Nyitotta:Cayman Island, 2011.03.18 20:01 |
Hozzászólások: 10199 | Hozzászólók: 281
Líbia elleni katonai csapás néhány órán belül megkezdődhet, és a franciák "részt fognak venni benne". Szakértők szerint a bombázást már nem befolyásolja a tűzszünet bejelentése.
"Mo-nak is gazdasági lehetőséget teremtene, ehhez persze nem ártana részt venni a háborúban a későbbiekben."
Há' istennek a kormánynak több esze is van. 3 eu.-s követség maradt Líbiában, a ciprusi, a görög és a magyar. A Vegyépszernek van is ott egy 80mrd ft os munkája most is.... szóval terem gazdasági lehetőség, bombázásban részvétel nélkül is.
Félre kell tenni a békeharcos maszlagot, az EU-nak háborúra és terjeszkedésre van szüksége hogy stabilizálja a gazdaságát.
Ja... ez ugye pont annyira hejtéálló érvelés, mint amikor valaki elmegy bankrablónak vagy rablógyilkosnak, mert ugye arra van szüksége, hogy stabilizálja a háztartása gazdaságát. És hát ugye hagyjuk már a jog és erkölcs nevű maszlagokat...
"Miközben a feladat az Unió határainak védelme lenne, nem pedig az agresszió Észak-Afrikában."
Félre kell tenni a békeharcos maszlagot, az EU-nak háborúra és terjeszkedésre van szüksége hogy stabilizálja a gazdaságát. A másik variáció az elszegényedés lehet , folyamatos ár és adóemeléssel. Neked melyik tetszik jobban?
Észak-Afrikát egy hullámban el lehet foglalni és gazdaságilag gyarmatosítani. Mo-nak is gazdasági lehetőséget teremtene, ehhez persze nem ártana részt venni a háborúban a későbbiekben.
Az Európai Uniónak semmiféle érdeksérelme nem ered, főként külső veszély nincs Líbiából. Ha nem teljes egyezségben zajlik a nem természetes szövetséges Brit-Francia háborús játszadozás, azt megszívja az Unió és megszívják külön részei is. A líbiai tüntetések ugyanúgy az USA sakkjátszmájának a része, mint előtte Tunézia, Egyiptom, és a többi. Egy háttértámogatással zajló iszlám forradalmi folyamat történik. Általában muszlim hatalom ellen. Szíria a kivétel, az nem muszlim állam. Mivel láthatóan legyűri Kadhafi az USA-barát lázadókat, Obama ügyesen bejátszmázta Európát a játékába. Látszólag kimarad, a muszlim forradalmárok hálásak neki. Biztosan segít is nekik, pénzzel, fegyverrel, szakmai tanácsokkal. Tisztul a légkör, és hamarosan véget ér a líbiai balhé. Mintát adva a többi megtámadott hatalomnak, hogyan tud kijönni a kataklizmából. Márpedig az USA számára az az érdek, hogy zűr-zavar uralkodjon, az egymás elleni harcokban egymást gyengítsék az ilyen muszlimok és az olyan muszlimok. Idővel tegyék egymást szövetségképtelenné.
Ha ugyanis fennmarad a konstans forradalmároskodás, akkor egy idő után a meggyengült iszlám világgal a háttérben bátran neki ronthat Iránnak. Senki nem lesz képes Irán érdekében iszlám hatalmi összefogásra.
Nyughatatlan britek(örök Luciferek a Föld történelmében) és süke-bóka franciák. Miközben a feladat az Unió határainak védelme lenne, nem pedig az agresszió Észak-Afrikában.
Micsoda töketlen népség ez az EU. Egész eddig nem tettek semmit, csak pofáztak. Most, hogy úgy néz ki: maradhat a diktátor rájöttek, hogy ez nem okés. Mert hogy veszi ki magát, hogy ugyanazzal üzleteljenek, vegyék majd az olajat, akire az utóbbi hetekben kígyót-békát kiabáltak. Ciki lenne. De persze még mindig csak agyalnak, hogy mit is kéne tenni. Lassan mindegy.
