..na a helyszín ismeretében mondtam.
és a kanyar most ais arra kanyar.
Arról aképrôl majd máskor ejtünkszót. Ha kell. Mert abban nem ez a blikfang :-) A kettô sexpón meg ne vitatkozz. (igazából az maygaázd rl, hogy a keresztülzavart rovarra hogyan számítanád a veku helyes expoját elôre? És csak egy alkalmad van hgy az utólsót elcsípd. Csak egyszer csörget rád az "ôrt álló" édesapád.
a kép magán viseli azt hgy a kp észítésekor nem voltak kellô ismeretei a versenyzônek a dupla expo szabályairól... ja menniyre kell lennie egy 10 cm es állatnak a 15 ös nagylátószögűnél hogy ekkora legyen a képen? ? m/sec sebességgel halad. A reflex .2 sec ehhez jön a 60 msec sutter lag. Akkor , m-re van a repülô kérész az elôre beállított élességtôl amikor meg kell nyomnod a gombot? mondjuk 10 km/órával repül...
Meg azt is, hogy a tárgytávolság nem lehet túl nagy...
-----------------------
eke:
Én nem tudom miért vergődsz azzal a kétoldalas kérészes képpel...
Nem (csak) tőlem származik a gondolat:
"Az a kép annyira nem jó, hogy bármilyen csalás kockázatát megérné"
Másrészt technikailag is lehetnek védhető variációk. Én így csinálnám:
Gép állványon
Gyújtótávolság 35mm
Rekesz f/22
Záridő - háttérre mérve naplemente után, akár lehet 2-3sec (becslés)
Vaku - TTL első redönyre.
1. Élesítek a közel tartományra
2. bezavarom a témát a képmezőbe és exponálok. Vaku TTL villan, téma helyesen exponált, ráadásul 1/1000 vagy ennél rövidebb megvilágítási idővel.
3. Villanás után élesítést átállítom hiperfokálisra, vagy végtelenközelre
Van rá idő. Ha jók az időarányok, akkor nem lesznek zavaró foltok.
Az egészet megspékelhetem ND4-vel, ha elég nagy a vakum.
--------------------
A 28mm kisfilmesnek kb. 0,65-végtelen a mélységélessége f22-nél.
Ha elég nagy a vakuval megvillantott téma, akkor még az élesítést sem kell megváltoztatni.
Nem tudom mekkora lehet a legnagyobb kérész!
----------------------------
...ez egy 15mm es optikával készült (mármint a táj)
a kép minden kétséget kizáróan dupla expozíció.
A nappali "erôs" fényben sincs az illuszttációk között véletlenül sem mozgó állat bemozdulásmentes szárnyal. A legjobb kisérlet az 58-59 átmenô kép, mert az üveglapra helyezett rovar (sem nem repül, sem nem a vízen fut) a kicsi mélységélességen túl kellôen éles... A kép szépséghibája a nyomaton is látszó reflexió az alsó függelék alatt...(igaz az is, hogy a NatGeon kívűl kék szárnyakat a szakirodalom eddig nem tárt fel)
Ugyanakkor ez nem baj: "A tudományos megalapozottság és a közérthetôség azóta is a magazin szerkesztési alapelve és példátlan népszerűsűgének mozgatórugója"
Számos dolog bemutatása a laphoz fűzôdik, ezek után majd ezt citálni is fogják és néhány év múlva megállapítja egy amerikai egyetemi ösztöndíjas:Az elmúlt évek környezeti hatásai, a fokozódó vízhasználat és szennyvízkibocsájtás kipusztította a valaha közönséges kék szárnú alakokat.. Mára hírmondójuk sem akadt.
Ekkor viszon telôvehetjük a 2003 év májusi számát és nosztalgiázunk: Milyen szerncse hogy akkor volt aki ezt lefényképezte...
Mert ez kb egy relális esély :-(
eke
Bálint, miért gondolod azt, hogy a jégmadaras kép elkészülhetet 600-as optikával?
(akkor a tárgytávolságnak 6 m-nek kell lennie, a képen visszamérhetô egy preparátum segítségével hogy 4 cm a mélységélesség. Nézd meg hogy 600-as telének 6 m-nél 25.1 CoC értéknél a DOF számláló mekkora blendét kér?
Aztán kezdj el egy másik gyújtótávolságon gondolkodni :-)
(ja ezzel azt is állítom, hogy az 1 x 1 méteres háttérfólia kevés lenne mint erdôtűznek a vízipisztoly!)
eke
Ja, a "sejtelmes nőstényhez": meg lehet csinálni ezt a képet egyetlen expóval, ÉS a fókuszgyűrű időközbeni elmozdítása nélkül? Nekem irdatlannak tűnik a mélységélesség, amit átfog! A képhez nagyon hosszú expozíciós idő kellett, ellenkező esetben a kérész szellemképes lett volna, és a táj is naplemente utáni állapotokat idéz - tehát állvány kellett hozzá. Mindehhez pont elkapni középen a kérészt, és - szerintem - csavargatni a fókuszgyűrűt a közelpontról a végtelenig, egy kicsit erős. Ha megcsinálta, le a kalappal, én jóhiszemű vagyok, csak próbálom a technikai minimumot körvonalazni.
