Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 140

Nem értem a problémádat.

A nyomást a felületegységre eső energiafluxus határozza meg. Az energiát meg kiszámolod a megadott mennyiségekből. Ami meg van adva, abból. Ha az energia adott, akkor kész is vagy. Ha meg mittudomén a fotonszám meg a frekvencia adott, akkor úgy ahogy írtad.

Előzmény: lxrose (139)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 139
A Te képletedben hogyan van benne ez a frekvencia? Vagy mondhatnám azt is, hogy a kétféleképpen kifejezett energiának mi köze egymáshoz? (A másik a n*h*f)
Előzmény: mmormota (138)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 138

Ha így energiával adod meg, akkor nincs.

 

A betonfalba csapódó autó roncsolódása is felírható a kocsi mozgási energiája függvényében - és akkor nem szerepel a képletben a sebessége... :-)

 

Előzmény: lxrose (137)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 137
Akkor nincs frekvenciafüggés?
Előzmény: mmormota (135)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 136
Ha meg visszaverődik, akkor persze a kétszerese.
Előzmény: lxrose (134)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 135

De hiszem megadtam a nyomást. Nem levezettem, csak ideírtam a képletet.

p a nyomás.

Előzmény: lxrose (134)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 134
"Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület."

 

Le volt vezetve, holnapra megnézem, de biztos, hogy a nyomás volt viszonylag egyszerűen kifejezve. Az is biztos, hogy volt benne mü és epszilon meg E és B, de hogy melyik pontosan hogyan és hova kell a gyökjel...

Akkor most ez lesz a nyomás számítási módja?

Előzmény: mmormota (133)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 133

Nem a teljes spektrum nyomása érdekelne, már azzal is megelégednék, ha egyetlen frekvenciára lenne egy egyértelmű képlet, ha attól függ. Akkor viszont nem értem, hogy mi az az E*B*sqrt(epszilon/mü) (vagy valami ilyesmi képlet volt az öcsém gimis könyvében)?

 

Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület.

 

 

 

Előzmény: lxrose (132)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 132

"Termikus spektrum esetén elég rusnya integrál, biztos hogy kell az neked? :-)"

 

Amit ismertetőt leírtál, köszönöm, véletlenül én is olvastam! :-)

 

Nem a teljes spektrum nyomása érdekelne, már azzal is megelégednék, ha egyetlen frekvenciára lenne egy egyértelmű képlet, ha attól függ. Akkor viszont nem értem, hogy mi az az E*B*sqrt(epszilon/mü) (vagy valami ilyesmi képlet volt az öcsém gimis könyvében)?

Előzmény: mmormota (130)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 131

ha viszont a vákuumot leíró paramétereken változtatunk akkor mi is lesz? Nos igen ez egy kicsit tabutéma.

 

Már miért lenne tabutéma? Egy csomó cikket írtak a tárgykörben (pl. fázisváltások). Különböző elméleti konstrukciókat, amik érdekesek, de nem lehet tudni, jelentenek-e valamit. Nincs kísérleti tapasztalat. Ezért építik a gyorsítókat. Aztán vagy találnak valami érdekeset, vagy nem. Kell hogy vezesse valami az intuíciót, és még inkább, kell hogy valami kiszűrje a sok lehetséges elképzelésből a tényleg jót.

Előzmény: NEXUS7 (129)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 130

A 2.7K háttérsugárzás ugye nem azonos azzal a kozmikus sugárzással

 

Nem azonos. Ez termikus sugárzás, tisztán elektromágneses, megegyezik egy 2,7 K fokos fekete test sugárzásával. Tulajdonképpen a valamikori izzó, de azóta lehűlt világegyetem fénye.

A spektruma a szokásos termikus spektrum, maximális amplitudója kb. 5,5 GHZ. Ez nem valami magas frekvencia, radarok vagy vezeték nélküli hálózatok használnak ilyen frekvenciát pl.