Először is, távolról ki kell iktatni a líbiai légvédelmet, ez a jól felszerelt amarikaiaknak is eltartott egy darabig Irakban.
Mire ez bekövetkezik, Kadhafi szárazföldi seregei beveszik Bengázit, és okafogyottá válik a légi hadművelet.
A nyugati pilóták eszközei kis sorozatban gyártott, keveset próbált, ám bonyolult és hibaérzékeny berendezések, háborús tapasztalatuk csekély, hazájuk veszteségtűrő képessége alacsony.
Egyértelmű, hogy ez a nyugat fő problémája és nem az "antidemokrácia", hiszen demokrácia Szaúd-Arábiban sincs, mégis a nyugat egyik fő barátja az arab világban...
Az nem üzlet a nyugat számára, hogy megveheti a líbiai olajat csak az ha kitermelheti...
Nem vagyok Kadhafi híve, de az azért furcsa, hogy az államhatalom elleni mozgalmat (amerikai és gyurcsányi nyelvhasználattal terroristákat) Európa és az USA is támogatja.
Hogy van ez? Aki nekik nem tetszik az terrorista, aki tetszik, azokat még légierővel is támogatja.
Ilyen erővel Gyurcsány elzavarásában is segédhezhettek volna.
A "miniállamokat" ne keverd ide, Kuvait, Emirátusok, stb más tészta, ott még Líbiához mérten is iszonyatos az egy főre jutó kitermelés mértéke.
Szaú-Arábia (ami egyébként a világ egyik leg anti-demokratikusabb országa, nyilvánosan kínoznak és végeznek ki embereket olyan dolgokért mint "házasságtörés" vagy az "uralkodói család megsértése" , érdekes módon ott még sem kell a rendszert megdönteni?!) pedig azért az átlag ember szintjén közel sem akkora kánaán, hiába elképesztő a gazdagság...
"[...] Félek nem lesz jobb nekik ha előzik ezt a diktátort, majd jön egy demokratikusan választott valaki aki elprivatizál mindent, gyorsítja az olajkitermelést, felvesz hiteleket és a nép meg még jobban ki lesz fosztva, és pluszba csak saját magát fogja hibáztathatja, hogy a sok tolvaj közül pont azt választotta. Csak az olajcégek és meggazdagodó külföldi vállalkozások fognak örülni, de nagyon."
szt.laci: "Igazad lehet, de már késő. A propaganda gépezet megtette a magáét, és amikor pár év múlva visszanéznek a líbiaiak, sehogyan se értik majd, hogy miért áldozták az életüket sokan azokért, akik éppen akkor uralkodni fognak. Mert hogy kik fognak, az már régtől fogva világos."
Európai hatalmak már régen nem nyúltak maguktól semmihez, ami pukkan vagy hegyes. Most Líbiában beleszagolhatnak a birodalmi kötelességekbe, és remélhetőleg legatyásodva is megoldják a feladatot.
Európai hatalmak már régen nem nyúltak maguktól semmihez, ami pukkan vagy hegyes. Most Líbiában beleszagolhatnak a birodalmi kötelességekbe, és remélhetőleg legatyásodva is megoldják a feladatot. Tovább »
Olyan vélemény is van, hogy Khadafi nem csinált Kuvaitot, az olajat hosszú időre akarja beosztani, lassan ahogyan a társadalom modernizálódik de az több generációs folyamat és ezzel húzta ki a gyufát.
okééééé.....ok..... de éjszaka repülhet egy mig 21 is.... ((-: ... jó magasan is.... A lényeg, hogy ismert helyen tartózkodó ismert célpontokat kell e támadni, vagy egy gyorsan változó harctéren tevékenykedni.... az utóbbi esetben nyilván vannak veszteségek, lelőtt repülőgépek is, mindegy milyen márkájú. A helikopter erre a célra praktikusabb.