Amúgy a multiexpóval semmi bajom nem lenne, ha nem az a képfelirat, hogy "Azonnal exponáltam...". Az ilyen szövegek hozzájárulnak a természetfotó túlmisztifikálásához, és a szerencsétlen kezdő azt fogja hinni, hogy valami félistennek kell lennie ahhoz, hogy ő is lefotózzon egy ilyen "tüneményt".
Sziasztok!
Már régóta figyelem a fórumot, és egy másik lev.lista vitájához kapcsolódva kiszámoltam, hogy ha 600-as telével közelponton fotózta a jégmadarat a vízszinttől 1m-es állványról, akkor a naplemente-hatást egy 6m-re a jégmadár mögött elhelyezett 1x1m-es diffúz fóliával meg tudja csinálni. A fényintenzitás a fólia és a képmező között természetesen nem csökken (ez visszavert fény, nem pontszerű fényforrás, nincs négyzetes törvény). Aki nem hiszi, járjon utána...
(A szükséges adatokat a Nikon objektívkatalógusából vettem, és alkalmaztam kis szögekre a sinx kb.= x összefüggést. )
A villantás szükséges teljesítményét talán eke meg tudja saccolni, csak az etológusok figyelmét hívnám fel a paraván méretére (közelebb vive kisebb is elég, távolabb vive nagyobb kell).
Egyébiránt, Gilicze Bálintnak hívnak, a naturArt tagja vagyok.
Már 1 ideje olvasom ezt a könnyed csevejt, és fölhivnám a figyelmet 1 s másra. Csak érdekesség. Hozzászólásaid több mint 90%-a "nem tárgyszerűen a képpel vagy a képekkel kapcsolatban" született.
Best of: (korántsem a teljesség igényével)
kis stílű zsebhamisító, ócska szálhámos ** képzelt beszélgetés ma: ** engem ismersz, neked anyád nem adott nevet kiscsillag? ** "szoknya mögé bújt hôsünk" ** megkapjátok mi az a "marketingfator" ** néézzél frímélt! ** amire képes vagy az átjön az írásaidból ** Kit kritizálok akinél nem vagyok jobb? ** Mondjuk ez egy 30-as IQ-nak elég
bocsi, de itt engem "provokáltak" - Ez pedig NEM IGAZ.
Sz'al a bort iszik... c. játék eléggé itt figyel.
Most ennyit. Zárójelben előre reagálok a majdan fejemhez vágott dolgokra: (1) nem vagyok NG-kém (2) nem vagyok SZLJ... most más nem jut eszembe, de ha sokat gondolkoznék, én is ki tudnék találni újat :)
Ez egy barátságos hangú hozzászólás akar lenni, azzal a módositó körülménnyel, hogy más, erre a problemára finomabban utaló hozzászólók egytől-egyig túl lettek harsogva.
Az alábbi fejtegetésért előre elnézést kérek azoktól, akikben már felvetődött az alább megfogalmazott kérdés, de én nem voltam Kecskeméten (mármint az Ekéék előadásán), ezért a "nyomozás" izgalma még pislákol bennem.(És a topicot sem tudom folyamatosan olvasni, ezért lehet, hogy le vagyok maradva a téma követésével.)
Tegnap megint nézegettem vagy fél órát a jégmadaras képet (Sz. J.-nek ezúton is üzenem a szócsövén keresztül, hogy már többet nézegettem így cirka két hét alatt a fotóját, mint anno gyermekkoromban a kedvenc térhatásúra hajtogatott könyvecskét Hamupipőke üvegcipőiről) és anélkül, hogy Dr. Watsonnak képzelném magam, megkérdezném, hogy mit szóltok a tükröződésen a test farki végénél, a test tengelyének meghosszabbításánál látható nagy árnyékfolthoz???
A narancssárga fény ellenfény; ez ugye látszik a víz felszínén úszó kérésztetemek kis fekete árnyékairól, melyek a néző felőli oldalra vetődnek. Ezek szerint a madár tükröződésén a sötét folt csakis olyan VALAMINEK lehet az árnyéka, ami a repülő madár farkánál volt az expozíció pillanatában. Máskülönben a vízfelszín a tükröződésen a madár hasoldala alatt is naracssárga színű lenne.(Azaz besütne alá is a Nap.)
Van egy másik lehetőség is, miszerint pont ezen a részen annyira feltorlódtak a felszínről kiemelkedő testrészek, hogy egyedi árnyékaik nagy, összefüggő folttá olvadtak össze. (A képen másik hasonló nagyságú foltot nemigen lehet látni, de ezt nevezik VÉLETLENNEK…)
Tekintettel arra, hogy mára sokakat sikerült okkal-oknélkül megsértenem, visszamenôleg és elôrehatóan kérek ezért elnézést.
