A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
AZT is mondtam már, hogy én a Maxwell-egyenletetet levezettem egy hatásintegrálból, mint az elektromágneses mezö mozgásegyenleteit, amit az egyenleten NEM tanítanak!
Én erre nagyon kíváncsi vagyok, de hol van ez úgy leírva, hogy ne nekem kelljen a szénakazalban keresgélnem ?
Amennyiben a testekre mind a két mező hatással van, akkor azok a testek mozgásában realizálódik, vagyis a sebességüket befolyásolja. A gyorsulásmentes pályán mozgó testeknél ez miért nem látszik?
„Szerintem a gyenge gravitàció pl. sehogy SEM folyásolja be az elektromàgneses mezöt, annak ellenére, hogy egy helyröl, az elemirészecskékböl erednek és ahonnan c sebességgel terjednek!”
Amennyiben az elektromos töltés és a gravitációs töltés hatásait tekintve, csak az értékükben van nagy különbség, a hatásmechanizmusban, ami a taszítás és vonzás, és ennek terjedési sebességében, a c -ben nincs különbség, akkor a két mező egymás számára nem létezőnek számít? Vagyis mindegyik úgy fejti ki a hatását, hogy azok nem összegződnek, vagy kivonódnak egymásból? Akkor miért jegyzed meg az ejtő kísérletednél, hogy az elektromosság zavaró hatására ügyelni kell?
AZT is mondtam már, hogy én a Maxwell-egyenletetet levezettem egy hatásintegrálból, mint az elektromágneses mezö mozgásegyenleteit, amit az egyenleten NEM tanítanak!
Szuperfizikus oldd meg elöszöt a forgó testek fénykobocsátása egyenletét, mielött fényközegröl szajkózol.
Vagy oldd meg a testek mozgàsa egyenletét az elektromàgneses mezöben! Hogyan mozog pl. Az elektron a proton körül és mond meg miért NEM érvenyes a specrel?
Hát akkor mond meg, mit mértek ki és mi a fényközvetítö közeg! Ezt NEM tudta eddig senki megmondani, de NEM is kell, mert NEM is lézetik.
Mond meg szerinted, hogyan hat a fényközvetitö közeg kölcsön pl. az anyaggal, vagy az elektromàgneses mezövel, vagy a gravitációval.
Szerintem a gyenge gravitàció pl. sehogy SEM folyásolja be az elektromàgneses mezöt, annak ellenére, hogy egy helyröl, az elemirészecskékböl erednek és ahonnan c sebességgel terjednek!