Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Kinemszarjale, hogy mit terveztek? Én kamaszkoromban Claudia Schiffert akartam ágybavinni. Nem sikerült. Az STS rendszer sem repült évi átlagban 6-nál többet.
Nem, a szíreknek ki kell hajítani azt, ha élni akarnak és kell helyette más. IAF ellen végletesen elavult.
Másrészt meg fizikai képtelenség mobillá tenni a rendszert. Soroljam az okokat?
7 tonnás kétlépcsős rakéta, folyékony hajótanyagú 2. lépcsővel, ami durván mérgező. Kurvára "fun"azzal az úton grasszálni...
Az osztálycsoport P-14 radarjának telepítési ideje kb. 24 óra. Sok szerencsét mobillá tételéhéz. Nézzél már rá te zseni...
Ha elhagyod az osztálycsoport radart és mást teszel be helyette, akkor az egész HMZ kukázódik sőt, a rendszer feléptése sérül, ahogy működik. Most nem fogom bemásolni a 20+ oldalt, amit íram róla, akkor majd megérted.
A tudjukkis résszel mást fárasszál... A konteó topikok odébb vannak. Úgy szeretném tudni, hogy egy atomhatalom oo-nak, akinek támaszpontja van Szíriában ki és mit tilt meg és hogyan akadályozza meg...
Az a kérdés, hogy az oroszok most félnek-e attól az automata, kicsinyített, lopakodó space shuttle-től (X-37B), ami másfél-két éveket szokott odafent keringeni? A tehertere nem nagy, de 1-2MT biztos beleférne - ráadásul a SpaceX Falcon9 indító rakétája irányítottan a saját lábára tér vissza fellövés után, így a lehullásának a pályaívéből nem lehet az űrjármű orbitális pályájára következtetni és a jenkik meglephetnék vele a ruszkikat.
Még mindig a hetvenes évekről beszélünk, ekkoriban a NASA és a DoD évi 28-55 indítást tervezett. Aztán ha jól emlékszem 1981, ben csökkentették 24 re, végül asszem 9 lett kb. a maximum.
Attól hogy nem ismered a tényeket még nem kéne sértegetni a másikat.
> Mára végletesen elavult az Sz-200, nem tudod mobillá tenni. Okkal létezik az Sz-300P család és V család is.
A szíreknek mobillá KELL tenni az S200-asukat ha élni akarnak, mert nekik csak az van és nem is lesz jobb! Moszkva nem adhat Damaszkusznak S-300/400 rendszert, se kínai másolatot nem kaphatnak, mert a tudjukkik megtiltották.
(Az "ideiglenesen Szíriában állomásozó" orosz csapatok S-300/400 rendszereinek is parancsba van adva, hogy félre kell nézniük, ha a nagyorrú gépek lőnek. Iránnak pedig nincs annyi jó lérakja, hogy Szíriába tudjon expedíciós komplexumot küldeni - különösen most, hogy a trumpithecus bontani akarja velük az atomügyi egyezséget és így a saját hazájukban közeleg feléjük a háború.)
A probléma az osztálycsoport keresőradarja első körben...
Majd olvashatsz róla bővebben 2 hónap múlva és rájössz, hogy ilyenről álmodozni felesleges. Mára végletesen elavult az Sz-200, nem tudod mobillá tenni. Okkal létezik az Sz-300P család és V család is.
The Space Shuttle was a partially reusable low Earth orbital spacecraft system operated by the U.S. National Aeronautics and Space Administration (NASA), as part of the Space Shuttle program. Its official program name was Space Transportation System (STS), taken from a 1969 plan for a system of reusable spacecraft of which it was the only item funded for development.[10]The first of four orbital test flights occurred in 1981, leading to operational flights beginning in 1982. Five complete Shuttle systems were built and used on a total of 135 missions from 1981 to 2011, launched from the Kennedy Space Center (KSC) in Florida.
Vastag betuvel kiemelve. Ez nagyon nem heti 1 repulse, es az elso is csak 1981-ben.
Olyannyira lehetseges volt SS-rol bombazni 1977-ben, hogy 1981-re sikerult felloni az elsot!!!!!
Menj oszt hulyitsd az arrafogekonyakat a faszsagaiddal!
> Mindezt Moszkva kozeleben nem kapja meg, ott nagyon jelentos hibafaktorral kaphatja azt meg.
Ha Moszkvát akarják lebombázni, akkor a hiba nulla, hiszen látják Moszkvát és oda akarják dobni az áldást, oda helyesbítenek. Becélozzák a Kreml tornyán a veres csillagot és 20-30MT esetén oly mindegy, hogy egy metrómegállóval odébb lesz-e az epicentrum.