Ha bárki nem tárgyszerűen a képpel vagy a képpekkel kapcsolatban tesz ilyen-olyan oldalról megjegyzést könnyen hasonlóan rossz-stílusú válaszokat generálhat.
Ezért kérem, hogy a jellememmel és stílusommal kapcsolatos ítéleteket ki-ki a saját e-milemre írja meg, ne vegyük el a teret az esetleges, a képekkel kapcsolatos állítások elôl.
Én magam is ezt teszem. Elnézést a felesleges szószaporításért
eke
és kérek elnézést mindekitôl...
Én nem csodálom, hogy ennyire paprikás a hangulat. Aki végigolvassa a topicot az teljesen tisztában van a helyzettel, látja hogy nagy horderejű dologról van szó. Viszont ez a tehetetlen várakozás nehéz, így aztán a tenni akarás a szócsatákban tükröződik. Nehéz türelmesnek lenni, mindenki nagyon várja a NatGeo hivatalos állásfoglalását. Sok minden függ tőle.
eke:
Mattila hozzászólása fején találta a szöget. A bizonyítási teher rajtad van. Hiszen egy rablógyilkost is megillet az ártatlanság vélelme. Okosan, összeszedetten kell érvelni, sosem indulatból.
Én úgy látom, hogy egyre kezd eldurvulni a dolog.
Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy már Kecskeméten is nagyon az indulat beszélt belőled. Ha ez így folytatódik, akkor csak te húzhatod a rövidebbet. Természetesen fenntartva, hogy igazad van. Csak olyan módon és olyan körülmények között próbálod bebizonyítani, hogy nem csak veszteni tudsz.
" mi van, ha fogok még egy vakut, teszek
elé egy narancssárga fóliát és rávillantok a víztükörre."
semmi, ketzdheted elôrôl!
A vízfelszín tükör! hiába világítasz a tükörre pirossal annak felszíne nem lesz piros!
De ha a lámpa tükrözödik akkor annak a tükrözôdése látszani fog.
A vízben is csak a tükörképet látod, vagy a fényforrást vagy azt amit azzal megvilágítasz!
így ne is kezd bele :-)
eke
Nagyjából jó az okfejtésed a (253)-ban, de ilyen jellegű felvételt elkészíteni nem lehetetlen. Ekének is van néhány, ahol szembe jön a madár és tűéles. A háttérrel összehanolni már nehezebb est. Az jutott eszembe, hogy mi van, ha fogok még egy vakut, teszek elé egy narancssárga fóliát és rávillantok a víztükörre. Hamar ki lehetne kísérletezni, hogyan lesz szép naplementés színe. Ez ugye nem számítana hamisításnak?
Nem csak magyar fejekbe ütött szeget a dolog:
""I've now seen the National
Geographic magazine you mentioned - the photo you described is obviously a
'fake' with the Kingfisher. I think the magazine will be very unhappy when
you show them that they have been tricked like this..."
Madarakhoz, rovarlábakhoz egyikünk sem ért. Ez van.
Ha nem is fotóztál madarat, de józan műszaki érzékedben és fotótechnikai ismereteidben bízva kérlek olvasd el a (253)-as hozzászólásom.
Természetesen általánosságban, legfeljebb az Unikumos képpel kapcsolatban írtam, de nagy valószínüséggel hasonló témájú fotókra is igaz lehet.
Becsszó úgy szeretném, ha valaki megcáfolná, hogy máskép is lehet...
Mármint műszakilag, azaz fotótechnikailag.
Várom a válaszod!!!!!
Az etikázgatás nem érdekel. Bocs, azt ne feszegessük.
Engem nem zavar az a fotó OTT a NatGeo-ban, nincs vele gondom.
Az én ismereteim szerint rózsaszín, ha valaki azt állítja róla, hogy Zöld, majd akkor elmerengek az etikai problémákon.
De a műszaki dolgok nem "az én úgy gondolom" kategóriába tartoznak.
Szerintem anyázás nélkül is lehet róluk beszélni.
Könnyitésnek:
Az 1-5 pontban leírt technikai kritériumok szerintem csak ott bukhatnak meg, ha a gyorsan mozgó téma sebességét alábecsültem.
Nem vagyok madárszakértő. Nem tudom a jégmadár milyen sebességgel repül a viz felet és azt sem, hogy a szárny kerületi sebessége mekkora lehet az adott pozicióban.
Bizom benne, hogy a fotótechnikát ismerő nickként találsz hibát az okfejtésemben, vagy ismersz olyan módszereket, amivel az ott leírt problémák elkerülhetők.
Vagy legalább Te is kiváncsi leszel az alkalmazott technikára, valamint a záridő és rekesz paraméterekre....
