E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Schuller Imre (bajuszos bácsi) a Rekviem (vagy Requem) c. filmjét forgatja 1955-ben az Esztergomi bazilikában. (Az évszámban nem vagyok biztos, ha nem, jelezni fogom)
A forgatás körülményeiről Schuller Imre ezt mesélte:
"Pedig azokat a képeket sokkal körülményesebben készítettük. Voltaképpen Deák György adta az ötletet. Elmesélte, hogy egy művészeti magazinban látta a kelyhet, amit Esztergomban őriznek, és ami a középkori magyar ötvösművesség egyik remekműve. Alkotója ismeretlen, egykori tulajdonosa után kapta a nevét. Javasolta, hogy készítsek róla kisfilmet. Szeretem a zenét, hát azonnal ezen kezdtem törni a fejem. Eszembe jutott a Lohengrin, Grál-elbeszélése, ami egy kehelyről szól. Elmeséltem Kurtág Györgynek, akivel egy házban laktunk. Ő az előjátékot javasolta, amitől én azért féltem, mert van benne egy hatalmas crescendo, amivel nem tudtam mit kezdeni. "Mi legyen vele?" - kérdeztem, Kurtág pedig azt mondta, hogy a kehely domborműveit ismerve, meglesz annak is a helye. Igaza volt. A filmben éppen akkor hangzik fel a drámai csúcspont, amikor a Királyok imádása képre élesen rávágva megjelenik Krisztus a keresztfán.
Hol készültek a felvételek?
Először úgy volt, hogy a kelyhet felhozzák Esztergomból és nálunk, a filmgyár pincéjében vesszük fel a képsorokat. Már minden felszerelésünk készen állt, amikor megtudtuk, hogy az Állami Biztosító mégsem vállalta a kehely egymilliós biztosítását. Mehettünk Esztergomba forgatni, amit végül egyáltalán nem bántunk meg. Négyen, szép nyugodtan elkészítettük a felvételeket húsz nap alatt. Zenére forgattunk, mint a némafilmek idején. Vittem magammal a magnót és a Lohengrin zenéjére, teljesen átszellemülten pásztáztam kamerámmal a kis kelyhet.
A film végén derül csak ki, hogy a kehely és rajta a domborművek a valóságban milyen kis méretűek. Hogyan sikerült ilyen szépen, rezgésmentesen felvenni ezeket a képeket?
Maga a kehely egy, a BÁV-nál beszerzett textilgépen forgott. A kamera mozgatásához már nagyobb leleményre volt szükség, hiszen az vertikálisan mozog, míg a kehely folyamatosan, egy irányban lassan forog, egy percre sem áll meg. Ehhez egy kiselejtezett marógépet vásároltattam meg a filmgyárral, amit átalakítottam erre a célra. Külön problémát jelentettek a lámpák is, amelyeknek, a kehely védelmében, kifejezetten hideg fényt volt csak szabad sugározniuk. Akkoriban dobtak piacra egy újfajta 8 voltos és 50 wattos vetítőizzót, amelyet elláttam speciális hőszűrő üveggel."
és az összes ehhez tartozó kép a sorozatból: Schuller Imre (bajuszos bácsi) forgatja a Requiem c. filmjét 1955-ben az Esztergomi Bazilika pincéjében.
Az évszámban nem vagyok biztos, ha nem 55, megírom.
Imre bácsival egy interjú részlete, amiben pont erről a forgatásról mesél:
- Pedig azokat a képeket sokkal körülményesebben készítettük. Voltaképpen Deák György adta az ötletet. Elmesélte, hogy egy művészeti magazinban látta a kelyhet, amit Esztergomban őriznek, és ami a középkori magyar ötvösművesség egyik remekműve. Alkotója ismeretlen, egykori tulajdonosa után kapta a nevét. Javasolta, hogy készítsek róla kisfilmet. Szeretem a zenét, hát azonnal ezen kezdtem törni a fejem. Eszembe jutott a Lohengrin, Grál-elbeszélése, ami egy kehelyről szól. Elmeséltem Kurtág Györgynek, akivel egy házban laktunk. Ő az előjátékot javasolta, amitől én azért féltem, mert van benne egy hatalmas crescendo, amivel nem tudtam mit kezdeni. "Mi legyen vele?" - kérdeztem, Kurtág pedig azt mondta, hogy a kehely domborműveit ismerve, meglesz annak is a helye. Igaza volt. A filmben éppen akkor hangzik fel a drámai csúcspont, amikor a Királyok imádása képre élesen rávágva megjelenik Krisztus a keresztfán.
