"Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes."
A hullámfüggvény argumentumában levő térkoordináták(x,y,z) valójában a folytonos bázisállapotok színét szimbolizálják.Az atomábrázolás 3D-s térben ábrázolja az egyes bázisállapotokhoz tartozó amplitúdókat.Minden egyes térpont a Hilbert-tér egyik dimenziójához tartozó valószínűségi amplitúdót jellemzi.A végtelen dimenziós Hilbert-tér egy-egy diemnziójához tartozó amplitúdók egy 3D-s ábrán lettek elszórva,és ebből jönnek ki az atomábrázolások.Így lehet megérteni,hogy a mező oszcillátorának miért van végtelen sok általános koordinátája és általános impulzusa,és hogy mit értenek a húrok többdimenziós világának.Míg a hullámfüggény argumentumában levő időkoordináta a tényleges időt fejezi ki.
A kvantummechanikai diemnziófogalom szerintem gyökeresen különbözik a hétköznapi életben használt dimenziófogalomtól.A kvantummechanikai dimenziók a Fourier-hullámkomponensek amplitúdóit helyezik el egy adott ábrázolásban.Egyik ábrázolási mód a 3D-s koordinátarendszer,de van,hogy ez nem elég(húrok).
A fehérjék molekulaszerkezetét csak dúrva közelítéssel lehet kezelni,mert olyan bázisállapotokat is bele kellene vonni a leírásba,ami az egész molekula vagy molekula kristályban levő sok molekulás halmaz kiterjedő bázisállapotok.Ilyenekből nagyon sok van,és a molekulában levő erős összefonódással,és elektrosztaikus taszítás növekedésével,egyre nagyobb mezoszkópikus mérettartományba kiterjedhetnek.Ha ezt nem teszik,akkor szenvedni kell a többrészecskekvantummechanikai útvesztővéjvel.(Ha szinte az összes bázisállapot a molekulaszerkezetre jellemzőek között vannak,akkor a perturbációszámítás még alkalmazható).
Az animáción egy ilyen nagyobb méretekben levő bázisállapot(már mezoszkópikus) az,hogy a hét molekulából álló halmaz cisz-retinált fog össze és a fehérjemolekulák szorosabban redeződnek,vagy a fény energiája hatására kinyújtozkodó transz-retinált foglal magában és a fehérjemolekulák távolabb kerülnek egymástól.(Az eltávolódás során felszabaduló potenciális energia adja olyan aktivációs folyamatok energiáját,ami egyes enzimeket beindítva elektromos áramot kelt,és létrehozza a láts érzetét.)
Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes.A Feynman könyve olvasásakor eset le.
A gluonok az erős kölcsönhatást közvetítik,és nyolc fajtájuk van,attól függ,hogy a mely színtöltések között vannak:
A három színtöltés:piros,kék,zöld
1.típus:piros-kék
2.típus:kék-piros
3.típus:piros-zöld
4.típus:zöld-piros
5.típus:kék-zöld
6.típus:zöld-kék
7.típus:piros-piros
8.típus:kék-kék
9.típus:zöld-zöld
A kilencedik típus hiányzik a természetben,mert ha létezne,akkor lennie kellene az erős kölcsnhatás olyan hosszúhatótávolságú összetevője,amit a kisérletben nem tapasztalunk.Így az utolsó tagot önkényesen ki kell zárni.Ezt a nyolcféle gluon a leírásban,egy csoportábrázolás nyolc csoportelemeként kerül be.
A kvarkok közötti kölcsönhatásban attól függő típusú gluon játszik szerepet,hogy a kölcsönható kvarkoknak milyen a színe.
Az király.. pl. a Nobel-díj átadáson előveszek egy kis műszert és benyomva rajta gombot, megnövekszünk, felgyorsul számunkra az idő, stb... jó vicc. Nem, szerintem nem lehet higgs-sugarat előidézni, hiszen ahhoz ki kéne nyernünk az anyagból a Higgset, márpedig ha kinyerjük, akkor az anyag dimenziótorzulása megszűnik, vagyis maga az anyag is értelmét veszti, téridődimenzión kívülre kerül. Higgset pedig nem lehet kinyerni, hiszen pont a higgs-bozonok által előidézett kölcsönhatások ütközései által termelődik a higgs. Ez egy ördögi kör. Ezért nem láthatjuk meg soha sem az isteni részecskét. Szerintem.
