Nyomjad ,amúgy ki is kell ,én is kinyomtam purral mindent amit találtam ha már megkötött a szigetelés nem tudja lenyomni mert a pur arra dagad amerre van helye ,esetedben felfele,de ha para van létezik olyan"purhab" ami direkt erre van a réseket töltik vele az nem dagad!
"Ha jól szedtem össze az infókat akkor elvileg én a vázszerkezet burkolását megcsinálhatom a kívűl-bellül szigeteléssel együtt, csak egy felelős műszaki vezető kell hozzá."
A franc se tudja, hogy most hogy vannak a szabályok, de fél éve még úgy volt, hogy csak akkor csinálhatsz meg bármit magadnak, ha van szakirányú végzettséged. S ebben az esetben kell FMV és szakmai felügyelet még pluszba.
"Egyéb kérdés mi a különbség a fa szerkezetű mobilház és a fa szerkezetű ház között"
A kérdésben benne van a válasz. Mobilház, az mobilis, arrébb lehet rakni, s jellemzően nem a helyszínen készül. Ennek megfelelően a méretei akkorák, hogy ráférjenek egy kamionra. Emiatt alacsony belmagasságúak, szűkek, vékony falakkal rendelkeznek, stb.
A rések a szigetelés és a fal között találhatóak, és felülnézetből fotóztam. És jelenleg csak ketten élünk a házban, reményeink szerint ez majd bővülni fog :D
Arra gondoltam, hogy szerkezetkészre csináltatnám meg velük a házat a tető héjalásával együtt, viszont a lehet akkor bramac cserppel. Ha nem vállalják a felrakást akkor persze másik cég végzi héjalást.
Ha jól szedtem össze az infókat akkor elvileg én a vázszerkezet burkolását megcsinálhatom a kívűl-bellül szigeteléssel együtt, csak egy felelős műszaki vezető kell hozzá.
Egyéb kérdés mi a különbség a fa szerkezetű mobilház és a fa szerkezetű ház között. Ha eltekintünk az alaptól akkor ahogy a képeket nézegettem ugyan az a váz szerkezet, árban meg van kb 1.5-2x-es szorzó.
Az legyen a legkisebb baj hogy pörög a villanyóra, csak száradjunk kifele és ne legyen komplikáció a házzal.
viszont feljöttem most a padlásra, hogy megnézzem mennyire van kicsapódva a pára fent és egy kicsit felhajtottam a födémen lévő kőzet+ üveggyapot szigetelést, és meglepő dolgot találtam. Az északi falunkat 16cm-es vakolható rockwoollal szigetelték, és fentről ez a látvány fogadott. Ezeket a réseket jó lenne purhabbal kinyomni nem? Kb 2cm-esek a hézagok.
A képet nézve szerintem két szarufa közé került a feljáró,már ha a csatornatartókat nézzük,ha jól tudom azok végeire szokták fogatni őket.A vápalemez nem egy nagy beruházás..Én a házamat úgy vettem hogy néhány évvel azelőtt került rá új tető,faanyag-cserép..nem mértem még meg a szarufák távolságát,de szerintem tuti van 70cm ami nekem bőven elég lenne ha közé kerülne a feljáró,így szerintem a szarufa kiváltás nem lenne szükséges.
Aldi vagy Lidll pont most árul páramentesítő készüléket - az nyárig mehet, onnan meg ablaknyitás.
( A gépet meg használtan el tudod adni, de ha a lakásban teregettek télen, akkor nem hülyeség megtartani.)
Ha melegebbet csinálsz, azzal semmit nem érsz, ha nem szellőztetsz ki. Szerintem azért csinálni meleget, hogy utána kiengedd a meleg/párás levegőt nem gazdaságos megoldás.
Gyakorlatilag tök friss az épület, természetes, hogy ontja magából a vizet.
Új építés, a falak már augusztusban álltak, és csak a 2 fürdőt vakoltuk, a többi fal kartonnal van beboritva, létezik hogy nem száradt volna ki azóta sem?
Volt itt egy párátlanító kb 1 hónapot, és minden szobában lement 40%-ra a páratartalom, ezért január első hetében visszavittük a kölcsönzőbe.
A padlófűtés pedig állandóan 22 fokon megy, de ha az kell hát fentebb veszem azt is.
Na a múltkor alapoztak egy házat, azóta már kész a szerelőbeton. Kábé 15 helyen PVC-csövet betonoztak be függőlegesen. 160-as és 110-es csövek, és majdnem mindegyikben van egy vékonyabb cső a csőben. A 160-asokban 110-es, a 110-esekben 50-es vagy 63-as... pur habbal kifújva a két cső között. Ráadásul tok nélküliek, hogyan akarnak hozzá csatlakozni valamivel.
ha új a ház / felújítás, akkor feltehetően tiszta víz a fal. ilyen párás időben olyan nagyon sokat a levegő sem vesz fel, a pára ezerrel igyekszik kifelé a szerkezeten. vasárnapra elvileg szárazabb levegő jöhet, és úgy amúgy friss háznál ezerrel párátlanítani kell! a legjobb egy normális párátlanítót (kb. 45e ft, napi 20 litert tud) pörgetni non-stop, de ennek híján pláne szellőztetni kell, sokat, gyakran (és fűteni).
Egyáltalán nem szoktuk kinyitni az ablakot, viszont az ablak peremei és a gumik néhány helyen vízcseppesek. Tudom hogy látatlanban és messziről nehéz megmondani a tutit és okosnak lenni, már igyis nagyon sokat segitettetek ;)
Szevasztok,el szeretném tüntetni bentről a kamrából a padfeljárót,mert más célt fog szolgálni a helyiség,egy ilyen a képen látható külső padfeljáró megépítése sok bajjal jár?Faanyag és cserép is megvan hozzá..
Akkor az nem zár légmentesen, de attól még lehetne jó. Ha nagyon friss a fal, akkor jöhet belőle sok pára, de ha bukóra nyitva szellőztetés, akkor is le tud csapódni ott az ami kimegy a lakásból.
Igen szerencsére ugyanolyan hangon kopog azon a részen ahol világosszürke, meg azon is ahol sötétszürke. Tavasszal ha jobb idő lesz meglátjuk hogyan változik a helyzet, addig nem bolygatom. Ceruzával körberajzolom, aztán meglátjuk mit hoz a jövő.
Viszont van pár ablak, 2-3 db amelyiknél ilyen folt van az ablak környékén. Van ahol az ablak jobb oldalán, van ahol az ablak feletti kávánál van ilyen sötétebb folt. Ez attól lehet, hogy nem jól illesztették az XPS-t a kávánál az ablakhoz, és itt is lecsapódik a pára?
A pontszerű terhelés eloszlása a vasalástól nagyon függ.
Másfelől azért érné meg az xps, mert amikor a puhább anyag összenyomódik, akkor a beton és az esetleg rajta lévő burkolat elreped, és elkezdi egyre jobban összenyomni a kellően puha anyagot. Amikor lesz két kátyú a kocsi kerekei alatt, akkor majd megcsinálod megint - legalább azt a részt - rendesen, xps-el.
Ha tudod előre, hogy hol fog az autó közlekedni és állni, akkor legalább oda, a keréknyomba tegyél xpst alá, és egy 6 os vashálót az egész betonfelületbe.
Persze lehet a filléreket számolgatni, de általában sokba kerül a túlzásba vitt spórolás
Ha dübelek miatti luk okozza a páralecsapódást, akkor az nem annyira problémás, és idővel meg is szűnhet, ha kiszáradt a fal meg a szigetelés ragasztója.
de érdemes ilyenkor figyelni, ködös, hideg idő, ilyenkor a legrosszabb a párahelyzet mindig. ha nem tudsz vele most foglalkozni, ceruzával rajzold körbe a foltokat és később játszol vele.
pára, biztos. igyekszik ki az épületből, aztán ott csapódik le, ahol tud.
lehet, hogy ütvefúróval szétesett ott a tégla dübelezéskor, meg picit ugrált a fúrószár és a szigetelésben is rés lett. akkor pontszerű hőhíd, a pára itt csapódik le. nálam is volt pár ilyen, szerencsére mondjuk 10 db az egész házon, én ott óvatosan, kifele lejtéssel megfúrtam a hőszigetelést, aztán benyomtam a pur hab pisztolyt és óvatosan kifújtam az egészet. volt olyan lyuk, ahol fúrás után folyt ki a víz (új ház).
Igazad van. És még az előbb a N/kg konverziót is kifelejtettem. Így viszont az jön ki, hogy mi a fenének XPS? 1-1,5% kábé a terhelés hatására az alakváltozás.
Az XPS kb 30t/m^2 teherbírású 10% összenyomódás mellett. A beton ezt a nyomást elosztja sokkal nagyobb felületen mint amit a kerék kiadna, szerintem nem fog összenyomódni ennyire.
Ha a szélek mindenhol kenve vannak nem jut be semmi se ki!
Pára van izzad a fal ,vagy valahol be jut a víz ,az is lehet hogy beindult a fűtés és a falak most izzadják ki amit eddig beszívtak nedvességet a szigetelés előtt ,pl a sóskuti kőből készült házak be tudják szívni a nedvességet ,főleg ha közvetlen eső éri ,nyáron meg kiadják "kiszárad"viszont ha nem éri nedvesség akkor sosem lesz vizes meg hamar kiszárad.
Végignéztem a házat kivülről, és sok helyen a dűbel fejeknél van sötétebb szürke folt és azok szabályos kör alakúak is, de vannak helyek ahol szabálytalan alakúak és random helyezkednek el.
Kopogtattam is, a hangja ugyanolyan volt a sötétszürke helyeken mint ahol világos. Egy pár helyen, pl az egyik helyen az ablak fölött a kinti terasz mennyezetének és a fal találkozásánál szerintem páralecsapódás lesz, mert ott a födémen lévő kőzetgyapot nem ér ki a terasz mennyezetéig. (Ezt a padlásról láttam.)
Változott az OTÉK definíció, azon múlik mikori a helyi építési szabályzat! Amit betettem az az új. Ha régi, akkor a régi fogalommagyarázat érvényes hozzá...
45. § (1) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2021. december 31-ig alkalmazható.
(2) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, továbbá a 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök 2021. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, *
a) - a b) pont kivételével - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,
b) az együtt tervezendő terület esetén
ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy
bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak
alkalmazásával történhet.
(3) * Ha a település vonatkozásában - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(4) * Amennyiben a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti módosítása a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem lép hatályba, úgy annak elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.
93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső
vízszintes vetületét.
94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.
"Ember által végzett tevékenységre használt építmény, ide értve a tárolást (gépkocsi) is, csupán a műtárgyak (áteresz, vízmérő akna, antenna, tűzrakó hely, stb) nem tartozik ide akkor sem, ha teret határol körül."
de máshol meg azt olvastam tegnap, hogy a garázs nem épület (egyéb építmény)....
"Alapvetően be szoktuk számolni, de volt egy nagyon nehéz esetünk, aminek a végkimenetele és tanulsága az lett, hogy nem kell beleszámítani a beépítettségbe."
Személyautó 400 kg/m2, de ez csak a teherhordó szerkezetre igaz. A keréknyomás az ennél nagyobb. 20x20 cm-nek szokás venni a kerék felfekvését. Autója válogatja, de 300-500 kg körül van a keréknyomás. Ezt kell szétosztani az aljzatbeton méretétől függően a megnövelt kerék felfekvés méretével. Plusz hozzá az épületelemek (aljzatbeton, burkolat, valamint macska az autó alatt) súlya. Teherautónál valamivel nagyobb a keréknyomás, 10 tonnát is elérheti (szabvány szerint). Valóságban a teherautók gumijának a teherbírása 3000-4000 kg. Ikerkeréknél a teherelosztás miatt ezek összeérhetnek.
114. * Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek - az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.
A telek beépíthetőségébe az "ÉPÜLET" és az "ÉPÍTMÉNY" alapterülete is beszámít?
A HÉSZ nálunk (Kecskemét) nem részletezi, csak általában írja elő a "telek beépíthetőségét".
Azért kérdem, mert ha beleszámít, akkor elvben a kerti sütögető, emésztőakna, kültéri kemence stb. , /tehát minden ami elvileg engedély nélkül felhúzható építmény/ is beleszámít.
Valahol meg azt olvastam, hogy CSAK az ÉPÜLET számít bele, aminek meg más a fogalma.
Gondoltam, hogy túltoltam de ezzel szoktam számolni nem ér ezek szerint meglepetés. Mindenesetre elég kicsi lesz a terhelés azon a szigetelésen, hogy ennyit zsugorodjon...szerintem gyártás után nem pihentették eleget.
Számolj egy köbméter betont 2700kg-nak (sokat nem tévedsz) ez azt jelenti, hogy 10cm beton 10m^2-en 2700kg. Tehát 1m^2-en kap 2,7tonnát. 10tonnánál zsugorodik 1cm-t a 100-as, tehát itt a negyedét ha lineáris a zsugorodás (nem hiszem) ami kb 3mm.
Attól is függ, hogy hány cm vastag beton(szerű) réteg(ek) van(nak) fölötte. Ha vastagabb, akkor a pontszerű terhelést jobban szétosztja, de a megoszló nagyobb lesz. És fordítva. Durván a betonpadló a pontszerű terhelést minden irányban 45 fokban osztja szét. Vastagabb jobban, de nehezebb. A száma a szigetelésnek pl. 100 az a teherbírása úgy emlékszem megapascalban. Ezt egy könyvszekrény karcsú lába tudhatja produkálni, főleg teherelosztó réteg nélkül. Egy év alatt nyilván lejátszódott a maradó alakváltozás nagy része. Fog még tömörödni, de már nem sokat. A tömörödés befolyásolja a hőszigetelő képességet. Nekem is tömörödött (pedig ásványgyapot), nem is olyan meleg már a kő mint volt eleinte.
Nekem az aljzatbeton elkészítése után 1 évet pihent az egész mielőtt burkoltuk és sehol nem látszik változás 5 év alatt. Szerintem kb. beállt, szilózd ki nyugodtan.
2016-ban az Austrotherm a saját oldalán is lépésállóként kínálta az EPS100-at normál igénybevételre. Az hogy a nappaliban sétálunk rajta gondolom normál igénybevétel.
A tervező is a 100-ast írta ki. A garázsba pedig a lelkemre kötötte, hogy XPS-t tegyek le. Így is történt.
Az AT-N100 anyagot olyan épületszerkezetekben lehet alkalmazni, ahol a termékkel szemben mechanikai igénybevétel lép fel, így például lapostetők, padlók hőszigetelése, födémek, hűtőterek hőszigetelésére alkalmazható. Lejtésképző és lejtéskorrekciós hőszigetelő elemek is készülnek az AT-N100 anyagból.
Megnéztem a gyártó honlapját, mert itthon nincs katalógusom. A legtöbb építőanyag kereskedés leírja, hogy mennyi a hőszigetelő képessége, de mást nem. Némelyik kereskedő még odaírja, hogy komolyabb terhelés esetén 150-es vagy 200-as kell. Az Austrotherm egyértelműen homlokzati szigetelésnek ajánlja az EPS-100-t. Falra. A szomorú valóság az az, hogy fog tömörödni, nyilván egyre kevesebbet. Olcsóbb lett volna előtte megkérdezni, de nem az építőanyag kereskedőtől. Könnyen lehet, hogy ő se tudja. Ez inkább statikai kérdés (az összenyomódás, hőszigetelő képesség változás meg épületgépész)
Ahol erő van ott mozgás is van. Többek között lassú alakváltozás is, ami maradó. Leánykori nevén kúszás. A statikai szabványok ezt figyelembe is veszik a rugalmassági modulusnál. Lépésálló polisztirolból is van többféle. Az egyik az egér, a másik az elefánt lépéseit állja. De kúszás mindegyiknél van.
Érdekes nekem nincs ilyen pedig én magam szigeteltem az egész házat,hogy jobban védjem télen le is alapoztam ,azt szín előtt majd újra alapozom ,de semmi ilyesmi nincsen ,mint a képeken.
Folyik mögüle a víz?
Hívd vissza a szakikat nézzék meg ,lehet van rá valami dumájuk ,de az is lehet hogy tudják hogy mitől van!
Az alábbi jelenségre lettem figyelmes az utóbbi napokban, amikor hideg van éjszakánként. A sötét foltok nem tetszenek nekem a világosszürke falon, nem tudom milyen hiba lehet.
Szerintetek ez mitől lehet? Októberben szigeteltünk, és akkor le is hálózták, és tapaszolták a mesterek a szigetelést.
az enyém tökugyanígy néz ki :) 7 éves a ház és nem látok vízcsíkot csak ott, ahol a sziló van: az ablak-párkány találkozásnál. A falnál se sziló, se csík. érdekes. Itt egy kép:
Kis segítséget szeretnék kérni a kültéri párkányokkal kapcsolatban. Tavaly az agglomerát típust választottam, most kerülnek majd be a redőnyök, de előtte úgy tudom illene UV álló fehér szilóval körbe kihúzni az illesztéseket az ablaknál és a színezett szakaszon is.
A kérdésem csupán annyi volna, hogy ha a szilóval gyakorlatilag az egész párkányt körbe kihúzom ahol csatlakozik a homlokzattal (alul is, oldalt a kis élnél is..), akkor meg lesz akadályozva h a víz a két szélénél nyomot hagyjon idővel a házszínen?
