Nem kell ezt túlgondolni szerintem, le van írva a hivatalos Bramac doksiban hogy ki kell szellőztetni alatta is ha nem ér hozzá a szigetelés, ennyi pont elég a tetőfedőnek, úgy rakja fel, nem agyal.
Mivel tényleg érdekel a téma újra kérlek, hogy EZT a doksit linkeld már be KÉRLEK.
Lejjebb írtad, hogy linkeltél már egy csomót és blablabla, de én sem BRAMAC linket sem a konkrét szöveget nem találom.
Viszont egy ilyet találtam alinkjeid között:
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés.
Esetleg nálad az elhagyható (szép magyar szó) ugyanazt jelenti, mint a hozzá kell nyomni kifejezés?
Vagy egyszerűen ködösítesz? Nem az első lenne.
Tehát bramac doksi a jelzett témával? Mivel ezt állítod.
Ha megnézed egy villamos földelőszonda adatlapját, összes dokumentumát mit fogsz benne találni?
Mely szabványoknak felel meg, villamos, mechanikus paramétereket.
Azt hogy milyen hosszú kell az adott feladathoz nem fogod megtalálni, mivel a TERVEZŐ kiszámolja majd a helyi adottságok (talaj, talajvíz, kívánt földelési ellenállás, stb) függvényében.
Azt hogy hogyan kell leverni nem fogja tartalmazni sem a dokumentum, sem a tervrajz, hiszen a villanyász azért járt iskolába hogy megtanulja.
Ilyen egyszerű az élet.
Van egy tetőfólia, műszaki paraméterekkel, ami alapján a TERVEZŐ majd tervez rétegrendet.
Vannak "alkalmazási útmutató"-k laikusoknak, éppíttetőknek példákkal, általános esetekben nem lősz vele mellé. Az hogy az a példa miért pont úgy néz ki, mi a fizikai alapja azt nem taglalja, azt a tervező tudja, a laikusnak meg úgyis magas.
Senki sem beszélt egyszerű adatlapról (csak te most valami miatt).
Sok terméknek még hivatalos gyártói adatlapja sem létezik, sőt a gyártója nincs is jelen az interneten (ami gyanús). És egyesek ezeket nevezik komoly gyártóknak :)
Nagyon sok esetben az adatlap csak egy általános valami.
A végleges tető rétegrend ismeretében a TERVEZŐ kiszámolja, modellezi mi lesz, és lehet hogy az adott anyag ott másképpen viselkedik mint az egységsugarú hobbi építkező gondolja.
Ezért járt iskolába a tervező, ezért vannak hogy az "ökölszabály" nem mindig teljesül speciális esetben.
A villanyszerelésben is van sok dolog ami elsőre nem teljesen logikus, de úgy írják elő, mert egy-két speciális esetben egyébként baj lett belőle.
Nem kell ezt túlgondolni szerintem, le van írva a hivatalos Bramac doksiban hogy ki kell szellőztetni alatta is ha nem ér hozzá a szigetelés, ennyi pont elég a tetőfedőnek, úgy rakja fel, nem agyal.
"egy nagy fóliagyártó magyar forgalmazóját kocsmai okoskodónak nevezni kicsit erős"
Elárulok valamit ami újdonság lesz számodra:
Bármelyik kocsmai okoskodó lehet egy nagy gyártó magyar forgalmazója (akár te is).
A nagy cégek szinte soha nem ellenőrzik, hogy a helyi forgalmazók milyen marhaságokat írnak (hazudnak) a termékeikről.
Viszont a nagy gyártók csak ritkán írnak marhaságot SAJÁT hivatalos dokumentációjukban (szégyen lenne). Ezért először midig a gyártó hivatalos doksiját kell elolvasni. Ha egy terméknek nincs saját hivatalos gyártói dokumentációja azt a terméket nem létezőnek kell tekinteni.
A legnagyobb trógerek, a többség nem is gyakorló építész, azt sem tudják, hogyan kell épületmagasságot számítani. :-)
szóval nem hinném , hogy itt lenne ilyen korlátozás ...
Vagy csak elnézi neki a hatóság, haveri alapon.
Nem tudom, hogy mikor tervezte és azt se, hogy helyileg hol.
De mindegy is.
Kész van, használd!
---
Nekem volt - vagyis lett volna - a világvégén hasonló munkám. Cserepeslemezt akartak (kéket ráadásul) és az istennek nem akarták megérteni, hogy attól, hogy a szomszédnak is az van, attól még a szabályozásnak nem felel meg.
Nem vállaltam, szerintem megcsinálták schwartzba. :-)
Az utcában van agy öt ilyen . Nekem is cserepeslemez fedésem van (tetőcserével) . Esztétikailag semmi gond nincs vele meg egyébként incs vele semmi gond . A villámvédelem sincs külön részletezve , pedig építész tervezte az egészet , domb tetőn vagyunk , de nem írt elő külön villámhárítót .
Továbbá mikor előveszi a mester a kisflexet hogy akkor lássunk neki...
Aztán mikor megveszik a legvékonyabbat, amit hullámosra ver egy komolyabb jégeső.
Településképi szempontból szinte mindenhol tiltott, nem lakóépületre való. Csak idő kérdése, mikor kezdi el b@szogatni azokat, akik nem véleményeztették a felújítást. A szabály nem ismerete pedig nem mentesít...
Szóval csak óvatosan a cserepeslemezzel és a trapézzal is.
Hosszában végigrepedt hullámpala alá telepítettem 20 centi üveggyapotot 10 évvel ezelőtt. A repedés alatt az üveggyapot magassága tavaly ősszel 19 centi volt. A megoldást részletesen elmagyaráznám, de egy moderátor 5 percenként kirúg a fórumból és törli a felhasználó nevemet.
Nálam is pala van. Ha félsz a beázástól, terítsd meg páraáteresztő-fóliával a hőszigetelést, mondjuk az látható összeg lesz, 60-80e ft, felülettől függően.
Errefelé jópár palatetőt átborítottak cserepeslemezzel , trapézlemezzel . Ha a tetőszerkezet faanyaga még jó , ez is járható út . A palát fent hagyják ellenlécezik a szarufákon majd új tetőléc és arra a lemezfedés . Hamar megvan és nem horror áron .
Ha nem pala lenne a tető és legalább 50 éve kapja a hideget-meleget.
Tetőlécek fólia nélküliek.. Bármikor eltörhet a pala és beázhat a padlás. Emiatt a kőzetgyapot nem jöhet szóba.
Olyan árajánlatot kaptam néhány éve a tető cseréjére, amit nem tudok jelenleg előteremteni. Jó ha toldozgatni-foltozgatni tudom.
Emiatt is a kell a teljes felületnek valamennyire vízállónak lennie. Egy esetleges beázás esetén kibírjon néhány napot, amikor lehetőségem adódik körülnézni. Miután nem vagyok mindennap ott.
Mindenfajta cementes taknyolás felesleges, felejtős. HA eps-t akarsz, akkor fólia sem kell. Viszont kétlem, hogy sík-egyenes a padláson a tapasztás, nem biztos, hogy az eps a célszerű. De ha annál maradsz, akkor mondjuk csíkokra vágott osb-lap ráfektetve és kész.
Én üveggyapotoztam, meg deszkából-tetőlécből ütöttem össze járdát, pakolófelületet.
Ha visszafelé lapozol a topicban kb 2019-2020-2021 őszéig, akkor fogsz találni fotókat egy sorstárs munkájáról, valami hasonlót gyártottam én is, csak nem az egész padláson telibe, hanem csak amennyit muszáj volt..
Tanácsot szeretnék kérni, családi ház régi padlás járható aljának kialakítására?
A bedeszkázott fa gerendák felett egy régi tapasztott agyag réteg van, erre kerülne a lépésálló hungarocell tábla. (Kőzetgyapot felejtős a beázás lehetősége miatt. A tető még beázhat, kisebb javításokkal szinten tartom a beázás ellen. Cseréje egyenlőre anyagi okok miatt nem megoldható.)
Kérdezni szeretném, hogy ez esetben is kellene-e páraáteresztő fólia? Ha igen, akor mivel érdemes leragasztani?
Vagy csak simán elegendő egy vékony cementes réteg a hungarocell tetejére a járkálásra, tárolásra a padlástér alján?
