Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
"Hát abból a képből senki sem tudja megállapitani, hogy melyik szerelvényeket takarja"
Hogy pontosan mely kocsikat, azt tényleg nem tudni. Az biztos, hogy nem a legelső 4-et (100-103), és nem a 150-es pályaszámnál magasabbat.
Tehát a képen a 104-149 pályaszámú motorkocsik közül látszik egy adag. Ennél többet nem lehet megállapítani szerintem. Te tudod szűkíteni a kört ennél jobban?
Az Mk45, mozdonyok a nagy emelkedések miatt (hegyi pálya) kerületek Sárospatakra
Tönkre is tették a pályát rendesen is, a 32 t önsúllyal, meg a 8 t tengelynyomással:-)))
lényegében a Bodrogközi vasút egyik halálos itéletéről ezek is tehetnek (habár nem volt nehéz azt tönkretenni, mert sosem újitották fel a pályát komolyabban, csak drótoztak, fotóztak.)
Amikor pedig átkerültek Nyiregyre akkor pedig nem volt komolyabb feladatuk már, a Kendergyár többségében közúton szállitott, erre már jó volt az Mk48-as is (amiknek kb a felevolt az önsúlyuk)
Félreértettél. Folyt a polémia arról, hogy mikor jöttek be az első szerelvények, ennek tisztázására tettem be a két idézetet. Tudom, hogy az M44 146 csak '69 áprilisában lépett üzembe, így a fotón biztosan nem az első szerelvény van, de nem is állítottam, hogy a 100-103 psz. csoportba tartozó kocsik láthatóak a képen.
Az általad leirt ténynek ellentmond az eredetileg betett kép
Mint irtam, és te is megnézheted a listádban, az M44,146 gép 1969.04.29 hatóságizott
tehát az első szerelvényeket nem húzhatta az M44-es 1968-ban, mert az még nem is létezett akkor
A képen pedig komplett szerelvények vannak (saccra 2 szerelvény), ilyen téren pedig az is biztos, hogy ezek nem az első szerelvények, (tehát vagy 1970-es vagy 1972-es szállitásokból eredőek)
Jajjj, hát te is említed a sebességet, ismét figyelmetlen voltam! Illetve írod, hogy: A Hegyközi Vasút az ország legjelentősebb keskenynyomközű hálózata volt, a személyforgalom mellett a Pálházán kitermelt perlit és a Hegyközben feladott faáruk rendszeres teherforgalmat generáltak, ezek átrakása a sárospataki központi állomáson történt. Ezeket a tényeket mi sem bizonyítja jobban, hogy a nagyobb teljesítményű, Mk45-ös típusú kisvasúti mozdonyok a Széchenyi-hegyi Úttörővasút mellett kizárólag Sárospatak környékén közlekedtek.
Mindegyik MÁV kisvasút a legjelentősebb volt a maga nemében. Az Mk45, mozdonyok a nagy emelkedések miatt (hegyi pálya) kerületek Sárospatakra, Cegléden, vagy Debrecenben nem volt rá a síkpályán igény. Nnna de mindegy, ez csak szőrszálhasogatás a részemről. A lényeg, hogy a híd áll, jó lenne, ha kerékpárút, vagy gyalogos forgalom kerülne rá.
Ezzel nincs gond, sőt, nekem is megvan a "Zemplén kisvasútjai" c. könyv. Azt hittem, a "legek"-re, hogy olyasmikre gondolsz, mint hogy ezen a hálózaton volt a legnagyobb menetrend szerinti sebesség (motorkocsik 60/km-val). Menetrenden kívül Békéscsabán is mentek ennyivel PVG-vel.
A 100-103 psz. kocsik 1968 szeptemberében érkeztek, és az átalakítások ellenőrzése, a kellő üzemi tapasztalatok megszerzése érdekében a négy motorkocsi M+M egységekben próbaként 100* km-t futott a Fehér úton készülő felszíni vonalrészen
Keller László: Tízéves a metró Elektrotechnika 73. évfolyam 1980/8. 313-319 oldal
*Lemaradhatott az ezer szó, mivel egyéb források 100 ezer kilométeres futópróbáról tesznek említést.
EV 100-103 1968.09.15.
György Villányi: Hungarian Motive Power Frank Stenwalls Förlag Malmö, Sweden 1998
Igen, teljesen egyformák voltak a motorkocsik - annak ellenére, hogy zárt szerelvényként, sorba rakott pályaszámokkal használták őket alapvetően. Egészen addig, amíg el nem kezdték a selejtezéseket.
A szakirodalom szerint az első 2 évben 3 kocsival jártak a szerelvények. (Hogy az első két hétben más lett volna, arról nincs információm. '72-80-ig naponta jártam vele, figyeltem is a járműveket, így konkrét személyes tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Tehát fixen emlékszem a 4 kocsira az első időszakban. Külön kedvencem volt a 100-103 pályaszámú fénycsöves szerelvény.
Nem vagyok metro szakértő, sosem foglalkoztam vele, de szerintem egy kaptafára készültek, ha volt valami változtatás, az a 3-as metro esetében tudom elképzelni
Nem irtam azt, hogy ellentmondtál volna, de az első képen, amelyen az M44-es huzza a BKV mozdonyával a szerelvényt, még a tetőszellőzök sem látszanak.
Én utaztam rajta amikor megnyitották a vonalat, egy hétig ingyen lehetett utazni rajta, de nem emlékszem konkrétan, hogy hány egységből állt a szerelvény, de biztos, hogy háromnál több volt, már csak azért is, mert mindenki kiváncsi volt rá, és tömegnyomor volt.
Hála isten azóta nem ültem rajta összesen 10-szer:-))
Mert biztos, hogy nem a budapesti K-NY-i metróra. Az ebben az időszakban 3 (1970-72), majd 4 (1972-76), azóta 5 motorkocsiból áll.
Az É-D-i vonalon jelentek meg először a vezetőállás nélküli motorkocsik (3000-es sorozat). Itt a szerelvény két végére kellett egy-egy vezetőállásos motorkocsi (300-as sorozat). Ezek voltak az első sorozatban fénycsővel szállított metrókocsik. A 100-104 kocsikat itthon alakították át, nekem van olyan képem, ahol a 100-103 kocsik egyikében még izzós búra van. A 104-es kocsit 1976-ban fénycsövesítették, amikor 5 kocsisak lettek a szerelvények.
A Mk 45-ösök a Bodrogközi és Hegyközi kisvasutak felszántása után a Nyírvidéki kisvasúton is megfordultak tekintélyes szerelvények élén, aztán kerültek át Hűvösvölgybe. Rétközben elsősorban mezőgazdasági terméket szállítottak, no meg itt is jelentős volt a személyforgalom, amíg nem rohadt szét teljesen a pálya. Aztán a dombrádi kis járműkiállítást is szétverték szó szerint. Tervek szerint a dombrádi vonalat meghosszabbították volna egészen Kisvárdáig, két nagyvasúti csatlakozást teremtve ezzel.
Kár ezekért a kisvasutakért, jól felfűzték a kisebb településeket és könnyen elérhetők voltak, mivel a falvak közepén vezetett át a pálya. 60-as pályával és központi fűtésű kocsikkal, vagy motorkocsikkal nagyon hasznos tömegközlekedési eszközök lehetnének most is és fellendíthetnék a térség idegenforgalmát is.
Én nem mondtam ellent neked semmiben, csak tovább szűkítettem a kép készítésének időpontját a kocsik formája alapján. Az viszont kizárható, hogy '72-ben, vagy később készült volna a kép.
Nem irtam azt, hogy ezek a szerelvények az elsők lettek volna. (mivel a Metro kocsikból nem tudtam megállapitani)
de irtam azt elöszőr, hogy 1972-1975, majd azt, hogy 69-72 közt készülhetett a kép
Az általam belinkelt linken is benne van, hogy az első szerelvényeket 1968-ban gyártották, ami nem jelenti azt, hogy abban az évben be is hozták Magyarországra. Az emlitett WEB lapon a BKV állományba vételének dátuma 1969.09.15 (ha jól emlékszem), ezt irta olyan aki per pillanat is a BKV-nál dolgozik egy-két napja.
Tehát a kép alapján úgy belefér dátumilag, az 1969-es, 1970-es, illetve az 1972-es Metro szállitások is.
Szeretném még azt is megemliteni, hogy az 1975-ös Ganz-Mávag a MÁV-nak szállitott M63 gépei is még zománc táblával jöttek ki a gyárból.
A későbbi szállitások esetében már nem igen jöhet számitásba e téren a fotó, mert akkora már a MÁV elkezdte átfesteni a mozdonyait, és az ilyen festések után kerültek fel a házilag barkácsolt csillagos pályaszám táblák a mozdonyokra.
Nem egyszerre, hanem folyamatos idő különbségekkel, ahogy a gépeket festegették át
Molinári bácsi teljesen jól emlékszik. Az első 4 kocsi 1968-as gyártású volt (nem emlékszem, hogy honnan van az információ, de valószínűsíti a kocsi belseje. Apróságokban, de eltért a többitől (pl. fa díszlécek a tetőszellőzőknél). A következő sorozaton a gyártási táblákra 1969 volt írva, ez a vezetőfülke bejárata fölött volt - amíg le nem szerelték, vagy el nem lopták. Az első 50 kocsinak volt csak a homlokoldalán viszonylatjelzőnek hely. Mivel HB honlapja szerint a 149-es kocsinak az állománybavétele 1970. ápr. 2-án volt, így a kép ezelőtt készült. Kizárható viszont, hogy az első kocsik vannak a képen, mert én 8-at számoltam össze, tehát a 0 széria 4 db-ja (100-103) nem lehet. Azt tudom elképzelni, hogy az első sorozatpéldányokról van szó.