Vagy a körbeszilózás nem elég ehhez? Inkább a kis kiálló 1-1 oldalra kellene valamilyen vékonyka kis, a párkány vastagságánál magasabb "peremet" ragasztanom pl. fehér műanyagból, h meggátolja ezen irányba a víz "folyását"?
Miért nem rendes fal? Ugyanazt kell csinálni mindkettőnél. Hidegburkolatot kivágni, födémig felvinni, különben áthallásos lesz. Szerelt falnál alulra egy 8-10 mm-es laposvas elég lesz a burkolat síkja alatt
Nem ez az állítás csak tifelétek hamis, mifelénk ugyanis ct-re fél év, utrahangra szintén fél év, szemészetre három hónap a várólista, érsebészetre meg egy évre tele van, és távolabbi időpontot nem lehet foglalni sem. Volt olyan kismama akit terhességi cukorbetegség gyanújával küldött a háziorvos kórházba vizsgálatra, ahol 11 hónappal későbbre adtak időpontot. Ezek nem pletykák, a saját családtagjaim tapasztalatai.
Mondjuk ez hamis állítás. Felénk minden rendelésre 1 hónapon belül bé lehet jutni. A legtöbb azért inkább 2 hét. De ha kiseggeled, akkor még aznap ellátnak... ok. nem az ultrát.
A minap is volt egy afférom az egyik ellátónál (mert azért nem mind rugalmas ).
Jártam úgy 5 éve a tüdő gyógyászatra vagy 3 évig szedtem valami gyógyszergyár termékét, majd elhagytam. Már vagy éve készültem a tüdő szűrésre, ami azonnali és ajánlott. Valamikor kötelező is volt.
Mikor mutatom az íratokat, mondja az asszonyság vagy kisasszony hogy engem nem fogadnak. Vajon miért ? Hát benne vagyok a rendszerben és így a tűdőgyógyászatra kell mennem … ami ugyan azon épületeben van egy másik szinten. Ok semmi baj átmegyek, de ott a másik kisasszony mondja hogy beutaló kell, de mivel a rendszerben vagyok, az sem.
Párnap múlva megyek a gyógyász rendelésre, de újra kérik a beutalót, hivatkoztam a párnappal ezelőtti infóra , hogy nem kell. Na nem fogadták el. Elbasztak 6 órámat.... közben a hangos méltatlankodásomra csak előcsiholtam úgy 3 - 4 Or…án fóbiás ürgét - a 30 várakozó közül.
De ez a kivétel... az egészségügy elég sokat fejlődött.
Viszont az építési hatóság is elég rugalmas..... vagy tévedek ???
Az csak akkor van ha nincs veszíteni való pl ha azt mondanák hogy a csok - al terhelt ingatlanok mostantól az államé, hiszen szeljegyzékben 10 évig így is úgy is már az "államé" na akkor folyna a vér, de ilyen nem lesz, tudják ők hogy meddig lehet menni ezt már az előző kormányok is szépen kitapasztalták a 30 év alatt hol a tűréshatár.
Direkt ilyen komplikáltr van kialakítva a rendszer.
Ha egyszerű lenne, akkor megcsinálnád te magad simán, kiszámíthatóan. Meg akármelyik egyszerű polgár.
De komplikált, átláthatatlan. Nem véletlenül.
Ezért tejelsz az ügynöknek, aki tejel az ügyintézőnek, aki tejel az illetékes vezetőnek, aki gondoskodik róla, hogy bonyolult és átláthatatlan legyen a rendszer, hogy az egyszeri ember inkább az ügynökhöz menjen, aki telej az ügyintézőnek ...és a kerék forog tovább.
És ez addig fog menni, amíg nem lesznek autók felborogatva, kukák felgyújtva, és nem lesznek páran olyan kalitkába kifüggesztve, mint egykoron a münsteri Szent Lambert templom homlokzatán voltak páran, mintegy memória-élénkítőként.
Ha nem akarsz várni és jobb orvosi ellátást szeretnél akkor magánrendelésre megy az ember, ha nem akarod te árulni a házad és vevőkkel foglalkozni akkor meg ingatlanoshoz hitel ügyintézés esetében meg ügyintézőhöz, nem tiltja a törvény.
Ezt magadtól nem lehet végig csinálni, amúgy vannak ügyintézők akik a banktól %-ban vállalják hitelek intézését vagy kérnek nem tudom 70 ezret, de egyszer mész be a bankba alá írni, idő pontra, minden szarságot meg az ugyintéző csinál, ismeri az utat és akit kell. Papírokat is scan-elve küldöm el otthonról ami kell ügyfél kapun lekérem lehet az erkölcsi bár mi. Aztán legközelebb kér időpontot a közjegyzőhöz azt csók. Ha magad intézed ez rengeteg idő, ideg, értetlenkedés........
Faszt. az ilyen hátszeles okosemberek miatt nem kerülök csak délután sorra az okmányirodában. és mivel őket nem szívathatja az OTPs ügyintéző, valakit meg muszáj...
igazából lényegtelen ki jár utána, meg melyik bank; mert ami a lényeg, hogy magánemberként nincs normális módja annak, hogy a bankkal szemben érvényesítsd az érdeked. Még ha gazemberek, akkor sem. Utána olvastam, niuncs is mód rá, hogy egyből a bankfelügyelethez menj, ami ugye elvben a magánember érdekérvényesítő felülete kellene hogy legyen..... Előtte egy csomó fórumot, jegyzőkönyvezve végig kell járnod a panaszoddal...kezdve az ügyintézőn majd csoportvezetőn át a fiókvezetőig, aztán regionális szint, majd békéltető, majd csak ezután a bankfelügyelet (MNB). Addig nem foglalkoznak az ügyeddel, amíg nem mellékeled jegyzőkönyvezve, hogy minden alsóbb szintet már végig jártál....
Tehát először küzd meg egyedül egy kurva nagy gépezettel, bírjad erőforrásokkal (pénz, idő, ideg...), majd ha ezeket a "csatákat" megvívtad, és túlélted, utána állnak mögéd...már ha...
Nem tudom pontosan hogy volt korábban, de a fogyasztóvédelmi rendelkezések a kereskedelemben, mintha nem feltétlenül előbre léptek volna az utóbbi években....
Értem én, hogy ahol tényleg verseny van, és tényleg szabad piac, ott az állami szabályzókra kevésbé van szükség, de úgy tűnik a fejlettebb államok kereskedelmi kultúrájától, az ottani versenypiactól messze járunk még bizonyos szegmensekben...
Egyébként én inkább fizetek ügyintézőnek akinek nagy a hátszele bent és csak aláírnom kell bemenni, eddig mindent így intéztem, ha magad csinálod beleőrülsz és sok időt vesztesz.
Pl falusi csok kizárólag OTP és cucc máshonnan elzavarnak, állam bácsi, OTP, Csányi cimbora teljes a képlet .
Egyébként ugyintézésben nem is olyan vészes, sok bank komplikáltabb, az OTP rohadt drága, falusi csok után én is megszüntetem a számlámat ott, mert brutális drága.
Alul az ajtónyílás mellett közvetlenül fúrjatok le, és csavarral-tiplivel (van metrikus csavarhoz való tipli is, amibe metrikus csavart vagy menetes szárat is tudsz tenni és anyával lefogatni ) vagy alapcsavarral lehúzatni az alját, hogy ne tudjon lifegni.
kétoldalt meg három ponton (alul középen felül) valami izmosabb-hosszabb tiplivel/csavarral belefogatni a válaszfalba.
Ha olyan méretű szelvényt használsz, hogy a szelvényre lemezcsavarral fogatott gipszkarton lap síkban lesz a válaszfallal, akkor kb 3-5-ször olyan erős lesz, mint amennyi kellene, de egyszerűbb lesz a szerelés, és használhattok vékonyabb falú zártszelvényt.
Igaziből az egyetlen igénybevétel az lehet, ha a durva ajtócsapkodástól kirázódik a rögzítés - de valószínűleg a gipszkarton lap előbb reped-porlik szét.
Mert nem az összes bank szerződik le állambácsival, és emiatt limitált azoknak a bankoknak a köre, ahol az államilag támogatott forrásokhoz ( CSOK) hozzá lehet jutni.
Vagy széles talp kell az oszlopnak, hogy több (4-6db) rövidebb (30-40mm) csavar is elég legyen a betonba befúrva fölülnézetben a fal tengelyével párhuzamosan egyik oldalon is meg a másik oldalon is 3-3 db. A szerkezet mozogni a fal síkjára merőlegesen tud, a fal síkjában fogja a váz.
Másik lehetőség laposvassal összekötni az ajtó alatt, de azt is le kell kötni valahogy, hogy föl ne púposodjon valamelyik oldalán. Talán a legjobb egy "U" vasat használni átkötésre lefelé fordított szárakkal. A szárait le lehet köszörülni, elég ha marad 2-3 cm. Olyan széles legyen legalább mint az oszlopok. Lehet hidegen hajlított is, csak akkor a látható élei lekerekítettek. Az egész szerkezetet nem csinálnám 4mm-nél vékonyabb anyagból. Esetleg 3,6mm. A betonba az "U" vasnak a hornyokat be lehet vágni óvatosan flex-szel is.
Esetünkben (Kecsón) csak két bank adott külterületre számunkra csok-ot, a K&H és az OTP. A K&H-val kezdtük, de befulladtak a tárgyalások (fiókvezetővel). Ezután fordult párom az otp-hez, ahol minden mázas volt...én már akkor figyelmeztettem párom, dehát végül is igaza volt, hogy igazából nincs más választás, máshol élböl elutasították a külterületi építkezést...
A lekötés mivel működhet? Gondolom ehhez sima ragasztó nem lenne elég.... (Mivel lehetne nagyon kis kockázat mellett padlófűtésre rögzteni ilyesmit).
Illetve ha nem tudjuk fúrva rögzíteni és össze kellene kötni, akkor ezt milyen minimális vastagságú anyaggal tudom megtenni? (Ez is lehet megoldás, ha esetleg ezt az átkötőt esztétikusan el lehet takarni akár burkolatváltóval.
Mert megszokták régről, hogy nincs más bank mint az OTP. Egyébként nekem sincs róluk jó véleményem. Igaz, a többiről sem, de az OTP ebből a szempontból az átlag fölött van.
Egy 170 x 260 cm "nyílásba" szeretnénk egy gipszkarton válaszfalat tenni, amin lenne egy 75-ös ajtó. A probléma, hogy csakis a két oldalon lehet érdemi rögzítést tenni, mert felül a betonfödém alatt 10 cm-rel van az álmennyezet, alul pedig a hidegburkolat alatt padlófútés van, amit nem szerencsés megfúrni.
Arra gondoltunk, hogy kellő méretezéssel meg lehetne oldani a tartószerkezetet a zártszelvénnyel (szerkezetlakatos van a családban a vázat el tudjuk készíteni), amire mehetnének a profilok. Ezeket a téglafalba meg lehetne kellőképpen fogatni, illetve esetleg az alját valami komolyabb ragasztóval rögzíteni a hidegburkolathoz.
Megpróbáltam skiccet készíteni, ahol szürke szín jelölné a zártszelvény elemeket.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek ez működhetne-e, illetve ha igen, akkor milyen zártszelvényre lenne szükség, illetve mit javasolnátok az alsó rész hidegburkolathoz történő rögzítéséhez?
azzal a "hölggyel", aki "behúzott" a hazugságaival, és ígéreteivel; azzal már nem tárgyalunk...ezt kértük a fiókvezetőtől...
aláíráskor ment a mutogatás "nem tudom kolléga miért így írta a szerződést", "ez nem változtat semmit, minden úgy lesz, ahogy megbeszéltük"....aztán aláírás után a "nem ezt mondtam, biztos félreértették"....
nos, a lényeg, hogy két ember is "félre értette", az "ingyenes" és "költségmentes", "nem kell önnek számlát nyitni" kifejezéseket, melyekre többször is rákérdeztek....
persze minden így volt az aláírás mágikus pilanatáig, aztán már jöhetett a "biztos félreértették" kifejezést tartalmazó mondatok....
a lényeg: nem értettünk félre semmit, mindent pontosan megbeszéltünk, mindent többszörösen tisztáztunk aláírás előtt. A lényeg: a szemedbe hazudtak. Ennyi.
Zsenge koromban otp juniorként nyírtak, aztán sikerült megszabadulni tőlük....eddig....
A fiókvezetővel egyeztettünk. Ő azon az állásponton van, illetve azt "ígérte", hogy ők utalnak, amint aláírom az új határidős szerződést, és fizetem a szerződésmódosítási díjat.
Sajnos már nem az első eset, amikor átvágnak...nem is akartam ügyfelük lenni, de a kényszer....:(
Persze mikor megkérdeztem, hogy akkor most kitenném a telefonom, és rögzíteném a beszélgetést a későbbi félreértések elkerülésére, azt megtiltotta....
Lakossági üzletág legfelső vezetőjének tértivevényes levél papíron, l0eírni az esetet, és kérni, hogy utaljanak az eredeti szerződésnek megfelelően.
ilyenkor valami fog történni.
(Szerintem alsóbb szinteken sztk el valamit, és megpróbálják úgy intézni, hogy az ő tévedésük rejtve maradjon, ezért kellene határidőt módosítani a te pénzeden.)
Ha nem tetszik ami történt, akkor a MNB- nél, aki a bankfelügyeletet is ellátja - panasszal élni a bank szerződésszegése miatt.
Ez eddig alap. (Mégha a bank nem is így látja, mert szerintük erre nincs lehetőség a köztünk fennálló jelenlegi szerződés szerint...)
Ezért is szeretném a szerződés módosításba beleíratni ezt a részt, hogy ha ők mulasztanak ők állják a költségeket. Illetve valahogy ösztönözni őket, hogy utljanak időbe, még ha nehezükre esik is valamiért....
pl. nekem az jutott eszembe, hogy az eredeti határidővel számított késedelemmel időarányosan eltekintenek a havi törlesztőrészletek megfizettetésétől...
de ez lehet, hogy aránytalan, és emiatt semmis szerződéshez vezetne, és amúgy sem mennének bele....
de most igazából csak az a kérdésem, hogy mi a szokás, illetve mit lehet belefogalmazni egy szerződésbe, ha a bank nem fizet azt hogy lehet szankcionálni magánszemélynek....
nem volt kifogás, csak nem utaltak, ztán meg hívtak minket, hogy már csak azért nem utalhatnak, mert lejárt a határidő, menjek be aláírni az új határidős szerződést, fizessem a költségeket, és már utalnak is....
(mármint ezt mondták...de arra nem válaszoltak, hogy és mi van, ha megint nem utalnak, akkor megint módosítjuk a határidőt, én fizetek és így tovább a végtelenségig????....)
Annyi háttérinfónak, hogy volt szerződésünk, amibe nem került bele, hogy ha a bank a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget akkor mi legyen. Emiatt most az van, hogy "felajánlották" a határidő átírását, amivel járó költségeket velem akarják megfizettetni (szerződésmódosítási díj, újabb értékbecslés díja stb...)
Én meg szeretném ezeket elkerülni, és a módosításba betenni valamit a határidőre nem fizetés ellen (is)...
Sziasztok, ide írnám a kérdésem, mert ez a topic jobban pörög, és részben ide való, mivel házépítés...
Szóval a kérésem/kérdésem, hogy van-e valami jó ötlet, esetleg kiforrott megoldás arra, hogy milyen szankcióval súlythatom a bankot magánszemélyként, amennyiben nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, pl. nem utalja az utolsó részletet időben?
Annyi megjegyzés, hogy "kár megtérítés" stb nemigen szeretném, mert az évekig tartó pereskedést, bizonyítási eljárásokat stb. vonna magával, aminek a kimenete kétséges, hiába lenne igazam, a törvény sokszor nem az igazságnak kedvez....
Ahogy olvastam itt van két oszlop km. téglából a falban. Ezek konzolként funkcionálnak szélnyomásra. Ha az oszlopok közti falat megbontják (ajtónyílás) akkor az egész szerkezet merevségi viszonyai megváltoznak hajlításra (szélnyomás). A feladat megoldható, de azért annyira nem egyszerű. Statikai kérdésben ne építészt hívjál mert az se sokkal többet ért hozzá mint Te. Lehet, hogy egy palló elbírná a függőleges terhelést, de van ott más is. Mindenképpen föl kell állványozni, mert kívül belül hozzá kell nyúlni. Ha csak egyik oldalról lesz erősítve az nagyon nem jó. Az ajtó az nagyjából olyan a falnak mintha az Erzsébet hídnak a függesztőkábeleit középen elvékonyítanák.
LeierPLAN 44 iSO-t próbált valaki? Megéri ez? Nekem olyan furcsa, hogy csak "egy kis habbal" össze van ragasztva a ház. De ha jól értem erre mér nem kéne EPS, meg semmi, csak egy szín.
Oromfal felső éle és a szarufa között purhabbal kifújnám.
A tervezett áthidaló fölött visszabontanám a falat, amennyit éppen kell.
Beöntenék egy vasbeton áthidalót 2-3 szál 12-es betonacéllal, alul-oldalt 20mm betontakarással, a teteje a köv téglasorhoz illleszkedne magasságban.Alá egy réteg fólia, hogy ne kössön oda a téglához, amit majd kiveszek alóla.
Legalább egy hét kötés után visszafalaznám felette, és ott is kifújn@m purhabbal a hézagot. Koronggal elég pontos háromszöget lehet vágni, kis rés marad.