Nem tervezem az egész felületet OSB lappal lefedni. Max csak a tetőablakokhoz vezető utat.
Direkt a kedvedért beraktam több linket, és a hidegtető+párazáró fólia keresésre még találsz te magad is bőven.
Az alkalmazási útmutatók szerint, ha nincs alatta hőszigetelés ami hozzáér akkor ki kell szellőztetni (csakúgy mint a párazárót), ha hozzáér a hőszigetelés akkor nem kell.
Visszakanyarodva az eredeti,7 fokos tetőhöz, ezek alapján szerintem vagy kell alá szigetelés, ahogy az általad lehülyézett tervező rajzolta, vagy ki kell szellőztetni azt a kis teret ami a szigetelt födém és a tetőfólia között van. Mivel ott a fólia elvben tökéletesen, szélzáróan van megcsinálva (kötelező a 7 fok miatt), egyéb úton kell megoldani. Ha kiszellőzteted az megint hoz gondot (por, bogár, a légmozgás miatti hőszigetelés csökkenés akár), szóval én tuti nem vergődnék vele.
A másik példád szerinti esetben, egy magastetőnél lehet fent páraáteresztő fólia a cserép alatt, és a szigetelés a födémen, de biztosítani kell a kiszellőzését a padlásnak, nem szabad leragasztani az átlapolásokat. Tök felesleges a páraáteresztő, hacsak nem lesz beépítve később.
Gondolom okkal találták ki, így vállalnak garanciát a gyártók, szóval részemről a választ megtaláltam, hülyézd tovább a gyártókat, mérnököket, mindenkit aki nem te vagy.
OFF:
Az azért megvan hogy ez nem egy elméleti okoskodós topic, hanem tanácsokért jönnek az emberek. Ha a te tanácsodra csinál valami baromságot gondolom teljes mellszélességgel kiállsz az állításodért ugye?
most nem találom de beugrott, a bramac segédletben olvashattam anno amikor csináltam Bramac rendszerrel a tetőmet.
Ott az volt a mondás hogy ha később be lesz építve a tetőtér akkor mehet a páraáteresztő, csak az átlapolásokat ne ragasszuk össze és biztosítsuk a tető kiszellőzését.
A szigetelés beépítése előtt viszont ragasszuk.
Ebből rémlett valami, csak idő kellett mire beugrik, nem foglalkozom ezzel napi szinten. Amikor dolgom van vele akkor szoktam utánajárni.
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés. Deszkázatra közvetlenül nem fektethető. Beépítetlen tetőtér (hideg tető) esetén a padlástér átszellőzéséről gondoskodni kell.
"abban az esetben ha a tetőtér nincs, és a későbbiekben sem lesz szigetelve, jó megoldás a JUTAFOL D 96 AG tetőfólia beépítése. Ilyenkor nincs értelme a páraáteresztő tetőfóliák beépítésének, mivel ha azok nem érintkeznek a szigetelőanyaggal, akkor azok is párazáróként viselkednek. "
"mégsem szoktak a fólián legördülő vízcseppekre panaszkodni még akkor sem"
Nem is jellemző egy beépítetlen padlástérnél hogy rendesen összeragasztanák a fóliákat és ügyelnének rá hogy ne járjon a levegő.
Egy rendesen megcsinált, beépített tetőtér más liga szerintem.
Lehet hogy 1000-ből egy esetben fennállhat olyan eset ami szerint mégiscsak jó az ha összeérnek, Támasztja alulról, nem libeg, nem hasasodik be, a fene tudja.
Szerintem kiváló megoldás, amikor a cserepek alatti (tető)fólia páraáteresztő,
a hőszigetelés pedig le van terítve a födémre. Itt biztosan nem ér össze a hőszigetelés a fóliával, mégsem szoktak a fólián legördülő vízcseppekre panaszkodni még akkor sem, amikor -10 fokos a fólia.
Persze léteznek olyan páraátersztő fóliák is, amelyek valamennyire párafékezők is. Ezeknél (ritka esetben) el tudok képzelni páratorlódást (100% RH), párkicsapódást, sőt vízcseppek megjelenését is (pl: solflex páraáteresztő fólia).
tehát a páraáteresztő fólia vásárlásánál először a fólia minél alacsonyabb sd értékét nézzük (és csak utána az árát)
Ideális esetben valóban nem, de gondolom nem ideális mindig az eset. Elég vastag van nekem fent pl, belülről filcszerű, gondolom minimálisan hőszigetel tehát előfordulhat hogy nem egyforma a hőmérséklet a két oldalán. Nem tökéletes páraáteresztők, stb....
Szerintem ritka eset hogy nincs mögötte szigetelés, direkt nem nagyon csinálnak olyat az esetek nagy részében.
Én nem agyaltam túl, elhittem az ajánlást anno. De majd keresgélek hol olvastam, nem jut eszembe.
egy kis fizika: a jó (alacsony) sD értékű páraáteresztő fólia a levegőben lebegő pára szempontjából szinte teljesen átlátszó, tehát a fólia mindkét oldalán kb azonos a levegő páratartalma. Ennélfogva szerintem egy jó páraáteresztő fólia egyik oldalán sem lehet párakicsapódás, akármilyen hideg is az a fólia.
Pl. én meg ma hallottam olyat, hogy memória tartó akkut egy berendezésben úgy kell cserélni, hogy kibontás után odakoppintod a földhöz. Ilyen D forma valami méretű. Vita nincs, arréblépek.
Semmi központba kerülés sincs, szóltam neki hogy rossz témára válaszol. Sok téma felmerült itt már, a tervező kompetenciája, páratechnikai szakértelme, stb...
Én vetettem fel, valahol hallottam anno, logikusnak tűnt, nem foglalkoztam vele. Nem tényként kezeltem, nem is foglalkoztat különösképpen az oka jelenleg, ha kíváncsi vagy úgyis utánajársz.
Nem tudom, az is lehet hogy a kicsapódott pára a cseppekké alakulás helyett visszaszívódik a gyapotba és ezért fokozatosan megy át, a fene tudja. Egyszer megpróbálom megkeresni hol találkoztam vele.
Nem érted, mert nem vagy akkora penge, mint amekkorának hiszed magad. Amúgy ott van a linkelt videóban. Ha a fólia szabadon áll, mindkét oldala egyforma hőmérsékletű lesz, le tud csapódni a pára rajta. Ha valamivel kontaktol, akkor a hidegebb oldalán csapódhat le a pára. Ez kb mindenre is igaz amúgy. Na most ha a hőszigeteléssel összeér, akkor az lesz a melegebb oldal, nuku páralecsapódás, csak a fóliát kell helyesen feltenni.
A videóban ugyan fólia és lemez viszonylat van, de a lényeg ugyanez.
Igen, csak ilyenkor jön az, hogy az elek félrenézése kerül napokig a középpontba, ami OFF.
Ahelyett, hogy a kérdést magát magyarázná már el valaki, mert tényleg kíváncsi vagyok. A kérdést pont te vetetted fel egyébként, carcass meg kontrázta egy megfoghatatlan kifejezéssel. Legalábbis én nem tudom értelmezni.
Nem volt hülye. Csak én nem centiztem volna ki a 7°-ot és az ellenlécet megdupláztam volna.
Elvileg át kellene szellőznie, de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
Ez nem az általad keresett kérdéssel foglalkozik, szimplán azzal hogy a 7 fokos tető mellett dupla ellenléc jó lett volna, kevés az 5cm ilyen kis dőlésszögnél. És a dőlésszögön is egy kicsit tupírozni felfelé.
Az 5cm a cserép alatti kiszellőztetett légrés magassága, nem csak a pára miatt hanem a nyári hűtő funkció miatt.
5cm valóban sovány, inkább 7.5cm a divat.
És nem az amatőr kivitelezés miatt hanem hogy megfelelő légáram kialakuljon. Egy laposabb tetőn pedig az is soványabb lesz ugyanolyan keresztmetszet esetén.
"de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
A páranyomás is egyfajta túlnyomás. Tehát elméletileg elég, ha annak a légrésnek van legalább egy kijárata, ahol a pára-túlnyomás "kifújhat" a külvilágba. A hivatalosan megkövetelt folyamatos léghuzat és az 5 centis légréteg vastagság valójában csak az amatőr kivitelezések miatti túlbiztosítás. Profi kivitelezésnél elméletileg elég lehet akár 2-5 mm légrés is (de az garantált legyen mindenütt).
