population structure. These findings contribute to a deeper understanding of regional genetic diversity, which has implications for both population history and health-related genetic research.
A DNS-vizsgálatok szerint a fiú világos hajú, kék szemű volt, és azon a vidéken született, ahol eltemették. Fogzománcának stronciumizotópos elemzése ezt megerősítette. Élete rövid volt: másfél évesen, Kr. u. 670 és 680 között halt meg, valószínűleg középfülgyulladásból kialakult szepszis következtében. Halála a család számára tragédia lehetett, fontosságát mutatja, hogy mindent megtettek, hogy rangjához méltó temetést kapjon.
Különben érdemes megcsináltatni az FTDNA cégnél a mzfull tesztet - amikor akció van - nagyon érdekes archaikus és híres ember mintákat ad haplocsoport rokonnak, most például kaptam egy egyiptomi múmiát is, 9500 éve élt a közös ősanyánk.
"A cikk az Orchestra modell alkalmazásával a következő kulcsfontosságú eredményeket érte el a viking hatásokkal kapcsolatban a brit populációban:
Skandináv származás azonosítása:
Az Orchestra nyomnyi, de egyértelmű skandináv származást azonosított a brit mintákban, különösen azokban a régiókban, amelyek történelmileg a viking tevékenység központjai voltak, például Kelet-Angliában (Danelaw területe), Észak-Angliában (pl. Yorkshire) és Skócia északi részein (Orkney- és Shetland-szigetek).
A skandináv hozzájárulás elsősorban dán és norvég referencia populációkhoz köthető, ami összhangban van a történelmi forrásokkal, amelyek a dán vikingek dominanciáját mutatják Kelet-Angliában, illetve a norvég vikingek jelenlétét Északnyugat-Angliában és Skóciában.
A hozzájárulás mértéke:
A skandináv genetikai hozzájárulás a brit populációban viszonylag alacsony, de észlelhető, a teljes génállomány néhány százalékát (általában 1–5%-át) teszi ki a legtöbb vizsgált mintában. Az Orkney- és Shetland-szigeteki mintákban a skandináv arány jelentősen magasabb (akár 20–30%), ami a norvég vikingek intenzív települési tevékenységét tükrözi ezeken a területeken.
A hozzájárulás mértéke regionálisan változik, a legnagyobb skandináv lenyomatot a Danelaw területén és Észak-Angliában mutatták ki, míg Dél-Angliában (pl. Wessex) a skandináv hatás minimális.
Admix időzítése:
Az Orchestra a kromoszómális szegmensek hosszúsága alapján becsülte meg az admix események időzítését, és az eredmények szerint a skandináv genetikai hozzájárulás elsősorban az i.sz. 8–11. század között, a viking kor csúcspontján került a brit génállományba. Ez pontosan egybeesik a történelmi viking portyák, hódítások és települések időszakával (pl. Nagy Alfréd király és a dán vikingek közötti konfliktusok, i.sz. 871–899).
Az elemzés nem talált jelentős bizonyítékot korábbi (pl. római kori) vagy későbbi (pl. középkori normann hódítás utáni) skandináv keveredésre, ami arra utal, hogy a skandináv hatás szinte kizárólag a viking korra korlátozódik.
Regionális mintázatok:
Kelet-Anglia és a Danelaw: A legnagyobb skandináv hozzájárulást a Danelaw területén (pl. Lincolnshire, Norfolk, Suffolk) mutatták ki, ahol a dán vikingek tartós telepeket alapítottak. Az Orchestra dán referencia populációkhoz köthető kromoszómális szegmenseket azonosított.
Észak-Anglia és Skócia: Yorkshire és Északnyugat-Anglia (pl. Cumbria) mintáiban mind dán, mind norvég hozzájárulást találtak, míg az Orkney- és Shetland-szigeteken a norvég hatás dominált, összhangban a norvég vikingek skóciai uralmával.
Dél-Anglia: Dél-Angliában (pl. Kent, Sussex) a skandináv hatás elhanyagolható, ami a viking tevékenység földrajzi korlátozottságát tükrözi, mivel ezek a területek angolszász ellenőrzés alatt maradtak.