A szerb hadseregbn se tudtak sok kárt tenni, 10km magasról, hidakat, gyárakat, azt igen, de az itt elég hülyén nézne ki, ha a polgári lakosság védelmében lebombáznának pl olajkutakat.
Ezt kérlek Marx írta 1848-ban... én annyit tettem, hogy a "burzsoázia" szót kicseréltem a ma p.c.-bb "nyugati civilizáció" kifejezésre a Word-ben:))) - és ezért tettem idézőjelben az "idézet" szót.
Ez van, így fejlődött a nyugati civilizáció, ez ellen küzdeni kb. épp annyira van esély, mint az ellen, hogy egy év kb. 365 napból áll, vagy hogy megvolt a mohácsi vész.
Nézd, egyfelől a felvetett alaptézis nem az én eszemet dícséri, itten van a prófécia "eredetije":
Az egyre kiterjedtebb piacnak a szükséglete, amelyen termékeit eladhatja, végigkergeti a nyugati civilizációt az egész földgolyón. Mindenüvé be kell magát fészkelnie, mindenütt be kell rendezkednie, mindenütt összeköttetéseket kell létesítenie. A nyugati civilizáció a világpiac kiaknázása által valamennyi ország termelését és fogyasztását kozmopolitává formálta. A reakciósok nagy bánatára kihúzta az ipar lába alól a nemzeti talajt. Az ősi nemzeti iparok elpusztultak és napról napra pusztulnak. Új iparok szorítják ki őket, amelyeknek meghonosítása minden civilizált nemzet életkérdésévé válik, olyan iparok, amelyek már nem hazai nyersanyagot dolgoznak fel, hanem a legtávolabbi égövek nyersanyagát, és amelyeknek gyártmányait nemcsak magában az országban, hanem a világ minden részén fogyasztják. A régi, belföldi termékékkel kielégített szükségletek helyébe újak lépnek, amelyeknek kielégítésére a legtávolibb országok és éghajlatok termékei kellenek. A régi helyi és nemzeti önellátás és elzárkózottság helyébe a nemzetek sokoldalú érintkezése, egymástól való sokrétű függése lép. És ez így van nemcsak az anyagi, hanem a szellemi termelésben is. Az egyes nemzetek szellemi termékei közkinccsé válnak. A nemzeti egyoldalúság és korlátoltság mindinkább lehetetlenné válik, és a sok nemzeti és helyi irodalomból világirodalom alakul ki. A nyugati civilizáció az összes termelési szerszámok gyors tökéletesítése, a végtelenül megkönnyített közlekedés révén valamennyi nemzetet, még a legbarbárabbakat is, belerántja a civilizációba. Áruinak olcsó ára az a nehéztüzérség, amellyel rommá lő minden kínai falat, amellyel kapitulációra bírja a barbárok legmakacsabb idegengyűlöletét is. Minden nemzetet rákényszerít, hogy, hacsak nem akarnak tönkremenni, elsajátítsák a burzsoázia termelési módját; rákényszeríti őket, hogy meghonosítsák maguknál az úgynevezett civilizációt, azaz váljanak nyugati mércével civilizálttá. Egyszóval: a nyugati civilizáció a saját képmására formált világot teremt magának. A Nyugat a falut a város uralma alá vetette. Óriási városokat teremtett, a városi népesség létszámát a falusival szemben nagymértékben megnövelte, s ezzel a népesség jelentékeny részét a falusi élet bárgyúságából kiragadta. S ahogy a falut a várostól, úgy a barbár és félbarbár országokat a civilizáltaktól, a paraszt népeket a burzsoá népektől, a Keletet a Nyugattól tette függővé. A nyugati civilizáció mindinkább megszünteti a termelési eszközök, a birtok és a népesség szétforgácsoltságát. A népességet összesűrítette, a termelési eszközöket centralizálta, és a tulajdont kevés kézben koncentrálta. Ennek szükségszerű következménye a politikai