Keresés

aranyfejű papagáj (Geoffroyus heteroclitus - Gelbkopfpapagei - Singing Parrot): 25 cm nagyságú papagáj a Geoffroyus nemzetségben. A Salamon-szigeteken fordul elő.

A neve annyiban megtévesztő, hogy csak a hím feje sárga, a tojóé a szembeötlő ivari kétalakúság jeleként barna.

Maradva a hímnél ennek felső kávája is sárga, az alsó barna.

A sárga terület alatt, a nyakon halvány, elmosódó szürkés nyakörv díszíti.

A testi tollazat mindenütt zöld, csak a farktollak fonákja barnássárga és a szárny hátsó éle piros.

A láb kékes szürke.

Az alfaja:

Geoffroyus

h. hyacinthius: aranyfejű jácintpapagáj,

Az aranyfejű jácintpapagáj kék színei sötétebbek, sőt, itt a kékevezők is kékek.

 

aranyfejű sas (nép.): a →szirti sas (Aquila chrysaëtos).

 

aranyfejű tui papagáj (Brotogeris sanctithomae - Tui-sittich v. Goldkopfsittich - Tui Parakeet): Észak-Brazília, Kelet-Ecuador és Észak-Bolívia az élőhelye ennek a valódi papagájok alcsaládjába tartozó fajnak.

A tollazatban, mint a többi tirikapapagájnál, a zöld az uralkodó. Annak klb. árnyalatai jelentkeznek, de az arci részen kékes árnyalatot fedezhetünk fel, miközben a fej zöldes árnyalatú aranyló sárgás.

A felső farkfedők szintén aranysárgás árnyalatúak.

A csőr csontszínű, a láb szürkés hússzínű.

A mintegy 17 cm nagyságú hím és a tojó között nem mutatkozik szemmel észlelhető különbség.

Egy alfaját írták le

- s. takatsukasae: aranyfejű kis tuipapagáj,

amely a törzsalaktól (B. s. sanctiithomae) abban különbözik, hogy az aranysárgás zöld területek szembeötlőbbek, s a méretét tekintve határozottan kisebb.

Tartását, táplálását illetően az aranyszárnyú tirikánál leírtakat lehet figyelembe venni, viszont a tenyésztésével kapcsolatban nincs sok támpont.

A kudarcok oka valószínűleg az, hogy az aranyfejű tuit papagáj lomblakó, s a fészekodúit a szabad természetben 4-5 méteres magasságokban figyelték meg.

Dr. Romhányi szerint az éles hangja nem különösebben zavaró, s mutat tehetséget a beszédre taníthatóság terén.

Együtt tartható akár pintyekkel is.

http://www.cactos.com.br/us/index.php?option=content&task=view&id=172&Itemid=46&limit=1&limitstart=3

 

aranyfejű tűzszemű papagáj: →sáfrányfejű tűzszemű papagáj (Pi-nopsitta pyrilia - Feuerauge).

 

aranyfülű papagáj: →sárgafülű papagáj (Ognorhynchus icterotis - Gelbohrsittich).

 

aranyfülű papagáj(2) (Psittaculirostris salvadorii – Schmuckohr-, Schmuckohrzwergpapagei v. Bartzwergpapagei):→Salvadori törpe ékszerpapagája .

(Fotó: Iggino)

 

aranygalamb (Ptilinopus /Chrysoenas/ victor - Orange Dove): a galambfélék

aranyfarkú tuitpapagáj v. touitpapagáj (Touit surda - Gold-schwanzpapagei - Golden-tailed Parrolet): Kelet-Brazília két, egymástól elkülönülő területén élő, de rendkívül ritka 16 cm nagyságú papagájfaj a →Touit nemzetségből

 

aranyfejű álarcos tangara (Tangara larvata - Goldkopf-Maskentangare): a tangarafélék 14 cm nagyságú mexikói faja.

A test fénylőbíboros barna, de még ott sem hazudtolja meg magát e madárka, mert a tangaráktól elvárható módon narancsszínű hasaljjal, pirosas foltokkal és az alsó farkfedőn sárga tollakkal díszített.

aranyfarcsíkú denevérpapagáj: →aranyhomlokú denevérpapagáj (Loriculus aurantiifrons - Goldstirnpapageichen).

 

aranyfarcsíkú kacika (Cacicus cela - Yellow-rumped Cacique): a csirögefélék családjában a sapukhoz hasonló madarak, de a homlokpajzsuk kisebb, inkább csak homlokfüggelék.

A költésbiológiájuk is megegyezik.

Gyümölcsökkel és nektárral is táplálkoznak.

Az aranyfarcsíkú kacika 28 cm nagyságú, Dél-Amerika északi részén, leginkább Panamában fordul elő.

Farcsíkja és az alsó farkfedők fénylő aranysárgák. A váll tájékán is található egy ilyen folt, de a tollazat többi része fekete.

Különös szokása, hogy a hosszú, zacskó alakú fészkét gyakran építi darázsfészek mellé. A feltételezések szerint azért, mert ez biztonságot nyújt számára.

A növényi rostokból szőtt fészkeik gyakran nagyobb telepeket alkotnak. A telep valóságos közösség, amelynek elsőrendű célja és értelme a fészkek védelme. Ugyanis az area másik élőlénye, a tukán nagy fészekrabló, s a kacikáknak egyenként ill. párban semmi esélye nem volna a fészek megvédésére.

A közösség viszont eredményesen veheti fel a küzdelmet a rablóval.

A közösség feje a →domináns hím, amely az ivarérett tojókkal való párosodásban is elsőbbséget élvez.

 

aranyfark(2): →házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros).

 

aranyfarkú himalája sándorpapagáj: a →feketefejű himalája edelpapagáj alfaja (Psittacula himalayana himalayana).

 

aranyfarkú rakétafarkú papagáj: →zászlósfarkú motmot (Prioniturus platurus).

 

aranyfarkú termeszharkály (Campethera abingoni - Golden-tailed Woodpecker): 20 cm nagyságú harkályféle szudáni és szomáliai elterjedési centrummal.

Piros sapka és bajusz mellett a fej fehér alapon feketével csíkozott. A test alján a szürkésfehér ...

aranyarcú papagáj (Pionopsitta barrabandi - Goldwangenpapagei - Orange-cheeked Parrot): a neve után az ember azt hinné, hogy valami gyönyörűséges madárról van szó, de csalódni fog. A Pionopsitta nemzedék legcsúnyább faja az aranyarcú papagáj.

A kedvezőtlen benyomás talán részben abból adódik, hogy a szakirodalomban megjelenő fotók egyetlen példány ábrázolnak, amely preparátum formájában a brémai tengerészeti múzeum tulajdona.

E mintegy 25 cm nagyságú faj élőhelye Dél-Venezuela, Brazília és Kelet-Ecuador, ahol a trópusi zóna folyóparti részein fordul elő, de nagyon ritka, elsősorban gyümölcsöket fogyasztó faj.

A hegyek maximum 300 méteres magasságáig hatol fel.

Nagy barna és rút csőre van.

A láb szintén barna.

A fej, a homlokot is beleértve, a tarkóig gesztenyebarna, de az arci rész valódi aranysárga.

Ugyanilyen a váll, a torok és a mell tollazata is. Utóbbin finom átmenettel már megmutatkozik a has halványkékje is.

A hát, a farcsík, a farok és a szárny fűzöld.

A szárny elülső éle türkizkék.

A hím és a tojó között nem alakult ki ivari kétalakúság.

Egyetlen alfaját írták le:

b. aurantiigena: nyugati aranyarcú papagáj.

Ezen a sárga színek narancsos árnyalatúak.

Európában - jóllehet Levaillant már 1801-ben leírta - e fajjal kapcsolatban sem tenyésztési, de még csak tartási tapasztalatokra sem lehetett szert tenni, mert még soha sem importálták.

http://www.duke.edu/~djb4/parrots.htm

arany aratinga papagáj v. aranypapagáj (Aratinga /régen: Guarouba/ guarouba - Goldsittich - Golden Conure): ennek a 34 cm nagyságú aratingának Északkelet-Brazília az élőhelye.

A hím és a tojó egyforma, túlnyomórészt a nevének meg-felelően aranysárga tollazattal.

A szaporításával kapcsolatos első híradás a ceyloni Osman Hill nevéhez fűződik, akinél 5,5x2,7x1,8 m-es volierben éltek az arany aratingák.

A tojó 45x30x30 cm-es odúba fészkelt, és a 3 fehér tojásából szokatlanul hosszú idő alatt fejlődtek ki a kicsik: a 35. napon törték fel a tojásokat.

6 hetes korukban repültek ki.

A szülők a kicsik felneveléséhez sok tejes kukoricát, almát, reszelt sárgarépát és főtt tojást igényeltek.

A tenyésztő a lágyeleséget gazdagon meghintette ásványi kiegészítőkkel és szőlőcukorral.

Madarai jóízűen fogyasztották a lisztkukacot is.

