" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hétvége... És egyben a gyümölcstermőknek a szüret vége egyben. A kivi idén is lefagyott, khaki, barack, cseresznye, sőt az alma is. - 4 fok volt. A szőrös kivik valamennyi hajtása lefagyott, a mini kivik közül van, ami csak részlegesen. Meg kell sajnos állapítanom, hogy a szőrös kivi nem hozzánk való. Több éves küzdelem után sem sikerül termést produkálni. Ha nem fagy le tövig évente, ahogy az utolsó két tél engedte, akkor a késő tavaszi fagy aratja le. Kár érte. Viszont jó látni, hogy a legtöbbetek növényeit megkímélte.
A totálisan megkergült klíma érzékeltetésére néhány ma reggeli olasz adat:
Nyomatékosan felhívnám a figyelmet a szardíniai tengerparti PORTO TORRES állomás adatára. Apokaliptikus!!!
Temperature minime in Italia
La lista mostra le 20 stazioni meteo più fredde della notte fra le ore 20 e le 8 in estate e fra le ore 19 e le 7 in inverno. L'attualizzazione avviene una volta al giorno al mattino.
Sajnos idén nem fogok indián banánt enni, mert csak a nagyobbik fámon van virág,azon viszont rengeteg. :(
A tavaly kiültetett Cívis50-féle egyik Luigi magonc úgy megszaladt, hogy a felső felét elloptam és angol nyelves párosítással tettem belőle egy-egy graftot a két öreg fámba, s hogy nagyobb legyen a kavarás tettem egyet a kisebbikből a nagyobbikba és egy graftot a nagyobbikból a kisebbikbe (azon van a két virágbimbó). Úgy tünik, hogy mind a négy oltás indul. :)
Miklós bácsi tavaly ültetett, első termésekkel teli kis jégfügéje (Djöröcker Laposch) Lovásziban, az év folyamán embermagasságúra nőtt sarjjal (ami majd a végleges fa lesz).
Nekünk itt a körzetben egy nagyon szerencsés helyen lévő meteorológiai mérőállomásunk van: Iklódbördőce. Az ott mért -1 fokos múlt éjszakai minimum mellett nyugodtan hátradőlhetünk a fotelben, abban a bizonyosságban, hogy semminek nem görbült egy haja szála sem.
Vettem 3 db könyvet is már, csak nekem igen sok tanulni valón van kert ügyben. Az alapokat kedves szomszédasszonytól tanultam, pedig Apukám nagyon jó kertész volt csak akkor még kötéllel nem vittek ki a telekre. Tudom most már mennyit veszitettem, de nagyon igyekszem. Üdv.
Köszönöm a gyors választ. Nagyon írigyellek azért az egy mondatért hogy majd beoltod. Na ez az ami nekem nem fog menni, pedig próbálom néha. Talán egyszer majd sikerül. Üdv.
Ültesd ki őket és neveljed szőrös kiviként. Vegyél hozzájuk még két-három termős szőrös kivit és azokat is ültesd ki.
A magoncaid valószinüleg porzósak lesznek. Ha porzós lesz valamelyik , akkor nagy valószinüséggel alkalmas lesz az apa-szerep betöltésére. Ha túl sok lesz a porzós növényed , vagy nem megfelelő minőséget terem a magoncod , akkor majd át lehet később oltani jó fajtából.
Kedves SzanCSI. Van nekem 3 db magról kelt szőrös kivim, 1 évesek. Lesz ezekből valami :? Honnan lehet tudni hogy lányok-e vagy fiúk. Ha butaságokat kérdezek előre is elnézést, csak 6 éve vagyok kerttulajdonos. Városiból lettem falusi, előtte még kapálni sem tudtam. Üdv.
Szerencsére tévedtem. Borotvaélen táncoltunk, de a növények vissza nyerték a turgorukat. Egy-egy cseresznye,alma és meggyvirág széle megbarnult. Néhány kivihajtás levele széle megszikkadt.
Indikátornövény a babfa , a mostani fagykár jelentéktelennek mondható rajta:
Nekem is van virágbimbó és némi károsodás is a tavi kivimen :) :
Én körbeszórtam múltévben is szárított érett tyúkkakival, igen szépen nőtt, most is kapott, viszont júni-júli-tól általában leállok hogy a hajtások beérjenek jól.
Nálunk -1,5 fok volt a szőrös kivinél, olyan 20%-os a fagyás, nem vészes tehát, ha nem lesz már fagy akkor ez még nem borzalmas, a rügyekből nem is ment le csak a kihajtásokból.
Van hogy egymástól pár centire az egyik full elfagyott a másik kis hajtást meg sem csípte...
A kivit lehet szerves trágyával segíteni, vagy hasonló hatást vált ki, mint a műtrágya? Esetleg elég neki csak a víz?A trágya tő köré való földre szórására gondoltam. Beledolgozást nem nagyon lehet végezni, a gyökerek miatt.
Tavaly lehajtott tomuri idén kihajtó termőkarjain a jövőre kihajtó termővesszőkön lesznek a virágok. (Keszekuszán fogalmazva, lehet nem is jól nevezem a részeket) Akkor ezek most mikek???
Heves megyében vitte a fejlettebb, rossz helyen lévő minikivi hajtásokat negyedét, a leveles szőrös kivi hajtásokat. A datolyaszilva nem hajtott még ki szerencsére, se a fügék...kivéve kettőt ami bent telelt és már kihajtva lett kiültetve, gyufásdoboznyi levelekkel, de valószínűleg a jó helyük miatt nem érte őket fagykár.
Nálunk is minuszok voltak, de nálunk - Nógrád megye- minden sokkal később hajt ki, talán így meg usztuk a nagyobb károkat. A kákiszilvafák rügyei is csak még most kezdenek zöldelni. Hidegházat tele raktam forró vizzel töltött müanyag palackokkal. Reggel 10 fok volt benne. Remélem már csak a következő éjszakát kell átvészelni. Üdv.
Hozzánk -1 fokot mondott a tévé. Az egyetlen kiültetett banán törölköző takarást kapott kétsorosan, a kicsi fügékkel együtt. A mobil banánokat behoztam a lakásba aludni, és a poharas paradicsomokat is.
Bízzunk benne, hogy 1-2 nap múlva kedvez nekünk a tavaszi idő. :)
Ha hajnalban fagyni fog, eret vágok magamon. Most szélcsend, és napsütés. Minden esély megvan a hajnali lehűlésre. A banánokat felhoztam a teraszra, ha szükségét látom, csak bekapkodom. Még jó hogy nem ültettem ki. A büdöskékből a második adag kelt ki, az első lefagyott.
Úgy szeretém, hogy az első évben telelőben lennének, utána pedig egy a kertben próbára. Már mintha kikelnek. Ezek friss magok a gyerekek ették meg a gyümölcsöt. Üdv.
Köszönöm a válaszokat. Törtem én is a fejem, különösen a hideg a hatáson. de hát ott sincs hideg soha. na akkor rajta kiváncsi vagyok az eredményre. Még egyszer köszönöm. Üdv.
Nálam egyforma körülmények között volt mindegyik tárolva, mindegyik megkapta a hidegkezelést, és egy napon lettek elültetve "üvegházba". Ezért vélelmeztem, hogy körülbelül egy időben is csírázhatnak...
Egyszer már leszóltam itt is a Japán szamócamálnát.
Most folytatom.
Tavalyelőtti őszi telepítés tavaly belakott egy négyzetmétert. Termés nem nagyon volt, az is semmitmondó.
Úgyhogy arra jutottam, hogy jobban is tudom használni a területet, ezért kora tavasszal kiástam.
No de... irtózatosan tarackol!!! Most kénytelen voltam újra felásni a részt, és kiválogatni a föld közül minden györérdarabkát, mert bizony minden kis darabka hajtott. 20-25 centi mélyről is jöttek rügyek. 50-60-at biztos likvidáltam, de valószínű, hogy lesz még.
1. Rossz szomszéd kerítése mellé ideális.
2 Aki ezért pénzt kér, az.... maradjunk annyiban, hogy van üzleti érzéke... egy év alatt simán felszázszorozza a példányszámot semmi befektetéssel...
Ahol most hajnalban -2 fok lesz előre láthatólag.....ott ugye semmi nem marad? Mini és szőrös kivi 10-5 centis hajtásokkal....leveles fügék, félig kihajtott datolyaszilvák mind fagynak le? Lehet bármit tenni ellene?
Kedves Fórumozók. Szorgalmas olvasója vagyok a fórumnak, köszönöm a sok jó tanácsot. Segítséget kérek. Kaptam a Fülöpszigetekről káki magokat. Most el lehet még ültetni. Köszönöm
Hány tőből áll a "lugas? Mekkora növényeket ültettél ki és mennyi ideje éldegélnek nálad? Lehet én bepróbálkozok vele, fagytűrése milyen, takartad télen?
Én mint e téren tapasztalatlan úgy gondolom, hogy ledobja ha nem tudja kinevelni. Van aki leszedi az első virágokat. Én nem szedném. Semmi baja nem lenne a fának, ha már elsőre is kinevelne legalább egy termést. Sőt, ráakasztanák valami légy csalogató nyers csontot, vagy halat is a biztosabb beporzás érdekében. :)
A kivit nem azért metszettem rövidre itt ott, mert rossz tanuló vagyok, hanem azért, mert ott rossz helyen van a vessző és leszakadna , de gyökér erősítés céljából hagytam belőle.
Két éve kivágtam a japán körte mellől a birsalmafát, tavaly már nem termett a körte semmit se. Idén kötöttem rá bérapának körtevirágot és japán birs virágot:
Hogy áll a próbálkozásod? A lótuszhoz képest mennyivel lustább? Mert azok már lelnek, de a paw, és a virginiana még nem mozdul... (egyszerre lettek ültetve)
A'sszem 3-4 éve lett két különböző fajta ültetve Bene Laci bácsitól. Egy NK valahányas, és egy Improvited.
Hasonló körülmények, 5 méter távolság. Az NK-ról a kutyám az első évben letörte a tavaszi csúcsrügyet, alig akart megmaradni, hurkapálcányi maradt két éven keresztül, éppen csak pár levéllel. Idénre beindult, ahogy nézem.
A másikról meg tavaly szüreteltem vagy 10 termést.
Egy harmadik fajta, itteni szlovák beszerzésből, meg sokkal nagyobbként ültetve, és jobban is fejlődve (ez 2 méteres) éppen csak megmutatta a 2 gyümölcsét tavaly.
Két év volt, hogy ugyan virágzottak, de vagy nem kötöttek, vagy még kicsinek eldobálták a kezdeményeket.
Most is van mindkét nagyon virágbimbó, de mintha tavaly jobban be lettek volna rakódva.