Az a helyzet, hogy a hőszigetelés miatt egy kiegyenlített folyamat játszódik le. A hőszigetelés nélkül így a fólia hidegebbre hűl, mint a környező levegő és mivel ott nincs hőszigetelés, így a levegő páratartalma lecsapódik a fólián, aztán ha elég sok van belőle, folyik orrba-szájba.
Emlékeztem hogy volt téma a cellulóz roskadás, pont volt dolgom a padláson a napokban, így csináltam pár képet.
"A cellulóz hajlamos a roskadásra, ezért a cellulóz fújóknak meg van mondva, hogy függőleges+ferde üregekbe nagy testsűrűséggel kell nyomni (pl 60 kg/m3). https://www.passzivhaz-magazin.hu/wp-content/uploads/2010/02/isocell1.jpg Bezzeg vízszintes felületekre (födémek tetejére) a lehető legalacsonyabb testsűrűséggel szórják (10-15 kg/m3) így több anyag marad a következő házra ;)"
A sztori az alábbi volt:
a fogópárok közét szerettem 25cm vastagságban szerettem volna kifújni, ezt emberünk kicsit vastagabban fújta mivel alapból egy kicsit összeül az elején. Valóban olyan pihepuha mint a nyárfaszösz, nem nagyon bíztam benne hogy itt nem fog sokat összemenni. Olyan 30cm körüli vastagság adódott anno (25cm-t fizettem).
Most fel kellett mennem mert a tetőrérben válaszfalazunk, és vezetékeknek fúrogattam.
2020 március, fújás napja:
tegnap, 4 évvel később: ez a nézet nem jól adja vissza, de az a szelemen hasonlóan kilátszott, csak szösszel takarva volt. Ez az a hely ahol a leginkább "beesett" amúgy, azért fényképeztem le magamnak hogy majd megnézem pár év múlva ismét. Ott is bőven 25cm felett van még, gondolom ott lazább volt kicsit.
És a cellulózt kiszedve kézzel (visszarakás után ugyanolyan lett kb):
Még mindig 28-30 cm a vastagság, egy picit ment összébb de minimális: Baromi jó hogy utólag lehet így turkálni benne, és vissza is állítható.
Kézzel hiába nyomod össze, visszarugózik, szóval fizikailag sem lehetséges sűrűbbre fújni, nem szemétségből fújják ilyenre. És nyilván a levegő szigetel benne, tehát értelme sem sok lenne.
Szóval annyi a lényeg hogy a fújáskor valóban bele kell kalkulálni egy kis kezdeti összemenést (mondjuk a tekercses gyapotnál is van bőven ilyen vastagságban), utána viszotnt időtállónak tűnik.
A függőleges üregek olyan kemények mint egy felfújt labda, azok nyilván nem mozdultak sehova.
Azt a részt a gerincnél én is néztem, gondolom azért hozta lejjebb a szigetelést hogy csökkentse a hőhidat. Elég buzi megoldás ez ígyis-úgyis, mégis úgy látom a tervező szerinti módszer a legjobb ez esetben. Vagy kifújni a teljes üreget egyben :-) Nem nekem kell fizetni elvégre :-)
Gázokról nem tudok, a szabvány szerint B tűzveszélyesség, és s1 (nagyon alacsony füst).
Én magam gyújtogattam, perzselgettem és meglepődtem mennyire nem lehet meggyújtani sem.
Az én logikám szerint a gipszkarton burkolat felett van, szuperül égő anyagok között (szarufa, tetőfólia) amelyek ráadásul az égés szempontjából ideális körülmények között vannak (a cserép alatti kiszellőztetett légrésben szuper utánpótlás van).
A gipszkarton alatt ott a lakótér, tele műanyag szarral, szőnyeg, miegymás, a falon meg EPS....
Ha simán a az álmennyezet felett vizszintesen viszi a hőszigetelést, akkor középen a monolit áthidaló és a gerincnél látható áthidaló, illetve a koszorú feletti falrész is masszív hőhíd lenne. Ha csak a tetősíkban viszi végig a 30centit, akkor a gerincnél még mindig vaskos hőhíd lehet, plusz lesz a légtérben egy csúcs, vagy csücsök, ahol megrekedhet a levegő és kicsapódhat a pára. Hasonlóan mint egy tetősíkablaknál, amikor a felső kávát nem vizszintesre csinálják és ezért nem tud áramlani szabadon a levegő.
Esetleges lakás vagy tető-tűznél mérgező gázokat fog eregetni. Most lehet azt mondani erre, hogy nem kell felgyújtani a házat, de akkor biztosítást is minek köt az ember bármire is.
Én kíváncsi lennék ennek a jelenségnek a fizikai magyarázatára olyankor amikor a fóliához hozzá van bnyomva a gyapot akkor hová kerül az az állítólagos csurgó víz.
Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár.
Nem is csak lezárt, hanem az a víz elkezd lejtésirányban folyni. Ha kell, akár a falig vagy az első akadályig. Ott pedig elindul függőlegesen, aztán irány ami alatta van.
A fene se tudja, de nagy gondot nem okoz az sem szerintem.
Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár.
De màr rég volt, ha lesz időm utánanézek.
Ha ez így van akkor muszáj fent szigeteni a fólia alatt, lehet ez az ok.
Bár deszkázat van alatta közvetlenül, hát a fene tudja.
Az a baj hogy okoskodhatunk itt, egy nagyon necces és veszélyes üzem ez a 7 fokos tető. Egy kicsit másképp csinálsz valamit aztán lehet rádrohad az egész, én tuti olyannal egyeztetnék akinek ez rutin.
Ne az alapján dönts hogy vadidegen emberek mit okoskodnak ki egy index fórumon, ha nem vagy biztos magadban kérd ki egy szakember véleményét, és/vagy olvass utána.
Anno én is a bramac beépítési útmutató alapján csináltam mindent (leszartam az ács okoskodását) és fasza is lett.
Vannak nagyon részletes, rétegrendes útmutatók fenn az oldalukon.
Én nem látom okát miért lenne gond berakni a helyére, a szarufák közé és alá ha a bramac szerint ez így jó, de nyilván én nem kockáztatok semmit egy random tanáccsal :-)
A közé-alá verziónál ha sokallod a multirock árát akkor kérj cellulózra ajánlatot, nem kizárt hogy jobban jársz.
Nálam így lett megolva, el távtartottuk a profilvázat a szarufától (képen fent a szarufa vízszintesen, elforgatva volt a teló). így 33cm üreget fújtunk ki és mindenki köszöni szépen jól van azóta is. Ez egy normál dőlésű tető.
Én nem vagyok építőszaki, de amit olvastam eddig a cellulózról, az nekem nem szimpi. Én maradnék a kőzetgyapotnál, bár éppen üveggyapot is lehetne, de ez már általában hitvita szerintem.
Ja, hogy te úgy gondolod, hogy fent az összes szigetelés a szarufák alatt legyen és alatta egy átszellőző 90cm-es légrés majd a csupasz gipszkartonos szerkezet.
Én kiszálltam, csináljon mindenki amit akar. Majd ha hideg lesz visszajöhet 2év múlva, ahogy az elmúlt hetekben már a harmadik 2 éves ház fuldoklik a penészben a remek tervezés/kivitelezés miatt.
Ó, így már értem, világos! Ebben az esetben mit tanácsolsz, maradjon minden a terv szerint, és legyen így kőzetgyapot, vagy esetleg legyen cellulóz? Illetve ha terv szerint csináljuk, akkor a ház "jobb oldalán" lesz egy nagy, kb. 80-90cm-es légrés a gipszkarton is szigetelés közt (nyilván nem lesz kitöltve szigeteléssel úgy, ahogy a metszet mutatja). Az nem probléma?
Az nem volna baj, ha te nem érted amit látsz lerajzolva, max hátrány, mert a te bőrödre megy. De itt elvileg műszaki emberek szólnak hozzá, nekik érteni kellene. Azért 2x15cm, mert 15cm a szarufák között, 15cm pedig a függesztett részben,A két réteg között nincs hézag. A függesztett rész pédául 15cm-es gipszkarton-profil a szarufákra csavarozva merőlegesen.
