Kicsit melegebb az idei, de a szokásos virágzási idő általában ekkortájt szokott kezdődni - május vége/június eleje - hiszen már 22.-e van. (2018 extrém meleg volt, akkor ilyenkorra szinte már minden elvirágzott). Ha még csak most kezdi a virágzást, nem késtél el.
A fagy 20 évente elviszi az alfoldi szőlőket. Igy kell tervezni, élni. Elvileg ha jól sejtem pont most lesz majd időszerű a télen. Ha jól emlékszem 2002, 2003tele volt utoljára, ami takaritott rendesen felénk. Talán az is lehet egymas utan mindkét télen.
Az egyes függönyön nagyüzemi művelés ihlette a környéken az elterjedését. Felénk az elmúlt 5-10evben csinálják a kozepmagas kordont, vagy mosert. Az új telepiteseknek en is kozepmagas kordon támrendszert csinaltam 82-85cm tőtávokkal, ikertokes kialakítással, de inkabb a gepi metszés, a gepi szuret, a könnyebb növényvédelem az amit úgy gondolok más az egyesfuggonyhoz képest.
Amikor már kezelhetetlen méretűek a hajtások, csonkázó géppel ledaraboljuk. Szellősebb lesz, könnyebb tudom átfujni permetezeskor illetve metszeskor is kevesebb vesszovel kell bajlódni.
Eggyes függönynél nem aggódsz a fagykár miatt? Meg nincs nagy szélkárod, mielőtt a hajtások lefordulnának? Nálunk qrva sokat kitördelt, ez is volt az egyik ok a középmagas kordonra váltásra.
Eddig amit láttam idei ültetésemet, mind megeredt. Most a rügy/hajtásocskaválogatást csinálom, bár lehet, hogy Sz. Péter be fog segíteni, de ha igen, akkor asszem a szüretbe is.
Rájuk van bízva. Legtöbbször teljesítményben egyezünk. Ha nem haladnak baszogatom őket. Ha nagyon nem haladnak, akkor hívok másokat és olyankor észhez térnek mert rájönnek kell a munka nekik és nem szeretnék hogy más csinálja meg. :-)))))
István a tavaly ültetett oltanyok kapcsán idegeskedett a fagy miatt. Erre írtam hogy takarás előtt metszettunk. Tehát 2szemre visszametszettük, majd betakartam.
Vesszőkihúzás egyenlőre nálam nincs mert az összes termő szőlőm egyes függönyön van. A metszést nálunk a kötözés munkafázisa követi.
Idén 2nappal később mint tavaly, de végül szombaton (ápr 30) befejezték a metszést. Én végeztem a gyomirtással és rákanyarodtam a szüret utáni támrendszer javítás és a kis szőlők beoszlopozása feladatokra.
Nálad -gondolom- a vesszőkihúzkodás külön munkafázis. Úgy azért lehet haladni, bár ha az ember egyből kiszedi, akkor jobban átlátja az egészet. A rövidcsap egyetlen előnye, hogy rálehet ereszteni az előmetsző gépet, így nem kell a vesszőket húzkodni, csak a fölös vesszőcsonkokat lecsippenteni.
Tőkét? Hát, szerintem már 3-5 leveles állapotban kell legyen, én nem mernék egy tőkét se kiásni és máshova ültetni.
De ha oltványra gondoltál: elméletildg még lehet, de ha jól tároltad és nem száradt ki, akkor mostanra el kellett kezdjen rügyezni, hacsak nem volt hűtőben. Mindenesetre ha vállalkozol a kiültetésére, akkor előtte egy napig álljon vízben hűvös helyen úgy, hogy a gyökereket mind ellepje, de a nemes rész a víz fölött maradjon.
Én még betakarás előtt megmetszettem ősszel. Egy része nálam nincs kinyitva mert üldözött roma keresztény tesvíreim még a metszéssel birkóznak. Akik kijöttek egy próba napra, azok 3x lassabban haladtak mint a fiam, aki belőtte a teljesítményt és ami szerint fizettem. :-) A gyerek ha beindul és már nagyon menne haza, rám is 200méteren 100métert ver! A cigányok ezt a tempót nem bírták! :-))))
Az én tapasztalatom az hogy jobb kinyitni, mert akkor sokkal később indul meg. A "takaró" alatt sokkal melegebb van.
Ha van még borod, akkor esténként, amikor fagyot prognosztizálnak, igyál 2poharral és kérd az Úr segítségét.
Mi is most építjük. Csúnyák a számok, pedig csak 90 méternyi kell (ez hobbikert csak).
Az őzekkel most kicsit feszült a viszonyom. Nem elég, hogy a növényeket lezabálták tavaly, de pár hete a kocsimat is lezúzta egy nekünk ugró példány. Bár még jobban jártunk, mert a szomszéd egy szarvast kapott el, a felesége nyakán ha kicsit odébb megy az agancsa a dögnek, akkor nem sebkötözés hanem elvérzés az aktus eredménye.
Mondták az autószervizben is, hogy érzésre mintha több lenne a vadkáros kocsi mostanában. Lehet, hogy a vadásztársaságoknak végre vadászniuk is kellene?
Lehet a napkitörések miatt nem néztem előre jelzést, és csütörtökön kitakartam illetve megmetszettem a tavalyi ültetésű szőlőket, másnapra 2x-re duzzadtak a rügyek (némelyik megpattant), most meg kicsit fosok a fagy miatt ...
2020 tavaszán beszéltem egy oltványossal, majd szeptemberben ráerősítettem és konkretizáltam a fajtákat, vagy pl volt ahol fajtán belül klónt választottam. Ezekhez szükséges oltocsapokat torzsultetvenybol beszerezték. 2021 tavaszán megtörtént az oltás,ajd őszre elkészült a gyökeres oltvány. Kötegelve hűtőkamrába került a szaporító anyag, ahonnan az ültetés előtti délután lett kivéve. Igaz ez sokkal lassabb, nincs azonnal mint sokan szeretnék, de mégsem egy sima gyökereztetett bianka vesszőről volt szó. Ahogy én tudom, az országban Zalában és Abasár térségében van nagy hagyománya az oltványkészítésnek. Hozzám Abasár van közelebb, de biztos ügyesek a zalaiakis.
Honnan sikerült beszerezni? Már ha publikus felénk. Gondolom azért választottad paulsen alanyt, hogy jobban bírja a szárazságot? Majd kérlek írj miként növekednek az oltványok.
Ez a Kocsis nem az a Kocsis. Sajnos ma olyan világban élünk, ami előre megy, közben meg Kocsis tanár úr kénytelen oltványokat termelni, mert az ő tudására nincs szükség.
Ja, az próbált lenni. De, akit nem boldogított még ez a fajta az nem is értheti. Ha szőlővel kapcsolatban felmerül a Kocsis név, hát előítéletes vagyok az biztos. Akkora sajtóval támogatták anno a munkásságát, hogy kissé megcsömörlöttem tőle. Nem kívánom, hogy ilyen "poénokra ugorj" és értsd. :)
Bocs, nem vettem le a poént. A fajtát nem ismerem, de mivel igen nagy mennyiséget nemesítettek a XIX-XX század fordulóján, de aztán nem maradt meg belőlük túl sok, egyet kell értsek veled.
Igen Kocsis Pálra gondoltam. :) Félig tréfának gondoltam bedobni. Esetleg, ha semmi kapcsolat nincs, akkor életbe lép az, hogy--akinek nem inge....... Sajnos volt olyan szőlőbirtokom, ahol volt vagy 100 tőke a nevezett fajtából. Silány egy valami volt. De a nemesített fajták közül ez nem egyedülálló.
Hát a Kocsis Irma fajta nem nagyon jött be szerintem. Valahogy nagyobb volt a füstje mint a lángja. Ilyenre mondják, hogy jól lett menedzselve. Mert a fajta amit bizonyított az a szakma........
Meg, de megfelelö alany kell hozzá, ami bírja a meszet és a gyökere letalál a résekben.
Ilyen pl. a fercal, de vannak más mésztürö alanyok is. Mindenképp kompetens oltványossal beszélj, aki tud neked megfelelö alanyra oltani, és meg is lehet bízni az illetöben, mert a mésztürö alanyra oltott oltványok általában drágábbak a normál alanyra oltottaknál.
A keszthelyi egyetemen Kocsis tanár úr szakterülete volt az alanykérdés, de ö sajnos már nincs ott, egy kis zalai faluban oltványokat készít, de az elérhetöségét/címét nem tudom, talán Maci_P tud neked segíteni, (vagy a facebook), egyrészt Maci_P nálam sokkal jobban ismeri az alanyokat, másrészt esetleg talán tudja a Kocsis tanár úr elérhetöségét, ha ö maga nem tud neked segíteni tanáccsal...
Mostani fagy nem tudom hol hogyan károsított. Nekem szerencsém volt, mert itt a lugasomon nem látni semmi károsodást, pedig februárra le lett metszve. A lányoméknál Szadán még nem metszettem. Azzal is lehet kissé védeni a fagytól. A karhoz közeli rügyek tovább maradnak alvók, ami jobban tűri a fagyot.
Rügypattanás után amikor zöldül a rügy, már a tömény lemosó szer ártalmas lehet. (perzselés termésritkulás) Persze a lemosó permet összetétele is lényeges. A kén az egyik legveszélyesebb ilyen szempontból.
Zalagyöngyébe tegyél Viktort, utódja, szinte nincs vele zöldmunka, csak fürtválogatás, jól cukrosodik, sokkal jobban savtartó. Legalábbis az én körülményeim között. Ja, és még annyi permet se kell neki, mint ZGY-nek.
Még nem történt meg a telepítés. A terület még igazi sivatag, vesszok még a hutokamraban.
A hétvégén extrém körülmények között, egy extrém alacsony költségvetésű bodza ültetvény volt a családi program.
Szőlő jövő hétre van tervezve. Sajnos a megrendelt számú oltványok nem sikerültek. A tavalyi idő, az oltványos elmondása szerint nem volt ideális és évtizedek ota nem tapasztalt eredményt produkált. Kékfrankost telepítünk de lesz mellette Pölöskei muskotály + Solaris és Jázmin.
Zalagyöngyébe gondoltam pótlásnak. Van kettő egymás melletti erősen hiányos sorom.
Kaptam végül, de akkor más irányt vettem, egy tőkébe tettem, finom volt enni. Balatonfüreden volt valakinek (Tethis?) jól rémlik, édes bor belőle, és még talán egy szárazat ittam - úgy rémlik, illatosabb fajta. De nem Jázmint telepítettél? Mert szerintem az bőven jobb lesz neked...
A nem metszés nem jó megoldás, mert a szőlő a hajtáscsúcsi rügyekből hajt elsősorban. Egyet vagy kettőt hagyj meg egy rügyre, ha nincs kettő, minden mást távolíts el. Amúgy ha van benne élet, akkor agyból fog hajtani. A lényeg, hogy ha kihajtott, akkor két hajtást (de nem egy rügyből (főrügy, mellékrügy) fakadókat) hagyj meg, ne többet.
A tavaly ültetett oltványaim egy része - részint elfagyás, másrészt az aszály miatt - nagyon csökevényesen fejlődött. Az elmélet az volna, hogy 2 rügyre metsszem vissza a tavalyi növekedést - de sok esetben ez értelmezhetetlen, mert csak kisméretű ágacskák nőttek.
Ilyenkor mi a teendő? Én arra gondoltam, hogy nem nyúlok hozzájuk, inkább megvárom, melyik hajtás indul meg rendesen, és majd akkor válogatok.
Ez egy elég jó tipp, mert a fajta levele igen hasonló a képen láthatókra, rózsaszínes a bogyója, szept. közepi volt régebben az érése. A túl összenyomódott bogyók viszont úgy tudom, nem jellemzője. Esetleg a Tramini is lehetséges, bár ahhoz most nincs leírásom, érdemes lenne mindkettőre alaposan rákeresni a kérdezőnek, és összehasonlítani vegetációban a különböző jegyeket.
Ki tudná megmondani milyen fajta ez a borszőlő? Hosszúkás tömör fűrtű néha oldalággal,teljes érésben rózsaszines pontozott héjjal.Érés ideje szeptember közepe körűl van.Megköszönném ha valaki válaszolna.
itt a fehér töve, hogy lehessen számolni. Amit ledaráltam szőlő mustja
19° cukorfokú volt. A tőke nem volt túl terhelve szerintem, mert lentről 5 m-es vesszőket nyomott 3 db is. A fürtöket leválogattam virágzáskor. Legalább közel annyit mint amit hagytam.
Az a helyzet, hogy nem akarok itt belebonyolódni a dologba, de ezek a tőkék 6 éve lettek beásva mint (európai 2éves gyökeres vesszők) Ebből a fehér fajta 1 db tőke leadott 2021-ben 150 kg szőlőt. Ezt nem dicsekvésnek szántam. A szőlő árnyékolásnak lett ültetve, a termés az másodlagos szempont. Te kiszámíthatod a lombkorona méretét, de ezek szerint kár számolgatnod. Én nem számolgatok, hanem leszedtem a termést és ledaráltam egy edénybe. Lett amennyit leírtam. Képet nem teszek fel, mert az inda miatt tömörítgetni kellene és nem ér az egész annyi veszödést. Meggyőzni sem akarlak, mert nem látom értelmét.( iszom is az egészségedre egy felest a nedüből, ami lett belőle) :):)
Elmondtam, hogy mi vezetett ide. Mármint, hogy a fajtákat kevertem. Amikor vesz valaki egy oltványt, akkor nagy mértékben ki van szolgáltatva az eladónak! Mindegy, hogy mivel és hogyan cimkézgeted fel, ha a forrásnál már baj van. Nem azt kapod, amire számítsz. Pontosan le volt rajzolva a telepítéskor mit-hova ültettem, csak termőre forduláskor jött a meglepetés. Utána nem tartottam meg a rajzot, mert semmi értelme nem volt. A kb 20 fajtából 2 fajtát hagytam meg. Mindegy mi a neve ezeknek, ez jónak mondható. Be kellene azonosítani, de képről és leírásból nem is olyan egyszerű az összevetés. Amit írtam az elején, azért elnézést, mert valójában NEM TUDOM milyen fajták ezek.
Rossz a matek! 4000toke/ha felett telepítünk, a támogatás miatt!
:-D)))))
Sokféle infót lát, olvas az ember. Én mindent elhiszek, elfogadok. Az én termőhelyemen nem értelmezhetőek a nagy extrém termések és nincs is erre irányuló törekvés bennem, de az általam ismert gazdatátsak között sem.
Hosszabb távon, következetesen gondolkodva a sajat szőlőjében szakember nem törekszik hogy nyertes legyen a különféle számháborúkban.
A tegnap délutánt tobbed magammal egy orszagosan ismert szakemberrel, egy még élő ikonnal tölthettem, egy borverseny helyszínén. Csodálatos volt a fajtákról beszélgetni, borokat kostolgatni. Ha a szőlőtermesztés borkészítés célból készül,. szigorú technológiát követve, normál mennyiségre kell törekedni, mert a legvégén, amikor kiönti az ember a kész bort a pohárba, kiderül a turpisság és érződik nagyon a "csalás" -ha van!
Pedig tanulhatnál tőle, a könnyebb számolás kedvéért tegyük fel, hogy pont 20 hektárod van, hektáronként 3300 tőkével, ez összesen 9900 tonna termést eredményezne. Na, hol vagy te ettől? ;))
Figyi: a 150 kg-hoz kell legalább 50, de inkább 75 m termőkar+öntözőrendszer folyamatos tápanyag-utánpótlással. Egy ilyen kart jó eséllyel csak évtizedek alatt tudsz kinevelni, mert ha hirtelen húzod el több m-re, akkor a szálvessző végére összpontosul az erő. Intenzív növekedés mellett is legalább 10-15, de inkább 20 év, mire akkora lesz a tőke, hogy lesz rajta annyi termő rügy és a termésnek hely, hogy ekkora termésmennyiséget lehessen róla szedni. Páran vagyunk itt, akik alaposan képben vagyunk a tőke terhelhetőségét illetően, minket nem tudsz megetetni ezzel a valótlansággal.
De tegyük fel, hogy te vagy Micsurin elvtárs mai magyar reinkarnációja és tényleg szedtél 1 azaz egy árva tőkéről 150-kg-ot. Ekkor csak annyit kérdeznék: minek? Kizárt, hogy az összes fürt összes bogyója kellően beérett, egészséges, a fajtára jellemző színű és legfőbbképp ízű, zamatú volt. Ha nem volt az, akkor teljességgel értelmetlen dolog volt ennyit rajta hagyni azon kívül, hogy dicsekedhess vele.
Teljesen igaz! Sajnos marad a valamilyen módon a beazonosítás. Amikor elöször megvettem Abasárról mintegy 20 fajta oltványt, (ami rezisztensnek mondott csemege oltványok voltak) pontosan megjelöltem, melyik hová esett. Majd később is rendeltem, ezek közül kettö fajtát, amit érdemesnek találtam. (sajnos mikor ez a második adag termőre fordult, volt legalább 6 fajta, amik nem is mutattak semmi ellenálló képességet) Ezek után nem csoda, hogy teljesen keverem a dolgot, mert nem azt kaptam amit rendeltem. Azóta nem foglalkoztam avval mit mondtak a fajtára anno. Egy biztos, hogy amit írtam tévesen az kék mindkettő (Esther, Néró) Nekem az a tőke ami nagyon erős az fehér fajta . Fürtje nagy bogyója húsos héja vastagabb.Enyhén muskotályos ízű. Szeptember közepén érik. Ez nagyon intenzíven növekszik. 2021-ben ez a tőke termett 150 kg-ot mégis volt rajta több 4 m-es hajtás. Mellette van két tő kék fajta. Korán érő magnélküli fajta. Fürtje
aránylag kicsi héja vékony, de nem rothadós. (olyasmi, mint az oportó) Bogyói kerek közepes méretűek. Ízre fűszeres nagyon zamatos. Van benne ici pici Otelló zamat. Levelei nagyok és nem annyira ízeltek. (lapura hajazó) Ez a két fajta már szabadgyökerű vesszőről ültetett. Sajnos a NET-ről nem tudom 100%-ra beazonosítani őket. Úgyhogy elnézést a "kavarásért"!