Nagyon ritka faj, egyetlen madár ára több euró.

http://www.hideawayfarms.com/aimages/goldens61.jpg  Hideaway Farms Aviary - http://www.hideawayfarms.com/aviary/

 

aranyarcú csíz: →Yarrell-pinty v .. aranyarcú csíz (Carduelis yarrellii - Yellow-faced Siskin),

 

aranyarcú majna (Mino dumontii - Yellow-faced Mynah): a seregélyfélék 25 cm nagyságú

Ara hyacinthinus (érvt.): →jácintara v. →nagy jácintkék ara, valójában a →kékarák nemzetségének a legismertebb faja . (→Anodorhynchus ).

 

Arakakadu (ném.): →fekete ara v. pálmakakadu (Probosciger a. aterrimus - Palmkakadu).

 

arakakadu(2): a →fekete ara v. pálmakakadu hivatalos neve (Probosciger aterrimus -Arara-Kakadu, Arakakadu - Palm Cockatoo),

 

Arakanga(2) (ném.): →sárgavállú ara v . világospiros arapapagáj, ill. arakanga (Ara macao - Hellroter Ara v. Arara v. Grosser Gelbflügel-Ara).

 

arakanga (Ara macao - Arakanga): nagytestű, csodálatos tollruhát viselő; →sárgavállú ara nagypapagáj .

 

Ara leari (lat. - érvt.) v. Lears Arara (ném): →Lear kis jácintkék arája . Korábban az →arapapagájok, valójában a szem körül is tollal fedett Anodorhynchus nemzetségbeli →kékarák egyik kihalással fenyegetett faja: Anodorhynchus leari.

Ara(4) (lat.): a papagájfélék családjának valódi arák nemzetsége, ma már csak 9 fajjal.

Hosszú farkú, nagy, többségében 70-95 cm méretű, pompás újvilági papagájok tartoznak ide.

Egy régebbi csoportjuk (a németeknél Zwergaras, vagyis →törpearák) ennél lényegesen kisebb 30-48 cm közötti fajokkal is itt szerepelt korábban – a feltűnő különbség és más rendszertani szempontok miatt utóbbiakat leválasztották az arák nemzetségéről. Tehát három új nemzetséget létrehozva (Orthopsittaca, Primolius és Diopsittaca) 5 fajt leválasztottak innen.

Az arák tollazata színpompás, merev és erős.

Viszonylag jól repülnek, s ennek jó hasznát veszik a napi táplálékszerző útjukon. Ugyanis a költőtelepektől 20-25 kilométeres távolságokat is meg kell tenniük a táplálék-forráshelyekhez.

Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.

Amikor még nagy csapatok voltak és az emberi kapzsiság, meg a vadászszenvedély nem tizedelte meg az arákat, sok kárt tettek az ültetvényekben is.

A bennszülöttek nagy lakomákhoz vadászták.

A nevük a hangos rikácsolásukból kivehető aara-ra hangokból ered.

Az ara a köznyelvben gyűjtőnév, amely alatt három rendszertani egység, nemzetség fajait értik:

I. ara nemzetség (Ara), a valódi arák,

II. →kékarák nemzetsége (Anodorchynchus – Blauaras) és

III. →Spix-ara nemzetség (Cyanopsitta - Spix' Blauarara).

Itt értelemszerűen nem tárgyaljuk az utóbbi kettőt.

A valódi arákról tudni kell, többségük tollazatában a piros, a sárga és a kék egyaránt megtalálható. A csőr és a szem között az arci rész kisebb-nagyobb területen csupasz, csak apró tollakból álló színes pászmák díszítik.

A valódi arák a csőrüket tekintve is különböznek a két rokon nemzetségtől. A csőrkáváik szegélyén jól kivehető fogszerű bemélyedések vannak, amelyeket valóságos fűrészként tudnak használni.

Általában 5-6 éves korukban válnak ivaréretté. Monogámok, a párok egy életre kötik a frigyet.

Hűségesek egymáshoz, s jól meg lehet figyelni, hogy nagy csapatokban is szorosan egymás mellett repülnek. 

Az idetartozó fajok (római számmal a már kipusztultak az abc nagy betűivel, melyek korábban itt szerepeltek, de mára ma már más nemzetségbe kerültek):

1. Ara

ambignus:→nagy katonaara v . zöld ara (Grosser Soldatenara - Buffon's Macow), a. guayaquilensis: ecuadori v. kolumbiai katonaara,

2. Ara

ararauna: →sárgamellű kék ara v . kék-sárga, ill. sárga-kék ara (Gelbbrustara v. Ararauna - Blue and Yellow Macow), ar. caninde: kaninde ara* (Kaninde-Arara - Wagler's Macaw) – érvénytelen alfaj,

(2/a). Ara

caninde: →kéktorkú ara v . caninde ara (korábban az A. ararauna alfajaként lett besorolva - másutt Ara glaucogularis - Wagler's Macow) valójában a kéktorkú egyik változata,

Ara

auricollis:→aranyörvös ara (Gelb- v. Goldnackenara - Yellow-collared Macow), ma már a Primolus, másutt Propyrrhura nemzetségben.

3. Ara

chloroptera:→zöldszárnyú ara v . sötétpiros ara (Grün-flügel v. Dunkelroter Arara - Green-winged Macow),

B. Ara

couloni:→hegyi ara v . kékfejű ara (újabban Propyrrhura - Gebirgsarara - Blue-headed Macow), ma már a Primolius nemzetségben,

Ara

glaucogularis**: →kéktorkú ara (Blaukehlara - Blue-throated Macaw - másutt Ara caninde, régen a sárgamellű alfajának írták le),

 Ara

macao:→sárgavállú ara v. sárgaszárnyú ara v. világospiros ara v. arakanga (Gelbflügelara v. Arakanga, ill. Hellroterara - Scarlet Macow), cyanopterus:

Ara

manilata:→piroshasú arara (Macawuanna v. Rot-bauharara - Red-bellied Macow) ma már az Orthopsittaca nemzetségben.

Ara maracana: →marakána v. piroshátú ara (újabban Propyrrhura Marakana v. Rotrückenarara - Illiger's Macow), ma már a Primolius nemzetségben

Ara militaris: →kis katonaara (Kleiner Soldate- v. Rot-stirnaranara - Military Macow),

m. boliviana: bolíviai katonaara , m. mexicana: mexikói katonaara,

E. Ara nobilis: →kékhomlokú törpeara (Blaustirniger v. Hans's Zwergara - Red-shouldered Macow), ma már Diopsittaca néven új nemzetségben szerepel,

n. cumanensis: amazoni v. →Lichtenstein kékhomlokú arája (Lichtenstein's Hahns-Zwergara, n. longipennis: délvidéki ara,

Ara rubrogenys: →vörösfülű ara v. pirosfülű ara (Rotohrara - Red-fronted Macow),

8. Ara severa: pirosvállú →törpeara (Rotbugara v. Zwerg-ara - Chestnut-fronted Macow),

s. castaneifrons: kis brazil ara,

9. Ara  tricolor: →háromszínű Kuba-ara (Kubaara v. Drei-farbenara)

 

 

Az ábrák forrása: http://www.aquahobby.com/zeco/psit/default.htm

X. Ara tricolor: →háromszínű Kuba-ara (Kubaara v. Drei-farbenara – lásd fenn!) kipusztították,

XI. Ara atwoodi:dominikai ara, hajdanán Dominica-szigetén élt, a korabeli leírásokból annyit tudunk róla, hogy tollazatában a zöld szín dominált. Kipusztították,

XII. Ara autocthones:st. croix-szigeti v. →virginiai ara (kipusztult),

XIII. Ara erythrocephala:pirosfarkú ara. Kipusztították,

XIV. Ara gossei: hajdan volt, kék, sárga és piros színekben pompázó arapapagáj Jamaica szigetén. Már a múlt században is csak az emléke élt. Kipusztították,

XV. Ara erythrura:a nyugat-indiai szigeteken hajdanában vadászott arapapagáj. Az első telepesek utódainak sikerült letörölni a palettáról. Kipusztították,

XVI. Ara guadeloupensis: a ma is élő sárgavállú arához hasonló arapapagájfaj, melyről első ízben Kolombusz adott hírt. Először a Martinique-, majd a Dominica- és végül, a XVII. században a Guadepoupe-szigetről is "sikerült" a kíméletlen vadászatokkal kiirtani. Kipusztították,

XVII. Ara martinica:természetes élőhelyéről, a Martinique-szigetről hoztak a korabeli hajósok néhány példányt ebből a pompás arapapagájból Európába. A leírások szerint felül kékben pompázott, alulnézetből pedig piros szín ékesítette. Kipusztították.

XVIII. Ara authoethoves:St Craix-azigeti ara (St. Craix-sziget) kipusztították.

Ezen túlmenően a köznyelvben aráknak nevezik az ún. →kékarákat (4 faj tartozott oda - az Anodorchynchus purpurascens kipusztult) és a →Spix-ara nemzetségbe tartozó egyetlen fajt , a Spix-arát is.

