Bocsánat, csak biztos akartam lenni a dologban. Köszönöm a választ.
A másik:
Augusztusban felbontottam ezt a dobozt és még szeptemberig elfogyott kb. a fele. A maradékot tudom használni most a vakondos meg egyéb foltok pótlására? Száraz kb. 15 fokos helyen volt lezárva tárolva.
Nem értem komolyan, már elég régóta írogatsz ide, szerintem kb. 1000x volt róla szó, hogy tavasszal az indító trágya magas N tartalmú legyen, tehát A! Neked ez még tényleg kérdéses?
Pénzkidobás, alapos szellőztetés után, ha összeszedted az elhalt füvet, talafertőtlenítőt szórj a területre, majd szintén szellőztetővel, de már gyengébben járatva próbáld valamelyest bedolgozni és locsold be ! Ismételd meg minden szellőztetéskor!
Vagy a másik jó megoldás : pl 30g / m2 azaz 3 kg /100m2
neked van 300m2 tehát 9kg kell kiszornod.
Ha 3kg belefér a kocsiba akkor legkisebb fokozaton elindulsz
megis oszthatod a területet 3 reszre vagy mehetsz a 3kg-al az egészen egyenletesen végig.
ahol elfogyott onnan folytatod a következő 3kg al majd az utolsó al amíg el nem fogy. Ha esetleg a végén kell még 1-2 sorra akkor teszel mèg egy kicsit a kocsiba.
én kézi tekerossel csinálok(3terulet) összesen 300m2t .
2.-3. Alkalommal már tudni fokod melyik fokozaton fog elfogyni úgy hogy ne kelljen 10x végig sétálni a kertet, mert valószínű a legkisebb fokozaton ez lesz
A kiszórt mennyiség is csak egy javaslat pl van ahol 35-50g van megadva és attól még hogy kicsit más tempóban tolod mint egy másik ember, nem fog duplaannyi kimenni, tehát ha nem futsz vele olyan brutális különbséget nem fog okozni, a kocsin meg kell legyen vmi fokozat állító. Ha nagyon biztosra akarsz menni leveszed a mennyiséget alacsonyabbra, betöltesz egy kilót, elkezded tologatni, majd ha elfogyott leméred a területet amit beszórtál. Így biztosan nem fogod túladagolni, aztán ez alapján már tudod emelni ha szükséges, ha pl. 40nm a beszórt terület akkor 25g/m2-t szórtál ki.
Ja még annyi, a napelem az energiaellátást szolgálja, tehát mindegyik riasztó napelemes, különben vezeték kéne, vagy elemet cserélni és ugyan így mindegyik ultrahangot bocsájt ki, ami (kérdés mennyire) kellemetlen a vakond számára.
NEM javasoljuk termékünk használatát olyan területen, ahol az Ön kertje körül gondozatlan kertek vannak! A laza és locsolt talaj mindig vonzani fogja a vakondokat. Így kertje állandó támadásnak van kitéve! Riasztónk sajnos nem "belépőjegy" egy vakondmentes világba!
Gyakorlatilag a nyaralóm telke nyomokban füvet tartalmaz, amúgy meg egy merő vakond túrás.
Körbe nincs szomszéd csak patak meg gondozatlan terület.
Tavaly próbálkoztam úgy 5-6db nepelemes LIDL/ALDI-s vakondriasztóval több kevesebb sikerrel, azonban sajnos mindegyik elesett télen (beázot, összetört stb.). Most valami állandó megoldást szeretnék és találtam hirdetve ezt:
Erről tud valaki valamit? Használt ilyet valaki? Nem olcsó (ráadásul nekem a dupla kivitelt ajánlották ...) így nem szeretnék feleslegesen ennyi pénzt elkölteni. (Vagy esetleg van valami barkács megoldás, amit otthon összetudnék rakni? (NYÁK-ot tudok gyártatni, beültetni tudok stb...)
Vagy vegyek ismét inkább ilyen ultrahangos vagy napelemes cuccot? (Tényleg, ultrahangosom még nem volt, melyik a jobb a nepelemes cuccok vagy ez az ultrahangos?)
+ infon- a normal műtrágyák belocsolas után azonnal oldódnak - és a vízzel mennek le a Gyökérzónába. Ha sokát locsolsz (pl. Akkor is ha nem kellene) akkor a tápanyag is gyorsabban megy lefelé és egyszer csak a fű gyökere már nem éri el. Ha nincs jo állapotban a füved és rövid a gyökerezete akkor is hamar megtörténhet hogy kell a következő adag.
ezert kell jól eltalálni a g/m2 adagot és az öntözési vízmennyiséget, mert az lenne az ideális mire kimosodna a tápanyag addigra pont felvegye a fű az összeset.
(na pont ezért jo a hosszú hatású burkolt trágyák mert nem egyszerre adják le amit tudnak hanem fokozatosan annyit amennyi valószínűleg a funek kell. ( kezd el és menetközben rájössz neked mi a jó vagyis a fűnek.
Igen - csak a normál műtrágyákrol beszéltünk eddig. A belocsolás elsődlegesen azért fontos, hogy ne maradjon fent a fű levelein a golyocska ( a víz lemossa, leveri onnan és a földre kerül) a normál műtrágyák (peti só , npk, yara ) amikről beszéltünk ezek mind víz oldékony ( tegyél pár szemet egy kis kupaknyi vizbe) 1-2 perc és kész. ugyanez a helyzet az olcso kaliummal csak itt 3-4 perc is kell neki.
ezert is van hogy ha sokat locsolsz akkor akár 3 hét múlva ismételni kell - de 4-5 hét után szinte biztos. - ettől függetlenül jo anyagok (főleg ár-érték arányban)
a hosszú hatásúak: itt már a hőmérséklet is közre játszik és akár több hónapot is kibírnak. Cserébe sokkal drágább . Az hogy kinek melyik jobb az változó itt a fórumon is.
viszont ha már az egyiket is használni fogod akkor már Tuti szebb lesz a füved mint a szomszédban :-)
Most már csak azt nem értem, hogy ha beszórom a füvet normál, v. hosszú hatású műtrágyával és utána belocsolom, így az feloldódik, akkor mitől lesz hosszú hatású?
Én azt hittem szépen lassan oldódik fel a szemcse, így tart sokáig. De akkor nem?
Csak a statisztikához 🙂: nálunk Barenbrug van és elég szép, pedig mióta jobb idök vannak, megy rajta a foci rendesen. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy tavaly, vagyis a vetés évében nyáron már volt pár foltnyi gomba, amit sikeresen leküzdöttem. Kíváncsian várom mi lesz idén... Lehet, hogy azért az öntözésen módosítok kicsit.
Ha az a cél, hogy ne kelljen permetezni, akkor csak a toscanaban gondolkozhatsz. A fórumos tapasztalatok alapján ez az egyetlen keverék, amit a gyakorlati tapasztalatok alapján alig támad a gomba. Ha a mostani füvedet úgyis le szeretnéd cserélni, akkor úgyis mindegy, hogy mennyire üt el a régi és az új egymástól. A felülvetés előtt alaposan meg kell ritkítani a meglévő állományt.
Természetesen azzal is tisztában kell lenned, hogy a felülvetés nem a legtökéletesebb megoldás. A napalm, dózer, újravetés sokkal célszerűbb és hatékonyabb lenne összességében.
Nagyon sok hasznos dolgot olvastam itt a fórumon, sajnos a füvesítésen már túl voltam mikor rátaláltam. 1 éve májusban vetettem, az időzítés nem volt szerencsés, de végül is nagyon jól sikerült, járókelők, ismerősök csodálták mennyire gyönyörű, a gyomokkal se volt problémám, a kétszikű gyomirtók szuperül működtek. Az udvaron sétálva elégedetten azt mondtam, ennél jobb nekem nem is kell, de aztán mikor láttam itt a fórumon mások közeli képeit, rájöttem, hogy bizony lehetne még ennél is sokkal jobb és hát azért nem bánnám, ha az enyém is olyan lenne! :)
A fő gond viszont, amiért nem vagyok elégedett, hogy a gombával már többször meg kellett küzdenem.. Azt hogy mindig győztesként jöttem ki a harcból ennek a fórumnak köszönthetem, de sajnos arról is már csak itt szereztem tudomást, hogy vannak prémium fűmagok amik nagyon ellenállóak, ezért erre nem fordítottam figyelmet megvettem az agro-largos sport fűmagot a tescoban, amit minőséginek gondoltam, mert egy nébih tesztben ezt hozták ki győztesnek...
A kérdésem az lenne, hogy gyepszellőztetés+felülvetéssel lehet e javítani az állományon? Ahogy olvastam, a leginkább kedvelt toscana fűmag nagyon elütne az egyedi vastag szálú fűszálak miatt,de ha szintén sport keverékkel vetném felül, az is rosszul mutatna? Arra gondoltam, hogy egy keveréken belül is a réti perje tök más, mint az angol perje, vagy vörös csenkesz, mégis jól mutatnak együtt. Tehát a terv az lenne, hogy veszek egy prémium sport keveréket (vmelyik scottsra gondoltam, de még megvárom a javaslatokat) és az új füvesítéshez javasolt adag felével felülvetném a nagyon rövidre nyírt, keresztben, hosszában megszellőztetett füvet+műtrágya kiszórása, majd hengerezés, öntözés és permetezés gomba ellen, amíg megerősödik. Működhet ez így, tudok ezzel javítani az állományon, esetleg van amit máshogy kéne? A cél az lenne, hogy a továbbiakban ne nagyon kelljen gomba ellen permeteznem. Így gondolom idővel a régi fű nagy része kipusztulna a betegségektől, na meg az évek során a szellőztetés, gyomirtózás után is mindig az új fűmaggal vetnék felül, amikor szükséges. Itt felmerül az a kérdés is, hogy az ellenállóság mit jelent, ha a "régi" füvön megjelenik a gomba, akkor úgy sem tud rá átterjedni, hogy közvetlen mellette van a fertőzés?
Nyilván a legjobb az újrafüvesítés lenne, de ez egy napos munka, az újrafüvesítés meg rengeteg, amire sajnos most nem nagyon van kapacitásom, plusz egy csomó vele járó gond is van: pár hónapig tarló és feltúrt föld lesz a gyönyörű fűből, gyerekek nem mehetnek rá, azóta kutya is van, aki szeret összevissza futkosni, elkeríteni meg nem is tudom, hogy lehetne, mert elég tagolt az udvar, szóval az újrafüvesítést elvetettem.
De ha semmi nem lenne akkor vedd a yara-t egyszerűbb (40kg 10e alatt) marciustol - szeptemberig, havonta 1x kiszorod a 30g/m2 -t és meg is vagy. Nyáron max adsz egy kis plussz káliumot.
ez nagyon leegyszerűsítve van kb én is ezt csináltam tavaly - és jól nézett ki (de nyírtam is 2-3 naponta ) - idén lehet e miatt váltok majd egy picit a hosszabb hatásúak irányába.
de mivel van szord ki nyugodtan végeredmény ugyanaz lesz ( a fű beindul , szép lesz és ő is és te is örülni fogsz)
ja és a ridomillal óvatosan mert tavaly lehet az is volt a baj nálad hogy túl adagoltad.
Akkor félő hogy tönkre megy? Vagy mi baja lesz? Komolyan kérdezem, kukacoskodni akarok. Úgy gondoltam hogy ha megszabadítom a hopenesztol könnyebben indul majd be, mert ha rajon még a csapadék akkor jobban befülled. Üdv: Zoli
Mert nem elég stressz a fűnek a hópenész, a tél, a hideg, te még szétcincálod egy szellőztetéssel. Regenerálódni meg nem tud, mert ilyenkor még nem nő, "úgymond" nyugalmi állapotban van.
Tavaly szeptemberben füvesítettem, ahogy elolvadt a hó meg is jelent a hópenész. Mivel kezdő vagyok a témában, ezért kérnék tanácsot tőletek. Mit lehet vele kezdeni, tápanyag, permetezés, kinövi magától? Kb 80m2, szóval nem egy nagy terület.
Abban kicsit kevés a nitrogén tavaszra, én azt mondanám keverj hozzá 2/3 arányban genezis pétisót, (szerintem a szemcseméret ugyanaz, nem nagy pénz 25kg kb 3ezer), így akkor kapsz durván egy 24-5-5 cuccost, plusz még kálcium és magnézium is van a pétisóban, szóval lesz egy egész használható tavaszi indítód.
Én 2017. szeptember hóban füvesítettem. Gyepszellőztetés valóban nem javasolt, sem a karmos sem pedig a pengés mert még kiszakítja a gyenge fűszálakat. Legelőször 2018. nyarán szellőztettem, addigra eléggé erős lett a fűszál.