- Hol készültek a felvételek?
- Először úgy volt, hogy a kelyhet felhozzák Esztergomból és nálunk, a filmgyár pincéjében vesszük fel a képsorokat. Már minden felszerelésünk készen állt, amikor megtudtuk, hogy az Állami Biztosító mégsem vállalta a kehely egymilliós biztosítását. Mehettünk Esztergomba forgatni, amit végül egyáltalán nem bántunk meg. Négyen, szép nyugodtan elkészítettük a felvételeket húsz nap alatt. Zenére forgattunk, mint a némafilmek idején. Vittem magammal a magnót és a Lohengrin zenéjére, teljesen átszellemülten pásztáztam kamerámmal a kis kelyhet.
- A film végén derül csak ki, hogy a kehely és rajta a domborművek a valóságban milyen kis méretűek. Hogyan sikerült ilyen szépen, rezgésmentesen felvenni ezeket a képeket?
- Maga a kehely egy, a BÁV-nál beszerzett textilgépen forgott. A kamera mozgatásához már nagyobb leleményre volt szükség, hiszen az vertikálisan mozog, míg a kehely folyamatosan, egy irányban lassan forog, egy percre sem áll meg. Ehhez egy kiselejtezett marógépet vásároltattam meg a filmgyárral, amit átalakítottam erre a célra. Külön problémát jelentettek a lámpák is, amelyeknek, a kehely védelmében, kifejezetten hideg fényt volt csak szabad sugározniuk. Akkoriban dobtak piacra egy újfajta 8 voltos és 50 wattos vetítőizzót, amelyet elláttam speciális hőszűrő üveggel.
42639 Győr 42640 Németország, Wetzlar 42641 Budapest 42642 Kijev 42643 Kijev 42644 Oroszország
42646 Németország, Wetzlar 42647 Léva vára 42648 Léva vára 42649 Duna 42650 Oroszország
42653 Győr, kilátás a Városháza tetejéről 42654 Győr 42655 Oroszország 42656 Németország 42657 Oroszország 42658 Oroszország 42659 Dunántúl, aratás 42660 Oroszország
42663 Németország, Wetzlar 42664 Oroszország, hadifoglyok 42665 Budapest 42666 Buda 42667 japán haditudósító
42669 Sopron
42673 Oroszország 42674 Oroszország 42675 Oroszország 42676 Győr 42677 Oroszország, hadifoglyok
42681 Kijev
42684 Németország 42685 Németország 42686 Széll Kálmán tér
42688 Győr 42689 Léva vára 42690 Oroszország 42691 Budapest, Golf szálló
42694 Győr 42695 Oroszország
42697 Sopron 42698 Oroszország 29M Bofors légvédelmi ágyú 42699 Dunántúl, aratás 42700 Győr 42701 Nemzeti Színház 42702 Duna 42703 Duna 42704 Oroszország 42705 Nemzeti Színház 42706 Nemzeti Színház 42707 Tabán a Rácz templommal
42709 Oroszország 42710 Sopron 42711 Oroszország 42712 Sopron 42713 Sopron 42714 Oroszország 42715 Duna
42718 Németország 42719 Győr 42720 Győr 42721 Győr 42722 Mátra 42723 Léva vára 42724 Nemzeti Színház
42728 Léva vára 42729 Győr 42730 Győr 42731 Németország, Wetzlar 42732 Németország, Wetzlar 42733 Oroszország 42734 Oroszország 42735 Oroszország 42736 Győr 42737 Oroszország
42739 Kijev 42740 Győr, Városháza teteje 42741 Oroszország 42742 Oroszország 42743 Győr 42744 Csesznek 42745 Oroszország 42746 Sopron 42747 Németország, Wetzlar
42749 Németország 42750 Oroszország 42751 Dunántúl 42752 Oroszország, hadifogoly gyűjtőhely 42753 Oroszország 42754 Győr, I. világháborús emlékmű 42755 Mátraháza, Honvéd üdülő 42756 Győr 42757 Budapest 42758 Oroszország 42759 Oroszország 42760 Buda
Akkor a pancserzoli által megfejtett és esetleg később jövő szabadkai (délvidéki) Konok képeket javaslom min. 1941-re áttenni. 42918 dátum 1939 >>> 1941