Ebben, mind a két állításban tökéletesen egyet értünk! Én, személy szerint már csak azért is örülök neki, mert ezen kívül 3 ilyen képhez jutottam hozzá. Igaz, hogy az viszont egy és ugyanazon vonat eleje és a vége, egy villanymozdonnyal, egy V43-assal. Szerintem nem is történt más, mint közösen tisztáztunk e képpel kapcsolatban 2 félreértésre okot adható információt! Ez viszont majdhogynem mindenki érdeke, és mindenki hasznára válik!
Elnézést, de valami nem egészen kerek! Vagy NEM a (legelső) metrókocsik, vagy az 1969-es dátum nem az igazi! Ugyanis. A Metrónál kezdtem a vasúti járműszerelői pályafutásomat. Az akkori "öreg" metrósok sokat meséltek a "hőskorról"! Tőlük, az ő visszaemlékezéseikből tudom, hogy már 1968-ban nemcsak voltak kocsik itthon Magyarországon, de már elég intenzíven el is kezdődtek a próbafutások, illetve ezzel párhuzamosan a Szovjetunióban kiképzettek közvetítésével a motorkocsi vezetők és segédvezetők képzése! Ezt több ténnyel is alátámaszhatom. Először is, idővel a birtokomba került, -és még most is megvan!- a legelső, MAGYAR rajzkönyvek egyike, "Az Ev tipusú metró motorkocsi gépészeti és közlekedésdinamikai rajzai" című oktatóanyag. Ennek a hatálybaléptetési dátuma 1968 július 10. Olyan nagy nevek fémjelezték, mint:
- Várnai József okl. közl. mérnök (személyesen is ismertem, mint vontatási szolgálatvezetőt! Az aktív pályafutása során mindvégig eredeti szovjet jogosítvánnyal rendelkezett, a magyar "csak" annak mellékletét képezte!)
- Hidvégi Károly A Földalatti Vasú Vállalat vezérigazgatója
- Sulyok Sándor okl. gépészmérnök
Másodszor. A típusengedély megszerzéséhez (ill. természetesen a megfelelő számú motorkocsi személyzet kiképzéséhez!) 100.000 km-t kellett az első szerelvényeknek részben a Fehér út - Pillangó utca közti -ma is- próbapályán, részben az időközben elkészült alagútban lefutniuk! Márpedig ha ezt 1969-ben kezdték volna el, bajosan indulhatott volna meg a hivatalos utasforgalom 1970 április 4.-én!
Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett az "ellenkezésem"!
A Bodrogközi Gazdasági Vasút első szakaszát 1913-ban adták át a forgalomnak, bekapcsolva ezzel a gyakran árvízzel sújtott és többnyire csak szekérúton megközelíthető térséget az ország vérkeringésébe. Az új közlekedési eszköz előnyeit felismerve a Hegyköz települései is szorgalmazták a vasútépítést, így 1924 végére megépült a Hegyközi Vasút SátoraljaújhelyFüzérkomlós szakasza is. A két hálózat összekötése 1927-ben valósult meg, Sárospatak és Sátoraljaújhely között (a meglévő kétvágányú, normál nyomtávú pálya mellett) új vasútvonal épült. A Tisza túlsó partján szintén jelentős keskenynyomközű vasútvonal üzemelt, a Bodrogközi és Nyírvidéki Vasút összekapcsolása 1930 októberében történt meg, ekkor adták át a Balsa és Kenézlő községek között húzódó vegyes forgalmú Tisza-hidat. Ennek köszönhetően több mint száz kilométeres összefüggő kisvasúti hálózat jött létre, fellendítve így mindkét térség gazdasági életét. A mai napig egyedülálló, keskenynyomközű gyorsmotorvonatok közlekedtek Sátoraljaújhely és Nyíregyháza között, 60 kilométeres óránkénti legmagasabb sebességgel.
Ennek a virágzó korszaknak a második világháború vetett véget, a visszavonuló német csapatok ugyanis elpusztították a balsai Tisza-hidat. A hegyközi-bodrogközi térségben továbbra is a kisvasút maradt a legmeghatározóbb közlekedési eszköz, a hetvenes évekig gyakorlatilag párhuzamos autóbuszjáratok egyáltalán nem közlekedtek. A Hegyközi Vasút az ország legjelentősebb keskenynyomközű hálózata volt, a személyforgalom mellett a Pálházán kitermelt perlit és a Hegyközben feladott faáruk rendszeres teherforgalmat generáltak, ezek átrakása a sárospataki központi állomáson történt. Ezeket a tényeket mi sem bizonyítja jobban, hogy a nagyobb teljesítményű, Mk45-ös típusú kisvasúti mozdonyok a Széchenyi-hegyi Úttörővasút mellett kizárólag Sárospatak környékén közlekedtek.
Gigant klub honlapján volt az alább linkelt kép a 2012-es zetorról, de mivel nem jön be a honlap, így nem tudom lementeni. Aki lementette ezt a képet annak idején, az legyen szives feltölteni ide, vagy elküldeni a publikus email címemre!
Üdv, tiszteletem, és köszönet ennek a képnek a közzétételéért! Így már nekem több, mint 20-ra növekedett (+ egy érdekfeszítő újságcikk képei!) ez az, egyébként mélységesen elitélendő esemény képtára!
M61,004 végzetes sérüléseket szenvedett a súlyos badacsonylábdihegyi balesetben 1999. június 4-én péntek délután 5 óra után néhány perccel. Az 1973-as számú vonat röviddel Badacsonylábdihegyen való áthaladása után a pályán keresztben fekvõ kidõlt fának ütközött rövid vészfékezés után kb. 70 km/órás sebességgel (a fa idõbeni észlelését a jégesõ és a közvetlenül az e pályaszakasz elõtt elhelyezkedõ ív lehetetlenné tette), majd a levegõbe emelkedett és a forgóvázak leszakadása után mintegy 120º-os fordulatot megtéve oldalával a pályán landolt:
Hegyközi-Bodrogközi Kisvasút, amely több okból is a hazai keskenynyomközű vasutak legjének számított. A kisvasúti hálózat legfontosabb műtárgya dacolva az idő vasfogával még napjainkban is a Bodrog folyót íveli át.
Matuska Szilveszter műve: 1931.szept.13. 00.20-kor robbant a Biatorbágyi viadukt,a mozdony az első 6 kocsival a mélybe zuhant 22-en azonnal meghaltak+sok sérült.
Nem igazán készülhetett a hatóságija előtt, nézd meg, milyen lomb van a fákon (Igaz az még most is van). A nap elég magasan áll ahhoz, hogy ez inkább egy tavaszi kép legyen. 2 héttel a járgány hatóságija előtt (~nov. 18.) a nap nagyjából ott kel, ahonnan a képen süt. A Suncalc-on lehet szórakozni a dátum-idővel, balra fent, a helyszínt már beállítottam.
És ismét köszönet az olvtársaknak az érdekes hozzászólásokért. Élvezet titeket olvasni, ha belejöttök :-)
Azt hiszem, főleg itt, felesleges vitetkoznunk az egyes tantárgyakról. (Én a foxi-maxit csak kívülről láttam, így nem tudom megítélni, hogyan folytak ott az előadások.)
Más:
Felteszek 1-1 képet, melyet 2001.11.10-én, a KöKi kijárati váltóin túl egykor állott beton híd utolsó és utolsó utáni másodperceiről készítettem:
Fotókat nem láttam róla, de egyszer beszéltem a szerelvényvonat mozdonyvezetőjével, aki ma már nem mv. Vonóvezeték szakadás miatt a berendezés úgy érzékelte, hogy a II-ra áll a vas, közben meg a IV-re állt, de ott állt a katonavonat is. Azt mesélte, úgy állt össze a két Szili (1310 - 1086), hogy a törőlemezek beszakadtak és az ablakrácsok éppen összeértek.
Nem hiszem, hogy azok a "hittan jellegű" tárgyak a kutyán kívül bárkinek is hiányoztak volna, illetve hiányoznának.
Hasonlók* ma is vannak, a jövőben is lesznek, legfeljebb "korszerűsödik" a tartalmuk. Amit én hallotam róluk, az alpján volt, ahol igen élvezetessé, tartalmassá tudták tenni (pl. éppen a Foxi-Maxin)-csak kicsit rugalmasabban kezelték a tárgykört (mondjuk nem a párttörtre gondolok...).
Ha az ember téved, akkor korrigáljon. Én is ezt teszem. Újból megnéztem a képet, és a hozzászólásokat, és valóban, ha a szergej a 2. vágányon van, akkor a kép KöKi-n készülhetett. A széles "perronon" tényleg álltak padok.
Nem hiszem, hogy azok a "hittan jellegű" tárgyak a kutyán kívül bárkinek is hiányoztak volna, illetve hiányoznának. (Párttörténet, szocialista gazdaságpolitika, a munkásmozgalom története, stb. témákban. Mindez NEM a "foxi-maxi egyetemen", hanem az ELTE TTK-n!)
Mikor éjjel a 411 és 424-esek bekéredkeztek, hogy a Fradiba menjenek keresztül az állomáson. Már úgy este 7 órától jöttek- mentek a tehervonatok, úgy 60-80 méterre a sínektől állt a házunk, igaz az ablakok a mizsei vonal felé néztek de az azért pár száz méterre volt. Persze engem akkor nem érdekelt a vasút. Rizmajer.
Köszönöm, bevallom eddig is ebből puskáztam. A sodronykerítés a kettő-három közt van, M62 a kettőn áll. Tőle balra még látszik két vágány (egy és vontató). A jobb oldalon pedig a két kijárati jelző biztosan látszik.
csak azok a fák ne lennének olyan közel a sínhez.
Az M-jelzőhöz viszonyítva talán nincsenek is olyan közel.
Azért le a kalappal a régiek előtt, egy ilyen állatorvosi ló állomással lebonyolítani az akkori forgalmat. Ehhez képest Kőfelső maga a Paradicsom.