Nem, simán áttelelt. Nálam totál más (vályogos agyag) talaj van, de vettem savanyú földet meg tettem bele tőzeget neki. Ilyen tempóban soha nem érti el a "termő" magasságot.
A második évben termőkar magasságában visszavágott szőrös kivinek a felső hajtását milyen irányban kell tovább nevelni? Függőlegesen vagy vízszintesen? Olvastam mindkét verzióról.
A paw magoncot én egyszerűen fél árnyékba raktam, úgyhogy a déli nap ne érje, nem égtek meg. Persze talaj és mikroklíma függő is, ha biztos nem akarsz csalódni inkább takard legalább 1 réteg hálóval. Olvastam olyat is aki teljes napon nevelte őket, neki sem égtek meg, de 200 forintos mag ár mellett én nem kísérleteztem.... :)
Amint már többször leírtuk és hangsúlyoztuk, a fügék többségének téli nyugalomban -15 fok körül van a tűrésküszöbe, a "nagyon fagytűrőknek" talán még -16 is lehet. A fügénél a korlátozott hidegtűrés faji sajátosság, ez alól egyik fajta sem kivétel. Az egyes fajták szívesebben lógnak ki a sorból a pozitív tartomány irányába, mintsem a negatív felé.
Amit itt ezzel kapcsolatban nehezen fogok fel az, hogy ezen a helyen EGYSZER SEM volt annyi idő alatt amíg ez a bokor ekkorára nőtt mínusz 16fok. Azt pedig nem is feltételezem, hogy védték a hidegtől télen. Vagy mégis?
Igen, nálam is az ősszel kiültetett oltvány megindult. Csodának csak azt éreztem, hogy még gyorsabban fejlődésnek indult amit kitúrt a vakond, és letörte a karógyökerét. 6 napja cserépben tartom, és éjszakára beviszem a lakásba.
Építsed már befelé az összetett pergolettát ! A termősík a tetején egy síkba essen! Fordítsd be a a főkarokat , ha kész a befelé bővítés. Ennyi szerintem.
3 nyarig nem tudtam apolni a frissen ultetett kivijeim, ezert meglehetosen borzalmas allapotban talaltam oket most tavasszal. Lemetszettem amit ugy gondoltam, hogy lemetszhetek :
- rovid felfele tarto agakat
- csak dublazodott felfele tarto agakat
- a nagyon vekony, osszevissza csavarodott, esetleg visszafordul agakat.
ezek maradtak:
a ket szelen ket termos, kozepen egy porzos noveny.
ez itt a bal oldali termos :
ez a porzos :
ez meg itt a jobb oldali termos :
ezek itt a rugyek :
a tervem a kozetkezo : megvarom, hogy iden veletlenul viragozni fog-e [ nem tartom valoszinunek, de majd az itteni szakemberek felvilagositanak, ha tevednek], aztan nekiesek es egy a keritesen belulre nyulo vazat fogok csavarozni, heggeszteni, hogy a majdani 1-2 meteres termo agaknak is legyen alatamasztasa. Ami a szomszedba fog atnoni, azt sajnos le kell metelnem, kiveve, ha idejeben at tudom iranyitani az en udvaromra.
Kellene ezen itt meg most alakitanom? avagy? [ kerem ne mondjatok, hogy a toveben vagjam ki es novesszek uj szarat! ]
én két méterig ( a lehajtás kezdetéig ) lezúzok minden kihajtást.
mert az itt tanultak szerint, az minek is??? )))
viszont egy kérdés. A tomuri lehajtva, és a lehajtás utáni három/négy idén kihajtó karok utani vázkart el lehet tavolítani? mivel minek neveljek két méter hosszan porzó részt, ha az első fél méter is ki tudja szolgálni a két lányt, és a tuscia-t? mik a tapasztalatok?
A szőrös kiviknél az ültetés utáni első évben, amikor egy hosszú szálunk van, akkor a felső két hajtáson(termőkar+biztonsági kar) kívül a többit már most ki kell törnünk? Vagy később is ráér, addig erősíti a növényt?
Köszi. )))
Még nem tudni mi válik belőle, apukája horgászott anno két évig, de a Rába halszegénysége elvette kedvét, a márna meg mindíg megtrefalta. ))))
bezzeg a bucók, azok csak úgy teremtek!
Igen, egy solanum, azt a szövegben nem pontosítják, hogy betaceum-e vagy egyéb jelzőjű paradicsomféle-e. Miután Reggio Calabria a helyszín, a klíma megengedi, hogy szubtrópusi faj lehessen. Mindenesetre nagyon érdekes és fölöttébb látványos.
A kivi optimális T - alakú tartójáról szeretnék kérdezni. A fődrót mellett futó két tartódrótot milyen távolságban érdemes elhelyezni egymástól? A tartódrótok futhatnak magasabban a fődrót magassága felett? Ez esetleg befolyásolhatja azt, hogy a lekonyuló termőágak mennyire konyuljanak le. Ezek részlet kérdések, viszont aki már látott kiviültetvényt, többet tud mint én.
Angol nyelves párosítással oltok. Az igazság az, hogy engem már nem érdekel semmi. Fel akarom számolni, eladni az eddigi gyűjteményem: Feijola, Szamóca guava, Gránátalma, Japán naspolya kb. 60-70 fajta füge. Éppen ma raktam ki a teletetőből ezeket a kertbe, meguntam a cipelést. Mangó oltványom van néhány darab eladó és 3 db Overleese, melynek 40-45 dkg-os termései vannak (az Overleese-t magamnak oltottam 1db-ot esetleg eladok). A legnagyobb gyümölcs 47dkg volt. Sajnáltam több csapot levenni róla, mert termő rügyek vannak az ágak végén is. Mangót azért oltottam valamivel többet, mert az még nem termett eddig. Most van rajta először néhány termőrügy. Nekem van Luigi magoncom, bőven terem és ugyanolyan finom a termése. A különböző fajta Paw-ok nagyon hasonló ízűek.
Az elültetendő kivi töveimnek (1 porzó, 1 termő) szeretnék támrendszert készíteni. Az érdekelne, hogy kb. mekkora átmérőjű huzalok szükségesek a rendszerhez.
Nem szükséges semmilyen kísérletezés! A virágokat tartalmazó vegyes rügyek az előző évben fejlődött új vesszők vízszintes és csüngő pozíciójú részein differenciálódtak. Ezért minél hosszabbra hagyjuk őket, annál több termésünk lesz, minél inkább megkurtítjuk, annál kevesebb. Ennyi....
Egyébként valószínűleg tapasztalat/kísérletezés útján rá fogok jönni a metszésére, már van is egy sejtésem.
Mivel úgy néz ki, mintha az éves vesszőkön látható rügyek vegyes rügyek lennének, (a kibomló levelek hónaljában virágügyeket vélek felfedezni) ezért feltételezem a szőlő szerű metszés nem jöhet szóba.
Könyörgöm , lépj ki a saját koordináta rendszeredből és próbád úgy értelmezni a következőket, mintha szőlőről és kordonról még nem is hallottál volna.
A pergoletta nagyon egyszerű.
Kb két méter magasan van egy szál b@szott erős egenyes drót kifeszítve hosszára vízszintesen. Ez tartja a kivi egyetlen főtörzsét (a Te fogalmaid szerinti kordonkart) (de HOSSZÁRA és nem keresztben). Ugye valahol felmegy a törzse és ez lefordítva erre a drótra lesz a főtörzs. Az már csak részletkérdés és varia , hogy a felmenőből a fő dróton a másik irányba ellenkezőleg is indítható egy másik főtörzs és akkor T alakú lesz az egész (villanyos nyelven szólva ekkor középen lesz a betápja, alapesetben pedig csak az egyik végén). Kész ... ennyi az egész. De így még a főtörzsből kinövő és súlyuknál fogva leforduló, lekonyuló, lefekvő termővesszők leszakadnának.
Na ezért fut a fődrót mellett párhuzamosan és vele egy vízszintes síkban kb tőle 1-1.5 méter távolságban két segédtartó drót, ezekre tespednek rá a terméstől túlterhelt termővesszők immár a főtörzsre merőleges függőleges síkban.
Ennyi az egész. Csak bírja ki a súlyt.
Ha ezt a pergolettát ízekre feldarabolod mint egy gyűrűsférget , akkor elemi pergolettákat kapsz és ilyenekből építhetsz össze bonyolultabb alakatokat de alapesetben szigorúan egy vízszintes síkban.
A képen az látható, hogy kordonkarok tartását én hosszabbra akartam tervezni, azért hogy ne lógjanak a földre, vagy annak közelébe, s hogy a tartón legyen az összes kivi. De akkor az nem jó megoldás, tudom, hogy a kordonkarok metszésével, mely a kar utolsó harmadát negyedét veszi el, ez szabályozható. Azt hittem, hogy így is megoldható lenne ez, a sok fórumon látott kép alapján, ahol legtöbb hawyard, négyzet alapú tartó tetején rendelkezik a terméssel, azok csak "rögtönzött megoldások". Csak ez a pergolla rendszer jöhet szóba a növény szempontjából, mely a legpraktikusabb és a legtöbb termésre készteti a növényünk?! :)
A sorban pedig így vannak a pergoletták. A kordonkarok sorirányban vannak a középső huzallal rögzítve, a T két szélső huzala támasztja a termővesszőket, amelyek 90 fokos szöget zárnak be a kordonkarokkal, illetve a sorirányban kifeszített tartóhuzalokkal.
"A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során."
Az általam elképzelt tartórendszer rajzán egy főág van, az abból kinövő kordonkarok(melyek termővesszőket fejlesztenek) feküdnének a oldalsó tartókarra. Az idézeted alapján itt problémám lehet! A kordonkarok is beleütközhetnek az oldalsó tartókar drótszálaiba, sok helyen a kordonkarokat csak 1-2 drótszál tartja a főkar melletti két oldalon(T-alak), vagyis arra akarok kérdést találni - mivel nem vastagon értek a kivitermesztéshez - hogy a kordonkar támasztására az 1-2 szál drót a bőven elég kategória, vagy az már elég kategória. Nekem a kordonkart tartó oldaltartó drótszálainak száma a kép alapján is minimum 3, és az csak az egyik oldalra, másik oldalra megint 3. Erről mi a véleményed, ez sok vagy kevés? Ne haragudj, hogy így személyesen csak neked írok, tudom, hogy te láttál egyesmást kivitémában. A véleményed nekem segítség, és nem utasítási parancs számomra, nem élek vissza vele.