A hóolvadás után így néz ki a fű. Hópenész, gombás fertőzés, nem tudom mi lehet. Olvastam hogy a tavaszi gyepszellőztetés jó minőségű gyeptrágya rendben hozza. Mi a véleményetek? Köszönöm! Szep napot!
Lassan itt a jó idő ezért lehet elővenni a szellőztetőket és az ilyenkor használatos szerszámokat. Egy korábbi hozzászólásban olvastam, hogy viszonylag friss füvet nem szabad késessel (vagy esgyáltalán) szellőztetni és bár látok benne rációt valahogy nehezen hiszem el. Én októberben vetettem felül a gyepet és a kérdésem arra vonatkozna, hogy akkor most egyáltalán em szabad szellőztetni, vagy csak a késessel ne essek neki?
Ugyanis megvan a forgatókönyv a tavaszi gyepápolásra és ehhez jó lenne ha használhatnám a szellőztetőt.
40kg 10ezer, nem burkolt, tehát lehet nem tart ki 2-3hónapig, de a hatóanyag ugyanannyi benne (csak picit eltérő az arány) mint az általad linkelt dyranak, csak abból 40kg 42ezer lenne, tehát több mint 4x az ára ehhez képest.
Nem a munkától félek, azt szívesen csinálom. Inkább fukar vagyok és minél gazdaságosabban szeretném megoldani. A hosszú hatású majdnem elég is lenne a mi kertünkre 16000-ért, ami után már csak összel kellene szórni kb. mégegyszer ennyi értékben. Tavaly szervest szórtam összel, egy zsákot ebböl: https://kertfuvesites.hu/Dcm-grass-care-oszi--felkeszito-gyeptragya25kg/termek/26/
A Cropcare 40kg 2 szórásra elég, így gondolom legalább 2 zsák kellene belöle (márc, máj, júli, szeptember), ami 22000 Ft.
Scottal meg gondolom kb. 3x15000 lenne ugyanez.
Vagy irreális elképzelés, hogy 500nm-re az egész éves tápanyag kijöjjön 35-40000 Ft-ból?
En nyaron biosol fortet hasznalok, ami szerves alapu, de adnak hozza pluaz kalium szulfatot. Hozza meg huminsavat es vasat szoktam pluszban kijuttatni. Illetve tavaszi es oszi tragyanak scotts mitragyat.
amiben van tényleg olyan anyag: dicamba akkor lehet veszélyes. Ezek a gyomelnyomós trágyák. De itt a csomagoláson jelzik, hogy állatra veszélyes lehet és hogyan kell elszórni.
Szerintem ez hülyeség, hogy a műtrágya durván rákkeltő, de a kutyáknak az az "előnye", hogy rövid ideig élnek, pl. ami tényleg biztosan durván rákkeltő az azbeszt, (talán hallottál is a perről, akik a gyár mellett éltek) de még ott is hosszú évtizedek kellenek a rák kialakulásához, tehát a kutyád biztos, hogy előbb fog természetes úton meghalni, mint hogy a műtrágyától rákos legyen. (kutyákra inkább az olcsó tápok veszélyesek)
Nekem is a trágyázással kapcsolatosan lennének kérdéseim. Van egy kb 300 m2-es terület amin már 6 éve fű van, nem golfpálya minőségű de az átlagosnál azért szebb. Barneburg Sport classic a mag nagy része, és scott illetve cropcare műtrágyát kapott az elmúlt években. Azonban tavaly ősszel lett egy kiskutya, ezért a pre winter-t már nem is szórtam ki, mert a kutya fontosabb mint a fű. Azonban most tavasszal szeretnék trágyázni. A műtrágya gondolom nagyon durván rákkeltő az állatra nézve(hisz az emberre is az), ezért nem szeretnék használni műtrágyát. Tehát a szerves trágyák irányában gondolkodom. Ilyen trágyákkal kapcsolatosan van valakinek tapasztalata? Használ valaki fűhöz szerves trágyát?
Annyira pontos nem lehet az évente egyszeri, hogy ugyan úgy hasznosuljon mintha 1-2 havonta kiszórnád, de szerintem nincs is értelme ezért többet fizetni, egy jó szórókocsival sokkal gyorsabban megvan mint egy nyírással, és ezt nem hetente 2-3x kell, hanem 1-2havonta egyszer, a trágyázás a fűre szánt időnek a töredéke.
Nem emlékszem, hogy kérdeztem-e tavaly, keresövel mindenesetre nem találtam, hogy létezhet, hogy tényleg egész szezonban csak 1x kelljen trágyázni? Nem eredményezi ez a teljesen burkolt formula, hogy olyan lassan oldódik ki, hogy valójában édeskevés lesz a gyepnek a tápanyag?
A mellékelt és minap készült fotó alapján lehet látni, hogy a fű eléggé nagy lett, holott november első hetében 4-5 cm magasságra le lett vágva. Ha hinni lehet a meteorologia prognózisnak akkor a hónap utolsó napjaiban megszűnnek a fagyok a napi maximum akár 12-15 fok között lehet. Ha ez megtörténik akkor mehet az első vágás?
A fotón nem annyira látszik, illetve a terület egy másik részére igaz a kicsit elsárgult terület. Ami gondolom a tápanyag fogyása miatt jött elő. Első nyírás után 4-5 nappal mehet az első trágyázás is?
Egy melegebb napon dél körül lepermetezni gombaölővel. Amistar+Dithane+Bumper keverékét szokták ajánlani itt a fórumon. Más kérdés, hogy hatni fog e, így vegetációs időn kívül ezekben a hűvös időkben.
Bár ha jól emlékezem a rózsaszín hópenész nem feltétlenül viszi ki a füvet, ezt majd a profik megmondják.
Már többször felhoztad a vadvirágos pázsitot ezt,hogy érted el?
Én vetéssel csináltam eddig. Elég drága a vetőmag és nem is mindig jó a keverék, mert a talajtól függően aztán kiritkul és átalakul az összetétele.
Nálad egyszerűbb a felülvetés vadon begyüjtött magokból. Ez azt jelenti, hoyg a környékeden lévő elvadult területen látsz virágzó növényeket a fű között és tetszik is akkor a magját amikor beérik leszeded és elszórod a fű közé úgy aug végén. A vadvirágos területet nem műtrágyázzuk , de én öntözni szoktam azért. Amikor vadvirágos rétet akarsz akkor csak havonta vagy két három hetente vágod le, amikor a nagy része a virágoknak elnyílik és nagyra nő a többi. A vágás után inkább csúnya mint nem szép, de pár nap alatt beindul és újra virágozni kezd.
A vadvirágos pázsitnál nyírni kell és hetente mindig ugyanazon a napon 5-10 cm magasra, hogy ne vágd le a bimbókat. Ettől a fűnyíró alatt fog kivirágozni és folyamatos a virágzás. Ja, és itt sem kell műtrágyázni. A vetett növéyneken kívül idővel megjelennek őshonos növények is az elfekvő magokból.
Olyat vegyél amit a megállás előtt közvetlenül el tudsz zárni, mert különben kifolyik a műtrágya belőle és ki is égetheti a foltot ahová szóródott. Úgy látom azt ezért nem venném meg.
Ősszel nem kell a késes, csupán tavasszal lazítjuk a talaj felső szerkezetét, átvágva a hajszálgyökereket. Akinek van rugós és késes adaptere is a géphez, az így cserélgetheti. Akinek nincsen (a gépek 90%-a), az ősszel is a késessel dolgozik, legfeljebb magasabbra állítja, hogy csak átfésülje a fűszálakat, ne vágjon a talajba.
Pont a gyepemen kellett forgolódnia valakinek az autójával! Októberi vetés, tök örültem, hogy egyenletesen kinőtt, erre itt van. Rákanyarodott mindkét kerekével, így kb 1-1.4 méter hosszan és 25 cm szélesen két keréknyom jól lenyomta a hótól alaposan felpuhult talajt. Kb. 5-7 cm mélyen süllyedt le itt a föld a szép füvemmel együtt. Van rá esély, hogy szintbe kerül idővel a többivel, vagy cselekedni kell? Vagy hagyjam, majd a fűnyíró úgyis egy magasságban vágja el a tetejét? Ha előbbi, akkor arra gondoltam, hogy felszedem ezen a részen a gyepet és alátöltök termőföldet és ráteszem végül, mintha gyeptégláznék. Talán ez hatásosabb, mintha így dobok rá földet és bevetem újra ezt a két részt.
A poén az, hogy az út mellett van egy betonráccsal lefedett árok, mögötte egy szűk méteres kavicságy, majd a fű betonszegélye. Átgázolt mindenen. Ja, és pont a gyep mellett van egy dupla kocsibeállónk, ami kb 45 nm nagyságú és üres volt. Pont a gyepet választotta.
Ha nem túl tagolt a terület és lehet hosszú egyeneseket tolni, akkor 600 nm-re benzines. A haverok meglátják a füvedet, mehetsz hozzájuk is! Hamarabb végzel --> több fröccsöt ihatsz! Én 350 nm-re vettem benzinest, már 3-4 kertet művelek vele. Az üzlet: te tolod a gépet, havercsalád gereblyéz. Összeszedésre nekem a 70 centi széles fémgereblye vált be.
Nekem kb. ugyanekkora területre elektromos (Hecht) van és egyelöre teljesen jó. Ha van elég hosszabbítód szerintem felesleges a benzines, söt kínlódás. A robbanómotort nem évi 2 használatra találták ki. A kis fügyüjtöt le kell venni, érdemesebb a munka végeztével fünyíróval összeszedni a kiszedett füvet, vagy ha lassan tolod és túl sokat kiszedsz, akkor egy jó széles lombseprüvel is többre mész, mint 10m-enként üríteni a szellöztetönek a kis gyüjtöjét.
Most megenyhült annyira, hogy olvadt részeket leszedtem. A szürke egy fém cserép ami a földbe lévő öntöző dobozt védi. Mellette a zöld "gomba" a napelemes riasztó.
Nálunk most akkora hó van hogy nem látszódnak durások. És mintha pár napja nem is lenne új - nem csináltam semmit velük tehát bizton nem mentek el. Az a baj fagyos a fold is... csákannyal meg nem akarom szétverni- majd ha megolvad akkor harcba szálok velük -
kivancsi leszek, hogy mit mondasz a riasztora.
a szürke dolog alatt valami csapda van a kijáratnál?
Az hogy mennyire menne kárba nem tudom, csak feltételezem.
Az amalgerol kezelés a vegetációs időben hatásos szerintem, vagyis amikor a talaj hőmérséklet már tartósan 10 fok fölé kerül ( a kökény virágzik) és öntözni is tudsz vagy nagy eső jön a bemosáshoz, akkor érdemes talaj kezelést kezdeni. Ekkor indul a fű is. Ezt követően az állomány permetezés is hatásos lesz, pl az első nyírás után.
Üdvözlök Mindenkit! Lenne egy fontos kérdésem. Tavaly május 1-jén ültettük el a füvet. Gyönyörű, sűrű füvünk lett 2 hónap alatt. Nagyon sokat dolgoztunk rajta, de megérte. Mindenki csodájára jár a környéken. Azt hiszik gyepszőnyeg. A gombával megküzdöttünk már sajnos 2x is, de sikerült időben elcsípni, gyógyítani. Szabad, kell nekünk már gyepszellőztetést végezni a tavasszal?! Ha igen mikor? Még nem vettünk hozzá gépet... Milyet vegyünk? Esetleg pontos márka... ki mit ajánl?! Köszönöm.
Sziasztok! Mi lehet a fűnek a baja ezeken a képeken? Egy lejtős terület alján van. A foltok nem terjednek és mivel ritkul ki a fű én vízpangásra gyanakszom. Egy vastag szegély választja el a kavicsokat és attól gondolom nem tud tovább folynia csapadék. Viszont a gombásodás lehetőségét sem tudom kizárni. Kérlek nézzétek meg és adjatok tanácsot mi lehet a gond és a megoldás. Köszönöm
Nehogy elsikkadjon a kérdésed. Remélem jársz még erre, mert eléggé element az idő
Szeretném elkezdni Amalgerollal kezelni a talajt. Mikor érdemes elkezdeni hsaználni?
Elég ha nincs fagy, vagy ilyenkor még semmi értelme nincs kijuttatni és elég ha már tavaszodik?
A tavaszi induláskor (kb április elején) érdemes kezdeni az alkalmazását és lehet havonta ismételni. Mehet beöntözve és állomány kezeléssel is.