'69 januárjában már megindult a menetrend szerinti villamos üzem, így 1szerintem '68ban már bőven építkezhettek az állomáson. Ez talán még tovább szűkíti a kört.
Közben megnéztem, a képen szereplő M62 051-nek 1965.12.02-án volt a hatósági vizsgája, vagyis a kép szinte bizonyosan az után készülhetett. Azért csak szinte, mert más sorozatok általában a vizsga előtt tehervonati próbáztak, mérlegeltek, stb, így egy két héttel korábban már mozogtak a hálózaton. Azt viszont nem tudom, hogy ilyen próbák a Szergejeknél voltak-e.
A távolban látható beton íves hídhoz hasonló valóban volt KöKi-n. Padok viszont 57-ig visszanyúló emlékezetem szerint nem voltak.
Emlékekkel nem igazán szállhatok vitába, de darabra megvanak a vágányok (balra 3, jobbra2), és a "III" is mintha éppen egyenesen bújna a felüljáró alá.
Sok "hittan jellegű" egyetemi vizsgámra készültem ott az egyik gömbakáchoz támasztott bringám nyergében. Aztán ha jött valami gőzös - és akkor még csak azok jártak arra, meg néha-néha 1-1 Ganz dízel motorkocsi - akkor becsukódott a könyv, és kezdetét vette a nézelődés, és a látvány élvezete.
No, akkor már érthető, mi hiányzik a mai hallgatók felkészülésének motiválásához.
Hogy őszinte legyek, én csak arra emlékszem, hogy a Nyugatiból jövet mindig elmentünk jobbra a széles peron mellé. Valami fura alakú hirdetőtábla? is volt a vasút és a gyorsforgalmi között.
A távolban látható beton íves hídhoz hasonló valóban volt KöKi-n. Padok viszont 57-ig visszanyúló emlékezetem szerint nem voltak. A kispesti oldalon volt egy földes gyalogút a Fradiból jövő vágányok mellett, aminek a másik oldalán gömbakácok álltak. Azon túl a Ferihegyi műútig egy kis kukoricaföld/füves rész volt, majd a műutat szegélyező bokorsor. Elég gyakran megfordultam arra. Sok "hittan jellegű" egyetemi vizsgámra készültem ott az egyik gömbakáchoz támasztott bringám nyergében. Aztán ha jött valami gőzös - és akkor még csak azok jártak arra, meg néha-néha 1-1 Ganz dízel motorkocsi - akkor becsukódott a könyv, és kezdetét vette a nézelődés, és a látvány élvezete.
Nem is a lajosiakra gondoltam, hanem a ceglédiekre. A helyszínrajzot elnézve egy páratlan ceglédinek át kellett térnie a páros átmenőre (III), vagy a IV-re; így értettem, hogy fogott mindent.
Na ez az időtényező, mert én '69, 70, 71-ben voltam ott, és '71. február 15.-én leszereltünk, épp időben, mert utána beöltöztették a határőrséget. És akkor még nem volt 154-es.
Itt már egyenruhás kiskatona őrzi a betont. Mi még csak kutattunk, biztosítotunk, útlevelet kezeltünk, és én pl. az átszálló utasokat kezeltem, és gépet indítottam. Még az eltéritett TAROM-ot is nekem 'sikerült' indítani. Rég volt, és igaz volt. Rizmajer.
1975-ben utaztam egy ilyenen Londonba. A MALÉV akkor az IL-18-sokat más csak teherszállításra használta, Londonba általában TU-134, ritkábban TU-154 repült
A megoldás ott van benc78-nál, ez bizony a Fővárosi Művelődési Ház hűlt helye. A franc se gondolt rá, hogy le kéne fotózni. :-((( Tkp. már az első szárny bontásakor buktunk...
Talán mert az idők során nagyon vasúti témájú lett, annak viszont vannak más fórumai is.
Nekem nagyon tetszettek ezek a gépek, a legszebb formatervnek tartottam. A terv még 1968 előtt, a prágai tavasz idején készült. Érdemes összehasonlítani a későbbi bumfordi cseh mozdonyokkal... Persze a dolognak ára volt: az üvegszálas müanyag homlokfal iszonyú munkaigényes és ennek megfelelően nagyon drága lehetett...
helyen folytatni? Ez ugyanis kifejezetten a "sárga síndöcögvényekkel" foglalkozik. Ott biztosan még több olvasó és hozzászóló lenne, és ami éppen ilyen fontos, a villamosok iránt érdeklődők biztosabban megtalálnák ezeket a hozzászólásokat.
A távos kocsikra vonatkozoan azok a kocsik amelyek a Lőrinci villamos vasuttol kapta az egyesitéskor a BSzKRT azokon pantográf áramszedő volt. Mig BSzKRT tulajdonában lévő
kocsikon pedig lyra áramszedő volt.
Kűlőnben ismeretlenűl is gratulálok az Őn által épitett tőbb győnyőrű modellekhez!
Elnézést, de a tengelytávra nem válszoltam. Mivel a 3200 tip. kocsik tevezésének idejében komoly műszaki tervező gárda volt és alaposan meggondolták, hogy mit gyártanak.
A 3200 ikerkocsik azért nem jártak szolóba részint, mert iker űzemre készűltek és egy vezetőállásu volt. Gondolom olyan viszonylatokra tervezték ahol csak visszafogó váltó volt.
Írásodat egyáltalán nem éreztem kioktatásnak. Én csak a 60-as, 70-es évekből származó (sajnos már erősen porosodó) emlékeimet írtam le. (Ha korábban elolvasom a Wikipédia idézett szövegét, akkor valószínű erre nem került volna sor, hiszen az igen kimerítően tárgyalja a "bukfenceket".)
Gondolom, az FVV-s időkből számos olyan ismereted, emléked van, ami közérdeklődésre tarthat számot a villamosos topicban. Ha viszont ide, a vasutas fórumba írod be, akkor félő, hogy a villamosok iránt érdeklődők nem fognak rátalálni.
Visszatérve az Erzsébet hidi képre azt csak azért tettem fel, hogy már abban a korai időben
is kőzlekedett a hidon "Bukfenc".Mint irod a bukfenc és a távos kőzőtt csak az áramszedő a kűlőnbség. Valóban általában a távosoknál pantográf az áramszedő, de már ezen tip. is láttam lyra áramszedőt is. Bukfenc csak lyra áramszedővel járt.
A véleményemmel senkit sem szerettem volna kioktatni, ha valakit zavartam akkor továbbra is maradok csendes olvasó.
Ami messziről is lehetővé tette a két típus megkülönböztetését az az eltérő áramszedő volt. A "távosoknál" pantográf, a "simáknál" egyszerű lant áramszedő volt a kocsi tetején.
Ha valamire rosszul emlékeznék, elnézést kére, de sajnos az idő múlása nem tesz jót az emlékeknek.
Kösz. Csak azért kérdeztem, mert én úgy emlékeztem, hogy a 44-es az Erzsébet híd átadása után (tehét amikor már a Moszkvára járt) UV volt. A 60-as is talán akkor lett Bengáli... (köszörültek is rendesen a Nagyenyed utcában...)
De ez nem fotó. Majd ha beszkennelek... :-)) (villamos nincs, csak épület)
Emlékeim szerint "bukfenc" két, illetve három kocsi típust takar. Két féle motorkocsi és egy féle pótkocsi közlekedett belőlük. Talán ez lehetett az első olyan villamos sorozat, amelyben zárt vezetőállást alakítottak ki gyárilag. Az egyik motorkocsi típus (ha jól emlékszem 3500-as sorozat), a "távos" mindkét végén vezetőállás volt kiépítve, ezért az egymagában is közlekedhetett. Ezekből, és a hozzájuk illő pótkocsikból M+P+M, M+P+P+M és M+P+M+P+M összeállítású szerelvényeket tudtak kiállítani. Ezek közös jellemzője volt (gyerekszemmel nézve) a szögletes ütköző, melyen - talán két - légvezeték csatlakozó is volt látható. Később az M+P+P+M szerelvényeket ketté osztották, a motorkocsi egyik vezetőállását kiszerelték, és a pótkocsi egyik végébe építették be, de nem alakítottak ki zárt vezetőállást. Így (ingázni is tudó) M+P szerelvényeket tudtak kialakítani belőlük. (Azt sajnos nem tudom, hogy mire szolgált a légvezeték. Talán a rögzítő féket, vagy a távvezérlést mőködtették pneumatikusan?)
A másik motorkocsi típusnak csak az egyik végén volt vezetőállás, nem volt bennük kompresszor. Két ilyen motorkocsit a vezetőállás nélküli végüknél fixen összekapcsolva alakították ki az iker szerelvényeket. A vezetőállás felőli végükön normál, kerek tárcsás ütközők voltak. Üzemi fékezésük motorfékkel, rögzítő fékezésük pedig kézifékkel történt, mint az 1500-as sorozatnál.
Ami messziről is lehetővé tette a két típus megkülönböztetését az az eltérő áramszedő volt. A "távosoknál" pantográf, a "simáknál" egyszerű lant áramszedő volt a kocsi tetején.
Ha valamire rosszul emlékeznék, elnézést kére, de sajnos az idő múlása nem tesz jót az emlékeknek.
"A szétcsatolt járművek egyenként üzemképtelenek voltak."
Ez szerintem az ikerkocsikra vonatkozott. A távvezérléses kocsik egyenként is működőképesek (voltak). Lásd a nagyvasaknál: a Szilik egy részén ki van építve a távvezérlés. Mégis tudnak egyenként közlekedni. Nézd meg ugyanakkor a ruszkik ikermozdonyait: azokat csak párban látod.