Hasonló mint itt, csak ezek a srácok fából csinálják, nem fémprofilból.
JAMIE222: Korábban feltettem a rétegrendet, abban is látod, hogy külön szerepel 15+15 cm, illetve itt van az építész műszaki leírásban ez szerepel:
"A tetősíkban szarufák között 15 cm alatta, fém függesztő szerkezeten még 15 cm Rockwool Multirock kőzetgyapot hőszigetelés készül, hőtükrös párazáró fóliával, s alatta 5 cm légréssel a szerelvényeknek"
az, hogy a rajzon miért így szerepel, nem tudom.. a rajzon úgy néz ki, mintha a ház "jobb oldalán" lenne vagy 1 méter magas szigetelés.. szóval nyilván az se oké..
szilentium3: cserépfedés azért is értelmetlen volt, mivel ez már olyan magasan van, hogy gyakorlatilag semmi nem látszik belőle a földről.. mehetett volna rá hupilila lemez is, az se zavarna, mert max repülőből látni.. de ez a vonat már elment, megfizettem a tanulópénzt :)
Capt.IQ229: Igen, ezt szerintem senki nem vitatja, hogy egyben a 30cm jobb. A kérdés inkább az, hogy pontosan hova kerüljön az a 30cm, és milyen anyag legyen az?
A félreértés onnan származik , hogy a rajzon a ferde részen 2x15 cm van , míg az egyenes részen a rajzon fel van hízlalva , hogy kitöltse a hárömszög alakú teret . A rétegrendben meg csak simán 2x15c, van írva mindenhová .
Itt mindenkinek műszakirajz-értelmezési problémái vannak? Sehol sincs szó a rajzokon megosztott hőszigetelésről, kattintsatok már rá basszátok meg és nézegessétek!
Lentebb ott a párazáró réteg , a deszkák meg eleve nem zárnak hézagmentesen . Ezzel a résszel nincs gond , a probléma ott kezdődik , hogy értelmetlen a cserépfedés ekkora hajlásszögnél .
szilentium3: A tető és az álmennyezet közti rész az elméletileg teljesen zárt.
Capt.IQ229: Igen, érzem én is, hogy mit gondoltok, de nyilván szeretném a lehető legjobbat kihozni egy megfelelő ár/érték arány megtartása mellett.. A változtatást a szigetelésen az indokolná, hogy ahogy írtam, terv szerint 15cm szarufák közé, 15cm gipszkarton fölé. Ebben az esetben két munkadíj lenne. Ha egybe tetetem le a 30cm-et, akkor az nyilván kevesebb munkadíjjal járna.
JAMIE222: A rajz valóban pontatlan, ám a műszaki leírásban ez szerepel:
"A tetősíkban szarufák között 15 cm alatta, fém függesztő szerkezeten még 15 cm Rockwool Multirock kőzetgyapot hőszigetelés készül, hőtükrös párazáró fóliával, s alatta 5 cm légréssel a szerelvényeknek"
Javíts ki ha tévednék, de én nem látom, hogy meg lenne osztva a rajzon a hőszigetelésed.15 cm szarufák között, 15 centi közvetlen a szarufák alatt, gipszkarton profilok között. A gipszkarton álmennyezet jóformán csak a gépészet miatt kell.
Páran már megfogalmaztuk _magunkban, hogy ez a tervező egy hülye volt és sok baromságot összehordott azon a pici tervezni valón. Kokrétan mondjuk senki nem mondta ki, de gondoltam átment.
Ha semmi más nem indokolja -nem árultad még el te sem többszöri érdeklődésre- akkor csináld hagyományosan, úgy lesz a legjobb.
Sosem értettem a tervezők észjárását . Mikor mi csináltuk a tetőcserét vagy háromszor lett újra rajzolva , mert nagyon mást gondolt ki , mint amit én akartam , de végül nem tudott semmi szakmai érvet felhozni a saját verziója mellett és az enyém ellen . Ha már kész , akkor ez így marad egy darabig . A tető és az álmennyezet közötti rész kiszellőztetett vagy teljesen zárt rész ?
szilentium3: A cserép már fent van, szóval ez a vonat sajnos már elment.. A hozzászólásod másik részéhez sajnos nem tudok hozzászólni, ahhoz a részhez nem értek, építész ahogy tervezte, úgy épült.
Mekk Elek 1019mester: Ahogy itt írtam korábban is, Bramac TOP-RU Resistant 230 2S fólia van a deszkázaton, a weboldal szerint az egy páraáteresztő fólia.
Szóval így kéne eldöntenem, hogy hová kerüljön a szigetelés.. Maradjon 15cm a gipszkartonon, 15cm szarufák közt, ahogy a tervező megálmodta, vagy legyen valahol egyben 30cm...
A rétegrendben ott van , hogy telibe deszkázzák gyalult colos deszkával , arra mehet az állókorcos lemez a cseréppel azonos színben . 7fokos hajlásszögnél meg az utcáról nemigen látni , hogy mi van a tetőn .
A korcolt lemezfedésnek azon túl, hogy más az aljzata a cseréphez képest (félre ne értsd, szerintem jó dolog a korcolt lemezfedés) nagy hátránya, hogy településképi engedélyezésen rendszerint nem megy át. Nagyjából semmilyen lakóövezetben.
Ha terv készült - márpedig itt készült - akkor jó eséllyel ott is át kellett valahogy vinni. Ha attól eltér, akkor bajban lesz.
"A kérdés inkább az, hogy hova érdemesebb a 30cm-et tenni? A szarufákhoz, és így a ház egy részén a gipszkarton, és a szarufák közt lenne 80-90cm légrés"
A légrés NEM hőszigetel (minden 14 mm-nél vastagabb légrésben nyüzsögnek a függőleges hő-szállító légáramlatok)
A hőszigetelő réteg elvileg lehetne bárhol, DE a tető vízzáró rétege egyúttal párazáró is, márpedig hőszigetelő réteg hideg oldalát TILOS párazárni (inkább jól szellőzzön). Tehát csak egy jó hely van a hőszigetelő réteg számára, ahol a hideg oldala ki tud szellőzni: a gipszkarton tetején, a (jól átszellőző!) mini-padlástér alján.
De miért ? A rétegrend szerint gyalult colos deszkával telibe lesz borítva a felület , nos erre mehetne állókorcos lemezfedés , ami odavaló lenne . Súlyban is a tizede lenne a cserépnek . A gipszkaron fölé tennél 30cm hőszigetelést a felette lévő részt meg átszellőztetnéd és kész . Az középen futó betongerenda+egysor tégla+betongerenda sem igazán értelmezhető , ha csak a tető súlyát tartja .
a 80-90cm-el semmi nem lenne, simán gipszkarton álmennyezet, szóval nem is lesz járható, meg padlás se lesz, semmi.. Oké, szóval akkor az álmennyezeten legyen a 30cm. Ebben az esetben mi a javasolt? Kőzetgyapot, vagy cellulóz? Nyilván hő és hangszigetelés is fontos, illetve a hőtároló tömeg se lenne utolsó szempont - már amennyire lehet ezt tömegnek nevezni így :)
Igen.. Sajnos rá lettem beszélve erre a Bramac 7-re, hogy milyen jó lesz, meg olcsó az ács munka, stb.. Utólag biztosan nem ilyen lenne. Az ácsok elmondásuk szerint 9-10 fokra tették, nem hisznek a 7-ben :) Remélem, hogy nem lesz gond.. Ahogy itt is írtam, alatta szigetelés lesz, és gipszkarton álmennyezet, szóval ha beázik, az későn lehet észrevenni, és keményen bontani kell akkor a plafont.. Nem mondom, hogy nem félek tőle..
Lejjebb kérdeztem, hogy azzal a 80-90cm-el mi a terved, mire használnád.
30cm-t a födémre és kész. Az a 80-90cm csak kiszellőzteti onnan neked a meleget. Semmi értelme a szarufák közé szigetelést tenni.
De volt itt már olyan aki a lakatlan garázsát nem a födémen szigetelte hanem az egészet a szarufák közé tette hiába mondta mindneki, hogy MIIIIÉÉÉÉÉRT?
Valahogy éreztem, hogy ez lesz. Már hogy a Bramac 7.
