Szerintem lenyegtelen, hogy olvassa-e valamelyik kutatointezet munkatarsa ezt a topic-ot vagy sem.
Mar szamtalanszor irtam, hogy egy nemet kutatointezet nemesitesi osztalyan dolgozom, ahol közel 500 uj magonc es 30 fajtajelölt elöallitasaban vettem reszt. Amit itt latok, hogy kökemenyen dolgoznak a kollegak a nemet rezifajtak elismertetesen. Bel- es külföldön is hatalmas a "marketing". A kutatointezettöl az igazgato es a nemesitesi osztalyvezetö tavaly Kinaba utazott, hogy eladja a fajtainkat es a know-how-t. Erre a kinaiak ugy gondoltak, hogy kicsiben kiprobaljak es telepitenek 10 ezer hektart a fajtainkbol. Iden tavasszal ugyanez a küldöttseg az orosz baratinkhoz utazott es eladtak 5 millio oltvanyt a Solaris-bol egy olyan hideg területre, ahol ez a korai fajta elegendö cukrot tud termelni az egetett szesz kesziteshez.
Ezek utan en felbuzdulva hazamegyek, idöt es energiat nem sajnalva leülök a kecskemeti, az egri es a badacsonyi kutatok vezetöivel targyalni arrol, hogy szeretnek tajkiserleti megallapodas kereten belül kiserleti ültetvenyeket letrehozni az ujonan keresztezett magyar rezifajtaikbol. Majd szeretnem, ha a magyar fajtak kezdenenek el terjedni a vilagban. Felmentem a Nebih szölötermesztesi igazgatosagaval targyalni a jövöbeli lehetösegkröl. Mivel közel vagyok Nyugat-europaban a tüzhöz, segitek, amiben csak tudok. Nulla erdeklödest sem mutatott senki, a lelkesedesem ezekbe az iranyokba elhalt. Szerencsere Dr. Csizmazia Józsi bacsi mig elt, figyelmeztetett erre, ugyhogy nem adtam fel.
Hihetetlen!!!!
Nekünk van a legtöbb es a legjobb tulajdonsagokkal rendelkezö rezisztens szölöfajtank az egesz vilagon es azt sem tudjak a környezo orszagok, hogy letezünk ilyen szempontbol. A nemzetközi rezisztens fajta egyesületnek hazank is alapito tagja es több, mint 10 eve nem vettünk reszt sem közgyülesen, sem semmilyen rendezvenyen. Engem kertek meg, hogy hivjam fel a magyar kollegat es buzditsam a resztvetelre. Sajnos az a valasz jött, hogy az intezetnek nincs egyetlen forintja sem a külföldi utazast finanszirozni. Ezt tolmacsoltam a szervezet fele, majd az a megalazo valasz jött, hogy Magyarorszagnak kifizeti a szervezet az utazast es a szallast, csak jelenljen mar meg valaki, mert kizarnak bennünket. Sajnos ezek utan sem törtent valtozas es hazank nincs jelen tovabbra sem a nemzetközi szervezet eleteben.
Szanalmas!
A munkaadom iranti tiszteletböl eltelepitettem a Solaris-t. Iden augusztusban leszedtem az elsö hivatalos öko termest, 21-es cukorfokkal. A bor elkeszült es elkepesztö beltartalommal rendelkezik. Jövö heten küldöm a nemzetközi reziborversenyre, ahol nagyon örültek, hogy Magyarorszag vegre kepviselteti magat egy borral. Megkertek tovabba arra a szervezök, hogy terjesszem ezt a lehetöseget, igy hazank visszakerülne az europai rezifajtak palettajara. Ezt a felkerest el is küldtem par kolleganak, akik keszitenek rezi fajtabol bort. Most hirdetem itt is ezt a lehetöseget:
Piwi Wine Award 2014 2 palack bort kell Oktober 24-ig beküldeni (boronkent 100 Euro a reszvetel, tagoknak 75 Euro) Tovabbi reszletek itt:
Szoval anyazhatunk itt a fajtaszerkezet atalakitason, meg a magyar rezifajtak szelesebb körü elismertetesen, ha nem fog össze egy-ket "elvetemült" szakmabeli, nem jönnek a sikerek. Vannak dolgok, amihez nem eleg egy Dardai Pal, vagy egy BZoltan. A szemleletvaltashoz hosszutavu oktatas, informacioaramoltatas, fejlesztes, tisztujitas, összefogas kell.