Radarral fedezték fel - nagyobb volt az alapzaj, mint várták. Keresték a hibát, nem találták. Gyanakodtak arra is, hogy esetleg madárfészek van az antennában, keresték, megtalálták (!) és kipucolták a fészket, de a zaj maradt. :-)

 

Szeretnék látni egy egyértelmű képletet, hogy mi alapján lehet ezt a sugárnyomást kiszámítani

 

Termikus spektrum esetén elég rusnya integrál, biztos hogy kell az neked? :-)

Előzmény: lxrose (128)
NEXUS7 Creative Commons License 2005.01.05 0 0 129
Akit érdekel, a vitánk régebben pont ezen alakult ki, én tőlem folytathatjuk;)

"Végül: miért nem sugároznak az atomok? Fel kell írni a teljes rendszert: atom csatolva az elektromágneses térhez. Amikor az atom sugároz, akkor egy magasabb állapotból egy alacsonyabba kerül, az elektromágneses tér pedig gerjesztődik: megjelenik egy foton. Elnyeléskor fordítva. Na most, ha beteszel alapállapotú atomot a vákuumba, akkor ez a rendszer alapállapota. Nincs olyan állapot, amibe az energiamegmaradás átengedné a rendszert. A padlónál nem eshetsz lejjebb, ha úgy tetszik. Ez persze azon múlik, hogy a kvantumfizikában diszkrét állapotok vannak. "

A vákuum viszont hemzseg a virtuális részecskéktől!!!!
A vákuumban levő virtuális részecskék viszont modjuk úgy, kissé pongyolán de talán érthetően: nem szabványosak. Magyarul nincs konkrét padló, aminél lejjebb nem eshetnél! A virtuális részecskék a Heisenberg féle relációk szerint más állapotokat is felvehetnek, amik eltérnek az alapállapot és más energia szintek kvantum értékeitől, a relációk szerinti mértékig megsérthetik a megmaradási tételeket!
A virtuális részecskék állandóan taszigálják a részecskéket, sőt a részecskék maguk is virtuálissá vállnak.
A rendszer tehát kisugároz és felvesz részecskéket, az alapállapot és más energiaszintek alá és fölé kerül.
Ilyen értelemben az alapállapot nem egy stabil pálya, hanem a részecskerendszer (atom) és a vákuum közötti, a Heisenberg relációkkal jellemezhető legkisebb dinamikus egyensúly. Alatta és fölötte is léteznek részecskék csak azok nem stabilak számunkra e miatt nem érzékelhetők!
A részecskék energiaszintjét nem a hétköznapi értelemben vett egyfajta munkavégzési potenciálként kell értelmezni, hanem mint nagyvalószínűséggel az időben megmaradó állapotként. És így kerülhet be az a dolog a képbe, hogy az energia és az idő szimmetria kapcsolatban állnak.

Viszont ugye ha az egyensúlyt kialakító paramétereken változtatunk, akkor az megbomlik és új egyensúly lép fel. Ha a részecskét éri hatás egy más részecske formájában, akkor elhagyja az egyensúlyi állapotot, ha viszont a vákuumot leíró paramétereken változtatunk akkor mi is lesz? Nos igen ez egy kicsit tabutéma.

Mellesleg ha eddig még nem került volna szóba, lingarázda nem hisz az éterben mint valami szupersűrű vákuumban, közegben.
Mondjuk ezzel az álláspontjával, nem biztos hogy mindenki egyetért a fizikusok közül, de mivel itt nekünk csak ő van, ezért megtévesztőleg ez úgy tünhet mintha ez általános volna.
A vákuum igazi természetét illetően nincs kimondva az utolsó szó, és hiába tud a témáról lingarázda bármelyikünknél többet, és győz le bennünket bármilyen vitában ez nem azt jelenti, hogy igaza is van!

Bocs, ez nem kötekedés akart lenni, de ezt az igazság miatt ide kellett írnom!
Előzmény: Törölt nick (127)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 128

Kedves Lingarazda!

Örülök a válaszodnak, de ha nem tul nagy probléma, még azért nem köszönnék el, van még egy pár dolog, amiről beszélni kellene! :-)

A 2.7K háttérsugárzás ugye nem azonos azzal a kozmikus sugárzással, amely a magaslégköri müonokat kelti és a frekvenciatartománya igen magas, talán 1020-1024Hz? Ez ugyan abból a szempontból lényegtelen, hogy kb. ez is homogén, bár ha nyomása van a légkörre, akkor azért az biztosan nagyobb kellene legyen, nem? Szeretnék látni egy egyértelmű képletet, hogy mi alapján lehet ezt a sugárnyomást kiszámítani. Egyik könyben csak E és B vektorok vannak állandókkal keverve, a másikban pedig frekvencia is, de ott nincs E és B, se mü és epszilon. Melyik a jó, mert ugye mindkettő nem lehet helyes? Talán ezzel nem is kellene továbbmenni addig, amig ezt nem tisztázzuk.