Utána koronggal (nagy sarokcsiszolóval) kivágnám a nyílást, ha kell, akkor két oldalról, visszabontanám a téglákat a lehető legkevesebb ütlegeléssel, és betenném a tokot a nyílásba.
Figyelnék rá, hogy amikor bontok, akkor a fal már teljesen át legyen vágva, és ne döngessem az egész oromfalat.
Persze. Voltunk fent. Ő monta hogy ez a tető az álószékes. A sátortető közepe gerendákkal le van támasztva középen a csúcs alatt a födémre. A ház közepén alatta van egy föfal amire támaszkodil. Sima sátortetö. A szélein meg sárgerendán nyugszik. És 140 magasan fogópárokkal van összefogva.
Szeptemberben vetük a háza. Kivettünk két válaszfalat hogy nagyobb legyen a konyha. Akkor került a padlás feljáró a kamrából a konyhaszekrények fölé. A vásárlás elött kint voltam egy építésszel hogy nézze meg statikai szemmel és a válaszfalak kivétele elött.
Már akkor tervben volt hogy bent rossz helyen van a feljáró. Ö javasolta hogy az oromfalra nyissam meg a padlást. Főleg mivel nem akartam a tetöt megbontani ez miatt. Ahhoz már biztos szakembert kellene hívnom.
Nemtom milyen magass a tűzfal, de mindenképpen a szentlélek tartja, ha nincs rajta koszorú.
Nem is értem, hogy képzelték el ezt, azok akik a házat építették.
Megépítették a tetőt, majd felfalazták a tűzfalat?
80-100 éves házaknál, ha székállásos a tető, a talp, köztes és a csúcszelemen át van eresztve a tűzfalon és a falt jobb és bal odalán van két szarufa, ami kimereviti a falat. Nálad ez így van megoldva?
Elsőként hívjál ki egy építészt, aki körbenézi a házat, és legalább pár alapvető dolgot megnéz, mert lehetnek olyan összefüggő dolgok, amiket te sem veszel észre.
Utána segíthet abban, hogy mit hogyan csináljál.
Nagyon könnyen lehet hatalmas károkat okozni, ha nem vagy elég körültekintő és felkészült, csak bátran nekiesel a saját elképzelésed alapján.
Egy 135×69cm deszkából készített ajtó van erre elkészítve. 18mm deszkából. A keret viszont padlókból készült. Szerintem még az 5×15cm padló is elbírná a falat ami felette lesz
Ok. Értem én hogy kellene a koszorú. De ez a fal már itt áll kb 40 éve koszrú nélkül. Most hogy hozzányulok teszek be egy áthidalót valahogy hogy tartsa az 1m széles 80cm magas háromszög alakú falat a bontásom felett. Az áthidaló azért kell hogy ne döljön le a tégla felülről. Mi fog repedni? Nem igazán értem. Ez a tüzfal vagy oromfal nem is igazán tudom hogy hivják 6m széles 3,5 m magas háromszög alakú nem tartó fal.
Ez elég bonyolultnak tünik. Ennél még az is egyszerübb hogy kibontom a tervezett ajtó feletti részt is. Az se nagy munka. Kb.100×80 cm lenne felette.aztán visszafalazom
Sok helyem nincs a fal tetején. Egy kész tető van felette. A fal felett pont fut egy gerenda. Ha itt visszabontok kb. 20 cm akkor sincs sok hely. Ide gondolsz ferdén beton koszorút? Gondolom betonvassal.
A tűzfal tetejére a ferde síkra kell egy vasbeton koszorú.
Azt bekötöd a vasbeton födémbe. Lefúrsz betonvasakat és beragasztod, onnan inditod a vasalást.
A tűzfalból visszabontassz annyit, hogy férjen be egy 15-18cm magass koszorú.
Akkor a fal meg van kötve és nyugottan ki tudsz bontani egy áthidalónak való rést - jó lesz a előregyártott kerámia is és utánna kivágod az ajtónyilást. Másképp kidől a tűzfal, vagy repedni fog mindig.
Ok értem. Az oromfalat púrhabozzam körbe első lépésként. A fal függőleges. Néztem. Van benne középen a csúcsnál és ettől jobbra és balra kb 2m-re egy egy oszlopszerű pillér is ez is kisméretű téglából van rakva. Egyben van az oromfallal.kb 10cm lóg kijjebb és 20-25 cm szélesek. Az egyik közé tervezem az ajtót. Nem középen lenne a csúcs alatt.
Én amit bontani akarok a koszorú és a födém felett van. Az épúlet egy szintes betongerendás és betonelemes födémmel készült. Ezem van egy álószékes típusú sátortető. Itt a padlástéren szeretnék bontani.
Ki fogod dönteni az egész tűzfalat a ház mellé a földre.
Nem kell erős áthidaló az ajtó fölé, mert nem kell terhet tartania, (2x12 es betonacél (egy kívül egy belül megfelelő betontakarással) erősítéssel egy VB áthidaló) de az oromfalat stabilizálni kellene, (purhabbal körbefújni?) a téglát nem vésni, hanem koronggal vágni, és akkor talán nem döntöd le az egész falat.
Ha fal nincs pontosan függőlegesre falazva, akkor különösen könnyen leborul. (Láttam már ilyet)
Egy vascső nemigen tartja meg a téglákat, szerintem jobb, ha kívülről felállványozod és rendesen megcsinálod. Az ajtó és a külső feljáró beépítéséhez amúgy is kell egyszer állványozni. Egy régi tűzfal megbontása 75 %-os valószínűséggel egy nagycsomó tégla kiesésével fog járni :-(
Kettes számú lehetőség, hogy a majdani ajtó leendő szélességében raktok egy-egy 12 cm-es pillért a tűzfal téglái mellé a belső oldalra és a két pillér tetejére raktok egy áthidalót, majd az áthidaló tetejére rakva a teljes szélességben folytatva a belső oldalon a 12 cm-es falazást, megerősítitek a tűzfal tégláit. Ekkor már van esély, hogy jelentősebb téglamennyiség lezúdulása nélkül ki tudtok szedni pár sor téglát, hogy még egy áthidalót beépítsetek a régi tűzfal síkjába.
A házunk padlására szeretnék beépíteni egy ajtót hogy kívülről lehessen feljárni. A régi belül a lakásban van de az a kamrából nyílott de mi a kamrát elbontottuk és összenyitotuk a konyhával. Mivel így nagyobb lett. De a feljáró a konyhaszekrény miatt rossz helyen van. Belül amúgy is gipszkarton álmennyezet lessz késöbb.
A tető sátortetős és az ugynevezett "tüzfalra" tervezem az ajtó beépítését. Ez nem tartó fal mert a tető gerenda alatt van kisméretű tömör téglából rakva. És a fal meg a gerenda között a fény is beszürődik több helyen tehát nincs a gerenda ráültetve. Legalábbis gondolom. Egy kb.120 cm áthidalót gondoltam beépíteni az ajtó kivágása elött de nem akarom megvenni a gyárit. Ahhoz ki kellene vennem egy egész sor téglát hogy beépítsem de a ferde tető sik miatt az egyik vége szinte kint van egészen a tetőgerendánál. Az a fele akkor biztosan leszakadna. Az egész felett amúgy is egy 120 magas kb120 széles háromszög alakú fal marad. Nem nagy felület.
Én arra gondoltam hogy megvésem megfelelő magasságban a falat két téglasor között de nem vésném át a falat csak kb a 12cm vastagság feléig. Oda szeretnék bevakolni egy vascsövet. Kiékelve szintezve. Esetleg nem falazó habarcsal hanem betonnal önteném ki. 120 cm széleset gondoltam. Az ajtó keret külső szélesége 80 cm. 20-20 cm-rel szélesebb lenne az áthidaló.
Így lenne egy vascsővel erösített beton a falban két téglasor közötti fugában. Igaz csak a padlás felöli oldalon. A külső feléhez amúgy se lenne könnyű álvány nélkül hozzáférni. Utána ha megkötött kivésem a keret széleségében és a keret beépiéséig a beton megtartaná a felette lévő részt.
Nem tudom kinek mi a véleménye de kiváncsi vagyok rá. Lehet hogy rossz az elkébzelésem?
Ha valakinek van ötlete szívesen veszem a segítségét.
Ha a bérléstest befeszűl, az elég a súlyt osztani.
Nálunk mostanában ez E gerendás födem nem használatos, LEP födémeket szoktunk késziteni, ha könnyű födém szükséges. Kerámia béléstestek és könnyű vasalt elem. Ennek felbetonjára 6 os haló jár.
Végül is ugyan ezt csináltam csak 6 - os hálóval, csak azért gondolom mert ugye ez a vasalt 6-7 cm aljzatbeton szépen egy nagy tálcát képzett ami egy tömbben van a gerendákon és a főfalakon, ennek sincs súly elosztó szerepe?
Mert nagyon melós a szobákat glettelem nem akarok a lépcsővel foglalkozni, nem sima lépcső hanem egy forduló pihenővel, gipszbeton lépcső meg ki jönnek 2-3 nap és kész, korlátnak öntenek fogadó vagy azt is ki öntik, lassan egy éve csinálom a házat kezd elfogyni a türelmem az ilyen munkákhoz :/
Akkor a vasalt 6-7 cm-es aljzat beton a tetőtérben mint födém, nem csak arra jó hogy legyen min menni, hanem hogy eloszlassa a terhet az E gerendáktól kezdve a főfalakra is és ezt a terhet egyszerre vegyék fel?!
A 6 cm es vasháló miatt meg jól bírja a mozgást a födém?
Amúgy mint érdekesség kivágtam az E gerendát, így van hely a lépcsőnek, semmi feszültség nem volt a gerendába, viszont iszonyat kemény betonból van még a betonon is szikrazott a korong nem csak a benne levő vas miatt. Ránézésre olyan sűrű beton szerkezete van mint ahogy a gránit vagy a márvány kinéz, iszonyat terheket elbírnak ezek......
Nem mindig akkor esik az le és annak a fejére aki azt bántja. A modern E gerendához való béléstest is agyon tud ütni sisakkal a fejeden is, pedig azt egy ember megemeli. De ezek a betontálcákat, pláne teli salakkal vagy sittel.. sisakkal a fejeden is ottmaradsz.
Tehát ha egy tálca kiesik... nem az lesz a legnagyobb gondom hogyan pótoljam.
A magyar építőipar meg... pláne ha eleve törötten, repedten rakták be. :-)
Nomeg az egyedi darabokról is mint amiket mutattam meg pláne..
"Ebbe egy 100mm-es vagy még ennél is nagyobb lukat fúrni minimum vakmerőség. "
ha durván neki esik a pancser max összetöri a tálcát és ott keletkezik egy "hatalmas" luk pl. 500 x 500 mm.
Ha már ilyen durván dolgozik. Mit csinál ezután ha baleset nem keletkezik ( pl. fejére hull valakinek a törmelék --- na ezért kell jobb helyeken kobakot viselni. )
Tehát a pancsernak lett egy tálcányi luka a födémen, pl. 500 x500 . Vagy a helyszinen kibetonozza persze már a kívánt lukkal, vagy ha van elfekvőben födém tálca, azokon fúrkál a 3. ra csak sikerül. Azért a magyar építőipar ennék komolyabb problémákat is megoldott már !!
Ok., a beton gerendákat nem fúrkáljuk, az evidens.
Mióta kell engedélyezni egy statikustól a födém furkálását ?
Max néha véleményt kérünk tőle, de azért egy koax vagy elszívó lukhoz az sem kell !
Koax lik mennyi lehet ? 20 mm ? Az jó nagy. Elszívónak a lik az mondjuk 120 mm. Az még nagyobb elsőre.
Ezek a likak a födémen semmik... kivétel a gerenda ott nem szabad.
Mennyi egy födém tálca méret , Hát nem tudom de lehet pl . 50 x 50 cm, azaz 500 x 500 ( a gépészek ezt használják ).
Tehát 500 x 500 . A tálcának van pereme az merevíti.
A tálca közepébe mehet egy 120 mm e-es lik.
Marad még anyag bőven.... pontosabban a szélétől 500 - 120 /2 = 190 mm .
Persze nem nagy kalapáccsal, hanem célszerszámmal, óvatosan. Mik a célszerszámok ? Na azt máskor.
Ja a kérdésed :
"De ti statikusok, ha nem ismert a rétegrend meg hogy hol fut a gerenda akkor szoktatok engedélyezni..... " Nem csak, ők de mindenki aki elkezd födémet fúrkálni előtte feltárja azt !!
"De ti statikusok, ha nem ismert a rétegrend meg hogy hol fut a gerenda akkor szoktatok engedélyezni mondjuk 1 furatot koax kábel vastagságban, vagy esetleg egy szellőzőcső méretűt ami már azért jelentős nyílás? "
Azt azért elég jól meg lehet találni, hogy hol mennek a gerendák, főleg ha nincs frissen festve a födém. Ha nem a gerendába megy a furat akkor egy 16 mm-es furattól nem szabadna összedőlnie. Ha mégis, akkor ott nagy baj van/volt.
A szellőzőcső az már más kérdés. A beton (BH) tálca az középen kb. 3 cm vastag. Ebbe egy 100mm-es vagy még ennél is nagyobb lukat fúrni minimum vakmerőség.Ezt még szinezi, hogy mekmesterek gyártottak saját elképzeléseik szerint födémelemeket. Ezek minősége rettentően szór. Lehet erősebb is mint a gyári, de általában nem az.
Azt tudom ajánlani, hogy a födémről le kell szedni az összes réteget a teherhordó szerkezetig, mert más nem ad elegendő biztonságot és a végén átfúrni vékony fúróval a teherhordó vb. lemezt.
Ha olyan födémbe akarsz lyukat fúrni, ahol felül beton van, alatta meg salak van a béléstesteken (vagy a Hörcsik rétegen), akkor a lyukfúrás után csak alulról tudod a bergman csövet betolni a lyukba, mert ha felülről próbálkozol, akkor a salak elzárja a lyukat. De ilyenkor is jobb, ha egy fából esztergált (na jó, faragott) kúpot dugsz a bergmann csőbe és felnyomás közben folyamatosan kocogtatod.
Saját tapasztalat ez, elég sokat kínlódtunk mi is a vezetékek csövezésének az átvezetésével. Na ja, aki nem gondolkodik előre, ez jókat izzad utólag :-(
Amit képet beraktam az egy második emeleti szétázott padlásfödém, felül beton van, nem tudom a rétegrendet.
A középső szint is ugyanilyen vasbetongerendás betontálcás födém lehet. De érdekes, parketta van a szobákban, de a parketta alatt nem salak van hanem beton. Egy helyen csőtörés miatt fel lett verve a beton, ott több volt a sóder mint a salak..
Szóval lehet a parketta alatt azért van beton a rétegrendben mert amíg a salakra könnyedén lehetett párnafákat meg parkettát fektetni, addig a sittre már egyszerűbb volt egy vékony betont önteni és arra ráragasztották a parkettát.
De akkor laikusként azt veszem ki hogy pl koax kábelnek lehet átmenő furatot készíteni csak max a salaktól nem fog átmenni a kábel, ha meg kályhacső méretű nagy lyukat akarok pl szagelszívónak akkor nemhogy leömlik rengeteg salak hanem lehet a födém is jön magával.
Pláne ha nem tudjuk hol a gerenda és átfúrjuk azt is.
Magyarul jól gondoltam én hogy ezt nem szabad piszkálni. :-)
De amúgy a tálca ha felülről vizet kap szépen magában is tartja... gondolom nem véletlen nem használnak már ilyet sem.
De ti statikusok, ha nem ismert a rétegrend meg hogy hol fut a gerenda akkor szoktatok engedélyezni mondjuk 1 furatot koax kábel vastagságban, vagy esetleg egy szellőzőcső méretűt ami már azért jelentős nyílás?
Vasbeton az az amiben annyi vas van amennyi a számítások szerint kell bele, de legalább annyi amennyit a szabvány minimum előír.
Vasalt beton az az amiben annyi vas van amennyit a teherbírás megkíván de nem éri el a szabványokban előírt minimális százalékot.
Bizonyos esetekben repedéstágasságra vagy repedésmentességre is kell méretezni, ehhez több vas kell.
A szabványok előírják a megengedett maximális vasmennyiséget is. Ennek az az értelme, hogy egy bizonyos vasmennyiség fölött már nem nő a teherbírás. A maximális vasmennyiség (vasszázalék) a beton és a betonacél minőségétől függ, a minimális pedig attól, hogy milyen szerkezeti részről van szó (oszlop, gerenda stb.).
Ezen kívül van még jónéhány szerkesztési szabály. Ki lehet jelenteni, hogy az EUROCODE előtti MSz nem volt pazarló, ami abban volt az indokolt is. Az EUROCODE már nem egyértelmű, van amiben nagyon megengedő, másban meg pazarló.
Ha meg van bordázva, akkor belekapaszkodik a betonba is.
A betont megvasalva kapsz egy kompozit építkezési anyagot, amiből fődémeket, oszlopokat, gerendákat lehet késziteni (ezek mindenféle igénybevételt kibírnak, csak méretezni kell a vas mennyiségét a betonhoz képest). Az a vasbeton.
Egy köbméter betonhoz 70-150kg betonvas jár, a terhelés függvényében.
Lehet rugalmas és merev elemeket is késziteni vasbetonból, pl. kertszerkezetnél.