Ilyen hajlásszögre kiselemes fedés elég határeset. Még ha a gyártó azt is mondja, hogy működik. Ők elvileg úgy számolnak, hogy minden az előírások és terv szerint történik majd és nem lesz semmi ötletelés.
Az a helyzet, hogy szigorúan és pontosan követni kell a tervet és elkötelezett ács kell ahhoz, hogy a tető hajlása ne legyen véletlenül se 7 alatt. Onnantól ha átereszti a vizet, a Bramac majd felteszi a kezét.
Én anno az egyik tervemen 10 fokra terveztem be, és mire elkészült, valahogy (tudom hogyan, de hosszú leírni) 5 lett belőle. Be is naplóztam izibe, hogy ez így nem lesz oké és a tervtől jelentősen eltér.
Igen, ez világos. A kérdés inkább az, hogy hova érdemesebb a 30cm-et tenni? A szarufákhoz, és így a ház egy részén a gipszkarton, és a szarufák közt lenne 80-90cm légrés, vagy inkább közvetlen a gipszkartonra? Illeve a kérdés még, hogy milyen anyagot? Cellulóz, vagy kőzetgyapot? :)
Ha a gipszkarton feletti hőszigetelés elég vastag (30 centi), akkor nincs értelme a szarufák közé is hőszigetelést tenni, mert ez alig javít a helyzeten.
A födém hőszigetelés egy jóvastag réteg legyen, az felett már minden maradhat hidegen.
Parancsolj: Tetőfóliából Bramac TOP-RU RESISTANT 230 2S került fel, a Bramac szerint ez is megfelelő a 7 fokos tetőhöz (és jóval olcsóbb, mint ami a rétegrendben szerepel).
Lehet, hogy be kellene vonni egy műszaki ellenőrt és vele elkezdeni a felgöngyölítést! Ő a helyszínen tud konkrétan tájékozódni, ért hozzá remélhetőleg, tud tanácsot adni a hogyan továbbra. Semmiképpen sem egy fórumba beírtak alapján indulnék el saját kútfőből! És nem azért, mert itt nem hangzik el sok jó dolog!
Sziasztok! Építés alatt álló családi házunk tetőszigetelésével kapcsolatban kérném ki a véleményeteket. Sima, egyszerű teteje van, a tervek szerint a szarufákról lenne lelógatva a gipszkarton álmennyezet.
A tervek szerinta szarufák közé kerülne 15cm közetgyapot, illetve a gipszkarton tetejére még 15cm. Úgy gondolom, hogy egyben, cellulózzal költséghatékonyabb lehet, mint két rétegben, dupla munkadíjjal számolva. Volt kint két cellulózos cég, és két félét javasoltak:
Az egyik a szarufákra tenne egy hosszabítást, és arra fóliát, úgy csinálná meg a 30cm-et.
A másik a gipszkarton álmennyezetre fóliát tenne és közvetlen rá fújná.
Nekem az utóbbi a szimpatikusabb, hiszen az elsővel sokkal nagyobb területet fűtenék, a másodiknál pedig közvetlen a giszkartonnál meg lenne fogva a meleg. Nektek mi a véleményetek erről? Megfelelő lehet így, hogy gipszkartonon fólia, és közvetlenül rajta a cellulóz? Esetleg más megoldás ami optimális lehet? Köszönöm!
Most jutottam el oda, hogy nagyon sok lényeges kérdésben megvilágosodtam, hála nektek. Tudom, hogy
- mit nem csinált meg a kivitelező (tervező?)
- mit csinált rosszul a kivitelező
- mire kellett volna jobban odafigyelnie az építtetőnek (tulajdonosnak)
És már vannak elképzeléseink arról, hogy hogyan tovább (nem feltétlenül valamilyen sorrendben)
- párátlanítás lakáson belül
- szabad légmozgás biztosítása (főleg a veszélyes helyeken)
- lábazati hőszigetelés legalább a pillérek környékén
- teljes körű lábazati hőszigetelés
- törvényes úton érvényesíteni a jogainkat
- minél kevesebb költségkiadással elérni a legjobb eredményt, hogy a ház komfortosan lakhatóvá váljék
Köszönöm (köszönjük) szépen mindenkinek ezt a nagyon gyors, aktív és célratörő segítséget!
Amikor 22 évvel ezelőtt megnyitottam ezt a topikot, álmomban sem gondoltam, hogy még ennyi idő után újra ilyen lelkes, segítőkész tanácsadásban lesz részem.
Ezzel most köszönettel le is zárnám ezt a témát, ne vegyük el az időt a többi "kesergőtől":-))
Egy darabig még visszanézek ide, hátha valakinek eszébe jut egy fontos, de kifelejtett dolog.
További szép napot mindenkinek!!!
P.S.: Remélem, hogy az egyéves dédunokámnak nem egy penészes lakásban kell felnőnie:-((
Alsóhangon a fal síkjában (+ minimum a lábazati xps vastagsága ) a teraszokat fel kell vágni , kivésni . Ehhez kell a kivitelező , mert elég szopás lesz . Enélkül marad a brutális hőhidad . Ilyet hibát új építésű házaknál illene már nem elkövetni , sem tervezői , sem kivitelezői oldalon .
Ilyen az igazi tróger, hozzánemértés. Betenni egy deszkát és külön önteni semmivel sem lett volna drágább. Csak fogalma sem volt miért is kellene ilyen.
Minél előbb beszélni kellene vele. Bár a RENDES rendbetétel kb. neki a csődöt jelentené, de egy kompromisszumos megoldás mindkét félnek jó lehet a pereskedés heylett.
Beszélnék vele, hogym ire hajlandó.
Hívnék egy szakértőt aki leírja, hogy mi az ami hiányzik, pótolandó, perelhető.
És külön azt, hogy ésszerűen mi az amit ki kellene taposni a kivitelezőből.
Nincs dráma, ennél sokkal szarabbakat is szoktak építeni.
A lábazati szigetelést meg kell csinálni . A "teraszok" szerepelnek a tervrajzokon ? A rajz alapján lettek megcsinálva ? Nincs a tervben hőhíd megszakítás előírva , belerajzolva az alap és a "terasz" közé ?
Ismerősöm vett egy újépítésű ikerház részt . A szomszédjától áthallatszik minden . Nála azt nyomoztuk ki , hogy a kivitelező nemes egyszerűséggel egybe öntötte a két rész födémjét , mert úgy egyszerűbb volt neki , hiába volt a rajzon megszakítás középen épp a hangvezetés miatt .
Ezért kell egy műszaki ellenőrt megbízni. Mindig mondjuk, de 10ből 9 ember sokallja rá a díjat. Pedig sokszorosát megspórolja egy tróger kivitelező esetén.
Keress rá pl. a szakiellenőrre a jútúbon.
Egyébként pedig jó irányt vett az élete, ezek a mai kor velejárói.
Itt is pár héten belül ez a 3. 2 éves ház ami problémás.
Nem kell hagyni a generálost, csinálja meg fizesse ki, meg kell fenyegtni. Mert ha nem a következő házat is tróger módon fogja megépíteni.
Hogy a fenében nincs rajta lábazati hőszigetelés ? Nincs még kész a ház ? A régebbi képeden úgy néz ki , mintha a monolit lemezalap messze túlnyúlna a falakon . Az így rohadt nagy hőhíd .
30cm vasbeton +15cm polisztirolra U érték: 0,24 W/m2K
A többek által javasolt lábazati hőszigetelés (ami ugye most nincs rajta!) lehetne 120 mm XPS, ahol U=0,26 W/m2K . Ehhez talán le lehetne ásni a teljes É-K-i oldalon, majd befordulni az É-Ny-i oldalra (a terasz lépcsőt talán most még nem törnénk fel). A habarcs és ragasztó-maradványokat letakarítani, és az XPS felső síkját beékelni az EPS alá. Így elvileg az XPS nem áll ki az EPS síkjából .
Sőt a fényképen úgy látom, hogy a Ytong külső síkja eleve kintebb van, mint az alatta lévő betoné. Hogy a vízszigetelés miért a zsalukő és a betontalp (vagy hogy hívják?) között van, azt nem is értem.
"A megrendelő (29 évesen) talán a legalapvetőbb építőipari fogalmakkal sem volt tisztában."