Történelmi kontextus támogatása:
Az Orchestra eredményei összhangban vannak a történelmi és régészeti bizonyítékokkal, például a skandináv helynevekkel, a viking kori temetkezésekkel és a krónikákkal (pl. Angolszász Krónika), amelyek a vikingek tartós jelenlétét dokumentálják a Brit-szigeteken.
Az eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a vikingek nemcsak fosztogatók voltak, hanem jelentős demográfiai hatást gyakoroltak a helyi populációkra a házasságok, letelepedések és kulturális integráció révén."
"Főbb eredmények az askenázi zsidók eredetérőlA cikk az Orchestra modell alkalmazásával a következő kulcsfontosságú eredményeket érte el az askenázi zsidók genetikai eredetével kapcsolatban:
Dél-európai genetikai gyökerek megerősítése:
Az Orchestra elemzése egyértelműen megerősítette, hogy az askenázi zsidók genetikai állományának jelentős része dél-európai populációkból, különösen az itáliai és görög közösségekből származik. Ez összhangban van a történelmi bizonyítékokkal, amelyek szerint a zsidó diaszpóra korai közösségei az i.e. 1. századtól kezdve Rómában és más mediterrán városokban telepedtek le.
A dél-európai hozzájárulás különösen erős a kromoszómális szegmensekben, amelyeket az Orchestra nagy pontossággal itáliai referencia populációkhoz kötött. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy az askenázi zsidók ősei jelentős keveredésen mentek keresztül dél-európai népcsoportokkal a római korban és a kora középkorban.
Levantei eredet megerősítése:
Az elemzés azonosított olyan kromoszómális szegmenseket, amelyek közel-keleti, különösen levantei (a mai Izrael, Libanon és Szíria területéről származó) populációkra utalnak. Ez támogatja a hagyományos nézetet, miszerint az askenázi zsidók ősei részben a Közel-Keletről vándoroltak Európába.
Az Orchestra képes volt pontosan megkülönböztetni a levantei és más közel-keleti (pl. mezopotámiai vagy perzsa) hozzájárulásokat, ami új betekintést nyújt a diaszpóra korai szakaszairól.
Kelet-európai hozzájárulás:
Az askenázi zsidók genetikai állományában kisebb, de észlelhető kelet-európai hozzájárulást is azonosítottak, amely valószínűleg a középkori Rajna-vidékről Kelet-Európába (pl. Lengyelország, Litvánia) való vándorlás során alakult ki. Ez a hozzájárulás azonban jelentősen kisebb, mint a dél-európai vagy levantei komponens.
A khazar-hipotézis elvetése:
Az Orchestra nem talált jelentős genetikai bizonyítékot a khazar-hipotézisre, amely szerint az askenázi zsidók a Kaukázusban élt khazar népek leszármazottai lennének. A kromoszómális szegmensek elemzése nem mutatott kapcsolatot a kaukázusi vagy közép-ázsiai referencia populációkkal, így ez az elmélet nem nyert támogatást.
Admix időzítése:
Az Orchestra a kromoszómális szegmensek hosszúsága alapján becsülte meg az admix események időzítését. Az eredmények szerint a jelentős keveredési események az i.sz. 1–10. század között zajlottak, ami összhangban van a zsidó diaszpóra európai terjeszkedésének történelmi időszakaival.
Például a dél-európai keveredés valószínűleg az i.sz. 1–5. században, a Római Birodalom idején kezdődött, míg a kelet-európai hozzájárulás a középkorban (i.sz. 10–13. század) erősödött fel."
Local ancestry inference is crucial for unraveling demographic histories, discovering selection signals, and including admixed individuals in genomic studies for improved equity and portability. To date, the precision and resolution of local ancestry inference were limited by technical and dataset issues. To address them, we present Orchestra, a model we train on over 10,000 single-origin individuals from 35 worldwide populations that demonstrates superior accuracy in benchmarking analyzes. We employ Orchestra to shed light on the demographic history of Latin Americans, finding trace ancestries supported by historical records. We then deploy it to offer insight on the debated Ashkenazi Jewish origins, highlighting their South European heritage. Finally, Orchestra enables us to map selection signatures, identifying trace Scandinavian ancestry in British samples and unveiling an immune-rich region linked to respiratory infections passed down from the Viking conquests. Our work significantly advances the field of local ancestry inference, highlighting its use in admixed populations.