A frame dragging, perihélium dologhoz egy kérdésem volna most. Kimutatható valamilyen összefüggés a két hatás között? A rendszer bolygói közül sajnos a Plútónak van a legnagyobb pályasíkja a Földhöz képest. Vannak megfigyelések arra, hogy az "ö" perihéliumelfordulása hasonló periodicitást mutatna, mint a pályasík megváltozása? Vagy az utóbbi a bolygóknál nem mérhető? Esetleg valamelyik közelebbi bolygóra, vagy a Holdra? Azt nem kétlem, hogy két különböző mozgásról van szó, és hogy szétválaszthatók, de kizárhatjuk, hogy közös eredetük van, amíg nem tudjuk pontosan mérni mindkettőt ugyanarra az égitestre és esetleges összefüggéseket látni köztük?

A spinhez lenne még egy dolog. Megmagyarázható az bonyolult jelek vagy kifejezések használata nélkül, hogy miért csak az inhomogén mágneses tér jó az elektron spinjének kimutatására? (Pontosabban miért csak ekkor hat ilyen erő?)

Az atomról írott dolgokat megköszönöm, azt most hagynám kicsit.

Előzmény: Törölt nick (127)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.05 0 0 127
A kozmikus sugárnyomás rendkívül kicsi. A háttérsugárzás 3K-es hőmérsékleti sugárzás, az ennek megfelelő nyomása az energiasűrűség harmada, az energiasűrűség pedig a Stefan-Boltzmann törvényből számolható (T^4-nel arányos). Az eredmény kb. 5*10^(-15) Pa (pascal). Ráadásul ez homogén, aminek eredményeképpen semmiféle eredő erőt nem lehet észlelni.

A Merkúr perihéliumforgása pl. ilyen. Persze a Nap forog, de ez a forgás elhanyagolhatóan kicsi, ráadásul semmilyen frame-dragging hatással nincs a Merkúrra, mivel az a Nap ekvatoriális síkjában kering (egy csillagász meg tudná mondani, mennyire pontosan). Egyébként nem fogsz találni olyan égitestet, ami kisebb-nagyobb mértékben nem forogna, egy ilyen keletkezésének a valószínűsége nulla.

A két effektus azonban eltér. Mint írtam, a perihéliumforgás esetén a pálya nagytengelye fordul el, a frame dragging esetén a pálya síkja. Ez két különböző, és jól szétválasztható mozgás, erre már Ptolemaiosz idején is képesek voltak a csillagászok.

Az elektron spinjére csak inhomogén mágneses térben hat erő. A TV képcsövek mágneses tere azonban az elektronnyaláb mentén nagyon jó közelítéssel homogén (térben lassan változik), így ez az effektus elhanyagolható. A nyalábban található spinek egyébként összevissza állnak (mindegyik elektroné másfelé), ezért ez az effektus a nyaláb széttartásához vezet, de az effektus olyan kicsi, hogy jobban kell aggódni a pontos célzás, mint az ebből adódó defókuszálás miatt. Célozni viszont a mágneses tér értekének (és nem deriváltjának!) megváltoztatásával lehet. Az elektron ugyanis homogén mágneses térben is eltérül, amikor is a spinjére semmilyen erő nem hat. A Stern-Gerlach kísérletben speciális alakú mágneseket használtak, amelyek erősen inhomogén teret hoztak létre.

A spin nemcsak az atomon belül értelmezhető, a Stern-Gerlach kísérlet szabadon repülő elektronokkal is működik. Továbbá egy forgómozgást végző test mágneses nyomatéka arányos a perdületével, az arányossági tényező az ún. giromágneses faktor. Az elektron pályaperdületéből származó mágneses nyomatékra ez működik is, a spin esetén a giromágneses faktor azonban kétszerese a forgómozgásból számolt értéknek, ezért a spin nem eredhet közönséges forgásból.