centralizáció volt. Független, szinte csak szövetséges viszonyban levő tartományokat, melyeknek különböző érdekeik, törvényeik, kormányaik és vámjaik voltak, egy nemzetté tömörítettek, melynek egy a kormánya, egy a törvénye, egy a nemzeti osztályérdeke, egy a vámhatára. A nyugati civilizáció alig százéves osztályuralma alatt tömegesebb és kolosszálisabb termelőerőket hozott létre, mint valamennyi letűnt nemzedék együttvéve. Természeti erők leigázása, gépi berendezés, a vegyészet alkalmazása iparban és földművelésben, gőzhajózás, vasutak, villamos távírók, egész világrészek megművelés alá vétele, folyók hajózhatóvá tétele, lábdobbantásra a földből előpattanó egész népességek – mely korábbi század sejthette, hogy a társadalmi munka méhében ilyen termelőerők szunnyadnak! ... Szemünk előtt hasonló mozgás megy végbe. A polgári termelési és érintkezési viszonyok, a polgári tulajdonviszonyok, a modern polgári társadalom, amely oly hatalmas termelési és érintkezési eszközöket varázsolt elő, ahhoz a boszorkánymesterhez hasonlít, aki nem ura többé az általa felidézett földalatti hatalmaknak. Az ipar és a kereskedelem története évtizedek óta nem egyéb, mint annak a története, hogyan lázonganak a modern termelőerők a modern termelési viszonyok ellen, azok ellen a tulajdonviszonyok ellen, melyek a burzsoáziának és uralmának életfeltételei. Elég a kereskedelmi válságokat említenünk, amelyek periodikus visszatérésükkel egyre fenyegetőbben kétségessé teszik az egész polgári társadalom létezését. A kereskedelmi válságokban rendszeresen megsemmisül nemcsak az előállított termékeknek, hanem a már létrehozott termelőerőknek egy nagy része is. A válságokban olyan társadalmi járvány tör ki, melyet minden előbbi korszak képtelenségnek tekintett volna – a túltermelés járványa. A társadalom hirtelen a pillanatnyi barbárság állapotába esik vissza; mintha valami éhínség, általános megsemmisítő háború megfosztotta volna minden létfenntartási eszköztől; az ipar, a kereskedelem mintha megsemmisült volna, és miért? Azért, mert a társadalomnak túlsok a civilizációja, túlsok a létfenntartási eszköze, túlsok az ipara, túlsok a kereskedelme. A társadalom rendelkezésére álló termelőerők már nem a polgári civilizáció és a polgári tulajdonviszonyok előmozdítására szolgálnak; ellenkezőleg, túl hatalmasokká lettek e viszonyok számára, e viszonyok gátolják őket; és mihelyt ezt a gátat leküzdik, az egész polgári társadalomban zavart támasztanak, veszélyeztetik a polgári tulajdon létezését. A polgári viszonyok túl szűkké váltak ahhoz, hogy befogadhassák az önmaguk által létrehozott gazdagságot. – Hogyan küzdi le a nyugati civilizáció a válságokat? Egyrészt úgy, hogy kénytelen megsemmisíteni a termelőerők nagy tömegét; másrészt úgy, hogy új piacokat hódít meg, és alaposabban aknázza ki a régieket. Tehát hogyan? Úgy, hogy még egyetemesebb, még hatalmasabb válságokat készít elő és a válságok elhárításának eszközeit csökkenti.
Másfelől ja, amit te leírtál az is egyenesen következk a fenti "idézetből".
Szarul. Hihetetlen gyenge az oktatás, nagy a munkanélküliség. Ahhoz képest, hogy mennyi pénzt fektetett be a rezsim külföldön, és mennyi olajbevétel van, nagyon sokan élnek nyomorban. Csak a londoni székhelyű Líbiai Befektetéis Alap (vmi ilyesmi neve van) fejenként két millió forintot kezel.