A már említett fanyarka (Amelanchier) beszerzési forrást szeretnék megismerni. Esetleg valaki nem rendelkezik nagyobb tövekkel, melyről lehet szaporítani. Vásárolnék tőle. Főleg kanadai és égerlevelű fanyarka és egyéb fajták érdekelnének, mert rézvörös fanyarkával már rendelkezek. A rézvörös és az égerlevelű fanyarka, saját tudásom szerint különböző fajta. Javíts ha nem így van. :)
Úgy gondolom, a válasz elmaradásának nem "nagyobbsági" komplexus az oka, hanem egyszerűen, valószínűleg, senkinek nincs benne tapasztalata, hülyeséget pedig nem akar írni.
Hajdan, amikor még nem létezett GPS, Olaszországban Umbria, vagy Emília zegzugait járva, gyakran próbáltunk a hegy- és dombvidékek kisebb településein útbaigazítást kérni helyi lakosoktól. Idővel rájöttünk, hogy csak azokat az információkat szabad (esetleg) elfogadni, amelyek nagyon határozott, magabiztos informátoroktól származnak. Az "úgy gondolom..", azt hiszem...", "úgy tudom...", "mintha..." kezdetűeket eleve ki kell venni a számításból, de még a kerek választ adó, de magatartásában bizonytalanságot sugallóékét is, mert rendre útvesztőbe visznek. Megértettük, arról van szó, hogy az itteni normák nem engedik meg, hogy az idegent, úgymond, segítség nélkül hagyják. Így aztán inkább adnak hamis információt, mintsem kereken megmondanák, hogy a kérdésre nem tudnak megbízható választ adni. Lehet, hogy itt, esetünkben a megkérdezettek az utóbbi (helyes) döntést választják...
Na megpróbálok még utoljára kérdezni a nagyok között, hátha észrevesznek, mint porszemet:
Tavaly tavasszal ültettem schisandra-t, ami akkorát nőtt a nyáron, hogy nem tudom már lassan hova futtatni, idén az egész északi házfalat benövi, ha így folytatja.
Mit tegyek vele? Ha lehet metszeni, akkor hogyan kell? Próbáltam a neten tájékozódni, de úgy nem lehet, hogy az egyik oldal szerint szőlő szerű metszést igényel, a másik szerint meg nem ajánlatos metszeni, stb...
Akkor viszonylag strapabíróak... Nekem is van egy pár darab magoncom tavalyról, az egérfülnél már nagyobb hajtásokkal, de csak a garázsban. Sőt oltottam is néhányat közülük január közepén szedett vesszőkkel. Várom a jobb időt, és az eredést...
A Jenny elvileg öntermékeny. Nálam két telet élt túl eddig, most már akkora, hogy oldalra (T alakra) le fogom kötözni a két ágát, így jövőre termést hozhat az idén növesztendő vesszőin.
Szia! Koszonom valaszod.Mennyi az idealis tavolsag a Hayward es Tomury kozott? 2 meter elegendo?Halottal mar sikert a Jenny kivirol,marmint hogy hozott termest?A Jennynek lehet porzoja esetleg a Tomury szinten?Van egy tavalyi Jenny kivim,valamire csak jo lesz talan.Koszi megegyszer.
Sziasztok! Rendeltem egy Geneva mini kivit es hozza egy porzos part is.Egy nagy dezsaban szeretnem tartani iden oket es majd csak jovo tavasszal mennenek ki a vegleges helyukre.Mukodokepes-e hogy a 2-ot osszeultetem egy nagy dezsaba??? Koszi.
Tegnap tettem egy hegyi szemlét is. Sejthető volt, hogy ott semmi baj nem lehet, ha a kajszikon, kiviken, magnóliákon, dión, stb. még a völgyben sincs, de a kicukorborsósodott fügék rendkívül fagyérzékenyek, már néhány tized foknyi negatív hőmérséklet is árthat nekik.
A látottak teljesen megnyugtatóak, hiba nincs semmiben, a minimum nem ment nulla alá.
A már virágzó vadcseresznye, sőt helyenként az udvarokban is virágozni kezdő nemes érzékelteti, hogy hol áll a fenológia és milyen nagy károkat okozhatott volna egy erős fagy.
"A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során."
Erre a rajzra gondoltál? A közölt vas támasztó - rendszer, akkor nem is tehető alkalmassá a kivi termesztésre, valami más futtatási rendszerrel? Sok olyan tartót láttam, mely négyzetalapú volt és a tetején levő rácsozatra volt a kivi "fektetve. Azok is sok tennivalót kívánnak akkor maguk után a termőkarok kifejlesztéséhez?
Én alapból a T-tartós drótos megoldást választottam(mert helye nem sok van), de erre a vas támra szert tehetek és gondoltam azzal próbálkozok, persze eredetileg szőlő volt rajta. :)
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimum és 2,0méteren mért pillanatnyi hőmérs. Sorszám Dátum Rad.min. 2m-en mért pillanatnyi Megjegyzés 508. 04.06. -2,5°C 5,1°C/08h41' 507. 04.05. 1,0°C 11,5°C/12h25' 506. 04.04. -4,0°C 11,0°C/10h19' SEMMILYEN kár nincs!!! A hajtó kivi sem fagyott meg és a sárgabarack virág is intakt !! :))))) 505. 04.03. 1,5°C 5,5°C/16h03' hódara esik ferdén 504. 04.02. 2,0°C 5,8°C/08h08' 503. 15'04.01. 1,0°C 10,0°C/09h34'
Körülvágni nem fogom tudni, közel van egy kerítéshez (nem is tudom, kerítésen belül vagy kívül), de talán kicsit meg tudom sérteni a gyökerét. Csak aztán nehogy lenyírják a sarjat az árokparti fűvel együtt.
Inkább a szemzést kellene megtanulni, a vöröses levelű szilva mellett van sarj, azzal lehetne kezdeni valamit.
Egyszer kóstoltam, sötétkék volt, egy hétig csücsörítettem utána. Iszonyat savanyú, nem értem miért ültetnek ilyet az emberek, mikor annyi sok mennyei finom gyümölcs van.
Van itt a közelben egy zöldessárga gyümölcsű fácska, arról kellene majd szaporítani. Jó édes, nem savas a héja sem.
Most 2 fánk van, az egyik egy hajdanvolt szilva alanya, vöröses lombú, lilásbordó gyümölcsű. Nem túl édes sajnos, de magvaváló. A másik egy magonc, idén virágzik először, kíváncsian várom, milyet terem.
Tegnap megtettem a fagyos éjszakák utáni szemlét a környék legelőnytelenebb fekvéseiben az esetleges károkat leginkább megmutató indikátorokon.
A legelőnytelenebb fekvések a mi térségünkben (a Kerka és a Mura völgyére ereszkedő dombvidék előterében lévő) legalacsonyabb tengerszint feletti, folyó közeli pozíciókat jelentik.
Szerencsére a legcsekélyebb fagykárt sem tapasztaltam se a kajszikon (számos virág "szétszerelésével", a bibék állapotának szemléjével), se a bőven "elfagyásra kész" dióhajtásokon, se a virágzó magnóliák kényes szirmain. Helyszínek: Tormafölde, néhány méterrel a Kerka vízszintje fölött, Csörnyeföld faluszéli ház kertje abszolút síkon, Muraszemenye a Mura vízszintje fölött pár méterrel, útszéli dió csaknem az árokba lógó ág hajtásvége, még falusi hőszennyezéstől is mentesen. Az eddigi(!) helyzet teljesen megnyugtató. Bízzunk a jövőben (is)!
"Legtöbb helyen ez 1,5 méteren történik(képek alapján), ha 2 vagy annál valamivel magasabban történik, az befolyásol valamit?"
A magasságot a termés hozzáférhetősége/elérhetősége, valamint a lugas kezelhetősége/metszhetősége szabja meg. A múltkor bemutatott olasz üzemi ültetvény jól mutatja azt a sémát, amely szerint a Hayward (+Tomuri) fajtájú kivi ültetvényben (és egyáltalán) termeszthető. Természetesen az üzemi szintű kivitermesztésnek részben más kritériumai vannak, mint a házikertinek. Ott a sorok és sorközök időszakos gépi művelése, a sorok között közlekedő szedők/metszők és a gépek/szállító járművek közlekedése miatt a vesszők művelése nagyobb szabályosságot igényel, mint egy házilugas esetében. De ezek részletkérdések.
Az ültetvényi egyes pergoletta könnyen értelmezhetővé teszi, miről van szó:
Szükségünk van egy bizonyos magasságú törzsre, aminek olyan magasságban kell majd a vízszintes oldalágán/kordonkarján termővesszőket fejlesztenie, hogy azok ne érjenek a földig a majdani termés súlyával terhelten (és különösen ne a földön feküdjenek), de lehetőleg csak olyan magasságban legyenek, ahol a gyümölcsök még elérhetők, illetve a metszés könnyen végezhető. Egyébként a törzs magasságának felső határa nincs, tulajdonképpen egy ház x-edik emeletének erkélyéig is felvihető, ha valaki éppenséggel abban a magasságban akar kivit művelni. A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során. Ezen logika szerint kell megtervezned az egyes tövek rendelkezésére álló helyeket és a kiszolgáló támrendszert.
Nálam a minimum -2,3 fok volt napkeltekor. Éjjel egykor már fagyott. A kajszi kinyílott virágai megfagytak. :( A többit megmutatja a következő két hét.
Tényleg? Mekkora fagy érte? Nekem már eléggé hajt, és itt ma-holnap éjszaka várható egy kis fagy, remélem nem lesz gond, már pont örültem, úgy néz ki csak lesz 2 virág az ananasnayán.
Itt is volt egy kis természetes szelekció. :) A mini kivik minden 3. hajtáskezdeménye elfagyott. Bár lehet a többin még csak nem látszik. Amik nem hajtottak még ki, azok látszólag nem sínylették meg.
Elképzelhető, hogy mirabolán virágainak nem lett semmi baja? A kert hidegebb részén vannak, most megnéztem őket. Látszólag semmi bajuk, méhet is láttam rajtuk.
szeretném a segítséged kérni. Van két 4-5 méteres nőivarú hawyard egyedem, a pergolla kialakításánál tartok. Az első kérdésem az, hogy a mennyire fontos a termőkar elhajtásának magassága? Legtöbb helyen ez 1,5 méteren történik(képek alapján), ha 2 vagy annál valamivel magasabban történik, az befolyásol valamit? Amiatt kérdezem, mert egy bejárt terület fölé akarom a támasztékot tervezni. Az alábbi képen a látható az egyik kivi és a háttérben a leendő függesztés helye.
A pergolla kialakítása az oszlop T tartójáról a falon keresztül erősített acélsodronyon lenne. Az alábbi móricka rajzzal "szemlétetve.