Végül: miért nem sugároznak az atomok? Fel kell írni a teljes rendszert: atom csatolva az elektromágneses térhez. Amikor az atom sugároz, akkor egy magasabb állapotból egy alacsonyabba kerül, az elektromágneses tér pedig gerjesztődik: megjelenik egy foton. Elnyeléskor fordítva. Na most, ha beteszel alapállapotú atomot a vákuumba, akkor ez a rendszer alapállapota. Nincs olyan állapot, amibe az energiamegmaradás átengedné a rendszert. A padlónál nem eshetsz lejjebb, ha úgy tetszik. Ez persze azon múlik, hogy a kvantumfizikában diszkrét állapotok vannak. Ha a klasszikus fizika érvényben lenne, akkor akármilyen energiájú állapot létezne, az atom alapállapot az lenne, amikor az elektron beleesett a magba, tehát ha kering, akkor tudna még sugározni (ráadásul a sugárzási tér is akármilyen adagokban elvihetné az energiát).
Előzmény: lxrose (119)
lxrose Creative Commons License 2005.01.04 0 0 126
Kösz szépen, keresni fogom!
Előzmény: Törölt nick (125)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.04 0 0 125
Van, bocs, siettem és elsiklottam felette. Most sincs sok időm, de holnap valamikor megírom majd a választ.
Előzmény: lxrose (124)
lxrose Creative Commons License 2005.01.04 0 0 124

Kedves Lingarazda!

Van némi esély, hogy az átalam felvetett problémákra részletesebben reagáljál? Ha meggyőző ellenérveid vannak, én nem ragaszkodom a tévedéseimhez, de azokat a problémákat abból a szemszögből vizsgálva én még nem láttam egy könyvben sem.

Azt vettem ki az írásodból, hogy szivesen vitázol. Én ugyan nem sok mindent tudok hozzád képest, de ez nem mindig baj. Azt mondják, hogy a szűz kéz szerencsét hoz. :-) Talán van néhány értelmes meglátásom, bár ez csak akkor derül ki, ha valaki tényleg figyel rájuk.

Előzmény: Törölt nick (122)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.04 0 0 123
Én úgy látom, te csak a saját szűkebb tudományodon belüli nézőpontokat tudod elfogadni, a tudományon kívüli nézőpontokat pedig egyáltalán nem is tolerálod.

A nézőpontot tolerálom, az arány- és szereptévesztést kevéssé. Vagyis amikor valaki baromi okosnak hiszi magát, és hülyének nézi azt a rengeteg fizikust, mert ugye összeesküdtek, vagy egyszerűen csak beszűkült az agyuk. Ráadásul hinti itt a neten az egészet, a hiszékeny tömeg meg megy utána. Megjegyzem, hasonló okból kevéssé bírom a valóságshow-kat, Gyurcsókot, meg a magukat "ezoterikus"-nak nevező siserehadat, mert az emberek figyelmét elterelik valós, tényleg megoldandó problémáikról. Amitől azok azt hiszik, azok a problémák (iszik a férjem, depressziós a feleségem, narkózik a gyerek, én meg állandóan átgázolok mindenkin) nem is léteznek, pedig valójában csak a nagy "megváltás" fényében egyszerűen elfelejtettek tudomást venni róluk. Közben meg kirohad alóluk az életük, ami még a legkevesebb baj, mert liberális révén tőlem mindenki úgy cseszi el a saját életét, ahogy akarja, csakhogy van, ami másokat is érint, és azt is elcseszik.

Tolerálom én Hamvas Bélát is, meg a Védákat meg stb. sőt magam is szoktam tudományon kívüli nézőpontból nézni a dolgokra. Még a vallási fundamentalistákat is meg tudom érteni a saját nézőpontjukból, de azért a buszokat ne robbantsák fel, és ne hányjanak kardélre nőt, öreget, gyereket, sőt, senki mást se. Pl. pontosan tudom, hogy Isten léte nem cáfolható, nincs semmi bajom benne vele, ha valaki hisz benne. Én speciel inkább agnosztikus vagyok.

Alapvetően egy dolgot becsülök: ha valaki tőle telhetően tisztán lát, és akar látni. Ha megtesz minden tőle telhetőt, és nem vonult be hazugságok és a világot leegyszerűsítő teóriák fala mögé. Ennyi.
Előzmény: NEXUS7 (120)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.04 0 0 122
Szerintem, ha egy doktoranduszod egy ilyennel állna elő, az a te másság tiszteleted ellenére is megnézhetné magát.

Nem. Elég szenvedélyesen vitázom, de a vitapartneremtől is eltűröm, hogy leugasson. Ha meg tud győzni utána arról, hogy érdemes volt. Egyébként van egy nagyon kedves kollégám, sokat dolgoztunk együtt, testi-lelki jó barátom. Sajnos most mindketten a Földgolyó más-más részén lakunk, de azért legalább évente összejövünk egy-egy hétre valahol a Föld felszínén. Amikor évekig együtt voltunk, rendszeresen kiabáltunk vita közben. Aztán pedig szépen elmentünk együtt egy kedélyes kávézásra...