A kék szőlő az Esther. Legalábbis az eladó azt állította. A fehér meg Néró. A fehér az nagyon intenzíven növekszik. A kék meg legyengült az utóbbi évben.(annyira meg sem erősödött) Ezért minden lehetőséget forszírozok, hogy mi lehet. Legutóbb az ütött szeget, hogy az intenzív Néró egyszerűen elnyomja a mellette lévő tőkéket. A tőke távolság 1 méter kb. (Ez egy ház melletti lugas, ami fel van futtatva 1 emeleten át a tető széléig.) Tavaj megtrágyáztam baromfitrágyával (fürj), de nem igazán volt hatásos. Idén kapott 3x 15-ös NPK műtrágyát gazdagon) Vegetációban még kap nitrogént és elválik, hogy mi lesz.
Ez a fehér Néró hozott alulról 4-5 méteres hajtást, pedig ez a tőke mintegy 150 kg termést is adott.
A kék meg 40 cm-es hajtásokat ceruza vastagságban. Ezen pedig nem sok volt a termés.
Nálam is azt kapja mint a többi és elég védett helyen van, a terasz mellett. Inkább az vele a bajom, hogy nem fejlődik annyira, mint ahogyan a fajtajellegnek megfelelően kellene.
Valószínűleg az lehet a baj, hogy egy másik tőke helyére ültettem, amit betegség miatt ki kellett vennem.
Az előző tőke legkisebb maradványait is kiszedtem, a földet szinte teljesen kicseréltem és egy évet vártam (tudom, hogy ez nem sok).
Mindezek ellenére talajuntságra gyanakszom. Most negyedik éves.
Most visszaolvasva tényleg vénusz lesz, föleg ha a hajtások "tüslések", mint az uborkának, a levelei meg lapulevelek. Nálam állománypermetezést kap, ha rezet, akkor rezet, ha ként, akkor ként, de nálam permetezéstöl baja még nem volt, az erös szelet viszont nem szereti, akár méteres hajtásai is kitörnek, és mivel tavasszal mindhárom rügyét kidobja, a kitört helyett nem marad másod/harmadrügy, ezért nem igazán alkalmas rövidcsapos termesztésre, hacsak nincs állandóan védve a széltöl.
Ez a fehér és a kék szőlőm egymás mellett van. A fehérnek semmi baja nem volt a kék az tavasszal
atkás volt nagyon. Lemosózás után is. Volt egy szomszédom, aki ültetett magának kb. 800 négyszögöl oportó szőlőt. (hagyományos fejművelésűt) Telepítéskor megadta a módját a talaj előkészítésnek. !Több száz mázsa birkatrágya stb.) 3. éves korában nyáron hetente ment a lombot
kacsolni annyira hajtott. Na, ezt elkapta annyira az atka, hogy nem bírt vele. Hiába lemosózta és később lombosan hetente atkairtóval permetezte és mégsem tudta megvédeni. A legújabb szerekkel
(pénzt nem kímélve) szórta és mégsem. Az lett a vége, hogy otthagyta parlagon. Ennek az embernek pedig több 10 hold szőleje volt és értett a szőlőhöz, de ez az oportó legyőzte.
Erre gondolok, mert ez az Esther szőlő hasonló az oportóhoz (a termése)
Atka elleni lemosózás akkor ideális, amikor a rügyek épp megpattantak, a barna szöszök vége épp elkezdett zöldülni. De ha komoly atkaproblémád van, akkor július közepén-végén védekezz ellenük, amikor vonulnak (mennek áttelelni a rügyekbe), bár azt nem tudom, hogy jelenleg van-e engedélyezett atkaölöszer, ill. az e´lelmezésügyi várakozási idöre is figyelni kell. Egy július végi tetejezés csodákat tehet, ill. a rövidcsapról az áttérés a szálvesszös (guyot, nem ernyö) müvelésmódra.
Köszönöm! Sajnos a fajtákkal megvagyok keveredve, mert Abasárról ahogy rendeltem oltványokat
azt észrevettem, hogy volt aminek köze nem volt a megjelölthöz. Kb 20 félét vettem és ez a kettő maradt (hagytam) meg. De jól írod felcseréltem a kettőt. A lemosónál szoktam a javasoltnál erősebb dózist adni. Mivel ez a kék fajta korán is indul, a rügyei megpattantak kissé, amikor a másik még alszik és nem egyforma stádiumban kapták a ként. Majd idén valami olajosat adok korán, hogy hátha... Az atka miatt muszáj valamivel lemosóznom. (lehet,hogy az atkák gyöngítették le, mert tavasszal nagyon megtámadták azt láttam. De utána "kinőtte" magát. Csak a vesszőket látom satnyáknak.
Néró nem magnélküli fajta. Esther kék fajta, Nérónál is korábban érik, aug. elején. Lemosóra semmi sem érzékeny, mert ott a rügyek még éppen hogy csak megpattannak, tehát nincs zöld hajtás, különben pedig egy olajos kénes szert használ az ember (esetleg réz-kénest).
Az othello vegetációban valóban érzékeny a kénre, levelei csúnyán megperzselődnek, de más fajtánál ezt nem tapasztaltam (régi direkttermőkből más nincs már, ott még előfordulhatnak), Esther, Néró, Vénusz nem érzékenyek - persze melegben, túlzott lémennyiséggel, túl töményen bármit meg lehet perzselni.
az othelló érzékeny a kénre,de csak a levele. A lemosó permetezésnek az a lényege, hogy akkor permetezed, amikor még nincs levele, legfeljebb éppen pattannak a rügyek (barna, szöszös duzzadt valami, esetleg ennek a barna "fülpiszkáló vattá"-nak a végén már picit zöldes, de még nem látni egy levélkét se.
Ebben a töménységben a lombot permetezve árthatsz neki, nem véletlenül van a dobozán a leírásban külön feltüntetve, ha egy szer alkalmas lemosózásra és állománypermetezésre is, hogy mikor milyen töménységet szabad alkalmazni. És még hozzájön a hektárdózis is, azaz, az sem mindegy, hogy egy m2-re mennyi permetszert juttatsz ki. (a hektárdózis 5000-ed része jó közelítéssel megfelel az egy tökére jutttatandó szer ill. lémennyiség mennyiségének)
Üdvözlök itt minden topic- tagot! Egy kérdésem lenne.: ---Van ugyebár a lemosó permetezés, ami egy töményebb dózis. Azt kérdezem, hogy nem árt e a tőkének ez? Azaz bizonyos fajtáknak. Nekem van egy kék fajta a lugasban. (nérónak vettem). Ez egy "rezisztens" fajtának mondott. Mag nélküli hatalmas levelekkel aránylag kis fürtökkel korai fajta. Íze fűszeres, pici otelló zamatot érzek rajta.
Na, ezért gondoltam, hogy érzékeny lehet a lemosózásra, mert még a régi időkben az otellót is bepermeteztem amit kerítésnek ültettek az eleink. Hát a réz vagy a kén tartalom miatt az összes levél leszáradt és alig úszta meg a dolgot az otelló. Létezhet, hogy ettől gyengült le ez a néró fajta?
Mellette van olyan fehér tőke, ami majd felrobban az erőtől. (talán ester) Ezen idén volt egy tőkén 140 kg szőlő, mégis akkora hajtásai vannak, hogy alig bírni vele. Ez ugyanúgy lett lemosózva.
Működik azoknál is. A 6-8 rügyes lehajtott vesszőt kihajtás után, mikor látod a fürtöket megválogatod. Én csak kb. 3 hajtást szoktam hagyni egy karon és mindegyiken csak 1 fürtöt. Így szépek, jóízűek lesznek és nem terhelődik túl a tőke.
Mi is most ültettünk egy 4 db kis szerzeményt. Nem volt fagyott a föld, ellenben masszívan át volt ázva, ami az agyagnál hálás dolog. Tapad, és utána csúszik. Vicces volt. Mindegy, az oltványok felkupacolva, ha nem bírják, akkor így jártunk.
Szerintem ultesd el.En 2 napja ultettem el 1 kimaradt sajat gyartmanyu szolot.Sajnaltam kidobni,igy elultettem.Ha olyan helyen elsz ahol ho van akkor is el lehet ultetni.Az ultetes helyerol el lehet kaparni a havat.Viszont haladni kell mert keddtol jonnek a kemenyebb fagyok.Ultesd el majd csirkezd fel jol.Szerintem jobb helyen lesz a foldben.
Ha otthon meg van fagyva a földed, akkor vegyél egy kis zsák virágföldet, és egy müa. vödörben simán "eltudod" /vermelni a 10 db/1 köteg oltványt. Beiszapolod mintha ültetnéd. A lényeg hogy légmentesen lezárja a föld a gyökereket, hogy ne száradjanak ki.
Köszönöm, hogy leírtad a taapsztalataidat Azért ez nem hangzik rosszul, sőt.
Amúgy az olasz rizling is közel áll hozzám ízlésben, de a keleti fekvés miatt úgy gondoltam, hogy kevésbé játszik (plusz akinek a környéken van, az küzd a savakért rendesen - bár tudom, hogy ez is soktényezős, pl. klón stb.)
Ugyanakkor szüretelve, mint az olaszrizlinget, egy-másfél cukorfokal magasabb tud lenni (ugyanúgy, ugyanott művelve és terhelve).A savait picit jobban megőrzi és valamivel magasabbak is, de sosem durvák. Lazák a fürtjei, vastagabb a héja az o.r.-énél, ezért jóval kevésbé rothadékony, cserébe nem nagyon botritiszesedik, viszont ügyelni kell arra, hogy virágzás utántól a lisztharmat el ne kapja a bogyókat (zöldmunka!). Sokáig a tőkén tartható, de szerintem nem ad annyi pluszt, meg az őzek is rájárhatnak. Az olaszrizlinghez hasonló, de annál karakteresebb, illatosabb a bora. A Bezericsék csináltak belőle pár éve késői/édes bort. Vétek barrikolással elnyomni a saját ízeit.
ha nem túl off, akkor kíváncsi lennék a tapasztalatodra, annak ellenére, hogy nem hordózod. A leírások alapján tetszik a fajta, nyitott vagyok más megoldásra is adott esetben.
A vastagságot természetesen úgy értettem, hogyha a "sok egyéb dolog" adott, akkor ezek a fajták alkalmasak lehetnek-e. De a kommented alapján úgy tűnik, hogy erre határozottabb választ csak jópár év(tized) után kapnék.
Generosa, a nagy "szerelem" , bár ezt még Ö nem viszonozta ;-)
A szülőket ismerheted (ezerjó-piros tramini), egyenes felfelé törő hajtások, mesés szín érésben, nem túl érzékeny betegségekre de nem is rezi. Egyik olvtárs (Kovitom) úgy jellemezte, "Egy kezdő szőlész-borásznak ideális választás, gyors sikerélményt ad"
Illatos fajta de sokkal diszkrétebb és vastagabb a bora mint az Irsianak.
A borászok keresik még a "fogást" rajta, a pandémia előtt minden évben rendeztek a Kkmt-en generosa napot ahol termelők/borászok vélemény cseréltek kóstolásokkal egybekötve. Dr. Hajdu Edit - érintettsége lévén - az aki nyomon kíséri a fajtát.
Milyen érettségben, milyen terhelés mellett, mely területről, reduktív, oxidatív vagy mindkettő... és ahhogy van_Persil mondta 10-15 év nem olyan hosszú idő, hogy megismerjék illetve kiaknázzák a legjobb tulajdonságait a fajtának.
Ha lenne 10 mázsa Generosám, a léelvétel és erjesztés után a felét tartályban míg a másik felét hordóban (ászok) érlelném vagy 6 hónapig ;-)
A leves szőlőcefréből meg pálinkát készítenék mert az sem megvetendő!
A pátria 2002-ben kapott állami elismerést, a generosa pedig 2004-ben, (v.ö. a cserszegi 1960-ban...) Ne csodáld, ha nincsenek túlságosan elterjedve és/vagy nincsen olyan termelési tapasztalat, ami segítene megválaszolni a kérdésedet. Manapság egy-egy új fajta elterjedése erösen korlátolt az eredetvédelem miatt, jó fekvésü területeken ugyanis nem ültethetsz akármit, csak amit a helyi fajtajegyzék megenged. Ahhoz meg, hogy egy termelö fel tudjon futtatni egy fajtát, csak idöböl legalább 10-15 évet kell rá áldozni nagyfokú jövöbelátó képesség mellett, az anyagi ráfordításról nem is beszélve.
A vastagsághoz nem csak a fajta kell, hanem sok egyéb dolog is.
Én tegnapig az escás tökéket szedtem ki egy hosszú ásóval. Régebben csákányoztam, de sajnos annyi van, hogy megtanultam az ásóval kiszedni, jóval kevésbé fárasztó, mint a csákánnyal dolgozni. Meg kellett állapítanom, hogy egyrészt a szedök azért hagytak rajta a "beásóknak" (nem a "beásoknak"!!!), amiból szépen tudtam lakmározni, tök egészségesek voltak ezek a fürtök, másrészt felénk talán annyira nem száraz a talaj, mondjuk itt kötött a talaj, lehet, hogy ez jelenti a különbséget.
Sajnos iszonyatos szárazság van. A talaj felső kb 7-8cm max 10nedves, alatta a homok olyan száraz, kemény hogy alig lehet ásóval faragni. A ház melletti ásott kút 1930ota biztosította a vizet. Híre volt a környéken, de az elmúlt 2-3evben lecsökkent a hozama.
A második pászta végén van egy fúrt kutunk, ami kiszolgálja ha hirtelen több viz kell (pl.permetezni). Innen viszem tartalyban kb fél km távolságra 20hektónként a gyümölcsfáknak kiásott gödrökbe.
Ha ilyen szárazak lesznek a nyarak, bizony víz nélkül nem lesz szőlő!
A vesszö olyan erös, hogy az oltványos mindig megdicsér, hogy milyen gyönyörü. Nekem nem kell tapogatnom, mint a Borisznak, hogy be van-e érve...
Felénk nem nagyon találsz területet, ahol egyben van akár csak 200 m hosszú sor is, már csak a domborzat miatt sem, vagy ahol van, az a terület olyan is (alacsonyan van, a fagyok "bánthassák", kicsi a nap beesési szöge, túlságosan "szántóföldes" a talaj etc.)...
Barmennyibe kerül a terület, bármennyire fáj az ember szíve, nem tudod hosszabb távon egy bizonyos idő után kivédeni, hogy szabadon kell hagynod technológiai okok miatt sávokat. Nálunk 200 méterenként (ezt itt pásztának mondjuk) kihagyunk 10 métert+ elején, végén minimum ugyanannyit. Számold ki ha 100 méter széles a terület, és csak 2 paszta, már akkor is 0,3hektar megy a "lecsóba".
Tavasszal jó pár sor végét vissszaszedtem hogy kerítésen belül majd forogni tudjak. Ennyivel most ténylegesen kisebb lett a szőlőm- persze papiron nem, de ezt majd mag kell oldani, úgy hogy jó legyen.
Ha nem erős a vessző, biztosan meg lehet csinalni a te módszereddel is, de fogadd elismerésemet és őszinte részvétemet, durva meló lehet.
Felénk ahhoz túl drága a szölöterület, hogy az ember megvegye a szomszédét, hogy aztán qrvadrágán kivágja, hogy tudjon a traktor forgolódni. A sorok meg hagyományosan párhuzamosak a szintvonallal, úgyhogy a forgolódásnál qrvára észnél kell lenni. Nyilván jobb lenne, ha traktorról tudnék csonkázni, a sövényvágóval (a nagybátyám csak Terminátornak hívja, valami 4-5 kg-os, a legerösebb, ami kapható) úgy tudom nyírni, ahogy haladok a sorban. Az elsö pár sort nehezebb nyírni, aztán megszokja és belejön az ember.
Tegnap gyümölcsfáknak készítettük az ultetőgödröket. A teljes fizikai összeomlás előtt ennek a sövényvágós csonkazós technológiának a megosztásával adtam újult erott a nejemnek. Teljesen átjött számára, mekkora meló lenne ezt nálunk is így csinálni. Ehhez képest nekünk "játék".
Sthil sövényvágóval vagy teleszkópos sövénynyíró ollóval, mert traktorral a sorok kialakítása miatt nálam nem lehet (csak egyik oldalon van hely a forgolászásra, de ott is csak függesztett cuccal, a csonkázógépel a sorban tolatni ugye elég macerás lenne). Olykor méteres hajtásokat vágok, elég kemény meló. Meg a traktorosnál nem tudod az escás tökéket kihagyni.
Ha valakinek speckó oltvány kell, akkor alap, hogy nem úgy megy az oltványoshoz, hogy van-e neki, mert akkor ha belefut egy Boriszba, akkor annak biztos lesz olyanja... Én is kb két évre elöre szólok az enyémnek, ha akarok valami nem szokványosat. Mindegy, azért raktározd el magadban ezt a ruggerit, hátha valamikor nevesítened kell egy ilyen alanyfajtát.
Azalatt hogy csonkázás, azt érted hogy felszereled a forgókéses gépet a traktorra és vágod mint a sövényt, vagy csak végigsétálsz egy kaszaheggyel hogy megcsapkododd kicsit?
Fajta növekedési eréj és terület függő szerintem. Zalát talán néha megcsapkodtuk, de a Cabernet kezelhetetlen lenne gépi csonkázás nélkül.
Alanyok:
Nevet nem tudok, magunk között, a félreértések elkerülése végett az oltványossal úgy hívjuk "a sivatagi". Ez is egy nagy gyökeret fejleszt lefelé. Erre kérem hogy oltsanak. Azt hiszem írtam már, másfél évvel előre gondolkodok ha szükség van valamire, így azt kapom amit kérek és annak megfelelően készül el az oltvány.
Én inkább a földbe raknám, fene tudja, milyen hidegek lesznek, azért az ágyás oldalt szerintem nem véd annyira, mint a föld maga. A gödröm akkora, hogy kissé srégen a paraffinozott rész kilátszódjon, a vizet nem sajnálom tőle, amikor a gökerekre dobok pár lapát földet, akkor megy rá egy nagy vödör víz, majd amikor a feléig betemettem, megint, aztán jöhet a maradék föld, arra fakéreg, majd nejlon, lefogatva, hogy a szél ne fújja el. ha csak pár darab oltvány van, akkor elég lehet egy felfordított föstékesvödör is, ha sok van, akkor persze a fenti megoldás kellhet. nálam 100-ból 99,7% szokott megeredni, ez persze függ az olvány minőségétől is. Meg kiültetés előtt legalább 24 órát ázik vízben.