Esetleg valami más megoldás, ami szembetűnő? A tartó oszlop cseréje még esedékes, akácfaoszlopról van szó, de lehet tartósabbra cserélném.
A másik kivi, is az előzőhöz hasonló tartószerkezetet kapta volna, de sikerült megfelelő támrendszert találnom neki a szomszédban.
Itt a kivi. A támrendszer.
A támrendszer két oszlopa lenne áthelyezve. Sok munka lenne vele, de egy stabilabb rendszer lenne ez+a másik oldali tartóág is felhegeszthető lenne rá.
Valami ilyesmi elrendezésről lenne szó, csak egy jobb oldali tartó is lenne rá szerelve:)
DE a növény valahogy így futna rajta.
Akármilyen tanácsot szívesen fogadok. Sajnos a kialakítás lehetősége korlátolt számomra.
Nem véletlenül kezdtem fórumi pályafutásomat ilyen tartalmú hozzászólásokkal (azóta a véleményem csak még inkább megszilárdult):
"Kiegészítés a saját bevezetőmhöz: Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jó érzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplínában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki."
Ma olvastam reggeli teázás közben a Nők lapja Kert és virág különszámában a bogyós gyümölcsökről. Idézem a kivire vonatkozó részt:
"A kivi kúszónövény, ezért eleinte könnyű dolgunk van a metszéssel, amit mindig február táján kell megejteni, fagymentes időben, amíg alszik a cserje, azaz mielőtt a rügyek felpattannának. Vágjuk vissza mindegyik hajtását 5-8 szemre. Később, amikor már követhetetlen az ágrendszer, tetejezzük le, kurtítsuk meg alaposan a hajtásokat."
A szerző ismert személy, feltételeztem, hogy ért hozzá. Hm.
Esetleg írhatnátok nekik. Ezt az újságot sokan olvassák, helyesen kellene megírni. Nekem nincs kivim, de Nino abszolút hiteles lenne.
Van az újságban más hülyeség is (két oldalon, több fotóval szereplő téltemető gólyahírként pl.), de az nem ide tartozik.
Ténylegesen ennél jóval hidegebb volt, hiszen kit érdekel a Budapest belvárosi 2 fok, mikor Ferihegyen -5-öt mértek, és szerte az agglomerációban -3 fokok voltak legalább, talajon meg -6. A virágzó kajsziknak konyec.
Szancsi milyen műszerrel mérsz, milyen árnyékolóval? :)
Este tervezem, hogy kiviszem a mérőm egy dombhoz, kíváncsi vagyok mennyi eltérés lesz az otthonihoz képest. Sajna nincs hozzá árnyékoló, így csak 1 kartonpapírral fogom takarni, így csökkentve a sima kisugárzást nem tudom mire lesz elég, kíváncsi leszek :) Otthon Taki féle árnyékolót csináltam, szóval az elég jó sztem :)
Van valakinek tapasztalata az Ananasnaja kivivel? A Porzós idén is epikus virágzásra készül, de az anansnaja egy virágot sem hajlandó hozni és ez mostmár idegesítő. Van valami trükk hogy termőre forduljon?
Szedtem már ki 20 éves Aranyeső bokrot, nem egy leányálom, de hosszú távon annyi előnyhöz jutnál, ami megéri az 1-2 órás erőfeszítést. Emellett érdemes dugványozni is, nagyon egyszerű és 90% sikerülni szokott, ha betartod az alapvető szabályokat.
Én kiásnám az egész fát gyökerestől. Akkor már idén teremne.
Tudom, elég nagy munka, de azért nem olyan nehéz, hacsak nem valami 50-100 éves bokorról van szó. Ha a gyökereknek csak a felét sikerül kiszedni, az se baj, túl fogja élni.
Kettő darab balta , vagy egy balta és egy nagykalapács segítségével hasíts belőle gyökeres tősarjat most és jó mélyen ásd el úgy hogy a szárából is vagy 15 centi a föld felszíne alá kerüljön.
Ha csak 1-2 hónap van, én a következőt tenném: Vennék le tavalyi vesszőket, bent a lakásban cserép földben, de kint szabadba is dugványoznám. Biztos hogy sikerül néhány. De ha a mostani helyén termés már nem várható, akkor hajtás szedés után tövig vágnám az egészet, és gyökérsarjak biztos hogy lennének.
Az enyém se rossz, de szerintem túl késő van már az oltóághoz. Szedtem viszont ciprustobozt Fityeházon a tűhegyes ciprusokról. Érdekes számodra? Mert akkor eljuttatom.
A Paw-paw növényeket beraktam az üvegházba! Szeretném beoltani, szemezni öket! sajnos magról keltek,nem tudom milyen növények lesznek,azért szeretném oltani! Esetleg ott a környéken tudsz valami jó termő növényt, amiről lehetne oltóágat szedni?
2db-ot tavaly kiültettem! A képek 2014 tavaszán készültek!
a kikötozott jujuba juttatja eszebe, hogy nekem már most gyanus a kis fámon a kialakult ágrendszer. valahogy nem arányos a törzsel. nem egy erő hatását keltő teremtmény.
(Amikor pénteken ott jártunk, 9-10 fokban, erős szélben, időnként szitáló esőben dideregve, mondtam az olaszoknak, hogy egyidejűleg Északkelet-Magyarországon 23-24 fokok vannak. Lehet, azt gondolták, hogy füllentek, vagy meghibbantam, pedig csupán a klíma hülyült meg. Nem véletlenül a fenológia ott sem tart előrébb, mint Magyarországon.)
Hát, gyökereseknek én is jobban örülnék! Nincs valakinek eladó 500 ft körüli darabáron? Néhány darab elég lenne. Fiatal, tavaly gyökereztetett tövek is jók.
Én is többször próbáltam tavasszal a dugványozást, azt mondták pofonegyszerű. Hát, egy sem sikerült! Kicsit kihajtottak, aztán kampec mind. Pedig sosem száradtak ki. Volt olyan is, amit fóliával takartam, de az se sikerült.
Én meg majd elsírtam magam reggel mikor megláttam, hogy az egyik asimina oltványom kiemelkedett egy óriási vakondtúrás tetejére, a túrás oldalán pedig felfedeztem a gyökeréből egy 8 cm-es darabot. Visszanyomtam, belocsoltam és reménykedem. Bár alig. :(
Az enyémeknek is vannak már a csúcsokon levelei, de nem zöldek, hanem barnák. Érdekes, mert elevenek és nőnek. Bár a vakondos biztos leáll.
Nálam nincsenek fiúk és lányok, csak "hermafroditák".:))))) Még csak az idén próbálom meg majd szaporítani. Már megjelentek az egyiken a virágkezdemények. Szerintetek az egy- és kétneműek beporozzák egymást?
Egy fiút sikerült nekem is szaporítanom, de csak azért, mert nyár végén poénból ledugtam csak egy kanna földbe. Amit tudatosan akartam most tavasszal, azok közül mind csak kihajtott, és elhalálozott. ))))
Vesszőket már nem nagyon fogsz kapni senkitől, mivel minden beindult! Már a szőrösök is.
Néztem az árakat, 2-3 ezerért vesztegetik darabját, ami eléggé horror ár, ahhoz képest, hogy milyen egyszerű a szaporítása. (Habár nekem nem sikerült a dugványozás, pedig mindenki azt mondta pofonegyszerű.)
Ettől függetlenül akár simavesszők is érdekelnének, ha csere alapon meg lehetne oldani.
Nincs valakinek nem túl drágán eladó kopasz kivije?
2 tövem van, egy fiú és egy lány. Ezek mellé szeretnék még 4-5 tő lányt és esetleg még egy fiút. Mivel ez dugványozással szaporítható, gondoltam hátha van valakinek és olcsóbban megúsznám, mintha kertészetből rendelném.
Sziasztok!Jövőhéten érkezik a kivink és több helyen különböző tanácsokat kaptam a nevelésére vonatkozóan.Például valamelyik forrás a déli fekvésű napos meleg helyet ajánlja a másik pedig kifejezetten árnyékos /félárnyékos helyet.
Szeretném megkérdezni, hogy hova érdemes ültetni, illetve az igaz-e, hogy amennyiben felfuttatom a kivit, akkor csak az oldalra vezetett/futtatott hajtások virágoznak és majd hoznak termést?
Milyen földkeveréket ajánlotok?Egyik üzletben a (rhododendron kb 4,5-5ph-ju savas földet ajánlották) szarvasmarhatrágyával)
Szüleimnél elég rossz helyen van a füge, egy katlanban. Ott a fa vékonyabb ágai rendszeresen elfagynak. A törzsnek semmi baja. Kicsit későn, májusban kezd ugyan hajtani, de mindig kihajt.
Mindemellett, ha a törzs elfagyna, nem meglepő módon pontosan ugyanaz történne, mint a bokorral.
igen, rakospalota kertvaros, a tavaly kiultetett fialka tovek jarnak legelol, van egy szinten tavaly ultetett morena, az is viragzik es ket duet-et ultettem par hete, azok meg csak bimboznak.
A fogalmakkal nemcsak a logikus gondolkodás operál, hanem az intuitív képességeink is. Sokszor a megérzéseinkből fejtjük vissza, igazoljuk az új törvényszerűséget, igazságot stb. A két agyfélteke kapcsolatának sokrétűsége dönti el, hogy mennyire vagyunk képesek kreatív módon új összefüggéseket felállítani a fogalmak között. Ha a fogalmaink logikus rendben vannak, lehetünk még korlátoltak, de ha a balféltekés lexikális központjaink aktívan kommunikálnak a logikai és intuitív képességeinket "tároló" jobbal, akkor jönnek az ötleteink is. A zene nem nyelvi-fogalmi eszközökkel fejleszti rendkívül erőteljesen kreatív képességeinet.
Ha egy kisgyerek Weöres-verseket kántál, amiből egy kukkot sem ért (nem is mindig van értelme), attól az még számos kreatív képességére gyakorol jótékony hatást mégis. Bonyolult dolog ez.:)))
Én sajnos megmetszettem tavaly tavasszal a costatánkat, nem is nagyon fejlődött szegény... Mit lehet tenni egy ilyen balul sikerült első kezelés után? Mivel segítem legjobban a fejlődését a következőkben?
Egyelőre hagyd így! Várd meg, milyen hajlandósága lesz ágakat fejleszteni ebben a formában! Május vége felé ráérsz beavatkozni, ha szükségesnek látszik.