Először öntözd be a talajba, mert ott a talaj életet jól beindítja és még hőmérséklet emelkedést, ergo jobb és gyorsabb talaj felmelegedést is okoz. Ezért nincs értelme télen kezdeni vagy a fagyos földön alkalmazni.
Ha nem ismernéd, itt megtalálod és tanulmányozhatod a részletes leírást és ajánlásokat.
Nálunk a Hunter bevált. Igaz, egyelöre még csak 1 szezonon van túl, de azt hozzányúlás nélkül végigcsinálta. Nem állítódtak el a fejek egész szezonban, csak mikor alacsonyabbra tettem a fünyírót és beleakadt az egyikbe... Az éppen egy csavarintos fejü volt, de simán vissza lehetett csavarni, pedig látva, milyen ferdén áll, azt hittem vége. Sk telepítettem (annyit hibáztam, hogy némelyik picit magas lett), ill. állítottam be, pedig nem vagyok egy vízvezetékszerelö, se karbantartó. Sok videó segítséget találsz hozzá youtube-on.
Most már szinte biztos őszi vetés lesz, így legalább lesz idő megtervezni az öntöző rendszert is. Ha jól néztem 30-40 cm mélyen kpe cső abból leágazva a süllyesztett öntözőkhöz? Öntözőknél milyet nézzek? A fűmagba már itt a toscanat ajánlották így abba is gondolkodtam.
Nálam elsőként a 170m2 területemre raktam öntözőrendszert mert ritka volt, nyáron szenvedett hiába locsoltam slaggal az olyan volt mintha semmit nem csináltam volna. Majd később egy másik 60m2 is megcsináltam végül az utcara is kivittem egy 50m2-es teruletre...
azota csak gyonyorkodom a fűben (miközben nyirom) mert nyírni kell mert nőni fog rendesen ha eteted akkor meg főleg. Viszont így lesz gyönyörű!
Esővíz gyűjtőből a pázsit locsolás olyan, mint halottnak a csók. Ahol aszály van, ergo locsolni kell a füvet, ott esővíz is kevés van. Ahol sok esővíz összejön, ott nem kell locsolni a pázsitot, mert arra is ráesik az eső. 200 nm locsolása nyáron heti 4 alkalommal 2 m3 víz, összesen 8 m3, havonta 32m3. Ha van ekkora tartályod, és meg is telik, nem szóltam semmit.
Csak ha lehet földalatti csöveket fektess le. Ugyanis a területen fekvő csövek, meg nyíráskor azok összeszedése meg a munka után visszatelepítése csak macera.
Az a baj ha az öntözést nem tudod rendesen megoldani, akkor mindegy, hogy mennyi energiát fektetsz bele, a végeredmény nem lesz annyira jó.
200nm annyiból még előny is, hogy viszonylag könnyű és olcsó összedobni rá egy öntözőt. Szivattyú meg így is úgy is kell ha kútból, vagy tárolóból használod a vizet, bár utóbbi nem hiszem elég lenne.
Nálunk kb 200nm2 méter füves rész lesz csak ezért gondolkodok még az öntözőrendszeren bár biztos praktikusabb. Van esővíz gyűjtő a föld alatt, arra gondoltam az jó lesz öntözni, már amíg van benne.
Én is kézzel szórtam. Fogtam egy olyan műanyag edényt a konyhában, amibe pont 1 kiló fért, a gereblyézett földet pedig a talpammal felosztottam megfelelö méretű téglalapokra. Az elsö kettönél belöttem a vetési mennyiséget, meg "befényképeztem" magamnak hogy néz ki az elöírt mennyiség a földön, utána már bátrabban mertem szórni, de maradtam a kilónkénti módszernél.
Szerintem amatör szinten, kb. 500 nm-en jó volt így. A profik nyilván megmosolyogják 🙂
Az öntözörendszert ne spórold el, ill. számold ki mennyi idö alatt térül meg egy kút...
Csillagkapa a célszerszám. Az azért jó, mert hülye biztos(én is ezzel csináltam). Nem csinálsz vele gödröket, nem húzod össze a magokat egy kupacra, mint a gereblyével. Utána mehet a henger. :)
Köszi. Egyre jobban hajlok az őszi vetésre. A fűmagot ha fű vetővel vetem, és úgy hengerezem az is jó. Vagy akkor nincs 1--2 cm a föld alatt? Esetleg a gereblyézett földbe vetem és hengerezem?
Ha kozepesnél picit is jobb füvet szeretnél akkor csinàlj öntöző rendszert - az sem bonyolult YouTube-on sok oktató videó van (èn is így csináltam magamnak)
ha az anyagiak miatt hagynád ki akkor inkább gyűjtsél hozzá augusztus végéig- addig mehet a föld munka és a gyomirtozás - és az őszi füvesítés sok idegeskedéstől megóv.
Alap műtrágya vetés előtt egy hétel jó anyag a normál npk 15:15:15 vagy vehetsz drágább starter trágyát is - ezt 5-15 cmn-re szoktuk beforgatni a felszín alá. A fumagot 1-2cm-re dolgozzuk be a talajba és hengerrezzuk, majd kb két hétig folyamatos nedvesség alatt tartjuk a felszínt (na már itt bánni fogod ha nem csinálsz öntözőt)
olvass vissza akár az én őszi hozzászólásaim között ott meg van hogy én mit hogy csináltam és mi lett belőle.
Fűmag : Scott Toscana ( valóban jó )
vetés után 6 héttel a szomszédok azt mondták bárcsak ilyen lenne nekik is ( mit fog mondani május közepén ha teljesen besűrűsödik)
Az első tanács az lesz, hogy füvesíteni jobb ősszel, tavasszal sokkal nehezebb a gyomok miatt, de azért lehet jó eredményt elérni.
Öntözőrendszer is lesz? Vagy rakosgatóssal öntözöd, ami elég fáradtságos munka, meg nem tudod annyira egyenletesen, stb. Ha a természetre bízod akkor jó eséllyel nagy csalódás lesz a végeredmény. 1-2 hét várakozás a gyomirtózás után kevés, márciusban még hideg van, nem hat olyan gyorsan, de az úgy is adja magát, látni fogod. A vakondháló biztos megéri, nem tudom házilag mennyire egyszerű a telepítése, azt te raknád le? Itt a fórumban toscana fűmagot nagyon dicsérik, azzal nem lőhetsz mellé. Igaz nem kifejezetten sport fűmag, de azért bírja a strapát.
Tanácsot szeretnék kérni a tavaszi füvesítéshez. A sorrendre lennék kíváncsi és, hogy mit kell használni. Én erre gondoltam(több helyről olvasva):március közepe gyomirtózás, 1-2 hét múlva rotálás, utána bob-cat kb 10cm föld letol, vakondháló, föld vissza,műtrágya, fűhenger ,kb 1hét múlva füvezés, fűhenger. Így jó a sorrend, vagy inkább a trágya a rotálás előtt? Vetés előtt fel kell gereblyézni? Milyen gyártmányú műtrágyát és fűmagot(sport) ajánlanátok? Vakondhálóról esetleg vélemény megéri-e? Tanácsokat előre is köszönöm.
Még egy válasz, bár úgy látom már kezdünk elbeszélni egymás mellett.
Az én olvasatomban nem a vetéstől lesz sűrű vagy ritka a fű hanem, a szakszerű nyírástól. Egyébként a sűrű vetés általában kiritkul a ritka meg besűrűsödik a kelést követő bokrosodás után.
Komolyan azt mondod, ha ezt a tesztet megcsinálnánk 100 helyen egy olyan nyáron mint a mostani volt, akkor semmi különbséget nem tapasztalnánk a sűrű+hosszú és ritka gyepeknél, nagyjából ugyanaz lenne a gomba által kipusztult felületek aránya? Szerintem a sűrű, hosszú gyepeken sokkal nagyobb lenne a kár, persze egész biztos, hogy a ritkásnál is lennének fertőzések, de közel se olyan mértékben.
Ha füvet takarmányozásra használnám, akkor a több fű elvesztése nagyobb kár lenne a hosszú füves gyepen, de itt a talaj fedettség és az esztétikai szépség károsodik a gombásodástól.
Amúgy az is relatív, hogy mi a magas fű. A golf green-t pl 3-5 mm magasan tartják és nagyon tud gombásodni. Egy NBI. pálya füvétől 28mm az elvárás és 100% borítás, no meg a pofásra vagy mintásra nyírás, az is megy a lecsóba, ha nem tudjuk megvédeni, A galopp pályán 10 centis fűben fut a ló. Minden helyen gond ha nem tudom tatani az elvárásokat, mert akkor annak is annyi, vagyis kizárják a területet minden esetben a versenyből, de a kerti pázsit is 4-5 cm magas (az Attilánál 3cm) és ha rendszertelenül nyírom, akkor ritkul, viszont a pázsitot tavasszal rövidebbre vágom, a nyáron pedig hosszabbra a gomba meg egyformán foltosítja mindegyiket attól függően, hogy éppen melyik az ügyeletes kórokozó.
Az első bekezdéshez csak annyit, hogy látom, hogy látod a lényeget.
A legjobb példa erre: nézd meg azokat a kerteket, ahol már rég volt füvesítve és azóta nem volt soha gyomirtózás, mondjuk a "gyepnek" csak a 30-50%-a fű (és egészen biztosan nem prémium fűmagból) a többi gyom, tehát nevezhetjük nagyon ritkásnak is. Ilyen esetben kizárt, hogy az egész állományt kivigye a gomba, pedig állításod szerint ugyan úgy lehetséges lenne:
"Amikor megjön egy fertőzés, akkor az megtámad mindent amit lehet, mindegy hogy sűrű vagy ritka.
No itt már nemcsak a fűről van szó ami ugye egyszikű, hanem a kétszikű gyomokról is, vagy a ritka füves pázsit muharosodásáról. Az én állításom csak a ritka és a sűrű fűre vonatkozik másra nem, ez minden.
Egyébként ami nálad gyomos gyep az nálam lehet hogy vadvirágos pázsit. Kérdés, hogy tudatos vagy véletlenszerű a produkció.
Akkor hogy lehetséges, hogy a szomszédnál, nagymaminál és még sorolhatnám, ahol nem gondozott a gyep, sosem támad a gomba? Pedig nyáron ott is ugyan úgy ázott a hajlamos fű. Szerintem egyszerű a magyarázat, lehet pár kis foltban volt ahol megjelent, csak utána nem tud tovább terjedni (mert ritka), így nem is feltűnő. Egy gyommentes sűrű gyepnél meg rohamosan tud terjedni, mire megjelennek az első tünetek.
No ezt hívják természetes szelekciónak. Ami bírja az megmarad ami nem az kimegy. Így válogatják ki a nemesítők a betegség ellenálló fajtákat is, mármint ilyen termő területről, aztán ha tisztán telepítve sem fertőződik akkor nyerek.
Ha jól értem te azt állítod, ha csinálnánk egy tesztet 100%-osan ugyanazok az adottságok, olcsó fűmaggal vetés, egyik helyen az előirt mennyiség felével, másik helyen a duplájával, rendszeres nyírás, növényvédelem, stb majd miután megerősödött (hogy ne fiatal fűről beszéljünk) köv. tavasszal a a sűrű füvet hosszúra hagynánk (hiszen azt mondtad a hossz se befolyásolja a gombásodást) a másikat ugyanúgy rendszeresen nyírnánk, tehát minden körülmény ugyanaz, csak a hossz és a sűrűség más.
Komolyan azt mondod, ha ezt a tesztet megcsinálnánk 100 helyen egy olyan nyáron mint a mostani volt, akkor semmi különbséget nem tapasztalnánk a sűrű+hosszú és ritka gyepeknél, nagyjából ugyanaz lenne a gomba által kipusztult felületek aránya? Szerintem a sűrű, hosszú gyepeken sokkal nagyobb lenne a kár, persze egész biztos, hogy a ritkásnál is lennének fertőzések, de közel se olyan mértékben.
Én ezzel majdnem mind egyetértek, amiket Attila írt, az is mind teljesen helytálló, vannak ellenálló és kevésbé ellenálló, meg könnyen gombásodó egyedek. Én azzal az egy dologgal nem értek egyet, hogy a gombásodás és sűrűség között nincs kapcsolat. Ezzel nem azt mondom, hogy a ritka fű a jó, vagy hogy az nem tud gombásodni, sőt ha hajlamos a fű, egész biztos, hogy előbb utóbb egy ritkásabb gyep is megfertőződik. Csak esetleg kevesebbszer és kevésbé rohamosan terjedve, mint egy kefe sűrű (és hajlamos) gyep.