Kersek elvira vesszőt mindössze 2 darabot nosztalgiából, hogyan juthatok hozzá? Othellot, novat és elvirát ivott egyik nagyapám és 80 felett is fütyült.
Nem ehhez a témához kapcsolódik, de elsösorban neked szánom:
Ma beszélgettem a dr. Pálfi Dénessel, ö mondta, hogy a ruggeri alany az összes alany közül az, aminek a gyökere leginkább lefelé törekszik, ennek olyan helyeken lehet jelentösége, mint a te területeid, ahol amúgy öntözésre kényszerülnél. Én a helyedben -amennyiben van rá lehetöséged- kipróbálnám, mire megy nálad.
Azt is mondta még, hogy az SO4-nek létezik 12 klónja, amik az idöszakosan pangóvizes területtöl kezdve egészen a talaj nélküli köszikláig megélnek (mármint hogy az egyik a pangóvizes, a másik a köszikla, a többi meg elosztva a köztes talajokon).
Csak egy kis kiegészítés a rézterheléshez ami az elmúlt pár év tapasztalata...
Nem volt nagy peronoszpóra nyomás/fertőzés a Mátra nyugati lábánál illetve a feszes zöldmunka is segíthetett abban (sok más mellett), hogy kevés rézzel vagy "akár" rézmentes technológiákkal is megvédhető volt az ültetvény... eddig...
És így rügypattanáskor lemosózok (pedig mindig tervezek egy szüret utáni kezelést) olaj/kén keverékkel mert a lisztharmattól félek mint az ördög a tömjén füsttől és egy kicsit tartok az atkáktól.
Német/osztrák/svájci tapasztalatokból kiindulva amennyiben 15 mm alatt maradt a csapadék mennyisége - feltételezve a gyors beavatkozást illetve a megfelelő kijuttatást - rézmentes szerekkel is meglehet védeni az ültetvényt viszont e fölött 0,04-0,05% fémréz mennyiséggel kellene számolni alkalmanként ami kiegészítendő roboráló/stimuláló "adalékokkal"
Vanegy futóbolond a kézilabda topicban, aki így (bármely hsz-omat bármely témában mind a harmincvalahány énjével minuszolja) gondolja megbosszulni a vélt/kitalált személyes sérelmeit. Nem csak a modiknak, a fenntartónak is szóltam, de nem történt semmi.
HA és amennyiben egyáltalán lemosózok, akkor kén+olajjal, bár egy időben csináltam rézhidroxid+kén+olajjal (Vegesol eres), de azzal az a gond, hogy nagyon pontosan kell időzíteni, mert túl korán semmit se ér, túl későn, ha már megpattantak a rügyek, meg perzsel. Úgy általában célszerű rézhidroxidot használni réz hatóanyagként permetezéshez, mert ennek a legkisebb az elemi réz hektárdózisa (kivéve Iskol rézszulfátját, de az tényleg kivétel).
"Egy hátrány volt, kettő alkalommal kellett csonkazni."
Akkor én megint elbsztm valamit, mert nem öntözök, de 3X szoktam csonkázni (elöször június 30 körül/után, a bogyó fejlettségétöl fügööen, közvetlen a következö esedékes permetezés elött), már ha szükséges, de 2x minimum, minden évben...
A környékünkön nem hallottam senkitől, hogy rábeszélt volna, "fiam vasgálic a titok"!
Tanácsadóm sem ajánlotta, pedig jó nagy "biós" vénája van.
Most valami olyan bio cuccot ajánlott volna lemosó gyanánt ami 13ezer/ha költség lett volna. Az anyag nevére nem emlékszem, de nem vasgálic volt. A hagyomanyos megoldas szerintem 10ezer ft alatt jött ki, és egyébként is szép egészséges volt az állomány, ahogy már valamikor itt értekeztunk róla.
Nekem a vasgalicrol az jut eszembe, hogy a pocakos tanácsadó elmondta egy videójában, majd fél Magyarorszag leégette vele tavasszal a szőlőjét. (Az a fele, akik a Google egyetem, YouTube tanszékén próbálják a szakmát megismerni.)
Egy cimborám nyár elején, amikor elkezdett hervadni a szőlő, furt egy kutat és a terület valamelyik részén mindig ment az öntözés onnantól kezdve. Egy hátrány volt, kettő alkalommal kellett csonkazni.
Akkor jó az oltás (zöldbe fásról beszélek, mert azt a legkönnyebb elsajátítani), ha idöben (május 5-20 között) virágzik az akác és nem esik akkor hetes esö. Namármost ebböl általában az egyik nem szokott bejönni, mert vagy nem idöben virágzik (túl meleg van és túl korán jön, vagy túl hideg (é.: elfagyott), vagy pedig pont akkor jön a genovai ciklon a hetes esövel... az akác úgy jö képbe, hogy kb akkor kell oltani, ha virágzik az akác, a túl korai akácvirágzást pedig mindig lehülés követi...
Jövőre szeretném átoltani az szép, életerős tőkéket (a vackokat már 95%-ban kiástam). Az egyik videóban szépen elmondják az átoltás menetét, majd jön a leforrázó igazság: az átoltás sikeressége a rákövetkező időjárás függvénye. Ühüm, kösz. Ha olyan év lesz, mint az idei, akkor bátran belocsolhatom benzinnel, majd felgyújthatom az egészet.
Ott van a leírásában: "Minden szántóföldi és kertészeti kultúrához alkalmazható." Én csak azt nem értem, hogy én tudatlan lélek hogy a bds ´ltbe tudok OEM bort termelni nélküle.
Dehogy a harmadát, gyak az egészet, csak sok helyen utána már nem művelték a területet: pl. Nógrádi, Budai borvidék. Valamikor minden falu minden házához tartozott "hegy", mert bort ittak víz helyett, mivel utóbbi járványt okozhatott, előbbi meg jóval alacsonyabb alkoholtartalmú volt, mint a maiak és a kocsissághoz nem kellett szondát fújni.
A természetes szelekció nem mérhető években, évtizedekben, az minimum évezredes léptékű a fásszárú növényeknél, a szőlőnél meg egyáltalán nem cél a filoxéraellenálló nemes kitenyésztése, mert nagyon olcsó megoldás rá az oltvány (most ne egy ritka csemege árából indulj ki...).
Nem akarok magammal kibaszni, semmiből se áll oltani. Próbálok rájönni, mi az a határ, ami még direkttermő, és melyik leszárazottja már nem direkttermő.
Az viszont érdekes, amit írsz, hogy a szomszédság is megsínyli a V. vinifera dugványt. Nyilván olyan, mint egy focimeccs a járványkor.
Az amerikai fajokkal együtt él a gyökértetű, csak nem tesz bennük jelentősebb kárt. Vajon mennyire van jelen az oltvány-ültetvényekben és a direkttermőkön a tetű országosan??
Behurcolni valahova egy fogékony viniferával az akkor olyan-e, mint a Valencia-Atalanta BL volt Milanoban, ahol egy teljesen szűz terepre jutott felkészületlenül a járvány.
Vagy inkább csak a tetű-mennyiség ugrik meg egy kicsit, mint ha pl most rendeznek meccseket, amikor már amúgy is mindenütt jelen van a vírus?
Írod, hogy akkoriban, melyik időszakra gondolsz? A 19. századi nagy járványra? Az adatok talán az európai ültetvények harmadának tönkremenetelét említik.
(Csak rövid távon igaz, hogy nem fog ellenállás kialakulni a gyökértű ellen. Az amerikai szőlőkben is kialakult az együttélés alatt, millió évek alatt.)
Azon felül, amit mások irtak: a betegségre alig érzékeny fajták is jobban
megbetegednek. Ami logikus is, hiszen gyötri a gyökértetű... Hasonlóan a levéltetű ha
elhatalmasodik s legyengül a fa. Sajnos a gyökértetű-mivel behurcolt s a földben van- ellen nem alakult ki, s nem is fog ellenálló képesség kialakulni, mint a levéltetű ellen, s ráadásul annak vannak "fogyasztói".
Egyébként- lehet irtam már korábban- kiástunk ilyen haló félben lévő tőkét (épp az emlegetett Zalagyöngye) s tele-tele volt tetűvel és már alig volt ép hajszálgyökér.
S ha nem lenne gyökértetű- itt mindenütt jelen van-
akkor tényleg igaz lenne, hogy saját gyökerén szebb lenne a szőlő.
Európai szőlőnek vékonyabb az epdermisze, ezért a száraz-sőt meszes- talajokon is jobb lenne... de csak lenne. Hozzám jutott vki főiskolai dolgozata erről, de nem győzött meg. Olyan helyeken nézte- alaposan- a tetű
kártételét, ahol még nem talált oda, S fiatal szőlők voltak...
Ami viszont nagyon is igaz a dolgozatban, akkoriban "túllihegték" a tetű pusztitását, hogy a jó helyen lévő szőlőterületeket olcsón fel tudják vásárolni. Nem mentettem el a dolgozatot, igy nem tudom pontosan idézni. A biráló küldte el nekem.
Másabbak azok a borok, de ne feledd, hogy régen a borízlés is más volt, 50 éve pl. még a több évig (3-4) ászkolt borok mentek 8-9-es savakkal, ezeket ma nem tudnád eladni, így nem tudhatod, hogy amit Prohászka írt, azt hogyan kell a mai viszonyok közé rakni, ill. Chilét vedd ki a számításból, ott bátran kísérletezhettek hatalmas birtokokon egyenterméket előállítva.
A simavesszővel nem csak magaddal bszl ki (hacsak nem termelsz te is az alföldi sivatagban, mint szervezkedő kolléga), hanem 20-30 km-es körzetben mindenki mással is.
Nahát... és ezért kockáztatnak? A tét nem kicsi. Hallomásból tudom, hogy a saját gyökerén termett szőlő értékesebb, de tudják is ezt érvényesíteni, például az árakban?
Az, hogy oda (még) nem hurcolták be a filoxérát és annyira zárt terület az Andok hegyláncai miatt, hogy magától se tud oda berepülni (Európában elég volt a franciákhoz behozni és pár év alatt végigsöpört egész Európán a filoxéravész), így ha és amennyiben továbbra is elejét tudják venni, hogy bekerüljön, akkor ott továbbra sem lesz jelen. Ennyi.
Persze, leírta: csökött, "söprüs" hajtások, apró termés annak következtében, hogy tönkreteszik a gyökereket. Nem véletlen, hogy mindenhol -Chile kivételével- oltványokat használnak. Nem tudom, miért akarja mindenki ezügyben feltalálni a spanyolviaszt.
Mindegyik birja egy darabig, sőt akár jobban nő saját gyökerén, de előbb-utóbb. akár
1-2 év alatt kipusztul. Zalagyöngyét sokat láttam-látok- pusztulóban. Igy alanyt ültettünk
mellé a szomszédban. Lehet mire oltani lehet az alanyra, már rendes vessző sem lesz. Most
is alig volt tavasszal, s őszre is nagyon gyengék a vesszők. S elég satnyák voltak a termések
Piroskát nem ismerem... Bizonyára hasonló. Van aki a faluban mindig "arrébb" dönti, s az uj sokkal
szebb, de már látom záródik a "kör"... S még ehhez: oltottam mult évben Zalagyöngyét nálam- máshonnan szedtem a vesszőt- s nálam sokkal szebb, mint ahonnan hoztam, mert ott a nemes legyökeresedett, mint ahogy sok helyen a faluban hiába vette oltványként.
Köszönöm mindenkinek! A vélemények és az interneten talált képek alapján a kövidinka felé hajlok; a potyogósság pedig gondolom az aktuális körülmények miatt lehetett.
Idős emberek házától volt a vessző, ennek és a saszlának lett volna legnagyobb esélye. (Bár idősebb emberek szoktak néha rendelgetni Starkl katalógusból képek alapján ezt-azt...)
A hosszúkás bogyó szerintem is kizárja a Saszlát, de az egyetlen Saszla tőkém az idén potyogós volt. Korábban még soha, de az idén igen. Nem tudom az okát és nem is annyira potyog mint a Noha, de potyogott.
Vagy a fotó csal, vagy ténylegesen kissé oválisk a bogyók? Ha utóbbi, akkor kizárható a saszla, annak ugyanis abszolút kerek, gömbölyü a bogyója, a veszöje meg pirosas-rózsaszines.
Topicot tévesztettél, ez a szőlő művelésével foglalkozik. Van "borászat" vagy "bor az istenek ajándéka" topic, ilyen kérdéseket oda írj, utóbbiban megtalálod a juhfark.hu oldal gazdáját is.
Kezdőként kérdezném, hogy láttam egy képen (https://juhfark.hu/az-erjesztes-kiskateja/) az üvegballon teteje celofánnal van lezárva kotyogó helyett. Szerintetek ez jó megoldás vagy ez már nem must?
Nem feltétlen kell képzettség. Megoldás lehet a 2013. évi CXXII. törvény 5. paragrafusának 7. pontjának a) alpontja. Kicsit utána kell nézni. Én is ebben a cipőben vagyok, most van előttem a kamarához benyújtható papír. Nincs szakirányú képzettségem, de van telepített ültetvényem. Ez akár elvileg elég is lehet megfelelő paraméterek mellett.
En is helyi lakos vagyok, megsem vagyok "vedve", mert nem vagyok gazda. Ha nem sikerul kozvetlenul vasarolni akkor elvegzek valami gyorstalpalot es figyelem a kifuggesztett adasveteleket. :)
A földterület adott, nincs több! Annyi van amennyi van. Teljesen jó az, hogy én mint helyi, védve vagyok veled szemben. Persze minden kijátszható valamilyen szinten. Aki spekulatív okokból szeretne vásárolni, az kialakitja a körülményeket és ha van pénz onnantól az adott területen mindent visz.
Én kb 6-7év óta kint lakok a szőlőben. Amikot ezt kitaláltam és be akartam jelentkezni, kiderült, mivel 100éve kihalt az utolsó lakos is a szőlőben, a lakciímnyilvántartásban már nem szerepel a cím.
Emiatt az önkormányzat testületi ülésen újra elnevezte a falutól 5km távolságra lévő lakatlannak hitt részt, ami azóta ismét "lakott". Ennek egy sima földbérletnél is lehet jelentősége.
(Ez itt már off, de amíg néhány éjszakát nem aludtunk kint most az idén nyáron, fel sem tűntek azok a zajok amik éjjel is megvannak a városban, bent. Itt síri csend, nyugalom és tiszta a levegő. Sokkal kipihentebben lehet ébredni mint otthon!)
Bele sem gondoltam ebbe, de piszok jo helyzetben vannak ezek a helyi gazdak. Licitalni sem kell, sot az a jo ha minel olcsobban veszi meg valaki. Igazabol az a jo taktika, ha piaci szintre kerul a licit vegen, akkor nem valoszinu, hogy elnek az elovasarlassal. Kelll vinni egy kamulicitalot aki felveri az arat :)
Ha valaki kinézte magának, akkor úgysem lesz a tiéd. Ha kifüggesztik, jönnek a hozzám hasonlók csemegézni.
Ilyenkor ősszel egyre jobban viszket mindenki tenyere. Jönnek be a pénzek. Betakarítás után vagyunk már legtöbb kultúrában. Belátható távolságra vannak a különböző támogatások.
Akár a jövő évi forgótőkével is lehet hazárdírozni, ha jó az üzlet!
Ha nincs bent maradó költséged, ill. utólag nem mondanak a tulajdonszerzésedre nemet, akkor mindenképp, de járd körül az ügyet a hegybírónál, hátha tud olyasmit, amit leírva nem látsz sehol.
Azt gondoltam volna az ilyen kis teruletekre nem mennek ra a helyi foldmuvesek, akikbol amugy nehany db lehet osszesen a faluban. Ha megis jon az elovasarlas, akkor sincs nagy baj, egy probat meger.
De ha kinézi magának a területet Bódi - aranykalászos celeb gazda- Szilvi, akkor neked már bukó.
Én nyáron csináltattam a gyereknek őstermelőit, majd azután 5perc múlva már át is adtam a falugazdásznak a családi gazdaságunkról szóló szerződést. Így Bódi Szilvit is beelőzöm ha úgy hozza az élet!
Ha valaki nem helyben lakó, földműves stb stb esélye sincs kifüggesztés köteles területet megszerezni. Mindenki nézi. Nekem is benne van a kedvencek között, kb hetente figyelem. Tavasszal a szomszédom örököse adta el a területeit, nagyságrendileg 15-20ha körül egy pesti vevőnek. Nem lett az övé! Nem is tudom miben bíztak?!?!? :-)))))
Egy kis huncutsággal lehet üzletelni még most is a telepítési engedéllyel. Partner kell hogy legyen a hegybíró és a felek között is kell egy picuri bizalom. Na de 0,3ha méretnek ritkán áll neki az ember.
Tudod, ahonnét (ilyen elhanyagolt, de hivatalosan "müvelt" szölöterületekröl származó papírokkal legalizálták (a.k.a. csopaki...) a kukoricacsuhé-birkatrágya-cukor-mütrágya kombóból föld alatti egykori vasúti olajtartályokban készült "bort".
Nem a környékre való vagyok, de az a vörös talaj nem veletlenül van ott (pl. Csopaknál is elöbukkan...).
Ha a terület miatt kellene, akkor hajrá, a szölöt meg mindél elöbb kapd ki, erre a szölöre semmi mást ne költs a kivágáson kívül, de ne feledd, a hegybíró engedélye kell hozzá, ill. vagy vállalnod kell, hogy újratelepíted (nem akarok h.lyeséget mondani, de mintha 2 év lenne a határidö a kivágástólszámítva, de a hegybíró pontosan meg tudja mondani, mik az elöírások), vagy müvelésmódot kell váltanod, de annak se a hegyközség (ott kötelezö tagnak lenned a terület nagysága miatt), se a földhivatal nem örül, és eként is díjazzák... Ill. neked is vállalnod kell, (mivel termöföld, hacsak ki nem lett véve a müvelésböl, de azt kétlem) hogy csak te müveled, ja, és földmüvesnek kell lenned (aranykalászos gazda, östermelö, mezögazdasági legalább középfokú végzettségü, stb), különben meg se veheted. A földmüves nyilvántartásba vételt a földhivatal végzi a megfelelö igazolások bemutatása után.