Ugyanazt meg tudod oldani acélból is, csak sokkal drágábban, de van olyan helyzet, hogy nincs lehetőség betont használni- azért mert a betonnak nagy a fajsúlya, vagy adott csomópontokra nagyon nagy a terhelés. Az acélszerkezetek beemelésére drága daruzás is kell. És csomópontok kivitelezésének nagy a munkadíja, akkor is ha hegesztik, akkor is ha oldható kötéseket használnak.
Igen keverem a fogalmakat 6-7 cm vastag aljzatbeton 6 mm-es hálóval csináltuk alatta 7cm xps a tálcákba arra 8 cm xps megint gerendák közé síkba, fólia 6 os vasháló 6-7 cm aljzat beton.
Mi a vasbeton? Én azt hittem amiben vasháló van az már az :)
BÚÉK. És egy sikeres évtízedet kivánok minden fórumozónak.
Nem szabad vasbetont padlót késziteni a gerendás födémre, biztos aljzatbetont szerettél volna írni.
A salak kiemelése után, a rétegrend magassága függvényében két lehetőség adódik- az új rétegrend beépítésére:
1. Habosított beton, amibe nincs homok csak cement és habosító szer- Ez nehezen szárad, két hét kell, de gyorsan megy, mert szivíttyúval kell kiönteni. Le kell húzni nagyából vízszintesre, de beáll magától is. Ezen nem nagyon lehet járni a kötés után sem, de pallókka vagy zsalipanókkal meg lehet csinálni a járatokat és be lehet építeni a szereléseket. Ha pl, 20cm magasabb a gerendák feletti rétegrend és nagyobb a felület, akkor ezt érdemes megcsinálni, az ára kb. a 150-es EPS ára, munkadíjjal. Erre jön egy max. 7cm vastag aljzatbeton, gyengén vasalva 4mm halóval, flotációs.
2. Kiszíntelni a gerendák közét és a 150-es polisztirénnel, aztán egy 5 cm XPS erre ráborítani.
Csak ezt nehéz síkba hozni és általában vastagabb aljzatbeton adódik, mind max. 7cm. Ez 14-17 cm vastag rétegrende esetében érdemes alkalmazni. Erre muszáj egy 6mm vashaló, mert rá kell kötni a szereléseket.
3. Száraz megoldás: duzzasztott agyag és párnafák+vakpadló+hajópadló, a vizes blokkoknál a duzzasztott agyagra öntött szerelőbeton. Ez páraáteresztő és hőszigetelő födémet biztosít. Pince feletti fémgerendás téglaboltozatos födémnél ez a legjobb megoldás. A duzzasztott agyagból két fajta granulátumot kell használni, az jól összeékelődik. Az agyag szinte egyáltalán nem vesz fel nedvességet.
Próbáltam utánaolvasni, de kicsit zavaros (számomra), hogy akkor most mi a helyzet az építési engedéllyel, mint olyannal. Ha jól értem akkor 300nm alatti családi ház építésénél csak bejelentési kötelezettség van. De ettől még a szabályozási tervnek meg kell felelni 100%-ban? Mi van ha nem? Nem kapok a végén használatbavételi engedélyt? Én pl. egy olyan övezetben akarok építeni ahol a a szabályozási terv szerint "garázst csak az utcai épülettömeg mögött, általa takartan" szabad elhelyezni. Ez egy logikátlan marhaság, ezért betonozzam körbe az egész házat, hogy meg tudjam kerülni kocsival?
Merjétek ki a salakot helyére xps gerendák közé arra fólia vasháló azt 6-10 cm beton én így csináltam sógorral két nap alatt leszedtük a salakot, egy csúszda 2 lapát, még könnyítessz is a födémen. Mi lemertünk 13 tonna salakot vissza ment kB 10 tonna vasbeton vassal együtt +alatta az xps is szigetel, a salak az egy kellemetlen anyag, jobb megszabadulni tőle.
Arról nem is beszélve, hogy a salak megtámadhatja a betont a szulfáttartalmával és nem is kell fúrni a betont, egy vasrudat át lehet rajta dugni. Utána előfordul, hogy magától lejön a födém.
Ki kell emelni az egész salakot, nagy munka, de katasztrófa szarul lehet dolgozni rajta, egyfolytában száll a por.
A por nem a salakból került oda, hanem átment a rétegrenden felülről az ével során és tele van korokozókkal, mert a párnafák elkorhadtak valamikor...
Mi rendelünk két billencset és van egy spéci csőrendszerünk, 320-as PVC csővekből, arra van készitve egy tőlcsér és azzal eresszük le az emeletről, de fent is és a billencsen is egy ember folyamatosan locsólja a salakot.
Egy-két nap alatt (8oköbméter) ki van emelve... aztán lehet dolgozni.
Fűtéskorszerűsítéskor 5 rétegű műanyagcsövet alig tudtuk bevarázsolni, mert állandóan útban volt a salak. Fúráskor alig folyt, de utána nem volt átjárható a lyuk.
Végül egy vascsövet ütöttünk fel, aztán ahhoz szigszalagozva ment fel a fűtéscső csak.
Az ilyen betontálcás födémek mennyire teherbíróak, biztonságosak, nem túl nagy ott a hézag?
Gondolom mivelhogy ezekbe sugárzó salakot vagy sittet töltöttek felülről így fent hiába van kibetonozva akkor sem tartja meg a tálcát, tehát ha kicsúszik a gerendából tuti leesik.
Ennél a födémnél bárhova lelehet támasztani a fedélszéket?
Ezt meg hogy sikerült nekik, valami kisméretű tálca lenne vagy csak kiöntötték betonnal?
Először azt terveztem hogy garázsbeálló fából ,aztán majd egy év múlva mikor már fényképeztek lassan ,csak a szeles oldalát osb ,aztán lassan körbe arra nikecel ,ragasztó háló szín ,garázsajtó ,oldal ajtó és ablak hogy rá lehessen fogni hogy ez egy fatároló .... stb stb .
Így lett a tetőterem is direkt síkablakokkal hogy ne keljen bejelenteni E naplózni meg a sok baromság ami viszi a pénzt és az időt .
Gondoltam felgyorsítom legálisan a garázs ügyet hátha megy ez úgy is és akkor nem fúj át a szél rajta egy vagy két évig :)
Még lesz egy köröm a város önkormányzatánál hétfőn a főépítésznél ,ha nem enged nem lesz rá megoldás ,akkor marad a "lassú garázs",de az hogy betegyem a telkem közepére és kerülgessem jobbról balról az nekem nem pálya .
Meg kérdezem a főépítészt erről a megállapodási nyilatkozatról ,hisz a tűz veszély messze nem fenyeget!Ahogy a rajzon is látni a házak a lehető legmesszebb vannak egymástól a szomszédos telkeken.
Üdv ! Nem szükséges a bürokrácia kicselezése ,mert nehéz olyan törvényt alkotni ami minden eshetőségre gyógyír tudna lenni ,mivel maga a szürke hétköznapok hozzák létre speciális variánsokat, amit csak utólagos módosításokkal tudnak törvényerőre emelni !:-)
Nagyon sok mindent lehet, sőt szabad is és sokan gyakorolják is ezt.
Persze néha azért torzulások előfordulnak !!
A szabályok változnak, néha észszerűsödnek is.
Nem is olyan régen, nincs 60 éve , hogy Bp. külső kerületeiben / Rákosok, Szentmihály, Sahalom, Cinkota, P.- imre, stb a családi házakra nem volt jellemző a tetőtér beépítés, a ráépítés ..
Volt is magyarázat, nagyon eccerű, tűzveszélyes , nincs olyan építőanyag. Nagyjából így is volt. De nem annyira az építőanyagok miatt, hanem az egyedi, jobbára kályhás fűtések miatt volt a fokozott tűzveszély .
Gondoljunk csak bele a tetőtérben vaskályhával bűvészkedi !
Nos a fűtésmódok is lassan változtak, jött az etázs, az is csak úgy 60 -65 éve jelent meg, a tiltás volt még egy darabig de nagyjából 50 éve eliminált.
Egyébként a sűrű beépítés és a szellős építés harca még ma is tart. Sőt néha nagy nagy környezetvédők azon nyivákolnak, hogy miért nincs új parcellázás.
Holott a lakosság is csökken, hely egy fia újparcellázásnál is a jelenlegi lakosság duplájára elég.
Mos az olyan extrém elméletekről nem írok, hogy egyesek csak a panelt, a vb tornyokat látták üdvözítőnek, mások meg az elterülő szellős, , virágos kertes övezeteket.
Nem kell hozzá nyomtatvány ügyvéd és egyéb franc. Csak a formai követelményeknek kell megfelelni. Megnevezés, tárgy , hely és dátum és kettő tanú. És aláírás természetesen.
Viszont az előírásokkal nem lehet ellentétes.
Viszont meg lehet kerülni az itt felvetett dolgokat. Csak kocsibeállót csinálsz, az bp.-en mindenütt járatos a kerítésektől akár 10 . 20 cm -re is.
Aztán idővel garázzsá lépteted elő. lépésről lépésre .
Ha a művelt nyugaton megy a lopakodó jogalkotás, akkor neked is sikerülhet.
Csak tudod mi az amit írtam. Először tanulmány, milyen jó hasznos, később ajánlás , majd nem kötelező előírás, majd erre való hivatkozás és végül különféle eljárásokban kötelezővé tétel. Mondván ez a szokásjog. Ha nekik lehet te miért ne gyakorolnád. A fagyi visszanyal .
Úgyanez kicsiben a tűzvédelemre hivatkozva mindenféle korlátozás.
Aki ezt hangoztatja arra nem gondol, hogy léteznek éghetetlen anyagok.
Amúgy a tűzvédelem komoly dolog nehogy valaki félre értse.
De azzal vissza is lehet élni.
Amúgy széllel szemben nem lehet pi... de ki lehet cselezni a bürokráciát !!
Az én házam a szomszédtól 5 méterre van az ő háza tőlem a telek másik oldalán van vagy 20 méterre ,a telekhatár ahova a garázst szeretném az a házától 21 méterre lenne .
Pirossal bejelöltem a garázst hova szeretném ,még a tyúkoljától is 7 méterre lenne .Tehát a tűzvédelmi szempont nem játszik ,ilyenkor?
Ezt nem értem. Ideiglenes jellegű építményt lehet építeni telekhatárra is, az ilyen ideiglenes építmények pedig jellemzően fából vannak, némelyik elég sok fából...
A három méter oldaltávolság nem véletlenül van kitalálva, csak az okot valamiért nem szokták ismertetni.
A te házad 3 méterre van a telekhatártól. A szomszédé is hátrom méterre. ez összesen hat méter.
Ez pontosan az épületek között kötelezően tartandó tűzvédelmi védőtávolság, ami elég ahhoz, hogy az egyik épületben keletkezett tűz ne terjedjen át a másikra.
Ez egy erősebb közösségi érdek, mint az, hogy a szomszédot nem zavarná, ha közelebb lenne az épület a telekhatárhoz.
Sziasztok létezik olyan hogy a szomszéddal papíron lefektetjük ,hogy őt nem zavarja,ha a telkétől csak 1 métert hagyok el 3 méter helyett ami elő van írva ?
Csak padlás van felette. Egy helyen bontani kellett ,ahogy néztem a gerendák között majdnem teljesen ki van töltve + léc és tapasztás. kb 25-30 centi közé tenném az egész szerkezeti vastagságot.
Közben akkor mint lehetőség 2 dolog is eszembe jutott:
1, a falaknál ha 7-8 centire nyitva hagynám úgy hogy egy fali dobozolás takarná,lenne szellőzés ?
2, ha nem hagyom nyitva, viszont a padlást végig gurítanám kőzetgyapottal az elégséges szigetelés?
Padlófűtés van mindenhol,tehát egyenletes a hőmérséklet, viszont a ház nincs szigetelve és jobban nem tudok belemászni egyenlőre a szigetelés témakörbe anyagi okok miatt.
Nálam az a gond, hogy az üveggyapotot vizesen tették fel, és az most párologtatja magából a nedvességet, ezért van páralecsapódás a fólián.
A másik probléma a szélfogóval megoldódott, leszedtük a 3cm-es XPS-t, egy pár napig nyitva volt az a rész, akkor kiszellőzött, szépen kiszáradt, tegnap rákerült a grafitos 15cm, a hézagoknál körbe lett fújva purhabbal, és remélem mostmár nem lesz probléma vele :)
akkor nem értem, hogy mi a gond, de aggódva figyelem, mert nálam is így van megoldva.
nem örültem neki, amikor a koszorúra tett xps-t folytatták a talpszelemen külső oldalán felfelé (csak a talpszelemen tetejéig), épp azért, mert a fa páraáteresztő, az xps meg nem. de abban reménykedtem, hogy a fa azért ki tudja adni a párát magából felfelé is. :/
Műszakilag azonban többféle cső létezik, amik az UV-A/UV-B arányában különböznek. A-ból egyező teljesítményen sugároznak, B-ből lehet elenyészően kevés, de lehet annyi is, amikor a B barnít. Az UV-B úgy százszor erősebb hatású, mint az UV-A.
De ez nem szolárium, csak valami kis barnítólámpácsaka. Csak hogy került ide? Van világítástechnika topic is.
ezt értem, de a képeken én csak páraáteresztő (?) fóliát látok a szarufák külső oldalán, alul a födémen gyapotot, és eps/xps-t csak a talpszelemen külső oldalánál. magyarán, felfelé a teljes gyapotnak ki kéne tudnia adni a párát magából.
Egyszer, mikor még panelban laktam szintén eláztatott a felső szomszéd a konyhában. Nagyon csúnyán nézett ki, biztosító jött, adott valami alamizsnát is. Aztán kb 3-4 hét múlva elkezdett kiszáradni, és nyom nélkül eltűnt. De olyan szinten, hogy amikor fél év múlva eladtam a lakást, akkor a vevő szerint se kellett átfesteni a konyhát.
Helyzet jelentés egy újépítésű társasház egyik lakásának műszaki problémáiról. Sok van , de most csak egyről.
Úgy szept elejére elkészült legalább is annak mondták, de csak nem vettük át. Bitang sok hiba volt... a világító testek harmadában nem volt áram, hasonló a dugaljaknál is.
azért 1 hónap altt csak kijavították. Aztán úgy nov első hetében csurgott a fürdőszoba plafonjából a víz. kerek egy nap mire bejutottunk a felső lakásba.. az új tulaj nem volt otthon. A közösképviselő hadovált mindent de azért egy nap után csak bejutottunk. mondja az ürge , hogy csőtörés , mondjuk akkor zárják el. No erre mondja, hogy harmadnapra jön a gépész... nem tudom mi a fasznak kell gépész egy elzáráshoz. Tehát egy nap a bejutás, majd félnap után elzárás és úgy 3 nap után a hiba kiderítése... szerencsére nem a nyomó hanem a lefolyó rendszer valamelyik illesztése volt hibás. Csak megcsinálták.
a födém csak elázott. Nyugtattam a lányom idő kell a kiszáradáshoz.. kissé túlbecsülve 3 -4 hónap. Mondtam majd azután érdemes javítani.
Közben a "szakértők" épületes javaslatai :
nagy teljesítményű pára gyüjtő masina,
a másik : le kell kaparni a festéket, sőt az egyik okos, hogy a vakolatot is, gyorsabban szárad.
Na mondom lányom ha beáll az egyensúly … kiszárad , azt az 5nm -t kifestem neked. Majd mentem szemlére 3,5 hét után. Hát a plafon sértetlen, sőt elszíneződés sincs. lLáttam egypár flafon 6mennyezet beázást, mindenütt csúnya folt, itt se folt, se festék leválás. Tény hogy az elmúlt 3,5 hét alatt se én se a munkára jelentkező mesterek nem látták... még szerencse.
A legújabb telefonos ajánlat : sósavazni kell a plafont, ezzel lehet a sókivirágzást elkerülni..... most ugrott bé a salétromozást.
Nagyon sok mesternek fáj a foga egy jó kis potya munkára... 30 e ft, sőt volt aki 40 ezret vizionált... még szerencse, hogy eddig egyik sem gyütt ki.
Úgyhogy nem kell nekem se föstenem, majd a plafon világító testet vissza rakom.
Azért azon elmélkedek miért nincs elszíneződés.
Gondolom a betonból sok kioldani való nincs, van még valami hő - is hangszigetelés fent és burkolat kerámia, lent vakolat és festék. Ezekből sem jött ki semmi.
Ha lakótértől haladunk kifelé a legkülső határoló réteg felé, akkor
Legbelül födém
utána van a gyapot, ami valamennyire jó szigetelő, és jó páraáteresztő.
utána következik az XPS ami jobban is szigetel mint a gyapot, és párazáró.
Arról nem is beszélve, hogy az XPS felületén sokkal jobban észrevehető a párakicsapódás.
A padlástér úgy viselkedik, mint egy fóliasátor, a nedvesség átjut a gyapoton kívülre, és lecsapódik a padlásteret határoló XPS-en.
Tudom hogy szarabb gyapotot rakni a szaurák közé ( csináltam), de fordítva jobb lenne:
Födémen XPS, tetősíkban gyapot.
Összesített szigeteléi képesség ugyanaz marad, de a páraelvezetés megoldott, mert kívül lenne a páraáteresztő réteg.
De a legjobb lenne hívni egy valódi szakembert, aki megnézné a teljes rendszert, a rétegeket, és javasolna egy olyan megoldást, ami hőszigetelés és pára-elvezetés szempontjából is megfelelő.