Hogy ne csak hangoztassam ezeket a gondolatokat, tavaly eltepeitettem Jozsi bacsi egyik elfelejtett fajtajat az E.CS. 36-ost, amit a nemesitö a Füredgyöngye neven szeretett volna beosztalyoztatni. Neki nem sikerült, de megigertem neki, hogy en megcsinalom. Amint lesznek agrotechnologiai tapasztalatok, megosztom mindenkivel.
Megvalami.
Akit erdekel az elsö magyar Bio Solaris, meg egy par gondolat a borrol, szölöröl, az jöjjön el az elöadasomra December 19-en 18 orara Balatonfüredre a Karolina Kavehazba.
Hát simán rosszul tudod :) az alkoholos erjedés szempontjából teljesen lényegtelen, hogy mikor pótolod a cukortartalmat, lényeg az, hogy élő élesztő legyen a folyadékban
Igen, tökéletesen egyetértünk. A fő problémának én azt tartom, hogy a környezettudatos, organikus, fenntartható terheléssel járó művelésmódot leginkább a hozzánk hasonló méretű gazdák nyomják, rendszerint lelkiismereti vagy világnézeti motivációból. A valódi hatása ennek pedig elenyésző. Az igazi impaktot az okozná, ha a nagy területen árutermelő gazdaságok tudnának alacsonyabb vegyszerer terheléssel, kevesebb növényvédelmi munkával, alacsonyabb CO2 kibocsátással tisztább és szermaradványmentesebb szőlőt termelni. Csak tippelem, de szerintem nincsen héhányszáz hektárnál nagyobb biodinamikus, organikus, bio szemlélettel művelt szőlő ma Magyarországon... miközben a rezisztens fajtákkal ez pofonegyszerűen megoldható.
Mindebben ráadásul az a komikus, hogy a nagy területeken, iparilag művelt GV, kékfrankos, rajnai, kövidinka, chardonnay és más fajtákat sem úgy dolgozzák fel, hogy ott a fajtajelleg nagyot domborítson. Ha pedig már amúgy is utánamennek minden a törvényben engedélyezett módon a "bornak" akkor nem teljesen mindegy, hogy kunleányból, pölöskei muskotály, medina, duna gyöngye terméséből csinálják meg az a bort?
Akárhányszor ezen elmélkedek mindig ugyanoda lyukadok ki mint amikor a borvidékeink fajtasokasságát csépeli a sajtó vagy bárki... arra, hogy hatalmas szükség lenne célirányos témogatásra az olyan szerkezetátalakításra ahol vagy a borvidékek kiemelt fajtáira vagy a borvidéken engedélyezett rezisztens fajtára váltanak a gazdák. A múlt héten egy 3-4 óra alatt végigjártam a Kreinbacher pincészetet a Várszegi Gyurival. Tényleg meseszép és bravúros. Tucatszám a legjobb Stockinger hordók, a legkorszerűbb francia présgép (akkora mint a házunk), csúcstechnikás acéltartály rendszerek. Nagyon szép és jó... minden EU-s támogatásból... nem rossz, szép ez is. De ennek az összegnek a töredékéből lehetett volna ésszerűsíteni a borvidék fajtapalettáját. Juhfarkra és Furmintra lehetett volna cserélni a cirka 300ha felesleges, rossz fajtát. Ekkora összegből 5-6 év alatt le lehett volna cserélni a ma 300-500Ft/l áron is eladhatatlan hulladék borokat adó fajtákat az 1000-1500ft/l áron gond nélkül értékesíthető nemes fajtákra. Ez alaphangon fél-egy milliárdos nettó bevételtöbbletet jelentene évente a borvidék gazdálkodóinak.
Ez az amit nem értek... hogy miért minden támogatás a volumen és a kapacitás növelését célozza meg? Miért nem a hozzáadott érték növelését, a nettó árbevétel növelését a helyi foglalkoztatási mutatók javítását? Egyszerűen nem tudom ezt felfogni.
Én egy eléggé leroggyant szőlőt próbálok feléleszteni, ugyancsak kékfrankost.
Jövőre megpróbálok átállni az ernyőművelésről az általad felvetett félkarú "magas Guyot"-ra, annyival variálva, hogy ugarcsapot is hagyok. Az idén már úgy metszettem az ernyőt, hogy meghagytam egy-egy ugarcsapot, ahol lehet tavasszal abból hagyom meg a vesszőt . Jövőre kiderül, hogy mit ér? Az ideinél nem hiszem, hogy kevesebb lesz.