A legjobb példa erre: nézd meg azokat a kerteket, ahol már rég volt füvesítve és azóta nem volt soha gyomirtózás, mondjuk a "gyepnek" csak a 30-50%-a fű (és egészen biztosan nem prémium fűmagból) a többi gyom, tehát nevezhetjük nagyon ritkásnak is. Ilyen esetben kizárt, hogy az egész állományt kivigye a gomba, pedig állításod szerint ugyan úgy lehetséges lenne:
"Amikor megjön egy fertőzés, akkor az megtámad mindent amit lehet, mindegy hogy sűrű vagy ritka. "
Akkor hogy lehetséges, hogy a szomszédnál, nagymaminál és még sorolhatnám, ahol nem gondozott a gyep, sosem támad a gomba? Pedig nyáron ott is ugyan úgy ázott a hajlamos fű. Szerintem egyszerű a magyarázat, lehet pár kis foltban volt ahol megjelent, csak utána nem tud tovább terjedni (mert ritka), így nem is feltűnő. Egy gyommentes sűrű gyepnél meg rohamosan tud terjedni, mire megjelennek az első tünetek.
Általában csak keverék ajánlásában lévő leírásra támaszkodhatsz és várod hogy jön-e a hatás amiért megvetted vagy nem. Az összehasonlítás amatőröknél nem megy, legfeljebb olyat akar amilyen a havernak van.
A profik meg meg tudják nézni a fajta leírást, ami azért megbízható, már ha a drágábbat az olcsóbb keverék fajta összetételével akarják összehasonlítani, vagy keveréket tervezünk mint pl a Toskana.
De akkor Samubá és Attila, vmit tisztázzunk. EZek szerint akkor az,hogy a gomba és sűrűség/hossz között nincs kapcsolatot úgy kellett érteni, hogy a rezisztens fajoknál nincs kapcsolat, a fogékonyaknál van? Ugyan így a sűrűség/hossz helyett behelyettesíthetnénk bármilyen gombásodásra hajlamosító tényezőt, hisz nyilván az is csak a fogékony fajokra igaz. :D :D :D :D
Az egyértelmű, hogy fogékony fajták kellenek az adott fű faj választékából. Viszont szerintem a sűrű és a ritka pázsit is megbetegszik. Gondolj arra hogy a buszon ha sokan vannak elkapják a náthát, ha valaki tüsszög, de ha kevesen vannak akkor is elkapják azok akik megfertőződnek. A nagyobb tömegnél legfeljebb többen kapják el, ugyanez van a gyepnél is.
A nyírástól a gyep sűrűsödik és ezek a fiatal új hajtások lágyabb szövetűek könnyebben fertőződnek, ez viszont igaz,de nincs határ hogy milyen sűrűségnél következik ez be, vagyis általában bármikor, ha van fiatal hajtás. Persze hajlamosító tényező az esti öntözés is, ha fogékony a gyep, viszont nem minden fajta ellenálló minden betegségre és itt már jön az agrotechnikai megoldás.
A pythium, ami a talajból fertőz, pl. meleg esős időben, kötött talajon jobban fertőz, mert a felszínen elfolyó víz fertőzi az útjába kerülő füvet, de egy nagy zápor után az egészgyepen megállhat annyira a víz hogy totál fertőzés alakul ki.
Homokos talajnál erre kicsi az esély, de nagy zápornál ott is megállhat annyira a víz, hogy elég a fertőzéshez, ugyanakkor, ha árnyék is van a területen, akkor lehet, hogy az árnyékban annyival alacsonyabb a hőmérséklet, hogy ott nem lesz fertőzött a füved. Amikor nem számítasz fertőzésre, akkor ez betegség egyik napról a másikra mindent lerendez, esélyed nincs a védelemre, csak a prevenció.
Semmilyen kapacitásom nincsen arra, hogy tudományos összevetést csináljak egyes keverékekről. Erre vannak szakosodott vállalkozások, kérdés, megosztják-e veled, vagy akárkivel az információkat, akik nem fizetnek érte. Az általam felsorolt keverékekkel dolgoztam éppen, ezért szerepelnek az összehasonlításban. Szolgálhat útmutatásként, mit vessenek, milyen szőnyeget fektessenek, akik betegségmentes pázsitot szeretnének. A klíma változását figyelembe véve a mediterrán keveréknek van növekvő jelentősége. Ebben az évben lesz összehasonlítási alapom egy konkurrens keverékkel, a Barenbrug Water Saver nevűvel. Tavaly több helyre vetettem, mert nálunk a Toscana nem kapható.
Egy ilyen összevetést szerintem szerencsésebb hasonló összetételű fűmagkeverékek esetében elvégezni, hiszen akkor tisztább a kép. Azt, hogy a felsőpakonyi gyepszőnyeg milyen keverékből készül nem tudom, a másik kettőre rá lehet keresni, de valószínűleg három teljesen eltérő keverékről van szó. Ennek ellenére persze vannak tanulságok...
Hali. Ezt a felsőpakonyi füvet én is megerősítem. Valahonnan kimaradt 50 m2, s hogy ne menjen kárba szüleimnél letettem. Ez már 10 éve lehetett. Soha nem kapott gombaölőt, műtrágyát sem. Ment rá sokszor forró víz, felmosószer, levél rajta maradt stb. Szinte csak az égiek locsolták, s akkor a legnagyobb kiégésből is mindig helyrejött, s azóta is fű. Természetesen az 1/3-od vágás sem volt sose betartva.
Most ősszel, mivel én most füvesítettem, adtam annak is egy kis K túlsúlyos cropcare-t, s tök szép lett.
Én a gyakorlat embere vagyok, sosem tanultam a szakmát semmilyen oktatási intézményben.
2005-ben kezdtem a gyakorlati kertészkedéssel, innentől számítom az időegyenest, ekkor nyílt ki a szemem és kezdtem kapiskálni az összefüggéseket.
Azt tudom, hogy idehaza figyelem a felsőpakonyi szőnyeg telepítésű pázsitomat. 4 éve van itt, nem mondom, hogy sűrű, mint a kefe, mert manapság már nem ebben élem ki magamat. Egy deci gombaölőt sem kapott még, teljes napon van, vizet kap, amennyi kell neki. Egy biztos, gyakran nyírom, mert úgy tetszik. 2,5-3cm magasra van nyírva. Sosem volt még beteg.
5-6 méterrel odébb van a Barenbrug Supersport telepítés, az talán 6 éves lehet (szőnyeg volt az is). Minden szezonban megbetegszik, pedig kap permetezést, igaz, nem viszem túlzásba. Ha látom, hogy foltos, akkor. Locsolás, nyírás, mint az előzőnél. Egy fontos dolog, mindkét pázsitot azzal a géppel nyírom, amellyel a kuncsaftoknál is, takarítás nélkül, tehát fertőzöm őket orrba-szájba.
Harmadik tapasztalat a Scotts Toscana, egyik telepítésemet hetente látom és kezelem, mert járunk oda nyírni. 2015-ben csináltam, csak ímmel-ámmal kap vizet (pont ezért lett ez telepítve), nyírás hetente 5 cm magasságra. Tavaly 1x permeteztem, mert mintha betegség lett volna rajta, de nem vagyok benne biztos a mai napig. Gyorsan elmúltak a tünetek.
Na erre varrjál gombot, ha akarsz, én ezt tudom és ebből indulok ki.
Samubá annyival jár előrébb, hogy ő már akkor is pázsit professzor volt, amikor én még a homokozóban játszottam az ovis osztálytársaimmal.
Mért ne lenne helyes állítás, attól még hogy vannak rezisztens fajok? Ez kb. olyan mintha azt mondanám, hogy az influenza és a tömött buszon utazás között nincs kapcsolat, mert most már tudom hogy van ellene oltás :D
Ha valami rezisztens, akkor mindig közel 0% az esély a gombásodásra, ilyen alapon akkor semmi se befolyásolja a gombásodást.
Ez teljesen ugyan az mintha azt mondanád, hogy nyugodtan lehet este is öntözni, mert nincs kapcsolat az öntözés és a gombásodás között, nyilván ez is csak a fogékonyakra igaz.
De akkor Samubá és Attila, vmit tisztázzunk. EZek szerint akkor az,hogy a gomba és sűrűség/hossz között nincs kapcsolatot úgy kellett érteni, hogy a rezisztens fajoknál nincs kapcsolat, a fogékonyaknál van? Ugyan így a sűrűség/hossz helyett behelyettesíthetnénk bármilyen gombásodásra hajlamosító tényezőt, hisz nyilván az is csak a fogékony fajokra igaz. :D :D :D :D
Helytelenül hozod összefüggésbe a dolgokat, kiragadsz állításokat, amelyek így nem helyesek.
Első mondat a kelésről szól, a fiatal fű, ha helyenként nagyon sűrűn kel ki, begombásod(hat). Ha erre nincsenek megfelelő időjárási feltételek, nem fog betegedni.
A második mondat helyénvaló, de a betegségre fogékony fajokról szól. Ezt vélhetően akkor írtam, amikor még nem ismertem a rezisztens keverékeket. Én is lelkes amatőrként indultam, saját szorgalommal tanultam. Így nem minden helyes, amit régebben írtam be a fórumra.
Én sem akarlak bosszantani, de Attila az én álláspontomon van, idézek a tollából:
"Ha nagyon sűrűn kel ki, megbetegszik, befullad, gombásodik, elviszi a palántavész, egyebek."
"Az, hogy valaki nagyon sűrű, tömött füvet csinál, hozza magával a betegségeket is, mert a zárt gyep nem szellőzik, és helytelen locsolás vagy rossz időjárás elindítja a betegség lefolyását. Szóva van hátránya is a szuper gyepnek :)"
És milyen szerrel kell védekezni ellene? Van valami megelőzésre is, vagy csak ha már megjelenik a gomba akkor kell megszórni? Milyen fajta gombák vannak, egy vagy akár többféle is létezik?
A régi nemesítésű, vagyis az olcsóbb fajták érzékenyebbek a gombákra. Amikor megjön egy fertőzés, akkor az megtámad mindent amit lehet, mindegy hogy sűrű vagy ritka.
Ez egy jó műtrágya a terület többi részen meg is látszik a hatása. Ez meg majd tavaszra rendbejön, ha tavaly sem volt baja, de nekem ott mélyedésnek tűnik a terület , bár lehet hogy van némi helminthosporium is.
De itt nem erről volt szó, ez mellébeszélés, nyilvánvaló, ha rezisztens egy faj, az nem lesz gombás, meg ritkás fű is tud gombásodni, én csak azt mondtam, az hülyeség, hogy ne lenne kapcsolat sűrűség/hossz és a gombásodás között.
Jól ismert "mondás" itt, hogy ne este öntözzünk, mert elősegíti a gombásodást, gondolom ezt senki sem vitatja?
Na de azt hogy mikor esik az eső nem tudjuk befolyásolni. Nyilvánvaló, hogy egy sűrű hosszúra hagyott gyepfelület sokkal nagyobb eséllyel fog begombásodni, mint a ritka rövidre vágott, tehát jól szellőző.
Tehát van összefüggés a gombásodás és sűrűség között? Igen.
Ja még annyi, a feltöltött képek elég megtévesztőek, mert azok töltenek fel képet akik esetleg nem is tudják, hogy gomba/mit kéne csinálni vele, tehát röviden a kezdők, sok esetben viszonylag új vetéssel. Tehát nem azért vannak ritkás gombás gyepek, mert a ritka gyep gombásodik :D hanem azért mert akinek sűrű, tömött gyepe van, ha véletlen gombásodna is, nem fogja ide feltenni, mert tudja mi az és mit kell vele csinálni.
A gombás megbetegedések kialakulása az arra fogékony fajtákban fordul csak elő, rezisztens fajtákban nem. Az állag pedig a betegség kialkulásában elősegíthet, de nem oka a betegség kialakulásának. Emlékezz csak vissza, milyen sokan tettek fel ide képeket beteg pázsitokról, finoman fogalmazva sem volt mind sűrű. Viszont a rezisztens fajták vagy keverékek szinte megbetegíthetetlenek, pl. nálam van 4 éve a felsőpakonyi, amely még sosem volt gombás, valamint vetésből a Toscana. Sűrűk, vizesek és rendíthetetlenül egészségesek. Ellenben a Barenbrug Supersporttal, amelyik nagyon fogékony a betegségekre.
"Egyébként a gyep hosszával és sűrűségével nincs kapcsolatban a gombásodás."
Ezt ugye nem mondod komolyan? Van egy ritkás gazos füved, tegyük fel gombának nagyon kedvező az időjárás, ha fel is üti valahol a gomba a fejét, nem nagyon fog tudni komolyabban elterjedni, tömött, sűrű gyep felületen pedig gyorsan, ez tény!