Úgy hogy egy Higgs-bozonokból álló részecskesugárzás felerősíti ezt a hatást(dimenziótorzulás),ami anélkül nem lenne,vagy csak nagyon kis mértékű lenne.Csak ehez az kell,hogy a dimenziótorzulás jellemzsére fizikai mennyiséget adjunk,és számértékkel tudjuk jellemezni.
Tudod írtam az alábbiakban egyik hszdre, hogy nem értem.
Meg írtam a Higgsekről, hogy vajon mi lehet a szerepük.
Meg még kérdeztem, hogy tudnál-e ebből valamilyen fizikai levezetést írni, mert én nem.
Meg kérdeztem, hogy hogyan kapcsolható össze az elméletemmel az, hogy egyes bozonoknak van tömegük. Akkor most azoknak a dimenziótorzítása miben különbözik a virtuális pionokétól, gluonokétól és fotonokét, amelyeknek nincs tömegük.
Ez teljesen igaz.Csak magát a részecskét még nem tudták kisérletileg kimutatni.Bár rengeteg jelenség azt mutatja,hogy léteznie kell a Higgs-bozonnak,de a neutrinot sem hitték el teljes biztonsággal addig amíg ki nem mutatták a létezését.
"A Higgs bozonoktól azért tartok,mert a részecskefizikában nem találták meg,nem biztos,hogy egyáltalán létezik.A lambda erőt,a világtér inflációs tágulását rá ruházzák,de ez a kép az LHC-s adatoknak megfelelően sokat változhat."
Pont azt írtam, hogy nem találhatóak meg a Higgs-bozonk, mert valószínűsíthető hogy a dimenziótorzulásoknál, annál a 'szakasznál' amikor egy tetszőleges bozon elnyelődik a fermionban, akkor a kilépő bozon valószínűségét, és a kilépő bozonnal arányosan növekvő fermion valószínűségét ők határozzák meg, vagyis a Higgsek. Tehát nem lehet megfigyelni őket, hiszen nem tudjuk a dimenzióktól elvonatkoztatva megfigyelni őket. Ellenben a tudósok által rájuk állított tulajdonságok kisebb-nagyobb pontatlansággal, de igazak lehetnek.
"De ez fizikailag nem levezetés. Erre mondod Te, hogy be kéne vezetni, új fogalmakat a régebbiekből vonatkoztatva. No de az új fogalmat mindig valaminek a mérésére vezetik be, valaminek az arányára, a kiszámítására. Valamilyen meghatározó adatot kell találni a dimenziótorzulásokra."
Igen,ezt sajnos nem lehet elkerülni.Muszály olyan mennyiségeket használni,amit mérni is lehet,és mások,például fizikus kutatók lemérhetik elméletünk helyességét.Mert a matematikai formalizmus meghozná az eredményt,mert ebből új eddig,esetleg kezelhetetlen jelenségeket is értelmezhetünk,ha az elméletünk jó.
"Pl. milyen időfaktort idéz elő egy részecske valószínűségén. Ehhez viszont legkézenfekvőbb a Higgs-bozon, amit azonban szintén nem figyeltek meg. A higgs valószínűleg minden egyes plankidőben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg. - mint ahogy korábban írtam. "
A Higgs bozonoktól azért tartok,mert a részecskefizikában nem találták meg,nem biztos,hogy egyáltalán létezik.A lambda erőt,a világtér inflációs tágulását rá ruházzák,de ez a kép az LHC-s adatoknak megfelelően sokat változhat.
"A Higgs-re vannak képletek, így ezt az elméletet lehet vele úgy összehozni, hogy korreláljon. Kérdés, hogy ez a Higgs-elmélet miként határozza meg a fermionok és bozonok valószínűségét a téridőben? És kérdés, miért vannak eltérő bozoni kölcsönhatások. Pl az atommagban erős kölcsönhatás van, az elektron és az atommag között gyenge. Ez azért van, mert az anyagi világ és az anti anyag világ téridőben teljesen határozatlan, de a vákuumfluktuáció törvénye szerint ha határozott egymáshoz az anyag és az antianyag, akkor meg kell semmisülniük (hiszen dimenziótorzulásuk által vonzódnak egymáshoz). Na mármost a részecske valószínűségek ezért nem lehetnek az egész anyagi világban homogén eloszlásúak, amiért minden kötés nagyságrendtől függően más és más."