A rezisztens fajták jelentőségével tökéletesen egyetértek. Pont ezért lenne nagyon fontos, hogy a hazai kutatók olyan rezi fajtákat hozzanak létre, amik a rezisztencián kívül nemesebb, jobb ízű borokat is képesek adni. Sokak véleménye szerint ez idehaza még nem nagyon történt meg, ellentétben sok külföldi országgal. Pedig lehet hogy csak a meglévő rezi fajtákat kellene visszakeresztezni nemes fajtákkal és akkor ez teljesülne is. Külföldön erős tendencia, hogy a hagyományos fajtákhoz hasonlító rezisztens 'változatokat' készítenek, erre sokszor még a nevük is utal. Pl Olaszországban ilyen, merlot és cabernet rezi változatokhoz a magyar Biancát használták alapul. Sokszor ezek a keresztezések ráadásul hamarabb is érnek. A Solarisról Oeschle által írottakat pl érdemes mindenkinek elolvasni itt a topikon, káprázatos fajtának tűnik. Én a megérzéseimre hallgatva a magyar rezik közül egyedül a Néróhoz fűzök komolyabb reményeket, hogy borminőségben is érdekeset képes adni, fehérben nem nagyon tudok ilyenről.
ps: remélem magyar kutatóintézeti munkatársak is olvassák ezt a topikot:)
Szia! Szerintem ez a sűrűség remek a minőség szempontjából, viszont remélem, jó a derekad meg a térded:)
A fél ernyő helyett szerintem jobb a guyot. Csak annyi a különbség, hogy ennél egyenes az elhúzott szálvessző (így ráadásul egy dróttal kevesebb kell), szerintem a fő előnye, hogy lesz egy egységes fürtzónád, amit pl sokkal egyszerűbb kihónaljazni, kilevelezni, egyforma hosszúak lesznek a hajtások. De simán megvalósítható a féloldali ernyő is.
Szép estét mindenkinek! Szőlő telepítés előtt állok. Kékfrankost fogok telepíteni, már meg is rendeltem az oltványt egy villányi nemesítőtől. Beszéltem több helyi gazdálkodóval. A fajtával mindenki elégedett, "szereti" a kaposfüredi hegyet, jól terem. 1,7 m.-es sorközzel számolok, 38 méteres sorhosszal. Úgy terveztem, hogy sűrű, kb. 80 cm .-es tötávolsággal rakom a vesszőket , de csak egy oldalra húzok kart, ezzel egyfajta hozamkorlátozást érek el. Így, számításom szerint több tőkén, kb. a hagyományos telepítési móddal közel azonos termésre számítok. Több helyen utána olvasva, több szőlésszel beszélgetve, az ernyőművelést ajánlották, az ismert előnyök miatt. (Jobb lombozat megvilágítás, szellősebb lombfal, egyszerűbb, könnyebb metszés.) Most azon agyalok, hogy fél ernyőmüvelést fogok csinálni, csak egy oldalra, húzva a szálvesszőt. Vélemény??? Nagy hülyeség??? Zoli a séf
Azt, hogy "aszú" azt csak tokaji borra írhatja rá a termelő és csak akkor ha megfelel egy raklap szabálynak. Az aszú kifejezést a tokajiak stipistoppolták maguknak már az átkosban és a rendszerváltás után is. Egyszerűen a törvényhozók és a hatóságok tudatlanok, olvasatlanok és buták voltak. Nem szabadott volna az "aszott" szóval rokon "aszú" szót oadaadni ajándékba egyetlen borvidéknek... főleh úgy nem, hogy dokumentált, bizonyított tény, hogy több más borvidéken is csináltak aszút. A ménesi, ruszti, somlói aszú borok ismertek és elismertek voltak. De mára az aszú már nagyon tokajhoz nőtt.. így lehet egy hazugságot és a korrupt ostobaságot pár évtized alatt kanonizálni. Szerintem a szamorodnival is ez a helyzet. De ezt pontosan nem tudom.