De a sűrű, hosszúra hagyott fű pl. egy esti zápornál sokkal tovább is marad nedves, mint a rikta rövidre nyírt, ami szintén kedvez a gombának!
Évekkel ezelőtt már volt róla szó, hogy meddig nyírjuk a gyepet. Azóta is az az elv, hogy ameddig nő a fű. Mivel nálunk elég rapszódikus az időjárás volt, hogy én is nyírtam már karácsonyra, mert túl nőtt a fű. Mindenkinek más a kertje és a fű magassága nem beszélve a kálium túlsúlyos kezelésről, tehát ha valaki úgy ítéli meg hogy nyírnia kell a gyepjét az nyírja meg, ártani nem árt.
Egyébként a gyep hosszával és sűrűségével nincs kapcsolatban a gombásodás. A ritka gyep is gombásodik, ha olyan fajtákból áll.
Nézd. Nálunk a fű nem azért van, mint jó pár embernél(idézek"nem merem a hóembert a fű közepére tenni vagy nehogy rálépjen valaki a fűre... stb"), mi azt használjuk. Szánkóztunk rajta, talicskázunk rajta, hóember a kert közepén stb. A fűnyírás meg csak spontán jött, mivel a 2,5 éves kisfiam imád fűnyírózni, s az én lelkemnek is jól esett egy kis tavaszi munka így december végén. Nyilván nem telt úgy a gyűjtő mint szezonban, de mindenki jól járt vele. Én is, fiam is, a fű is, a tyúkok is. Szép meleg napsütéses nap volt nálunk. Ja és nem voltam hanyag:) További szép napot, ma is az van.
Szerintem ez cska ilyen fórumban menőzés, hogy az én füvemet még télen is nyírni kell, inkább árt, mint használ. Akkor lenne értelme, ha a fű annyira megnőne, hogy gombásodás veszélyezteti, de azért annyira nem volt jó idő, hogy több centit nőhessen decemberben, max. ha hanyag volt és nem nyírta le november végén, de akkor meg nem kellett volna idáig húzni :)
Perszehogy nekimegyek, arra való. Nem állítgatom, a legnagyobb mélységen van csak értelme dolgozni vele. Így is csak kb. 7 cm-re tud lemenni, az nem is olyan sok, több is kellene. A nagy profi gépek 15-20 cm-re is lemennek, igaz, más elven működnek. Bár ehhez az is kell, hogy azon a mélységen belül ne legyenek locsolócsövek a földben, ami a magánkertekben nem mindig van úgy.
Miért buktad volna? Én számtalanszor lyuggattam már vakondhálós pázsitot, egyszer sem jött föl a vakond. Komposzttal még nem csináltam, gondolom, hasonló az arány.
Mindenképpen kellene lyuggatni is, mert anélkül csak egyengetésre jó a homok, nem jut le a gyökerekhez. Ugyanúgy hatástalan a lyuggatás homokszórás nélkül, ez is személyes tapasztalat.
Szaki cég szerint focipályára (6000m2) 40 tonna homokot javasolnak. Ebből lehetne kiindulni, ez 6mm-es takarás a felületen. 100 m2-re ez olyan fél köbméter.
Két kertben is próbálom a gyepünket fenntartani és a befőttes üveg teszt alapján az egyik helyen a föld túl homokos a másikon meg túl agyagos. Szemezgetek ezzel a Top Dressing módszerrel, azonban nem tudom, hogy (kvarc)homokból illetve komposztból mennyivel kell számolni m2-ként. Tud valaki ebben segíteni?
Na ez a csodasövény egy vicc, azt kb. hetente nyírni kell, jó hogy van belőle vagy 200 méterem. Jövőre valahogy kiirtom egy részét az biztos. (az sem lesz kis meló)
Vakmerö vagyok - és lusta - ezért nem szabtam neki gátat. Korábbi házunk elé is ültettem, ezért van pár évnyi (nyilván nem pár évtizednyi) tapasztalat vele. Egy kb. 80 centis darab lett kiásva a szüleimtöl, amin jól látszott a föld alatti "föág", ezt párhuzamosan helyeztük el a szomszéd falával (mivel van egy normál parapetmagasságú kisebb ablaka a kertünkre...). Az elözö évek tapasztalata alapján leginkább ezen a vonalon szeret terjeszkedni. Tavasszal pedig úgyis sokat vagyunk kint, ha olyan helyen jön, ahol nem kívánatos, kirúgdaljuk mikor kijön. 8-10 centis magasságig ez nyomtalanul megtehetö.
Egyébként szüleimnél kb. 25 éves tapasztalat van vele, "kilométerekkel arrébb" már nem akar kijönni, szóval attól nem félek, hogy 15 év múlva már a kert másik oldalán is irtani kell majd. Legalábbis remélem... :-)
De az ember mindig tanul valamit és utólag rájön, hogy valamit másképp kellett volna csinálni. Nálunk ilyen a csodasövény. Szerettem volna gyors takarást, meg is valósult. Cserébe jó sok munkát ad a nyírása és mikor lehullik a lombja, nem valami szép. Mostani fejemmel inkább oda is leyland ciprust ültetnék (mint ami a hóember mögött van). Azokat asszem tavasszal lesz 2 éve, hogy ültettem. Hihetetlen, hogy mekkorát nöttek és mennyivel szebbek ilyenkor (persze nyírni azokat is kell).
Nemigen lesz semmi baja a gyepnek, ennyit ki kell bírnia., de ha fagyosabb a fű vagyis soka a mínusz, akkor már foltosodhat jobban is.
Felvetetted a hóember elhelyezést erről jut eszembe, hogy a havat nem úgy kell elhelyezni a takarításakor kupacban, hogy az a gyepen lassan olvadjon el , mert ettől jöhet az olvadáskor a szürke hópenész.
Persze, ha ilyen szempontból nézzük, akkor igazad van, teljesen és 180 fokban megváltozott a nádképű csenkesz pázsitban betöltött szerepének megítélése.
Amúgy üdv ismét a fedélzeten. Rég hallottunk rólad remélem most már maradsz.
Köszönöm hozzászólásodat, ezek szerint félreérthetően fogalmaztam korábban, tisztában vagyok azzal amit részleteztél. Ne sajnálj, nem tévedtem, te értettél félre.
Dehogy vagyok élharcosa. Látom, hogy mindenki szenved más fűfajtákkal, hol ilyen, hol olyan problémával. Ebben a felgyorsult világban pedig gondolom nem sokaknak van ideje és energiája ( az anyagiakról nem is beszélve ) folyamatos harcot vívni egy esztétikus, számára elfogadható gyepért, amit akár büszkén mutogathat is.
A toscana ezt tudja, se többet, se kevesebbet. Egyszerüen egy jó kompromisszum az esztétika, terhelhetőség, gondtalanság tekintetében.
Nem kétséges, hogy van szebb, elegánsabb, vékonyabb szálú, stb., de jó eséllyel házi körülmények között azt az állapotát egy idényig se örzi meg, a toscana pedig igen - ennyi
Természetesen nem szerettem volna pana2-vel személyeskedni! Kérlek ne vedd személyeskedésnek, hogy név szerint említettelek, de Te vagy az egyik toscana élharcos a fórumon. (Időnként azt érzem, hogy kezdtek engem is meggyőzni! ;) )
Nagyon jól leírtad amire én lusta voltam. A vadon termő NKCS-t valószínűleg pana2 sem mutogatná időről időre olyan büszkén a kertjében. A még meglévő ősgyepes részben nekem van bőven, na arról még én sem tettem fel képet, hogy milyen királyul is néz ki.
Erről szól a a növénynemesítés, hogy egy vadon előforduló faj előnyös tulajdonságait megőrizve és kiaknázva, emberi igényeknek megfelelő és termesztésbe vonható fajtákat alakítson ki. Ez hol rövidebb, hol hosszabb ideig tartó folyamat. A fűfélék esetében ez viszonylag rövid folyamat, ezért is lehet akár pár év alatt is új, jól teljesítő fajtákat piacra dobni.
A nádképű csenkesz egy fűfaj. A Toscana egy fűmagkeverék. Van benne két NKCS fajta, ami korábban nem létezett, úgy hívják őket, hogy Festuca arundinacea Spyder LS és Festuca arundinacea Gazelle 2. A korábban létező NKCS fajták, ha egyáltalán volt belőlük több, nem voltak kedveltek a díszpázsitokban. Mivel nem volt választék NKCS fajtákból ezért az egész faj a nem javallott kategóriába esett. Annak örülök, hogy mosolyogtál, de sajnállak, mert egy tévedés tett boldoggá.
Nem a szakmai tartalom, hanem a megítélés változása adott okot a mosolygásra és nem elsősorban a "törzsgárdára" értettem ezt. Igen, tudjuk jól, hogy a fajták sokat változtak, de nem hosszú évekkel ezelőtt volt az amikor még sokan nagyon idegenkedtek tőle. Szerintem teljes az egyetértés közöttünk abban, hogy eddig is, de a jövőben is fontos szerepet játszik a keverékekben. Egyértelmű, hogy a nádképű csenkesz arányának magasnak kell lennie a keverékekben, ami itt a Fórumon szinte csak a Toscana-t jelenti....
Szerintem is ez a jövő. Egyre több helyre telepítek ilyen keveréket, nálunk a Barenbrug Water Saver érhető el. Jövőre tudok majd fotókat is készíteni. Nem lesz mindig elegendő víz az igényes fajták locsolására.
A szakmai tartalom változása nem ok a mosolygásra. A régi fajtákból amikor keveset raktak bele az un. szárazságtűrő keverékbe, akkor egy év múlva elkezdett csomósodni zsombékolni, széles levelet nevelni és hirtelen gyommá vált. Én akkor is mondtam, hogy csak 100%-os keverékben lehet vele valamit pázsitként kezdeni.
Most jöttek a keskenylevelű külföldi fajták, amik bokrosodnak, de van köztük tarackoló indásodó is. Ezek már nem a legelőre valók. Az alap tulajdonságuk megmaradt. A nyírástól jól sűrűsödnek és még a levélszélességük is csökken. Bírják a robot fűnyíró ténykedését is. Gondolom emlékszel aTsunami erről készült fotóira.
Viszont ha megnézed a Toscana összetételét még mindig majdnem 100%ban nádképű fajtákból áll. Igaz ez csak nálunk elérhető keverék, magyar viszonyokra.
Neeem. Deres füben nem szaladgálunk kint （legalábbis eddig）, sem én, sem a gyerekek. A hónap elsö napjaiban lenyírtam, mintha annak a nyomai látszanának a képen. Aztán 6-án 5 gyerek rohangált rajta. Valószínű tényeg a gyenge nedvkeringés, meg belsö nyomás lesz az ok. De ha most bejön az ígért hó, akkor biztos meg lesz gyötörve szegény fű 😀 Lehet, hogy még hóember is fog rajta állni 😂
Persze, hogy sokat változtak a fajták, de nem 10 évről van szó, elég 1-2 évre visszamenőleg hozzászólást olvasni. Igen, már én is gondoltam korábban a meleg égövi fűfajokra, de reméljük maradunk egyelőre a gondolat szintjén, aztán majd látjuk.
Mindent nem tudtam leírni, igyekeztem úgy csinálni, ahogy ti tanácsoljátok :)azért biztosan vétettem 1-2 hibát . Akkor várjuk a tavaszt. Kellemes ünnepeket addig is mindenkinek :)
Néha mosolyogva olvasom ahogy megváltozott az álláspont itt a fórumon. Régebben az NKCS, mint gyűlölt fogalom szerepelt a hozzászólásokban, ma már a Toscana a sztár úgy tűnik. Természetesen én is egyetértek azzal, hogy a nádképű csenkesz fontos faj magyarországi körülmények között, csak a megítélés drasztikus megváltozása érdekes....
A fű magasságával kapcsolatos dilemmák okán pedig azt gondolom, a kevesebb néha több és a kertekben túlzásokba sem érdemes esni az ápolással kapcsolatban.
OK, akkor ez azt is jelenti, hogy az október elején vetett, friss füvet is le lehet nyírni most, amikor 0-5 fok körül van a hőmérséklet délután? Na, ha hazaértem, megmérem a magasságát...
Addig nyírunk amíg nő a fű, ez pedig nő amíg tartósan nem esik 10 fok alá a hőmérséklet. Olyankor van szerencsénk, ha kifogunk egy napos szeles időt a nyíráshoz, mert a nedves füvet nehezebb vágni.