Szerinted lehetséges az,hogy a dimenziótorzulás mindezeket maradéktalanul visszaadja,és hogy a kutatóknak ezek a színes,gluonos,W-,Z-bozonos elméleteik azért van,mert a dimenziótorzulás nélkül,ezekre a segédfogalamkra szükség van?
Te ismered a Higgsre vonatkozó képleteket?Az a baj,hogy a gyenge kölcsönhatás,és az erős kölcsönhatás elméletét egyáltalán nem ismerem!:(
A 366os hszdet értem, de a 367esből semmit. A probléma valóban az, hogy a megfigyelésen alapuló Newtoni fizikából nem elhet fizikai elemzést támasztani, csak azt mondhatom el, hogy pl.: az elektron az atommag körül határozatlan helyzetben van, mint hullám, és az elektron és a proton vonzzák egymást, ennek ellenére még sem esik bele az atommagba. Ebből pedig elméleti síkon lehet következtetni arra, hogy itt a dimenziók 'másmilyenek' mint amit megtudunk figyelni, és az erőhatásokkal ekvivalens az itt megjelenő dimenziótorzulás. De ez fizikailag nem levezetés. Erre mondod Te, hogy be kéne vezetni, új fogalmakat a régebbiekből vonatkoztatva. No de az új fogalmat mindig valaminek a mérésére vezetik be, valaminek az arányára, a kiszámítására. Valamilyen meghatározó adatot kell találni a dimenziótorzulásokra. Pl. milyen időfaktort idéz elő egy részecske valószínűségén. Ehhez viszont legkézenfekvőbb a Higgs-bozon, amit azonban szintén nem figyeltek meg. A higgs valószínűleg minden egyes plankidőben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg. - mint ahogy korábban írtam. De ezzel az a baj, hogy ez is csak egy elképzelés, miszerint a dimenziótorzulásban dimenzióktól független Higgsek jelennek meg a kölcsönhatás következtében, és attól függően, hogy a kölcsönhatás milyen bozonokkal történik, annak függvényében határozzák meg a következő időpillanatban a fermion illetve a bozon valószínűségét. A Higgs-re vannak képletek, így ezt az elméletet lehet vele úgy összehozni, hogy korreláljon. Kérdés, hogy ez a Higgs-elmélet miként határozza meg a fermionok és bozonok valószínűségét a téridőben? És kérdés, miért vannak eltérő bozoni kölcsönhatások. Pl az atommagban erős kölcsönhatás van, az elektron és az atommag között gyenge. Ez azért van, mert az anyagi világ és az anti anyag világ téridőben teljesen határozatlan, de a vákuumfluktuáció törvénye szerint ha határozott egymáshoz az anyag és az antianyag, akkor meg kell semmisülniük (hiszen dimenziótorzulásuk által vonzódnak egymáshoz). Na mármost a részecske valószínűségek ezért nem lehetnek az egész anyagi világban homogén eloszlásúak, amiért minden kötés nagyságrendtől függően más és más.
Huhh... ez a válasz így érthető és elfogadható? Személyes megjegyzés: Szerintem ezzel a válasszal minden képpen ki kell egészíteni az elméletünket, hiszen összekovácsolja, a fizikai levezetést az új egység bevezetését és az elméletet.
Olyan ez,hogy az elektronnak a Compton hullámhosszú energiatartományában(amikor a mozgási energiája olyan nagy,hogy az anyaghulláma a Compton hullámhossza nagyságába esik),akkor már olyan bázisállapota is jelentősé válik(negatív energiás),ami kis energián észrevehetetlenül kicsi.Ugyanez lehet szerintem a kölcsönhatás fellépésénél is,amikor a perturbációszámítás sem müködik...Ezért nem lehet a periodusos rendszer atomjainak elektronfelhőjét analitikusan végigszámolni,és a héliumnál is nehézségek lépnek fel.
A schrödinger-egyenletbe belejavítottam a Wikipédián, mert úgy találtam, hogy hibásan írta le a végső alakját, hiányzott az "i", de lehet, hogy csak belebarmoltam, ha tudsz, nézz bele, kérlek.