A falon 2-3 fokkal többet mér az én kazánom is, mint a tényleges :)
Datolyaszilvával kapcsolatos kérdésem is lenne: írtátok, hogy nemigen kell metszeni, de egy közel 2 méteres suhángot ugye el kell nyisszantani 1,2m környékén, hogy rendes koronát neveljen?
a dmkert.hu-n nem megnőtt a kínálat, hanem épp lecsokkent ősz óta. Rég jártál ott )))
epp par napja irta Miklós a következőket;
Én pl. most megyek arra, de mégsem tudok bemenni, mert nem fér bele az amúgy is 4000 kilométeres körbe, amit 4 nap alatt kell lezavarnunk.
Kevesen sejtik, mekkora meló és pénz ez a futkosás Európában!!
Majd lesz kivi, ha le tudjuk szervezni, de ennek bizonytalan az ideje.
Üdv
Ott lehet csak fügét fának nevelni, ahol a körülmények lehetővé teszik, azaz, ha soha nem fagy el. Ha ugyanis tövig lefagy, akkor újabb sarjakból kell újrakezdeni mindent, miközben a "fakezdemény" ott áll mellette szárazon (amíg esztétikai okokból el nem távolítják).
A Kistolmácson házzal bíró olasz "kertészhorgász" kisfia például azzal javította jelentősen iskolai anyanyelvi (olasz) nyelvtani előmenetelét, hogy horgászat közben magyaráztam el neki jó pár (olasz) nyelvi fogalmat, struktúrát és funkciót. A szintén iskolában tanult spanyol nyelvben pedig azzal javult jelentősen, hogy feltárattam vele a saját anyadialektusa és a spanyol nyelv közti rengeteg hasonlóságot. (Ugyanezt az iskolában nem tették meg egy magát ennyire kínáló nyelvi közegben!!!). Meg kellett volna számolnom, hányszor hangzott el a szájából a magyarázataim (rávezetéseim) után az a mondat, hogy "non avrei mai pensato che questo fosse cosí facile" (soha nem gondoltam volna, hogy ez ennyire könnyű).
Ez is igaz. Mindkét változatnak van előnye és hátránya is.
Dugványból szaporított kis fügéimből amit nem ajándékozok el, ültetek a kertbe, lehet én is egyet fának fogok nevelni. :) Eddig csak bokrom volt többnyire a természet alakította, de most majd beavatkozok hogy fám is legyen. :)
"Szent-Györgyi Albert a kreativitás védelmében szintén óvott attól, hogy az agyat lexikális ismerettel tömjük tele"
Ezzel az elvvel tökéletesen egyetértek és ezt pedagógiai tapasztalataim is megerősítik. A gondolkodás és a logika használatának a legnagyobb gyilkosa a fogalmi feldolgozás nélküli memorizálás. Nem szabad az agyat olyan mennyiségű információval elárasztani, amit nem tud "megemészteni". Ehhez az új elemeket olyan szabályozottan, megfelelő dózisokban kell adagolni, mint ahogy a normális étvágy szabályozza az elfogyasztandó táplálék mennyiségét. Minden egyes új fogalomnak megfelelő helyre kell kerülnie a már meglévők közé. Csak így épülhetnek ki olyan asszociációs pályák, amelyek a logikus gondolkodás helyes "közlekedési útjai". Az új fogalmakkal történő találkozást pedig fontos, hogy kiegészítsék olyan tapasztalati mozzanatok, amelyek azokat abban a kontextusban, abban a funkcióban láttatják, amelyben a valóságban előfordulnak, működnek. Az iskolai oktatás pedig minden, csak ezeket a szempontokat figyelembe nem vevő szörnyűség. És csak megy és megy a "maga útján" a hagyományok szerint, sőt a tudományok fejlődését "követve" egyre reménytelenebb és károsabb formában/mértékben.
"A zsenialitáshoz, vagy egyáltalán a kreativitáshoz a gyermeki attitűd megőrzése szükséges."
Ezzel egyetérthetünk, azzal a megszorítással, hogy a látszólag megőrzött gyermeki attitűd lehet, hogy tanulatlanság vagy rossz memória eredménye. Pilinszky János az új gondolat születését úgy fogalmazta meg, hogy adott problémára, majd a probléma fókuszára koncetrálva eljut a semmire gondolásig. Amíg valamire gondolunk, addig ugyanis létezőre, tudottra gondolunk. Szent-Györgyi Albert a kreativitás védelmében szintén óvott attól, hogy az agyat lexikális ismerettel tömjük tele. (Mondhatjuk, persze, hogy pont ő beszél a nem épp hétköznapi műveltségével...) Németh László több reményt fűzött egy olyan író, költő egyéni látásmódjának érvényesüléséhez, egyéni hangjának megtalálásához, aki keveset olvasott szépirodalmat, mint azéhoz, aki igen. Akinek pedig rossz a memóriája, abban kevesebb lexikális ismeret ragad meg, ezért a problémák egy részét abból nem tudja megoldani, csak kreatívan.:))) Persze ha az alkalmazásképes magas szintű tudás kreativitással párosul, csak azt kell legjobban tisztelnünk.
Amikor múltkor a szemenyei német kiviét metszettem, felfigyeltem arra, hogy az udvarban lévő fűtetlen melléképület fala mellett lévő rózsabokor fal közeli, eresz alatt lévő ágain sértetlenül megvannak a tavalyi levelek, miközben a távolabbi ágakról lefagytak a tél folyamán. Jól érzékelhetően bizonyítja, hogy még a fűtetlen falak is bírnak némi hőtartalékkal, illetve jelentős az eresz kisugárzás-árnyékoló hatása is. Nem véletlenül metszik Ausztriában a házfal síkjára a kajszikat, amint ez itt, Kistolmácson is látható egy osztrák tulajdonban lévő háznál.
Meggyőződésem, hogy a módszer forradalmasíthatná a fagyzugi, házi (betű szerint "házi") fügetermesztést. Különösen, ha nagy hideg esetén az ereszcsatornára egy földig érő, függönyszerű, hőszigetelő takarót is applikálnának.
Lehet, igazad van, hogy helytelen, csak a metszést már sajnos megejtették. A neme számomra csak virágzáskor deríthető ki, de nekem sem terem még a már meglévő. Most tavasszal fektettem el, ezért a termés meg az ágvágás még egy picit várat magára. Viszont a szándék megvan bennem, ha tudok, nagyon szívesen segíteni fogok...
Helytelen! Az információkat már akkor meg kellett volna kapniuk, amikor elhatározták, hogy kivit ültetnek. Ha pedig netalán a termős példány a fejlettebb, akkor virágzáskor Tomuri ágakat kellett volna (vagy kellene majd) vinni nekik. Ezt tesszük mi itt a körzetben és egyre többen kezdenek érteni a kivihez. Amikor már mindenki úgy tudja, hogy ő ezt mindig is tudta, akkor helyben leszünk, addig nem!
Eszembe jutott egy kósza gondolat, ezzel kapcsolatban. De mivel csak egyedül van (az utcáról nézve), mert a másik még csak függőleges helyzetű, gondoltam nincsen jelentősége, mert még úgysem fog nekik teremni. Ha majd lesz rajt virág, megkukkantom, és elbeszélgetek velük.
"Mindig csak ismételni tudom önmagamat. A dolgok elárulják a természetüket, ha képesek vagyunk kiolvasni azt magukból a dolgokból. Amikor pedig megismertük egy dolog természetét, már csak megfelelő logikai transzferekre van szükség ahhoz, hogy más dolgokra/más szituációkban alkalmazni tudjuk ezeket a "megoldóképleteket".
Többször idéztem már erre egy zseniális kis olasz gyerekdal szövegéből:
"Amikor kisiskolásoknak tanítottam olasz nyelvet, volt egy dalocska, amit mihelyt lehetett, megtanítottam nekik. Azon túlmenően, hogy hasznos volt a nyelv szempontjából, azért is szerettem, meg később ők is, mert ez, az első hallásra egyszerű szövegűnek tűnő kis dal komoly filozófiai tartalommal bírt. Így aztán a Sergio Endrigo által "beénekelt" kezdő sorok tartalmát mottóként fogadtuk el és gyakran hivatkoztunk rá:
"Le cose di ogni giorno raccontano segreti a chi le sa guardare ed ascoltare..."
azaz "A mindennapos dolgok titkokat árulnak el annak, aki meg tudja nézni és hallgatni őket..."
A refrénben pedig:
Ahhoz, hogy megcsináljunk egy asztalt, faanyag kell, a faanyaghoz egy fa kell, a fához egy mag kell, a maghoz egy gyümölcs kell, a gyümölcshöz egy virág kell..."
Kedvem lenne valahol egy olyan tesztet kipróbálni, amelynek keretében iskoláskorú gyerekek kapnának kivinövényeket, megcélozva, hogy azokat kineveljék és termőre fordítsák. Biztosan lenne ott is sok kudarc, de az a véleményem, hogy nagyobb számú gyerek jönne rá a dolgok nyitjára, mint ahány felnőtt ugyanolyan számú tesztalany közül. A felnőttek veleszületett kreativitása az oktatással és a szocializációval a nulla érték közelébe kerül. Ezért próbálnak mindig sémák szerint eljárni. A zsenialitáshoz, vagy egyáltalán a kreativitáshoz a gyermeki attitűd megőrzése szükséges.
Amikor észrevetted, be kellett volna kopognod, elnézést kérve, amiért a javukat akarod, felvilágosítva őket, hogy a kivi teljes szálvesszőn termelhető.
Kb fél éve vettem észre egy a falumban lévő háznál egy kivit, illetve egy másikat is mellette ami nemrég lett odaültetve.
Szép hosszú szálvesszőkkel. Ma pont arra jártam, és már csak félszálvesszők látványa fogadott, vagy még akkora sem. Úgy látszik errefelé is a "rövid" a divat.
Azon téves koncepció kiterjesztéséből fakad, amely szerint az ember a saját házastársa, gyermeke, rokona, barátja, felebarátja, embertársa ellen bármit elkövethet, hiszen az övé...
Múltkor arra tettem utalást, hogy a kihajtott/kilevelesedett kákikat, fügéket korán kiültetőket valószínűleg az téveszti meg, hogy az ilyenkor a természetben kizöldellt növényeket a fagyok nem bántják.
De tudni kell, hogy egészen más valami a szeder, a bodza meg a cseresznye, mint a füge, káki, vagy kivi.
Ezeknek akkor még sem esik bajuk, ha ezután erős fagyok jönnek.
Nevelhető fának és bokornak is. Én a bokrot szeretem ezért ajánlottam azt amit. ha fának van nevelve, természetes hogy hagyni kell az 1 szálat felnőni. Szerencsére a füge kedvünk szerint alakítható. :)
Fügénél én is a mélyebbre ültetés híve vagyok nem csak mert jobb gyökeret fejleszthet, de a tő a későbbiekben védett lesz a fagykártól is. Ha én ültetném, azt a részt ami kint lesz a földből, visszavágnám 2 szemre. Úgy megindul majd mint az őrült, és nagy eséllyel még az idén tőről is hajt majd. Ha hosszúra hagyod, nem biztos.