2008-ban építkezni akartam (több családi házat, főleg bérbeadás céljára). Pont azért kezdtem el építészettel (és passzívházakkal) behatóbban foglalkozni, hogy a kivitelezők ne nézzenek hülyének. Kissé túlképezem magam, mire kiderült, hogy a gazdasági válság elvitte a kezdőtőkét :)
24 óra alatt 6db nick-nevemet törölte egy moderátor indoklás nélkül, így meglehetősen nehéz válaszolgatni a kérdésekre (valószínűleg ez a hozzászólásom sem sokáig lesz olvasható itt).
- Ha a beton felületből (alapból?) kiálló betonvasak köré bitument öntünk azon a vízzáró felületen keresztül nem lesz többé talajnedvesség felszivárgás. De léteznek olyan adalékok is, amelyek magát a betont teszik vízzáróvá.
- Az egyik fotón azt látom, hogy kb 1 méternél magasabban már kezd "elfogyni" a penész, pedig a külvilág hidege (hőhíd) még 2 méter magasságban is hideg :) ezért gyanakodnék talajnedvességre, vagy kispórolt lábazati hőszigetelésre.
A megrendelő (29 évesen) talán a legalapvetőbb építőipari fogalmakkal sem volt tisztában. Látott egy ajánlatot egy modern építésű új házra, némi szülői segítséggel és gyerekcsináló kölcsönökkel beleugrott. És azt hitte, hogy ezzel jó irányt vett az élete:-((
Még azt se tudta, hogy minden munkafázisról jó lenne fotót készíteni, hogy később megnézhetnénk, hogy van-e hőszigetelés a padló alatt...
Nem kevés a 29% relatív páratartalom?? Penész ellen biztosan jó, de azt olvastam, hogy 40-60% között van a komfortérzés. 40%-nál alacsonyabb páratartalom esetén pl. szem-és nyálkahártya kiszáradás lép fel(?).
Mondjuk ha a pillérben futó négy szál betonvas alul be van ágyazva az alatta lévő betonba, akkor ott el lehet-e érni megfelelő vízszigetelést valami kenhető (vagy olvasztott) bitumennel?
Mondjuk a legveszélyesebb északi saroknál "szerencsére" nincs terasz (nem kell feltörni), de a tegnap esti nézegetésnél kiderült, hogy a terasznál lévő pillér belső oldalán is van penész-kezdemény. Ott talán azért szerencsésebb a helyzet, mert jobban mozog a levegő.
Kívülről a sarkoknál első körön leásnék a belső padlószunt alá min. 60cm-t. Ennyi az xps lap rövid oldala. 1-2 métert oldalirányba. Ezt szigelelném 8-10cm minimum xps-el.
Aztán jövőre megnézni és esetleg ásni tovább.
A padlót felverni aránytalanul nagy meló lenne. Mert ott is vagy nincs vagy minimális a szigetelés.
Egyik a szekrény. Nem jut meleg a falhoz, nem áramlik a levegő, hideg duntszban virágzik a penész.
Nem a pillér+15cm szigetelés a kevés, hanem az aljzat felé hőhidas a szerkezet. Nincs elég mélyre víve a lábazati XPS szigetelés (már ha van ilyen) és/vagy a padló alatti réteg felé távozik a hő a falsarok aljából.
Belső szigeteléseket kerülném. Ezekkel MÉG HIDEGEBBRE hűtenéd az érintett szakaszt. A PÁRA FELÜLETHEZ JUTÁSÁT kellene gátolni. Meg persze a felület harmatpont felettire fűtését.
A kép alapján arra is lehet gondolni, hogy ez nem hőszigetelés probléma, hanem pl a beton oszlop alól kifelejtették a vízszintes vízzáró réteget (vízszigetelést) és ezen az úton talajnedvesség szivárog felfelé folyamatosan, az itatja a penészt.
A Savo / hipó kezelés hatása átmeneti, van, ahol egy hónap múlva már hatástalan.
ahogy peter is irta: nincs kívülról elválasztva hőburokkal az alaptest és/vagy a terasz betonja.
tervezői hiba? kivitelezői hiba?
megoldás: kintről végigásni az alaptest mellett min. 0,5m mélyen (ha kell, a teraszbeton feltörésével), és betenni XPS-t úgy hogy a lábazati hősziggel folytonos legyen a hőburok.
minden belső oldali "megoldás" csak tüneti kezelés, nem az eredeti hibát javítja.
kivitelezés minőségét mutatja, h a belső oldal nem homogén ytong, hanem látszik a pillér és koszorú betonja (az a vonal később valszeg repedni is fog)
esetleg extra hibaforrás: a pillérnél megszakad a vízszigetelés és a talajnedvesség felszivárog
A szellőztetésről annyit tudok, hogy két WC ill. fürdő van, ahonnan elszívnak a ventillátorok. Gondolom, egy "igazi" szellőztető rendszer ennél komolyabb.
Úgy látszik :-) ... Két éves ház , a probléma jelzése a tervezőnek és a kivitelezőnek és a megoldási javaslat kérése . Tervezési hiba ( ki fizeti a javítást) kivitelezési hiba ( ki fizeti a javítást ) .
Azért eléggé furcsálom , hogy ma egy új házban nincs szellőztetőrendszer . Nálam jelenleg 29% a relatív páratartalom és 23,6°C a hőmérséklet . Egy klímával fűtöm az egész házikót . A legtávolabbi sarokban sincs penész . Rosszul kivitelezett ház ( lehet rosszul tervezett is ) . A rajzokon csak lehet látni , hogy mit és hova terveztek ( padlóban hőszigetelés ) .
A fal hőmérséklet lenne még érdekes a penészes részeken ill a többi részen . 30cm vasbeton +15cm polisztirolra U érték: 0,24 W/m2K ad a pannon kalkulátora , ennek bőven jónak kellene lenni .
Itt van egy hőkamerás felvétel a "nevezetes" sarokról. Látszik, hogy a saroktól jobbra szélesebb a hidegfolt (ott volt a tavaly felfedezett penész-oszlop!)
Az unokám nem tudja, hogy van-e alul a padló alatt hőszigetelés:-(
Itt már sok minden nem kerek:-)) Engem a sírógörcs környékez, ami átragadt az unokámra is:-)))
A szoba hőmérséklete 120 cm magasan az épület közepén (nappali) 21,5 C°.
Ugyanott a relatív páratartalom 55-62 %. Gyes, kis gyerek, mosás, főzés, két WC vízfelülete, 1 db 30 cm átmérőjű alig locsolt virágláda...
Kb 2 óránként szellőztetnek, hogy 60% alá vigyék a relatív páratartalmat.
A képen egyértelműen látszik, hogy egy korábban mutatott penészfolt miért csak a saroktól jobbra van; mert oda benyúlik a pillér (ezek szerint 30x60-as), balra csak az Ytong van.
Klímás fűtéshez: ki kellene próbálni azt, hogy a mennyezet alá vízszintesen előre fújjon a beltéri, hogy kialakuljon levegő cirkuláció a szobákban., már ahol szobában van a beltéri és nem úgy volt használva. A penész nem barátja mozgó levegőnek. És hát igen, nem hátrány, ha saroktól el van húzva a szekrény.
Szerintem a saroknál lent penészedik , hiába a 15 cm EPS !
Nincs semmi réteg , ami elválasztaná a pillért a beton alaptól , így a hő simán áramlik a külső beton alap felé . Megoldás szerintem bentre 5 cm EPS vagy XPS a saroknál , ha a szoba padlózata jól volt megcsinálva . Tehát ha nem hűl a szoba sarkától befelé is a padló nagyon . Pár mérés hőkamerával segítene .
Furi, 15 cm szigetelés mögött nem kellene lehűljön semmilyen felület harmatpontig, ha van rendes fűtés. Hacsak nem garázs, vagy egyéb fűtetlen helység van a sarkoknál.
"Miért olyan extrán elrugaszkodottnak gondolod a gyártói adatot?"
Az ajtó 0,6 W/m2K hőszigetelési jósága nem elrugaszkodott, csak sokkal rosszabb, mint a rajzon látható fal 15 centi EPS hősigetelése. Tehát ahhoz a 0,25-ös hőszigetelt falhoz képest az a 0,6-os ajtó túl gyenge hőszigetelésű (=hőhíd).