A Hilbert-térről próbáltam információkat szerezni, de nem jutottam előrébb, annál, hogy olyan skalárszorzatos vektortér, mely teljes a skalárszorzat által definiált normára nézve. Ki tudnád ezt egy picit fejteni, hogy jobban érthessem, mert ez így nekem most elég magas: "Vagyis amikor kölcsönható részecskék összefonódnak,akkor a független részecskék hullámfüggvényének szrozatától(kölcsönhatásmentes) eltérő hullámfüggvény komponenseket a dimenziótorzulás okozza.
a pszi* a dimenziótorzulás eredménye,vagyis a Hilbert-térben a dimenziók megváltoznak.Ha pszi*(kölcsönhatási tag) pici
pszi1(A(x1,y1,z1,t1,s1))pszi2(B(x2,y2,z2,t2))-hez képest(független részecskés tag) akkor kezlehető a probléma a perturbációszámítással.Viszont,ha nem pici a pszi*-hoz képest akkor már problémák vannak,mert a perturbációs sorok divergálnak.Ilyenkor kaotikus módszerek,numerikus számításokra van szükség.Emiatt szerintem szükségünk lesz szimulációs programokra."
A független részecskék azok, amelyek nem vesznek részt semmilyen kölcsönhatásban? És azt honnan tudod, hogy az eltérő hullámfüggvény komponenseket a dimenziótorzulás okozza?
Elég nekünk csak az Anü négyes tenzort külön mennyiségként tekintenünk,mondjuk dimenziódeformációs tenzornak,míg a koordinátákat változatlannak tekintenénk.Ezzel a leírás szerintem egyszerűbbé válna.
"Ha már az elméletemen belül is pártok, irányzatok alakulnak, az azt jelenti, hogy sikeres az elmélet. A bibliát is töb féle képpen értelmezik."
Igazad van!Több szempontot is figyelembe kell vennünk.Azért,hogy matematikailag le lehessen írni.A tér és az idő lehet,hogy megváltozik,de aból kell kiindulnunk,hogy ezek nem változnak,és másra kell ruháznunk.De ez a matematikai leírásmód,a tartalomtól függetlenül.Hogy miért?Azért mert a specrelnél is a klasszikus mechanika struktúráját meghagyva általánosították azt,így született a specrel.Az áltrelben a fénysugarak páyái görbültek,de ezeket egyenessé kell transzformálni,hogy alkalazhassuk a specrel téridőfogalmát,amiben a fénysugarak egyenesek.
Az optikában a vastaglencséket vissza kell vezetni a vékonylencsékre.
Szóval a látszólag más irányzat nem fizikai eltérés,hanem a torzult dimenziós dinamika visszavezetése a régebbi dimenziókat használó leíráshoz.Ezért a leírásban a dimenzókat sértetlenül kell hagynunk,és más segédmennyiségeket kell bevezetni.Mert szerintem közvetlenül a dimenziók megváltoztatásával a leírás reménytelenül összetett lenne.
Írnák még példákat,hogy mik ezek a visszavezetések,amik a fizikai elméletek struktúrájának kialakításához nagy segítség.Mert a mi elméletünket,ha általánosabb,mint a régebbi,akkor nem vezethetjük le sehonnan.Csak a mi elméletünk egyfajta közelítése lenne a mostani.Ha a leírásban a dimenziókat megpiszkálnánk,akkor már semmilyen határesetben sem kaphatnánk vissza a régebbi fizikát,amit a fizikai mérések igazolnak.Olyan mennyiségekre kell ruháznunk a változásta,ami sértetlenül hagyja a dimenziókat,miközben tudjuk,hogy a dimenziók változnak meg,csak akkor a leírás teljesen lehetetlenné válik.
"Éppen ezért van az, hogy az ok a részecske valószínűségek, amelyek kölcsönhatnak két részecske között, azok hogy a kölcsönhatást minden részecskére kiterjesszék időben több utat 'kell' megtenniük. Pont ezért van dimenziótorzulás, vagyis minden időben a fermionok térdimenziója torzul, míg ennek az okáért egy másik idődimenzióban haladó részecske a felelős, amelyet úgy érzékelnek a fermionok, hogy a saját idejükben ugyanúgy dimenziótorzul. Éppen ezért nem beszélhetünk egyik esetben sem részecskéről, csak részecske valószínűségről."
Szerintem a matematikai leírásban a dimenziókat le kell rögzítenünk,hogy lehessen egy stabil (x,y,z,t) koordinátarendszerünk.És be kell vezetnünk egy olyan mennyiséget,amibe külön belekódoljuk a dimenzió megváltozását,és ki hat a mozgásra,és visszaadja a dimenziótorzulást.De ha az (x,y,z,t) koordinátarendszer dimenzióinak elváltozáával probálkoznánk,akkor szerintem egy részecske sebességének,gyorsulásának,stb. leírásáig sem juthatnánk.