Kedves "rizibácsi", és hogy Te se "maradj ki", végre összeterelgettem egy fűtőházba" a
szerte-szana pöfékelgető 424-eseimet, így találtam egy képet, mely -mondhatni!-, szinte milliméterre ugyanott lett lekapva, mint ez! Csak azon hússzal "több" Bivaly (424 287) igyekszik át ugyanezen kereszteződésen! Sajnálom, mivel nem tudom ki annak a képnek a készítője, ezért nem teszem "közszemlére", de magánban szívesen elküdöm!
Különben pedig SZEVA! Ne pletykálj semmi rémhírt, nem lettem másfél év alatt "tujafan", maradok a tőlem megszokott /és "elvárható"!/ "nagyvasaimnál", csak a "Bukfenc" szolgáltatott "okot" "némi kis nosztalgiázásra!
Sok évtizeddel ezelőtt (per pillanat már LIX !) egyszer futólag láttam egy régi magyar filmben egy jelenetet: 44-es viszonylatként "Bukfenc" állt a Moszkva téren, tehát a Bözsin keresztül. A háttérben tisztán ki lehetett venni a hajdani "Trombitás kert" jellegzetes bejáratát. Valahol pedig viszontláttam ebből a filmből egy kinagyított kockájának a képét. A legnagyobb vaószínűsége ennek, amikor egy évet Zuglóban dolgoztam. Mivel mindig is onnan adták ki a 44-es járatot, az ottani, kevés ismerőseim egyikétől annyit sikerült megtudnom, nem tudnak róla, hogy a 44-esen menetrend szerint közlekedtek-e ezek a tuják, de elképzelhető, hogy esetleg kísérletként valóban megeshetett az eset. De lehetett akár egy elfuserált kocsikiadás, akarom srájbolni, kocsikinemadás is!
Ebben -többek között szerepel egy mondat, amit idézni is szeretnék:
"A szétcsatolt járművek egyenként üzemképtelenek voltak."
Ez -nekem- egyben a távvezérlés szükségességét is jelenti. Ebben persze, miután én oskolában tanították, hanem az élettől tanultam a vasúti járműszerelést, tévedhetek, de valójában erre (a külön-külön üzemképtelenségre!) gondoltam, ezért kérdeztem a "páros" esetleges fennmaradásának lehetőségét! Ha a kettő nem következik automatikusan egymásból, elnézést, senkit nem állt szándékomban rosszul tájékoztatni. A honlaphoz pedig Mindenkinek jó szórakozást!
Bár nem én lettem megszólítva, azért írok, mint a régi Erzsébet-híd szerelmese, és mint olyan utas, aki mind a "távos" mind a "nem távos" ikerkocsikon utazott hajdanában.
Ha jól látom, két különböző "bukfenc" szerelvény látható a hídfőben. A jobboldali a "lant áramszedős" a "nem távos" iker kivitel, míg a baloldali egy három kocsis "pantográf áramszedős" M+P+M összetételű szerelvény. Ez lenne szerény véleményem (és emlékeim) szerint a "távos" szerelvény. Ha tévedek, elnézést. Ha nagyobb lenne a kép, látni lehetne az ütközőket. A "távosnak" szögletes, a "nem távosnak" kerek ütköző tárcsái voltak.
Mikor járt a 44-esen Bukfenc? Az Erzsébet híd újjáépítése elôtt úgy emlékszem, 1500-as járt pótkocsival és a hídfô elôtt Y-nal fordult vissza. A híd megépítése után pedig már mintha UV járt volna (???) Vagy rosszul emlékszem?
Csak tájékoztatni szeretném , mint régi FVV Főmühelyben dolgozo, hogy a 3200 és 3300 pályaszámu ikerkocsik nem voltak soha távvezérlésüek.TR4,5/14 tip Ganz motorokkal és főáramkőrű kontrollerrel műkődtek.
Jó kis "Bukfenc" 67-esek, 44-esek, kii tudja, hányas viszonylatokon még? Vajon, van- e belőlük -főleg!- üzemképes példány? Ha jól emlékszem az öreg békávésok, efvévések visszaemlékezéseire, legalább kettőnek kell(~ene) lenni, mivel iker távvezérlésűek voltak.
Volt az még Autóbusz pálya is. Ott mondták meg nekem, hogy belőlem nem lesz NB I-es focista.Nem estt jól, de van-volt élet az első osztályon kívül is. Mintha valaki most is ilyeneket mondana, csak nem egy kisfiúnak. Rizmajer.
Arra nem emlékszem, hogy mikor szüntették meg a 63-ast (talán akkor, amikor az Üllői úton felszámolták a villamosközlekedést a Határ út és a Kálvin tér között), nekem csak az 1964/65-ös tanévben volt fontos ...
Ha jól tudom, a 63-as megszüntetésében az is közrejátszott, hogy az egyetlen járat volt, ami a Szabadság hídról észak felé kanyarodott (miután a 60-as villamos felkerült az Erzsébet hídra) és szúkség volt egy lámpa fázisra csak a villamos miatt.
"Az vagy a 13-as ment még ki a Határ útra" - a 13-as villamos valamikor régen az Élessarok és Pesterzsébet, Nagysándor utca között közlekedett, aztán a Fehér úton meghosszabbították a vonalat az Örs vezér térig. A 3-as metró átadása után egy ideig Pesterzsébet helyett a használtcikk-piacig járt (ekkor szűnt meg a Nagyvárad térről Pestimrére közlekedő 51-es, illetve a Nagyvárad tér és a használtcikk-piac között közlekedő 51A jelű villamos). A Nagykőrösi út átépítésének megkezdésekor került a végállomás a használtcikk-piac helyett a Gubacsi út és Határ út sarkára. A 63-as villamos sosem járt Óbudán, eredetileg a Nagyvárad teret és a János kórházat kötötte össze, aztán egy ideig nem volt 63-as, majd a Mexikói út és az Örs vezér tere között létesített új járat kapta meg a 63-as jelzést. Ezt a 63-as és 13-as vonalat egyesítették 2001-ben, ez avonal lett a 3-as.
"A 6-os, 135-ös az busz lenne?" - A 6-os busz a Nagyvárad tér és Óbuda, Miklós utca között járt. A 135-ös busz pedig a 35-ös busz gyors-variánsa volt, a 35-ös a Népliget és Pestlőrinc, Mednyánszky utca, a 135-ös pedig a Népliget és Pestlőrinc, Béke tér között közlekedett.
Jó a szemed! Nézted az utastájékoztató táblát? A 6-os, 135-ös az busz lenne?, 24-es is meg csak azért van rajta, mert van megállója a Nagyvárad téren? '62-'66 között jártam a Ludovikába, ha 50-es előbb jött a Hunyadi mozinál mint az 52-es, akkor egy megállóra még a 63-as is jó volt. Ja, meg volt az 53-as is. Rizmajer
Már kicsit korábban, a 2-es metró "utóhatásaként" 1972 végétől a János kórház helyett a Madách térig járt, 1973 vége felé megszűnt. Én is sokat utaztam rajta a Fővám(Dimitrov) tértől a Déliig, legtöbbször balatoni utazások "bevezetőjeként".
2000/2001-ben az Örs vezér ter és a Mexikói út között járt, aztán végleg megszűnt.
Ha már senki sem reagált ezekre a képekre, hadd tegyem én egy kérdés erejéig: Miféle kis masina látható a képeken? Valami nagyon házi gyártmánynak tűnik.
Üdvözlök mindenkit elöször is szeretnék gratulálni a sok régi fotókhoz nagyon jó nézni őket:)Szeretném meg kérdezni hogy kinek van fotója a következő gépekről: V43 1269,V43 1319,V43 126 szikről ( baleset ellőtiről) köszönöm előre is
Köszi szépen. Az L 2009-es mozdonyra gondoltam. Esetleg ez adhatta az ötletet a lemezárúgyár játékfejlesztő mérnökének. Sajnos ezt a mozdonyt nem láttam élőben, de még roncsként sem.
Igen ilyen volt amivel játszottam gyerekkoromban. Felnőttként meg megtudtam, hogy volt hasonló mozdonya a HÉV-nek. Zslevinek volt egy fotója, de nem találom.
"Az MG Építész Kft. meglévő képanyaga mellé további fotókat keres, főleg az épület belső tereiről és a tetőszerkezetről. Ezúton kérik a hg.hu olvasóit, hogy akinek ilyen kép van a birtokában, lépjen kapcsolatba velük (info@mgepitesz.hu), ezzel segítve a pontos és hű rekonstrukció megtervezését."
A búcsus műanyagvonatokkal együtt megette a rosseb...-:))))
Ugyanis nekem nem matchboxokat vettek a rokonyok, hanem vonatakat. Na jó, a dugóspuka, meg a rózsapatronos Colt is játszott. Foci, autó nem . Csak a vonat, mint tanult, zártfórumos kollégám mondaná...
Gyerek koromban gyűjtöttem a gyufásdobozokat. Nemrég kaptam egy régi dobozt, valaki talált több kartonnal a padláson. Gyűjtöttem gilettepengét is. Mára visszafogott vagyok, és csak a sajtcimkéket, turórudi csomagolást, déligyümölcs cimkéket gyűjtöm. Van még egy nagyon sújos a VW bogár lámpaüveg gyűjtése amiből 1000 féle létezik, és 70 féle van nekem, de ez már orvosi eset.
Persze ez úgy hülyeség, ahogy van. (424-est, 375-öst gyártottak fejlett ideológia szerint) De agitatíve ilyen apróságon bátoran átléptünk. Ahol fát vágnak, ott röpköd a forgács. A 411-es viszont tényleg nemigen szerepelt a korabeli kommunikációban. Uncle Sam véreres keze is a töretlen fejlódés igájába volt befogva, de ezzel nem dicsekedtek.
"Érdekes akkoriban a 303-as milyen sok ábrázoláson feltűnt. Pedig volt belőlük asszem vagy kettő...-:)"
Naná, hogy nem a hortyfasizmusból itt maradt ócskaságokkal dicsekedtek. Ott volt a gyönyörű szélp nagy szocialista 303-as. Kicsit béna, kicsit kevés van belőle, de a mienk.