Egyszerűen így működöm. Egyszer egy francia fizikus volt a szomszéd szobában, akit bár különösebben nem zavart a ricsaj, nem tudta mire vélni. Aztán elmondtuk neki, hogy nálunk ez már csak így megy :)
Előzmény: NEXUS7 (120)
Astrojan Creative Commons License 2005.01.04 0 0 121

"Az éteres-nyomós-ZPEs elmélet lehet hogy egy idő után télleg úgy fog kinézni, mint az elfogadott áltrel-en alapuló gravitációs elmélet, de akkor sem lesz vele teljesen ekvivalens, MERT HOGY TÖBB LESZ és ezért érdemes lenne vele foglalkozni!!!!!

Amiben több lesz, az az, hogy magyarázatot ad a gravitációs mező FORRÁSÁRA!!!!! Amiről az áltrel a mai fizika számára csak kevésbé megfogható szinte szimbólum szerű fogalmakat alkalmaz (téridő torzulása, miegymás).
"

 

Ez szép, köszi NEXUS, tényleg nem mondasz hülyeséget, nem csodálom, hogy ettől elállt linorgazda szava és csak ennyire futotta:

<Így lesz, úgy lesz... te jós vagy? Most akkor létezik ez az elmélet, vagy majd csak létezni fog, ha a nagy ElméletCsináló megalkotja? Ezzel nem tudok mit kezdeni, hogy "de csak azért is létezni fog, és többet fog megmagyarázni" meg hasonló blabla.>

 

Hát látom nem vetted észre az elméletet, pedig már két hete szidalmazod folyamatosan, úgy hívják Nyomó Gravitáció.

 

Ja és el ne felejtsem főnök úr

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Előzmény: NEXUS7 (89)
NEXUS7 Creative Commons License 2005.01.03 0 0 120
Háj lingarazda!

Egyetértek azokkal az elvekkel amiket a tudóspalánták nevelésével kapcsolatban írtál.
Azzal is ahogy a tudományhoz állsz.

Én a vitánk gyökerét a következő dolgokban látom.
Azok a dolgok amikről itt beszélgetünk, az emberek számára mást és mást jelentenek. És habár léteznek olyan nézőpontok (nem is egy), amelyek autentikusabbnak látszanak -ezek a tudományos, "csúcsfizikai" nézőpontok- vannak ezen kívüli álláspontok is, akár a tudományon belül is, és bizonyos szinten ezek is megfelelő hatékonysággal működnek. Sőt a maguk szintjén hatékonyabbak is lehetnek, mint egy túlzottan nehézkes, és csak kivitelezhetetlen kísérletekkel ellenőrizhető elméleti modell!!!!

Én úgy látom, te csak a saját szűkebb tudományodon belüli nézőpontokat tudod elfogadni, a tudományon kívüli nézőpontokat pedig egyáltalán nem is tolerálod.

Szerintem, ha egy doktoranduszod egy ilyennel állna elő, az a te másság tiszteleted ellenére is megnézhetné magát.
Csakhogy az a mód ahogy meghúzod az elfogadható és az el nem fogadható határát, az mint ahogy mindenki más esetében is: teljesen szubjektív.
Lehet hogy ezt egy átlagfembernél nagyobb hatékonysággal tudod racionalizálni, mézes mázos szavakba önteni, de ez a dolgok lényegén nem változtat, és az egelista doktoranduszodat ki fogod penderíteni;)))

Amúgy köszönöm szépen amikor ezt írtad: "Ráadásul az se igaz, hogy pl. NEXUS7 mindenben teljesen hülyeséget beszél, viszont ahogy összerakja a képet, az sajnos nagyon nem stimmel. "(Máj hizik;)))

Pont ez volt a célom. Én se hiszem el mindazt a hülyeséget amit leírok, csak szeretnélek szembesíteni azokkal a dolgokkal, amikre már régen nem kérdezel rá, pedig választ aztóta se kaptál rájuk.

Na ez nagyon miszticizmikusan hangzott;)))
Előzmény: Törölt nick (118)
lxrose Creative Commons License 2005.01.03 0 0 119

Kedves Lingarazda!

Szimpatikus, hogy ezeket írod. Ha időd is engedi, nekem lesznek kérdéseim hozzád, amelyekhez logikus magyarázatot kérnék. A (számomra) legjobb kérdések sajnos meg is maradnak azoknak.