Tekintve, hogy valamennyi faj élőhelye összeszűkült, s a kíméletlen pusztítás és a rabló befogások miatt a populációk végveszélyben vannak, a valódi arák minden faja a →Washingtoni-egyezmény I. listáján szerepel .

* a rendszerezők ma már önálló fajnak írják le, de nem mint A. canindét hanem A. glaucocolais.

** régebbi rendszerekben a kék-sárga ara alfaja, másutt Ara caninde.

A hangfelvétel forrása: www.xeno-canto.org

 

arab csukár: →feketefejű szirti fogoly (Alectoris melanocephala).

Aprosmictus (Rotflügelsittich): a →pirosszárnyú papagájok nemzetsége 2 (másutt 3) fajjal és 2+1 alfajjal.

1. Aprosmictus

- erythropterus: →vörösszárnyú papagáj (Rotflügel v. Scharlachflügelsittich - Red-winged Parrot),

- e. coccineopterus (Western Red-winged Parrot),

- e. papua (Neuguinea-Rotflügelsittich),

2. Aprosmictus

- jonquillaceus: →timori pirosszárnyú papagáj (Timor-Rotflügelpapagei v. Timorsittich - Olive-shouldered Parrot),

- j. wetterensis: észak-timori papagáj (Lownál hibásan önálló faj - Wetar-Rotflügelsittich).

(3.) Aprosmictus

- insignissimus: törölve.

 

Aszem mégiscsak érdemes folytatni a papagájokat. Mert itt is a timori pirosszárnyú nem volt nyilazva és hivatkozássá téve, következésképpen javítani kell, mert még valaki azt hiszi, semmi nincs az említett papagájról a lexikonban, mikor van!

 

Kedves Andrea!

Örülnék, ha arról is hamarosan be tudnál számolni, hogy a zöldeleséget is elfogadják, megszerették a madaraid. Aztán próbálkozz meg a csíráztatással!

A csiráztatás során a mag úgyszólván értéktelen keményítői nagy átalakulásban vesznek részt, s értékes aminósavakkal, vitaminokkal gazdagodnak...

Itt a

Keresőbe

írd be a zöldeleség kifejezést, s valamelyik korábbi hozzászólásból sok  mindent megtudhatsz a dologról.

A csíráztatást ugyanígy hívd be a kereső segítségével, meglásd nem is olyan ördöngős dolog, s ha valóban szereted a madaraidat, akkor azt a kis vesződséget nem fogod rá sajnálni. Ezerszer többet ér, mint bármely bolti "csodaszer".

 

 vízben áztatós és párolós edény

Kedves Andrea196707!

Örülök, ha segíthetek!

És még csak annyit: most már lassan nem úri passzió a gyümölcs.

Kínáld őket minden lehetséges, szezonális győmölccsel! Eper, cseresznye, ribizli...

Bármi, egy-egy falatot akkor is, ha kezdetben nem mutatnak különösebb érdeklődést.

Nekem volt egy ismerősöm, aki "jó" anyaként keksszel tömte a másfél éves gyerekét. Megnyekkent a gyerek, kezébe nyomott egy kekszet, ő meg tovább pletykázott a ház előtt.

Rossz volt nézni. Na egyszer zacskó banánnal (amit az enyimek imádtak) mentem haza. Öcsi ott nyögdécselt a kocsiba, az anyja meg 2 másik házbéli asszonysággal tereferélt.

Mondok, megkínálom a fiúcskát. Bontottam egy banánt neki. Csak nézte, nem vette el. Akkor törtem neki, s tettem volna a szájába... Hát nem! Egyszerűen kiköpte.

Egyszerűen nem ismerte a gyerek, nem tudta, mi az a banán. Csak nagyon sokára ismerkedett, barátkozott meg értelmessebb kajákkal is...

Madarakkal is így van ez. Például a régi tapasztalt, öreg kanárisok a pasztázáshoz befogott vad madarak mellé ezért tettek be mindig szelid madarat, amelyik rávezette a beszoktatás nyűgét szenvedő vadmadarat arra, mi is az az etető, mi minden ehető azok közül a dolgok közül, amiket ő még csak nem is látott.

Szóval türelem, és törekvés a változatosságra!

Mit ne mondjek?

A kertünkben mikor ide költöztünk, megjelent a büdöske és valami fura véletlenek folytán a petunia. Korábban a kert eléggé el volt hanyagolva, én meg azzal kezdtem, hogy alaposan megtrágyáztam. Nézett is minden szomszéd! Hozzám jártak magért. Az amarantnak meg külön csodájára jártak. Mert valahogy az az említett 3 növény rendkívül jól kezdte magát nálunk érezni.

Aztán mára már se büdöske, se petunia, se amarant. Éppen ma beszélgettünk erről Ildivel: a talaj petuniaunt, büdöskeunt és amarantunt lett.

Hiszen éppen ezért találták ki több ezer évnyi növénytermesztés után a vetésforgót - merthogy ha huzamos ideig ugyanazt vetünk a talajba, a földből kifogynak azok a tápanyagok, amelyek ha egészen kis mennyiségben is, de életfontosságúak (az én esetemben) az említett 3 növénynek.

Növényt kellett váltani, az idén a mézontófű, a borzas kata és a paraj díszlik a kertünkben, de ez se lesz hosszúéletű, valószínűleg ősszel újra kell trágyázni...

Remélem érthető, hogy mire akarok mindezzel utalni. Ha egysíkú a madarunk táplálása, akkor az ő szervezetéből is előbb utóbb kiürülnek az életfontosságú anyagok, s ha a táplálékkal nem pótoljuk a szükséges dolgokat, akkor a madár legyengül, a betegségekkel szembeni ellenállóképessége megszűnik...

De tekintve, hogy a madár minden igényét még a galamb esetében sem "térképezték fel", az úgynevezett hiánybetegségek kialakulását csak úgy tudjuk elkerülni, ha a madár öszöneit hagyjuk működni, s a lehető legváltozatosabb táplálással olyan válaszékot biztosítunk, amely garantálja a jóléthez szükséges anyagok és energiaszükséglet teljességét... 

 

 Amikor még díszlett az amarant

Kedves Madárbarát!
Még azt szeretném elmondani,hogy pár napja nem kapnak a szülők sajtot és már megváltozott a viselkedésük. Köszi a segitséget.

Kedves Madárbarát!
Úgy látszik nem sikerület a kép feltöltése pedig nagyon igyekeztem, ezért mégegyszer megprobálkozom vele. Köszönöm, hogy figyeltél és mindig válaszolsz.

apo-hegyi lóri v. Johnston asszony-lórija (Trichoglosus /v. Psitteuteles/ johnstoniae - Apolori - Johnston's Lorikeet): 20-21 cm nagyságú papagáj a Trichoglossus nemzetségben a Fülöp-szigetek egyikén, a mindanao-szigeti Apo-hegyen. 2500 méter magasságban is előfordul.

A csőr narancsszínű, de fekete orrviasszal. A homlok és a kantár szintén fekete, ugyanígy a szem mögött a tarkón összeérő szem-csík is. A homlok fölött lilás bordó csík látszik, de ez finom átmenettel fémesfényű zöldre vált a fejtetőn.

Az arci rész, az áll és a torok szintén lilás bordó. A nyak és a comb zöld.

A testtollaknak csak a vége zöld, alul halvány barnás lilák, így finom hullámozottság alakul ki. A farktollak alul szürkés-feketék.

A láb kékesszürke.

A tojó feje kisebb és aranysárgás felé halványodik.

Két alfaját írták le:

Trichoglossus (v. Psitteuteles)

j. johnstoniae: délkeleti apo-lóri (Apolori), j. pistra: nyugati apo-lóri (Westlicher Apolori).

Utóbbi halványabb. Itt a bordó szín helyett pirosast találunk. A test tollazatában a barnáslila inkább aranyos.

A szakirodalomban fészekaljanként 2 tojást említenek. A tojó kotlik, a kelési idő 22-23 nap.

A kicsik 6 hetes korukban hagyják el a fészket.

A San Diego-i állatkertben egy pártól az 1970-71-es évben 12 fiatalt fogtak.

 

 

Nagyon lassan haladunk - nem tudom, egyáltalán érdemes-e ide válogatás nélkül abc-rendben betenni a papagájokat. Segítsetek feloldani a tanácstalanságomat!

 

anyagcserezavar v. anyagforgalmi betegségek: azok a betegségek, amelyek lényege az anyagcsere bizonyos állandó irányú kisiklása.

Az embernél a legismertebb ilyen zavar a cukorbetegség, amely a szénhidrát-anyagcsere zavara.

1./ Az ANGOLKÓR (rachitis) rendszerint a fejlődésben levő madarakat támadja meg, ha azok kevés mész- és foszforsót, ill. vitamint tartalmazó, egyoldalú táplálékon senyvednek, és nem jutnak elég napfényhez v. valami emésztőcső megbetegedés miatt nem lehetséges a tápanyagokból a mész, ill. vitaminfelvétel.