De azért nem sikerült teljesen befogni a reakció pofáját. Elég sok helyen szerepelt a 424-es.
Érdekes akkoriban a 303-as milyen sok ábrázoláson feltűnt. Pedig volt belőlük asszem vagy kettő...-:)
Volt egy Lemezárugyár által elkövetett kisvasút, a "Tolató vonat", amiben egy kis gózös előre-hátra rohangált, és le-fel akasztotta magának azt a két kocsit. Középen volt egy átszelés, a két végén egy-egy kihúzó.
Egy jajdekék teherkocsira emlékszem, és fel kellett húzni. Jó nagy zajt csapva dolgozott. No, annak a papírdobozán volt egy 303-as grafika....
Már régen láttam a filmet, de úgy rémlik, Vácon fogadják zenekarral a "magyar négert". A mostani Bricostore melett, Soroksár és Pestimre felső között ugrik fel a tehervonatra, Soroksáron szedik le róla és az ottani felvételi épületből menekül ki, amikor összeakad a pékkel? és a rendőrökkel.
Én biztos nem "bántottalak" semmivel, már csak a V63 022 -"Szebb a Gigant, mint a páva!" miatt sem, ami az egyetlen ilyen kuriózumom! Ha AKARATLANUL tettem, beszéljük meg, tisztázzuk le emilkében! Állok elé! Mert az csak valamilyen félreértés lehet!
*********
"Minden bizonnyal "császár" lennék a különböző vasutasfórumokon, ...
... Esetleg a képeid kellenének."
Pontosan így értettem a "császárságomat"! Cserealapnak szolgálhatnának, ami révén hozzájuthatnék másokhoz!
(Sajnos, az "átkos" korabeli KRESZ táblát ["Fényképezni tilos!"] valamiért NEM engedi feltölteni!!)
2., Én eleve azt sajnálom, de nagyon ám, hogy késztetést se éreztem a fényképezésre!!! Igaz, elég szerény körülményeket tudtak a szüleim biztosítani, de ha mást nem, egy CMEHA 8-as (olv.: SZMENA 8! szovjet f.g.!) gépet minden bizonnyal tudtak volna nekem venni! A filmrre, előhívó és fixáló vegyszerekre, a fotópapírra való anyagiakat meg -amilyen megélnivaló voltam akkoriban!- valószínűleg elő tudtam volna magam is teremteni! Innentől nyerőjenő lehettem volna, mert az általános suliban működött egy, viszonylag jól felszerelt fotószakkör!!
Ha belegondolok, hogy pl. a V45 1001-esről hány SAJÁT KÉPEM lehetne, (és nemcsak a netes 2db, vagy egy kis szerencsével akár még a kérészéletű V43 1033-asról is lehetne...) Minden bizonnyal "császár" lennék a különböző vasutasfórumokon, és nem kellene -hogy úgy mondjam!- "kuncsorognom" egy-egy képért, valamint nem "kellene" SENKI -nem éppen tisztességes viselkedését lenyelnem... Hát... És ami a legérdekesebb, mivel az Erzsébet királyné útjai aluljárónál, fent a töltésen bámultam rengeteget a vasúti forgalmat, következésképpen VASUTASOK látták azt az ott tébláboló kisfiút, -tehát értelemszerűen vigyázniuk is kellett rá!- a ma oly divatos "tiltással" ellentétben, még ŐK biztattak a fényképezésre!! De ha nem, nem! Ami régesrég elmúlt, azt nem lehet visszacsinálni!!
"az OFOTÉRT-ben az előhíváskor kiszúrják és lesz haddelhadd." - A főniciaiak több ezer éves találmányával [money, ha valaki nem tudná...] akkor is megtalálható lett volna a lojalitásáról ismert ember... Ha nincs saját nyomtatója az embernek, (nem telik rá!), manapság sokkal rizikósabb egy-egy pendrive-on elvinni, papírképeket készíttetni! (Mert azért csak az az igazi!) Untig elég, -és honnan tudom ellenőrizni??- ha nem törlik a saját gépükről a leadott "negatívok" tartalmát???
Érdekes dolog a tilalommal kapcsolatban. Legalábbis magamra vonatkoztatva. Teljesen elfogadtam azt a tényt, hogy nem szabad vasutat fényképezni. Többnyire nem is próbáltam. Pedig nem egy esetben megtehettem volna következmények nélkül. Aztán máskor, az emeleti vendégszoba ablakából, a reluxa résein át, nagy merészen készítettem egy ilyen képet. (1973 Szomathely)
<<Egyébként én is sokszor bánkódom azon, hogy régen mi mindent nem fényképeztem le.>>
Ezzel én is így vagyok - régi fotóimat időnként átnézve megpróbálok rajtuk olyan motívumokat keresni, ami akkor csak háttér vagy figyelmen kívül hagyott mellékszereplő volt. A vasútfotózás nemcsak a filmes technika miatt volt más, hanem a vélt és valós tilalmak és az ebből eredő összes mellékjelenség miatt - ez már sokszor volt téma és gondolom mindannyiunk számára ismert. A 30 évvel ezelőtti vagy még régebi vasút szinte minden részlete ma már historikusnak számít és minden képen lehet érdekességet találni. Természetes, hogy a vonójárművek vonták magukra a legtöbb figyelmet és voltak elhanyagolt motívumok is. Érdemes a negatívjainkat, diáinkat még egyszer átvizsgálni, lehet, hogy maradtak képek, amiről annak idején nem készítettünk papírképet, mert nem volt annyira érdekes - akkor. Biztos vagyok benne, hogy előkerül egynéhány motívum, amire már nem is emlékszünk, de mai szemmel nézve nagy meglepetést okoznak majd. Sok kincs lapul még az archívumokban.
Egyébként én is sokszor bánkódom azon, hogy régen mi mindent nem fényképeztem le. Persze a filmes fényképezés idején jobban meg is gondolta az ember, hogy mit fényképez le. De azért igen sajnálom, hogy pl. a mostanában az MVP-ben pihenő gőzdarut elmulasztottam lefényképezni működése közben.
Természetesen nem az a bajom, hogy sikerült a mozdonyról egy ilyen jó felvétel. Azt sajnálom, hogy a fényképészek, régebben is és ma is, többnyire a vontatójárművekre koncentrálnak. Pedig a vasút más részletei, pl. az a néhány vontatott jármű, is érdekes. Ezek többnyire mellékszereplők a képek hátterében. Csak néhány nagy nevet említek. Fialovits, Kubinszky, vagy Lányi. A kiváló képeiken sokszor a háttérben levő kocsik is értékelhető minőségűek. De persze róluk semmi adat nem szokott szerepelni. (a mozdony száma igen, a a vonatszám igen, a helyszín igen, a dátum igen, a kocsikről semmi)
Érdekes-e ? ! Naná ! És még a barna csík sem volt rajtuk...Magyarán szárazjeges hűéssel mentek. Aztán a 2-4 tengelyes "Interfrigó" kocsik. Svájcerek...
Vagy még régebben a fehér halaskocsik, a gyorsteherek ill. a személyvonatokban továbbított tejeskocsik...Ezek mind kuriózumok....
A fotós (jómagam) örült, hogy különösebb következmények nélkül tudott lőni egy-két képet a hídról, a kép készítése után kb. 10 perccel egy vasúti rendész érdeklődött, hogy hogyan is van ez a fotózás. Szokás szerint nagy garral megjátszotta magát, de aztán végül csak eltanácsolt ettől a tevékenységtől, a filmet nem akarta elvenni.
A topikleírásban lehetne definiálni, hogy hány évesnél idősebbek legyenek az ide beteendő képek, és ezt az alkalmat kihasználva az ilyen elírásokat mint: <<<ilyan képek gyűjtóhelye>>> egyúttal ki lehetne javítani. A DSO-n, mint RhB kolléga említette, a 10 évnél idősebb képek számítanak historikusnak. De ez csak egy példa, nem konkrét javaslat.
A német DSO fórumon a "Historische Forum" részben - ahonnan azokat a klassz amcsi fotókat soktam linkelni - a 10 évnél régebbi képeket tekintik "historische"-nek.
Szívesen fogadunk ilyen és ehhez hasonló képeket itt :) Véleményem szerint nem kell szégyelni az aprócska negativ hibát, jó néhány topiktárshoz képest még így is jóval öregebb a felvétel :)
Kedves topiktársak, felettébb köszönöm az alapos kutatómunkát, a második motívumot illetően is (Mecsekjánosi). Beteszem még a 113-as kinagyított képét Komlóról, hogy ne maradjanak kétségek evvel kapcsolatban (elnézést a karcokért és egyéb csúnyaságokért, a negatív kissé viharvert...). Üdv.
Ez szinte biztos, hogy a komlói vonal. Lefotóztad a pupossal menő helyi személyt Komlónál , illetve a vonatból is. Egykarú jelző ami lehet egy térköz is kint a fővonalon, akkor lehetett volna a 40-es is. Viszont kint a 40-esen a telefonpóznákon több volt a drót. Szinte karácsonyfaméretűek voltak. Ez meg kisebb....
A 113-as érdekes, mert dombóváriak nem jártak 100-asokkal. Bár lehet kanizsaiaknak volt oda forduló a reggeli 4027-26 között.
A második kép pedig a lehetséges helyszínek átvizsgálása után szinte biztos Komló felőli irányban haladó vonatról készült. Látszik a 147-es szelvény, most nem emlékszem, hogy kezdőpont felé haladva melyik oldalra esnek a páratlan szelvénykövek, így tévedhetek is, de.