Úgye ezzel Te is egyetértesz?Érted a problémámat?A dimenziótorzulást csak úgy lehet megközelíteni,hogy először a mozgást megadjuk stabil nem változó dimenziókban,és az ezektől való eltérést(amit a dimenziók megváltozása okoz) egy fizikai mennyiség bevezetésével vesszük figyelembe.Olyan ez,mint a Föld forgásának hatását is külön mennyiség bevezetésével vesszük figyelembe,nem pedig azt nézzük,hogy a koordinátarendszerünk fordul el alattunk,és ránk nem hat semmi.(itt a bevezetett mennyiségek a tehetetlenségi erők:centripetális és Coriolis erő).
Ha már az elméletemen belül is pártok, irányzatok alakulnak, az azt jelenti, hogy sikeres az elmélet. A bibliát is töb féle képpen értelmezik.
-------------
Éppen ezért van az, hogy az ok a részecske valószínűségek, amelyek kölcsönhatnak két részecske között, azok hogy a kölcsönhatást minden részecskére kiterjesszék időben több utat 'kell' megtenniük. Pont ezért van dimenziótorzulás, vagyis minden időben a fermionok térdimenziója torzul, míg ennek az okáért egy másik idődimenzióban haladó részecske a felelős, amelyet úgy érzékelnek a fermionok, hogy a saját idejükben ugyanúgy dimenziótorzul. Éppen ezért nem beszélhetünk egyik esetben sem részecskéről, csak részecske valószínűségről.
Ezért jó hipotézis a Higgs- amit már az előadásom előtt is hallottam, csak nem foglalkoztam vele. A higgs valószínűleg minden egyes plankidőben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg.
Ez így érthető? Ha pediog igen, akkor elfogadható.
Szerintem az idő minden részecske számára ugyanaz.Vagyis a fotonnak nincs ideje,de amúgy a többi részecskének van.De az időbeli határozatlanság létezik,a raltivisztikus kvantummechanika egyik következménye,és amiatt van,hogy a fénysebességnél nagyobb sebességgel információ nem terjedhet.
Az Alföld szerintem csak kerékpározás céljából jó, de abból nagyon, én gyalogtúrára nhezen szánnám rá magamat, mert debreceni lévén, alul-felül ismerem azt. Lengyelországot azonban nagyon szeretem, oda bármikor szívesen elmennék.
Ezeket a második vagy harmadik félévben tanultuk tanárszakon, és viszonylag alaposan elmondták, mert még most is maradt belőle valami. Lényegében csak azt fejezi ki a magtér meg a képtér, hogy a mátrix (mint vektor-vektor függvény) egy kupac vektort belegyömöszöl a nullába, a többit meg nem, hanem egy másik kupaccá alakítja őket. Ezek a kupacok amolyan kis vektortér-félék, tehát van dimenziójuk, melyek összege a rendes tér esetén 3. Ilyen pl. egy egyenes és egy sík. És merőlegesek egymásra, mint a gomba kalapja és a tönkje. Ráadásul dimenzióik összege egyenlő a tér dimenziójával.
---
Túrázni valószínűleg a tanítási szünetekben megyek majd, mert kaptam állást, és nem is rosszat. Ha érdekel az Alföld, írhatsz: nyáron oda is mennék (Szeged-Debrecen-Hortobágy), meg persze Lengyelországba.
Hát erről is írtam, mármint, hogy melyik az 'okozó' a bozon okozza-e a dimtorzulást, vagy a dimtorzulás-e a bozon.
És átmenetileg ez volt a válaszom: Az okozatiságot, a negyedik dimenziót csak a fermionok szemszögéből értelmezhetjük, (amúgy persze a tömeggel rendelkező bozonok is időben vannak, de más milyenben) amiért is az ősrobbanásra visszavezetve nem lehet meghatározni, hogy időben melyik esemény volt előbb. VAgyis azt is mondhatjuk, hogy a kölcsönható bozonok következménye a fermionok és antifermionok illetve bozonok dimenziótorzulása, vagyis, ezért van idő a fermionok világában, de fordítva is igaz, az állítás, ahogy Te mondtad.