Személyzetes rendszer lévén igen nagy rugalmasságot ad a támadás közben az ICBM-hez képest, akár a visszahívhatóság, akár a menet közbeni célpont változtatás tekintetében (pl. Moszkva helyett Pétervár).
Moszkva nem Houston mellett van, hanem kicsit odebb.
Az hogy az SS le tud szallni az USA teruleten 1977-ben ugy hogy kozvetlen kozelebol kapja a relative pontos infokat a sajat pillanatnyi poziciojarol es sebessegerol, az egy dolog. Mindezt Moszkva kozeleben nem kapja meg, ott nagyon jelentos hibafaktorral kaphatja azt meg. Innentol kezdve bukik a teoriad az inercialis iranyitasrol, mert nem lesz tole szep a CEP.
Nagyon szep amit irtal, csak meg mindig nem derul ki belole, hogy lesz az ursiklonak, es a belole pottyantott loszernek pontos koordinata adatai egy jo CEP-hez.
Mellesleg irhatnal arra is, hogy mikor es hol kellenne az ursiklonak elkezdeni a "kacsa" manovert, es kozben az oroszok vajon mire gondolhatnak, akik tokeletesen latjak az SS-t a sajat radarjaikon.
> Az az érdekes, hogy miközben a szirek azt mondják lelőttek egy izraeli gépet (gondolom drónt) az izraeliek bejelentették, hogy madárral ütközés miatt súlyosan megsérült egy f-35.
Hivatalosan szirti sassal ütközött. Nem hivatalosan szír sassal...
Valahogy mobilizálni kellene amúgy a szíreknek az Sz200-ast, hogy ne legyen odabetonozva, mint magyar komplexum volt, ne legyen olyan könnyű kilőni. Mondjuk a SCUD hordozója, akár a kerekes, akár a lánctalpas alváz elbírhatná a rendszer moduljait? Úgy, ahogy a lengyelek T-72 alvázra tették az S125-öst.
Nézd, már a sokadik "lehetetlen" problémát hozod fel, egyiket se tudtad megvédeni.
A termoszférában végrehajtott manőverekről van szó, ezeket igen régóta gyakoroljuk, alig pár ember hagyta el eddig ezt a zónát, az ISS maga is a termoszférában működik. 80 km- 7000 Km ig terjed. Ez igen ritka légkör. Az SS számítógépeiről csak annyit, hogy az STS-3! Azaz az eredeti config 3. repülése végén már majdnem teljesen automata leszállást hajtott végre, egyedül a legutolsó szakaszban a futópályára való konkrét letételt csinálta a pilóta mert az nem volt leprogramozva. Meg is sérült a gép, mert a pilóták véletlenül csak részlegesen kapcsolták le az autópilótát, és egymás ellen dolgoztak.
A Space Shuttle eredeti fedélzeti számítógépe (GPC) az AP-101 32 bites volt, és 1.2 MIPS-et tudott optimális esetben, és 480K-t átlagosan. Öt darab volt belőle. A rendszer specifikációját 1971 ben hagyták jóvá.
Messze messze bőven elegendő volt bármilyen hasonló feladathoz. Máskor nézz utána. Konkrétan 5 db korabeli nagyszámítógép volt a fedélzeten.
Az SS Alacsony föld körüli pályán érkezik, semmi köze az ICBM parabolikus pályájához, szóval komoly tévedésben vagy. Eleve egy 120 km magasságban, körpályán érkező űrsikló csak úgy 1500 Km távolságból jelenik meg a radaron, persze ha a d-zóna éppen engedi. Szemben a cca 700 Km magas parabolán már messziről látszó ICBM-el, aminél indítási warning is van. Itt meg csak egy űrsikló küldetés. Amiből évi 50 van (1977 es tervek) azaz a heti egy űrsikló indítás. Amikor az űrsikló megkezdi a kacsa manővert már régen késő evakuálni.
Mekkora pontossaggal volt kepes meghatarozni az akkori radartechnologiaval az USA az SS pillanatnyi helyzetet, vektorat, segesseget, es mekkora ido alatt volt kepes ezen adatokat haromszogelesbol kiszamitani, es atloni a loszerre, es az milyen idon belul tudott reagalni 1977-ben?
Milyen sebessegnel tortent volna az eject? Te valami 20-25 Mach koruli ertekrol irtal. Milyen legkorben szamitott Mach? Helyes ha feltetelezem, hogy 8-10 km/s sebesseget hatarozok meg az alapjan amit irtal?
Hogy jon ki a 100-150 km inditasi tav ha feltetelezzuk, hogy az SS-nek tul kellenne elnie a missziot, az inditasi magassag 50-80 km az indulo vektor max par fokot zar be az X-el, es mar eleve 8-10km/s az indulo sebesseg?