Ill. a kivágás alternatívája lehet a zöldbe fás oltással vagy tökefejbe oltással fajtaváltás, amennyiben nincs sok hiány. Pár éve még lehetett boltolni a telepítési engedéllyel, de egy-két éve valami változott ezügyben, ezt is a hegybíró tudná megmondani.
röviden: ha a terület termöföldként van nyilvántartva, akkor csak nyilvántartott földmüvesként veheted meg, söt, hozzájöhet a "helybenlakó" kitétel (20 km-es körön belül kell legyen a lakásod vagy telephelyed), ill. a helyi kamara engedélye is. Amúgy felénk a parasztok (azon emberek, akik szántóföldet müvelnek) nem igen mernek licitálni termőföldre, mert tudják, hogy Ő úgyis elviszi az oruuk elöl.
De jo szemed / helyismereted van :) Talalt, sullyedt.
Igazabol a terulet miatt kellene, sot egy ures terulet jobb lenne, mert 5-10 ev mulva lenne igazan idom ezzel foglalkozni. Viszont ez teruletileg kompromisszumos, nem igazan jo a fekvese, magasabban jobb lenne. Viszont az arak nagyon emelkednek, amit ma nem veszel meg lehet hogy soha tobbe nem tudod. A jobb fekvesu teruleteket kb. 1-2 eve nezem, nem volt elado.
3000 m2 hobbicélra akkor is sok, ha csak füvet kell nyírni, tudom saját tapasztalatból. Az, hogy Pálköve környékén ilyen szölök vannak, engem nem lep meg, látszik, hogy a tulajnak nem volt pénze müvelni, de most azért megpróbálták gatyába rázni, viszont ha neked a szölö miatt kell, és nem a terület miatt, akkor inkább ne vedd meg, mert amire ez az ültetvény egyenesbe jön, addig ugyanennyit rákölthetsz. Az is kérdés, hogy nincs-e már meg a terület új tulajdonosa (nem lepne meg, öszintén szólva...). Mindenesetre, amennyiben komolyak a szándékaid, sok sikert! A liciten is, és ha elnyered, a müvelésével is!
Artol fugg minden, ez egy arveres lesz (adossag), 3000 m2 3 millioert van meghirdetve, de lehet hogy olcsobban is meg lehet venni, erdeklodestol fuggoen. Badacsonyi borvidek, de nem bazaltos hanem voros homokkoves terulet. Altalaban nagyobb teruleteket adnak el, nekem meg csak egy kis darab kell, sajat hobbicelra. Ennyiert meg szantot, legelot adnak errefele.
Alapvetöen 3 osztatú, de Németh Márton szerint létezik "cifra rizling" néven 5 osztatú változata is. Megnézve ott a képeket (nap, mint nap látom az olaszrizlinget, de az ilyen felismerés dolognál mindig jó, ha ott van az ember kezében az összehasonlítási alap) azt mondatják velem, hogy olaszrizling lesz nagy valószínüséggel. Akár egy növényen belül is lehet különbözö a levél, legalábbis én rendszeresen tapasztalom.
Ezzel az ültetvénnyel tényleg sok munka lenne, legelöször is most a télen árkot kéne húzni bele, abba szerves trágyát, vagy ha azt nem, akkor mélylazítást, a mélylazító mögé mütrágya adagoló csövet vezetve, tavasszal meg metszés helyett az egészet visszavágni 30-40 centire. Ami kihajt, azt két hajtás kivételével kipucolni, jövöre abból a két hajtásból tetszés szerinti müvelésmód (ernyö, guyot, rövidcsapos-karos, egyes/lkettes függöny) kialakítható. Ami meg nem hajt ki, vagy satnya, az kuka, a helyére jöhet az új. A fentiekböl látszik, hogy ha valaki akar ezzel a területtel kezdeni valamit, annak egy-két évig csak viszi a pénzét, hozni nem hoz egy fillért se.
Nem vagyok nagy OR szakértő, volt régebben valamennyi, de nem rémlik, hogy annyira 5 karéjon lenne a levele, mint ami a bal alsó részen látható. Idei év furcsa volt, így a fürt ritkássága akár ezzel is magyarázható, de az is lehet, hogy tényleg valami más fajta lesz. Egyébiránt egy legyengült ültetvényt nem biztos, hogy érdemes átvenni, sok bosszúság lehet belőle.
igen sápkóros, a zöldmunka/metszés nem lett túlbonyolítva. elméletileg lehet olaszrizling, az ültetvény jó példája a tápanyagkonkurencia demonstrálásának, ill. az aszály is gyötörte elég rendesen. az, hogy most le van nyírva, ill. gyomirtózva (termelési időszakban!!!) el akarja palástolni az évközbeni nemgondozást. tipikus nagyüzemi hozzáállás.
hogy tényleg rizling-e, egy ilyen kép alapján nehéz megmondani, de az biztos, hogy a metszés elmaradása nem tett jót neki. a ritkás fürtök a rossz kötödés miatt van, aminek sok oka lehet. magnéziumhiányban tuti szenved.
Sziasztok! Nezegetek hobbi cellal egy kis szoloteruletet. Ha megvan akkor majd megtanulok mindent, addig is sokat olvasok a temaban es sok bort iszom :)
Lenne egy kerdesem: jol gondolom, hogy ez rizling? Milyen hianyban szenved, miert ennyire ritkak es kicsik a bogyok?
Reggel kezdtünk korán, de volt más szedni való is az eső előtt. Alma, szilva, hagyma, paradicsom. Holnap paradicsom befőzés. Mire hazaértünk, már majdnem dél volt. Tudom az elmúlt időkből, hogy ilyen melegben, ha kezdem a feldolgozást, letámadnak a darazsak. Du 5 óra körül kezdtem, de az elején így is voltak bőven. A szőlő teljesen egészséges volt, még a kezünk is tiszta maradt, nem ragadt a szüretkor. De azért kapott az erjesztőhordóban 100 literenként 1 dl ként. Ez is tapasztalat, hogy így nem lesz baja.
Sziasztok! Ma szüreteltem a Nérót. Igaz, hogy 1 héttel előbb terveztem, de a vadkár nem növekedett jelentősen. Három naponként megnéztem, a leszopogatott fürtöket levágtam, hogy meglássam a változást. Alig ettek belőle. Viszont most legutóbbhoz képest a Pölöskeit kezdték enni, meg a Biancat kezdték meg. A Néró lombja szép egészséges zöld volt, alig néhány helyen sárgult a levél. A Bianca viszont a fürtzónában átment sárgába, a levél is, és a fürt is. A Palatinát is leszedtük. Pokoli meleg volt, mint az utóbbi években, ezért a feldolgozást késő délután kezdtem a darazsak miatt is. Darálás, csutkázás után ment a pincébe. A meglepetés, és az öröm számomra, hogy 22 mustfokot mértem, és az anyag végig melegen volt, kb. 24-26 C fok lehetett a hőmérséklete. A mennyiség nem kimagasló, azért mert a domboldal alján vagy 20 tőkén, a késő tavaszi hideg miatt gyenge volt a fürtképzés. Kb. 120 tőkén lett vagy kb. 180 kg szőlő. Azt mondják ilyenből lesz a jó bor.
Hideg esős áprilissal-májussal indult az év, majd május végétől tartott a forróság kb. aug 20-ig. Április kb. 56mm eső, május 77mm, június 14mm, július 37mm, augusztus 68mm eső. Permetezések: május 20 körül Dithane+kén, június 10: Dithane+kén, június 27 Quadris, ekkorra virágzott el a szőlő, ként nem mertem bele tenni, mert meleg volt. Július 9 Cabrio Top, szintén kén nélkűl. A lombozat tökéletes, lehulló, sárguló levél nincs. A fürtökben se peronoszpóra , se lisztharmat kártétel nincs. Hál Istennek a jég se verte meg. A Palatina barnul ott, ahol a darazsak szívogatják.
Megnéztem a másik nadrágszíjamat, ami ÉK fekvésű dombon van, és árnyékmentes. A Néró magja nem egyöntetűen barna, de már az őzek szopogatják az alsó fürtöket. A Bianca ígéretesen sárgul, a Saszla még savanyú, és most kezd a magja színeződni, a Palatina napos oldala szép sárga, a másik még zöld, de a darazsak kezdik furkálni. A Pölöskei szépen sárgul, de még van ideje. A rizling az teljesen zöld, és kemény. A Kozma Pálnéból még jutott nekem is, mert jól el volt dugva, a Pannóniát érdekes módon nem bántotta semmi, pedig már jó.
A talaj szőlőárnyékban még nyirkos volt, napon száraz. A Nérót le kell szednem jövő hét elején, hogy még jusson nekem is, közben a Palatinát is folyamatosan. Utána meglátjuk, melyik lesz a veszélyeztetett fajta. Jó lenne még tartani a jövő heti jó időben a Biancát.
Itt Bükkalján szép barna a Néró magja. de a Bianca is sárgul. és barnul a magja. Szerintem kb. 1 hét a lemaradás az elmúlt évektől. Nálatok hogy néz ki?
Május elején ültettem vagy 30 db oltványt, pótlásnak kipróbálni az ültetvénybe illetve a saját kertbe. A gödröket benzines talajfúróval készítettem.
Augusztus elején elültettem 7 db konténeres csemegeszőlőt aminek kiástam az ültetőgödröt.
Őszi ültetésre rendeltem 20 db csemegeszőlőt a saját kertbe és elkezdtem előkészíteni az ültető gödröket. 40x50 cm-es gödröket ástam ki kb. 55-60 cm mélyen és öntöttem mindegyikbe 20 liter vizet viszont volt pár gödör ami ugyan fogyasztotta a vizet de még 2-3 óra múlva is volt benne míg a többi meg elnyelte 10-15 perc alatt.
Okozhat ez a "víziszony valami gondot a későbbiekben?
A kiásott/kilapátolt földben nem láttam semmi különbséget...
Pénztárca és a tanácsadó koncepciója miatt folyamatosan arra törekszünk, minel kevesebb számú hatóanyaggal és célzott időszakban történő felhasználással védjük meg a szőlőt. Szerintem ez a koncepció a legtöbb helyen. A folyamatos engedély visszavonasok után egyre jobban semmit nem érnek a régi ismert receptek, kombinációk. Emellet fut az akg is. Picit erre a számlára írom hogy minden igyekezet ellenére jönnek kisebb nagyobb csalódások, annak ellenére hogy az ember próbál alpos lenni.
Régen (25eve) potkocsival vittük a műtrágyát a szőlőbe, fújtuk szinte utolsó pillanatig a rovarölőt is és nem volt semmi baj. A dózisra is volt saját tapasztalat. Szép volt a szőlő.
Idén a szomszéd faluban láttam olyat, aki még nyár közepén is csak minden második sorban permetezett, "okosba". Szerintem ezek a megoldások, a klímaváltozás, az enyhe telek stb stb stb adják ki összességében az újabban újabb kalandokat.
(Nálam is van, alsó sarj leveleken, de csak a Cabernetben. Kabuki leviszi egy füst alatt remélem.)
Hát, nem tudom, van-e értelme megtartani, mert amire olyan vastag lesz, (ha kihajt egyáltalán jövőre), hogy lehessen oltani bele, addigra egy új oltvány is lesz olyan vastag.
Idei ültetésű oltott szőlő tőke az oltás leszárat de úgynézem az alany él . Lehetne evvel valamit kezdeni alvóra szemezni vagy valami mást . Valaki próbált már ilyennel valamit .Vagyis még nem tőke csak egy vad alany .
Amennyiben arra gondolsz, ami a szőlő levelén világos, fonál szerű járatokat csinál, az nálam is van egy-két levélen. (Valaki itt egyszer firkálóbogárnak nevezte.)
Tömegesen még sosem láttam elterjedni, kárt gyakorlatilag nálam nem okoz. Nem úgy mint az aknázómoly a gesztenye fákon.
Amennyiben nem erről van szó, elnézést az okoskodásért.
Az a baj ezzel a döggel, hogy a levélben csinál a lárva járatokat magának, így a kontakt szereket kiröhögi. A felszaporodásuk pont a szüreti időszakra tehető, de kevés szer van, ami zsendülésben használható az é.v.i. miatt. Ha túl sok van belőle, akár le is mehet a lomb.
Ha nagyobb mint egy nyúl, akkor le kell lőni, ha nem fogjaeg a kerítés. Ha kisebb le kell mérgezni, egy nyári éjjel, holdfény mellett szenvedéllyel.
Ha ugyanakkora mint egy kis nyúl, akkor meg kell fogni és átvinni a szomszéd faluba.
:-D))))
Én most végeztem, a szerintem utolsó előtti permetezéssel.
Rengeteg "lepke" van. Volt eszembe, hogy valamit kapnak ők is, de elmaradt. Nappal nem feltűnő, de éjszaka a lámpa mellett nagyon látványos. A terasz fehér fala pedig alkalmas lenne egy teljes tanórára, a milliónyi fajta moly elemzésére.
Igaz nyár elején kicsit elbizonytalanodtam a szüret időpontjával kapcsolatban, amit én januárban beirok már a naptárba, de ugy latom lassan minden helyére kerül. A zala, a cserszegi és a zweigelt simán eszegethető (lenne ha leteltek volna már a várakozási idők). Valamelyik nap ha hazamegyek, kihoznom a refraktometert.
A kerítést úgy csináltuk meg hogy kb 80- 100m-kent hosszú fa oszlopokat tettünk, a ragadozó madarak számára ülőfa gyanánt.
A nagy sasok ott szoktak figyelni és onnan kapják el a zsákmányt!!!- vagy legalábbis így kellene lennie. "Sast" nem láttam rajta ülni, de szépen körbe van "kakcsikázva", tehát funkcionál valamit.
Szerintem nálad a háló lenne a legbiztosabb megoldás.
Ki lehet sok mindent próbálni, de a földön érkezők ellen a kerítés, a légi ellenséggel szemben a háló véd.
(Ez a legdrágább, de a legtutibb ami neked is elérhető!)
Egy gipsz sast kiraktam egyik szőlőoszlopra. Eltűntek a madarak a környékről. Persze, gondolom, majd rájönnek, hogy ártalmatlan, és visszajönnek egy idő után.
Rigók és szarkák ellen kellene védelem. Ha lehet a legegyszerűbben installálható.
Szoktam látni 2 pár ragadozó madár félét - halvány lila fingom sincs róluk, csak a vércséket ismerem - de mint mondtad azok fent "úsznak" a meleg légáramlatokon (talán ölyvek)
Biztos vagyok benne, hogy a scarybird működik de mivel 100 km-re vagyok az ültetvénytől nem biztos, hogy viharos szél esetén kitudnám engedni a szelet a madárból ;-)
Van még a Doxmand madárriasztója is ...
És a madárháló:
Tavaly vettem 500 m 2 m-es madárhálót ami 1 sor szőlő megvédésére (sem) elég, most a szlovákoknál vettem 1,2 m-ből szintén 500 m-t de még mindig kellene 2 sorra való.
Azon gondolkodom, hogy lehet tavasszal is felraknám a hálót és az lenne a őzek rágása elleni védelem majd ha eléri a 20-25 cm-es hosszúságot a hajtás akkor feltekerem a felső drótra...
azt írják, hogy a 6 m-es 1,5 ha-t tud "megvédeni", a 9 m-es kisebb szélerősségnél is, ill. gyorsabban repül. Hát nem tudom, felénk a héják, hollók nem 6 m-en röpülnek, hanem inkább 56-on. Meg mi van szélcsend után? Tükrökkel nem próbálkoztál? (Fellógatva zsinóron T-fára). A T-fát amúgy is tudom ajánlani, a vércsék, sólymok előszeretettel ücsörögnek rajta vártán.
Időből mindig kevés van. Inkább a terv szerű, tmk jellegű munkák híve vagyok. Aztán van, ahol bejön, van, ahol nem. Minden munkában azt keresem, hogy hol lehet még 10 percet megtakarítani. (Nem ellinkelni, hanem kevesebb idő alatt, vagy kevesebb munkával elérni a megfelelő eredményt.)
"Kicsit keszekusza módon van megmetszve, elég sűrű lett. A ritkítást is gyakorolnom kell még"
Ha látsz arra esélyt, hogy jövőre változtass ezeken akkor adj még ezeknek a tőkéknek még egy évet. Nem sokról lehet szó...
Biztos vannak az ültetvényedben peronoszra érzékenyebb fajták de ha jól csinálsz mindent (és a Teremtő is támogat) akkor ezeket indikátornak is használhatod.
Feketerothadásra utaló nyomokat a levélen vagy a fürtön találtál?
A Systhane az azolok közé tartozik így akár működhetne is megelőzésként de hogy gyógyítson... tudja a fene;-)
Lenin elvtárs után szabadon:
Zöldmunka, zöldmunka és zöldmunka
ami csökkenti a gombabetegségek kialakulásának lehetőségét
És erős, ellenálló növény ...
Lombtrágya:
Én személy szerint nem tudom elképzelni, hogy az ősszel/télen kiszórt műtrágya lejut a gyökerekhez, főleg nem annyi csapadékkal mint ami ebben az időszakban van tehát a makro-; mezo- és mikroelemeket érdemesebb lombon keresztül pótolni de csak ésszel...
A Biomit Plussz nálam bevált, zöldborsó nagyságig mindig van a keverékben (utána már nincs mert lúgos tartományban van a keverék pH-ja)
Az aminósavak, alga kivonatok is segítenek és stressz tűrését is segítik a növénynek.
Vannak szimpla specifikus lombtrágyák melyek egy bizonyos elem hiányát orvosolják de ha nincs levél-analízis a kezedben könnyen mellé lehet lőni (antagonizmus) és utána azt sz@rnak tekinthetjük;-)
Ez a topic szölömüveléssel foglalkozik, nem borászattal, tehát a kérdésed itt OFF-topic (azaz ne gyere többet borászati kérdésekkel ide), de amúgy a maradékcukor azt jelenti, hogy a mustnak volt egy eredeti cukortartalma, aminek egy részéböl alkohol lett erjedés útján, a borban viszont maradt még kierjedetlen cukor, ezt a megmaradt cukrot nevezik maradék cukornak. Ugyanis az alkohol ha elért egy bizonyos 5-ot, akkor leöli az élesztöket, leállítva az erjedést, ha maradt még benne cukor, akkor maradt, ha szárazra kierjedt, akkor kierjedt. Attól függöen, hogy mennyi a maradékcukor-tartalma, lehet egy bor száraz (kevesebb, mint 4% maradékcukor), félszáraz, félédes vagy édes. A kipréselt valami, amire gondolsz, az a törköly, amiböl bor már nem készülhet, max törkölypálinka.