Így messziről csak az alapszabályokra lehet hagyatkozni, mert nem ismerjük a teljes képet.
Csak padlás van felette. Egy helyen bontani kellett ,ahogy néztem a gerendák között majdnem teljesen ki van töltve + léc és tapasztás. kb 25-30 centi közé tenném az egész szerkezeti vastagságot.
Közben akkor mint lehetőség 2 dolog is eszembe jutott:
1, a falaknál ha 7-8 centire nyitva hagynám úgy hogy egy fali dobozolás takarná,lenne szellőzés ?
2, ha nem hagyom nyitva, viszont a padlást végig gurítanám kőzetgyapottal az elégséges szigetelés?
Padlófűtés van mindenhol,tehát egyenletes a hőmérséklet, viszont a ház nincs szigetelve és jobban nem tudok belemászni egyenlőre a szigetelés témakörbe anyagi okok miatt.
Sok mindentől függ. Több fizikai tényezőt kellene ismerni.
Pl. az , hogy emelet közi a födém vagy csak padlás van fölötte.
Ha emelet közi, akkor semmi aggódalom, fűtött a felső tér is.
Ha viszont padlás van a födém felett és nem kellően vastag, előfordulhat bizony pára lecsapódás. De ha a födémet felülről leszigeteljük, akkor semmi gond.
Sőt két légy egy csapásra. Lesz egy szép mennyezet és egy jól szigetelt záró födém.
Sziasztok! Kis segítség kellene. Adott egy stukaturos mennyezet. Le szeretném fedni gipszkartonnal mert nem teljesen egyenletes és a tervezett led világításban valószínűleg szörnyen nézne ki. Direktfüggesztővel, koppra feltolt profilokkal gondoltam megoldani, tehát reményeim szerint 4-5centi lenne a két mennyezet közötti rés.
Szerintetek várható páralecsapódás vagy penészedés?
A homlokzaton pont-perem módszerrel dolgoztak, ott végig ott voltam, figyeltem őket.
Én is erre gondoltam, miután leszedtem és megláttam mit csináltak, hogy ezért csapódott ki a pára. Sebaj, leszedik a maradék XPS-t onnan, meg a maradék ragasztót is, és normálisan felragasztják majd az új lapokat.
Továbbra is furcsállom, hogy ez a nedvesség az alatta levő levegőből csapódna ki rá. Főleg, hogy a mellette lévő bejárati ajtót alig használjátok. Vagyis csak a kint levegő van körülötte.
Nem logikus, nem látok erre műszaki magyarázatot. Ahhoz ott hidegebbnek kéne lennie a plafonnak, mint bárhol máshol, ahol nincs kicsapódás. De ott még ráadásul a lakótér vasbeton födémje még melegíti is. Tehát miért is csapódna ki a levegőből a nedvesség inkább a melegebb felületen?
Azt ellenőrizd majd a végén, hogy a gyapot nem roskadt e össze, mert ha igen akkor tenni kellene rá száradás után még egy réteget.
Jó, hogy leszedtétek, mert rossz a kivitelezés. Mivel nem kenték körbe a lapokat a levegő ki-be járt a szigetelés és a fal között a pára pedig kicsapódott. Új lap ragasztásánál szigorúan körbekenetni velük. Ugye a homlokszatot nem így csinálták meg?
Közbe volt kint a kivitelező, leszedtük a szélfogó feletti részről az XPS lapokat, és leszedés közbe folyt ki a víz a lapok mögül... tiszta vízcseppes a betongerenda ezen része.. Gondolom hőhíd alakult itt ki, és itt csapódott le.
A következő mozzanat az lesz, hogy Grafitos 15cm-es szigetelést fog kapni.
A kérdésem az lenne, hogy addig hősugárzóval melegítsem, vagy hagyjam így?
De legalább mondták volna, hogy: Hé amit hoztak gyapotot vizes, ne tegyük fel, száradjon lent a teraszon vagy a garázsban, és akkor nem bánom ha nem tesszük fel.. de így... hihetetlenek...
A ház másik oldalán, a teraszra csinálunk egy másik padfeljárót hétfőn, az kb 70x120 cm lesz, és a másik oldali padfeljárón tud majd szellőzni, illetve a páraösszeszedőt is feltesszük, és addig naponta fog jönni a fiatalember aki ezt az egészet csinálta, és forgatja a gyapotot, úgy hogy ott fogok állni mellette. Besz@rok milyen emberek vannak, az agyam el tudnám dobni...
Nem feltétlenül kell leszedni, szerintem elég ráragasztani és figyelni, hogy résmentes legyen. A széleken nehéz lesz milliméterre beszabni, oda fog kelleni egy kis purhab. Arra is figyelni kell, hogy a hab lehetőleg a szigetelés teljes vastagságában kitöltse a rést.
A vizes gyapot szerintem tud ilyet produkálni. Kézzel nézted mennyire vizes? A többi részen is nézd meg a nedvességet, mert azt írtad, hogy csak a nyugati részen van gond. Amit más is javasolt a szárításhoz forgatni kellene, hogy ne penészedjen be. Illetve a padlást kellene szellőztetni, hogy a pára ki tudjon menni. Ha tavasszal a jó idő beálltával is vizes marad a fólia, akkor más gond is van és fel kell tárni. Én azért lehet megkérném szépen a szigetelős embert, ha már ennyire ügyes volt, hogy a vizes gyapotot felrakta, legyen kedves pár naponta kijönni és megforgatni, amíg ki nem szárad.
Először az új áthidalót kell betenni, utána lehet alóla a régit kiszedni. Az új áthidalót túl kell nyújtani a mostani nyíláson is, nem elég a csökkentett szélességhez méretezni. A szűkítéshez használt téglát/ytong-ot be kell kötni az eredeti falba.
Felcsiszoltam a parkettát gipszkarton csiszoloval. A pupokon többet csiszolt le a fából és emiatt foltos (világos és sötétbarna) lett a parketta lakkozás után. Pénzem nincs ceggel újra felcsiszoltatni. A tanácsokat hálás szívvel fogadom.
Pont az aljzatbetonozás után derült ki, hogy az egyik falnyílás a válaszfalon nem megfelelő. A betonozás után is megdolható, hogy szűkebb és magasabb nyílásom legyen, vagy mindenképpen előtte kellett volna?
Kösz!
Régen a földművesek a padláson szárították a terményeiket, a városi ember pedig a frissen mosott ruháit.
L. József A. Mama c. verse.
Viszont manapság ez már nem dívik. Sok okból. A sok közül egy : lopósok lettek a polgárok.
Privatizálták a volt bérházak lakásait, de sok helyen annyi bizalom sincs mint régen a bérlakások bérlői között. Na meg a modern kor ezernyi jelensége.
Viszont meg lett fejtve, hogy miért párásodik a tetőfólia alulról. Mert a gyapotot amikor leterítették csurom vizes volt... Ma beszéltem a sráccal aki terítette, meg az áccsal is aki ott volt. Szóval most van egy csomó csurom vizes gyapotom a padláson... Ezt most szedjék össze és szárítsuk ki, vagy tegyünk fel egy fűtőtestet és páraösszeszedőt és majd az megoldja a következő hetekben?
A gerendák végeinél 3cm-es XPS van, és a födém alatt is 3cm-es XPS van, a födém fölött meg 30cm gyapot. De! Az ajtó felett, ahol átmegy a gerenda, ott a gerenda és az áthidaló között nincsen szigetelés.
Egy hőszigetelést úgy kell megvalósítani, hogy belülről kifelé haladva ugyanolyan, vagy egyre jobb pára-áteresztésű rétegek legyenek.
Te megcsináltad az ellenkezőjét: a pára áteresztő gyapoton kívülre beraktad a párazáró xps-t.
Pontosan ott csapódik ki a pára, ahol ennél a rétegrendnél számítani lehet rá.
1. A gyapot kb 3-4 hete került fel, akkor esős és párás idő volt errefelé, és ha jól tudom, esett is amikor az üveggyapotot pakolták, plusz kint tárolták az üveggyapotot.
2. A tetőfólia októberben került fel, és fóliázás után 2 héttel ment a tetőcserép.
3. Nem láttam ázás nyomokat, de ma délután felmegyek mégegyszer és tüzetesebben átnézem.
4. a fehér cső az a gázkémény csöve, a kék izét azt nem tudom, nem néztem meg. Ezeknek a környezetében, és ezen az oldalon van víz. Ez a cső a nyugati oldalon van, és csak a nyugati oldalon van víz. A többi oldal száraz, a keleti-északi-déli oldalon nincsen páralecsapódás nyoma.
5. Ezen az oldalon vannak a következő sorrendben a helyiségek: gardrób szobával kezdődik, fürdőszoba, kazánház (itt van a fehér kémény), kamra, fürdőszoba és a hálószobával zárul.
6. Igen,fent vannak a szellőzőcserepek is, 350m2-en van 30db összesen.
7. A mindenholt nem tudom biztosra mondani, amerre jártam a tetőn ott találkoznak, de szerintem nem szoros illesztéssel.
8. A gerendák közé 8-10cm-es hungarocellt toltunk fel, azon a részen ahol a lecsapódás van, ott a hungarocell is vizes.
Most beszéltem az áccsal aki csinálta a tetőt, és azt mondta, hogy amikor a fogópárokat csinálták, akkor tettek fel üveggyapot szigetelést a tetőre a fiuk, hogy kint legyen a helyszínen, és elmondása szerint volt közötte olyan amit egyedül alig tudott arrébb tenni, olyan vizes volt.
Arra gondoltam, hogy ha most még vizes is ez a rész, tavasszal illetve nyáron a fa az ki tud száradni a meleg időben, nem?
A vizesedés mekkora területen tapasztalható ? Födém miből van ? Párazárás is opció(lakás felől) ,de ott akkora szigetelő paplanok is nedvesek kéne legyenek ! Annyi szent ,hogy így nem maradhat ,tavasszal (míg nincs forróság)ez legyen az első ,mert a faanyag nem nagyon szereti a nedvességet !:-)
Láttam azt a hozzászólást, olvastam is, de egyáltalán nem jutott eszembe, hogy úgy járhattam én is. Most megnéztem azt a részt, és lámpávall vizsgáltam este, és láttam az XPS lapok között a vízcseppeket.
Viszont most este felmentem a padlásra is, felülről megnéztem azt a részt a gyapot szigetelés alatt, és semmi különöset nem láttam, nem volt beázás azon a részen, semmi nyom nem volt. Szóval szerintem kivülről van probléma. Az megoldást jelenthet ha leszedem a jelenlegi XPS lapokat, és ha jobb idő lesz teszek fel légrés mentesen vastagabb hungarocellt? Pl grafitos 15cm-est, amit a homlokzatra is tettem.
Viszont padláson kúszás közben arra lettem figyelmes, hogy a tető nyugati oldalán a következő képeken szereplő lecsapódásfoltok jelentek meg, és ahogy meg tudtam nézni, a dobozolt ereszaljnál is vízcseppes volt a tetőfólia. Az északi, keleti, és déli oldalon vízcseppeknek nyoma sem volt sehol. Melléklek erről is képeket. Aggodalomra adhat okot a képeken látható jelenség, vagy ne foglalkozzak vele?
Kb. 2 hete ezt írtam a (HŐ)Szigetelések topikba. Szerintem nálad is hasonló jelenség lehet, akkor nem kaptam választ mi lehet az oka.
Azóta megmértem a hőmérsékleteket infrás mérővel. A mélyedésben 5-6 fokkal melegebbet mutatott, mint a körülötte lévő részeken. A lábazatot azóta sem hálózták le és még mindig érezni, hogy nedves az a rész, bár látszani, már nem látszik.
Nekem gyanús, hogy a pára csapódik ott le. Ha megnézed nem igazán passzentosan vannak beszabva nálad a lapok és a hideg levegő ki-be járhat ott.
"Ma reggel láttam én is érdekes dolgot. A homlokzati szigetelés kész van egy házon a hálózásig. A lábazatnál a ragasztásnál tartanak. Reggel egy tenyérnyi részen nedves, az amúgy már kiszáradt homlokzati rész. A lábazati lapok pont ott találkoztak és a három lap találkozási pontjánál volt egy rés ahova még az ujjam is befért. Ahogy benyúltam éreztem, hogy nagyon vizes belül.
Az lehet, hogy a hőhíd miatt ott lecsapódott a pára és az áztatta el a részt?
Ha lesz reggel időm elmegyek arra és elviszem az infra hőmérőt megmérni a környezet hőmérsékletét és magát a mélyedést is."
A bejárati ajtót kb nem is használjuk, a garázson járunk ki meg be, az szinte csak dísznek van nekünk :D Nem hinném, hogy az a napi egyszeri ajtónyitás ekkora lecsapódást okozna, de kitudja? Az első dolgom lesz ha hazamegyek, hogy megnézem a padlást felülről, és kiderül, hogy van-e ott valami, a fényképeket lövöm majd fel ide.
Már lakjátok az épületet és a bejárati ajtó nyitáskor a kijövő és páradúsabb meleg levegő felfelé szállva nekicsapódik az XPS-nek. Az XPS külső oldala, azaz az alsó felülete természetesen hideg, ezért ott rajta ki tud csapódni a nedvesség.
Viszont ennek azért ellene dolgozik, hogy ott a kiugróbeugróban turbulens a levegő, a páradús meleg levegőt elhajtja a turbulencia, illetve keveredik a hideg levegővel.
amúgy sztem a másik megoldás, miszerint ezt a szélfogó részt kívül helyezed a termikus burkon (hőhídmegszakítóval-mint pl isokorb), könnyebb lett volna megvalósítani.
Cs_ jól rajzolta, annyi plusz van még, hogyakkor rosszul fogalmaztam, és ez egy szélfogó, ahol 2 oldal nyitott, az egyik oldalt a bejárati ajtó van, a másikon pedig fal. Ha hazamegyek mindenképpen felmegyek a padlásra, és megnézem mi a helyzet, de szerintem nem beázás, mert amikor még nem volt szigetelés ott fent, és esett az eső akkor semmi nem volt ott. Most a hideg beálltával kezdődőtt ez.
Melléklek egy képet, pirossal jelzem rajta azt a részt, amiről beszélünk.
azt a "rövidebbik oldalt" talán legegyszerűbb lenne kitenni a termikus burokból...(elválasztani az épülettől, "kitölteni" ott is a grafitossal, vagy combosabb xps-el....)
Nem fogom lerajzolni. Amit rajzoltam az egy metszet. Alaprajzilag ez egy 3 oldalról fallal határolt "beugró" az épület síkjába, a 4., a külső oldalon meg nyitott, ezen az oldalon van a gerenda, amely tartja a födémet és a tetőt.
Természetesen, ha a helyiség két, rrövidebbik oldala sincs rendesen leszigetelve az gáz, de ezt nem igazán tudjuk.
ad1: ahol az "XPS-3cm" felirat van a rajzon, ott is van egy fal a képen....azt is körbe kell hőszigetelni az alkalmazott grafitossal, vagy azzal egyenértékű egyébbel...
ad2: a VB+ 3cm XPS hőszigetelése mélyen alul múlja a 30cm(?)fal+15cm grafitosEPS hőszigetelését.
Víz az lehet mástól is, pl a tető beázik és ott folyik le. Mindenképpen fel kell menni és megnézni, de ettől függetlenül ott van egy megkerülő hőhíd.
Nézd meg a fényképeket jobban, van ahol látszik egyértelműen, hogy gerenda és le is van írva, hogy ez egy gerenda + Bejárati ajtó előtti előtérről van szó. Kétségtelen egyértelműbb lenne, ha szélfogónak lenne nevezve.
A beton ott nem lehet harmatpont alatt, ha már bent laknak és fűtik a belső teret. Mivel a lakótér födémje folytatódik megszakítás nélkül az előtér fölött. Tehát hővezetéssel a hő áramlik az előtér födémjébe.
Emiatt is célszerű alulról és fölülről is szigetelni (szigetelték is), hogy a lakótér fölötti hőt ne "húzza ki" ez a szigeteletlen plafon.
ami látható, az szerintem a "kis előtér" plafon szigetelése, ami így kvázi egy BELSŐ hőszigetelés.
Így a plafon beton felületének hőmérséklete harmatpont alatt marad...
Ráadásul ha a "kis előtér" hőmérséklete magasabb a külső hőmérsékletnél, akkor több párát is képes felvenni, így több víz tud a harmatpont alá hűtött plafonon kicsapódni....
Mivel tökéletes párazárás kvázi nem létezik, így KÍVŰLRŐL kell megfelelően hőszigetelni, vagy a kis előteret lehűteni a külső hőmérsékletre....
Én meg leszedném a plafonra ragasztott XPS-t, előtte megnézném a födémet, hogy ott mi a dörgés. Egy infrás hőmérővel megmérném a felületeket fent és lent.
Külső térben ott a plafonon nem csapódhat ki ennyi nedvesség szerintem. Arra gyanítok, hogy föntről jön, vagy a homlokzat irányából a víz.
A födémet amikor csinálták, akkor a födém szélére ment a vasbeton koszorú, és a koszoró homlokzat felőli oldalára 3 cm-es XPS tettek, majd kivülről arra ment még 6-8 cm homlokzati szigetelés a gerendák között, a többi helyen grafitos 15cm-es szigetelés van.