Ezek szerint mindent jól csináltál. Így nem tudom mi okozhatja a sárgulást. Lehet talaj gond is pl agyagosabb helyeken levegőtlen vagy vízhiányos a fű. Van olyan is hogy a kevésbé hidegtűrő fajták így ősszel már besárgulnak itt ott.
Nem hiszem hogy tavasszal kellene valamit csinálnod a szokásos teendőkön kívül. Reméljük rendesen beindul a fű ahogy szokott.
Szerintem a járkálás okozta besüppedések lassú eltűnése, a növény alacsony biológiai aktivitásával van összefüggésben. Történetesen a lassú vagy nulla a vízszállítás a szövetekben, így turgor nyomás hiányában a fűszál rettenetesen lassan vagy egyáltalán nem tud ilyen időjárás mellett felegyenesedni.
A mag 1kg-os dobozokban volt, egyet mindig tálba raktam, összekevertem, majd szórtam. Úgy gondolom rendesen kevertem..
Ezt landscaper pro new grass-szal indítottam.
4 nap után csírázott, 2 hét után már biztos nyírtam. Voltak ritkább részek, oda szórtam később, de alapvetően jó lett. Szeptember 2. felére már egész egységes lett. Közben amistar bumper kombó is kiment, mert voltak pókhálók itt-ott. (Este már nem szoktam locsolni, max nyírás után, 18-19h-kor).
A földet mondhatjuk agyagosnak, amalgerolt is permeteztem, de csak vmikor októberben. Mikor válaszoltál egy kérdésre (kb ilyen fű volt ott is) hogy tápanyaghiány, akkor én is szórtam gyorsan oázis gyeptrágyát. Kevesebb lett a sárga rész ahol lassabban is nőtt a fű. November vége felé meg kiszórtam a téli trágyát, everris volt ez is.
Próbáltam azért egyenletesen szórni mindig, főleg oda, ahol sárgás volt.
Most meg azért érdeklődtem, hogy tavasszal megújul-e, vagy valami pluszt is csináljak a szokásos tavaszi munkán kívül :)
Úgy látom rosszul volt összekeverve a fűmag, mert foltosan kelt és nem volt egyenletes a műtrágyaszórás sem, mert az is okozhat foltokat amikor már kezdi elveszíteni a hatását. Ehhez a három hét pont elég.
Az itteni útmutatások alapján csináltam mindent, nem gondoltam, hogy fűmagból csak egy fajta lehet. Azért ez sem a legalja (agro largo) remélem nem kell újra vetnem :)
Nem lettek immunisak, kikerülték, nem érintkeztek vele egy idő után. Sokat próbálkoztam vele, mert annak idején eléggé bevásároltam belőle. Akinek eladtam és volt visszajelzés, mindenkinél megszűnt a hatás. Első kihelyezésekkor hatott, fokozatosan egyre kevésbé.
Rengeteg vakond űzési feladatom van a szezonban. Elvétve hat a rezgős riasztó is, egy fokkal jobb a karbid, de csak, ha nincsenek sokan. Van egy kert a település szélén, határos a földekkel, na ott riaszthatod, semmit sem ér, tízszer annyian jönnek vissza. Sajnos a mindent vivő magtoxin is csak nyáron hat, kell neki a 20 fok feletti talajhőmérséklet, hogy a szublimációs folyamat gyorsan végbemenjen. Így is gyakran előfordul, hogy hatástalan, mert ha beszakad a járat, vagy betúrják, akkor nem lélegzik be a kéjgázt :)
Mindent összefoglalva ebben a harcban nem az ember áll nyerésre, az egyszer biztos.
Aszályos időszakban csoportosulnak a locsolt pázsitok környékén, esős időben kissé szétszélednek, de hát itt főleg az aszály jellemző. Egy alapos talaj fertőtlenítés néhány évre segíthet. Nagyon nehéz tuti receptet mondani, talán az együttélés megtanulása, az lehet a megoldás.
mégis mitől lesz hatástalan? immunis vaki jött? Nézted a hatásmechanizmust? Nem írnám le, mert törlik. Nem nagyon hiszem, hogy úgy általánosságban immunisak tudnak lenni rá.
Óriási gond a vakond, egy életen át tartó küzdelem az ellene folyó harc. Emberéletben számolva, nem vakondéletben :) Mivel védett, ezért csak fű alatt ölhetjük meg. Mivel ott él, azért is csak a fű alatt :) A riasztása időleges siker, mindig visszajönnek. Ha nem ők, akkor sógorék, akik még többen lehetnek. Májusban feljönnek a felszínre, olyankor személyesen is összeismerkedhettek, mielőtt megölöd őket (ha elég ügyes vagy). Kutya is tud ellenük harcolni, de ő harc közben még nagyobb kárt tesz a fűben, mint csak a vakond, ezért aztán idővel a legjobb barátod is ellenségeddé válhat. A végén, mielőtt felkötöd magadat, mindenki az ellenségeddé fog válni, aki nem esküszik veled vérbosszút ellenük... :)
... 15 centi vastag beton alól még nem jöttek fel, személyes tapasztalat :)
Tudom, hogy most éppen nem aktuális a dolog, de a jövőre nézve szeretnék segítséget kérni.
A téma vakond elleni védekezés lenne. Van egy kb. 2000nm-es telkünk, mely egyik oldalról egy szomszéddal határos, a többi oldalról meg erdővel, patakkal stb.
A problémám az, hogy a füvesített területen kb. 2 éve megjelentek a vakondok és összetúrják azt. Van valami hatásos módszer az elüldözésükre? (Próbálkoztam Aldiban és Lidlben kapható napelemes rezgős hangot kiadós riasztókkal. Egy ideig működött a dolog, de aztán szépen visszajöttek.)
Ami Megyeri probléma, hogy ez egy nyaraló, hétvégente vagyunk csak ott, tehát addig szabadon garázdálkodhatnak amíg nem vagyunk ott.
Még jó, hogy buzgón nekiálltam vasárnap. Hogy a fene enné meg, amúgy sem volt még túl dús. Akkor hagyom, esetleg lombszívóval megpróbálom. A kiszedett fű már elveszett, remélem, valahogyan azért majd bedúsul. Tavasszal majd meglátom, hogy mi a helyzet.
Bizony, fiatal füvet ne lombseprűzz! Ha gyökerestül tépi ki, akkor elveszett ugye. Később lombseprűzhetsz kedvedre, szóval nem volt pénzkidobás, nagyon hasznos eszköz is tud lenni.
Ami az én hozzáállásomat illeti, már túl vagyok a kezdeti lázas gyepápolós koromon. El tudok menni a határokig, feszegetni, hogyan lehet minimális munkával maximális eredményt elérni. Az ember változik, vele együtt a kertje is:
Lazuljatok már el egy kicsit. Hogy ne csak beszéljek, az alábbi fotókat 10 perce csinűltam, az alsó pázsitom most ilyen:
Van egy nyírfa a közelben, még mindig vannak rajta levelek. Ezzel én már semmit nem teszek, majd tavasszal az első nyírás, vagy talajlazítás kiszedi, felszedi. Biztosan nem lesz semmi baja, nem lesz tőle gombás, sem influenzás, se semmi :)
Hát, nekem egy nagyon alap, 12 éves Bricostore-os (egyébként MTD) fűnyíróm van, az nem igazán szedi fel. Azaz szed fel valamennyit, de az messze nem elég. Én is összekötöttem a nyírással. Csak, sok maradt és még pótolja a sövény.
Megpróbálom majd újra a lombszívót, csak az sem volt elég jó tavaly. A talajra tapadt, nedves és apró levelek nem jönnek...
A lehulló levelek összeszedésére vettem egy lombseprűt. Ma nekiálltam, de hiába nem engedtem le a talajig (bár ott is vannak levelet bőven), de mégis gyökerestül tépte a füvet. Én csinálok valamit rosszul vagy ez ilyen? Sajnos nagyon aprók a levelek (sövény van csak), még így is nehezen szedhetők fel, sőt, sok marad is, egyesével kellene, de az elég lehetetlen vállalkozás...
Van igazság abban amit írtál, de sokszor azt látni hogy az egyik gép ami 1000m2-re ajánlott, az gyakorlatilag akku és vágásszélességben is megegyezik az 1500m-re ajánlott nagyobb testvérével.
A régebbi sorozatnál ez így alakult.
220ac =1800m2 -
solar hybrid ami egy 220ac + napelem 2200m2
230acx ami egy 220ac dupla akkuval 3000m2
Mindegyik 22cm vágószélességgel bír és kb azonos sebességgel.
Szoftveres eltérések vannak ugyan, de ez csak komfortban mutatkozik meg.
Ha ezek közül bármelyiket kettő órára engedem ki dolgozni, akkor ugyan annyit tudnak levágni.
Ha kevesebbet megy, akkor nagyon nem lesz egyenletes. Még így sem hasonlítható össze egy fűnyíró utáni nyírási képpel, persze nyírás után. Értelemszerűen robotnál minden nap rendelkezésre áll a relatíve rendezett kép.
Szerintem meg alapvetően a fű típusa határozza meg a vágás mennyiségét. Nálam kb. 450nm-t nyír a robot és napi 5-6 órát dolgoznia kell, hogy tényleg egyenletes legyen! Próbáltam csökkenteni de akkor maradtak 50cm-es foltok amik magasabbak maradtak.. (ugye ez azt jelenti, hogy 5órát nyír kb. és 5 órát pihen, tehát napi 10óra munkát kell beállítani)
Az én gépem 1000nm-re van, úgy tudom Tsunamié is..
Sokat számít, hogy mekkora teljesítményű a robot, ha jól emlékszem Tsunaminak egy Husquarna 220 Ac -ja van, ami alapvetően nagy területekre lett fejlesztve. A 300 m2 végén nézegethet körbe, hogy a bemelegítés megvolt, akkor most már dolgozhatnánk is egy kicsit! :)
Esetleg abban tudnál még segíteni (vagy bárki akinek van erre vonatkozó adata), hogy egy 300m2 nem tagolt területtel (1-2 szegélyezéssel leválasztott terület van, amúgy egyszerű terep) kb. mennyi idő alatt végez napi szinten a robot. Néztem volna ilyen adatokat , de ilyet nem láttam sehol.
"Meg az aggódó kollégának írnám, hogy nem kell ügyet csinálni a sz.rból, felkapja azt a tologatós fűnyíró is, abból is ki kell takarítani. Nem kell körömmel piszkálni, vannak rá eszközök :)"
Hát ez tényleg milyen jó hogy megosztottad velem. A tologatóst nem tolom rá, annyi eszem még csak van. Inkább összeszedem előtte, az meg végképp nem is jutott eszembe,hogy körömmel (se pedig örömmel) piszkáljam ki.
"Nem tudja a gép felismerni a fűben az ilyen jellegű akadályt és a kutya ürítési szokásaihoz se tud alkalmazkodni .:-))"
Ez talán szerencse is. Megnézném azt a füvet, amelyen pl. 1 hónap során mindig kikerülné nyírás közben az éppen aktuális kutyagumit :))
Meg az aggódó kollégának írnám, hogy nem kell ügyet csinálni a sz.rból, felkapja azt a tologatós fűnyíró is, abból is ki kell takarítani. Nem kell körömmel piszkálni, vannak rá eszközök :)
Tavasszal esedékes lenne egy hengerezés. Kicsit tartok tőle, hogy a könnyen mozgatható, kisebb (kb 40-60kg) hengerek nem elegek erre a melóra. Mi a véleményetek? Van tapasztalata valakinek ilyen "budget" hengerekkel?
Tett fel 2 fotót nekem valami okból, én meg véleményeztem hogy szép.:-)
Láttunk már ilyet másoktól is.
Most akkor el kellene ájulnom hogy ez a legjobb minőségű gyep, mert groupama, arsenal meg hasonlók és itthon nem lehet beszerezni olyan profi mag?:-)
Láttuk már a hírekben, hogy a profi technikával milliárdokból gazdálkodó profi szakemberek, hogy tudják profi szinten tartani a gyepeket.:-))
Mit szeretnél, mit írjak rá?
Mert látom hogy sűrű és zöld, de engem például az jobban érdekelne majd hogy mennyire fog később foltosodni más oda nem "illő" fűféléktől, mennyire lesz egységes a képe később csíkozás nélkül, stb.
Nem nehéz ilyen füveket csinálni, megtartani a szintet, az már nagyobb odafigyelést igényel. 12 év tapasztalata és a látottak alapján, aki nem tud ehhez hasonló füvet produkálni vetéssel, az valamit nagyon rosszul csinál. Évek hosszú során állandó jó karban tartani, na az már munka és tudomány.
Ha már robot (mert eljátszottam a gondolattal), melyik a preferált márka? Esetleg melyik konstrukció jobb, kerülendő...stb.