Teljesen vegyes. 20 fajta biztosan van, ha nem több. Sajnos még csak nem is egy helyen, hanem mixelve, erre-arra. Ez azért "jó", mert a későbbit még kellene permetezni, a korai meg hamarosan érik. Hiába jelölgetjük színes szalagokkal a koraiakat, mindig előfordul, hogy véletlen megfújok egyet-egyet, mire észreveszem. Évit meg már nem bírja ki.. kuka.
Egy friss, új ültetéssel sokkal könnyebb dolgom lenne, ami rendesen, legalább soronként-fajtánként külön lenne ültetve.
Gondolom, ez egy vegyes ültetvény lehet. Ha fajtaspecifikus a peronoszpóra, akkor mindenképp ajánlott az érzékeny fajtákat kiszedni, bár rügymutációból is lehet olyan, hogy ugyanazon fajta egyik egyede jóval érzékenyebb. mindenesetre, ha visszatéröen évröl évre elöjön és csak ott, akkor én nem kinlódnék velük, ahogy azokkal se, amik semmire se viszik.
A levéltrágya addig kell, amíg a szölö növekedési fázisban van, ami mostanra már elmúlt, így ilyenkor már fölösleges pénzkidobás a levéltrágya.
Sajnos a metszés se volt az igazi. Kicsit keszekusza módon van megmetszve, elég sűrű lett. A ritkítást is gyakorolnom kell még.
Azok a tőkék, amik most erősebben fertőzöttek, jó eséllyel jövőre is fogékonyabbak lesznek? Ha kiveszem a kényesebb tőkéket, akkor jól gondolom, hogy a többi növény is kevésbé lesz kitéve jövőre a peronosznak?
Jelölöm azokat a tőkéket, amin nincs termés, vagy valami bajuk van, és terv szerint ősszel ki lesznek vágva.
Csakhogy ilyenkor már nem sokra (pontosabban semmire se) mész a lombtrágyával. A világoszöld tőkéknél generell gond lehet a tápanyagfelvétellel.
Ha egy ültetvény nagyon peronoszos, akkor szüret után (ha volt ilyen egyáltalán), rézzel ajánlott permetezni, maximális megengedett hektárdózissal, bő lére eresztve, a következő évben közvetlen rügypattanás előtt rezes lemosózás, virágzás előtt réz nélküli felszívódó, virágzás utántól/kötődéstől fürtzáródásig szintén felszívódó (lehetőleg váltogatva a hatóanyagokat) rézzel kombinálva, de a legfontosabb: vémony lombfal kialakítása!!!
Systhane-t lisztharmatra, és feketerothadásra írja a papírja. (korábban már fújtam vele 2x) Kb. 4-5 tőkén láttam tünetet, amit feketerothadásnak gondolok. Tavaly elég sok termést tönkretett.
Peronosz: ~250 tőkéből 3-nál láttam erősebb fertőzést, és még néhány helyen "olajos foltokat" Nem szeretném, hogy elterjedjen. Tavasztól fogva kapta 7-14 napos közökkel a rezet (cuprofix, champion, ridomil) Tavaszi lemosás is megvolt. Nem tudom, hogy ilyen száraz időben miért jön elő mégis. Tavaly nagyon erős fertőzés volt.
Lombtrágya: Ez az ültetvény kb. 10-15 évig nem kapott trágyázást, és normális gondozást. Tavalyelőtt kezdtem el foglalkozni vele, és tavaly előtt, és tavaly ősszel kapott npk műtrágyát, tavaly marhajót, és rendes marhatrágyát. Vannak tőkék, amik eléggé halványzöldek. (mintha tápanyaghiányos lenne.) Sokkal kevesebb, mint tavaly, de azért még vannak ilyenek.
Minek lombtrágya ilyenkor? Fejből nem tudom, de a systhane hatékony a feketerothadás ellen? Amúgy valamit nagyon el kellett rontsál/be kellett nézzél, hogy van peronoszpórád, ill. a feketerothadást inkábbcsak megelőzni lehet, kikezelni nem nagyon, főleg nem rézzel. Tapadásfokozó mindig kell bele.
Én abasári származású oltványokat vásároltam az elmúlt 30 évben. Volt, hogy én mentem oda, és volt, hogy ide hozzák a helyi piacra (Mezőkövesd). Akik még foglalkoznak vele azok mondták, hogy sok oltványt csinálnak megrendelésre, és sokat, amit majd széthordanak az országban, és külföldön (!) a kereskedések. Általános dolog, hogy alany hiány van. Általában azt a fajtát ültetik, ami általánosan jó. Ez, ha jól emlékszem, a mésztűrő képességű Teleki valamelyik fajtája. De hátha van itt abasári szőlész, ő jobban tudja.
Szőlőnél az a kérdés, hogy meszes-e a talaj, mert ha igen, akkor mésztűrő alany kell, ilyen pl. a fercal. Ha nem meszes, akkor viszont oda nem jó a mésztűrő.
A másik, hogy a szőlő nem rizs, kifejezetten utálja a pangó vizet, viszont nagyon jól érzi magát domb/hegyoldalakon, ahol a talajban van elég víz, de az nem tud megállni tócsákban.
Hello,lenne egy kérdésem.Agyagos,kötött talajom van és szeretnék szőlőt ültetni vagy 30 darabot.Kérdésem az lenne,hogy vannak olyan fajták és alanyok amelyek jol birják a kötött agyagos talajt mint pl.a gyümölcsfáknál?
(Az a lényeg, az ilyen dolgokat az asszony csomagjába, bőröndjébe kell tenni, úgy hogy ne tudjon róla, így őszintén tud válaszolni ha megkerdik van e nála valami. Legjobban ez repülőn működik!)
Azt ugye tudod, hogy a növényvédöszerekre nem vonatkozik az áruk szabad kereskedelme, azaz Sk-ból semmilyen növényvédöszert, biostimulátort etc. nem hozhatsz át, kivéve, ha engedélyed van rá (meg egyéb tolgok is teljesülnek a szállítás során)...
Az új "lombtrágyák-biostimulátorok" között van pl. "felszívódó réz" de úgy gondolom ez csak a rendszerében működhet biztos nem lehet 1:1-ben kicserélni.
Más...
Kilós kiszerelésű Vitisan-t vettem SK-ban és a tulaj mondta, hogy beszéljek a Bio Tomal-osokkal. Keresgettem a technológiai ajánlásukban nevezett szereket itthon és lássanak csodát Balatonakaliban van a Fülei pincészet akik hasonló technológiával tevékenykednek (Aminoret Bioracionális)
Jövő héten Tihanyban töltünk a családdal pár napot hátha összejönne egy vizit ;-)
Ööö..Maci is, Te is, a lisztharmatos kérdésre válaszoltatok, én meg csak arra reagáltam, hogy igazat írtok mert jelen van az ilyen száraz melegben is, én is tapasztalom.
A 21 napos kérdésre csak Te válaszoltál, arra nincs mit mondanom mert én sem találtam rövidebbet sem az itthoni készletben sem az általam ismert szerek között (ami nem sok)
Amúgy ezzel a 21 napos védelemmel nem tudom mi a helyzet mert mindegyik szert 14 naponta javasolják kijuttatni maximum (ami ismételhető) tehát van legalább 1 hét amikor nem véd de még nem fogyasztható.
Amit én tudok: enervin, mildicut 21 naposak, a rezek meg jóval többek. De meg is bszta a rossebb, ha kevesebb, mint 21 napig véd, lévén, a peronoszpóra több hét késéssel tud "robbantani" (te még nem látod, de ott van).
Elhiszem Nektek, nem is kérdés, főleg, hogy én is látom, hogy talán még kicsivel több is van, mint szokott. Nem hagytam ki permetezést csak azért, mert ilyeneket olvastam, de emlékszem, hogy több helyen is felbukkant ez a tévhit. Persze én nem szakmai fórumokat olvasok így aztán jön a hülyeség is vegyesen.
Tegnap reggel kb fél9ig permeteztem mert azt sajtózták, hatalmas hőség várható. Tényleg nagyon gyilkos meleg volt. Emiatt du2korul ledőltem. Amikor felkeltem érdekes borongós, "szürke" naplemente volt, amit nem tudtam hová tenni, illetve iszonyat meleg.
Gyanús volt valami, ezért egy szellős, nem túl sűrű részen permeteztem, gondoltam ha éjjel esik, itt egyébként sem olyan kényes a szőlő. Kb 2,5ora múlva kezdett esni. Az a 3mm ami szép csendben lecsepegett csak kib*szásnak volt jó illetve arra hogy reggel totál csatak legyen minden és ne tudjak hajnlban kezdeni.
Bármi is történjen permetezés után, előtt, közben, a legrosszabb a kihagyott permetezés. Indokot mindig lehet találni, meleg van, szél, eső, harmat stb.
Nekem ezzel a teljes területemen vége az 5-ik permetezésnek.
Délre mostam el permetezőt, traktort mindent. A végén már meleg volt, de mutatják az esőt. Túl vagyok már a 14napon, nem huzhatom. Illetve a szeptember 20i céldátum miatt 2honapos szert sem tartogathatom.
Jövő héten "fazonigazítás", most pedig ülök vissza a trakiba és indul a harc a gyomok ellen.
Mondjuk én még azt tanultam, hogy lisztharmatnak a száraz meleg nagyon kedvez. Nem tudom, ezt mit változott azóta, lehet, hogy a nagyon meleg, magas UV ezt felülírja (a száraz meleg nem jelenti azt, hogy pára nem kell neki, tehát az elhanyagolt zöldmunka kedvez neki). Egyébiránt a lisztharmat többé-kevésbé lokális dolog, ha tavasszal jól védekezel (meg a környezeted is) - lemosás olajos kénnel, pár leveles kénes kezelés, stb; nem lesz nagy gondod.
Nem én kérdeztem, valaki más, de az ő képein határozott, fekete pöttyök voltak a vesszőn (igaz, azóta én is találtam hasonlót az egyiken de nem kérdeztem már rá én is csak azért, hogy ketten kérdezzék) ez még olyan elmosódott pacás. Az őszi lisztharmatos vesszőkre emlékeztet, nem lehet hogy az is valóban, ha már a fürtön is ott van?
Többen is azt írták, hogy az ilyen száraz melegben nincs gond a gombokkal, hát, a lisztharmatnak szerintem nem szólt erről senki. Találtam már bogyón én is idén pedig ritkán van.
Szőlőben peronoszpóra ellen a készítménnyel végzett kezeléseket, permetezési programba illesztve, a fertőzésveszélyes időszakban, előrejelzésre alapozottan megelőző jelleggel általában a hajtások 30-40 cmes állapotában szükséges megkezdeni és a fertőzési nyomástól függően 10-14 nap múlva célszerű megismételni.
Kétszer lehet használni egy évben.
A kezelés ideje (fenológiai állapot szerint): negyedik levél kiterülése (BBCH 14) érés kezdete (BBCH 81)
Hatásmechanizmus: A réz több hatáshelyű, kontakt hatóanyag (FRAC kód: M1). A metalaxil RNS polimeráz gátló, felszívódó hatóanyag (FRAC kód: 4)
Elolvastam a másik topikban, kérdésedre érkezett válaszokat. Azokkal egyetértve annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy a kiforrásig nincs nagy jelentősége a hordó/acéltartály kérdésnek. Utána azonban el kell döntened, hogy a tartályban reduktív, vagy a hordóban oxidatív érlelést akarsz. Ez pedig a bor fajtájától, az elérni kívánt céltól függ lényegében.
Másik topicban már feltettem a kérdést, de ha OFF itt akkor légy szíves vegyétek figyelmen kívül.
Inox hordót szeretnék vásárolni, azt már eldöntöttem (szimpatikusabb a pumpás, mint a parafinolajjal zárt úszófedeles), hogy pumpás lesz.
Ebben az erjedést ugyanúgy kell kezelni vagyis ugyanúgy végre megy, mint a fahordóban? Eddig ugye az erjedés, ülepítés során a hordóra a dugó nem került teljes mértékben rá a gázok távozása miatt és az első fejtés során slaggal lett fejtve a bor majd ugyanabba a hordóba mosás után visszakerült és a hordót lezártam.
Ugyanez a menet itt is? Korábban fahordóban mindig megindult gond nélkül a zajos erjedés, ezt az ilyen jellegű hordó befolyásolja? Szükséges valamit változtatni? Esetleg minden Inox tartályhoz lehet venni kotyogót is vagy felesleges?
Köszönöm előre is a tanácsaitokat ha tudtok segíteni, mert ezzel a tartállyal sajnos még semmilyen tapasztalatom sincs ezidáig.
Van ugyanúgy Karate Zeon is, a Full az utángyártott verzió, de ugyanaz a hatóanyag, arra is vonatkozik, hogy egy évben csak 2X (az összes, ugyanilyen hatóanyagú szerrel egyetemben összesen 2X, azaz, ha 1X használtál Full-t, akkor már csak 1X használhatsz pl. Karate Zeont stb.)
Kissé off topik leszek. Nálunk talán 3 éve volt rengeteg, de rengeteg poloska, főleg a mályvacserjéken. Eleinte kézzel szedegettem őket a bokrokról. Aztán meguntam, mert mindig felszaporodtak, végül a Karate radikálisan levitte őket. Most Full 5 CS van helyette. Lehet utána is voltak poloskák, vagy lehet valami más körülmény is változott, de elképesztő volt az eredmény. Azóta nem volt poloska invázió nálam, hol a kései fagy, hol a nem tudom mi tett be nekik, nem kellett ismételnem. A szőlőm persze szokott kapni hol ezt, hol azt. Plusz terméshálót, már amennyire elég. A szőlőre vonatkozott a kérdés, de azért leírtam a tapasztalatom a bizonyára ínycsiklandozó mályvacserjével.
Poloska sokszor kel, annyiszor nem fogsz tudni mérgezni. Gyűjtögetni szoktam, pet palack teteje befordítva, mint egy tölcsér, aljában 3 cm víz, hurkapálcával beszéltem őket, legtöbbször maguktól beleugranak. Jól meg lehet ritkítani. (Kis dimenzióban persze)
lehet, de nem a helyszínen látva baromi nehéz bármi okosat is mondani.
A gazdaboltosodnak kellene tudnia, hogy mi hat a poloska ellen, viszont a legtöbb szer, ami hathat ellene, 1, max. 2 alkalommal használható évente, és itt ügyelned kell a hatóanyag-összetételre is, azaz a Full, a Karate Zeon, a Jager, a Kaiso, a Karis, a Korado, a Laidir, a Lamdex, a Nagomi, a Ninja Zeon, a wakizasi és a Hunter ugyanannak a szernek minösül.
A felső drótot már annyira elhagyta, hogy sok helyen visszahajlott és majdnem a földig leér. A tetejezés annyi, hogy lecsípem a vitorlát mert ha tovább nő akkor teljesen leborul a földre és törik a vessző.
Fejben már kész az oldalirányú szélesítés fent, ami majd többet tart és árnyékol is egy keveset, még az idén remélem lesz is valami belőle.
Több helyen is találkoztam azzal a javaslattal, hogy a visszacsípés elősegítheti a fürtök kötődését és megerősödését, tesztelgetem ilyen szempontból is. A legkésőbb virágzók amúgy jónak látszanak most, pedig máskor pont a vége szokott ramatyabb lenni. Vagy a visszacsípés, vagy a kicsit hűvösebb, de száraz idő jót tett nekik.
Nem, legalábbis nálam összeért a két sor hajtása, pedig nem függöny, hanem guyot van 2 m-es sortávval, a traktorral nem tudtam volna elmenni, meg ahol nem összeértek, hanem lekonyultak, a földig értek a hajtások, permetezésnél kitakarták volna a permetezendö felületet. Alaphelyzetben én is amellett vagyok, hogy húzzuk el a tetejezést, ameddig lehet, de most "oldalazást" kellett csinálnom, ami egy kb 70 %-os tetejezésnek felel meg. Ha nálad még nem kell tetejezni, akkor ott a müvelésben (túl kevés a tápanyag/víz az adott mennyiségü szölöhöz, esetleg tápanyagkonkurencia lépett fel), ill. a szölöd egészségi állapotában gondnak kell lennie.
Igen, a sorrend korrekt, talán annyi, hogy virágzás előtt elég volt most a Dithane is. Viszont nézve az időjárás előrejelzést, és a jó paraszti eszemet használva, a hosszú szárazság után előbb-utóbb megérkeznek a felhők. Több jóslat is azt mutatja, hogy hétvégétől megérkezik egy hosszabb, esősebb időszak. A szemek szépen nőnek ilyen időben, de még szerintem kell egy kör felszívódó permet.
Ahogy írtam, Quadrist kapott virágzás előtt (több más szerrel együtt) de nem vagyok biztos már abban sem, hogy érdemes volt bármivel is. Apám nem permetez semmivel, kb olyan az ő szőlője is, mint az enyém. Francnak erőlködök akkor.
Már azon is gondolkodtam, hogy kondíció, erőnlét nem okozhat hiányos fürtöket? Ha pl. tavaly többet hagytam rajta, mint ami a tőkének optimális lett volna akkor az nem köszönhet így vissza?
Persze a molyoktól eltekintve értendő.
Ahogy megfigyeltem, a fiatal tőkéken sokszor kialakul idő előtt egy-egy kisebb fürt, de ezeket simán elrúgja, elsorvasztja első évben még.
Pedig pont a quadris lett volna jó közvetlen virágzás körül, mert van bizonyos fokú botritisz elleni védöhatása, elötte ridomil gold mz, utána ridomil gold plus
Viszont most már hamarosan jön a fürtzáródás, azaz aki most a napokban permetez felszívódóval, már csak 1X fog tudni bármilyen felszívódót használni, fürtzáródás után ugyanis teljesen értelmetlen, mivel a bogyók gázcserenyílásai zárulnak, így akkor már a betegségek nem tudnak bejutni a bogyó belsejébe (itt nem a botritiszre gondoltam, az más tészta).
Ridomilt csak virágzás után fújnék. Quadrist meghagynám a végére a rövid évi miatt, és drága is. Addig kár ellőni. Teldort szintén drágállom még ilyenkor. A vége felé szerintem több hasznát lehetne venni.