A domborzat alapján passzol, Mecsekjánosi kp. felőli bejárati jelzője ívbe esik, az ív végén balra ott a vágánnyal párhuzamos tetőgerincű épület, valamint az útátjáró, a közút a pályától jobbra esik kp. felé haladva, a vasút menti távírok balra esnek a kp. felé haladva.
De nagyon felcsigázott a dolog, mert örök szerelmem a pécsi vonal.
A támpont a többszintes házak előtt elterülő focipálya volt, az egyenes átmenő fő-, és mellette egy megelőző vágány.
Szabadegyházától Vásárosdombóig mindegyik állomás kizárásra került a helyszínek különbözősége miatt.
Végül Sásdon leltem meg a lehetséges találatot:
Ha valóban nem változott sokat a helyszín, akkor Sásdnál várakoztatok, a vonatból hátra, Budapest irányába fotóztál, az M61-es személyvonat pedig előzte a te vonatodat.
Mint írtam, erre már sajnos nem emlékszem. A találgatás meg nem segít - tudom, nehéz a feladat. Kiegészítésképpen mellékelek még két képet, Komló felé menet és Komló állomáson a visszaindulás előtt, a pupos a 113-as (1977 március).
Jogos a kérdés, sajnos már csak a találgatás szintjén van a dolog: annyi biztos, hogy az odaút (Bp.-ről Komlóra) alatt készült, mert a visszaút szintén aznap, de már sötétben volt. De hogy előre vagy hátrafelé fotóztam-e, azt nem tudom már... a Nohabos vonat lehetett megelőző vagy keresztező - erre már sajnos nem emlékszem. Borús idő volt, az árnyékok nem segítenek.
1977/78 táján fotóztam ezt a motívumot vonatból, a pécsi vonalon, Budapestről Komlóra utazván. Tisztelettel érdeklődnék a témában jártas topiktársaknál, hogy hol készülhetett a kép? Jómagam már nem emlékszem a felvétel helyére (épp most akadt a kezembe véletlenül a negatív). Előre is köszönöm!
>De láttam egyszer valakit, aki diktafonra mondta, hogy mit fényképez.
OFF: Egyszer fölvettem diktafonra a Szili éberségi hangját. Utaztam egy mozdonyvezetővel a metrón és sunyin lejátszottam neki. Elkezdett járni a lába :-)) ON
"Ha valaki megtanult írni, olvasni, akkor úrnak nevelheti az eszét."
A filmes fényképezési korszakomban bizony én is írogattam, hogy mit is fényképeztem. De láttam egyszer valakit, aki diktafonra mondta, hogy mit fényképez.
Én se akartam ennyire gorombáskodni, csak néha zavar, ha 2-3 hozzászólással azelőtti válaszokat nem vesznek észre (mondjuk én is követtem már el hasonló hibát).
Ismerős? Hogy egy politikust idézzek: "mi az, hogy, nagyon is!" - Kőbányán lakom már 1988 óta. Fényképezőgépem sajnos csak 5 éve van.
Az a baj, hogy buta a fórum keresője, linkeket nem lehet megtalálni vele, pedig az lényegesen leegyszerűsítené a dolgokat. Így viszont az ember néha óhatatlanul feltalálja a spanyolviaszt. (:-))
Köszi a választ! Enyhén szólva is vannak lemaradásaim a topikok többségét illetően, mondjuk csak néhányat látogatok több-kevesebb rendszerességgel, de már így is sokszor fórum-függőnek érzem magam! (:-))
Viszont a perkupai helyszínnel bajba hozol, mert a 'nógrádi topikban' mást mondtak...
Valamikor ezt a fórumon kiveséztük (mondjuk azt nem merem ajánlani, hogy olvass el mindent visszamenőleg), a gőzösös rész a végén erősen 94-es vonal-gyanús (Perkupa rakodója).
Egy gyönyörű képpel szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy Brutzerék ismét frissítettek!
Legalábbis én ma reggel csodálkozva láttam, hogy jónéhány, számomra még új archív kép került a már ismertek közé. Ha Nektek már nem új, akkor bocsánat. (Mondjuk, tavaly augusztust ír, azóta pedig jártam a galériájukban, mégsem vettem észre ezeket a képeket...)
Más: Úgy láttam, ebben a topicban van némi hagyománya a képek alapján történő helyszín beazonosításnak. Ilyesmin agyalunk pár napja a gőzöstopikban egy oda belinkelt videó kapcsán. Tudnátok segíteni (akár itt, akár odaát), hogy előbbre jussunk?
A Globus sajátja viszont a Sörgyár utcában, és csak nagy tételben lehetett vásárolni, de lakosságnak is: egy tálca rizseslecsó, egy tálca babfőzelék...jó ideig elvoltam velük különböző túrákon. A rendszerváltás környékének diszkontmániája. :-))
A gyűjteményemben ez az egy van. A jegyzet szerint N. I. barátom 1985-ben a Maglódi úton kattintotta. Aki ismeri a helyszínt bizonyára be tudja azonosítani.
A Délker diszkont a Téglavető utca kerítése mellett volt, a Magnezit házak mögött. Ja, a Kocka utcai kiadó ablaknál sok kishibás konzervet vettem, még a 80-as években is, de ez a telek odébb, a Kada utca másik felén van. Rizmajer.
Volt a DÉLKER raktár és discont ez 20 éve még üzemelt, oda is ment sín. Talán az is a konzervgyárhoz tartozott régen. 6 éve még vergődött a konzervgyár, és volt a hátamögött egy diskont, és olcsóbban lehetett konzerveket venni. Erről alig tudtak az emberek, hisz eldugott helyen volt. Erről a részről beszélsz?
Ez a telek a Maglódi út - Kada utca- Sörgyár utca- Bodza utca négyszögben van, és pár éve a telken még bent voltak a villamos vezeték oszlopok.
Azóta viszont nagy építkezések voltak ott bent, de a kerítés még midig a régi vaslemezes a Kadában és a Sörgyár utcában is. Sokszor be akartam menni, de mindig elmaradt. Semmit nem tudok a múltjáról, talán valaki? Üdv, Rizmajer.
Volt a konzervgyár oda is ment sín. kellett is, mert a katonaságnál vetítettek filmet amiben bemutatták, hogy a (Gyík hús) konzerv gyártó gépet átállítják és máris kézigránátokat gyárt. A komunizmusban mindig fegyverkeztünk, ezt a fiataloknak mondom, hisz ők nem, vagy csak hallomásból tudnak ilyesmikről. Az iparvágányoknak főleg hadi szerepük volt. A sőrgyárban meg repülőgépeket szereltek össze a háború alatt. Szintén fontos volt ide is az iparvágány. Az is elképzelhető, hogy sőrt és konzervet is szállítottak vagonokkal, de erre kevés bizonyíték van.
Kada utca után balra két vágány is volt. Az elsőn bontották a villamosokat ami háromfelé ágazott. A második vágányon áll a villamos a fotón. Ez a sín a Jászberényi útig ment, és keresztezte azt. Talán látható a maradványa. Régen vagonokat is bontottak a MÉH telep és a Jászberényi út közötti részen. Autóval szinte járhatatlan volt. Most egy jó utca.
Magyarországi villamosok - képekben topicban található egy képsorozat mely arra utal, hogy megszűnnek az iparvágányok a Sörgyár, Konzervgyár környékén. A Maglódi út mentén végig.
Arról a környékről milyen fényképek maradtak fenn?
pl: vonat a Sörgyárban - ilyet még én is láttam
vonat a Globusnál
a villamosok síneket keresztbe keresztező vágányon bármilyen forgalom
a Sörgyár előtti vágányokon a Jászberényi út felé menő vonat
Lenne egy nagy kérdésem hozzád. Szigetcsépen álltak ezek a HÉV-ek 1978-ban. Figyeld a vágányokat a fotón. Miért van 4 vágány? 2 írányú kísvasút? Darupálya? Mi lehet a megoldás erre a kérdésre.
Na álljon meg a menet. Az oldal készítője egy az egyben a wikipédiáról nyúlta az anyagot, mindenféle forrásmegjelölés nélkül. Az a vicces, hogy a képaláírást sem sikerült lemásolnia.
A "2004-es" "Kis-Burmás" képet én készítettem 2009-ben a Nagy-Burmán a lőrinci temetőnél, szintúgy egy másik képet az 50-es villamos keresztezéséről /bizonyos FRITZ és T.R. urak helyett/. Helyesen itt:
Nem tudom, én nem értek hozz, csak emlékeztet olyan részletre, amilyet akár láthattam volna a Kis-Burmán vagy a hűlt helyén. De hát pont ezért vagytok ti itt... :-) Szóltam Sínbicajosnak...
Én 2006-ban jártam végig a hűlt helyét a Dél-Pesti Kórháztól Soroksárig. Akkor Sínbiciklis belinkelt egy képtárat rengeteg képpel, ami persze már nincs meg. Szólni kell neki, hogy kapás van...
A Ferencváros rendező - Soroksár közötti összekötővágány az ún. Kisburma volt az, amire emlékszel. Régen nagy teherforgalmat - sőt a II. világháború végén rövid ideig személyforgalmat is - bonyolított, de 1983-ban az M5. autópálya bevezető szakaszának építése miatt nagy részét elbontották. A Soroksár felől megmaradt szakaszt jó ideig iparvágánynak használták, de az állomás 2006-os átépítése során ezt is felszedték. Nem igazán láttam még róla fotót, de néhai Keller Laci barátom valamikor a '60-as évek második felében készült fotóján egy tehervonat érkezik Soroksár állomás bejáratához a Kisburmáról.
Pesterzsébeten az Alsó határút mentén régen volt egy iparvágány, nem tudom honnan-hova tartott, sokszor láttam a síneket, de sosem láttam rajta semmit.
Nagyon úgy néz ki. Viszont a gépszám az taplócai...