"Szerintem alulról a födém alá felragasztott szigetelés megvastagítása nem segítene a problémán."
Miért mondasz ilyet? Ez egy vasbeton lemez, ami megszakítás nélkül jelen van a lakótér felett is vagy beleköt a koszorúba. Szépen viszi befelé a hideget. Be kell ezt is szigetelni rendesen, mint mindent.
Értem, akkor be kellene fejezni a hálózást és tapaszolást is. És ha még az XPS és a homlokzat közötti réseket PURhabbal konyomjuk, akkor az lezárja légmentesen az XPS feletti részt?
Az biztos sokat segítene rajta, meg ahogy írják be is kéne fejezni, legalább háló+ragasztó. Valamint a födém és a homlokzat hőszigetelések találkozását is meg kéne nézni, hogy folytonos-e, nincs-e hézag a kettő között, vagy nem csak egy vékony valami van-e ott.
Nem szükséges XPS-t rakni az előtető aljára, nincs ott semmi igénybevétel, jó a sima homlokzati hőszigetelő is. Tegyél rá annyit, amennyi a falon van + a vasbeton gerendát is be kell csomagolni hőszigeteléssel, ezt nem látni a képen, hogy megtörtént-e, illetve milyen vastaggal.
Szerintem alulról a födém alá felragasztott szigetelés megvastagítása nem segítene a problémán.
Esetleg az segítene, ha légmentesen lezárnád a szigetelést, mert akkor nem tudna a páradús levegő a szigetelés melletti/feletti hidegebb térbe bejutni és nem válna ott ki belőle a nedvesség.
Padlástérben a födémen mit látni? Érdemes lenne megnézni, felhajtani a szigetelést. De ha jön a kivitelező, akkor nem biztos, hogy szerencsés megbolygatni, amit ők csináltak. Hacsak nem egyeztetsz velük, hogy te azt ott felhajtanád.
Most építkeztünk, és a következő problémával szembesültünk: a ház bejáratánál van egy kis előtér, és a betonfödém XPS 3cm-rel van leszigetelve, és az XPS és a fal találkozásánál csöpög lefele a víz. A betonfödém felülről kapott 20cm kőzetgyapot és 10cm üveggyapot szigetelést. A kivitelezővel beszéltem, majd jönnek megnézi valamikor...
Mellékelnék fényképet is róla, nemtudom mennyire látszanak jól a vízcseppek az XPS-en.
A kérdésem az lenne, hogy mi lehet ennek a problémának az oka, és hogy mivel lehet helyrehozni? Vastagabb XPS felragasztásával, vagy még gondoltam arra, hogyha egy fűtőtestet odateszek és kiszárítom azt a részt.
Való igaz, hogy technológia miatt lehetne dolgozni.
A beton kötése hőtermelő folyamat, tehát nem fagy meg olyan könnyedén.
Habarcsbpa is lehet adalékot tenni.
De ehhez egy olyan brigád kell, aki ezt lelkiismeretesen megcsinálja.
Mivel az ilyen brigádok kb 8-10 éve nyugat Európában dolgoznak, én nagyon meggpndolnám a dolgot.
Ha folyamatosan a hátuk mögött tudsz állni és ellenőizni őket akkor talán érdemes belevágni, mivel a technológiai fegyelem nem az erőssége a magánépítkezéseken dolgozó brigádoknak.
Simán lehet hogy csak beígérnek mindent, és utána összecsapkák a melót, hogy karácsony előtt még szakítsanak egy kis pénzt.
Nem tudom milyen falad, van de ha ragasztó PUR habos síkracsiszolt tégla, akkor takarni sem kell, csak legyen olyan meleg a falazáskor, hogy kössön a PUR hab.
Télen eleve más mixerbetont kapsz, mint máskor, ami drágább az adalékszerek miatt + egyéb téli költségek. Vannak betonozási szabályok, különböző hőmérsékletekre, de, hogy őszinte legyek, ezek azért a való életben összevissza vannak tartva.
Azzal nem lősz mellé, ha a betonozás időpontjában -5 C fok alatt van, akkor nem betonozol/falazol, ha felette van, de fagyos idő van, akkor az elkészült vasbetonszerkezetet geotextíliával és vastag fóliával takarod pár napig, falaknál, pilléreknél a zsalut is, illetve a függőleges szerkezeteket nem szabad másnap kizsaluzni várni kell vele 1-2 napot még.
Falazásra kb ugyanez igaz.
Szóval nem reménytelen dolog télen építkezni a nagyon hideg időszakokat leszámítva, csak szarabb. Az ilyen, hajnalban van 0-1 fok, nappal meg 5-6 fok lagymatag időjárásnak meg nem sok extra kalandtartalma van. Takarni ebben az esetben is érdemes a frissen elkészült betont.
"de a vállalkozónak nem számít mikor és milyen minőségben csinálja hisz úgyis takarva lesz (szigetelés, festés stb.) és csak évek múlva jöhetnek elő a problémák"
Amikor őt már nem lehet megtalálni és úgyis letagadja.
"Én úgy tudom novembertől márciusig leállnak a külső melokkal a fent említettek miatt!"
Tudásod jó 30 éve elavult. De lehet már 40 is.
Manapság már a fagyszabadság nem járatos valami.
Tényhogy akadnak extra hidegek... telente úgy 10 - 15 nap … több részletben, amikor még adalékkal sem folytatható bizonyos munka. De semmi esetre sem 4 hónap.
Extra hidegben vannak műveletek amiket nem tanácsos folytani, de amúgy az építőipar télen is működik !!
A segítségeteket szeretném kérni egy szakmai kérdésben!
Adott egy építkezés ami a vállalkozó miatt áll egy hónapja. Most decemberben szeretné folytatni a falazást illetve a födém betonozását. Tudomásom szerint 5 fok alatt nem lehet ilyen munkálatokat végezni még adalék anyagokkal sem, max ha letakarják illetve fűtik a felületet. (Nálunk azaz a mi építkezésünknél ez nem valószínű hogy a kivitelező ezt megcsinálná). Én úgy tudom novembertől márciusig leállnak a külső melokkal a fent említettek miatt!
Szóval a kérdésem az lenne, hogy valójában akkor most lehet ilyen időben betonozni és falazni?
Ha igen milyen feltételekkel, mire érdemes figyelni, esetleg mivel lehet ellenőrizni?! Bármi nemű tanácsot szívesen veszek!
(Én úgy látom (és adja az Isten hogy ne legyen igazam), de ma a vállalkozónak nem számít mikor és milyen minőségben csinálja hisz úgyis takarva lesz (szigetelés, festés stb.) és csak évek múlva jöhetnek elő a problémák amikor már nincs gari/szavatosság)
Rés van a külső hőszigetelés és a falazat között, a falazaton is vannak kisebb rések, ott áramlik be a levegő a gipszkarton alá- ami ha ragasztva volt, akkor belül is lehet rés. És persze, hogy benedvesedik a gipszkarton alatt, hiszen kiszáradni a nedveség nem nagyon tud.
Nézd meg, ha lent és fent nem tudod jobban visszazárni a hőszigetelést, de le is kell halózni meg glettolni.
150 cm magas, 100 cm mély, 30 széles.
Azaz egy 30 cm széles és 150 cm magas nyíláson tud benyúlni a vakoló jobbról és 100 cm mélyre kell nyúlnia, hogy elérje a szemközti falat. Ez pont a wc mögött van.
Szia. Én megpróbálnám első körben ezt a fölső kéder kivételt hátha a pici levegöjárás”-sal megszünik ez a minimálisan de érezhető állott/zárt szag a házban.
Én még mindig a fal és gipszkarton között lévő levegőre gondolok, hogy az járja be becsukott ablakoknál a házat.
Ugye írtad, hogy pár ablaknak a fönti kéderét húzzam le!, mindkettőt?, nem fognak bogarak bemászni azon a résen?
Rettenetesen zár ez a ház, így fűtés szempotjából abszolút nem érdekes csak olodjon meg ez a minimalis doh/pára/szag.(bár eddíg soha egyik ablakokon sem jelentkezet erős párásodás)
Még egy észrevétel: teljes kinti szélcsendben szinte alig érezhető valami, inkább mikor fúj a szél akkor jelentkezik ez a picit érezhető tompa állott szag)
az üreg méret helyett a lvakolandó felület elég..tehát ?x?
ha 1,5m magas x 1m széles, akkor simán vakolják sztem...
ha 30cm magas x1,5m széles, és ez 1m mélyen a lépcső alatt can, akkor nem simán, de megoldható...
Van egy kis 100 cm x 150 cm x 30 cm üreg a lépcső alatt a fő- és válaszfal között.
Szeretném ha a főfalak mindenhol vakolva lennének belülről. Ezt a kis üreget ki tudják vakolni?
Örülnék neki, ha nem ott menne ki az összes pára a fürdőből.
nem tudom mi a hivatalos neve, de ob. vakaró penge lehet...
a penge előre néz a nyeoéhez képest
praktikerben stanley márkájú 1300ft körül, noname meg 300ft körül...
van egy ragasztó eltávolitó szerük is azzal is probáld meg, meg egy csempefuga tisztitó is.
Ha semmi nem megy, utolsó lehetőségnek vegyél lefolyócső tisztitót (abba van marószóda) és készits egy probát valahol egy csempén, lehet, hogy mattítja. De ehhez kesztű és szemüveg is jár.
Nekem van egy savam, amit az alu karoszériák tisztitására hasznának, nálam az az utolsó lehetőség.
Köszi, ha hazaértem kipróbálom. Vettem még Hatásos nevű szert is, amit csempe és fuga tisztítására írtak, illetve vettem még Soudal szilikon eltávolítót is. Plusz ott lesz az ecet is, valamelyik csak beválik. Majd megírom a tapasztalatokat. ;)
Frissen, 1-3 napja szilikonozott fürdőszobában mivel lehet eltávolítani a szilikont a padlóról és a csempéről? Szinte minden szilikonos lett, nincs olyan csempe amin ne lenne egy kis folt, már agybajt kapok tőle, hiába kaparom, dörzsölöm, a nyoma ottmarad.
Van egy vártemplom egy dombon, a községbe, ahol a cégünk székhelye van. A 14. századba épült, sokmindent látott- a levéltári adatok szerint a 18. század elején 4000 embert öltek le a labancok, amikor betőrtek várba. A domb meredek, van vagy 25-30%-os. 1974-ben volt egy földrengés, az jól elintézte a várfalakat és a bástyákat is. Az egész vár és a templom nyilvánvalóan sziklára van falazva, ha még áll.
Az após a 90 évekbe konszolidálta a várfalakat, megerősítette a 6 bástyát és a 19 méters haranglábat és készitett egy utat- a várfalak külső oldalán, egy kb. 4 méteres srég nyomvonalat vágott ki egy buldózerrel, támfalakat is csinált, és tett rá vagy 20-30cm bazaltot. Van kikövezett árok is a domb felöl és át van vezetve vagy négy helyen a betoncsővel az út alatt, a hossza vagy 200méter- az első 8o méter meredek, legalább 20%-os. Sokat esik az eső ősszel, néha van egy nagyobb tél is sok hóval...olvadásnál ömlik a víz.
Vagy 5x dolgoztunk a templomon az utobbi 20 évbe, mikor mit, az idén beinjektáltam a 2 méteres falait a haranglábnak és a kapubástyának és újrameszeltünk mindent. Az alapok mélyek, a domb felől megtartják a vizet, a dréneket is újrástuk és szereltünk 400as aknákat, hogy tudjuk követni a működésüket.
Ahányszor kell valamit dolgozzunk, odaviszek pár kamion tőrt bazaltot és elterítem az úton a lánctalpas buldózerrel, hogy legalább egy haszonjármű és egy kisebb kerekes exkavátor fel tudon menni rajta. A töltés három-négy év alatt elsűllyed, pedig van már rajta min. 1 méter. A víz befolyik az út alá, 20-30cm fekete termőtalaj van, aztán sóderes üledék, amit kimos a víz a út alatt.
Ha egyszer lesz pénz erre is, kútalapokat fogok késziteni a szikláig, azokat támfalazom, betonvályut készitek a
domb felé és átvezetem 15-20 métereken csöveken az út alatt csöveken és támfalakon.
"Az lenne a cél, hogy lehessen személyautóval minden időben közlekedni, de egy kisebb teherautó is feljusson."
Erre egy 10-15 cm vastag, kétféle finomságú murva-út, ami egy kicsivel magasabb a környező füves résznél és egy vagy két oldalra lejt annyira, hogy keresztbe lecsorogjon róla a víz, és nem mossa le a murvát a telek aljára, az bőven megfelel.
Ha esetleg süllyed kicsit, akkor utánatültenek 0-20 as murvával és csók.
Nem szükséges vízzáró rétegrendű út-alapot készíteni.
Itt pont az a legrosszabb, hanem tud a talajba elszivárogni a víz a burkolat alatt - alól mert úgy akármilyen burkolat felázik, felúszik, és megy le a lejtőn.
A 30 cm-t ugyan nem én írtam, de ez nem tesz semmit. Nyilván úttükörnél közhasználatú út esetében kevés. Feltehetően a válaszadó azért írta a szokásosnál kevésbé mélynek az út alapozási a mélységét mert a terep meredek és hamar lefolyik a víz. Igaza van abban is, hogy a vizet egy drain-csővel (vagy ahhoz hasonló módon) el kell vezetni. A kétoldali árok kérdéses, de mivel az út nem hosszú ezért nagy többlet-költséget nem jelent. A leginkább fölösleges kiadás tapasztalataim szerint az, ha valamin túlzottan spórolnak. Miután tönkrement mégis csak meg kell csinálni rendesen. Nekem hála Istennek közvetlen találkozásom nem volt löszös talajon készülő épülettel, de úgy rémlik mintha több kategória lenne lösznél.
Rosszul tetted, mivel azok egy magánterületen, magánhasználatra létesítendő, elhanyagolható forgalomra méretezett, a tulajdonoson kívül más által nem használható/használandó magánút létesítésére vonatkoztak.
De ha már ennyire vágod a magyar még az EU szabványokat, érdekelne, hogy azokban milyen útra írnak elő (csak) 30 cm mély úttükröt?
Észrevételeidet továbbítottam az Eorocode és MSz összeállítónak. Nem véletlenül van külön előírás löszös talajra. 18 % lösz nélkül is nagyon meredek, csúszós úton élvezet rajta autózni.
Ez szerintem teljesen fölösleges pénzkidobás egy hétvégi házhoz vezető kis úthoz.
Pláne nem értem, hogy a drénlemez miért kell a termett talaj és a kavics közé...
Két oldalon szivárgó-árok egynyomtávú útra? Maximum egy oldalra lejtetni, és onna elvezetni a vizet--de nem hosszában le, hanem oldalra ki a földre, a fűre.
A 30 cm-es tükör is túlzásnak tűnik, valószínűleg nem akarnak 40 tonnás kamionnal közlekedni rajta.
Persze, ha valakinek van ilyenre 100 milliója, akkor alagút, meg vár-rom is mehet.
Én tapasztalatból írok. Van löszös talajú telkem, út is van rajta.
Sőt ház is. És szokott esni az eső is. Újabban 30mm/nap néha.
És sem a ház, sem az út alatt nem süllyedt meg semmi.
A termett talaj nem süllyed. Ha csinálsz tükröt az útnak, akkor a termett talajon van a terhelés. Ha még meg is tömöríted, akkor pláne nem süllyed meg, max 1-2 centit.
Ha fellazítod a löszös talajt, pl árkot ásol, és csak simán visszatemeted tömörítés nélkül, az valóban megsüllyed. De az mindig süllyed, kivéve, ha gránit vagy bazalt, vagy tömörített beton a visszatöltés.
Ezért előírás pl útépítésnél a feltöltés folyamatos tömörítése 20 cm-es rétegenként
1, Nyilvánvaló, hogy ekkora lejtésnél, a vizet le kell vezetni az útról.
2. Ha a termőföldet nem emeled ki teljesen, akkor a tőltés le fog sűllyedni, hiába tömöríted a termőföldet a végtelenségig.
Sajnos a szakszerű megoldás nem olcsó:
Kiemelsz 3ocm termőföldet 3.5-4 méter szélesen- ezt lehetőleg használd fel tereprendezésnek- kár elszállítani. Aztán a 3ocm széles kanállal az exkavátor készit két árkot a kiemelt sáv két szélén, ami még 15-2o cm mély. Az egészre ráterítesz egy geotextilt (az árkot is kibéleled), arra egy drénlemezt, a drénlemezt beengeded 15cm a két árokba is. A két árokba beszeresz egy-egy 5ox2ox8-as beton folyókát.
A két árkot megtöltöd sóderrel és az egész kiemelést feltöltöd 25cm sóderel, azt egy kis úthengerrel tömöríted. Két lépésben. Arra jön 15 cm tört kő, amit bogárhát profillal kell kiképezni, tömörítve.
Kéne szerelni egy -egy sor 1oox25x1o-es beton szegélykövet is a kiemelés két oldalára (sajnos annak kell egy betonágy is), és közé betölteni a tőrt követ.
A szegélykő kb. 8cm-el magasabban kell legyen mind a talajszínt.
Mérsékelten értek az útépítéshez, de amit leírtál azzal vannak fenntartásaim, hogy csak ideiglenesen tudna működni. Van 30cm humusz, alatta lösz van, ami meg érzékeny a vízre és fagyveszélyes. Kell rá valami, ami megvédi a víztől és a fagytól ÉS 100 méteren 18 méter az emelkedés! Szóval valami olyan útalap, ami még ezt is kibírja.