A megbetegedés fájdalmakkal jár, ezért a beteg nem mozog szívesen, a járása bizonytalanná válik.

A csöves csontok deformálódnak, ill. a mellcsonttaraj eltorzul.

Az ízületek duzzadtak.

Az angolkór gyógyítása csak akkor lehetséges, ha az imént említett hiányokat maradéktalanul megszüntetjük:

Ca, P és kén adagolása;

D3-vitaminellátás;

napozási lehetőség v. kvarcolás;

állati fehérjékben és vitaminokban gazdag táplálás.

2./ Az angolkórhoz hasonló, de leginkább az idősebb madarakon jelentkező betegség a CSONTLÁGYULÁS, melynek tünetei az angolkórhoz hasonlóak és a gyógymódja is nagyjából egyezik.

3./ Előfordul, hogy egyik-másik madár csúnyán megkopasztja a társát v. a kicsinyeit, tehát TOLLTÉPŐ v. mint afféle kannibál, MEGESZI a SAJÁT tojásait.

Mindkét jelenségnek lehet több oka, pl. örökletes rossz szokás, toll- és bőrélősködökkel való fertőzöttség, de rendszerint ott van mögötte a fehérjékben gazdag, ugyanakkor ásványi sókban szegény táplálkozás.

Ha ilyenkor növeljük a madár ásványi anyagokkal való ellátását, akkor nagyot közelítettünk a probléma megszüntetése felé.

4./ A napfény hiánya, a rossz, levegőtlen elhelyezés, a vashiányos táplálkozás, az élősködők szüntelen zaklatása miatt szokott kialakulni az ANAEMIA v. vérszegénység, amely legnyilvánvalóbb jele a vértelen nyálkahártya, a hiányos vedlés és a bágyadtság. A terápia evidens.

5. Az ELHÍZÁS ÉS A SOVÁNYSÁG is leggyakrabban anyagcsere-betegség, amelyet sokszor a gondatlanságunkkal mi magunk idézünk elő. Pl. a kanárik mozgásszegény életlehetőségével v. az olajos magvakkal való túletetéssel.

Az elhízott madár számára biztosítsunk nagyobb mozgásteret, és olyan társaságot, amely megmozgatja.

A magevőknél csökkenteni kell a nagy tápértékű magvakat, helyette kínáljunk fel több zöldeleséget, gyümölcsöt és reszelt répát.

A lágyevők fogyasztó diétájához hozzátartozik a répalébe áztatott rovarpor és a sok alma, szeletben, kockára vágva v. reszelve.

6. A KÖSZVÉNY a húgysav-anyagcsere zavara,amikor is a húgysav nem távozik a szervezetből, hanem kristályos formában lerakódik az ízületekben. Az ízületek megduzzadnak, és a mozgás fájdalmassá válik. A kevés mozgás ok is, meg okozat is egyúttal.

Általában ott van a háttérben a fehérjékben gazdag táplálás és a hajlam is.

Az utóbbival nehéz mit kezdeni, de a fehérjéket, főleg a főtt tojást meg tudjuk és meg is kell vonni a köszvényes betegtől.

Egyébként a baj tovább súlyosbodik. A duzzadt ízületek - főként a talpon - feltörhetnek és végül a teljes leépülés következik be. (A fekélyeket sebként kell kezelni! Az ábra forrása: www.sulinet.hu )

7./ A VEDLÉSI problémák v. tollhiányok nagy része szintén anyagcserezavar következménye. Az egyik vedlési betegség a szüntelen vedlés, az ún. álvedlés, amely állandó tollhullásban nyilvánul meg.

Oka lehet a rossz, huzatos elhelyezéssel párosuló egyoldalú takarmányozás. D3-vitamin, és sok gyümölcs, vm. zöldeleség javallt.

Sokat segíthet a napoztatás v. a kvarcoltatás is.

A másik, sokkal rejtélyesebb vedlési betegség az ún. francia-vedlés, amely a fiatal hullámos papagájokat csúfítja el: kihullanak az evező és a kormánytollaik. A kihullott tollak csévéje véralvadékos.

Ennek is valószínűleg valamilyen anyagcsere probléma van a hátterében. Egy a biztos: nem fertőző, noha a legújabb vizsgálatok szerint vírus is okozhatja.

Általánosságban véve bőséggel kell lehetőséget biztosítanunk a madaraknak mészfelvételre. Ennek egyik legolcsóbb és talán leghatékonyabb módja, ha vakolatdarabokat teszünk be a kalitba.

A papagájok tekintetében Németországban most újra kezd terjedni a régi papagájos módszer: vitaminokba áztatott fűzfaág darabkákat tesznek be a madaraknak, hogy legyen min rágódjanak.

Egyébiránt a háncsos fűzágak protein- és ásványianyag-tartalma minden vitamindúsító kezelés nélkül is nagyon kedvező hatású.

 

Kedves kicsirigó64!

És érdemes tovább kutakodni, pl. belekukkantani az anyagcserezavar szócikkbe...

Hát, legalábbis remélem, nyújt valami pluszt!

Anden-Felsensittich (ném.): a →patagóniai papagáj v. sziklapapagáj alfaja, az andesi sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus andinus).

 

Andensittich (ném.): →vastagcsőrű andokpapagáj (Bolborhynchus orbignesius).

 

...sok egyéb után a következő:

 

andesi sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus andinus - Anden-Felsensittich): a →patagóniai papagáj v. sziklapapagáj alfaja.

Északnyugat-Argentínában otthonos, a törzsalakkal megegyező nagyságú alfaj.

Viszont mattabb a tollazat, s hiányzik a mell fehérje és a comb sárgája.

 

...sok egyéb után a következő:

 

andokpapagáj: →vastagcsőrű andokpapagáj .

 

andok tinamu (Nothoprocta pentlandi - Anden Tinamu): a fogolytinamuk egyik, Chillében előforduló ritka faja.

(http://www.hbw.com/ibc/phtml/votacio.phtml)

 

...sok egyéb után a következő:

 

angolai szürkepapagáj: →Rüppell kékfarú papagája (Poicephalus ruepellii).

 

angolai turákó: →vörösbóbitás turákó (Tauraco eryt-hrolophus).

 

angol apáca keringő: a nyugat európai középhosszúcsőrű keringők fajtacsoportjába tartozó házigalambfajta, melyet az angolok már a XVI. században leírtak.

Közepes nagyságú, kissé meredek tartású...

 

...sok egyéb után a következő:

 

Anodorhynchus: a kékpapagájok v. →kékarák, az arákkal rokon papagájnemzetség a valódi papagájok alcsaládjában 3 fajjal.

A kipusztított A. purpurascenssel együtt valaha négy faj tartozott ide.

A ma élő fajok:

Anodorhynchus

- glaucus: →tengerkék ara (Meerblauer Arara v. Blauer Ara),

- hyacinthinus: (nagy) →jácintara (Hyazinth- v. Grosser Hyazinthara),

- leari: →Lear kis jácintkék arája v . kobaltkék Lear-ara (Lear's Arara v. Kleiner Hyazintharara).

A kipusztított fajról ma már csak a korabeli hajósok leírásából lehet fogalmat alkotni, s ezekből azt is tudjuk, hogy a negyedik, hajdani kékara csupán a Guadeloupe-szigeten fordult elő.

 Jácintara

Andamanensittich: a →hosszúfarkú sándorpapagáj egyik alfaja (Psittacula l. tytleri).

 

andamáni erdei galamb (Columba palumboides - Andaman Wood Pigeon): a galambfélék névadó családnemében a 35 nagygerle egyike. Endemikus faj ...

 

A Madárbarát-lexikonban az a-betűs szócikkek terjedelmi okokból 2 részre lettek osztva. A II. részben az Andemensittich szócikk az első, amely a papagájokkal kapcsolatos.

 

francia-vedlés (Muda): főként a hullámos papagájnál előforduló, a korábbi felfogások szerint →anyagcserezavar következtében, a legújabb vizsgálatok tanúságai szerint egy Polyoma vírus ártalma miatt előálló kopaszság.

A fiókák még a kirepülés előtt elhullatják az evező- és a kormánytollaikat.

A betegséget Franciaországban írták le, innen a neve. Kezdetben feltételezték, hogy a rokontenyésztés miatt előálló degeneráció.

Ennek ellentmond, hogy a fiókák egy részénél később kiegészül a tollazat, mások soha nem jön rendbe.

A begytartalom-vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fiatalokat etető szülők begyteje nem tartalmazza a szükséges fehérjéket.

Tehát valószínűleg kettős ok van: egy anyagcsere jellegű és egy vírus-eredetű.

Tény: az ilyen fiatalokat nevelő tenyészpárt, a mai ismereteink szerint ajánlott kiselejtezni.

Galamboknál is jelentkezik. 20 napos korig étvágytalanságot, duzzadt gyomrot, hasmenést, bőr alatti vérzéseket, remegést, bénulás mellett magas halandóságot produkál.