Illetve ahol van kutya , macska és robottal nyír, hogy oldotta meg az állatok ürítési szokásait a robot üzemidejével? Ez utóbbi jobban aggaszt, lehet nem jönne be a robot, a fene se kívánná a mocskot kaparni a gép belsejéből.
Ok, ha lesz rá lóvém és szeretnék többször füvet vágni, persze úgy hogy ne legyen olyan sárga mint a képeken, akkor feltétlenül beszerzek egy valóban profi hengerkéses gépet.:-)
Volt már 8-10 éve itt a fórumon balmoral 20sk tulaj, emlékszem rá hogy mennyi szopás volt a gépével és hogy tépte a füvét.
Jelenleg nekem jobban bejön a robot fűnyírózás, csak hogy el tudjam mondani hogy milyen gyepbuzi vagyok és minden nap, vagy két naponta nyírom a füvem és az ep-t.:-)))
Különben tényleg fasza a füved, de egy kicsit foltosnak tűnik.
Csak nem valami idegen fűféle kezd betelepülni? :-))
Teljesen egyetertek .te kerdeztel hogyan van a csik en valaszoltam Semmi baj ezzel de ne akarjunk mar egy forgokeses nyirot osszehasonlitani egy tobbszazezress benzines atco nyiroval. Ami teljesen mas.
Bevallom ertetlenul allok az utobbi pr hozzaszolas utan. Az, hogy kinek tetszik a striping kinek nem, lehet szubjektiv. De az, hogy a vajtfuluek 5cm ala csak hengerkeses funyiroval mennek az teny. Nem veletlen. Ne hasonlitsuk ossze az 5cm-re vagott toscanat a 2centis perjevel mert alma-korte.
Barcsak olyan osszetetelu lenne a fuvem (es lenne 600ezrem egy swardman-re) hogy hengerkesessel elvezkedjek 1,5centi vagasmagasaggal :)
Ezek a kepek gyonyoru, igenyes munka eredmenyei holgyek/urak :)
Azt sem ertem, ha itt mindenki fumeleg akkor hogyan lehet terhes a ket naponta funyiras? A gyakori funyiras a szep gyep centralis dogmaja. Ahogy azt az LCN is reklamozza a youtube csatornajan az elso legfontosabb lepcso a szep gyephez, hogy megtanuljuk elvezni a funyirast. Ha ez nincs a tobbit ne is csinaljuk. Nekem kvazi ez az en sajat idom, a relax idom amikor mindenki es
Nem csak a csikokon van a hangsuly:) sokkal jobb a vagasi minosege a hengerkesesnek.meg hat gondolom azt eszre sem vetted hogy milyen suru a gyep illetve milyen szep szine van.
Elsonek volt a groupama ezzel vetve aztan ra fel evvel ra volt koncert utana mar gyeptegla lett . Miert is bizonyitott negativan amugy? Egyik legjobb minosegu gyep ottvan magyarorszagon
35cm a gep vagoszelessege . Az hogy hanyszor megyek egy iranyba Attol fugg hogy milyen szeles csikot akarok. Egyaltalan nem tobb ido igy nyirni mint egy sima funyiroval, benzines onjaros az atco . Fumagot johnsons premier pitch pro nitro premium minosegu magot hasznalok plusz 20% nitrogent tartalmaz europaba nem lehet beszerezni ezt a tipust sok angol stadionba ez a fumag keverek talalhato pl arsenal emirates stadium Vagy pl a groupama arenat is ezzel fuvesitette .Kapcsolatba vagyok a ceggel 3200 ft kg ja akinek kell tudok szerezni.
Szia, saját tapasztalatom nincs, de egy másik fórumon azt írta valaki, hogy a szegélytől 40 cm-re kifeszített zsinór vált be neki ugyanennél a típusnál.
robotfűnyírónál (konkrétan obis yardforce 600) hogy lesz érdemes kialakítanom a szegélyeket hogy ne kelljen utánna szegélynyíróznom ? van bevált praktika rá ? térkővem még van itthon elfekvőben, ez lenne a legegyszerűbb, egy fektetett egy álló "L" formában egymás mellé rakva szerintetek jó lesz ?
Nem mert ellentetben a forgoskesessel az hengeren gurul nem kerekeken.a nyirasi minosege mintha olloval lenne vagva nem tepi a fuvet mint a forgokeses.
szia! köszi , hengerkéses atco balmoral fűnyíró ég és föld a különbség vágási minőségben mint a forgokésessel szemben . A fű összetétele csak angol perjéből áll.Heti 3-4x van nyirva,illetve 2 cm magas nyáron télen picit hosszabb 2,8 cm.
Amikor új volt a villanyos permetezőm (20L) egy frissen bekevert cuccossal a hátamon kiejtettem a kezemből valamit és előrehajoltam érte....na az a permetlé össze lett keverve rendesen...a trambulin vasrúdja fogott meg. A szomszédok azóta emlegetik.
Tanulság: soha ne hajoljatok le semmiért egy alapból is nehéz, csurig töltött elektromos permetezővel a hátatokon.
Sajnos hétvégén esett...Csütörtökön szabin leszek, akkor tudnám megcsinálni a téliesítést (egy fokozattal visszanyírás, prewinter, téli gombaölő+Amalgerol permetezés), viszont csütörtökön az időkép szerint -1 lesz napközben. Lehet mínuszban nyírni? No meg permetezni - mert gondolom ráfagy a cucc :(
Nagyon szep sripe-ok! Hengerkesessel csinaltad a stripe-okat vagy forgokeseshez valo kiegeszito hengerrel? Milyen osszetetelu a fu? Van benne csenkesz is vagy csak perje? Milyen magasra van nyirva a kepen? Bocs a sok kerdesert, de jovore talan megprobalkozom en is stripe-okkal es gyujtom az infokat :)
Nézem ezt az Agrimotor sx15d permetezőt. Úgy látom nincs keverő a tartályban. Nem kellene mondjuk trifender és társaihoz, amik nagyon hamar leülepednek? Meg úgy általában azt szokták mondani, hogy kellene a folyamatos keverés a tartályba minden szerhez.
Köszi a válaszokat. Nem tenném ki a számom a fórumra (ebben a tekintetben paranoiás vagyok), de a mailem publikus, oda írj és válaszolok. Bocs a körülményeskedésért!
Júliusban telepített gyepszőnyegben (napi kétszer öntözése, reggel-este 7-7 perc) kalapos gombák jelentek meg augusztus végén. Kertész (aki egyben a telepítő is volt) javaslatára (és ezt máshol is olvastam) vízmegvonással orvosoltam a dolgot (napi öntötés helyett 2-3 naponta volt öntözés) - aztán volt olyan is, hogy heti 1 öntözés. Ennek egyébként lehetett logikus alapja, hiszen a talaj elég tömör, szerintem nem is dolgozták meg rendesen a telepítés előtt.
Kalapos gomba maradt, fű állapota elkezdett romlani. Kertész Orgevit szerves trágyát javasolt, ami szerintem tökre nem erre való, de állította, hogy évek óta használják és ezzel a fű "immunrendszere" erősödni fog és legyűri a gombát.
Hát, nem gyűrte le.
Végül - immáron saját kútfőből - Landscaper Pro Pre Winter műtrágyát helyeztünk ki, hogy ne ilyen ramaty állapotban menjen neki a gyep a télnek. Ez kb. két hete volt, továbbra sincs semmi változás, persze lehet, hogy már nem is lesz.
Mindenesetre nem akarom tovább rontani a helyzetet, ezért is fordulok Hozzátok/Önökhöz, hátha van valami jó ötlet, esetleg valaki - akinek ez a szakmája - el tud jönni egy helyszíni szemlére, hogy mi lehet a gond. A kert a XVI. kerületben van. Mellékelek néhány fotót az aktuális állapotról.
Köszönöm és elnézést, ha esetleg nem ebben a topikban lenne a hozzászólás helye.
Már mindent kipróbáltam a kis kertlakó elűzésére. Tényleg mindent! Nem részletezem az érzéseimet Azt szeretném megkérdezni hogy ennek a terméknek a beszerzésében tud e valaki segíteni? Ha igen akkor kérlek írj a vi.joco(kukac)gmail.com címre. Köszönöm előre is.
Voltam a Samubá 80582-es hozzászólásában linkelét cégnél és kiderült, hogy everris műtrágyákat (a gyomirtós kivételével) és Everris Performance fűmagot kimérve is árulnak. Ha vkinek kisebb mennyiségre lenne szüksége szívesen segítek a beszerzésében és a postára is feladom. Tudom, hogy sokan kerestek kisebb tételeket, nyugodtan szóljatok és megoldom a dolgot!
Akkor a gyom-stop mellett maradok, remélem az kiszedi. Egyébként próbálkoztam kézzel kiszedni, de még ilyen nedves földél sem tudtam kihúzni a gyökerével együtt.
Ő konkrétan a gyomirtós műtrágyát javasolta, még be is linkelte, hol tudod beszerezni.
Vagy vannak még a permetezősek, dicophar, gyom-stop, pázsitmester mindegyikben ugyanazok a hatóanyagok, tehát azt érdemes, ami a legkedvezőbb áron/kiszerelésben van (100ml kell 100nm2-re 1 kezeléshez), legtöbb gazdaboltban meg tudod venni, ezeket is csak személyesen, mert veszélyes anyagok.
Köszönöm a gyors választ! A szomszéd telken még rengeteg a gaz, mert még csak most kezdtek el építkezni. A milyen 2,4D hatóanyagú szerekre gondolsz? És hol tudom azokat beszerezni?
Úgy látom betelepülni készül a Kerek repkény nevű kellemetlen gyomnövény. Szereti az árnyékot és nehezen irtható indával is terjedő növény. Most már nem érdemes kezelni, mert a füved is gyenge még és az idő sem alkalmas már. A 2,4D hatóanyagú szerek kiviszik többszöri kezelés után. Jaslom az everris ICL gyomirtós műtrágyáját amiben ez a hatóanyag megvan. Jövőre havonta egy kezeléssel zámolhatsz pláne, ha a gyep szomszédságban is megtalálható., mert az ott volt a környéken vagy a magja a talajban, mivel a fűmagban nincs benne.
Október 2-án vetett Toscanában, ilyen valamik jelentek meg. Kérdezni szeretném, hogy kitudom még valamilyen szerrel írtani az idén (és mivel?), vagy majd tavasszal menjek neki valamivel? Gondolom magától nem fog eltűnni, ahogy tavasszal sűrűsödni fog a fű?
Semmi baja nem lesz, ha vizes fűre szórod ki. Én a minap esőben szórtam ki vagy 4 kertben, az utolsó 20-ban meg vizes fűre. Biztosan sehol sem lesz semmi baja a fűnek, hiszen már hideg van, nap se süt, nitrogén is alig van benne. Majd jön egy eső, az bemossa.
Mostanában lenne esedékes a kijuttatása, de nem nagyon fogom tudni száraz fűre kiszórni, szerintem ebben az évben.
Péntekre mondanak egy esőmentes napot, de nem fog kiszáradni a fű. Vizes fűre kiszórhatom, vagy nagyobb kárt teszek vele és hagyjam inkább erre az évre?
Kárt persze, hogy nem okoz, de nem is zárja össze a szétcincált füvet. Azért szellőztetünk szeptember első felében, hogy még adhassunk neki egy utolsó nitrogéndús műtrágyát, amit ilyenkor már nem célszerű. A másik ok, a hideg, ami miatt úgysem nő és sűrűsödik a fű. A pre winter jó választás volt, a szellőztetés nem.
Az sx15D mindre jó, fákból nyilván nem diófát, de van külön gyümölcsfákra való fej hozzá (110cmig kihúzható a szára). Na meg ugye minden a használattól megy tönkre, nem mindegy, hogy egy 20ezres csendes, karbantartást nem igénylő viszonylag könnyű géppel nyomatod a füvet, bokrokat, vagy egy jóval drágább benzinest használsz erre is és berregsz vele állandóan.
Tehát röviden, ha esetleg a nagyobb fákra nem is felelne meg az akkus, szerintem hosszútávon még árban is jobban megéri pluszba egy ilyen, mint csak egy benzines.
Ilyen trehány sem voltam a 12 év alatt,amióta van füvem. Most hétvégén sikerült végre rugósan szellőztetnem, gereblyéznem, műtrágyáznom. Az első körrel belocsoltam kb. 10 mm-t, utána jött rá az eső másik 10-zel :) Amúgy csúnya is, pláne a szellőztetés után. Majd dobok képet a hétvégén. Amúgy a pre winter az télen is kifejti folyamatosan a hatását, vagy kellett volna hozzá legalább 1 hónap 10-15 fok, ami volt?