A löszös talaj nem roskad, sőt meglepően kemény tud lenni. ( Nem véletlenül a löszfalakba építik egyes madarak a fészket - merthogy annyira állékony, hogy fal tud belőle kialakulni.)
Ha kiemelik az úttükröt 10 cm mélyen, egy és egy vibrós padkahengerrel rendesen megtömörítik, utána kap 8-10 cm vastagon 50 es murvát, a tetejére még két centi 0-20 asat, és az is meg van hengerelve, akkor azon már simán lehet közlekedni.
Meg kell oldani, hogy a víz ne ezen az úton follyon le hosszában végig, és akkor hosszabb távon is tartós.
Az alábbi képen látható nyomvonalon szeretnék autófeljárót építeni. Az lenne a cél, hogy lehessen személyautóval minden időben közlekedni, de egy kisebb teherautó is feljusson.
Az alaptalaj löszös, kb 30 cm termőréteg, esőben meglehetősen sáros, süppedős.
Amennyire hihetünk a google-nek, kb 100m hosszú, és 18m-ert emelkedik.
Milyen pénztárcabarát és kevésbé pénztárcabarát lehetőségeim vannak?
Ha valaki ismer vállakozót, kérem ossza meg a kontaktot.
Ha padlófűtés vagy falfűtés is van azokat fel kell fűteni burkolás előtt, ez erősen tanácsolt folyamat, mert egy közepes fürdőszoba (5m2) már nem jön ki 500e-ből és nem leszel boldog a pár éves fürdődet újra megcsinálni... A nappali ha csempézett szintén zenész. Mondjuk ha kisgyerek is van én nem tanácsolnék csempét a nappaliba mert hideg. Nálunk mindenhol laminált van egybe konyha-nappalis így a konyhában is így egész évben mászkálhatnak a földön mert mindig "meleg" (16cm grafitos EPS100 van alatta). Festeni lehetne a leírtak szerint de azt a (csempe)burkolás után célszerű minden szempontól... A parkettás helyiségeket lehetne festeni akár készre is.
" Halottam, hogy az oroszoknál az állványzatot lefóliázák három réteg vastag fóliával és befűtnek alajá egy gigantikus gázolajas légbefújóval, -20 fokban homlokzatoznak. "
Nagy ország, biztos előfordul ilyen, de nem hinném, hogy ez lenne a jellemző.
Vettünk egy házat amit teljesen felújítottunk.2 részből áll a régebbi stukatúros mennyezetű, a hozzáépítés pedig már betonfödémes.A stukatúrt lebontottam a gerendák közé 5 cm nikecellt raktam.Majd mindenütt kapott gipszkarton álmennyezetet,amin 5cm gyapot szigetelés van.Kérdés hogy érdemes-e a padlást még pluszba leszigetelni 10cm üveggyapottal.Az egész padlás le van betonozva a fafödémes rész is(igaz abból annak idején kispórolták a vasat de stabil erős)Illetve ha legyapotozom kell-e fólia a gyapot és a beton közé,ha igen akkor milyen?Tetejére gondolom nem kell semmi.Köszi a segítséget.
A hőbefűvó, bármekkora teljesítményű (van villanyos, gázas(gpl) és gázolajas, forró vizes), a belső levegőt forgatja. És közbe az épület kivülről folyamatosan hűl.
Az egész házat nem fogja tudni +5 fokra se felfűteni soha, csak egy olyan forró vízes, ami legalább 3oKW-os teljesítményű, ahhoz meg minimum egy 4oKW-os kazán kell. Egy nagyobb épületbe, mi ezt megcsináltuk fáskazánnal, vagy 15oKw-ossal, és vagy négy 3oKW-os forró vizes légbefújóval, de egyszerre csak 2 darabot tudtunk üzemelni, mert néggyel esett le a hőmérséklet a kazánba.
Nekem az a véleményem, hogy zárj le egy szobát és tegyél be egy gázas hőlégfúvót, azt készitits ki és így tovább. A Master markát keresd- 33KW-ost. Azzal fel tudod hűteni 2o fokra és minden nedves művelet viszonylag hamar megszikkad, de persze nedvességelszívó is kell.
Halottam, hogy az oroszoknál az állványzatot lefóliázák három réteg vastag fóliával és befűtnek alajá egy gigantikus gázolajas légbefújóval, -20 fokban homlokzatoznak.
Hőtükör fóliát ott érdemes alkalmazni, ahol jópár fok hőmérséklet különbség van a fólia belső és külső oldala között, illetve ahol biztosítható, hogy a fólia melegebb oldalán valami légrés legyen a fólia előtt.
Pl. a hőtükör fólia legjobb felhasználási helye a radiátorok mögött, a külső falra felragasztva van.
Ha egyik, vagy másik feltétel nem teljesül, akkor már nem biztos, hogy gazdaságilag megéri alkalmazni, ha egyik feltétel sem teljesül, akkor már biztos, hogy pénzkidobás felrakni.
A légrés kérdésén pl. tudsz úgy segíteni, hogy hőtükrös buborékfóliát veszel (ott van egy kis légrés a hővisszaverő réteg előtt), de csak te tudod, hogy nálad mekkora lenne a hőmérséklet különbség a fólia két oldala között.
Ettől függetlenül is rakhatsz, hiszen egy sima hőtükrös fólia nem sokkal drágább, mint egy sima párazáró fólia, de különösebb előnyöd nem származik a dologból.
Rakhatsz hőtükrös fóliát, de nem lényeg a hőtükör. Ami viszont nagyon fontos az a párazárás. Párazáró fóliát mindenképp tegyél a gipszkarton fölé a szerkezetre. Az hogy ez még hőtükrös is az már a te választásod.
Ui.: az olcsó, hőtükrös párazáró fóliákat kerüld. Van közöttük olyan, amivel nagyon nehéz dolgozni. Szakad, pöndörödik, nyiklik-nyaklik, stb.
Rá van írva minden anyagra, hogy milyen hőmérséklet-tartományban lehet vele dolgozni. De! Az ilyen járólap meg hasonló izék beépítésénél törekedni kell a semleges hőmérsékleten történő munkavégzésre, mert úgy tartósabb. Semleges hőmérséklet az előforduló legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet átlaga. Ez olyan mint az üveg, nem az ütések száma számít, hanem a legnagyobb, de abból elég egy is. A semleges hőmérséklet a ragasztó és az elem alakváltozása miatt fontos. Minél nagyobb az elem bármely mérete annál érzékenyebb a hőmérséklet változásra.
Sziasztok idén már nem lesz gázcsonk majd csak márciusban ,kérdésem ha felfűtök lébefúvóval +5+10 fok közé ,lehet padloponozni,járolap ,csempézni,festeni?
sziasztok szeglemezes tető, gipszkarton mennyezet a kérdés van e értelme a gipszkarton alá közvetlen egy hőtükrös fóliának? A rétegrend fentről 30 cm szigetelés a gerendák között , fólia,ellenléc,lécváz.Ide raknék még hőtükröst és rá a gipszkarton.
Amit tudtam, ráfektettem. Xps lapok, karton papír, puzzle padló alátét, ezzel fedem. Valamint a közvetlenül mellette lévő zárt tároló is burkolva lett, de abban folyamatosan üzemel egy hősugárzó.
Remélhetőleg annak melege a betonon keresztül hatással lesz kicsit a környezetére is.
Hőenergiát kell befektessek, amikor forrásba hozok egy folyadékot.
Asszem nem tévedek, ha azt mondom, hogyha a gőzt lecsapom, ehhez pontosan annyi energia kell, mind a forráshoz. Ha ez magától megy végbe, akkor hő kéne keletkezzen- hiszen a gőz fázisából áthaladva a csepfolyós fázisába a víz latens hőt ad le.
Na akkor kedves Ibax, a következőt kéne csinálni:
Azt a fóliát, amit az a mesterember rátett a burkolatra, meg kéne emelni pár élíre állított pallóval- ha egyálatán rá lehet állni a burkolatra, és a fóliát tűzőgéppel rögzíteni a pallokhoz. Remélhetőleg a ragasztóba maradt nedvesség kicsapódik a fólián.:)
Az van, hogy lakás felújítás projektünk a végéhez ért, a terasz burkolása maradt hátra. Tegnap hívott a burkoló, hogy a nyitott de fedett tárolót két oldalról majd lezárja fóliával, odabent hősugárzókkal biztosítja a minimum 5 fokot.
A burkolás megtörtént, de a fóliázás nem működött, nem sikerült rögzíteni, így hősugárzó sincs. Csupán le lett takarva a frissen burkolt betonfelület.
Éjszaka -2 lesz kb, holnap napközben kb 3 fok...
Kérdés, mire számíthatok, mert ezt nem egyeztette le velem, biztos nem mentem volna bele. Biztosan tönkre megy pár éven belül? A puszta letakarás mit segít elő? Mit gátol télen a mínusz 2 fokban?
Fugázás nem történt, első körben csak burkolás, flexibilis csemperagasztóval.
Ez egy rendkivül okosan kitalált rendszer és tényleg visszanyeri a hőmennyiség 80%-át télen is és nyáron is.
Ahhoz képest, hogy a piacon a passzív házakba milyen szellőztető rendszereket árulnak, perpill ez egy elérhető árú rendszer és az árba benne van a méretezése is.
Ha jól le van szigetelve kívülről, akkor érdekes, hogy olyan hideg a fal, hogy lecsapódjon a pára. Vagy nagyon hőhidas lett a szigetelés (mert mondjuk a lábazat kimaradt), vagy csőtörés van, vagy a vízszigetelés hibádzik a fal/padló alatt. Meg nyáron is büdös van?Az is lehet, hogy még a külső szigetelés előtt jól bepenészedett a gipszkarton alatt.
A nedvességmérő tüskéit bele tudod nyomni a gipszkartonba, nem kell megbontsd. A legjobb az ha teljesen bele tudod nyomni, de azért óvatosan le ne törd. Ha látszik hol nedves, ott érdemes kezdeni a mérést, ha beigazolódik, hogy tényleg nedves, akkor úgy is meg kell bontatni.
Mindenképp az okát akarom megtalálni majd megoldani. A fűrdőszoba, a konyha, és a házba épített garázs falait látom a lent a tövétől mert azok nincsenek gipszkartonozva. Csak a nappali-háló-gyerekszoba lett gipszkartonozva, és szag is csak ott van, ezért gondoltunk a gipszkarton mögötti részre, hogy ott alakul ki pára, és az a büdös. Igaz, a 3 gipszkartonozott szobának a padlója szalagparkettás, a többi burkolólapos, így még az is lehet, hogy a szalagparketta alatt dohosodik. Sajnos bontani kell, hogy lássuk szemmel.
A szarufára deszkázat, aztán páraáteresztő fólia, erre egy 4x7-es ellenléc és a cserépléc.
15 cm szigetelés jön a szarufaközbe és 15 a pallóba és a gipszkaton szerkezetbe, van egy spéci függesztő a gipszkarton profilváznak, amit a szarvazat pallók oldalára szerelünk fel.
Jól értem, hogy külső héjazat, plusz cserépléc, plusz ellenléc, plusz 30 centi kőzetgyapot hőszigetelés, plusz 15 centi légrés, plusz kb 3 centi belső burkolat? Az már szép! :-)
Szerintem először érdemes lenne venni egy páramentesítő gépet és folyamatosan járatni. Annyira nem hatalmas összeg mint a szellőztető rendszer, 40-50 000ft környékén már lehet értelmes masinákat kapni. így nem kell szétfúrni a falat több helyen, ami szerintem nem túl esztétikus. Ha megoldja a problémát, akkor lehet gondolkodni a végleges megoldáson.
A falon lévő hajszálrepedéseket el lehet tüntetni üvegfátyol tapétával. Ha durvábbak a repedések, mondjuk két külön alappal rendelkező épület egymás mellé építése miatt, akkor a szigeteléshez használt üvegszövet háló, plusz rá az üvegfátyol és sok-sok évig csak festeni kell.
A hővisszenyerős szellőztetés 15e euró egy házra, ha a felülete több mind 12onm. Mindenképpen két egység kell, minden egységgnek 2 db. 18o-as csöveket ki kell vezetni, bent van egy nagy doboz, onnan indulnak a rendezők 75-ös csövekkel.
A dobozba van a hőcserőlő, szuper cuccc, teljesen automatizált, 25oW-ot fogyaszt, csak pénz kell hozzá.
Üdv ! Én víz szigetelési(alap,ajzat) problémára gondolnék,és a jól záródó ablakok ezt felerősítik !:-( Nehéz utólag reparálni ,Én nem a jó ablakok szét gányolását választanám ,hanem akár szobánkénti hővisszanyerős szellőztetést próbálnék kiépíteni !:-)
Az ablakcserével bezártad a házat és kevés a szellőztetés neki, többet kellene szellőztetned. A lyukfúrással nem oldod meg a magas pára gondjaidat, mert attól még a pára a lakáson belül marad ha van lyuk ha nincs a GK lapon. Vegyél 1-2 páratartalommérőt A gumi géder kivágás is megoldás lehet és egy olcsóbb kis venti elszívással az egyik távoli helyiségben. Vagy egy komplett szellőztető berendezés :( Ez mind a jól záródó ablakok miatt van :(
Jaa., nyáron, állandó nyitott ablakoknál még erősebb a szag mint ilyenkor napi 20perc szellőztetéssel.(mintha akkor száradna valami és jobban árad a "nedves" szag)
Azt nem kell mondjam, hogy a fűtés a legkisebb kiadásunk:))
Nagyon jó lenne ha ezzel a fölső kéder levétellel megoldódna a kicsit szúrós állott szag, de tényleg megköszönném ha segítene valaki, hogy mivel próbálkozzunk.
A EPS párafékező valamennyire, de a ragasztó+glett és főleg a gyantás nemesvakolat párazáró.
Ha a mennyezet is le van zárva párzáró fóliával a nedvesség 2%-a tud kimenni a falakon és a mennyezeten keresztűl.
Szellőztetni kell folyamatosan.
Az új építésű manzárdos háznál mostanába beteszünk 30 cm Multirock-ot, de kifelejtük a párazáró fóliát és a héjazat alatt 10 -15 cm légrést hagyunk. Még nem láttam ezekben a házakban penészt.
Az ablakok lettek legkorábban kicserélve, a szag csak később jelentkezett miután leszigeteltük kívűl a 12cm-es hungarocellel a házat. És ezek a kifehéredéses csíkok sem voltak a festet gipszkartonon míg nem szigeteltük kívűl.
Ha minden szellőző azonos magasságba kerül akkor a hatásossága nem kérdőjelezhető meg, mert alig fog működni. Lent is, fönt is kell lik, hogy legyen huzat.
1987-ben mátrai szilikáttéglából épűlt házunk falazata pár éve igényesen be lett gipszkartonozva az állandóan megjelenő hajszálrepedések miatt. Később kívűlröl is be lett szigetelve 12cm-es hungarocellel. A ház egy része (házba épített garázs) nem lett gipszkartonozva ahol a mai napig látszik, hogy nagyon egészséges és szárazak a falak már föld felszintől, meg úgy egyébként az egész ház nagyon stabil. Viszont lett egy olyan problémánk, hogy megjelent egy enyhe érdekes furcsa szag, olyan nedves, állott, kicsit dohos szag ami napi szellőztetéssel simán élhető, de ezzel együtt tavasszal itt ott látszik kifehéredéses csíkok a falakon(gipszkartonon) ami gondolom a pára miatt, és így valószínű, hogy a fal és gipszkarton között keletkezik a szag is.
Most arra gondoltunk, hogy minden szobába körbe 2méterenként kifúrjuk a gipszkartont és beépítünk szellőzőket mondjuk a padlótól 30cm-s magasságban.
Szerintetek azzal kiszárad és megszünik a szag, illetve a párásodás a fal és gipszkarton között?! Esetleg kívűl is kellene a lábazatba szellőző?!
Merre lakik a derek komijjesed? Szeretnek egy szobabovitest kiviteleztetni - azert nem olyan egyszeru, mert gyakorlatilag egy kb 30 nm-es pici szobakonyhaklotyo kialakitasarol lenne szo..
Ha jól értem, a kivitelező elkészitette az alaptestet, aztán a lábazatot, visszatőltötte a lábazatot- föld és sóderfeltőssel, kiöntött egy betonpadlót az egész felületre. Ezt vízszigetelte telibe. Erre jön majd a hőszigetelés és az aljzatbeton.
A kérdés az, hogy a teraszt is kiöntötte ugyanakkor és arra is felragasztotta a vízszigetelést? Mertha igen, akkor abban az esetben, ha a vízszint a teraszon vagy az épületbe magasabb volt, mind a szigetelés, akkor a falazat felvizesedett.
Kideríteni, hogy a falazat alatt el van szakadva a vízszigetelés, csak bontással lehet.
Meg kell vésni néhány helyen a falazatot, meg kell nézni egy illesztést, látszik hol van, hiszen telibe volt ragasztva. Utánna gondolkodni azon, hogy mi lenne a megoldás, de talán az injektálás, az első sor feletti fugába.