Arrol mar nem is beszelve, hogy kozben az SS-nek szerinted az iranyvektorahoz kepest 40 fokos szogbe kellenne forditania a hossztengelyet az ejecthez, es elmeletileg ezt tul is kellenne elnie mind az SS-nek, mind a rakomanynak, majd a rakomanynak eloszor is ezt a +40 fokos hossztengely elterest kellenne korrigalnia pontosan 0-ara ugy hogy kozben a surlodastol feloldalasan hevul fel eloszor, es gyakorlatilag enyhe kifli formara hajlik, mire celra all. Ha szet nem esik kozben.
es mindezt az 1977-es szamitastechnika lehetosegeivel.
Szoval magyarazd mar el, hogy ez hogy jon ki a fizikai torvenyek szerint.
Mellesleg amit sugallni akarsz, az kokemeny faszsag.
Elmagyarazom neked, hogy miert.
Amit sugallni akarsz, hogy Cape Canaveralrol fellovik az SS-t, pontosan ugy, mint egy ICBM-et. Aztan Moszkvatol 150 km-re az SS egy totalisan debil manoverrel kioldja az iranyitott nuklearis ejtoloszert, majd elhuz. Mindezt azert, mert feltetelezed, hogy az oroszok nem fogjak elsocsapasnak velni egy ICBM ballisztikus palyajan kilott, pontosan Moszkvat ( vagy a kornyeket ) celzo a radarernyokon virito celpontot, cask mert az nem Trident, hanem SS. Es ezenkivul meg feltetelezed, hogy a debil kioldasi manovert tul tudja elni mind a hordozo jarmu, mind a loszer, pedig ez sose volt kiprobalva. Meg azt is feltetelezed, hogy a debil inditasi manovert koveto alig 20 masodpercben az inercialis iranyitorendszer osszekapja a raketat a billegesbol, es produkal egy par 100 m-es CEP-et.
Hat gyengen sugallsz.
Eleve ha az SS-t ugy lovik Moszkvara, mint egy ICBM-et, akkor miert nem inkabb egy ICBM-et inditsanak, ami legalabb ki van probalva ilyen szerepkorre?
Zoli, szerintem te nagyon nem gondoltad ezt végig.
Miből gondolod hogy egy Tengeralattjáró jobban ismeri a helyzeté, mint a Kennedy űrközpont?
Miből gondolod hogy egy SLBM minimál tömegű IMU-ja jobb lenne mint a Space Shuttle IMU jai?
Miből gondolod hogy egy tengeralattjárón jobb IMU kalibrálást lehet csinálni mint Kennedyben?
Szerinted mekkora Gyro driftet szed össze 2 óra alatt a KT-70? (Igazából még 30 perc sincs, mert ameddig az USA radarok hatótávjában van folyamatos update van)
Szerinted mennyivel lehet ponttalanabb ha csak az indítás pillanatában vannak meteorológiai adataid, szemben az SS-el ahol egészen a busz szeparáció (indítás) pillanatáig kapcsolat van Kennedy-vel?
Őszintén szólva vicces ahogy bizonygatod hogy a sokkal szerényebb navigációs rendszerrel bíró rakéták pontosabban ismernék saját helyzetüket és tudnának rárepülni a célra, mint a Space Shuttle ahol egy darab IMU nagyobb mint az egész vezérlés egy ICBM-ben.
Szóval a laikus elképzeléseddel szemben, az SS esetében sokkal jobb navigációs adatok kerülnek betáplálásra a rakétába mint amit bármely warhead busz is remélhetett akkoriban, és bár az busz separation kb ugyanott következik be, ez esetben a robbanófej egészen végig manőverezik és saját navigációs rendszere van legalább olyan jó, mint amivel mondjuk a Poszeidón busza rendelkezett.
Szóval gondold ezt át. Soha meg sem tudod közelíteni azonos technikai szinten egy SS méretű "buszról" indított vezérelt robbanófej pontosságát még akár a minuteman nagynak számító buszával sem, nemhogy egy SLBM aprócska buszával.
100-150 km-rol? Milyen magassagbol? Kozben meg milyen sebessegnel tortenik az eject?
Az nem jut eszedbe hogy ha egy kelloen nagy cel ballisztikus palyan kozeledik Moszkvahoz, egeszen 100-150 km-ig, akkor a szovjetek a radaron kb. pontosan azt latjak, hogy egy kibaszott nagy ICBM felet lottek Moszkvara?
Talán nézd meg hogy működik a rendszer betettem a video-t.