Elérkeztünk az a-betűs szócikkek feléhez ebben a részben az utolsó papagájokkal kapcsolatos címszó egy érvénytelen családnem. Aki régebbi szakirodalomban bukkan erre és nem tudja, merre induljon tovább, nos, a lexikon annak is a segítségére van:

 

Amoropsittaca: a régi rendszerekben papagájnemzetség.

         aymara: →aymara papagáj (helyesen: →Bolborhynchus aymara).

Amboina-Königssittich: →amboni királypapagáj (Alisterus amboinensis).

 

Amboina Rotlori: ambon-szigeti →vörös lóri (Eos bornea - Rotlori).

 

Ambon (Amboina): az Indonéz szigetvilág keleti sziget-csoportjának, az Egyenlítő alatt fekvő Maluku-szigeteknek az Egyenlítőtől délre elhelyezkedő Buru és Seran, két nagyobb szárazulata közötti szigetecske.

A királypapagájok három faja közül az egyik, a törzsalak élőhelye.

 

amboni királypapagáj (Alisterus amboinensis - Amboina-Königssittich - Amboina King Parrot): a királypapagájok nemzetségének legszebb faja 35 cm nagysággal, rendkívül hosszú farokkal, kecses fejjel, megnyúlt testtel. Fotó: Rácz Sándor - www.madarkert.fw.hu

A test és a fej piros, utóbbi szürkés szemgyűrűvel.

A csőr sárgáspiros, a kávák szélén feketével. A szárny fűzöld, határozott kék vállal. Ezért nevezik a törzsalakot kékszárnyú amboni királypapagájnak is. A farkfedők narancsos sárgák. A farktollak sötétek. A láb sötét szürke.

A tojó a hímmel megegyező.

Az alfajai:

Alisterus

a. buruensis: burui v. kékszárnyú amboni királypapagáj (Blauflügel-Königssittich), a. dorsalis: guineai ambon-papagáj, a. hypophonius: halmahera-szigeti ambon-papagáj a. sulaensis: sula-szigeti ambon-papagáj (Sulu-Königssittich), a. versicolor: peleng-szigeti ambon-papagáj.

A sula-szigeti alfajnál a farcsík rózsaszínes sárga.

A peleng-sziget alfaj kisebb a törzsalaknál, és a zöld részek kék díszítések nélküliek.

A Buru-szigeten előforduló alfaj a törzsalaktól alapvetően a szemgyűrű feketeségében és a csőr szürkésfekete voltában tér el. Ezen túl a faroktollak rózsaszínes árnyalatúak.

A halmahera-szigeti alfajnál a váll sötétebb, a fiókszárny világosabb kék.

Az A. a. dorsalis farkfedőiről hiányzik a citromsárga, ezen kívül a feje sötétebb.

Az amboni királypapagáj hangja jellegzetes kri-kri kiáltás.

A fajjal kapcsolatos első szaporítási eredmények nagy, 4x1x2 méteres volierhez kötődnek, ahol folyamatosan 20-22 fokot biztosítottak számukra. A táplálásuk megegyezett a királypapagájnál leírtakkal, annyi különbséggel, hogy ezek örömmel fogadták el a citromot és a grapefruitot is, és kaptak főtt kukoricát.

Az odú 25x25 cm2 alapterületű és 150 cm mély volt. 3 tojásból 3 fiatal kelt.

  amboina-szigeti lóri: amboni →vörös lóri (Eos bornea - Rotlori).

 

Ambrus József: kisgyermekként, a vajdasági Hertelendfalváról vándorolt ki szüleivel. Sírva vett búcsút barátaitól és szakadt meg a szíve, hogy galambot nem vihetett magával. Mert a szívébe már a nagyszülők beleültették e kedves tollas jószág szeretetét.

Mikor végre sikerült beilleszkednie, s elrendeződtek dolgai, s  újból gondolhatott a galambászkodásra

Kedves Ladybee!

Ha tényleg az volna a megoldás, még csak nem is kellene olyan messzire menni, be kellene ide a

Keresés

ablakába írni a kifejezést

maradjon a pozíció a Gyorskereség innen állásban. Okézunk, és az 1879-es hozzászólásban mutatkozik egy szegényes, de mégiscsak válasz.

Viszont sajnos attól tartok, hogy valami más lehet a probléma. Még az is előfordulhat, hogy valami tollkártevő bújik meg a háttérben.

amazon papagájok (Amazona – Amazone – az azonosító ábrákat lásd a latin névnél!): közép- és dél-amerikai papagájnemzetség 31 (Vasiceknél 27) fajjal. A nevüket az első feltalálási helytől, az Amazonas folyam mellékétől származtathatjuk.

Magevő papagájok nemzetsége az Antillákról, Közép- és Dél-Amerikából. Néhány faj areája felnyúlik Mexikóba.

A tollazatukban a zöld szín az uralkodó. A zöld tollak vége sötétebbel szegett, minek folytán kialakul az amazonokra jellemző hullámszerű rajzolat.

Ezen felül valamennyinél találunk élénk színű díszítést a szárnyon, a fejen v. mindkét helyen.

A legtöbb fajnak számos alfaja van, s ezek a szabad természetben gyakran kereszteződnek, így előfordulnak egyértelműen nehezen besorolható példányok.

A méretüket tekintve a papagájok között középnagyok, 30- 40 cm közöttiek. De előfordul néhány "törpe", a 25 cm nagyságú pirostükrös és a 26 cm-es aranykantáros amazon.

A mások oldalon pedig néhány "óriás", a 45 cm nagyságú császár- és a 42-47 cm-es kékálarcos amazon.

Közös jellemzőjük

a zömök, nagy test;

az erős, s viszonylag nagy csőr;

a csupasz szemgyűrű;

a rövid, félkörívű farok;

a szárny, lekerekített, kiterjesztve nagy felületet mutat, vagyis széles, a farok hosszát egyik fajnál sem haladja meg;

a 2-3. számú evezőjűk a leghosszabb.

Könnyen szelídülő madarak, némelyik faj tehetségesebb egyedei jól megtaníthatók beszélni, ezért házi kedvencként gyakran tartott papagájok. Fotó: Rácz Sándor – Turner See - www.madarkert.fw.hu

A hím és a tojó között nem minden fajnál alakul ki ivari kétalakúság.

A táplálásukat tekintve nem mondhatók különösebben igényeseknek, normál papagájétrenden tarthatók.

Számukra Grahl által a következő magkeverék ajánlott:

70% napraforgó, 10% kender, 10% zab, 5% köles és 5% fénymag.

Ezen kívül igényelnek tejbe áztatott kenyeret, szeletelt (v. reszelt) sárgarépát, főtt rizst, sok gyümölcsöt, zöld eleséget.

Kapjanak csíráztatott magokat, félérett gabonakalászkákat, mészsó kiegészítést és a fiókák felneveléséhez apróra vágott, főtt baromfihúst, szívet és tojásos lágyeleséget.

Odvakban költenek. A fészekaljanként 4-6 tojást a tojó egyedül kelti ki.

Volierben (2x2x1 m) viszonylag könnyen szaporodásra bírhatók.

Különösen kedvelik a mély odúkat. A 30-35x30-35 cm2 alapterületen biztosítsunk számukra forgács és fűrészpor almozást.

Vannak akik meghökkentően mély odút ajánlanak ( 1,5 m). Az ilyen magasságú odúba természetesen illik helyezni "mászórácsot", s a feljárat a költőbarlanghoz nem csatlakozhat függőlegesen.

A legkedvezőbb csatlakozási szög a 45 fokos. Általában 10 cm-es röpnyílást kell készítenünk.

A költési idő 22-30 nap. A fiatalok sokáig maradnak az odúban, akár 70 napig is.

Viszonylag hosszú ideig élnek. Grahl tudósított egy 117 éves kékhomlokú amazonpapagájról.

Az amazon papagájokat a csőrük színe alapján 3 nagy csoportba szokták osztani, figyelemre méltó, hogy ez általában az élőhelyekre is utal:

a./ a világos v. szaruszínű csőrű amazonok Mexikóból, Kubáról, Dominikáról, Jamaikáról, a Bahama-szigetekről v. Saint Vincent-szigetről származnak;

b./ a kontinentális közép-amerikai fajoknál a csőr rendszerint szaruszínű, de a fajra jellemző helyen és mértékben sötét;

c./ míg a dél-amerikai (brazil) fajoknál a csőr általában piros v. feketés.

Két ide tartozó faj (az Amazona martinica és az Amazona violacea) már kihalt, további 10 faj veszélyeztetett.

Amazon-fajok (az azonosítást a tudományos névnél ( →Amazona ) található táblázat ábrái segítik):

1. →aranykantáros amazon (Amazona xantholora - Gold- v. Gelbzügel-Amazone),

2. →császáramazon (Amazona imperialis – Kaiser- v. Braunschwanz-Amazone),

3. →díszes amazonpapagáj v . vörösmaszkos amazon (Amazona petrei - Pracht-Amazon),

4. →fehérhomlokú amazonpapagáj (Amazona albifrons Weisstirnamazonpapagei),

al. nana: kis fehérhomlokú amazonpapagáj, al. saltuensis: északi fehérhomlokú amazonpapagáj,

5. →Finsch kéksapkás amazonpapagája (Blau-kappen- v. Finsch-Amazone - Lilac-crowned Amazon), alfaja még kérdéses:  A. f. woodi: Wood lilakoronás amazonja – ÉRVT.