Jelzem, hogy pl. lemezalapnál, talajvíznyomás esetén (ahol a szigetelés a szerelőbetonta van ragasztva, arra vasalunk, a szigetelés ki van eresztve a széleken és fel van fordítva kivülről a lábazatra) egy több emeletes épületnél, nagyon gyakori, hogy 5-10cm víz van az alagsorban-földszinten (hiszen az egész egy medence), ameddig megépítjük az épületet, mert az épülő födémeken az esővíz átfolyik. A víz felszivárog a falazatba is. Azaz az egész lemezalap telitődik vízzel és biztosak vagyunk benne, hogy a vízszigetelés jól sikerült:). De ugyanez a helyzet pl. egy liftaknánál.
Általában le vannak vezetve a kanális csövek a lemezalap alá, de a csonk magasabban van, mind az alap színtje és nem szoktuk levágni.
Aztán lassan kiszárad, amikor a tető és a héjazat felkerül a helyére.
Az, hogy nedves a betonfelület az nem feltétlen probléma. Pl esős idő után fogják a gázpörzsölőt és felszárítják vele a betont, mielőtt kellősítenek és vízszigetelnek. Már ha megtették.
Én igazából azt nem értem, hogy miért a toldásoknál jött szét, amikor ha ott jól meg van csinálva, akkor nincs az az isten, ami szétszedi, meg azt nem értem, hogy miért az egész felület egyszerre került leszigetelésre, amikor elsőnek csak a falak/pillérek/oszlopok alatti részeket kellett volna, túlnyújtva, hogy lehessen toldani. Az egész felület leszigetelése, azért nem szerencsés, mert miközben építik a szerkezetet, rajta taposnak, ráraknak, leejtenek, stb, amivel megsérthetik, tönkretehetik.
Köszönöm a jó tanácsot, már fel is kerestem néhány céget, egyelőre a válaszukra várok. Konkrétan úgy történt az eset, hogy az alapozás elkészültével szerződés szerint 2 hétig reggel és este locsolni kellett a betont, majd kb. a 12. napon (mikor előző este kinnt voltunk csurom vizes volt a felület) felkerült a szigetelés és 1-2 napra rá már fel is húzták a falakat. Mindez valószínűleg ki sem derült volna ha nincs egy másik incidens hogy a terasz felől bejött a víz és az illesztéseknél végig nem nedvesedik körbe az egész..
Megszokták. Ha nem találnák meg, akkor nem létezne egyetlen egy vízszigetelő vállalkozás se, mert mind csődbe ment volna az újraszigetelések brutális költsége miatt.
Ne essünk ennyire túlzásba. Azért időnként előfordul, hogy valahol hibás toldás kerül kivitelezésre vagy a kivitelezés során véletlen, de akár szándékosan is sérül a vízszigetelés. Ezeket hibákat ki lehet javítani, csak a hiba megtalálása sok idő. Azért mert nem sikerült egy illesztés és van egy kis luk, azért még nem kell kikukázni 100, meg 1000 m2-nyi szigetelést.
Vízszigetelést nekünk azt tanították, hogy nem lehet javítani, mert nem biztos, hogy belül ott jelenik meg a víz ahol hibás a szigetelés. Javításra egyetlen biztos eszköz van, a dózer.
Ez kétségtelenül így van. Nekem ebből a nagyon kevés infóból, inkább egy borzasztó hanyagul, rossz sorrendben végzett kivitelezés sejlik fel, mint "vizes beton".
Szerintem a te szemszögedböl egyszerü a dolog: hibatlan termekert fizetsz. Aki hibazott, annak a a költsegere visszabontas-ujraepites, ha kivitelezhetö.
Szerintem keress meg néhány utólagos vízszigeteléssel foglalkozó céget, hátha tudnak valami jó megoldást mondani, vagy keress meg egy utólagos vízszigetelésben jártas szaktervezőt.
Nem teljesen értem a problémát. Szétnyíltak a bitumenes lemez hegesztései? Vizes betonra rakták? Ez utóbbit hogy csinálták?
20 évig padlószőnyegünk volt, nem részletezem, rémes volt. Aztán laminált padlót tettünk fel. Kopik, karcolódik, foltos lett, de a padlószőnyegnél még mindig jobb, mert legalább könnyen tisztítható.
Legközelebb hajópadlót szeretnék rakatni egy kb. 20 nm-es szobába. Milyen típust ajánlotok?
Találtam egy oldalt, ahol egész szépek vannak, de fogalmam sincs milyet vállasszak, mert sosem volt hajópadlóm, de még parkettám se. Egyáltalán mennyi az élettartamuk ezeknek? Mik az előnyeik és hátrányaik a laminált padlóhoz képest?
egy kis tanácsot szeretnék kérni a következő dologgal kapcsolatban:
Adott egy könnyűszerkezetes nagypanelos építkezés generálkivitelezővel, ahol sajnos mint utólag kiderült vizes alapra történt a kátránypapír lehelyezése és az épület felhúzása és ennek következtében a heggesztésnél szétvált a párazáró szigetelés.
Jelenleg a ház szerkezetkész állapotban már (estrich még nincsen) belül a látható helyeken fel lett vagdosva a kátránypapír, ki lett szárítva az alatta levő felület és újra lett heggesztve az egész, tehát elvileg javítva lett minden látható helyen.
A gond csak az, hogy a falak alatt ezt a javítást nem tudtuk kivitelezni és valószínűleg ott a párának is szabad útja lesz felfelé a fa elemek irányába. Az egyes fa elemek alulról kátrány szerű anyaggal vannak lekezelve, ezt láttuk amikor a helyükre illesztették a falakat. Ennek ellenére nem vagyunk nyugodtak, valószínűleg azokon a helyeken ahol falak futnak át az illesztési pontokon párát fog kapni alulról az elem és gondot fog okozni hosszú távon.
Azt szeretném kérdezni, hogy van bármi mód egy ilyen jellegű hiba javítására?
Tud esetleg valaki egy szakembert aki tudna ebben nekünk tanácsot adni és nagyon otthon van könnyűszerkezetes/szigetelés témában?
Thermo üvegezésű, de régi 10 éves fajta, nem a LOW-e 4-16-4es újszerű ablakaink párásodnak, mióta van a hideg.
Érdemes lehet szerintetek Aerecot beszereltetni ezekre a helyekre? Vagy inkább egy jó teljesítményű páramentesítő készülék?
most néztem ALDI-ban, 40 ezer ft egy gép, kérdés, hogy elég-e egy házba? Vagy Aereco jobb? Igaz, az a hideget is beengedi, de cserébe a friss levegőt is, és nem kell szellőztetni.
Gondolkodom ablakcserén, de az kb 1 millió, fűtési szempontból sosem térülne meg, szerintem.
Az itt ajánlott Baumit Flexbeton azért jó, mert nem kell keverni, csak vizezni. A hátránya (az ára mellett) az, hogy egy 30x30x30 cm méretű kocka 27 liter térfogatú, a Baumit Flexbetonból egy zsák csak 12-13 liter, tehát két zsák lehet, hogy kevés lenne :-(
Ha van betonkeverőd (vagy tudsz kölcsönkérni), akkor vegyél egy zsák cementet, meg két zsák finom homokot, illetve kérj valahol 1 deciliter Micropol adalékot és keverj magadnak ezekből 30-35 liter jó minőségű betont, amit folyamatos tömörítás, rázogatás mellett öntesz bele a formába (a Micropol adalék javítja a beton formába tömöríthetőségét). A flexbeton részecskemérete 4 mm, a finomhomok ennek kb. a fele, dísznek való betont minél kisebb részecskemérettel érdemes készíteni.
Sziasztok. Valaki íratott már kártérítési megállapodást ? Decemberben jönnek összerakni a konyhát és nem szeretném ha levernék a frissen festett falat vagy éppen belefurnanak a padlófűtésbe (konyhasziget) vagy bármi más kárt csinálnának. Ez az utolsó nagy projekt a házban, csak már unom hogy soha senki nem vállal felelősséget az esetlegesen okozott károkért...
SOS! Szükségem lenne árazatlan költségvetési tervre e-naplóhoz. Már csak ez hiányzik. Tud e bárki ajánlani megbízható szakembert, a végrehajtásához? Köszönöm
Betonoztunk tegnap kint, 13-14 fok volt, este 2. A következő napokban is kb ugyanilyen lesz az idő. Estére letakargattam fóliákkal a betont, valamennyire védjem a nagyon hidegtől. Szerencsére fagy nem volt.
Kérdésem: esetleg meleg vízzel locsolgassam majd, vagy inkább ne?
Két lehetőséged van.
1. Keszitessz vìzszigetelést, de azt úgy, hogy a fal és a padló talakozásánál is zaróra készited. Ehhez kell legalább egy kiegyenlitő beton, amire ráragasztod a nehézlemezt. Erre járna hőszigetelés, aljzatbeton és burkolat.
2. Nem kėszitessz vìzsigetelèst. Kiásod 5'-10 cm mosott kaviccsal kiszinteled, arra 2x5omm xps. Innen 15cm száraz rizsszem meretű kavics, 10x10 es párnafa, vakpadló és hajópadló. Így a rétegrend pàraáteresztő, de a talaj nedvessége nincs lezárva, azt folyamatosan ki kell szellőztetni.
És vajon minden értékbecslő ugyanabból a táblázatból dolgozik-e, vagy bankonként különböző?
A műszaki ellenőr azt mondta ha csak az ajtók és a külső szinezés hiányzik akkor meglesz a 90%, ismerősöm fmv-je meg azt mondta hogy csak 85%.. na itt döntse el az ember hogy mi van :D Mondjuk a lényeg, hogy az értékbecslőnk úgy értékelje, ahogy az nekünk jó :D
Az ablak folyton nyitva van, szellőzünk rendesen, és a páraösszeszedő és szellőztető is fog menni. Pont ma jártunk úgy, hogy a héten glettelték a falakat, és a fürdőben ereszekedett le egy pók.. és megszólalt a burkoló, hogy ez jó jel, mert ahol pára van ott nincs pók. Tudom, hogy a festéssel sok pára fog még keletkezni, de még van kb 3 hetünk a költözésig, addig folyton szellőztetünk és páraösszeszedünk :)
Annyi szerencsém van csak, hogy olyan legális bérrel rendelkezem amihez semmi egyéb nem szükségs a hitelfelvételhez. Ami még javítja a helyzetemet, hogy multinál dolgozom.
"sajnos" a település csok képes, de én ilyen támogatást nem is kaphatnék. Úgy kalkuláltam, ha a bevételeim nem csökkenek, akkor 6-8 év alatt visszafizetem a hitelt.
És ahogy utánna néztem én még akkor is rosszabb helyzetben vagyok a bank nézőpontjából, ha kétszer annyit keresnék mint a másik fél. Így nagyon valószínűnek tartom, hogy nem én leszek a győztes fél :(
Ha jóban vagy a polgármesterrel/jegyzővel/műszakiosztályvezetővel akkor lehet a dologból valami, de amúgy mostanában sajnos az önkormányzatok malmai elég lassan őrölnek :-(
Házaspár azért van előnyben, mert úgy nemcsak maga az ingatlan a fedezet, hanem automatikusan van adóstárs is, neked meg, mivel egyedül vagy, kell valami plusz fedezetet, vagy kezest biztosítani a hitelhez. Ráadásul házaspár esetén a bank szeme előtt a CSOK hitel nyújtásának a lehetősége lebeg, ami most viszonylag jó üzlet a bankoknak (a lakástakarékpénztárak kivégzése után).
A 100 %-os tulajdonról meg értelmetlen beszélni hitelfelvétel esetén, a bankot úgy rájegyzik a tulajdoni lapra, mint a sicc.
A CSOK is bankhitel, (ha a CSOK hitel részt is igényled).
Annyi, hogy ott a bank közvetíti az állam által garantált feltételeket, ha megfelelsz az állam által támasztott követelményeknek. De az államiakon felül a bankok is támasztanak követelményeket. Ezért lehet az, hogy míg az egyik bank nem ad valakiknek egy építésre CSOKot, addig a másik igen...
Viszont a zárójeles rész azért van ott az első mondatban, mert nem feltétlenül kell a CSOK hitel részével élni, mert lehet igényelni csak a vissza nem térítendő támogatást is, ez esetben CSOK hitelről nem beszélhetünk.
Bankhitelről volt szó. Ha veszek egy ingatlant, a banknak semmi köze hozzá, hogy a feleségem neve rákerül-e a tulajdoni lapra. CSOK szocpol, babaváró, meg a többi hülyeség az nyilván más tészta ott megvannak a maguk szabályai.
Ez biztosan hülyeség, szüleim akkor kezdtek építkezni mikor már házasok voltak, se házassági szerződés, se semmi, mindketten vettek fel hozzá hitelt is (külön-külön), együtt húzták fel a házat, azóta is ott élnek, mégis az egész ház mindenestől a fater nevén van.
Persze ez jogos, de én nagyon ragaszkodok a 100% saját tulajdonú ingatlanhoz, ami nem zárja ki az együttélést valakivel. Házasság esetén, pedig szerződést is iratok!
a kőművesek által használt járda felületet érdesítő mintázó hengert hol lehet beszerezni, ha az ember nem rendelkezik 3D nyomtatóval, mint a blog írója itt:
SR1-nek igaza van a sietéssel, meg fogjátok bánni nagyon és már nem lehet kijavítani soha... Vannak technológiai idők (Nálad száradás) amit meg kell várni vagy ha nem, akkor úgy csináld ahogy SR1 írja ventilátorokkal (nem kicsikkel iparival). Ez nem vicc! De te tudod te laksz majd benne...
Történtek fejlemények: Ha minden igaz 2020 márciusig meglesz a rendezési terv, a szükséges módosításokkal. Onnatól még egy hónap a hatálybalépése.
Több bankal is lett egyeztetve, ha megadják a szolgalmijogot és azt bejegyeztetik a tulajdonilapra, akkor a ház hitelképessé válik. Reméllem ez legkésőbb januárig meglesz :(
A házon lévő hitelt pedig egy összegben végtörlesztem, amint megkapjuk a számokat és engem választanak.
Mivel közben lett egy másik komoly érdeklődő is, és elvileg majd a bank eldönti kinek "adja el" a tartozást. Ez számomra rossz hír, mivel egyedül állóként, már alapból hátrányba kerülök egy házaspárral szemben, függetlenül attól hogy az én fizetésem pl alapból több mint kettőjüknek (nem tudom mennyit keresnek).
Szóval hiába oldódik meg a helyzet, és megfelelő mennyiségű önerővel és hitelképességgel rendelkezem, nekem rosszabb a kockázati tényezőm mint a párnak.
Csak az a baj hogy az értékbecslő legközelebb 90%-nál jön ki, és tudni szeretném hogy mit kell addig megcsinálni. Mert szerintem idén az időjárás miatt a külső nemesvakolat már nem fér bele. Anyagi okok miatt meg a térkövezést és a belső ajtókat nem tudjuk megvenni.
Akkor ha a konyhabútort és a gépeket nem nézzük, viszont minden megvan, festés, világítás, fűtés, kazán, bojler stb, de hiányzik a külső nemesvakolat, beltéri ajtók és a térkövezés akkor az kb hány %?
Sziasztok, van egy nyitott, 3x4m-es teraszunk, kb. 1m magas lábazattal, szeretnénk jövőre beépíttetni télikertnek. Az az elképzelés, hogy lenne körben egy kb. 60-70cm magas térdfal, erre jönne műanyag profilból a felépítmény, nyitható üvegablakokkal, és üveg vagy polikarbonát tetővel. A lábazat és a térdfal kapna 10cm szigetelést.
Egyik kérdésem az lenne, hogy kell-e ehhez valamiféle engedély?
A másik kérdésem, hogy mire érdemes figyelni a tervezés és a kivitelezés során (nem saját kezűleg szeretném csinálni)? Néhány konkrét kérdés:
- A tetejét üvegből vagy polikarbonátból érdemes csinálni? A polikarbonátot ellenállóbbnak gondolnám, de attól félek, hamar bekoszolódna, megmattulna.
- Nyári felmelegedés ellen mi a legjobb? Valami spéci bevonatos üveg, hővédős polikarbonát, vagy ezek semmit sem érnek, és mindenképpen kell valami árnyékoló?
- Az aljzat nem lesz hőszigetelve, de gondolom a burkolat és a térdfal alá kellene valami vízszigetelés. Mivel lehetne ezt a legegyszerűbben megoldani? Valami kenhető vízszigetelés?
- Fűtve nem lesz, max. ami a nem megfelelően kivitelezett szigetelés miatt a padlófűtésből kiszökik, ezért az a gyanúm, hogy az ablakokon a pára le fog csapódni, és végigfolyik a falon. Arra gondoltam, hogy belülről is valami kültéri vakolattal kellene vakolni, és akkor nem árt neki a víz. Vagy felesleges ilyenen aggódni, mert úgysem lesz ott annyi pára, ami gondot okozzon? Van ezzel kapcsolatban valakinek tapasztalata?
Festés nem volt közbe, de ha kijutok az építkezésre megnézem, mondjuk ha jövőhéten burkoljuk a padlót, addig még van ideje kiszáradni. Mostmár bent vannak az ablakok, jobb idő van bent mint eddig.
Még egy kérdésem lenne. Mi számít 90% készültségi foknak? Vagy úgy kérdezem, hogy ha hiányoznak a következő dolgok az hány %-nak számít:
- külső nemesvakolat,
- belső ajtók
- járda megvan, térkő még nincs.
Ezen kívül minden meglesz decemberre, szaniterezés, csempézés, konyhabútor, gépek, gk mennyezet stb.