Nino, nem tudod véletlenül, hogy Lócsi Jóskának vannak, illetve lesznek-e eladó kivijei az idén is? Ha igen, lehet megint betervezek egy utat Húsvét utánra.
Köszönöm, akkor a hétvégén jó mélyre ültetve megy a délkeleti fal közelébe. Az anyafái, mit fái, bokrai fantasztikusak, jár, hogy nem fényképeztem le őket.
Tavaly kaptam erre már tanácsot ninovargától, és bevált. Mélyre kell ültetni, és akkor oldalról tud gyökerezni. Másfél méteres suhángot ültettem így én is el, és aggódtam a kevés gyökere miatt. Jó nagyot nőtt, sok ága lett, de gyümölcs még nem volt rajta, biztos elfoglalta még a növekedés. A termesztőedényesek mélyre kiültetve gyümölcsöt is hoztak már.
Szabad földben ha el is fagy, gyökérről tud nőni és erősödni, ezért elfagyás után erős ágakat növeszt, azokon pedig sok másodtermés lesz. Fügénél nálunk a másodtermés sokkal több és jobb ízű fagymentes évben is. Fagyérzékeny gyümölcsöknél nagy előny a vegyszermentes termeszthetőség. Szerintem ezt általánosságban ki lehet jelenteni.
Nino, kaptam egy füge tősarj(a)t (olyan mint egy gyümölcsfa suháng), ami vagy másfél méteres, és van némi (=kevés) gyökere. Nyugalomban van, egyelőre beraktam egy dézsába és megöntözem. Mekkora esély van arra, hogy megmarad? Vágjam vissza?
Sajnos ebből az elnevezésből nem derül ki a fajta, csak annyi (ha tényleg követi a nevét), hogy nem csersavas, hanem azonnal fogyasztható, keményen édes gyümölcsöt terem. Az ilyen fajtáknak a többsége (amennyiben mag nélküli is) csekély termőképességgel bír. De reménykedjünk, hogy a zsákban mégis valami jó macska van. :)))
Az az érzésem, hogy a kihajtatott fügék és kákik esetében a kiültetőket a már kihajtott bodzabokrok, fűzfák és egyéb rügypattanás/kilevelezés stádiumában lévő növények tévesztik meg. Emezek hajtásainak, leveleinek nem árt a fagy, de a kákiénak és a fügéének igen!!!!!!!
Egyelőre várd meg, akar-e hozni megfelelő számú és irányú oldalágat. Amennyiben nem mutatkozik ilyen hajlama, akkor ráérsz visszavágni akkor is, amikor ezt tapasztalod. Szorgalmasan öntözni csapadékmentes időszakokban!
Az éves termőrügyek az új vesszőkön és a régiek csúcsán lévő tavalyi növekményeken vannak. Értelemszerűen a tavalyelőtt fejlődött nyársak tavalyi növekményi (csúcsi) részén.
A kákit a végleges korona kinevelése után azért kell rendszeresen metszeni, mert a régi ágak csúcsán növő éves növekmények évről-évre csökevényesebbek. Így a termésmennyiség egyre csökken, a fa pedig elkezdi felvenni a szomorúfűz alakzatot. A fiatal növényeket viszont nem szabad visszacsípkedni, mert akkor söprűcskéket hoznak az ágvégeken és a korona nem tud kialakulni. (Általánosan elkövetett hiba minden fajnál.) A koronaalakítás rendszerint vagy teljesen érintetlenül hagyással (esetleges későbbi beavatkozással), vagy netalán valamely (fölösleges/rosszul álló ág) tőből való eltávolításával történik.
Ez a fenológiai állapot már azt feltételezi, hogy az épen maradáshoz nem szabad ezután fagypont alatti hőmérsékletnek előfordulnia. (A múltkori fügéhez hasonlóan.)
Múltkor úgy döntöttem hogy kifagyásveszély miatt edényben tartok fügéket. Aztán túl sokat nőttek, olyan életerő van a fügékben, hogy inkább kiültettem őket. Még időnkénti kifagyással együtt is sokkal több esélyük van növekedésre, és több termésre mint edényben. Jó tanácsok szerint mélyre ültettem, nagyot nőttek, és tavaly már termés is volt. Kb. ekkora méretről indultak.
Legalább kétszer annyi legyen a föld mennyisége mint most van, de inkább több. Bár leírás szerint nem igényes a talajra, de meghálálja ha kap komposztot, és (vagy) némi marha trágyát. Szebben fejlődik. :)
Elnézve a képeket, már nyugodtan átültetheted, én még kisebb pár 2-3 hónapos korban szoktam még a májusi fagyokat követően (szoktatás után) dézsába tenni őket. Arra figyelj, hogy ha már beindult a növény, akkor negatív hőmérséklet lehetőleg ne érje, tehát esténként addig cipeld be valamilyen fagymentes helyre.
A kérdésedre választ adva, igen lehet. A füge dézsás termesztésének az USA-ban pedig nagy hagyománya van, mert így ott is termesztik ahol egyébként korántsem lenne ideális neki a klíma, és még talán a plusz hő sem segítene. Nekem is van már egy pár darabom. Amire oda kell figyelni, hogy megfelelő méretű cserepe legyen, az enyémek 25 literes vedrekben vannak, de ha találsz nagyobbat az még jobb. Az ültető közeg az legyen jó vízáteresztő képességű, és tápanyagdús. Amit még fontos megejteni, hogy a gyökérmetszést két-három évente el kell végezni. A cserép színe pedig ne legyen fekete, mert abban a nyári melegben befőhet a növény.
Van egy 50cm-es egyszálú "ujjas óriás" fügém, cserépbe neveltem süldő kora óta. :) Azt hiszem ez a fajta nem jól bírja a hideget, ha nem így van, javíts ki kérlek. Alföldön élek, itt is van hideg rendesen. Hőszigetbe nem nagyon tudom ültetni, ezért a cserepes tartáson gondolkodom. Megoldható valameddig, vagy csak a hőszigetbe ültetés az igazi?
Sziasztok!Rendeltem pár napja Hayward kivit 2termőt, porzót, és a porzós visszametszve érkezett.Aminek a teteje még mindig nedvezik(3órája hozták).Ettől még nyugodtan ültessem el és tovább nől más hajtásból?
Jól gondolom, hogy kákiszilván a tavaly letermett kis termőnyársacskákat meghagyhatom és újra teremni fog idén is ? Ha pedig már útban van ,vagy ákom-bákommá válik, vagy sűrű, akkor levágható?
Erről, a Muraszemenyén német tulajdonban lévő kivilugasról minden év augusztusában megrendülve tudósítottam. Ilyenkor szokott megérkezni a német tulajdonos, akinek az első dolga a kivik leaprítása volt. Rendetlennek találta a rajtuk fejlődött szép, ívelt termővesszőket. Tavalyelőtt, könyörgésemre, meghagyott néhány vesszőt, amelyeken szép termése lett. Tavaly még több vesszőt meghagyott és felkért engem, hogy az idén tavasszal metsszem meg.
Bemutatom, hogy egy ilyen előélet után milyen kivit kellene "helyrehoznom". Senkinek nem kívánom!
A képek már a "helyrehozás" vége felé készültek. A kiindulást be se merném mutatni. Szörnyű volt.
Ágak, amelyek a korábbi barbár beavatkozásokról tanúskodnak
Most a notimon UEFI bios mellett van egy Windows 10-es Technical Preview és egy Ubuntu Gnome Classic 14.04 LTS dualbootban egy SSD-n. Az eredeti gyári vinyó a gyári Win. 8.1-es rendszerrel félre van téve spájzolva.
Egy (helytelenül) kétdimenziós "szőlőlugas-fal" módjára tervezett kivilugas helyrehozás alatt. Minden tő kiindulási állapota olyan volt, mint az 1. képen látható tőé. Pergoletták lesznek belőlük. Később az állvány felső emeletei eltávolításra kerülnek.
járok futni/túrázni és kezdés/befejezés ugyanaz, és mégis eltérő a jegyzett magasság. illetve ha egy adott helyet nézek (tudom hogy van domb szintkülönbség) és 250m.en belül 4-5 métert ír csak ami lehetetlen sokkal te több kellene hogy legyen, illetve valahol nem is tesz különbséget ugyanannyit ír. ezek alapján meg csak iránymutatásnak jó szerintem, aztán lehet tévedek nem tudom
Négyéves kivitövek Letenyén rengeteg jó termővesszővel, de helytelen (a továbbiakban nehezen kezelhető) kineveléssel.
Ilyenkor el kell dönteni, hogy feláldozzuk-e az idei termés jó részét azért, hogy egy, később majd könnyen kezelhető és biztosabban termő végleges formát adjunk a lugasnak, vagy (gyakran a tulajdonos kérésére) inkább azonnal termeljünk-e.
-1 -2 fokon ezek a rügyek lefagynak, -4 -5 fokon az egész föld feletti rész elfagy. Remélem, a véletlennek köszönhetően nem kell megtapasztalnod az igazamat.
A kertészhorgász még nem egészen töltötte be a feledik életévét. Így sajnos a jelenlegi termete még nem teszi lehetővé, hogy beállítsam kivit metszeni, pedig azt már biztos értené, hogy a letermetteket levágni, a tavalyi új szálvesszőket meghagyni.
Jobb lenne, ha a két almafát kivágnák mellőle, mivel a terméstől úgyis megfosztották őket a nemzeti szinten "bevált" almametszési módszerrel. A módszer 100%-os, mivel teljes terméskiesést biztosít.
Tavaly ősszel egy ismerősöm adott Schisandra chinensis növényt, akkor már láttam, hogy a kötött talajba amiben a gyökere benne volt ki volt száradva, így most tavasszal már számítottam rá, hogy nem fog be indulni.
Éppen ma voltam a szentesi faiskolában, ott vettem szabad gyökerű ribizlit, kérésre nejlonfóliába csomagolták a gyökerét, az ültetéskor ugyanolyan nedves volt a gyökér, mint amikor kiszedték.
Most nem tudom, hogyha nem kértem volna akkor is elvégezték volna ezt a műveletet. de tetszett a megoldás.
Faiskolások arra panaszkodnak, hogy a legtöbb (jogtalan) reklamációt olyan amatőrök produkálják, akik szabad gyökerű növényeket halálra szárítás után ültetnek ki, vagy szobában kihajtatott növényeket ültetnek ki fagyokra.