Na ja. S ha netán szófejtő C. fórumtárs is közülük való, avagy gondolkodás nélkül feltétlen hívük, máris világos, miért is tiltatta ki a töri förumból ama korábbi blődlijük tényét folyton a szeme elé villantó
"...a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön, melyek önmagukban – módszertani korlátok miatt – nem biztosítanak kellő megbízhatóságot."
Egyre szórakoztatóbb az egész történet!
:-DD
"Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot."
Ami közmagyarra "lefordítva" azt jelenti, hogy az eddigi szenzációhajhász cikkek garantáltan nem tükrözték azt
"Székesfehérvári osszárium: a Magyarságkutató Intézet felkérésére az Akadémia bizottsága is állásfoglalást adott kiírta: MKImegjelent: 2025. május 14
Az utóbbi hetekben a közvélemény és a tudományos közösség érdeklődése is a székesfehérvári osszáriumban talált csontmaradványok köré összpontosult, miután Gábor Emese arcrekonstruktőr, képzőművész a sajtóban úgy nyilatkozott: a 2002-ben azonosított I/10 sírban fekvő férfi maradványai Hunyadi Mátyás királyhoz köthetők.
A Magyarságkutató Intézet a híresztelésekre reagálva közleményt tett közzé, amelyben felhívta a sajtó figyelmét, hogy a Mátyás király csontvázával kapcsolatos dokumentumban megfogalmazott állítások egyelőre nem igazoltak. A hipotézis tudományos ellenőrzése jelenleg is zajlik. Folyamatban lévő kutatásról az intézet nem adhat tájékoztatást, végleges állásfoglalást az ellenőrzést követően tesz.
A témában a Magyarságkutató Intézet állásfoglalásra felkérte az antropológiai kutatások véleményezésére legalkalmasabb szervezetet, a Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottságát. A grémium a sajtóban elhangzott állításokat, valamint a nyilatkozatokban hivatkozott német antropológussal történt egyeztetéseket alapul véve vizsgálta meg a helyzetet.
"Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottságának állásfoglalása
A Magyarságkutató Intézet felkérésére az Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság szakmai észrevételeket fogalmazott meg a Mátyás király csontvázának azonosításával kapcsolatban megjelent hírekre vonatkozóan. A dokumentum magyar és angol nyelven is elérhető."
"A kialakult helyzetben az MTA AOTB a következő szakmai ajánlásokat, javaslatokat, észrevételeket fogalmazza meg: a) Az I/10-es sírszámú lelet, amely jelentős történelmi értékkel bír, és egyes feltételezések valamelyik magyar királyunkhoz kötnek, indokoltan érdemel újraelemzést. Célszerű lenne, ha a leletet az erre a területre specializálódott, kompetens antropológus szakemberek vizsgálnák meg részletesen, korszerű tudományos módszerek alkalmazásával. b) Tekintettel arra, hogy a magyarság történelme szempontjából kiemelt jelentőségű kérdésről van szó, és mivel a korábbi genetikai vizsgálatok nem vezettek egyértelmű eredményre a két érintett egyén esetében, indokolt lehet újabb genetikai mintavételek és elemzések elvégzése. Mindez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön, melyek önmagukban – módszertani korlátok miatt – nem biztosítanak kellő megbízhatóságot. c) Hunyadi Mátyás történelmi szerepének méltó elismerése megkívánja, hogy a vele kapcsolatos tudományos eredmények – különösen biológiai örökségét illetően – olyan formában kerüljenek a nyilvánosság elé, amelyek mind szakmai szempontból megalapozottak, mind az érintett kutatók és intézmények által hitelesen képviselhetők. Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot. "
Elég nehéz helyzetbe hozta a munkahelyét ezzel a szivárogtatással, ha kiderül hogy mégsem Mátyás király koponyája, régebbi vélemény szerint Habsburg Albertre hasonlít.