Az unokám két éve épült házának belseje bizonyos pontokon penészedik. A "vizsgálataink" azt sugallják, hogy ez a jelenség a vasbeton pillérek belső oldalán van. A ház külső részén polisztirol hőszigetelés van, de a fénykép tanúsága szerint a vasbeton pillér és az Ytong külső síkja azonos, tehát a pillér külseje vélhetően nem tartalmaz "plusz" hőszigetelést a hőhíd elkerülésére.
Legkritikusabb a helyzet az északi sarkon lévő sarokpillérnél (erről nincs meg a fénykép). Létezik valami utólagos megoldás? Pl. a külső sarokra valami L alakú pót szigetelés felhelyezése, ráhelyezve a jelenlegire (és persze túlnyújtva)?
Miért nem veszel egy megfelelő méretű oldalfali szendvicspanel darabot és abból készíted el a térdfalajtót ? 12-16 cm púr/pir hab (vagy kőzetgyapot) már elég jól hőszigetel .
"a falazat téglája fent hogy még így is jobb a hőszigetelése az ajtónak mint magának a téglának"
Az eredeti hozzászólásodban még nem csupasz volt az a téglafal, hanem hőszigetelt. Ahhoz a falhoz hasonlítsd az ajtó hőszigeteltségét, ne a csupasz téglafalhoz:
"szerinted nincs ilyen jó hőszigetelős képessége az ajtónak?"
Egyes gyártók/kerskedők hazugságaitól eltekintve az olcsó hőszigetelő anyagok között nem létezik olyan, ami háromszor hatékonyabb a többinél. Tehát 15 centi EPS-t nem lehet 5 centi más hőszigetelő anyaggal helyettesíteni. Nincs ilyen (megfizethető) hőszigetelő anyag, kivéve a NASA-tól lopott vákuumpanel vagy tömör aerogél :)
Pakolós része nem maradna azoknak a cserepeknek a nagy része kuka, a maradékot pedig elrakom máshová.
"A képen látható térdfal ajtó kb 5 centi vastag. Nem hinném, hogy 15 centi "extra hőszigetelést" tartalmazna :)"
Ezt a részt nem értem, szerinted nincs ilyen jó hőszigetelős képessége az ajtónak?
Sajnos olyan a falazat téglája fent hogy még így is jobb a hőszigetelése az ajtónak mint magának a téglának, ezért kell majd a vályú fölötti részt homlokzati szigetelni.
A képen látható térdfal ajtó kb 5 centi vastag. Nem hinném, hogy 15 centi "extra hőszigetelést" tartalmazna :)
Kibújsz a vályúba két tábla vastag polisztirol habbal, egy kézi fűrésszel, egy recés élű kenyérvágó késsel és egy tekercs kétoldalas ragasztószalaggal.
Rád csukják az ajtót, ezután kívülről ráragasztod az ajtóra a habot, majd a hab szélét levágod enyhén ferdére úgy, hogy a hab éle ne akadályozza az ajtó kinyitását.
Abban a kommentben amire most válaszolok szerepel a bizonyos "vályú" a tetőszerkezetemben.
Szeretnék az aljára teríteni egy 30+cm szigetelést, amihez át kell törnöm a falat a "vályú" és a szoba között. Ezt úgy szeretném megcsinálni hogy a végén nem felfalaznám hanem szeretnék egy kibúvó ajtót tenni a kibontott nyílásra, hogy a későbbiekben amikro homlokzati szigetelés lesz ne kelljen megint falat bontani.
Az elképzelésem egy max 60x60cm nyílás volna amin ki lehetne bújni.
"Nyáron ugye a vas melegebb, télen hidegebb, mint a talaj"
A talajjal érintkező vékony vas lemez ugyanolyan hőmérsékletű lesz, mint a talaj.
Kivéve a talaj felszíntől számított pár centit ott érezhető lesz a kiálló rész hőmérséklete.
"a fólia megakadélyozza-e hogy a vashordóra kicsapódjon a talajnedvesség."
A talajnedvesség nem légnemű (vízpára), hanem folyékony víz, ami kapillárisan közlekedik a talajban. Tehát a leásott hordód számára olyan, mintha vízbe eresztetted volna. Ennek megfelelő védelemben gondolkodj szerintem, tehát vagy vas helyett pl alumíniumból vagy műanyagból csinálj gátat a bambusz gyökereknek, vagy tedd a vasat teljesen vízállóvá pl festékkel vagy bitumnennel.
Lehet kapni hullámos műanyag ágyásszegélyt, ebből egy 30-40 centis leásva állítólag már megállítja a bambusz terjedését (méter mélyre lenyúló hordó felesleges).
A nagyker árból visszaszámolva kb. 3Ft jön ki egy MJ-ra, szóval a 10-15Ft ahhoz képest is elég húzósnak tűnik, bár nem tudom hogy az ár mekkora részét teszi a szállítás, tárolás és egyéb költségek. A kenyér/búza azért nem jó példa, mert ott sokkal több egyéb költség rakódik rá. A gáznál ugyanarról a termékről beszélünk. A műtrágya/gáz viszonya talán jobban hasonlít a kenyér/búzára.
Én konkrétumokat írtam, és ráadásul nem is vagyunk nagyfogyasztók (évi 100MWh körül).
Egy pékség ennél többet fogyaszt, jobb ajánlatot is tud kapni.
Most egyébként kb 2.5-3x annyi az áram enegiaára mint a nagy emelkedések előtt, akkoriban 23Ft volt ha jól emlékszem. Ez már egész korrektnek mondható.
Érdekes, a kenyér árát nem látom lemenni mióta konszolidáltabbak lettek az energia és üzemanyag árak.
Kertészkedő vagyok, nem értek a páralecsapódáshoz.
Olvastam, hogy a bambusz nagyon terjed. Úgy gondoltam, hogy a vason nem tud keresztül menni. Ezért ástam egy nagy gödröt és beletettem a 70 cm magas vashordó palástot. Majd ebbe ültetem. Hogy ne rozsdáljon el /hamar/ ezért bevontam fóliával. /?!?!/
Kérdésem az, hogy a fólia megakadélyozza-e hogy a vashordóra kicsapódjon a talajnedvesség. Nyáron ugye a vas melegebb, télen hidegebb, mint a talaj, merthogy vagy 5 cm-el feljebb ér, mint a föld szine és elég jől vezeti a hőt.
/Azért kérdem mert bizonytalan vagyok benne, hogy fóliázva, vagy anélkül a jobb. Szomszédom akácoszlopokat tekert körül fóliával mielátt beásta a földbe, de azok jóval hamarabb elkorhadtak, mint amik nem voltak fóliázva./
Üdv ! Na ,így hogy Kigyó nem osztja meg velünk a vállalkozok rezsiárát ,van akit érint és pontos számokat tudna ,lehetőleg ne olyan diszkréten mint Kígyó!::-)))
Üdv ! Szerencsére már nincs meg a vállalkozásunk ,és lehet hogy forintra nem stimmelnek az összegek ,de itt már nem is az számít ,hanem a nagyságrend ,amit a vállalkozások be kell építsenek az áraikba folyamat ! Nesze neked infláció ! Várom a pontos számokat !-)
Üdv ! Kb 1 éve már ez az opció ,ezért sem lehet olcsó portékára számítani semmiből ,mert a vállalkozások kb 240 ft -t kapják az áramot és 700 ft felett a gázt ,és most kicsit az üzemanyag is emelkedett ,mit lehet várni ilyen rezsitől !!??:-((( Semmi jót és olcsót ,és CSAK állítólag 5% lesz az infláció ,de Én eddig csak nagyobb % -os emelésbe botlottam ! :-(( Szerintem .
Nem nyerhettek , nemes egyszerűséggel a lakossági programra szánt pénzt lenyúlta az állam , pedig pántlikázott volt . A lakosságnak az ingyenpénz helyett megcsinálták a kedvezményes vagy kamatmentes kölcsön lehetőségét , ami ugye így a kijelölt bankokat segítette .
Ha visszaolvasod az eszmecserénket , akkor ugye " Szellőztetési hőveszteség rekuperátoron " témában írtam .
