Az XPS szigetelés miatt már úgyis ki van ásva nagyjából a fal mellett. 50 éves ház, nem szívesen fúrnék bele az alapba, inkább nem ásnék azon az oldalon olyan mélyre.
A lábazati XPS-t le kellene valami vízszigeteléssel kenni. Mindenek előtt, ha a régi szinttel egy magasságban lesz a terasz? Akkor én feltétlenül nem tennék oda is zsalukövet, inkább vasat fúrnék be. A régi betonba! Mert elég nehéz az alap mellé ásni, és veszélyes! Mert megsüllyed a meglévő épület! Képet nem tudsz rakni ide, rá tudnánk pillantani!
Egy fedés nélküli teraszt szeretnék a ház mellé építeni. Elég sokat visszaolvastam, és célirányosan szűrni is próbáltam, de jópár kérdésemre nem találtam választ, tudnátok segíteni?
A sávalap betonja és a zsalukövek mehetnek közvetlenül a lábazati XPS mellé? Nem kell közte helyet elhagyni?
A terasz szintje 40 centivel lesz a talajszint felett és kerámialapokkal lesz burkolva. Ebben az esetben mi az ideális rétegrend vízszigetelés szempontjából? Két réteg beton közé bitumenes lemez, egy réteg betonra kenhető szigetelés, és ezek kombinációja is olvasható sok helyen.
Nem akarok én ezen spórolni. Ez egy 30 éve épült ház, semmi bővítés csak fel lett verve a meglévő rétegrend mert padlófűtést szeretnénk és leszigetelni rendesen mivel a parketta/csempe alatt csak beton volt (parketta alatt bonobit? is). Aztán kiástuk a döngölt földet is a megfelelő szintre és most a "szerelőbeton" alá gondolkozok a legjobb megoldáson, nem a spórolás lenne a lényeg. A mosott kavicsból 3 kupac van a tüzépen (kicsi-közepes-nagy frakciók), plusz a sóder kupac. Az aktuális szint így leásva a döngölt föld szintjén is terepszint +30-35 cm kb szóval viszonylag magasan van (a környező házakhoz képest egyébként is magasan van a ház)
A képen látható folyókát (vagy ehhez hasonlót) szeretnék beépíteni térköves és füves rész közé. Kb. 30-35 m2 térkőről vezetném a vizet 5 méter hosszan.
A kérdésem az lenne, hogy van-e javasolt sorrend, meg kell-e pl. támasztani a folyókát szegélykővel, vagy mehet közvetlenül a füves részhez?
Melyik variáció a jobb?
1. térkő - folyóka - szegélykő - fű
2. térkő - szegélykő - folyóka - fű
3. térkő - szegélykő - folyóka - szegélykő - fű
4. esetleg szegélykő elhagyható és helyette támasztásnak jó a folyóka is?
5. ?
Műanyag vagy horganyzott acél rács a jobb választás? Elvileg terhelve nem lesz, de a műanyagra is 500 kg-ot írnak, az egy normál személyautónál nem gond.
Vagy egy sima, nem fedett beton folyóka kevésbé macerás?
Nyílások befalazásánál kötelező használni. Ez a nyavajás kék hálóra vonatkozik.
Nos én vakoltam csupaszfalat gúzolással, vakoltam a nélkül. Vakoltam beton és deszka felületet náddal rabicolva, csirkehálóval rabicolva , műanyag vakoló hálóval és azzal a hőszigeteléshez használatos üveghálóval rabicolva.
De hogy kötelező lenne ? Az a kék ? Nem inkább javasolt ? Praktikus ?,
A kötelező előírás csak a hatóságoktól jöhet elsősorban éltvédelmi célok tartása érdekében.
Más minden csak javalt, főleg azért mert esetleg másképpen nem megy a munka, vagy nagyon ronda lesz !
Próbáljon valaki deszkát, betont rabicolás nélkül bevakolni ! Nem kötelező, de nem megy !!
Ja még erről a kötelező nem kötelező dilemártól.
Sok munkafolyamat, módszer, gyártmány szabványosítva van !
Nagyon helyesen.
Ezeket a szabványokat a szakiknak be kell tartani, de ha a megrendelő úgy dönt, el szabad térni ezektől. Kivétel az élet és vagyonvédelmi előírásokat. Azokat mindenkinek be kell tartani.
Addsgghmúgy a vakolat anyagára, a felvitelre is vannak szabványok és azokat a szakiknak bizony szigorúan be kell tartani.
Viszont ha a tulaj maga vakol úgy csinálja ahogy akarja és tudja.
"Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük."
Az ötlet jó, de ha csak ágyazatnak kell akkor az nem olyan érzékeny a szemmegoszlásra. Csak kérdés, a munkahelyen nincs szitasor amivel meg lehet határozni, hogy miből van sok a sóderben? Előre szólok, a mostani filléres megtakarítások később súlyos százezrekért pótolhatók, ha pótolhatók. Meg az időigénye és az okozott kellemetlenségek. Ha kevés a pénzed, akkor inkább egy kicsit kisebbet kell építeni,de azt jól. A tervet a teljes épületre kell megcsinálni, de az építész dolgozzon meg a pénzéért, olyan tervet csináljon amelyikből csak a ház egy részét lehet megépíteni úgy is lakható, meg úgy is ha az egész. Alapozást az egész épületre meg kell csinálni, mert az az egyik legkényesebb pontja a bővítésnek. Ha nem megy most az egész beépítése akkor le kell betonozni terasznak, hogy minél inkább együtt süllyedjen az egész. A fedélszék is eleve bövíthető legyen a későbbi épület kívánalmainak megfelelően. Én is így építkeztem. A teljes épületre vetítve 1-1,5 % volt a többletköltség emiatt.
Igen igazad van a tanácsokkal kapcsolatban. Jelenleg még a gyűjtés-válogatás fázisban járok, friss vagyok a szakmában (2éve végeztem és álltam munkába rögtön), így kevés tapasztalattal próbálom még válogatni a megfelelő tanácsokat.
A homokos kaviccsal az a bajom egyébként, hogy a környékbeli tüzépen ahonnan hozatni tudnám a raktáron lévő nagyon homokosnak tűnik nekem (frakciókról nehéz beszélgetni velük, ez van). Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük.
egy helyen a külső szigetelésnek 8 cm-t ki kell lógnia az oromdeszka alól. erre bádogot tettek a kivitelezők, hogy védjék a nedvességtől a polisztirolt, de csak ragasztani tudták felülről a szigeteléshez. mennyire jó/rossz megoldás ez? ha rossz, milyen más megoldást javasoltok?
Állítólag bádogost nem lehet most találni és a szigetelést épp most rakják fel.
Itt nálunk a lakóparkba a cigányok olyan betonozást csináltak h ne tudd meg!! végül is egyenes volt, csak csúnya, hiányos, csíkos, még a vasháló is kilátszott,kicsit meg vésegettük, kicsit csemperagasztóval ki javítottuk, és rá a parketta, nagyon szép volt!
Ha síkba van a régi felülettel az új beton, akkor arra nyugodtan rámehet a parketta, az h nem túlszép a felület, az nem számit, sokkal csúnyább felületre is raktam már padlót.