Hát nem tudom. A szükséges szerek benne voltak, ahogy itt tanultam: Ridomil, Quadris, Thiovit, Polybór virágzás előtt + Teldor.
Permet fedéssel lehettek gondok, a védekezést is kell sűríteni.
Mostanra már jobban látszik a kialakult állapot, lesznek madárka fürtök is (ez más téma) és lesznek ezek a hézagosak. A többség szerencsére jónak mutatkozik.
Túl vagyok a fürtválogatáson, tetejezésen, ezeket a hézagos fürtöket kénytelen voltam megtartani de átnéztem, lepucoltam kézzel. Ugyanis, ahol az ilyen elhalt részek kialakultak, ott a pici bogyócskák (kisebb mint a gombostű feje) fekete szárral ott maradtak, ahogy már írtam. Azóta sem estek le, leginkább a moníliás múmiákra emlékeztetnek, csak feketék. Szóval már tavaly is megfigyeltem, idén is fogom figyelni, hogy ezek a múmiák valószínűleg tovább dolgoznak, visszapusztítják a környéken az egészséges bogyókonyányokat is, egészen a tengelyig. Ezért is gondolom, hogy gombás fertőzés okozza.
Ha így letisztítom (egy egészséges fürtöt elég csak megrázni és aminek le kell jönni az lejön - de ezek a fekete múmiák nem esnek le maguktól) akkor a fürt jobban megmarad. Ritkás lesz, de egészséges.
Befogom az atkaőlőt vetni miden permetezésnél . Az idén csúnyán elbánt a szölömel a tavaji ültetés most kezd hajtani mert ami volt hajtás leszáradt. Virágzás után ként es atkaölöt is használtam. Tavaj sajnos se kén se atkaölö nem volt használva egyszer se . Nagyon nagy árat fizetem a tudatlanságom véget. Köszönöm a segitségedet. Remélem jövöre szeben indul a tavasz és a szölöim is.
Amúgy rügypattanáskor kénes lemosóval (pont elkapva a pillanatot, amikor a gyapjas rügyböl kibújna a levélke, züldül is, de levelet még nem látsz, mert utána (4-6) leveles állapotban) már a maximális dózisú kén permetszer (pl. thiovit) kell, ilyenkor adhatod -ha tudsz venni- az atkaölöszert, ill. júlisus második felében-augusztus elején is az atkaölöt.
Én viszont évek óta nem kell atkaölöt használjak, lemosózás, az évben elöre haladva fokozatosan csökkentett dózisú kén, augusztusi tetejezés, szálvesszös müvelés együttesen elég arra, hogy a kártételi küszöb alatt legyenek az atkák (aza ne kelljen atkaölöt használnom).
Nekem van az fekete szőlő lugasom, amiről itt régebben elég sokat trécseltünk.
Annak idején szerte az országba elkerültek a vesszői, több mint 30 helyen terem. A lugasom 18 év körül jár, az utolsó két évet kivéve minden évben július 20-án piacképes volt.
Tavaly ebből augusztus 20. lett, idén pedig megtámadta a fürtöket a moly, mire észrevettem, sok szem lepergett.
Ez a "táltos 6066" szőlő, amit a mai napig tudok róla az az, hogy a néró valamilyen rügymutációja.
Most három helyen van a kertemben, mind terem, mind beteg.
Van még hamburgi muskotály, csabagyöngye, favorit, zalagyöngye (ebből két lugas). piros saszla.
Az összes szőlőn a fürtök molytól peregnek, a zalagyöngye fürtjein ráadásul valami zöldesszürke penészféle is van.
Összességében több, mint két mázsa szőlő menne tönkre. Ma délben (csak a fürtöket) megszórtam bordói mix és K1 (a karate utódja) keverékkel (csak ez volt itthon) úgy, hogy a 10 literhez való szert 5 liter vízben oldottam fel.
Hát kíváncsi leszek, hogy használt-e, holnap meglátom. Ha nem, akkor irány a gazdabolt.
Hát, ez most eredményes volt, de hogy tartós-e, az más kérdés.
Eddig mindig rendszeres volt a kénezés, és az kordában tartotta őket. Idén a rendellenes időjárás miatt ez is felborult. Plusz jöttek rezi csemeték, azt is el tudom képzelni, hogy úgy hurcoltunk be valamit velük.
Máshol kérdezted, de itt válaszolnék, hogy ott ne legyen OFF-topic:
Bár nem vagyok bio-s, de közvetlen a Biocont emberétöl kérdeztem, hogy hogyan lehet bióban védekezni a feketerothadás ellen, azt mondta, hogy kisérleteznek a következövel:
rezes lemosás összel+stericlean-es kezelés (ennek az idöpontját sajnos nem tudom, de talán tavasszal) megelözö jelleggel. Érdeklödj náluk, szerintem el fogják mondani, ha használható és bevált a módszer (amikor én beszéltem vele, még csak egy év eredménye volt meg, de az ugye lehet a véletlen is, csak több év adatai alapján lehet kijelenteni, hogy ténylegesen müködik-e a dolog.)
Folyamatos kérdezz-felelek a Geo-Vadriasztó vadgazdálkodási szakértőjével (termékfejlesztője is), majd tegnap megfújtam a 2x illetve a 25 cm-nél rövidebb 1x rágott hajtásokat 3%-os oldattal.
Egy nagy nyuszi érdeklődéssel figyelte a tevékenységemet ;-). Lehet az alsóbb régiókban a kártételért ő a felelős.
Tavaly, és idén tavasszal így időzítettem az atkairtást a szőlőben. Keresgélnem kellene, hogy ha a 400 tőkéről össze akarnék szedni 20 db atkás levelet. Lehet, hogy véletlen, de bejött.
Nálam is ócska a kötődés, elég ritkásnak tűnnek a fürtök. A dolgon rontott, hogy virágzás közben egy atkaölős kört be kellett iktatnom - holott a nagykönyv szerint virágzáskor nem kéne permetezni.
Ez van.
Közben a madarak szomjasak, lezabálják azt a pár szem epret és málnát is, ami van. Még az egres is eltűnt a bokorról, ezt mondjuk már végképp nem értem, ott van egy enyhe lopásgyanúm, de ugye azt bizonyítani is kéne. :(
Én azt látom ami a múltkori 40fok előtt kotott az szép,.de ami pont a 40fokban virágzott ott van eg kis "nana".
Egyébként ennek a végeláthatatlan forróságnak nem lesz jó vége, attól félek. Ismeretségi körömben van aki kutat furatott és öntöző dobbal folyamatosan ontozi a szőlőt mert el kezdett neki szaradni ugy mint osszel. Az akác alatt is rengeteg a leszaradt level....
Az hogy ki mi ellen védekezik és végül milyen betegségeket "gyűjt be".sok mindentől függ.
Én lisztharmat és peronosz ellen védekezek. Törekszem rá, próbálok mindig ár/érték arányban jó csomagot összeállítani. Ha ezt egy olyan szerrel teszem ami hatással van másik betegségre is akkor lehet amiatt nincs nálam. De pl én botritisz ellen külön..em védekezek sosem.
Lehet csak annyi a gond nálad hogy rendesen kellene permetezned kontakt+ felszívódó szerekkel. Szükség szerint lombtrágyával kiegészítve.
"Itt jó, ott meg nem"
A permetezés egy egy fázisa konkrétan mehezen mérhető le egy adott munka után. Ami magyon látványos, a gyomirtás. Nincs varia, ha füves akkor szarul, ha tiszta akkor jol sikerült.
Van olyan területem ahol 2x gyomirtóztam, ami fubesebb, mint amit csak egyszer, de később mint másikat.
Majd szuretkor kiderül a mázsa mellett, fokolás után, ki mennyire volt ügyes.
Szerintem már akkor is beszéltünk róla, amikor először említetted. Biztos, hogy nagyon érzékeny, mert idén szinte minden egyszerre virágzott, ugyanazt a kezelést kapták, v.vinifera 1000x szebben kötött, a Nérón (és még jópár másik rezi fajtán) sokkal több a probléma. Bár idén a forróság is ronthatott a kötési esélyeken.
Az hogyan lehet, hogy a botritisz mindig csak a Nérót találja meg minden évben, amióta a tőke termőre fordult, a többit nem.
Aztán az hogyan lehet, hogy pl. az Aletta - amivel ugyanaz volt a helyzet mint a Néróval - az idén először rendben van.
(A két említett fajta nem ugyanazon a területen van.)
Azt hiszem a probléma összetettebb annál, hogy egy konkrét okra lehessen visszavezetni mert akkor már rég megoldódott volna.
Mint korábban már többször írtam, a "Néró ügyet" a kollektív bölcsesség sem tudta megoldani évek óta, pedig segítő szándékú igyekezetben nem volt hiány.
Részemről már biztos, hogy a permetezési fordulóval probléma van.
Elismerem, hogy meglevő technikával a hatékonyság is lehet probléma, de ha az lenne mindennek az oka akkor nem lenne ennyire fajsúlyos a fajták közötti eltérés, hanem legalább néhány tőkén belül látszana hogy na itt jó itt meg nem. Az, hogy a takarásban súlyosabb az szerintem a porlasztás hibája.
De még az sem egyértelmű számomra, hogy ez akkor botrítisz? Mert ezt szokták rá mondani, de ha mások meg egyáltalán nem védekeznek virágzáskor botrítisz ellen és minden ok, akkor ezt hogy?
Ha legközelebb őzet sikerül fognod, vesd farkasok elé, majd várd meg, amíg meggkönnyebbülnek az őzvacsora után. Állítólag a legjobb vadriasztó, mert az őz a kifinomult szaglásával elkerüli azokat a helyeket, ahol vacsoravendégnek várják.
Ha úgy nézzük én csak körbe körbe megyek. Lemegyek az elsőben, visszajövök a hatodikban és így oda vissza. Amikor "utolérem" magam akkor ismét "fogok" 5sort. Sokat gondolkodni nem kell.
:-D)))))
Laca és Falus olvtarsak probléma felvetésére jutott este eszembe, mi lehet esetleg a baj. Ha jó az idő, sűrű a permetezési forduló, nincs locsolva a gyep stb stb stb nem lehet az hogy a kijuttatás nem sikerül szépen porlasztva, a levelek fonákjára is eljuttatva, a fürtzónába is bejutba. Nálam már hatalmas a lomb, gondolom másoknál is. A permetező ventillátora kifúj mindent a levelek közül. A lelógó vesszőket felemeli, a leveleket megforgatja. Nem tudom azt elkepzelni hogy egy kézzel pumpálós háti permetezővel ezt a hatékonyságot el tudnám érni?!?!
A rügyet elsősorban az ékköves araszoló vagy a gyapottok-bagolylepke hernyója szokta kirágni (kiodvasítani), elsősorban ott, ahol ősszel zöld növényzet borítja a talajt a tövek körül. Utána jön a cserebogár 4-6 leveles állapotig. Aztán az őz, de az már elsősorban a vitorlát eszi. A nyúl meg amit elér.
Úgy kezdődött, hogy a rügyválogatás után kirágták a rügyeket, akkor mérges voltam.
Majd az 5 cm-es hajtásokat rágták le 1-2 cm-re. Ezekkel nem nagyon foglalkoztam és most ezek olyan 10-15 cm hosszúak (még) és igen-igen sűrűek.
Ahonnan csak lehetett, próbál az energia kitörni. Na ezekkel nem foglalkoztam, hogy valamelyik csak megéri a 20 cm-es hosszúságot és akkor a többit kitöröm.
Azokat a hajtásokat amelyeket később rágtak meg miután kialakult a fürt - ott van szőlő - és hát hónalj hajtás is amelyek közül csak a felső maradt.
Úgy néz ki az ültetvény, vannak benne fürt nélküli 10-15 cm, 40-50 cm fürttel vagy annélkül és vannak olyan fürtösek, hogy már vissza kellene vágni őket.
Ja, nálad a biliárdasztalon könnyü forgolászni, de nálam, ahol 40 centi az átlagos szintkülönbség két sor között, igencsak oda kell figyelni. talán, ha lenne két sort közrefogó szintszabályzós...
Ha jég/nyúl/öz/mamut/akármi megrágta a hajtást, akkor az alsó két hónaljhajtást ki kell törni, hogy jövöre legyen honnét hajtást nevelni. A többi, följebb jövö hajtás maradhat, hogy legyen levélfelület, vagy ha csak a hajtáscsúcs hiányzik a leltárból, és a következö évi szálvesszöt kéne belöle kinevelni, akkor a legfelsö hónaljhajtást meghagyni, a többi, alatta jövöt mind kipucolni.
sajnos az, hogy valami/valaki idejekorán eltüntette a fürtöket, nem jelenti azt, hogy a szölövel ne lenne az év során munka. van, söt pl. egy durva jégverésnél jóval több a zöldmunka, mint normál esetben.
Ma apránként végigjártam mindent. Teljesen elbizonytalanodtam. Az nyilvánvaló, hogy a levelek között-alatt rosszabb a helyzet. A Néró szerintem fürt botrytis (vagy ha nem az a neve akkor is ugyan az mint a többi szánalmasnak) moly látszik, de csak kb 10 góc összesen. Szóval ez a valami olyan, hogy a feketére aszalódott bogyókezdemény ott marad a fürtben, ütögetve sem jön le, de ha újjal hozzáérek, kvázi "letörik" kocsányostul könnyen.
Amiért elbizonytalanodtam az az, hogy itt ez a sokak által szidott és rettegett Ruby King. 8,5 fürtöt hagytam válogatásra, ebből kettőt most ledobtam. Hát nézzétek meg, van ennek bármi baja? Tökéletes! Akkor én rontottam el valamit, vagy nem?
Délelőtt lesétaltam az embereimhez akik kapáltak és vittem nekik hideg ásványvízet+ bort/szörpöt. Néztem séta közben a fürtöket és eszembe jutott a te fotód és az, hogy nem tudom neked nem a porta szélén, kerítés és kocsibejáro között van a szolod, ahol naponta 8szor bekapcsol az automata öntözőrendszer, amivel öntööd a gyepet?????
(Ha nem leszek lusta, fozózok egy harom éve nem metszett, 2eve nem permetezett ültetvényt. Kivancsi vagyok ott milyen a kötődés. A lombnak semmi gondja!!!!!!!)
Nem a levél, félreérted! A levél mint AKADÁLY a béna permetezésnek. Mivel főleg a nyári permetezések nagyon időzavarosak, a sima kifújt porlasztott permet könnyen lehet, jogi csak a fürtök egy részét éri el megfelelően. A levelekkel évek óta nem sok bajom volt, csak az utóbbi években van a fürtökkel, azok közül is jellemzően a takartakkal.
Jó, akkor hagyjuk Boriszt, de ott a Kulicz Laci, szép gyűjtemény, de ő is csak előtte-utána mondja és talán nála is elhangzott a 2 hét.
Már azon is gondolkodtam, hogy mekkora különbség ha egy monokultura van valahol (csak szőlő) és ha mondjuk van egy vegyesfelvágott udvar. Szőlő alatt szamóca- botrytis forrás. Mellette egy Jonathan alma -lisztharmat góc stb.
Nem lehet, hogy nálam a látszat ellenére (ritka, szellős sorok) emiatt valójában erősebb a fertőzésveszély?
Szerintem a túl korai levelezéssel csak óvatosan. Nem véletlenül növeszt levelet a növény.
Majd csinálok képet arról az ültetvényről vagy inkább mondjuk úgy őserdőről, amit este permetezek. Csak hogy összehasonlítási alap legyen, ha nálam van kötődés, ilyen körülmények között, akkor mit jelenthet nálad egy két levél ide vagy oda?!?!
....persze 2 hetet emleget, meg egyébként nagyon nem is permetez mert évente max2-3szor fújja, mert nem "mergezzük magunkat kerdves hölgyeim és uraim" közben spricceli I-es szerekkel is, sok magyar meg pislog+ irkál neki, mert az övé nem olyan mint amit a videókon lát.
Lehet, hogy ez a levelezés nem rossz ötlet. Láttam már én is olyan fürtöt, hogy a levél alól kikandikáló fürt vége jól termékenyült, ami takarásban volt az kevésbé.
Mint írtam én a Bórral értem el részsikereket, de ez sem a tökéletes megoldás.
Talán még a cabrio top+kén, de tény, nincs nagy választék, ha felszívódót akarsz lisztharmat ellen kis területre és el akarod kerülni a rezisztencia kialakulását. A cabrio topban van kontakt hatóanyag (metiram) a peronoszpóra ellen, ezért nyugodtabban ajánlható, mint pl. az universalis, amiben nincs, viszont ként mindenképp adj hozzá.
Hmm oké - mi lehet jó váltásnak amit be is tudok szerezni? Syngenta által posztolt javasolt technológia rajzon szerepelt a Dynali, ami így most több szempontból elesett.
Köszönöm az együttérzést, a Nerot már bele sem kevertem a történetbe, hasonlók a tapasztalataim, mint Neked. Mivel ez rendszeresnek tekinthető, nem a Neroval lehet kideríteni, hogy mi a baj, hanem azokon a fajtákon és tőkéken, amelyek sokszor jók de néha nem. Ebből lehet módszereket kiszűrni amik segíthetnek és akkor összességében majd jó kell legyen a Néró is.
Most támadt egy ilyen ötletem pl., hogy le fogom levelezni a szőlőt a virágzás előtt úgy, hogy a fürtök a kevésbé napos irányból elérhetők legyenek. Már tavaly is észleltem, idén is látom, hogy a levelek takarásában fokozottan rossz az eredmény. Ez lehet azért, mert valószínűleg ott éri legrosszabbul a permet. Tekintve, hogy nem tudok jobb porlasztást elérni, lehet, hogy ez majd segít. Vagy nem, egy évet kibírok, kipróbálom. Az a pár levél nem fog nagyobb kárt okozni, mint ez.
Semmit nem kezelek máshogy, pl. a vénusz is ugyanúgy kap ként, mint a többi, meg se kottyan neki.
Én ráadásul nem használok botritisz elleni specialistát se, csak keserüsót, azt most kezdem majd kijuttatni. Arra törekszem, hogy minél vékonyabb legyen a lombfal, nehogy bedunsztolódjanak a fürtök, ezért sem fordítom szembe a szálvesszöket, mert úgy akarva-akaratlan keresztezödni fog a hajtások útja a szálvesszök végén.
Értem amit írsz, így már a 2 hetes forduló is értelmet nyer.