Ilyet, biztonsággal kijelenteni nem lehet!!! Szerintem is várjál még azzal a kiültetéssel. Én már jártam pórul így kákival. 2012-ben, hoztam zalából, ahol egy-két héttel előrébb járt a fenológia mint nálam, kiültetés után egy héttel keményen lefagyott. Április 10.én!!! Kihatással van rá, mind a mai napig...
Hogy nino szavait idézzem:A kötéltáncos még március végéig mutatványozik, és még kitudja meddig...
persze, figyelek ra (azert nem is ultettem ki eddig), de itt a nagyfaluban mar az elmult heten se fagyott es ahogy nezem az elorejelzeseket mar nem is fog.
Nem szabad olyan helyen (és annyi ideig tárolni) télen, ahol kihajtanak. Ha pedig (a helytelen teleltetés miatt) mégis kihajtottak, már csak akkor válnak kiültethetővé, amikor nagy biztonsággal nem kell fagyokra számítani. A kirügyezett/kihajtott növények mostani kiültetése egyáltalán nem ajánlatos!
Köszönöm, ezt nem tudtam. Gyűjtöm a tapasztalatokat. Többféle kivifajta van, jól termő ültetvényeket látni a neten sövényszerű vagy kordonos termesztésben is. Nekem csak önporzó minikivim és Jennym van, miután nem tudtam rájönni, hogy mi szól a Hayward - Tomuri páros mellett. Olvastam olyat valahol, hogy az önporzó fajták kevesebbet teremnek, de bizonyítékát nem találtam. Az Actinidia deliciosa 'issai' beporzása 100 %-os volt. A Jenny még nem termett, szerintem rühelli a cserepet.
Az elmúlt évek során többször leírtam, hogy a Hayward fajtájú kivit sikeresen csak egyetlen módon lehet termeszteni. A "pergoletta" alakzat nem egy a sok lehetőség közül, hanem lényegében a kizárólagosan sikeres termesztésmód elvi vázlata.
Többek között 2012-ben erre mutattam egy élő példát a következő kommentárral:
"Évek óta tudósítok a kistolmácsi "éttermi teraszkiviről". A terasz polikarbonát tetővel van fedve, ami a tartószerkezetre futtatott kivi hajtásait vízszintes pozícióba kényszeríti a kihajtás pillanatától kezdve. Az ily módon fejlődő Hayward vesszőkön nem differenciálódnak virágkezdeményeket is tartalmazó vegyesrügyek. Ugyanakkor a Tomurit egyáltalán nem zavarja ez a körülmény, minden évben gazdagon virágzik.
Ez a példa is mutatja, hogy a Hayward esetében csak a szabadon felfelé törő, majd a továbbiakban súlyuknál fogva természetes módon leívelődő hajtások képesek kellő rügydifferenciálódásra. Ezért szoktam azt mondani, hogy bármilyen fantázia-kivilugas legyen is Haywardból, annak ahhoz, hogy teremjen "pergoletta modulokból" kell állnia."
A kivit sokféle módon nevelik. Alapjában a metszetlen kivi inkább bokrot formáz tőből sarjadó hajtásaival. Ezért mondtam, hogy bokor, de a mondandóm lényege felől ennek nincs jelentősége.
'hogy a kivibokra rogyásig lehetne': ez a megfogalmazás sajnos máris tévhit kialakulására adhat alapot, bár gondolom, hogy azért írtad így ,mert arra értetted ,hogy az illetékes tudatlan kivi tulajdonos bokorrá nevelte a kivijét, mert fogalma nincs még a pergoletta művelési módról.
Az emberek sokféle okból tájékozatlanok, és maradnak tudatlanok. Nem törnék általánosságban mind fölött pálcát. Mielőtt egy új növény vételéről döntök, mindig igyekszem alaposan körüljárni, amit a tartásáról tudni kell. Több forrásból igyekszem tájékozódni, mert eltérő hitelűek a források. Azzal, hogy megvettem egy növényt, nem fejeződik be a tájékozódás, tanulás, kontrollálom magam, hogy tartásának minden körülménye, eljárása megfelelő-e. Eközben folyamatosan szembetalálom magam azzal, mi mindent nem tudok még.
Próbáltam alaposabban utánaolvasni a kivi metszésének. Egyelőre nem találtam megfelelően rendezetten kellő hitelű információkat. Tudom, hogy ha visszaolvasnám a bejegyzéseidet, valószínűleg nagyon sok fontosat megtudnék. De hiába tudom, jóformán csak éjjel volna arra időm, hogy kimazsolázzam ebből a nagy tömegű bejegyzésből a fontosakat. Időm van, energiám viszont annyi nincs.
Vannak, akiknek kivijük van, de nem tudják, mi fán terem az internet. Máris hátrányba kerülnek, bármennyire nyitottak a tanulásra.
És igen, vannak bumburnyák emberek, akik megelégedettek a tudatlanságukkal. Nem vitás, akad belőlük jó néhány. Ám nem valószínű, hogy valakinek van egy gyümölcstermő növénye, és nem akarja, hogy rendesen teremjen.
Autentikusnak tűnő források terjesztik a tévhitet, hogy a kivit csaknem úgy kell metszeni, mint a szőlőt. Ám ami a szőlőnél bevált, logikus, a kivinél nem. Ezért nem magától értetődő a szőlőtől eltérő metszés mindaddig, amíg fel nem merül egy új megközelítés lehetősége, amit siker koronáz. Az egyik fotón jól látszott a tulajdonos igyekezete, hogy jól metsszen, hihetetlen gonddal lemetszett minden termő vesszőt. Ha nem kap segítséget, lehet, hogy élete végéig azt gondolja, hogy kivit ültetni ezen a tájon céltalan próbálkozás, mert ő egyébként mindent megtett. Miért gondolná, hogy a kivibokra rogyásig lehetne?
Az internetes magyar források nagy része egyébként nem vág bele annak taglalásába, hogy hogyan kell kivit metszeni. Arról szólnak, mit ne csináljon még véletlenül se a tulajdonos, vagy olyan semmitmondó általánosságokat tartalmaznak, hogy azon nem lehet elindulni.
Írod, hogy megfigyelőkészség, logika, kreativitás. Igen, a kivitermelők egy részének bőven lesz ideje megfigyelni. Egy részüknek. Te, aki alább aggastyánnak titulálod magad, ami azért túlzás, nyilván időnként elgondolod, hogy hány jó éved van még, Ami tudható: elég sok év van mögötted, amit a kivi megfigyelésével tölthettél. Ezzel nem mindenki áll ilyen jól, vagy mert zsúfolt az élete, vagy mert a kenyere javát megette, ezért valahogy rövidíteni akarja a tanulás idejét. Azt a tanulási időt, amit jelenleg a tévhitektől, sületlenségtől hemzsegő információs dzsungelben tölt.
Köszönettel fogad minden olvasó elérhető és használható, rendezett információkat tartalmazó forrásokat, a csak magyarul tudók magyar forrásokat. Különösen tőled és illő tisztelettel.
Amikor belegondolok, hogy mennyire árulkodik ez a megfigyelőkészség, a logika és általában a kreativitás általános hiányáról, akkor szorongás fog el. Az emberek többsége (!) csak bejáratott (akár teljesen rossz, hatástalan, a józan ésszel teljesen ellentétes) rutinokat, szokásokat, recepteket képes követni? Még az egyértelmű sikertelenség, eredménytelenség megtapasztalása után is? Az én korlátoltságom abban áll, hogy ezt képtelen vagyok fölfogni és aggastyánként is még mindig lázadásra késztet!
"A kivihez való hozzá nem értés annyira általános jelenség, hogy sokat tűnődöm azon, jól meghatározott kritériumok mentén új iskolát nyithatna az emberi faj viselkedéstani és mentális tanulmányozására."
Egyszer volt egy hatalmas nagy termésük. Akkor valószinüleg nem értékelték ki, hogy "elfelejtették" megmetszeni. Azóta is a három-négyszemes beidegződés dolgozik és az egyszer észlelt nagy termés meg élteti a reményt és a kitartást. Mint a kezdő horgász esete ,akinek egyszer már dalolt a zsinórja az olajzöld hullámok között.
Nem véletlenül kezdtem fórumi pályafutásomat ilyen tartalmú hozzászólásokkal (azóta a véleményem csak még inkább megszilárdult):
"Kiegészítés a saját bevezetőmhöz: Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jó érzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplínában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki."
Most otthon volt az ifjabb generáció is. És így is a hajam tolta fel a sapkát, mert egyből jött a szlogen a három-négyszemes csapokról. Szóval a jövőre meghagyandó 3-4 próba- szálvessző igéretéig eljutni meglehetős ellenszelet kellett legyőznöm.
lesz majd vasam, azt teszem be, de igy első két evben bőven jó, bár eleg masszív, 100 kilót tuti elbir persze ott már belógas is lenne meg nyikorgás. )))
meg amíg nem győz meg rola a kivi, hogy életképes nalam, addig nagy pénzt nem akartam beleölni.
Tegnap fotózott elrettentő példa Nyékládházáról. Sajnos későn érkeztem. De legalább tudtam beszélni a tulajdonossal és megigértettem vele, hogy jövőre már meghagy egy-két szálvesszőt a termőn.
Egyetlen pozitívum benne , hogy síkvidéken Észak-Magyarországon ilyen powerben dúskáló 25-30 éves kivipárt lehet fellelni.
Ez nem csak pókháló "szerű", hanem ténylegesen pókháló. Ez a szerkezet alkalmatlan a kifejlett lugas terheinek megtartására. Itt mázsás súlyokkal és azokra ható szél- és csapadéknyomással kell kalkulálni!
Mai pókháló szerű toldásom a haywardhoz, a tuscia részére. Bal oldalról fog érkezni a szár a piros cső mellett. Aztan majd jövőre meglatom hogyan tovább.
A kivihez való hozzá nem értés annyira általános jelenség, hogy sokat tűnődöm azon, jól meghatározott kritériumok mentén új iskolát nyithatna az emberi faj viselkedéstani és mentális tanulmányozására.
Ide már termővesszőktől megfosztott kivikre érkeztünk. De miután termés már így se - úgy se lett volna, kihasználtuk az alkalmat, hogy egy drasztikus beavatkozással (amennyire a megelőző csonkolás lehetővé teszi) kordonkarokat képezve, előkészítsünk egy megfelelő alakzatú, két év múlva bámulatosan termő lugast. (Minden rosszban van valami jó.) :))
"Szakértelemhiányos" kivik ilyen számban egy mindössze 50x50 méteres területen. Most még elég sokat ki lehetne hozni belőlük megfelelő korrekciós metszéssel. De miután a mostani állapotból rekonstruálható tavalyi helytelen beavatkozások elárulják a szakértelem hiányát, félő, hogy az ismeretlen tulajdonosaik rövidesen ismét nagy meggyőződéssel fogják őket megfosztani az idei termés lehetőségétől.