6. →galambnyakú amazon  v. galambbegyű amazon (Amazona vinacea - Taubenhals- v. Weinrote-Amazone), 7. →granada amazon (Amazona dufresniana - Dufresnes- v. Granada-Amazone),

d. rhodocorytha: érvénytelen, ma már önálló faj rangján, tüzeshomlokú amazon,

8. →jamaikai amazon (Amazona collaria - Jamaika-Amazone fotó: Wendy Lee),

9. →katonaamazon (Amazona mercenaria – Soldaten-amazone),

m. canipalliata: északi katona amazon,

 

10. →kékfejű amazonpapagáj (Amazona arausiaca - Blau-kopf-Amazon)

11. →kékhomlokú amazonpapagáj (Amazona aestiva - Rotbug- v. Blaustirn-Amazon),

a. xanthopteryx: kékhomlokú nagy amazonpapagáj v. sárgaszárnyú kékhomlokú

amazonpapagáj,

12. közönséges; →narancsarcú amazonpapagáj (Amazona amazonica - Amazonen- v. Venezuela-Amazonepapagei),

am. micra am. tobagensis: →trinidadi amazonpapagáj,

13. →kékálarcos amazonpapagáj v. kékmaszkos amazonpapagáj (Amazona versicolor - Blaumasken- v. Blaustirn-Amazone),

 

14.→kékszakállas amazon v. piroshátú amazon (Amazona festiva - Blaubart- v. Blaukinn-Amazone),

f. bodini: →Bodini kékszemöldökű amazonpapagája (Bodini- v. Rotstirn-Amazone),

15. →királyamazon v . Szent Vincent-amazon (Amazona guildingii - Königs- v. St. Vincent-Amazone),

16. →kubai fehérfejfoltos amazonpapagáj (Amazona leucochephala - Kuba- v. Weisskopfinger Amazonenpapagei),

l. bahamensis: bahamai kuba-amazon, l. caymanensis: nagy kajman-amazon, l. hesterna: kis kuba-amazon, l. palmarum: nyugati kuba-amazon,

17. →lisztes amazon (Amazona farinosa – Müller-Amazone),

f. chapmani: sárgahomlokú lisztes amazon, f. guatemalae: →guatemala amazon, f. inornata: nyugati lisztes amazon (Westliche Müller-Amazon), f. virenticeps: costa ricai lisztes amazon,

18. →pirosfarkú pirosálarcos amazon (Amazona brasiliensis - Rot-schwanz- v. Rotmasken-Amazon),

19. →tüzeshomlokú amazon v . piroshomlokú amazon (Amazona rhodocorytha – Red Browed Amazon)

20. →pirostükrös sötétfejű amazon (Amazona agilis - Rotspiegel-Amazone),

21. →Puerto-Rico-Amazone (Amazona vittata - Portorico- v. Rotstirn-Amazon),

v. gracilipes: puerto ricoi kis amazonpapagáj (kipusztították),

 

22. →kékkoronás San Domingo-amazonpapagáj v. haiti amazon (Amazona ventralis -Blaukronenamazone v. Salles- v. St Domingo-Amazone - Hispaniolan Amazon),

23. →sárgaarcú amazon v. Herbst-amazon (Amazona autumnalis - Gelbwangen- v. Herbst-Amazon), másutt őszi amazon,

au. diadema: diadem amazon (Diadem-Amazone), au. lilacina: ecuadori amazon papagáj (Ecuador-Amazone), au. salvini: Salwin amazonja (Salwins-Amazone)

24. →sárgahasú amazonpapagáj v . aranyhasú amazonpapagáj (Amazona xanthops - Gelbbauch- v. Goldbauch-Amazone),

25. →sárgahomlokú amazon (Amazona ochrocephala - Gelbkopf-, v. Gelbscheitel-Amazone),

o. auropalliata: →közép-amerikai sárganyakú amazonpapagáj (Gelbnacken-Amazone), o. belizensis: brit-hondurasi sárgafejű amazonpapagáj, o. nattereri: sárgafejű zöld amazonpapagáj, o. panamensis: →panamai amazonpapagáj (Panama-Amazone), o. parvipes: szigetlakó sárgafejű amazonpapagáj, o. tresmariae: →Tres Marias-szigeti sárgafejű amazon (Tres-Marias-Amazone), o. xantholaema: marajo-szigeti sárgafejű amazonpapagáj,

26. →sárgafejű nagy amazonpapagáj (Amazona oratrix),

27. sárgatarkójú amazon két alfajjal (Amazona auropalliata - Yellow-naped Amazon).

28. →sárgavállú amazon (Amazona barbadensis - Gelb-schulter-Amazon v. Kleiner Gelbkopf- gelbflügel-Amazone),

b. rothschildi: nagy sárgavállú amazon,

29. →tucumáni amazon (Amazona tucumana - Südliche Prachtamazon),

  30. →tüzeshomlokú amazon (Amazona rhodocorytha – Red-browed Amazon) régen a guayanai v. granada amazon alfaja volt, ma már önálló faj rangján –

http://www.iucnredlist.org/search/details.php/1063/all - Fotó forrása:

http://www.thesca.org..uk/articles/breeding-redtop.html;

31. →zöldarcú pirosálarcos amazonpapagáj (Amazona viridigenalis - Grünwangen- v. Rotmasken-Amazon),

és a http://www.amazonasociety.org/TASspecies.html szerint további faj:

32. →Kawall-amazon (Amazona kawalli – Kawall’s Amazon),

Azonosítást segítő ábrák az →Amazona szócikknél (forrás: CITES)

A Madárbarát-lexikon a tollal kapcsolatban a további szócikkeket tudja felkínálni:

toll
toll anyaga
toll felhasználása
toll lelke
tollág
tollalakzatos galambok
tollas bál
tollas majom
tollaslabda
tollaslábú házigalamb
tollasodik
tollászkodás
tollatkák
tollatlanság
tollaz
tollazat
tollazat öröklődő rendellenességei
tollazat színe
tollbóbita
tollbokréta
tollcséve
tollcséveatka
tollcsigák
tollcsíra
tolldísz
tolldűlő
tollforgató
tollforgó
tollfosztás
tollfül
tollgerinc
tollgyűjtés
tollharc
tollhegy
tollhiány
tollhiba
tollhüvelyszemölcs
tollizmok
tollkártevők
tollképződmények
tollkés
tollkoszorú
toll-liszt
tollmoly
tollnok
tollnövekedés
tollnyelvűek
tollpamat
tollpárna
tollpászták
tollpor
tollpúder
tollrágó
tollrajz
tollrajzolat
tollruha
tollrüh
tollseprű
tollsugár
tollszár
tollszerkezet
tollszerkezetes galambok
tollszín
tollszipka
tolltakaró
tolltartó
tolltasak
tolltépés
tolltetű
tolltüsző
tollu
tollváltás
tollvitorla
Persze hozzáteszem, hogy egy lexikon szócikke nyilván nem tanulmány... A dolog úgy áll, hogy pl. Napóleonról is a lexikonokban 0,5-1 oldal szerepel, miközben a téma rajongói már többszáz kötetet írtak a híres korzikairól.

De azért talán a lexikon sem rossz kiindulási alapnak.

Ha gondolod, beteszek ide is még a témához illeszthető néhány szócikket, pl. a tollmolyt, a tollrüh vagy a tolltüsző szócikkeket.

Még jobb: ha úgy gondolod, hogy hasznát veheted, hát küldünk példányt.

Hadd higgyem, hogy akad benne mindenki számára érték. Pontosabban győződj meg róla magad!

Kedves kicsirigó!

A magevő madarak esetében jó szívvel nem nagyon lehet ajánlani állati fehérje táplálékot. Minden ezzel kapcsolatos vizsgálat kimutatott valamiféle májkárosodást.

A tények ismeretében én magam is erőteljesen visszafogtam a papagájaim (Neophemák, szilvafejű papagáj, nimfák, agapornisok, hullámosok és ara) állati fehérjetartalmú takarmányát, s mindössze a fiókanevelés időszakára korlátoztam.

Peti, a kék-sárga aránk előéletében (Dió nevelte) sajnos sok állati fehérje volt, s emiatt kínzott is némi aggodalom. Szerencsére nem tapasztaltunk különösebb problémákat, de hogy aztán, amikor sajnálatosan meg kellett e kedves arapapagájomtól válnom mi jutott neki, nem tudom. Tudniillik távollétemben adták el, s egy ara életében az 5-6 év még úgyszólván gyermekkor...

És hogy öreg korára majd bántja-e pl. a köszvény, hát erre vonatkozólag nem nekem lesz tapasztalásom. 