Itt egy kép, aminél jobban nem tudnám bemutatni, hogy a sok különböző fajta miatt mi van itt:
Szóval ez így nem lesz jó. (Hamburgi-jobbra Kismis Lucsisztüj. A virágzás előtti 07-én ment ki, hol van az már?
Csak megerősítésnek kérdezem, hogy ti, akinek tábla vagy legalább a sor jelenti a mértéket, le kell követni ezt a fenológiai eltérést? Nyilván pár nap ide-oda nem számít annyit, de amelyik fajták később virágoznak azokat eltérő időpontban kezelitek?
Azt hiszem azt fogom csinálni, hogy a két forduló közé beszúrok egy harmadikat ami egy harmadik botrytis szer esetleg kis kén és valami peronosz elleni kontakt lesz. De lehet, hogy csak botrytis ellen és csak a fürtzónát fújom. Levelekkel általában nincs probléma.
Normál estben rügypattanás után 2 héttel: 4-6 leveles állapot, utána 2 héttel: fürtvirágzat megnyúlása, utána 2 héttel: virágzás, majd pár napra rá: kötődés, egy-két hétre rá zöldborsó nagyság, rá 2 hétre fürtzáródás, utána zsedülés majd érés.
Úgy kell intézni a permetezést, hogy a virágzás kezdetére frissen permetezettek legyenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor úgy, hogy lehetőleg akkor, amikor zömében már elvirágzott.
Ehhez virágzás körül minden nap nézni kell a szőlőt, mert sosem a naptárat nézzük, hanem mindig állapotot.
Figyi, őszintén, tényleg nem vettem rossz néven egy szavadat sem, csak az egyetértésemet tudom kifejezni, mert ez nemhogy nem szép, hanem egyre csúnyább. Tudom, mert tavaly meghagytam pár ilyen nyomorék fürtöt, hogy legalább pár szem akkor lesz rajta, és nem. Végül megszűnik létezni. Benne van a bang, nyilván botrytis lesz, de idén készültem rá (azt hittem).
Ismétlem, felismerted a problémát, az elhúzódó virágzás miatt szétcsúszik a védekezés is.
Ezért van, hogy többségében ismétlődik a tavalyi minta. Belgrádit nem eszünk, Attila hatalmas virágjaiból alig marad. Pedig azzal pár éve nem volt semmi gond. Akkor még jóval kevesebb fajtához kellett igazodni. Ennyi.
Az, hogy virágzás közben nem permetezünk, az a gyártóktól jön emlékeim szerint, mert csak virágzás előtti és utáni felhasználást írnak, de mindegy is, mert melyiket fújjam? Egyenként? Hiszen egymás mellett virágzanak 2 hét eltéréssel korai fajták.
A másik, hogy mivel? Chorus, Teldor 1x használható 1 szezonban. Virágzás előtt és után ezt pont kimeríti. Keressek még egy harmadik szert?
3. ha már kell bele rovarölő, meg egyáltalán ilyenkor semmiképp se nappal permetezzünk, hiába használunk méhekre nem jelölésköteles szert, a lepermetezett méheket nem fogják visszaengedni a kaptárba, már ha egyáltalán viszza tudnak találni
Nem fikázás vagy kóstolgatás miatt írtam hogy csúnya.
Tudom van egy gondolat, hogy minél inkább legyen szethuzva az érés idő. Minél tovább lehessen szőlőt enni, de ez saját magunk sz*patása. Én gyümölcsösben járok hasonló cipőben és hajlok arra, bármennyire szeretném nem lesz csak pl szilva. Az is lehet ha sokáig agyalok, lehet ott is szőlő lesz. :-)))
Nem az észosztás miatt mondom/kérdem vagy vetem fel a kérdést, de hová van írva az hogy virágzásban nem lehet permetezni megfelelő technológiai előírások betartásával?
Teljesen átérzem én is az általad és mások által is leírt problémákat. Én is mindig azon töprengek mit kellene másképp csinálni ahhoz, hogy pl. a fürtleszáradás, a rossz kötődés és hasonló problémák mitől vannak és mit kellene a következő évben másként csinálni.
Már korábban többször írtam a Néró fürtszáradásáról, de a sok segítő szándékú hozzászólás ellenére sem tudom megelőzni a fürtök legalább 2/3-nak leszáradását, ezért ezt a fajtát "el is engedtem".
Hasonló problémáim az Alettával is voltak, de azon jórészt segített a kb. 3 évvel ezelőtt bevezetett, virágzás előtti Bórral történő permetezés. A Nérón az se.
Tavaly a Pölöskei Muskotály kifogástalanul kötött, az idén nagyon sok az elszáradt barna virágfolt a fürtökön, de a fürtök egésze nem száradt el, legalábbis eddig.
Jogos a felvetés, hogy mikortól számítódik a virágzás kezdete és vége, sokszor még fajtán belül is, amihez képest el kellene dönteni a permetezési időpontokat.
Azt is jó lenne tudni, hogy mi is pontosan a probléma okozója és mivel permetezzünk.
Lehetne sorolni a nyilván általad és mások által is ismert kérdéseket, melyekre nehezen található a válasz. Legfeljebb némi vigaszt az nyújthat, hogy nem vagyunk egyedül.
Tudom, hogy szarul néznek ki, azért is jövök ide panaszkodni :-)) Szerencsére a többségükre ez nem (vagy alig ) jellemző, de szeretném tudni, mit kell másképp csinálni, mert azért az jó érzés, ha az ember tudatosan irányítani tudja a folyamatokat. Már ha lehetséges.
Egyáltalán nem írtál hülyeséget, sőt, szerintem rátapintottál a lényegre is, amit köszönök. Most néztem utána, hogy pl. tavaly is mennyi idő telt el a virágzás előtti és a virágzás utáni permet között. Hát, sok. Mivel a fajta lista folyamatosan bővült az utóbbi pár évben, széthúzódik a virágzás is. És itt nem a koraiság, vagy a későiség a döntő, a nagyon koraiak között is van, ami később virágzik.
Namost én leszóróm valamivel virágzás előtt, eltelik 21-28 nap mire befejeződik a virágzás mindenhol, akkor megint. De ez sok. Valószínűleg a Jupiter (mint nagyon korán virágzó) TÚL későn kaphatta meg a védelmet egy hajszálnyival, a többi problémás meg TÚL korán. Ehhez jön még a rezisztencia kérdése, melyik a hajlamosabb rá? Ez megtoldva azzal, hogy moly ellen szert nem tettem bele, azóta találtam konkrétan bolyhos csomókat is (igaz, kukacot nem) tehát jelen van a moly is, de nem ANNYIRA súlyos, csak van.
De az, hogy a botrytis és peronosz ellen időben nem tudom eltalálni a széles időtáv miatt, az nagyobb baj. Ezen viszont lehet, hogy nem is tudok segíteni. Nem fújkálhatom Chorus-sal és Teldorral hetente, amiket szezononként egyszer szabad használni.
Ami még mindig nem világos, hogy mik azok a szálak, amiken a lehulló virágzat lóg, de azt már sejtem, hogy az valószínűleg nem a moly, mert az tényleg látványosabb.
Amit már tudok, hogy az egészségesen elvirágzó fürtről ütögetésre lehullik a felesleg, ha minden rendben van. Ha nem akar lejönni ütögetésre, akkor valami nem stimmel. Akár moly, akár botrytis, vagy más.
Valahol valaki nem rég írta valamelyik szőlős Fórumon, hogy a botrytis-es fürtön/virágon a pártasapkák nem tudnak lehullani, "ráragadnak". Ez igaz lehet? Mert pl. a Tigin-en ez nagyon látványos volt, a barna kis kupakok nem estek le, szinte ki sem tudott virágozni normálisan.
Nem ment át vegetatívba, normálisan vagy akár gyengébben fejlődik, feltünne, ha túl sok lenne a zöld.
A kiselejtezés azért nem opció, mert ezek amúgy mások szerint nem olyan fajták, nem ez az oka a ritkás fürtöknek. Pontosabban van olyan is, azokaról tudom, hogy többre nem telik, de valamilyen más, jó tulajdonsága miatt tartom meg. Nem szoktam a legújabb fajtákat keresni, nekem elég, ha van már pár éves tapasztalat és többen elismeréssel nyilatkoznak róla. Összességében semmi abnormális, csak ilyenkor a virágzás körül vannak ezek a tünetek, részben azokon, amiken tavaly is megfigyeltem, de részben olyanokon is, ami pl. tavaly nagyon jól sikerült (ilyen pl. a Tigin is)
A lényeg, hogy minél kevesebb réz kerüljön ki, mert az egyik legmérgezöbb anyag, ami ráadásul soahsem fog lebomlani, mivel kémiai elem, ezen kívül nem is mosódik ki a talajból, mint a nitrogén vagy a magnézium, azaz fel fog halmozódni a talajban. A bordóilében van a legtöbb elemi réz kg-onként és hektárdózisban is. Mondjuk az lenne a legjobb, ha nem kellene használni, de a környezetvédö lobbi a sokkal környezetkímélöbb mesterséges vegyületek ellen van, és gyözött, így nem nagyon van ma már, amit a réz helyett lehetne használni, a mankoceb volt az egyik utolsó, bár az meg ugye rákkeltö.
Championt nem biztos hogy kapsz, vagy zöldkönyv kell hozzá, cuproxatot viszont biztosan kapsz, ráadásul folyadék, amit könnyebb kezelni, mint a nehezen oldódó por alakú rézkészítményeket.
Tegnap ügyintézős napom volt, este már nem mentem ki a szőlőbe, hanem otthon aludtam. A radarkép szerint vége az idei évnek, elvileg brutális idő volt.
Kamerán keresztül 1-2 hektárt látok be, ha hihetek annak és jól látom/láttam, akkor nálam nagyon még eső se esett.
A dithane nem jó jég ellen, kizárólag a réz, de ha egy nappal (24 h) késöbb permetezed, már késö. Meg vagy réz-hidroxidot (pl. champion), vagy cuproxatot használj, ezek a legkíméletesebbek, föleg az utóbbi, rózoxikloridot, vagy normál rézszulfátot (bordóilé etc) ne.
Ha a jég a kérdés lényege, meg kellene nézni az állományt milyen sérülések vannak. A viragzat esetleges "sérülésével" szerintem nem nagyon lehet mit kezdeni, a lombozatot rezes lombtrágya, rezes növényvédőszer "gyógyítja".
A növények őrült stresszt élnek meg ebben a 40fokban.
A stresszt csökkentve, a kötődést segitve én mindenkinek javaslom megfelelő lombtrágya kijuttatasát ha permetez. Talán ez a sérült kis fürtök életét is megmenti, ha azon gondolkodik a növény, "ledobjam vagy ne dobjam".
Tegnap volt egy kis vihar pár szem apró jéggel. Virágzás végén, közepén vagyunk. Befújhatom dithane + karathane keverékkel? (otello is van) rovar ellen ilyenkor kell valami? Karate zeon, cyperkill, és mospilan van itthon.
Igen ez van nem megy semire . Van pár tőke tavaji tavaj nöt mint a bolond de most csak kinlodik amit nőt látszik nem egéséges. Utólag már kezd kiderülni nem permeteztem kénel csak először egyszer akor megkapatam és utána megijedtem . Kivontam a ként ez volt a hiba . Tavaj mikor megkapta a kén az volt a szerencsém mivel elpusztitota az atkát. Az idén mivel nem kezeltem kénel tarolt az atka mire abemektint kapot már késö volt csunján betarolt a kis féreg . Most jötem a szölöböl kapot 22 mili esöt hátha segit rajta .
Igen nem hajt némejik hajtás alig éri el a húsz centit már améjik nem száradt le . Ha letörtem hajtást nem hajtot újat . Most ezeket a tőkéket viszavágtam két szemre lesz ami lesz.
Sajnos én kénel nem permeteztem csak tavaszal akor megkapatam a leveleket utána megijedtem . Se kén se rovarölö sajnos igy az idei évben meg is látszik .Némejik tőke nem tudja kinöni nem tudom jövöre mit várhatok tölük.
Nálam tavasszal látszik. Van hogy találok olyan tőkét, ami mellett egy pillanatra elszornyulkodok, uristenmileszitt?????!!!! azután szépen kinövi.
Én a tábla szélén szinte minden munkafazis kezdetén az emberekkel fohászkodok az égiek felé a jó termés érdekében, az évszaknak megfelelő itallal a kezünkben. A szabály az hogy csakis saját bor vagy pálinka ér valamit eközben.
Atkát nyomokban mindenütt látok tavasszal, moly nálam leginkább a Cabernet Sauvignon van.
Szerintem atka szépen kordában tartható a kénnel, plusz ugye az ima, amit egyértelműen nem tudunk mérni mennyit számít, de működik.
Hülyeséget nem szeretnék írni, de az első és az utolsó képed nagyon szarul néz ki. Ha minden ugyanazt kapja és ott van egymás mellett, akkor hangosan ötletelve, azt mondhatjuk, fajtajelleg. Azt azonban ne felejtsd el, ha sok fajta van együtt, különböző lehet a fenologia, tehát ha ugyanakkor kapja ugyanazt, nem biztos hogy mindegyiket ideális idopontban sikerül permetezned. Ezek a fürtök azonban nagyon csúnyák.
Nekem az összes szőlőm egy blokkban/táblában van. A fajták egymás mellett igaz több száz méter távolságok vannak táblán belül. Ez adná magát hogy ha valami ellen sikeresen védekezek, akkor mondjuk egy km távolságban ne legyen pl atkám. És van. Van ahol mindig van. Peronoszos rész is adott, hogy hol kezdődik, és mindig ugyanott.
Egy autószerelőt is érhetik meglepetések, de alapvetően ha begurul egy Zsiguli a műhelybe, tudja mire számíthat. Ehhez képest a mezőgazdaság folyamatos tapasztalás és az újabbnál újabb helyzetek szakmája.
500 g/kg ciprodinil hatóanyag, amely felszívódó az anilidopirimidek csoportjába tartozik.
A Chorus 50 WG hatóanyaga a ciprodinil, amely a botriticidek között egyedülálló módon a kórokozók fehérje szintézisét gátolja. A kicsírázott kórokozó behatolását, és a micélium növekedését gátolja meg, azáltal, hogy blokkolja a sejtmembránok kialakulásához szükséges fehérjék szintézisét.
Arra gondolsz, hogy ami botrytisnek látszik, az lehet, hogy botrytis, egy kisebb molyos behatással megfűszerezve? Lehet, hogy igazad van, de egyrészt akkor lehet gondolkodni hogy mi a probléma gyökere, ha magát a problémát be tudom azonosítani, amit még nem tudok egyértelműen, másrészt az idén pont sikerült a virágzás kezdetén permetezni úgy, hogy minden volt benne, amit akartam. Egy menetben ment ki, mindenki ugyan azt kapta, ehhez képest bizonyos fajták (vagy tőkék, ami nálam nagyjából ugyan az) úgy tűnik, sérelmezték ezt.
Ezt lenne a legjobb kideríteni, hogy fajtákról vagy tőkékről van szó.
Ha az érzékenyebb fajtákat érintené, azt mondom, ok. De nem így van. A Jupiterre mondhatnám, hogy az elsők között virágzott és elkéstem. De a Tigin? Abban tavaly alig volt hiba, most meg... Ehh, meg kell várnom, mi lesz a vége, még nincs minden lefutva.
A mag kinevelése a legnagyobb stressz, ezért a legnagyobb "energiazabáló" a szőlő életénben. Ezért ajánlott fürtzáródás előtt megcsinálni a fürtválogatást.
A virágválogatás az kontrollált, művi környezetben (ahol a nedvesség, tápanyag, de sakár a napfény is precízen van adagolva) a járható út, ekkor még virágzás előtt gramra be tudod állítani a fürtöket.
Amelyik rendszeresen rosszul köt, ott felborult a hormomháztartás, átment a szőlő "vegetatívba", ahelyett, hogy termést hozna. Én az ilyeneket vissza szoktam vágni két rügyre, aztán ha a következő évben is rúgós marad, akkor megy ki, mert nekem nem éri meg csak a szép leveléért permetezni, geggyűni. Nyilván egy ritka csemegéhez máshogy áll az ember.
"Kulicz Laci meg azt is állítja, hogy amelyik fajta rendszeresen rosszul köt azoknál kurtítsuk a virágot, tetejezzük a vesszőt, hogy több energiát kapjon."
A hajtás és a fürt ugyanazokra az asszimilátákra hajt tehát a Kulicz úr ajánlása helytálló.
Ez egy ilyen "iparág", évente csak 1x van termés (már ha van) és ha valami nem olyan jól sikerült akkor próbálunk felkészülni a következő évre.
Pár 10 tőkével a többségünk tudományos munkát végez míg a soxorosan több tőkével rendelkezők csak "szolgálják" a növényt.
Oké, ezek mind előfordulhatnak, már gondoltam is rá, hogy miért csak egyes tőkék? Egyforma cucc ment rá, ha egyeseknek ez nem lett volna elég, az valószínűtlen. Pl. a moly nem válogat a fajták közt. Túlterhelés abszolút lehetséges, pl. a képen a Jupiter első termése. Hogy az most ő soknak érzi, az lehet.
Ami feltünt, hogy nagy az átfedés a tavalyi problêmásokkal. Kivétel ez a Tigin, ami tavaly szépen kötődött.
Tudom, hogy van baj, mert a többség úgy szórja el a felesleget, hogy csak még kell kocogtatni és lehullik. De vannak olyanok amiken látszik hogy nem kötődött, de ragaszkodik, nem potyog le.
Ma úgy láttam, hogy azért nem akkora a baj, többségén marad majd olyan fürt, amit még lehet hagyni.
De ez a túlterhelés még mindig gondolkodtat. Többen is azt javasolják, hogy minél több virágot kell hagyni és később válogatni. Kulicz Laci meg azt is állítja, hogy amelyik fajta rendszeresen rosszul köt azoknál kurtítsuk a virágot, tetejezzük a vesszőt, hogy több energiát kapjon. Én ezt ellentmondásnak érzem, tavaly is sok virágot hagytam, nem mindegyik kötődött jól. Idén többet, rosszabbnak látszik. Lehet hogy inkább azt kellene közelíteni amit meg is lehet tartani, a többit bízzuk a növényre. Nincs pazarlás. Nem?
A virágzás előtt és után 10-12 az amelyik kritikus lehet.