"Kiemelik, hogy a cikkben korábban hivatkozott Gábor Emese, arcrekonstrukciókkal foglalkozó képzőművész nem rendelkezik sem antropológiai, sem más tudományos végzettséggel vagy kellő szaktudással ahhoz, hogy ebben a kérdésben érdemben és tudományos megalapozottsággal nyilatkozzon vagy megállapításokat tegyen. Ehhez hozzáteszik, hogy a videóban szakmailag nem alátámasztott hipotézisről próbálja a nézőt meggyőzni."
"Az MTA bizottsága megkereste Martin Trautmann német igazságügyi antropológust, ugyanis az ő szakmai alátámasztására hivatkoznak a lelet azonosításával kapcsolatban. A szakember közölte, hogy személyesen nem látta a koponyákat, de a 3D-s másolatokat sem, csak a fényképeit, amely alapján azt mondta Gábor Emesének, hogy csak előzetes véleményt tud közölni, mivel sokkal több bizonyítékra van szükség."
"
Megjegyezte, hogy nem kapta meg a kutatás dokumentációját, és meglepte, hogy már be is nyújtották a tanulmányt publikálásra, miközben nem kérték hozzájárulását ahhoz, hogy a nevét és az általa küldött előzetes véleményt a magyar sajtóban vagy bármilyen egyéb formában felhasználják.
Gábor Emese videójának egyes részleteiről azt jelezték, hogy a tudományos módszertan és a kritikai gondolkodásmód hiányát mutatják. Ráadásul kijelenti a rokoni kapcsolatot úgy, hogy érvelése és a koncepció mögött nincs tudományos bizonyíték.
A médiában megjelent anyagok szenzációhajhász jellegükön és a publikum félretájékoztatásán túl abban is károsak, hogy egy-egy szakterület lehetőségeivel/korlátaival kapcsolatban téves információkat tartalmaznak
− fogalmazott a bizottság, ..."
Tragikus.
Az egész László Gyula Kutatóközpont és Archívum működésével együtt. Alibi és hobbi "munkákat" végeznek, Kásler szárnyai alatt.
Elsősorban Görögország északi része és belső területei az amit érintett a örmény, szláv, vlach, albán keveredés. Pl: a Peloponészosz belső részén és Makedóniában szlávok, Thesszáliában vlachok, Epiruszban albánok, Trákiában örmények voltak sokan. A partvidék nagyrésze hellén maradhatott végig.
Egyébként biztosan lehet különbség az egyes szigetek genetikája között, mert egymástól elzárt népességekről van szó. Plusz némely szigetre velenceiek és genovaiak is jutottak, másokra meg nem.
Találtam egy elég meglepő, 4000 éves mintát Spanyolországból, az egyik apai haplocsoportom az R-DF103, azért meglepő, mert eddig csak ennél néhány fiatalabb mintát találtak Közép-Európában, német 3200 év, csehországi 2800 év és magyarországi 1500 és 1300 év.
A peloponnészoszi félsziget 4 csücske is viszonylag elzárt maradt, elsősorban a középső kettő, s azok közül is különösen a nyugatról nézve második, Mani. Így ott is tisztább régi ógörög gének maradhattak fent.
Hogy ezt vizsgálták-e már, azt nem tudom.
A szigetek is érdekes kérdés, mivel abból sok van és sokfelé. Krétán pl. biztosan vannak a görögöknél régebbi gének is, ráadásul ott nem csak török, de még korábbi "szaracén" behatás is volt, némi betelepüléssel is, arab uralom alatt is állt úgy 130-140 évig. Elég sanszos, hogy az adriai bejárati nagy szigetek, Korfu, stb., valamint a Dodekanészosz és az afeletti szigetek (Szamosz, stb.) lakói között genetikai szempontból is van némi különbség. S hogy a Kikládok lakóiban maradtak még pelaszg eredetű gének is, az is egy lehetőség.