Nekem is ez van, ténylg jó kis cucc! Töltésről jut eszembe, az akksi nagyon jól bírja legalább 5 tartálynyit el lehet menni vele, lehet többet is, csak mindig fel szoktam tölteni, nem próbáltam még mi a max.
Még egy pont az Agrimotor 15D-re, biztos van 5x ennyiért profi gép, de kiskertbe, fűre,bokorra, kisebb fákra szerintem tökéletes, nekem nagy meglepetés volt, hogy ennyi pénzért ilyen jót kaptam.
Fű, fák bokrok permetezéséhez nézegetek permetezőket. Vannak a Solo kézi működtetésű háti permetezők membrán vagy dugattyús szivattyúval. Van valakinek tapasztalata ezekkel? Mennyire hatékony a pumpa, vagyis mennyire kell pumpálni? Szép nyugisan, vagy mint az őrült. És mennyire hatékony a tankban a keverő? 400m2 a fű, van vagy 20 gyümölcsfa (még nem nagyok, de nőnek), bokor jó sok. Ide jó még egy kézi? Nem óhajtok megszakadni, mint a mostani óccó kínaival, de egy kis karmozgás nem ijeszt meg normális keretek között
Mondjuk az fura, hogy ennyi egymás mellett, de nincs esetleg kutyád/macskád (vagy bejáró vendég :D )? Mert nálam pontosan így néz ki, mindig van egy pár ilyen folt. (na meg a fák töve körül) Mintha még az is látszana az első képen, hogy a foltok széle élénkebb zöld, ez is a vizeletre jellemző.
Bármennyire is van "szegénynyíró üzemmódja" a robotnak közvetlenül a fal tövében nem tud nyírni. Ott eddig azt a pár szálat két hetente megigazítottam fűkaszával,
de ha robot lesz akkor már ez nem jó mert gereblyézhetném össze azokat a hosszúakat, amit a kasza levágot és eddig utána összegyűjtött a kaszálékgyűjtős.
Sajnos így sem lesz full automata a robothasználat, mert amíg megy addig el kell majd zárni a kutyát, hogy nehogy elé nyomasson alattomosan egy kupacot, hiába gyűjtöm folyton.
Hogy erted hoyg szegelyezni. robotnak mindig van eyy drotszegely amik kozt megy.
---------------
Masnal is ugy no a fu mint nyaron? en mar 2x nyirtam az utolso nyiras utan. utoljara juliusban kapott valamit amitol nohetne de ez ugy beindult mintha csak most tragyaztam volna par hete.
Sziasztok! Substral winter fit-et szórtam ki még októberben. A leírás szerint ez 100 napig hat... ezek szerint januárban szórhatok még egyszer ami kitart áprilisig?
Fater 5+ éve szintén simán a földbe lerakta, csak gumikalapácsot használt. Fűnyíráskor és kertészkedéskor is rá-rálépnek. Idén én is megcsináltam. Ha nagyon biztosra akarsz menni, száraz földbe rakd, és/vagy szórjál alá porhanyósra száradt földet.
Az övé csak 5 centis, az enyém 6, régóta 59 Ft / db. (3000 Ft / m2) a sima szürke az Obiban (Leier Piazza, régebben Semmelrock Citytop), és ott legalább lehet darabra venni. Vannak színesek is 80 Ft körül.
Nekem is nő még és nyírni is kell, számít, hogy este vagy délelőtt nyírom? A hideg okoz valamit a frissen vágott fűnek? Jobb, ha délelőtt, amikor melegebb van vagy mindegy?
Októberben használtam és maradt egy kis adag, azt beleöntöttem egy cserépbe. Most elővettem, gondoltam facsemete ültetésnél jó lesz, de tiszta penész lett a teteje :D A leírásában ugye az van, hogy a gombák szaporodását és növekedését gátolja, ehhez képest kinőtt rajta a penész. Persze lehet, hogy granulátumként nem fejti ki úgy a hatását mint a földben feloldódva, de engem azért nem győzött meg..
Október 3án toltam a fűre OBI-ban vett sima PK 10:28 -t. Előtte azt hittem már ki is megy a fű, augusztusban nagyon csúnya lett, de nagyon gyorsan helyrejött, kb mint tavasszal, baromi sűrű, bírta most a 4.5cm-es vágási magasságot bőven, egész nyáron 5.5-el vágtam mert nem igazán bírta a rövidebbet. Lehet hülyeség, de arra gondoltam decemberben még tolok ugyanebből a műtrágyából egy adagot aztán télre már nem bántom. Okozhat problémát, hogy ebben ugye 0 nitrogén van? Kezd most kicsit veszteni az erős zöld színéből, de jön a tél, annyira nem zavar, ha a füvet nem zavarja :D
ősszel vetett Toscanamra szeretnék kiszórni Pre-Wintert, viszont mivel egy kisebb területről van szó, nem vennék egy egész zsákkal, ha nem muszáj. Van esetleg valakinek megmaradó 3 kg-ja, amit szívesen eladna nekem? (Budaörs - Pest környékén elgurulnék érte) Email címem a profilom alatt publikus. Köszi előre is!
Létezik, hogy a Landscaper Pro pre-winteren nincs feltüntetve az adagolás, g/nm-ben? Ezt mint ha korábban mindig láttam volna rajta, de amit most vettem, ezen nincs.
Köszönöm! Igazoltad a gyanúmat, holnap akkor megyek vegyszerért! Tavaly télen kivitte a füvet a fertőzött helyeken. Mondjuk akkor a tanácsod ellenére nem kapott téli felkészítő ABD-t és a tünetek megjelenésére sem reagáltam. Idén, a holnapi kezelés egyben jó lesz téli felkészítésnek is!
sajnos a késes szellöztetővel jelentős részét a gyüjtőbe szedném vele össze. Esetleg valami más talajfertőtlenítő szer, amit nem kell beledolgozni a talajba és írtja a sok férget? Plane ha valakinek van +/- tapasztalata. (tudom van google, de ez csak egy szakirányú fórum)
nem biztos, hogy a legjobb időszak erre a műveletre mostanában van, inkább tavaszi, vagy őszi szellőztetéskor lenne célszerű, a géppel alaposan megritkítani a gyepet ( nem kell tőle félni ), összeszedni a nyesedéket, majd elszórni a talajfertőtlenítőt és műtrágyát, utána a szellőztetővel keresztbe - hosszába enyhén megjáratva valamelyest be tudod dolgozni, utána kiadós mennyiséggel meglocsolni.
Szia. Be kell dolgozni a talajba, s utáni kicsit beöntözni. Nedvesség hatására gázosodik az anyag. A föld felszínére kiszórva teljesen hatástalan, mert azok a gázok nem maradnak a földben, ahol fertőtlenítenie kellene!
passz, fényviszonyok, képminőség, stb... a képeimet nézve mindig azt mondom, hogy nem adja vissza jól az élő képet, utóbbi sokkal szebb, mint ahogy a kép mutatja
Érdekes, hogy amit feltettek mostanában képeket idei toscanáról, ott sokkal szebb üde zöld színe van a fűnek, ez csak amiatt, mert 1-2 hónaposak és idővel az is ilyen lesz?
három éve sikerrel művelem új családi házunk kertjét, amiből bő 1000m2 pázsit.
Öntöző rendszer, vakondháló egy jó Husquarna fűnyíró, gyepszellőztető segít a szépséget fenntartani. De.... Pár hete valahol a háló fölé (7-10cm földrétegbe) jutott a vakond és/vagy földikutya. Irtom, űzöm mindennel de nem sok sikerrel.
Arra gondoltam egy masszív talajfertőtlenítéssel kiéheztetném a vakondot, talán máshol keres élelmet. (tudom nem illik/szabad irtani) Mi erre a legjobb? Force 1.5G Gyepre mi a kijuttatás leghatékonyabb módszere? A granulátum beivódik a talajba, kell belocsolni? Ápolt gyepbe hogyan kell bedolgozni, hogy a gyep maga ne károsodjon?
Amúgy számtalan lótücsök lyuk is megjelent a területen. Minden hasznos infót köszönök.
A foton nem sok minden látszik, de inkább őszi rózsszín hópenésznek nézem. Gondolom ez olyan helyen van ahol reggelre lehűl a levegő. Amistar + bumper keverék mehet rá de a teljes területre hogy ne terjedjen. Amíg a fű növekedésben van nem bírja kiirtani, de ha a hó alatt megy tovább az már gond lesz.
Itt néhány ügyfélnél kritikus az állapot, de ilyen veszélyes játékokba nem megyek bele. Látom, szélmalomharc a dolog, és van benne kockázat rendesen, hogy nyekken a pázsit is.
Köszi, kicsit közelebb vagyok, bár a pontos szert még most se tudtam meg így. Mert van ami a magról kelő egyszikű gyomokat is és a magról kelő kétszikű gyomokat is viszi, valamelyik meg csak a magról kétszikűt.
Olvasom a topicot 2004-nél járok :) , de elég nehéz elmenni a sok rövidítéseken.
Samubá. Azóta nem történt érdemi javulás, inkább azt mondanám több helyen jelenik meg sárgás árnyalat fűben. Nem szórjak, öntözzek még valami gyors hatású nitrogénes (vagy plusz káliumos, vasas) trágyát? Ajánlasz valamit? Gondolkodtam valami burkolatlan egyszerű nitrogén túlsúlyos trágyát vagy Damisol levéltrágyát öntözzek, fújjak esetleg. Vagy ahogy írod hagyjam már, mert csak többet ártok.
Nem emlékszem már hogy tavasszal mennyire volt intenzív a csirázása az ep nek, azt tudom hogy nyáron is voltak olyan hetek, amikor kelési dömping volt a növény ágyásban, az oda került magok miatt.
Ezt értem, csak a tavasszal az ep együtt kel majd a felülvetéssel, mert közben az is felülvetette magát, de nagyon. Várnék májusig a felülvetéssel, a melegben az ep már nem nagyon vitézkedik. Pendigant nem próbáltál még?
Hű ha, ez kemény, de a DG-t nem értem nem kellett volna ilyen hatást produkálnia.
Szerintem felülvetés nélkül is kijön belőle a Ncs mert Spyder fajta eleve tarackos és a többinél sem veszi fel az alvó rügy a glifozátot. Én tavasszal nitrátot nyomnék neki, ami a hidegben is jól hat a sarjadásra, és felülvetés helyett még EF-tot, az akkor kicsirázó Ep ellen.
Tégy mindent úgy mintha ott sem lenne a tünet. Öntözz, műtrágyázz, nyírj ahogy a pázsit kívánja! Ez is egy rizoktónia, ami a talajból fertőz, a nyírással nem terjeszted, mert tőled függetlenül vár hogy, támadhasson, ha kedvező viszonyok alakulnak ki a számára.
Ja igen. Nyírni viszont addig kell amíg nő a fű, és most még elég meleg van ahhoz hogy ne álljon le. Nyírtam én már karácsonyra is, sosem tudhatja az ember, de ha szépet akar...
Csodálom a természetet. Ahogy a markolóval, majd kézzel is feltúrt és füvesített területen nő a metélőhagyma. Pont ugyanott és ugyanúgy, mint annak előtte :-)
Igaz én nem vagyok szakértő, de ha megállítottad a gombát, akkor már nincs mit elterjeszteni a nyírással, az is segíti a helyreállítást, ha megfelelő magasságra van nyírva, meg kevésbé lesz hajlamos újra gombásodni a rövidre vágott fű.
A műtrágya meg annál inkább kell ilyenkor, hogy helyre tudjon állni a fű! Az öntözéstől nem kell félni, a gombaölő is úgy hat a talajon, ha alaposan beöntözöd.
A permezezés gombaölővel úgy néz ki ideiglenesen megállította tüneteket (nem néz ki rosszabbul az állomány, a körök sárgulás nem növekedik ) A tünet megjelenésének ellenére az őszi / téli felkészítő fejtrágyázás + beöntözés ebben a tünetállapotban még lehetséges vagy hanyagolható?
Nyírni is kellene még 1x, de, hogy rámenjek és szaporítsam a gombákat kicsit szkeptikussá tesz.
A műtrágyával előbb lejut a talajra a dikamba mintha csak permetezed. A Banvelnél, ami 480g/l dikambát tartalmaz és 0,5 l/ha az adagja, írják hogy a búzatarló permetezése után kétszikű növény a következő tavaszig nem vethető. Tehát van tartam hatása is. A gyom stop plusz ban is van 20g/ lter ez a lebutított változat, de azért ha a kettőt összehasonlítod ez sem kevés.