Ha hideg van, ha nagyon meleg van, ha sok csapadék van (nincs polen), ha a meleg, széllel párosul (beszárad a bibe szekrétumcseppje vagy a párta nem esik le), ha alul- vagy túlterhelik, mikroelem hiányok és biztos vannak ilyen "fajta jellegzetességek"
Az viszont biztos, ha virágzás környékén barnaságot látunk a fürtben, az álmoskönyv szerint az nem jó jel.
(hajtásnövekedéskor az ültetvényben lévő négylábú barnaság szintúgy nem jó jel pont ugyanúgy mint éréskor a kétlábú barnaság)
Bórt csak ilyenkor, 1x adom, nem adagoltam túl, szépen rá van írva. Azon gondolkodom, mintha valahol olvastam volna, hogy az ilyen extrém száraz és forró levegő sem tesz jót a virágoknak, kötődésnek. De már nem emlékszem, hol olvastam.
Dynali esetében tudtommal 1 literes a legkisebb kiszerelés, megéri az neked? Cabrio Top és Universalis lehet esetleg váltótárs, ha felszívódót akarsz.
Más.
Nexles.hu, most találtam. Azt mondja, szállít ki Magyarországra is permetszert. Érdekes, mert pl. hoz fel 20 ml-es Vivandot, amit itthon - tudtommal - nehéz megkapni, és 1200 forintért még az ára is baráti. Érdekes azért is, mert idehaza permetszert kiszállítani tilos, ha ők ezt meghágják, vajon?... A hatóság lecsapja menet közben a csomagot?
Sziasztok, Budapest környékén tudja valaki esetleg hogy hol kaphatok Orondis Ultrat és Dynalit? Előző körben Ridomillal, Topassal és Thiovit Jettel permeteztem, ehhez csinálnám váltásnak (ha esetleg mást javasoltok azt is megírhatjátok :)).
A kép életlensége miatt nem egyszerű, de akár lehet bórhiány, peronosz, botrytis, és talán egyiken molykár is. Meg egy része simán a meg nem termékenyült bibe kipotyogása. De majd javítanak, ha valamit jobban látnak.
Itt vannak a képek. Pajton? Ráismersz? Az elsőn a Jupiter, elég jól látni a szálakat, a legalsó részen épp most is lóg valami virágmaradvány. Ennek a fürtnek annyi.
2: ez egy viszonylag nagy és egészséges fürt, hátrébb van még, de a barnás csomókat lehet látni pl. a kép közepén:
Ugyan az nagyítva:
Ez egy Sfinks, az oszlop mellett a barnás folt amiben nem maradt semmi. Egy idő múlva nyoma sem marad. Most még a szálak tartják a helyén, gondolom. Bár látni semmit nem látok, mert vaksi vagyok.
Utolsó kép: Tigin egyik fürtje, KO. Lifeg, lóg, de nem maradt meg.
A Zalagyöngye gyakorlatilag elvirágzott - viszont találtam pár fürtöt ahol az egyik felső elágazása a fürtnek még pártában volt míg a fürt többi része már elvirágzott.
Zweigelt: jelentős hajtásnövekedés még a megrágott hajtásokban is - vasárnap óta, bár egy hete kaptak "koktélt" ami Biomit Plussz-t is tartalmazott -
viszont az elnyúlt virágzás még mindig tart. Vannak 3-4 mm-es bogyókat tartalmazó fürtök/tőkék illetve vannak rágottak hajtások ahol még el sem kezdődőtt.
3-4 liter Geo- Vadriasztó 80 liter vízzel hígítva, a friss hajtásokra és a vázágakra való permetezéssel távol tarthatóak a szarvasfélék. Amennyiben szükséges második kezelés, a töménység csökkenthető.
Meleg, vagy inkább forró! Valami ilyesmi. A szövedék nem annyira látványos, inkább a láthatatlan függeszkedes tűnik fel. Egyértelműen barnás a színe ezeken a részeken és ott nem is marad rajta.
Az atkakáros szőlőt lehet valamivel kezelni .Nem akarnak a hajtások nőni van olyan töke aminek elszárad az öszes hajtása.Ami növöget azokon is látszik nem igazán érzik jól magukat. Köszönöm előre is a segitséget.
Már kerestem rá, de a net mindig a nagyon súlyos károk képeivel van tele. Se hernyó, se későbbi kukacos bogyók, de akkor mi az ördög az a szál, amin ott lifeg, ami leesne?
Azért a szőlőmoly nem csak két vékony szálacska, keress rá, szerintem elég sok képet találsz, amivel be lehet azonosítani. AZtán lehet, hogy tényleg az van nálad, de a hernyó azért csak látható kéne legyen valahol.
Szia!igen decis protech permetszert hasznaltam , de elképzelhető a szőlőmoly kártétele is mert ha igy emlited eszembe jut mintha pár fürtöcskén mintha pókháló szerűséget làttam volna de mivel most virágzott a nyárfa is azt hittem hogy annak a virága.
Szia! Szomorúan látom, hogy ismét sikerült olyan tüneteket találnom a szőlőmön, ami másnál is jelentkezik, már azt a megállapítást is megtettem magamban, hogy az idei év még rosszabb kötődést fog mutatni egyes fajtáknál, mire végez a virágzás, mint tavaly.
Nagyon hasonlóak a tünetek itt nálam is: némelyik fajtán (nem mindegyiken, pl a Vénuszon, ami egy erősen rezisztens, a bogyók már megállapodtak és nem hiányos) már a virágzás kezdetétől barnás foltokat lehetett látni itt-ott a fürtben. A virágzás végére ez tovább erősödött. Megütögetve a fürtnyelet csomókban hullott le az elhalt virágzat.
Több helyen is látom, hogy ami le akar hullani, az szövedéken vagy szálon lógva fentmarad. Most (Kengyelfutó Gyalogkakukk farkasának a mintájára) azt gondoltam ki, hogy talán moly kártétele lehet, ezekre a szálakra alapozva. Két szélső soromat és a lugast kicsit megkésve még lefújtam Karate Zeonnal, még nem voltak teljesen kivirágozva, meglátom, hogy az ott tavaly rondán kötött fürtök mutatnak-e javulást.
Botrytisre gyanakodtam, gondoltam a tavalyi hasonló események után, idén virágzás előtt kapott Teldort, látszik, hogy nem az a baj.
Ridomil MZ-t kapott virágzás előtt közvetlenül, abban van Dithane, a feketerothadás ellen hatnia kellett volna.
Eső közel s távol nem volt, ilyen tiszta, száraz, forró idő virágzáskor ritkán van.
Te használtál virágzás előtt molyok ellen valamit?
Etetéssel nagyjából tízszeresére szaporítják a természetes állománynak. És eközben, úgy, mint a politikusok, azt hangoztatják, hogy pont az ellenkezőjét csinálják. Szerintük azért etetik, hogy ne az újulatot és a te szőlődet egye. Mondj nekik érte köszönetet is.
Apám nekem nem akarta elhinni, hogy a szölönkben szarvasok járnak, pedig a szarvas és az öz csapáját meg lehet egymástól különböztetni, mindkettöt pedig a vaddisznóétól. Nálunk is kicsomagoltak egy 25 centi átméröjü cseresznyefát, de valahogy túlélte. A szölöböl csak bizonyos fajták ízlenek nekik, összel meg a torkosborzzal versenyeznek, hogy melyikük tud teljesen lecsupaszítani egy fürtöt, nem csak egy pár szemet lekapva róla.
Etetik őket. Télen-nyáron. Nálunk még csak őz és nyúl fordul elő, amit egy méter magas csirkehálóval ki tudok védeni, de a nem is olyan messzi szomszédhoz már a szarvasok járnak be.
A természetvédelemnek is ez a problémája, bár ott a muflon az első számú közellenség. Amúgy meg megváltóként várják a farkasokat.
Nálam is szépen leegyelték a szőlőt, derékba törtek pár fiatal almafát, megnyúztak pár cseresznyefát...
Én még ilyet nem láttam. Több nagy almafa is kb. 2 méter magasságig körbe van rágva. Az összes ágvég letépve, levelestől gyümölcsöstől. 3-4 centis ágak letördelve. Mi a francot csinál a vadásztársaság, azt nem tudom. Ennyi vad az idősebb hegylakók szerint se volt még emlékezetük óta.
Tavaly is hasonló volt a helyzet , akkor Dynalival sikerült megfogni ,csak az a baj hogy akkor is későn vettem észre és a száradás okát a botritisznek gondoltam. A virágzás utánni első permetezésnél már dynalit használtam . Úgy néz ki hogy már virágzás előtt gondolni kell a feketerothadásra.
Még nem láttam virágzáskor (ami nem azt jelenti, hogy nincs is) fekete rothadást de megfelelő körülmények között -21-24 ˛C + 7 óra levélnedvesség - a pártasapkák lehullásától zsendülésig okozhat fejfájást.
Van sok lehetőség megelőzésre/védekezésre:
Stericlean Plant ha "ökológus" vagy - de próbáltak Cu-S keveréket, valamint Vitisan+Wetcit combót is
Ditiokarbamátok
Piraklostrobinok
Tebukonazolok
Bármelyik megoldás jobb mint a semmi ;-) (még a ráolvasás nincs dokumentálva)
Sziasztok! Esetleg valami ötlet hogy mitől száradhatnak el a fürtök? Virágzás előtt kapott botritisz ellen Prolectust, illetve bór és magnézium tartalmú levéltrágyát is. Lehet ez a magnézium hiány oka? Viszont nem hinném hogy peronoszpóra . Igaz közvetlen virágzás előtt nem lett fújva peronoszpóra ellen de előtte kb 3 héttel kapott Ridomil Gold permetszert.
Csináltam rügyválogatást - különösen ott ahol "új" törzset neveltem - majd jöttek az állatok és homorúra rágták ki a rügyeket...
Mostani tapasztalatommal már nem csinálnám...
Nehézkes hajtás növekedés után - vagy extrém éhség miatt - már 2-3 leveles állapotban megtörtént a csonkázás különösen a középső és alsó pásztában míg "lakott területhez" közel megvárták amíg legalább a fürtök megjelennek de legalább lesz kóstoló.
Ahol van fürt ott zöldmunkáztam ahol nincs, ott lesz@rom, úgyis jönnek és lerágják.
Békés ember lévén csak a szúnyogoknak ás poloskáknak nem kegyelmeztem eddig de most minden héten őzet akarok enni a környékünkről.
Növényvédelem a csökkent lombfelület miatt folyamatos újratervezést igényel, különösen a felhasználandó vízmennyiség relációjában.
A 3. évemet kezdtem a szőlőben, az időjárás is kegyeibe fogadott de nekem a 10 évente 1x esedékes terméskiesés már 2x volt/van/lesz.
Küzdünk az elemekkel! Ugyanakkor a 22 db kékfrankos pótlás gyönyörű (csirkehálóval védve)
Kerítés, vill. pásztor, UH-vadriasztás mint az előzőekben leírtakból kiderült nem történt kiépítésre.
Az UH-vadriasztásra azt mondta a szomszédom, hogy míg korábban működött "nálunk" nála sem volt ennyi vadkár.
Szóval, kezelem az ültetvényeket majd "támogatom" a szőlészeket és veszek tőlük szőlőt, hogy a borászkodás rejtelmeibe is elmerüljek.
Amúgy is mentem volna Mihályhoz Genrosaért, kékfrankos is kellene rozénak (még szűz vagyok), Zweigeltem meg lesz mikrovinifikációra ;-)
Nálam a zoldmunkak folynak teljesen organikus módon.
Csodálatos az a harmónia, ami a természet és köztem mint termelő között kialakult az elmúlt hetekben/ hónapokban. Egy újfajta módszernek köszönhetően, a másodéves ültetvényben nem "hajszoljuk" a növényt hogy mindenképpen felvezessuk a vezerdrótig, hanem az aranyos kis nyuszikák, az édes kis bambik közreműködésével 10naponkent a hajtásom visszacsípésével a gyökérzet fejlődésére késztetjük a növényeket.
Egy gazdatársam azt mondta tegnap, irigyel hogy így állok hozzá a kérdéshez.
(Attól semmi sem jobb ha szétb*sz a Zideg! Zsebemben mindig van cserepdarab mert mar annyira oda vannak szokva a dögök, hogy szeliden jönnek felém, addig amíg valamivel nem támadok rájuk.)
Nálad hogy áll az ultrahangos szerkezet? Jelent valamit?
Nem biztos, hogy szerencsés a nagyon-nagy meleg virágzáskor de majd meglátjuk.
Talán nem okoz nagy kárt a virágzásban a peronosz és a botritisz de ha kapunk csapadékot és akár elhúzódóan is akkor majd védekezhetünk és támogathatjuk a növényvédőszer hálózatot.
és a jégről még nem is beszéltünk...
Múlt hét szerdán még nyoma sem volt a virágzásnak viszont most szombaton már 70-80%-os virágzásban volt Zalagyöngye míg a kékszőlő elnyúlva virágzik.
A tavalyi évhez viszonyított két hetes lemaradás most egy hétre "csökkent"
Sziasztok. Virágzik a szőlő. Nem tudom, hogy jó-e neki ez az idő. Talán jó, mert valahol, valamikor azt olvastam, hogy a peronoszpóra 30 C fok felett nem életképes. Az idén veszteségesek lesznek a permetezőszer forgalmazók előszőr, ősszel meg a szőlőtermelők?
Miért feltételeznék ilyesmit? A két kedvenc szőlőmet megpróbálom keresztezni. Még ezen felül talán annyi haszna lehet, hogy az egyik direkttermő, a másik vinifera, így lehet, hogy kijön belőle valami rezisztens. Nem tudom, hogy mennyire jól fogok hozzá, valahol el kell kezdni.
A kiherélt (porzótól megfosztott) anyatőkét zacskóba zárod, elmész az apafajtáért, leszedsz belőle pár virágzó fürtöt, beteszed a zacskóba, összezárod, összeárzod, úgyhagyod pár napig. Vagy valami ilyesmi, mert így nem nagyon fog más fajta porával beporzódni.
Virágzás előtt én idén 5kg-ot kevertem, most mivel meleg van és hivatalosan még nem virágzik a szőlőm (de igazából egyre inkább virágzik) most már 3kg.
...és innentől folyamatosan 3kg.
A kén a legegyszerűbb, legolcsóbb kontakt szer lisztharmatra.
Víz, kén és nonit. Ez az alap minden permetezéskor.
Nálam az a tapasztalat, ez gyakorlatilag kordában tartja az atkákat. Tavasszal van, de kinövi a növény.
Normális porlasztás esetén 3kgnak nem szabadna komolyabban égetni akár még 30fokban sem. Igaz az másik dolog, sokkal hatékonyabb az egész, ha nem tűző napon a hőségben permetez valaki.
A 60g/l az pont a 3g (ha 1/2 literre nézem) de ahogy fogalmaztam, ez a perzselés már elfogadható szinten maradt, de látszik a nyoma, ez tagadhatatlan. 0,15 l/tőke lémennyiség fogyott.
Akik géppel permeteznek, lehet, hogy ki tudják porlasztani úgy ezt a kombót, hogy ne legyen semmilyen kártétele, vagy lehet, hogy a hajnali permetezést is ki lehetne próbálni (rühellném) mert este csak nagyon későre megy le 25 alá amikor ilyen melegek vannak, de nekem itthon már másodszorra nem sikerül hibátlanra. A hónaljhajtások levélkéi és a csúcshajtások egyes levélkéi is körbe pöndörödtek itt-ott, de ezt már kinövi simán.
És ez csak a kénnel van, minden mást ki tudok szórni kártétel nélkül.
Az ilyen mértékű atkásodást már egyébként egyáltalán nem biztos, hogy Thiovittal ki tudod gyógyítani, ha jól tudom, inkább gyérítésre, megelőzésre szolgál a kén az atkával szemben. Lehet, hogy inkább a speciális atkaölővel kellene menni egyből, vagy leveleket leszedni és hagyni a fenébe.
Ha már én kezdtem. Az 50-80g/10l nálam az emelt dózis, persze ebben az időjárásban már érdekes - és a vitorlát ezzel most nem fújnám. Én rendes permetezőgépbe szoktam tenni (mármint légszállításos háti motoros), azzal jól lehet porlasztani, a spricnivel nem biztos, lehet, hogy nagyobb kárt csinálsz, mint hasznot.
Nekem tavaly a 80g/10l alaposan megperzselte a friss leveleket így virágzás előtt. Idén a 60g/10l is okozott kárt, de elfogadható szintig. A 25 fokra figyeltem.
Ilyen melegben emiatt a gubacsatka miatt én is inkább a levelezést választanám.
Alapvetöen az a kérdés, hogy az a 10 l neked hány tökére elég, mert elsösorban ahhoz kell igazítanod a kijuttatandó szermennyiséget, ill. állítani a szórófejen vagy módosítani a haladási sebességeden
Kérdés, hogy az mennyire perzsel. A gubacsatka azért nem szokott olyan nagy gondot okozni, tényleg a fertözött levelek leszedése a legegyszerübb megoldás, ha nem hatalmasodott el a probléma. Pláne háti pumpálós permetezövel nem is biztos, hogy be lehet veretni a levelek fonákjára.
Gubacsatka. Ként nem ártott volna fújni rá korábban. Most én leszedném azokat a leveleket, ha csak ennyi, és megsemmisíteném, aztán meg kén, emeltebb dózissal.
Este permetezem .
. 
- Bízom benne, jó lesz a párosítás.
Ki tudná megmondani milyen fajta ez a borszőlő? Hosszúkás tömör fűrtű néha oldalággal,teljes érésben rózsaszines pontozott héjjal.Érés ideje szeptember közepe körűl van.Megköszönném ha valaki válaszolna.
itt a fehér töve, hogy lehessen számolni. Amit ledaráltam szőlő mustja
Na, itt van az a három tőke. Jobbról a kettő a kék és a bal szélső a fehér.
még egy kép
Sziasztok! Esetleg valami ötlet hogy mitől száradhatnak el a fürtök? Virágzás előtt kapott botritisz ellen Prolectust, illetve bór és magnézium tartalmú levéltrágyát is. Lehet ez a magnézium hiány oka? Viszont nem hinném hogy peronoszpóra . Igaz közvetlen virágzás előtt nem lett fújva peronoszpóra ellen de előtte kb 3 héttel kapott Ridomil Gold permetszert.