Itt van például a fénynyomás kérdése, amire még nem ragáltál konkrétan semmit, pedig a léte, nem léte elég fontos kérdés lenne. Talán nem szükséges leírnom azt, amit már megtettem korábban az elektromos és mégneses mező változásával és azok atomra történő hatásával kapcsolatban. Ha mégis, mert mondjuk nem találnád, vagy nem emlékszel rá, megpróbálhatom mégegyszer, bár legelőször azt írtad rá, hogy zavaros. Talán akkor nem voltam elég világos, részletes. A számítások, amiket elvégeztem, szintén a fénynyomás ellen vannak, pedig ez csak a Nap kalkulálható sugárnyomása. Mi van a kozmikus sugárnyomással például?

Nem írtál példát arra sem, hogy hol van olyan perihélium elfordulás, ahol nincs forgás. Azt írtad, hogy annak a forgás nem feltétele, a frame draggingnek pedig igen. Látnom kellene a különbséget először is, mert egyenlőre én azt látom, hogy mindkét esetben egy forgó dolog körüli forduló effektusról van szó, más kérdés, hogy mi minek az okozója, ahogy Te is írtad. Mindazonáltal nem lehetetlen, hogy a forgás a bolygók perihéliumát is forgassa ugyanúgy, ahogy esetleg a sarkok irányába keringő műholdak pályáját. Ha jól tudom, van egy bolygónk a Naprendszerben, amelyik nem a mi ekliptikánkkal közeli sikban kering, hanem azzal elég nagy szöget zár be. (A memóriám kihagy ezzel kapcsolatban, valamelyik "nusz" lesz.) Tudunk arról, hogy eme bolygónk pályája hasonló mértékben elfordulna, mint a perihéliuma a szomszédos bolygóknak? Egyáltalán a perihélium elfordulás sebessége független a pálya szögétől?

A harmadik függőben lévő probléma a spin kérdése. Ha jól emlékszem, a Stern-Gerlach kisérletben röptettek ezüstatomokat mágneses térben, ahol a lenyomat két utat jelzett. Ez volt a spin létének egyik kisérleti támasza, vagy ihletése. Az volt a kérdésem, hogy ha a spin az elektron saját tulajdonsága, akkor hogyan lehet kalkulálni vele mondjuk a TV képcsöveknél, amikor nem tudjuk, hogy melyik elektron milyen irányú spinnel fog rendelkezni? Nem kellene az elektronoknak ebben az esetben is a spin irányától függően "jobbra" vagy "balra" eltérülnie kis mértékben? Ha pedig a spin csak az atomon belül értelmezhető, akkor miért ne lehetne a mag körül keringő elektron mágneses tulajdonsága? Arról is írtam már, hogy szerintem miért nem probléma a mag körül keringő elektron, miért nem sugározná ki az energiáját. Erre sem jött észszerű érvelés senkitől. Azóta már Privatti írta, hogy a forgó gyűrű csak mágnesként viselkedne, és nem sugárzóként, de szerinte egy Hidrogénatommal gond lenne, mivel az nem lenne homogén, ha egyetlen részecskejellegű elektron keringene a mag körül. Valódi sugárzás szerintem csak akkor lenne várható, ha a töltések sűrűsége is változna kivülről nézve, ami még a hidrogéngázban sem feltétlen következik be, leszámítva, hogy a gáznak hőmérsékleti sugárzása van.

Egyenlőre ennyi elég lesz azt hiszem.

Köszönöm a részletes választ és a ráfordított időt!

Előzmény: Törölt nick (117)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.03 0 0 118
Semmi baj, én jól szórakozom. Mellesleg sikerült letöltenem Volovik könyvét az internetről. Ha nincs ez a vita, sose találom meg, és jó, hogy siettem, mert már nincs ott (valószínűleg az Oxford University Press rászólt Volovikra, hogy: copyright violation!). Nagyon jó könyv, már gondoltam rá, hogy megrendelem, de így most megspóroltam az árát. Látod, vannak annak pozitív hozadéka, hogy lesárkányoznak-hangyáznak... Ráadásul az se igaz, hogy pl. NEXUS7 mindenben teljesen hülyeséget beszél, viszont ahogy összerakja a képet, az sajnos nagyon nem stimmel. Nekem pedig hasznos lehet, ha megértem ezt. Már sokszor volt olyan, hogy aztán később oktatás során kerültem szembe olyan félreértéssel, amivel először itt a fórumon, és jól jött, hogy alaposan átláttam, hogy lehet rendbetenni a dolgot. Meg sok érdekes fizikának utánaolvasok közben, sokszor nem is annak, amiről itt szó van, hanem ami eszembe jut róla.
Előzmény: Simply Red (114)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.03 0 0 117
NEXUS7-nek még annyit a doktoranduszos kérdésével kapcsolatban:

1. Ha van egy 10-12 éves nagyon tehetségesnek látszó fiatal, azt is először gokart-versenyre küldjük, és nem a Forma-1-be. Így van ez a doktoranduszokkal is. Viszont nem tiltjuk meg neki, hogy Forma-1-be menjen, sőt bátorítjuk arra, hogy eljusson oda. Hasonlóan: nem hiszem, hogy jó ötlet megfelelő alapok nélkül a kozmológiai konstans probléma megoldásába kezdeni, és semmi mással nem törődni. Elvesztegeti az idejét, nem jut semmire, és a végén csalódottan veszi észre, hogy állása sincs, merthogy ahhoz teljesítmény is kellene, ami legalább valamennyire prezentálható. Az nem teljesítmény, hogy 10 éve gondolkodom a sötét energia problémáján. Az viszont igen, hogy közben ezt és ezt is megoldottam, ezért adnak nekem állást, mert látják, hogy okos vagyok, és esetleg még arra is képes vagyok, hogy a sötét energia kérdését megoldjam.

Viszont abszolúte támogatok abban minden hallgatót, hogy tanulmányozza a problémát, és igyekezzen ötleteket hozni vele kapcsolatban, még akkor is, ha először csak a "spanyolviaszt találja fel". Nekem is volt egy hirtelen agymenésem - ráadásul valószínűleg új, eddig nem publikált ötlet - ezzel kapcsolatba vagy két hete, sajnos azóta kimutattam saját ötletem tarthatatlanságát. Én degenerált vákuumok közötti alagúteffektus által indukáltam volna kicsi, de nem nulla kozmológiai konstanst, csak sajnos túlontúl kicsi lett, amikor megbecsültem a nagyságát, annyira kicsi, hogy nem is volt érdemes továbblépni, nem látszott, hogy meg tudnám javítani. Van amikor célravezető a problémát pihentetni, más dolgokat körüljárni, esetleg évekig is, ugyanis lehet, hogy akkor érdemes a dologhoz nyúlni, amikor az embernek tényleg van valami nemtriviális ötlete.

2. Én nem "hagyománytiszteletre" oktatok. Kifejezetten hangsúlyozom, hogy amit előadok, az legfeljebb a pillanatnyi "state of art". Szívesen veszem, ha megalapozottan vitába szállnak velem, sőt ki is szoktam provokálni. Vannak kérdések, amiben nincs megalapozható "egyetlen" helyes válasz. Én ezeket a kérdéseket nem hallgatom el, sőt arra próbálom indukálni a hallgatókat (az igazán jóknál egyébként tapasztalatom szerint elég nagy sikerrel), hogy az általam prezentált képpel szemben találják meg az alternatívát, maguktól, és aztán azt védjék is meg. Gyakran játszom el ilyenkor az "ördög ügyvédje" szerepét. Továbbá rendkívüli mértékben hangsúlyozom a fizikai intuíció szerepét, és igyekszem rávenni a hallgatókat arra, hogy azt kifejlesszék magukban. Az egyetemi oktatás szerepe nem elsősorban a tényanyag megtanulása. A tényanyag nem árt, de a legfontosabb, hogy azon keresztül a hallgatókat megtanítsuk alaposan, kritikus szellemben gondolkodni, ahol a kritika az önkritikát is tartalmazza. A publikáció egyik legfontosabb hozadéka pl., hogy az ember ötlete kikerül a többiek közé, akik aztán reagálnak, hozzászólnak, ezáltal segítve a további fejlődést.

Megjegyzem, aktívan részt veszek a kiemelkedően tehetséges hallgatók gondozásában, és elég pozitív visszajelzéseket szoktam kapni, úgyhogy a fent leírtakban csak van valami.