Egyébként e tekintetben nem követ el nagy hibát az, aki a humán táplálkozástudományi ismereteket megpróbálja alkalmazni a magevői takarmányozásában. 

toll (Feder - plume): 1. régen lúdtollból metszett íróeszköz; 2. az álmoskönyvek szerint tollról álmodni annyit jelent, hogy az életünkben könnyen elröpülő, kellemes időszak következik;

3. plume (lat.): a bőrtüszőkből fejlődő könnyű, de rugalmas, továbbá vízhatlan, a szőrhöz hasonló szaruképlet, amely a hüllőpikkelyekből származtatható.

Az elméletet bizonyító 150 millió éves leleteket 2000-ben a rennesi egyetem paleontológusai egy franciaországi kőbányában, borostyánzárványban találták meg.

A borostyánban megőrződött tollak (lásd fotó!) központi szára (rachis) olyan, akárcsak a ma ismert pehelytollaké, de az ágak összenőttnek mutatkoznak és a szálakon nincsenek horgok. Kézenfekvő a felismerés, hogy ezek a tollak sokkal inkább szolgálták a hőszigetelést, mint a repülést.

A lelettel összefüggésben megjelent tanulmány (Proceedings of the Royal Society - Didier Néraudeau) szerint ezek a tollak csak sokkal később és egy hosszú evolúciós folyamat eredményeként váltak aerodinamikus eszközökké, lapos tollakká.

Erősödni látszik az a nézet, hogy a madarak a kétlábon járó dinoszauruszok a Theropodák közül fejlődtek ki. Vita ma már csak azon van, hogy a madarak ősei ilyenformán fán lakó dinoszauruszok közül emelkedtek-e ki vagy olyan nagy sebességgel rohanó dinók közül, amelyek rendkívüli futási sebességre és ennek eredményeként lassan-lassan (a lapossá váló tollaikkal) a talajról való felemelkedésre voltak képesek.

Az evolúciós elméletek csatájában Nick Longrich, kanadai ősmadárszakértő vitatja a lelet alapján körvonalazódó előbbi gondolat helyességét. Arra hivatkozik, hogy a mai röpképtelen madaraknál is ismert a leegyszerűsödő tollszerkezet - s azt senki sem tartja ősinek. Ilyenformán nem törvényszerű, hogy a madártollak a dinoszauruszoknál mutatkozó toll jellegű képződményekből alakultak volna ki - minden esetre a figyelem fokozottan fordul a fosszilis toll-leletek felé.

A mai toll kialakulásának a folyamata:

a külhámon levő edényes bibircsek visszahúzódnak az irhába;

e bibircsek elülső lapján mély barázda található, amelytől jobbra és balra két sekélyebb rovatka ágazik el;

a két sekélyebb rovátka további rovátkákra ágazik, s a bőr táskaszerű mélyedését körülhálózva síkban futnak össze;

a külhám a betüremkedések hatására túlteng és elszarusodik;

az elszarusodó rész feltolamlik és tollá alakul.  A fejlődő tollak kezdetben véresek, tokosak.

A toll eredete és élettani szerepe szerint lehet:

embironális pehelytoll (natális tollazat),

a fiókamezt alkotó toll,

végleges toll.

Az embrionális pehelytollak házigalambnál 0,5-2 cm hosszúak, halványsárgák.

A sűrűségükből lehet következtetni a madár későbbi tollazatára:

a sűrűn pelyhezettek feketék v. kékek lesznek,

a ritkább embrionális tollazat utal arra, hogy fehér v. vörös lesz a galamb,

a sárgákról szinte teljesen hiányzik az embrionális tollazat.

Az embrionális tollak helyére az ún. fiókamez lép, amely nagyon hasonlít a végleges tollazathoz, de vannak fajok, ahol külön kell fiókatollazatról beszélni.

A végleges tollak száma és milyensége összefüggést mutat az életmóddal. A kolibriknál a számuk nem éri el az ezret. A galambok tollazata cc. 6000 darab tollból áll. A víziszárnyasok tollainak száma lényegesen nagyobb, egyetlen hattyún több, mint 25 000 toll található. A vadmadarak tollazata is tömörebb, mint a háziszárnyas rokonoké.

Amikor a toll közelít a teljes kifejlődéséhez, a rovátkák eltűnnek. A toll nyele vékonyfalú csövecskévé záródik és a beléje nyúló bibircs elszárad.

A tollak a klb. madaraknál sokban eltérnek, sőt, egy állaton is többféle toll található.

Egyes módosult tollakat nem tekintve valamennyi toll kemény gerincből (scapus) és zászlóból más néven lobogóból (vexillum) áll. A zászló a gerinc felső ún. szári (rhachtis) részén két felöl helyezkedik el.

A toll kemény "tartógerendája" az ún. gerinc, amelynek alsó tollatlan része a cséve (calamus).

A gerincnek a bőrben levő része hengeres, üres és átlátszó, a zászlós része pedig, mint említettük: az ún. szár (rhachis).

A cséve végén található az ún. köldök, mely a tollhüvelyszemölcsből táplálkozik. A csévében (calamus) sejtes hártya található, amely a toll lelke, éltetője.

A szár felé a gerinc négyszögletűvé válik és szivacsos állagú, taplós lesz. A szár a színén domború és sima, szaruszerű anyaggal borított. A fonákján kevésbé sima, s a közepén egy hosszanti barázda húzódik. A tollszár mindkét oldaláról tollsugarak ágaznak el.

A zászlót (vexillum) tehát tollsugarak v. ágak (ramus) alkotják. A sugarakról (kivéve pehelytollak, selyemtollúság és fonaltollak) másodrendű ágacskák (cirrus) indulnak ki.

A csúcs felöli ágacskákon apró horgocskák (horogcirrus) találhatóak, amelyek belekapaszkodnak a cséve felé mutató ágacskákba. Ezeken ugyanis ív alakú horgocskák vannak.

A horgok és a kampók egymásba kapaszkodván a zászlót alkotják.

A tollsugarak az anyaguk szerint vékony szarulemezkék.

A zászló a kormány- és az evezőtollakon rendszerint egységes felületet alkot.

A tollaknak több típusát különböztetjük meg.

1./ pehelytoll;

2./ fedőtoll

(fotó:http://home.arcor.de/eemee/2005_Februar/feder_stockente.html), más néven igazi, v. nagy toll, s ezen belül

2/a. vendégszáras-,

2/b. foszlott-, ill.

2/c. szabadszárú v. csonttoll ismeretes;

3./ serték, melyek a 2/c-hez hasonlatosak azzal a különbséggel, hogy nagyon rövidek, szőrszerűek.

A pehelytollak a nagy tollak tövében a testet borítják, s feladatuk a hőszigetelés.

Ha az igazi v. nagy tollak tövéből oldalhajtásként kiágazó tollakat találunk, akkor e nagy tollat vendégszáras tollnak nevezzük. A vendégszáras tollak rendesen a főtollnál kisebbek, kivéve az emunál, ahol mindkettő egyformán fejlett.

Az úgynevezett foszlott tollak szára vékony, puha, s a zászlójuk nem áll egybe, mert a sugaraik selymesek, szabadon lengenek. Ilyen foszlott tollaik pl. a túzokkakasoknak vannak, s az ún. bajuszt alkotják.

A szabadszárú v. csonttollak úgy keletkeznek,, hogy a zászló lekopik, visszafejlődik, s csak a kemény száruk marad meg. Ilyen szabadszárú tollaik vannak a paradicsommadár hímeknek.

A tollak feladata az életkor és a testtájék szerint más és más.

A fiatal állat testén mutatkoznak legszembeötlőbben a pihe- v. pehelytollak (pluma). Ezek alkotják az ún. fészekruhát (neoptile), amely a futómadaraknál az egész élet folyamán megmaradhatnak.

A fészekruhát a maradandó ruha (teleoptile) váltja fel. A teleoptile általában két rétegű:

1. közvetlenül a bőr felszínén van a laza szerkezetű →pehelytollak rétege, amely rendkívül jó hőszigetelő;

2. a madár testének habitusát, alakját, színét az ún. kontúrtollak (pennae) határozzák meg. Ezek tetőzetesen borulnak egymásra, s egyúttal beborítják a testet. Utóbbiakat nevezhetjük

2/a. fedőtollaknak (tectrices) is,

2/b. a szárnyakon levőket pedig evezőtollaknak (remiges);

2/c. a farokból ágaznak ki az ún. kormánytollak, melyek száma általában 12 db.

A fedőtollak cserépszerűen borulnak egymásra és sima felületet képeznek. Vannak esetek, amikor a tollak növésének iránya eltér a szabályostól, ilyenkor alakulnak ki az ún. →tollforgók v. →tollcsigák.

Az evezőknek három típusát különböztetjük meg.

kéz- v. elsőrendű,

kar- v. másodrendű és

vállevezők.

A kéz v. elsőrendű evezők száma általában 10.

A karevezők száma fajonként erősen változó.

Az evezők és a kormánytollak - szemben a tetőzetesen egymásra boruló fedőtollakkal - legyezőszerűen helyezkednek el.