Na igen, annyi féle-fajta füge van, hogy nem lehet számon tartani, választani meg pláne nehéz.
Mi is azért csak a legjobb fajtákkal foglalkozunk, mert felesleges többel, 30-50-100 fajta közül nem lehet választani.
A Babits fügét konkrétan nem ismerem, annyit tudok hogy lila termésű.
Hogy a jégfüge (györöki lapos) variánsa-e azt nem tudom, ha a Miklós írja akkor biztos úgy van.
Bár én eddig úgy tudtam hogy a Babits inkább hosszúkásabb, mint lapos.
A Szahara fügéről nem hallottam :)
A fügék hullása általában környezeti körülményre vezethető vissza, szárazság, túl sok tápanyag (műtrágya), sok víz vagy drasztikus metszés, és évről évre másik fajta hullik.
A jégfügéről tavaly az első termés a tavaszi hidegtől hullott le, de ez majdnem mindegyik fajtára igaz volt.
A másodtermésből a jégfügékről szinte alig hullott le, vagy talán nem is.
Előtte voltak száraz évek, akkor hullott jobban.
Normál évben egyik sem hullik, persze normál év meg alig van.
Nagyon sok év megfigyelés kell ahhoz, hogy a fajták között eligazodjon az ember.
Azt se mondhatjuk, hogy innen néhány kilométerre, a határ szlovén oldalán sem élnének meg. :)))
Azt viszont mondhatjuk, hogy ott is többnyire a szakértelem hiányát tapasztalhatjuk. Ezért "helyremetszői" aktivitásunkat nemzetközivé terjesztettük ki. A képen éppen munkában a tudományba beavatott helyi helyremetsző aktivista.
Floo, azt szeretném kérdezni, hogy van-e lényeges különbség a györöki lapos és a Babits füge között? A DM honlapon utóbbit a györöki egyik variánsának írják. Olyat szeretnék ültetni, ami nem hullik, ezért kérdezem.
Amióta beleástam magam a fügék netes leírásaiba, teljesen belezavarodtam... "Szahara" fügét ismersz?
Egy hideg pinceelőtérben tartottam a kivit, olykor attól féltem, hogy elfagy, de megindult. Kénytelen vagyok minden fagyos éjjel most bevinni, de egyébként kint tartom. Nem vagyok meggyőződve, hogy a növények ennek örülnek, igaz, megindulva a fényhiánynak sem. Attól tartok, meglesz a böjtje. Több más növény is ezen a sorson van: lantánák, bougainvilleák, ciklámenek és a kumkvatfácska is. Olyan fordított világot élnek tehát, ahol éjjel melegebb van, mint nappal.
Az egyik ciklámen meg különösen furcsán viselkedik, egész télen nem tudta rászánni magát a virágzásra a két ablak között, holott tele van bimbóval. Az összes többi virágzott, sőt magot is hozott, emez a szentnek se. Most, hogy kitettem a szabadba, elkezdte emelgetni az egyre hízó bimbók fejét, holott lassan a ciklámenek pihenni fognak.
Nálunk a piacon időről időre(ősszel, nyár végén) megjelenik a piacon a vérbarack, abból tavaly vettem néhányszor 1-1 kg-ot, így a barackmagot elvetettem még a tél előtt, ezt már csináltam korábban is, igen jó arányban keltek következő év tavaszán, egy év alatt közel méteres magoncaim lettek. Azokat elosztogattam, elcseréltem, néhány fát hagytam meg, reményeim szerint az őszi vetésűek is jól fognak kelni.
ugyanis ha kiultetem, jön a tavasz, kihajt, nő, majd jon egy mínusz harom?
az uveghazban tavaly is már borult el, ugy megnőtt, de valahogy biztonsagosabbnak ítélem meg. ne hogy már az első évében kifingjon itten. fingjon ki jövőre. arra meg úgy sem tud, a bambuszok betakarjak télire. )))
Nino akkor én is ültessem ki a kiviket, nem kell várni a fagyok elmúltáig? illetve 34476-oshoz tettem egy képet, melyik oldalát vágjam le a porzós kivinél? illetve küldtem neked egy emailt pár napja, nem tudom tudsz-e benne segíteni :) köszi a segítséget! :)
"-Lila füge: első évben visszafagyott a takarás ellenére (-14 fok volt több éjszaka is), a következő évben terepjáró hajtott át rajta, de nem adta fel, most már megerősödött, terem, rendben van."
Melyik volt az a bizonyos "első év"? Mi volt a "takarás"? (Csak nem fekete vagy átlátszó fólia netalán?)
Nem szerencsés most a kivit fóliaházban tárolni, mert pillanatok alatt megindul, kihajt és utána már csak abszolút fagymentes, nyári viszonyok között lesz kiültethető. Ugyanakkor egy azonnali kiültetés esetén szépen követné az évszak időjárását és a begyökerezéssel jelentős előnyre tenne szert.
A domboldali parcella mekkora szintkülönbséggel van a völgyszint fölött? A domboldal egy nyitott síkságra, vagy egy másik domb által határolt szűk völgybe ereszkedik?
Nincs elég információm arról, hogy mennyi szó esik a talajról ezen a fórumon, és nyilván a talajminőség nem csak a nálunk szokatlan növények miatt különösen fontos. Annak dacára, hogy sokak általa irigyelt jó föld van a kertemben, mégis úgy tekintek a talajra, mint egy állandóan javítandó minőségre, amit programba kell venni, meghatározott technológia alapján módszeresen és teljeskörűen el kell végezni újra és újra. Sőt, miután első perctől kezdve úgy tekintettem a földre, mint olyanra, ami valamikor a következő generációé lesz, ezért a talajminőség a legfontosabb kérdés az egész kerttel kapcsolatban. Ültethetek bele akármit, távlatosan nem az az elsősorban fontos, hanem a termőképesség maga, annak jó, a jelenleginél is jobb szintje.
Nem érintetlen föld, és ez minden négyzetméteren látszik. Elültetek két jó kondíciójú, egyforma növényt, az egyik egy rakéta sebességével nő fel, a másik jócskán elmarad tőle, vagy épp a kipusztulás szélén vergődik. Csak látszólag van a két helyen ugyanaz a föld, de eleve nem egyféle minőségű talajt látok a kertemben.
A kertem valamikor jobb napokat látott, gondos tulajdonosa volt. Az utánuk következők nem voltak azok, sőt, nagyon rossz tulajdonosok voltak. Az eróziótól vándorló föld betemetett emberalkotta dolgokat, meg hulladékot, amik rejtve ott vannak a talajban. Így a kert valódi birtokba vétele évek munkájába telik, amíg négyzetméterről négyzetméterre mindent átfésülök, rendezett állapotba kerül mint talaj és ültetés. (Mindezen felül vannak vastagon esztétikai és funkcionális célkitűzések, hogy a szépségnek, a használhatóságnak és az élvezhetőségnek olyan együttese legyen, ami az ember boldoggá teheti.:))) )
Az eléggé kötött vályogtalajt komposzttal, trágyával, szalmával lazítom, javítom, az égetést a betegség miatt megsemmisítendő növényekre akarom korlátozni. Annak érdekében, hogy a komposzt mindenfelől könnyen begyűjthető és mindenfelé könnyen teríthető legyen, 5 helyen zajlik, illetve lesz a kertben komposztálás. A vízöblítéses vécé helyére komposztvécét tervezek, ami többszörös környezeti haszon. A gyomirtó, nitrogénalapú műtrágya használata fel sem merül, a szervestrágya mellett különböző talajjavító növényekkel, vetésforgóval, a biodiverzitás előmozdításával stb. akarom a talajminőséget emelni. Vannak a kertben területek, ahol gyakorlatilag a növények körében biodiverzitásról nem is lehet beszélni. Egy díszkertész biztos örülne neki, egyes helyeken olyan sűrű egy bizonyos fűféle, hogy a talajt nem is látni. Gyönyörűen nyírható, a mulcs eltűnik benne, nem mohásítja el, nem fojtja meg. A gyomirtózás kétes diadala.
A talaj vízháztartása az egyik legkényesebb ügy. Eleve mulcsozó fűnyírót használok, idén veszek ágaprítót, ami nem csak a komposztálódáshoz fontos, hanem a talaj kiszáradása ellen is jó. Ugyanakkor a talaj vízvisszatartó képesssége magas, és ez időszakonként megbosszulhatja magát. Ez az egyik legnagyobb probléma jelenleg előttem, ezért nem merem egyes növényeimet kiültetni.
Sokat gondolkodtam azon, hogy kell-e nekem pH-mérő. A talajom eleve meszesebb egy kicsit, mint egyes növények szeretik, de nem tudom, pontosan hányadán állok. A kontrollált savanyítás egyes részeken elképzelhető. Azzal se vagyok teljesen tisztában, hogy a csapadék hogyan hat a pH-ra. Befolyásolja az biztos. Muszáj lesz tehát a talajt ilyen szempontból is egy kicsit jobban megismerni.
olyan jó 1méter körüliek :) a porzós viszont dupla vessző, teszek fel róla egy képet. tápozásra mit javasolsz? jól megtrágyázom ültetés előtt a földet megfelelő neki?
Vérbarack, nálunk a szőlőben ez egy igen elterjedt fajta, magnemes, tehát a magoncok is értékesek, rezisztens a betegségekre, és ráadásul igazi őszibarack, nem csak a nevében :-), mert szeptemberben érik.
visszametszeni? miert, mekkorát kaptál? én tavaly egy hajtast hagytam meg, aztán hadd menjen. a fiúnál épp úgy. üveghazban jól beindultak, aztan a tuti tavaszban meg ki is lettek ultetve. öntözni kell, én tápoztam is, és őszig fel is megy négy méterre. Bár volt akinek nem. Egy zsák fenyőkérget is terítek a tőre ültetés után. bar lehet az ültető gödörbe is hintek keverve a trágyával.
Ma én is kivi és datolyaszilva tulajdonos lettem :)) a kiviket majd csak akkor ültetem ki, ha tuti nem lesz fagy, kérdésem, hogy mikor kell őket visszametszeni? (addig garázsban pihennek) illetve majd a pergoletta elkészítésénél a "vezér" dróttól balra és jobbra 70cm-re kell tenni a drótokat? képek alapján ennyit láttam :) ja és a porzós kivin két vessző megy felfele, akkor egyiket le kell vágnom igaz?
Bár nem gyümölcs hanem zöldségféle amit ajánlok, ez a batáta. A homokos talajt kedveli leginkább, nagyon egészséges, egyre elterjedtebb a termesztése hazánkban is.