Szerepeltem már többször, valahol a drescheibe...krucikszsclaggfrikken v. mi a szöszön is találtam már magamról képet. Sajnos azt nem tudom hogy kell azon a sváb oldalon rákeresni a kora 90-es, ill. 80-as évekbeli képekre. A 109-est mikor hoztuk haza, akkor B. sz. sóstón is lekaptak a svábok, csak nem találom...(((
Te öreg ! Az a barcsi kép a 224-es pupossal mikor készült ? Biztos hogy Barcson ?
Valami rémlik hogy fotóztak már M 40-es elején pózolva, az öltözete a komának is hasonló, az akkori hajviseletem is valami olyasféle volt, viszont a gépszám az nem rémlik annyira. Biztos hogy nem Keszthely vagy valahol máshol készült a kép ?
Még egy kis kiegészítés: a híd bontása és a mostani szabadkikötői átkötés közötti időben még létezett a "színházi átkötés", összekötendő a csepeli vonalat Budapest-Soroksári út állomással.
Fedvény: újpesti. A volt BURV az angyalföldi. (Más kérdés, és ezen rötyögtünk a fórum hőskorában: közigazgatásilag Újpest kocsiszín Angyalföldön van, Angyalföld meg Újpesten.)
A felvételen látható hév szerelvénynek nem sok köze lehetett a ráckevei oldalhoz. Annál több a csepelihez:) Ez a vágány kötötte össze a csepeli vonalat, a vasúttal. Ma már sajna nincs meg. Helyette épült egy átkötés Szabadkikötőnél, ami a Mahart kikötő mellet, Sor.út rendezőn keresztül éri el Fradit.
A ráckevei vonal Sor. út állomásnál csatlakozik a vasúthoz a mai napig, ahogy írtad helyesen:)
Nagyon örülnék, hogy ha egyszer tényleg összeállna a kocsi. De sajnos az ellenkezőjére is volt példa: belefogtak egyszer a Cg 95-16-os Ikarus 620-asba, még donort is szereztek hozzá. Aztán a garázs felszámolásával kishijján a busz is lenullázódott. A donorokat pedig felaprították. A buszt végül Miskolcon újították fel példamutatóan. A BKV így csak időnként elkérheti.
A MillFAV kicsit másként alakult, nem a semmiből lett, henem egy ideig üzemi kocsinak használták. De szerencsére megkapta a második felújítását is, és most már többet is láthatjuk majd - információim szerint.
Azt nem mondták meg, melyik 1500-as kocsi volt? (Én csak feltételezem, hogy az 1522-es.: )
A HÉV szerelvény a MÁV pályán megy Fradi felé, valószínűleg műhelymenet a ráckevei oldalból. Soroksári út MÁV állomásnál volt és talán még van is átmenet a BHÉV - MÁV között.
Bizony, hogy az! Hajszálpontos a leírás! Annyi kiegészítéssel:
"az a Kvassay híd, azaz Csepel felé tart." - a csepeli gyorsforgalmi út bevezető szakasza, ami nem túl messze kezdődött! (Nagyon régen jártam rajta, a mostani állapotokat nem ismerem, de a 90-es években pontosan így nézett ki!)
Akkor ezért is kolbászolt ott a HÉV-es szerelvény. Pesti létemre egyszer voltam ott, Tökölre mentünk horgászni, talán ott szálltunk fel. Nem ismertem fel. Kösz, Rizmajer.
Arra vonatkozik, hogy az utolsó télen, (2008-2009), amikor még a BKV állományában voltak fűtők, én ott, Zuglóban piszkálgattam a parazsat, és egy lezárt helyiségben külön tároltak egynek minden darabját, (magát a kocsiszekrényt természetesen csarnokban, rendes vágányon, kerekeken álltatták!), amit üzemképes korából szedtek szét, csak felújításra, javításra várt (volna), valamint az ottani üzemvezető nagy lokálpatriótája annak a típusnak, (talán még vezette is, de erre nem veszek mérget!), így nem kerültek teljes egészében enyészetre. És történtek már csodák: lásd a semmiből újjáéledt-újjáélsztett és lajstromba is vett 11-es földalatti kocsi!
Hátunk mögött a 2-es, 24-es villamos végállomása; előttünk a Ráckevei HÉV végállomása.
Baloldalt volt a Vágóhíd remíz, pontosabban a javítóműhely a HÉV-vel együtt. Valamint amellett a 31-es fordulója. Ugyanis (szintén mögöttünk) a Lágymányosi híd, ami ekkor még csak vasúti híd volt és a Ferencvárosi pályaudvart és a Kelenföldi pályaudvart köti össze.
A képen látható kocsisor a Pesterzsébet felől érkező, Soroksári úton álló dugó. A piros autó előtt ami jobbra akar eltűnni , az a Kvassay híd, azaz Csepel felé tart.
Nem tudom, hogy az információd mire vonatkozik, de működőképes 1500-as forgalmi állapotában nem maradt. Budapesten nincs egy sem működőképes. Az 1522-est felújították, de a csövesek a volt BURV kocsiszínben tönkretették több más kocsival együtt. Most lepusztult állapotban van valahol sajnos. Pedig jó 30 év elteltébel ismét szívesen utaznék valamelyiken.
Ami működöképes lehet még: az 1520-as és az 1531-es. De az 1520-as tulajdonképpen másik sorozat darabja: az még F1-es (nem F1A). Nagy kérdés, hogy a Szegeden üzemi kocsiként (SZ5) állományba vett jármű működik-e...
Zuglóban maradt belőlük, nemcsak múzeumi, de ÜZEMKÉPES darab is! Öreg "beszkártosok" között fogalom volt az "ezerötszázas", és komoly rangot jelentett, aki vezette! Az általam már csak hallott legendák szerint, aki azt megtanulta RENDESEN vezetni, az tudott is! Amikor bejöttek a "HANNOVERIEK", és itthon ezt a pálaszámcsoportot osztották ki rájuk, szabályos "palotaforradalmat" váltott ki a még élő öregek között, hogy hogy merészelték ezeket a psz.-t újból kiadni??
Viszont van egy írás is a képek mellett, ahol többek között az áll, hogy a fotón látható gőzhengereket a 301.016 -ra szerelték fel, miután a főkerettel együtt levágták.
Hivatkozik még mellékelt fotókra, amin a CFR által használt 301 -nek kellene lenni. Hátha előkerülnek...
Igen, igazad van (mint Zolas megírta). Azért tévedtem, mert a képen úgy láttam, hogy az ellensúly nem a forgattyúval ellentétes oldalon van. De jobban megnézve ott van. Elnézést.
Megvan még a 203-as kerekének az öntômintája az Öntödei Múzeumban?
A Ptk. és a bírói gyakorlat alapján személyhez fűződő jog megsértésének minősül (természhetesen csak a témába vágó részt idézve) egy személyről felismerhető vagy azonosítható képmás készítése ÉS annak nyilvános közzététele.
A mondat második fele egyértelmű, a nyilvános fórumra való felrakás közzétételnek minősül, és tegyük fel, hogy minden vasútfotós minden képét felteszi a fórumra, vagy valamilyen weboldalra.
Az azonosítás azonban egy olyan dolog, amely nem egyértelmű ilyen esetben. A mozdonyvezető arca a képek elenyésző hányadában ismerhető fel, de az is csak teljes nagyításban, a fórumhoz lebutított kicsinyítésekben aligha. A hely, pályaszám és idő alapján történő azonosítás megbízhatatlan az idő ismeretének hiányában (az EXIF adatok is lehetnek pontatlanok, vagy teljesen helytelenek).
Innentől kezdve az mv védekezhet, a "nem szeretés" pedig nem megoldás, mert vasútfotósok mindig lesznek. Amit mi, fotósok tehetünk, az annyi, hogy egy kép közzétételekor nem áruljuk el a készítés idejét, még a dátumot sem.
Valóban. Egy kiigazítás szükségességét lehet egyszerűbben, és részletesebben, kimerítőbben is igazolni. Gondolom a végkövetkeztetés helyessége a fontos.
> Nem tudom osztani véleményedet. A 301-es sorozat hajtókerekeinek átmérője 1826 mm. A képen látható kerék átmérője ennél jóval nagyobb. Én a 203-as sorozat 2100 mm átmérőjű kerekére tippelek.
A válasz helyes, az indok viszont jóval egyértelműbb:
A 301-esek fordított de-Glehn gépezetűek, azaz a nagynyomású belső hengerek az első, a kisnyomású külső hengerek a második kapcsolt kerékpárt hajtották. A képen látható hajtókeréken két külső és két belső hajtórúd csatlakozik, amely a von Borries-rendszerű elrendezést jelenti, melyet a MÁV csak a 203 és 322 sorozaton (ex. In. és IIIs. osztály) használt. A kerékátmérő alapján pedig így már egyértelmű a válasz.
A fotó szerintem Fialovits Béla munkája, ugyanis az ő tanulmányában illusztrálja a 203-asokról szóló fejezetet.
Nem tudom osztani véleményedet. A 301-es sorozat hajtókerekeinek átmérője 1826 mm. A képen látható kerék átmérője ennél jóval nagyobb. Én a 203-as sorozat 2100 mm átmérőjű kerekére tippelek. (Az adatok az "Ezüstkönyv"-ből származnak.)
Valahol mintha már láttam volna ezt a képet korábban.
A jármü vezetôl manapság szerintem azért nem szeretik, ha fényképezik ôket, mert szinte mindegyik valamit szabálytalanul csinál és nem szeretné, ha errôl nyilvános dokumentum lenne.