Az SS cca 100-150 Km távolságból indítja a rakétát vizuálisan is azonosítható célra, ami ráadásul szemben az BM robbanófejével meghajtott, vezérelt eszköz, bármilyen eltérést korrigálni is tud aktívan. Ezzel szemben az BM robbanófejét csak a forgás stabilizálja.
5000 méteres CEP? Elég pontos? Te tényleg ennyire fogalmalan vagy?
Az 5 km-es CEP azt jelenti, hogy 50% lesz 5 km-es sugarú körön belül. Az 5 km-es CEP még 2 Mt hatóerővel is azt jelenti, hogy akár arra is van esélyed, hogy egy épület mögött takarásban állva - ha nem dől rád - szabad téren túléld a robbanást, mert akár 10 km-es távolságban is földet érhet a töltet. Bunkerben föld alatt jót röhögsz ezen, még egy mezei pincében sem ese semmi bajod.
Illenne mar tisztaba jonnod azzal, hogy mas dolog egy szarazfoldrol, vagy tengerrol 0m/s sebessegrol inditott ICBM, ahol tizedesekre pontos koordinatak alapjan programozzak az inercialis iranyitorendszert, kiegeszitve meteorologia adatok tomegevel, es megint mas dolog egy orbitalis palyarol sullyedo, sajat poziciojat nem ismero platformrol katapultalt lovedek, ami meg billeg egy sort, mire a legkor iranyba forditja.
Illenne tisztaban lenned, hogy egy inercialis iranyitasu rendszerhez kb. milyen alapadatokra volt szukseg 77-ben, es ezen adatok miert nem voltak kiszamithatoak kello pontossaggal egy SS-rol valo inditashoz.
hany Mach-al kellenne atmennie a legkoron, ez mennyi hoszigetelo csempe + meretben es tomegben
Ezen inkább neked kéne elgondolkozni. Én mondjuk pontosan tudom. Egyetlen egy darab hőszigetelő csempére sincs szükség. Azt ugyanis csak újrafelhasználható, hosszas hőhatásnak kitett eszközöknél használják. Az atomrakétát ugye nem tervezik újrahasznosításra.
A Space Shuttle leszálláskor 20 percet! tölt fékezéssel. A rakéta ellenben 15-20másodpercet összesen. Egy egyszerű és könnyű ablatív orrkúp bevonat ami nem nyom többet 2-300 Kg-nál elegendő a 10T+ eszköz megvédésre.
az iranyito modulnak kell tupontosan megfelelo becsapodasi palyara allitania
A korabeli inerciális navigációs rendszerek tökéletesen képesek voltak rá hogy pár száz méteres CEP-el célba juttassák a nukleáris tölteteket akár több ezer kilométer repülés után. Nem kell semmilyen pályára állítania, végig manőverezve tud rárepülni a kijelölt célra az inerciális navigációs rendszert használva. Moszkva nagy város, a 30 MT töltet pedig kényelmes margarinokat biztosít.
Tocskáról hallottál már? És az Orosz volt. Az összes korabeli rakéta tudta a kellő pontosságot.
Mezoszferabol 300 meteres CEP? Egyetlenegy valos teszt eredmenyt mutass fel, hogy akkor elertek egy ilyen CEP-et. Csak egyet.
Khm. Az összes SLBM, ICBM a termoszférában utazik, majd eltalálja a célt. A Moszkva elleni lefejező csapáshoz akár 5000m CEP is bőven jó a szóban forgó 30 MT töltetet tekintve, viszont a korabeli rakétáknak mint pl. a posszeidon vagy a polaris 550 méteres CEP-jük volt.
Pedig azok nem a Mezoszférából érkeztek, még csak nem is a termoszférából, hanem 800Km+ apogeummal a légkörön túlról közelítették meg a célt.
Illene ám egy picit képben lenni a korabeli inerciális navigációs rendszerek képességeivel. No meg a rakétatechnika eredményeivel.
A hasam fogom a röhögéstől. A Burant követőrendszerrel robotpilóta irányította és kormányozható volt. Áruld már el, hogy a saját pozícióját nem pontosan változó mozgásparamétereű SS-ből kidobott, indíttot cucc hol lesz pontos légköri manőverezés nélkül. Mert a Burán a végén egy siklórepülő volt. Egy REV meg nem az.
Fordított történet. Dobálták le a buta bombákat sorba, de nem sikerült lerombolni. Aztán...
The most dramatic example was the Thanh Hoa Bridge, 70 miles south of Hanoi, a critical crossing point over the Red River. Starting in 1965, U.S. pilots had flown 871 sorties against it, losing 11 planes without managing to put it out of commission. In 1972 the “Dragon’s Jaw” bridge was attacked with Paveway bombs, and 14 jets managed to do what the previous 871 had not: drop the span, and cut a critical North Vietnamese supply artery