Én tanácsot nem mernék adni, hogy milyen fajtát lenne neked érdemes. Én biztos kipróbálnék pár sornyi rezisztens fajtát. Aztán ha neked ízlik a bora valamelyiknek akkor nagyot tudsz nyerni, mert röhelyesen egyszerű dolgod lesz bio szőlőt termelned. Az pedig hatalmas biznisz lesz 5-15 éven belül. Majd térjünk erre vissza :) de én már most szólok, hogy a következő nagy durranás a bio szőlőből készülő borok lesznek. Nyugat- és Észak-Európa menő éttermeiben szinte már alig van nem bio szőlőbl készült bor. Elzászban a menő borászatok 90%-a már teljesen bio és a fizetőképes kereslet egyre jobban ráizgul a bio dolgokra. Ennek pedig a rezisztens fajta lesz a kulcsa. Azt ugyanis olcsóbban és biztosabban lehet művelni. Csak legyen finom :)
Ezt hogy érted h az aszu lenyúlása botrányos? Mármint nem lenne szabad, hogy az aszu egyet jelent tokajjal? Móron is csinálják az ezerjó aszut. Akkor én az aszuszemekkel egybe szedett szőlőmet csak sima édesborként adhatom el, mert ez csak tokaji kiváltság h szamorodni?
Ilyen alapon a fekete rizlinget is ellehet adni valami más kékszőlővel együtt, hisz kék szőlő és kész. Nem érdekli a kutyát se h milyen fajta.
Én még mindig nem az agyondivatolt fajtákkal akarok foglalkozni, mint pl most villányt felkapták egy francia fajtával. Szvsz azon kívül h magyar földön termett semmi magyar nincs benne...
Továbbá azon fajtákkal se sok esélyt látok itt, ami már be van járatva a jó termőhelyein. (juhfark, hárslevelű.) Persze az ezerjót bejáratták móron, de nem sokat hallani effelől mostanság, és mivel itt szépen viselkedik, talán lesz belőle valami.
De személy szerint Te mely fajtákat javasolnád? Kutatgatok az ezerjóból (is) alkotott nemesítések után (zengő, zenit), de nem találtam se meg győző se ellenérveket, amelyek rávinnének hogy azokkal foglalkozzak az ezerjó helyett.
A tömegbort adó kunságon bejáratott fehér bor szőlők meg végképp nem jöhetnek számításba nálam. Ha nem teszem magasra a lécet, nagyon hamar belebukhatok az egészbe, azt meg nem szeretnék.
Ami az esőt illeti, szerencsére itt kíméletes volt az égi, sőt a lisztharmatot csak pár gyomnövényen láttam, meg pár jelentéktelen csemegeszőlőn.
Idén is sok dolgot tanultam amivel jövőre mégjobb minőséget fogok tudni előállítani, ha minden a sorjában megy :)
Nem tudom biztosan, de szerintem a szamorodnit is einstandolták a tokajiak az aszúval együtt. Mondjuk a szamorodni az tényleg hegyaljai dolog, mert lengyen vevői a tokajiaknak voltak. De az aszú lenyúlása szerintem botrányos.
Az idei évjárat megítélése kizárólag attól függ, hogy az adott területen mennyi csapadék esett. Nálunk augusztus-szeptember során 400+ mm zuhant le, innentől sok lapot nekünk nem osztott a természet.
Az ezerjó amúgy tényleg jó fajta. Cukrosodik is, jók is savai, egyedül az aromatikjája nem olyan izgalmas mint sok más (esetleg kevésbé cukrosodó) fajtának.
Ezerjó, október 14-ei szüret, 21 fokos 1 órás áztatással :) Ha nem csipegetem az asuzszemeket, akkor jobb lett volna. Tiszta aszut nem biztos, de szamorodnit lehet belőle csinálni itt is :) Vagy ez is csak a tokajiak kiváltsága?
Mondjuk hogy rossz ez az év rossz ez az év... Hát azért annyira nem volt ez rossz itt nálunk! Nem volt október eleji fagy, az ősz tiszta szép volt, a vénasszonyok nyara is jó volt. Ha nem ették volna a katicák és a darazsak még vártam volna a szürettel és több aszuszem lett volna. Én azért elégedett vagyok. Már biztos, hogy fő fajta lesz ha egyszer beindul a pincészet... Persze nem tudok és nem is akarok vetekedni tokajjal, vagy somlóval, szimplán másat akarok alkotni :)
Az Alginuréről én is csak jót tudok mondani. Én valami lombtrágya szerű hatását is éreztem. Konkrétan jobban fejlődött az ezzel kezelt szőlő. A lisztharmat másidik hulláma és a nagy esőket követp rothadás ellen mondjuk nyilván nem segítette. Na és valóban nem olcsó. Mi jövőre is biztosan használni fogjuk.