A fedőtollak felülről simulnak a kormány- és az evezőtollakra. Eszerint nevezzük őket kéz-, felső és alsó szárny- v. farkfedőknek. Elrendeződésük és nagyságuk szerint a felső szárnyfedők lehetnek

nagy-,

középső- és

kis szárnyfedők.

A tollak SZÍNEZETE rendszerint összefüggést mutat

az életkorral,

az egészségi állapottal,

a környezeti változásokkal,

az ivari ciklussal és

a toll szerkezetével.

Ha ugyanis egy és ugyanazon toll más-más színű, akkor annak a szerkezete is más, mert a másság nem mindig a színanyagokon múlik, hanem gyakran a fénytörésen alapul. A tollazat színeit meghatározó anyagok (→színanyagok) száma rendkívül kicsi ahhoz képest, hogy a madarak hányféle színárnyalatban pompáznak.

A madaraknál a festékanyag hiánya nem ritkaság, így az albinizmus jelensége gyakori.

A repüléskor válik jelentőssé, hogy a tollak a hossztengelyük körül kis mértékben izmok által elfordíthatók. Nyugalmi állapotukban a zászlók csak lefelé tudnak elmozdulni, felfelé nem.

Ebből adódik, hogy amikor a madár a szárnyát emeli, akkor a zászlók lefelé elmozdulnak, és ezzel viszonylag akadály nélkül átengedik maguk között a levegőt, míg amikor a szárny lefelé csap, akkor az alulról keletkező nyomás hatására a zászlók szétterülve egymáshoz simulnak, és egységes felületet alkotnak.

A szárnyon az evezőknek a repülésben, a farok kormánytollainak pedig az irányváltoztatásban mutatkozik meg a szerepe.

A tollak színezete mellett az alakjuk is fajonként és testtájékonként más és más.

A baglyok evezőinek a széle nem egyenesvonalú, hanem szabálytalan és rojtos, ami valóságos hangtompítóként működik.

A varjú evezőin bemetszést láthatunk, amely rést képez a szárnyon, s ez mérsékli a levegő áramlását.

Az evezőkre a féloldalas forma jellemző, ami azt jelenti, hogy a zászló bal oldala (az elülső éle) keskenyebb, miáltal a felhajtóerő kedvezőbben érvényesülhet. A szárny csúcsától befelé haladva az evezők egyre rövidebbek és szélesebbek - ez a fokozatosság elve.

A hattyúk evezőinek 15 kg körüli súlyt kell elbírnia, ami csak úgy lehetséges, hogy ezek a tollak nagyon hosszúak - 40-45 cm-esek - és teljes hosszukban rendkívül erősek, ugyanakkor rugalmasak.

A kormánytollaknak az egyensúlyozás (szarka), a kitámasztás (fakusz) és a kormányzás mellett szerepe van az udvarlásban is, ezért tapasztaljuk, hogy nász idején számos faj (paradicsomvida) hímjei különleges farktollakat növesztenek.

A kócsagok és a gémek sajátos tollai az ún. puderező tollak, amelyek folyamatosan nőnek, s végük púderszerű anyaggá morzsolódik el. Ezzel a púderrel tartják rendben a tollruhát a kócsagok és a gémek.

Ábrák:

1. A madarak testén a tollak közeiben hajszálhoz hasonló képződmények találhatók, ezek az ún. madárhajak, amelyek szerepe a tollak helyzetének érzékelése

2. A gerincből esetenként kettéhasad, s elágazó második tollszár az ún. vendégtollat tartja, így egyetlen toll kettős feladatot lát el

3. Az evezőtollak csak akkor tölthetik be a feladatukat, ha a zászlójuk egységes felületet alkot.

Ehhez az ágacskákon található horgocskák járulnak hozzá, melyek rugalmas, de biztos kapcsolatot biztosítanak az ágacskák között. (→tolltépés; →élő toll; →toll felhasználása; →pihetoll; →tollnövekedés; →tollazat; →pajzsmirigy; →prédatoll; →propellertollak; →tollképződmények; →VÖCSÖKFÉLÉK)

http://hem.bredband.net/classicflies/under/material.html

 

 

Kedves Andrea!

A kép alapján (amit még nem is látunk) nehéz korrekt választ adni, tudniillik a kérdés azon áll vagy bukik, hogy a tollcséve sérült-e.

Feltételezem, hogy nem, hiszen az nagyon durva sérüléssel járna. Így úgy gondolom, van remény arra, hogy ép, egészséges, tollazatában is kifogástalan madarakat tudsz majd ajándékozni a barátaid legnagyon megelégedésére és örömére.

 

 

 

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros /gibraliensis/ - Hausrotschwanz - Black Redstar) v. farcinkó, vörösfarkú, füstfarkú: Jó száz évvel ezelőtt még csak Marokkóban, Dél-, Elő- és Közép-Ázsiában lehetett látni ezt a rigófélét, de aztán megkezdte felfelé hatolását észak felé, s eljutott hozzánk is.

A tél-tavaszforduló táján érkezik hazánkba. 141-154 mm nagyságú, évenként kétszer költő, a kerti rozsdafarkúnál testesebb madár. Fotó: Daniel Bastaja - http://www.birdingfaqs.com/

A szem nagy, barnás. A láb (csüd 21-25 mm) sötét szaruszínű. A csőr színe ezzel egyező. a hossza 11-13 mm.

A hím kormos fekete, de a szárnytükröt fehér rajzolat díszíti. A torok és a begy bársonyos, másutt szürke árnyalatos.

A farok (58-66 mm) és az alsó farkfedők rozsdavörösek. A két középső kormánytoll viszont sötétbarna.

Érdekes, hogy a hímek közül sok példány színe közelít a tojókéhoz, a Kaukázustól keletre pedig vannak rozsdahasú hímek is.

A tojó sötétszürke, felül barnás.

A fiatalok barnás alapon sötéttel pettyezettek.

A sistergő énekét kimagasló pontokról, újabban házak ormáról, tévéantennákról is, az udvarlás időszakában, aztán a költési idény végén, az ősz beálltával lehet hallani.

A Himaláján nagy magasságokban is fészkel, ott sziklarepedésekbe v. földi lyukakba költi ki a tojásait.

Nálunk az áprilisi költést júniusban követi a második. Nem csak odvakban talál ehhez helyet, hanem padlások zugaiban és gerendavégeken. Fészekaljanként 4-6 fehér tojása van.

A hím is megkotlik. A rendszerint szőrrel bélelt fészekben a 13. napon kelnek a picik, s 2 hetes korukban már próbálgatják a szárnyukat.

Rovarokkal, álcákkal és bábokkal táplálkozik, a tartása nagyon körülményes volna. Ősszel bogyókat is fogyaszt.

Izgalmi állapotában a vörösbegyhez hasonlóan bólogat. A hívóhangja: fid, csak-csak-csak.

Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft.

http://www.trunet.oiseaux.net/rougequeue.noir.1.html

http://www.youtube.com/watch?v=mQBoTr3PCPY&feature=related

 

Kékesdi L. Gyula pár perce küldte ezeket a fotókat - egy budapesti iskola főbejáratától 5-6 méterre a fali szellöző rácsánál készítette

Valamennyiünk nevében köszönöm szépen 

Kékesdi L. Gyula: tojó érkezik a fészekhez

 

 

 Bent éhes csőrök várják

 

 

 A rács mőgött fiókák

 

 A szülők szorgalmasan hordják a rovarokat

 

 

 Odabent elégedett csönd (egy kis időre)

Bocs, hogy hozzákotyokok, de van egy ilyen topik ahol kb. fél évtizede, nagyon lelkes és szinte profi szinten papagájokat tartó, sőt tenyésztői tapasztalatokkal is rendelkező hozzáértő csapat található!

Az itt elhangzó szakszerü tanácsokon túl, hátha Ők is hozzá tudnak tenni valamit!?

Kedves Madárbarát!
Feltöltök egy képet a kis megtépett fiókákról, még az lenne a kérdésem, hogy kinőhet a tolluk a fejükön és hátukon vagy nem várható? Nagyon szomorú lennék ha nem.
Előre is köszönöm a választ.

Köszi, erről már olvastam a papagáj könyvemben. Azt írják, hogy az evező és a fark tollakat levedli. Az enyémnek a tok felet eltörik és van, hogy teljesen más irányba áll mint a többi. Nagy kalitkában van, úgy hogy sérülés nem lehet. Megpróbálom majd lefényképezni és felteszem.

Tessék beírni a google-ba, hogy francia vedlés.

Én papagájom is imádja a sajtot, ha csak meghallja a szót, meggárgyul. De minden kenyérfélét, párizsit, mindent amit a tenyésztő szerint nem esznek. Ő eszi! De tojás ellen be van oltva. Nem hajlandó megenni! Saláta, répa, petrezselyem, de a nagy kedvenc a narancs és a mandarin. Ha megérzi az illatot mikor bontom, már kiabál, hogy kér.