Alapvető tévedésben vagy
Az emberek 99%-a egyáltalán nem szereti azt, ha hátulról, orvúl, lesből fényképezik őket, ide tartozól te is, és rajtad kivűl mindenki. Természetesen más a helyzet ha ez a fotózás meg van beszélve akkór még pozólsz is hozzá
A nem jármű vezetőjének vagy egy esélye, hogy az elkövetőt elkapja, utána vágja a nagykalapácsot, ásót, kapát, mig ez a lehetőség egy mozdony vezetőnek, akár egy gépkocsi vezetőnek nincs meg. Tehát itt szó sincs szabálytalanságról, de szó van a személyi szabadságról
A laktanyában mi azt az oktatást kaptuk, ha valakit látunk, hogy fotózáshoz készülôdik, rögtön menjünk oda és hajtsuk el. Mert ha már sikerült neki fényképezni, akkor be kellett kísérni az ôrségre és kivenni a gépébôl a filmet.
A jármü vezetôl manapság szerintem azért nem szeretik, ha fényképezik ôket, mert szinte mindegyik valamit szabálytalanul csinál és nem szeretné, ha errôl nyilvános dokumentum lenne.
"A tudatlanság (lustaság) szülhet ilyen hozzászólást....................-((("
A nickneved változtatgatásával azért nem módosul a jellemed... Ez a mondatod önmagáért beszél, minősítésre nincs is szükség. Annak azért örülök (biztosan mások is), hogy magadtól ennyire el vagy telve.
"Akkoriban számtalan helyi, üzemi, szervezeti újságot adtak ki, melyekhez n+1 fotós tartozott."
Na, és azok az üzemi, helyi, stb. újságok milyenek voltak? Ugyanolyan pártújságok, mint a korabeli napilapok, csak az adott szűkebb helyi környezetről szóltak. És ezekbe milyen fotók kerülhettek be? Csak a cenzúrázottak. Amik megfeleltek az elvtársak igényeinek. Tehát lehet, hogy maga a fotós nem volt "jóelvtárs", de a tevékenységét azért még vastagon ellenőrizték.
És lényegében erről volt szó az eredeti hozzászólásban is. Ugyanis onnan indult az egész, hogy ki mert fényképezni vasutat az '50-es években. Csak az a pár fotós, akinek volt engedélye, és akiken az ÁVO szeme rajta volt. (Azt se felejtsük el, hogy akkoriban a fényképezés sokkal drágább hobbi volt, tehát eleve nem lehet sok amatőr fotósról beszélni.) A hivatásos fényképezés meg az állami propaganda része volt.
Külön kressztábla volt erre, hogy fényképezni tilos. A vörösfény úton volt egy orosz latanya, és oda is ki volt téve a fényképezni tilos tábla. Innen tudták a kémek, hogy laktanya van a közelben. Borzasztó mi volt itt régen. Most meg a járművezetők nem szeretik, ha fotózzák a járműveiket vezetés közben. Régen meg a fotó kedvéért oda is álltak.
anno 196x-ban próbáltunk engedélyt kapni (akkori közl.bolondok) közlekedési eszközfotózásra.
Nem ment.
Elhajtottak.
Erre egyik társunk kitalálta, hogy besírtuk magunkat a mamárnemelékszem milyen című újsághoz, lényeg, hogy ez a FŐSPED üzemi lapja volt.
Külső ifjúsági segítőnek.
Azonnal kaptunk fotózási engedélyt.
Ami jó volt, hogy a közlekedési minisztérium akárkije írta alá és NEM a FŐSPED kocsikra volt érvényes hanem ámblokk közlekedéi létesítményekben, üzemi területeken, stb. fényképezésre.
A tudatlanság (lustaság) szülhet ilyen hozzászólást....................-(((
A fotósok igen nagy %-a (talán 80-90) sohasem volt semmilyen párt tagja.
A fényképészek-fotósok döntő többsége az átkosban is a szabadúszok csapatába tartozott.
Akkoriban számtalan helyi, üzemi, szervezeti újságot adtak ki, melyekhez n+1 fotós tartozott.
fotóztak ők mindent.
A vasutat (és más közlekedési alágazatokat is) az 1950-1970 közötti több tízezer de lehet, hogy több százezer fotóról jobban meg lehet ismerni mint elbeszélésekből.
Számtalan olyan újság, vállalati kiadvány létezik könyvtárak mélyén, melyekben millió fotó van, de még senki sem digitalizálta.
Ha jól rémlik, a híd cseréje a '80-as évek második felében volt, a Hámános és a szolnoki? ezres daru emelte be a helyére. Annak idején nagy szenzáció volt, mert nem túl sűrűn dolgozott két ekkora daru együtt. A vasutas újságban kép is volt az emelésről.
Az igazságérzetem pedig azt kívánja, hogy feltegyek egy olyan képet, ahol a szergejek a pozitív hősök. Azt hiszem ez egy híd terhelési próba. A helyszín meg ismert.
Tudtommal ez is hajnaltájt esett le, így van esély az elalvásra. :( De itt legalább nem találkozott a villamossal, még csak meg sem közelítette a síneket.
Aranyos vagy ,hogy véded őket, de én nem akartam bántani senkit. Csak az élet ilyen furcsa, hogy amikor nem "törtek-zúztak", arról nincs kép, illetve most ilyen képek jöttek elő.
Fogd fel úgy, hogy a képen van mozdony, daru, billencs ZIL, ja és régi. Vagyis megfelel a topik kiírásának. Rizmajer.
Pár évvel korábban már elaludt ott egy másik mozdonyvezető, ő a 160-as Szergejjel ütötte el a villamost. Meg néhány éve az ment ki ott - de akkor nem jött villamos -, aki később beleesett a fordítóba Fradiban a 255-el.
Látom, sokakat érdekel az Andor utcai iparvágányok! Én nemrégiben kaptam egy komolyabb gyűjteményt, benne harmincnál több képet, majdnem húsz térképét, köztük évvel megjelölve 1910-1996 ig is. Ide képtelenség lenne feltölteni, de V43-as és/vagy V63-as archív képekért "közös megegyezéssel" szívesen cserélnék. (Természetesen, akitől kaptam, a beleegyezését adta!)
A Galvani utca és a Budafoki út sarkán lévő Édesipari Vállalat óvodájába jártam, emlékszem a forgalomra a vágányon (már akkor is ilyen elvetemült voltam...:), M44-esek, Daciák jártak arra. Aztán később, mikor Nagytétényben laktam, sokszor láttam kiszolgálómeneteket, amik keresztezték vagy a Budafoki, vagy a Fehérvári utat. Még Szergejt is láttam!:)
A Kábelgyárban lévő Mazsolát meg sokáig le akartam fotózni, de mindig féltem megkérdezni a portán, van-e rá lehetőség. Fiatalság, bolondság... :/
Vagy egy éve (vagy kettő?) ismét végig akartam járni a vontatóvágányt, most a Petőfi hídtól Kelenföld felé. Drótkerítés és néhány méretes szelindek állta utam a Kelenföldi Hőerőmű előtt.
Amikor valaha végigjártuk az Andor utcai iparvágányt (mai MÁVul vontatóvágány), a Hengermalom utca magasságában láttunk egy halom beton géppuskafészek kilövőtornyocskát egymásra halmozva.
Tápiószecsőn, a 120-as vonalból kiágazó honvédségi vágánynál is van egy ilyen. Teljesen használhatatlan, amit lehetett már ellopták belőle-róla a többit meg összetörték a tudjukkik.
A lényegi része a dolognak: hová kerültek ilyen építmények? Rákoson is van egy nagyobb bunker, de a váltóknál nem láttam ilyen kis bunkert.
Ez is szomorú, Rizmajer
1962. Üllői út villamossal. Rizmajer
Üdv, Rizmajer. 
Itt már egyenruhás kiskatona őrzi a betont. Mi még csak kutattunk, biztosítotunk, útlevelet kezeltünk, és én pl. az átszálló utasokat kezeltem, és gépet indítottam. Még az eltéritett TAROM-ot is nekem 'sikerült' indítani. Rég volt, és igaz volt. Rizmajer.
Jól van, nem vonat, de régi és kedvenc. Rizmajer.
Üdv,Rizmajer
Pár hónapja fedett helyre került.
Üdv, Rizmajer.
Üdv, Rizmajer.
Rizmajer
Ha már megvan, tépd szét! Szia Rizmajer
Rizmajer.
A tanárnő fölött középen én.
Ja, hogy vonat is legyen. Szégyen, de a gőzös az milyen?
Teszek ide vonatkozó képet is.
Nem hátsó, elsőlámpa üveg! A karos irányjelzőket is gyűjtöm.
Üdv, Rizmajer
Ez a telek a Maglódi út - Kada utca- Sörgyár utca- Bodza utca négyszögben van, és pár éve a telken még bent voltak a villamos vezeték oszlopok.
Ha igen, az így nézett ki. Rizmajer
Nekem ennyi van. Hátha küld más is. Rizmajer
Itt az első vágány három leágazása látható. Jobbra látszik a felsővezeték tartó oszlop ahol a második sín fút. Ez jó 1Km-es szakasz innen.
Kada utca után balra két vágány is volt. Az elsőn bontották a villamosokat ami háromfelé ágazott. A második vágányon áll a villamos a fotón. Ez a sín a Jászberényi útig ment, és keresztezte azt. Talán látható a maradványa. Régen vagonokat is bontottak a MÉH telep és a Jászberényi út közötti részen. Autóval szinte járhatatlan volt. Most egy jó utca.
Rizmajer.
az egyik.
Rizmajer.
Rizmajer.
)
Ez viszont már nem papírképről van, ha nem CD-én kaptam.
Itt meg már a villamos áll és nem a sorompó. Rizmajer.
Rizmajer.
Engem is elzavartak amikor ezeket a fotókat készítettem. Sajnos mire újra visszamentem, és eltelt 2 hét a mozdonyok felét szétvágták.
Rizmajer
Igaz ebből sok van erre felé. Rizmajer.
Pedig Ők is szeretik a szergejt. Rizmajer
Ez a kép pedig már vágányok nélkül,de még építkezés közben. 96-ban még láttam rajta közlekedni a 265-ös szergejt.