Úgyhogy nem olyan egyszerű ez a dolog, ahogy Te azt gondolod, hogy beszorítjuk a hallgató képzeletét. Nem is tehetnénk, hiszen a fizika mai állapota gyökeresen különbözik a XIX. század végétől (ismert az anekdota Planckkal és a fizika lezártságával kapcsolatban). Csupa nyitott kérdéssel vagyunk tele (sötét anyag, sötét energia, Higgs és a tömeg eredete, kvantumgravitáció, barion aszimmetria eredete és így tovább). Ezekre azonban csak igényes gondolkodással van esélyünk megoldást találni.
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.03 0 0 116
Nézd, az hogy végső soron "mi mit okoz", nem egykönnyen megválaszolható kérdés. Maga a kauzalitás léte vagy nemléte is az: a filozófusok sok évszázada nem jutottk dűlőre vele (nézz utána itt: plato.stanford.edu). A fizikában ezen egyszerűen segítünk: megvannak a technikáink a modellek megfogalmazására és arra is, hogyan kössük össze a valósággal, aztán kijön belőle valami, ami kijön, azt meg megmérjük vagy összevettjük már létező tapasztalattal. Persze szeretjük szavakba is önteni, szépen szemléletesen, de már megtanultuk, hogy ezzel vigyázzunk. Mindazonáltal megtesszük, mert ezzel jön létre az általam már hivatkozott fizikai intuíció (amiről mellékesen épp most fejlesztettem ki egy spekulatív "elmélet"-szerűséget, tisztán saját, anekdotikus élmény adatokra alapozva, ami vagy igaz, vagy nem, de én most jól elvagyok vele, esetleg majd egyszer leírom).
Előzmény: lxrose (115)
lxrose Creative Commons License 2005.01.03 0 0 115

Kedves Linqarazda!

 

"Nézd, amikor a Merjúr perihéliumforgását számoljuk, egyszerűen a modellben nem vesszük figyelembe a forgást, mégis kijön a jó érték. A forgás egyébként se okozna semmit, mert a Merkúr a Nap ekvatoriális síkjában van."

 

Ezt én megértem annak ellenére, hogy valóban nem tudok semmit az áltrel matematikájáról. Viszont Te sem értetted meg, amit én írtam. Én sem azt mondtam, hogy a Nap, vagy a Föld forgása okozná akár a perihélium elfordulást, akár a "frame dragging"-et.

 

 

Előzmény: Törölt nick (105)
Simply Red Creative Commons License 2005.01.02 0 0 114

Ezt soha sem fogom megérteni. Vannak olyan emberek, akiket frusztrál,  ha látják valakiről, hogy okosabb, mint ő, és rögtön belerúgnak.  Ahelyett, hogy tanulni próbálnának tőle. 

 

Persze sokkal egyszerűbb nickneveket kifacsarni, mint megragadni a - talán soha vissza nem térő - alkalmat, hogy egyszer kivételesen autentikus forrásból, és ne new wave-misszionáriusoktól hallj valamit a téged érdeklő dolgokról.

 

Előzmény: Astrojan (113)
Astrojan Creative Commons License 2005.01.02 0 0 113

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

 

Azért nem kellett volna lehangyáznod linorgazdát, látod milyen rosszul viseli..

Előzmény: NEXUS7 (101)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.31 0 0 112
Erre persze NEXUS7 azt fogja mondani: "Látod-látod, a nagy fizikusok is matematikai háttér nélkül alkották meg az elméleteiket, mégsem nevezed azokat hablatynak. Akkor amit én mondok, miért lenne hablaty? Majd a matematikusok kidolgozzák a mögötte lévő, minden igényt kielégítő elméleti hátteret" :-)
Előzmény: Törölt nick (111)
Törölt nick Creative Commons License 2004.12.31 0 0 111
Persze. Itt csak arra utaltam, hogy az ötlet maga Diractól jött. Amúgy epdig a disztribúciókat sokat használták előtte bújtatva: a főérték integrál pl. csak nevet adott egy konstrukciónak, ami előtte ugyancsak sokat volt használatos. Aztán persze a matematikusok rendbetették. Newton sem volt teljesen precíz az analízissel, pár évszázad kellett hozzá, és olyan nevek, mint pl. Banach. Ez még inkább mutatja azt, hogy itt nem a matek sietett mankóként a fizika segítségére, hanem épp fordítva. Még rengeteg példa van egyébként. A parc. diffegyenletek teljes tudománya a hővezetés és a rezgő húr problémájának köszönheti létrejöttét. Fourier sorok úgyszintén.
Előzmény: Simply Red (109)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!