Te akár 15°C-os delta T-t is hajlandó vagy egy rekuperátorra ráfogni . Szerinted olyan rosszul cseréli a hőt ,hogy a két oldal között 15°C a különbség , csak azért , hogy az emberi test által közvetített hőmennyiség az alacsonyabb legyen mint az egy főre számított 30m3-es légcsere óránkénti hövesztesége normál esetben , amikor a rekuperátorok maximum 2,5-5°C közötti delta T-vel dolgoznak .
Mindezt csak azért , hogy neked legyen igazad :szerinted van fűtési hőveszteség . Szerintem meg nincs a konkrét esetben , amiről irogattunk . A valóság téged nem érdekel . :-(
(Ez nagyságrendileg 100Ft környéki nagyker árat ad ki egy köbméterre. Nyilván jön rá áfa, árrések, szállítás, tárolás, stb., de a tendencia mindenesetre biztató legalább. A kb. 750Ft-os nem kvótás gázár viszont finoman szólva is barokkos túlzás ennek fényében.)
Azt írja, hogy 20e háztartás is kap lehetőséget, de feltétel az energia szegénység, meg ugye az energia szükséglet jelentős csökkentése. Nehezebb lesz támogatást nyerni, mint a napelemes pályázatokon!
"Az energiahatékonyság növelésére, vagyis az energiafelhasználás csökkentésére jelentős pályázati programok indulhatnak hamarosan a lakosság, a vállalatok és a közszféra számára a helyreállítási alap forrásaiból, "
... ez már be is árazza , hogy hová is folynak majd ezek a pénzek , mint anno a lakossági szigetelési programra szánt EU-s pénzek is a közintézményekre lettek költve , a lakosságnak meg maradt a kedvezményes hitel lehetősége ...
"ő meg gonosz hülyéző kioktatásban éli ki magát, neki mindenki hülye"
ezt válaszoltad rá :
"Úgy fogalmazok, hogy ne értsd meg:
Ha Einstein lehülyézne engem, örülnék neki, hogy foglalkozott velem (azt gondolnám, hogy jobbító/tanító szándékkal hülyéz). Nem sértődnék, meg, mert tulajdonképen igaza van, hozzá képest valóban hülye vagyok. És utána nem próbálnám bosszúból hónapokon át azt bizonygatni, hogy Einstein egy hülye, mert ezzel csak azt bizonyítanám be, hogy igaza volt, amikor lehülyézett engem."
Ugye tudod , hogy ezzel azt állítottad , hogy az általad itt lehülyézettekhez képest te Einsteini szellemi magasságokban leledzel ... ami ugye barokkos túlzás ;-p
Te is csak sokszor mellébeszélsz , ezért hagytam én is abba pár napja az eszmecserét veled ! Szellőztetési hőveszteség rekuperátoron , szerinted delta T 15 °C . :-))
Gondolkodj el egy kicsit azon , hogy Te hogyan válaszolgatsz néha !
Nincs tetőfólia . Ezen mit nem értesz ? Minden nedvesség , ami a cserép felől jöhet a gyapoton landol . A nedves gyapot meg szépen elrothasztja a tető faanyagát .
Ez majd akkor derül ki ha meg lesz bontva. Tavaly a "kutyaól rész" lett felújítva, de mivel nem láttam, hogy csinálják, így nem tudom ,hogy oda mit hogyan tettek. Onnan is jött ki a régi szigetelés, de én már csak a bezsákolt állapotában láttam.
Ha pedig csak az 1/3-ad tető érintett úgysem fogod kívülről az egészet megvastagíttatni az áccsal. Szilenciumnak persze ez sem lenne drága, nem ő fizeti.
Szerencsére nem ázik, voltam fent a padláson nagy esőben, teljesen száraz volt minden. A tetőtér kb 2/3-a felett van járható padlás, a maradék a ferde sík, ami már a beépített rész. Lehet beszélek akkor áccsal, hogy csinálja meg a ferde részt, a többit meg majd későbbiekben, ahogy a pénzünk engedi.
A lutri továbbra is az , hogyha beázik a tető , csepeg a kondenzvíz a cserépről stb. , akkor a víz megy a meglévő szigetelésbe . Amit most a belső oldali szigetelésre költenél , inkább fordítsd a cserép oldali rendbetételre , a beépítés ferdesíkjánál . Ha kívülről renden van , belül csak felszórod a gipszkartont a lambériára és kész . ( hőtükrös párazáró fóliával , párnafázva )
Gondoltam:( Sajnos ez benne volt a pakliban. A ferde síkoknál a lambéria és a cserép között olyan gyapot van, amelynek az egyik oldalán van egy fólia réteg, a vízszintes részen pedig szintén van egy kb 15cm-es szigetelés. Van rendes padlás, azaz simán járható, így remélem legalább a vízszintes részen nincs páralecsapódás.
A terv most az, hogy a lambériára kerül fólia, gyapot kb 10 cm-es rétegben és pár éven belül a tetőt felújítjuk, akkor mehet a lambéria, cserép közé rendes szigetelés+fóliák. Jó lesz így? Vagy a lambéria és gipszkarton közötti szigetelés felesleges? Egyébként mióta 1-2 rést megtaláltam és javítottam teljesen jónak tűnik a lambéria is, csak már eljárt az idő felette.
Hova valósi vagy? Szegeden van nekem egy seek thermal.
Egészben nem sokat fog mutatni a szoba, darabonként kell menni vele. Sètálsz, nézegetsz és ahol gond van ott alaposabban körbe tudod nézni közelebbről.
Szerintem írnia kell a hőfokokat is a színskála mellé, nem láttam még olyat ami ne tette volna.
Azt néztem hogy talán ez nem tudja azt a funkciót hogy az aktuális fókuszpont hőmérsékletét kiírja. Ez talán még hasznos lehet, de lehet hogy nem marginális kérdés.
Az eddigieken túl kb. másfél hete (nagyobb éjszakai hidegek voltak akkor pár napig) új helyen is megjelent egy kb. 10 cm átmérőjű vízfolt a tetőfelületen, vízcseppekkel együtt, több méterre a kérdéses kémény-saroktól. Érdekes módon azóta nem nedvesedett tovább, inkább szárazabbnak tűnik.
Szeretnék hőkamerás felvételek készíteni a házunkról, úgy hogy bérelnék hőkamerát.z
Akinek van ezzel tapasztalata esetleg meg tudja mondani hogy a BOSCH GTC400C kamerája jó választás-e erre a célra? Ilyen volna itt helyben amit tudnék bérelni.
A félkérdésekről annyit, hogy a laikus minden bizonnyal olykor nyakatekerten fogalmaz, mert pontos akar lenni a maga szintjén és ebből félkérdés születik.
Nem vagyok sértődékeny és felteszem a kezem, hogy nálatok a pont, amiben tévedek, illetve megfelelő utánaolvasással az én szintemen is megtaláltam volna a választ.
"Nyakatekert félkérdések helyett csinálsz egy exceltáblában két oszlopot és kiszámolod a régi adatokkal a ház határolóelemeit, majd egy másikban a szigetelés utáni állapotét."
Hát lehet, hogy k*ra egyszerű ilyet számolni, de ha már egy szakember papíron vállalta, hogy milyen és ő sokkal rutinosabb, és ért is hozzá, akkor inkább azt használnám.
Szigeteltünk, nyílászárókat cseréltünk, majd beköltöztünk.
Nyakatekert félkérdések helyett csinálsz egy exceltáblában két oszlopot és kiszámolod a régi adatokkal a ház határolóelemeit, majd egy másikban a szigetelés utáni állapotét.
Ezután felszorzod a saccolt elb@szásokkal és annyit ért a felújításod.
Ennél kicsit bonyolultabb ha valami hőigényszámoló programmal csinálod.
A legnehezebb része az elb@szás számítás lesz.
SZomszéd házon pl. 2022-ben homlokzati szigetelés ment a verébdeszkáig, födémen a talpszelemenek belső széléig és ennyi.
Az a 60cm széles sáv körben a házon nem érdekes. :)) És kb. ez volt az egyik legkisebb hibájuk a "mestereknek". :))
Na ezt saccolja meg valaki.
Vizsont aház szép, divatos antracit és fehér keverékű drága dörzsit kapott.
Papíron csak egy része volt meg a tanúsítványnak, azt hittem, a lényeg rajta van. Szerencsére elég érdekes neve volt a készítőnek, írtam neki és már el is küldte pdf-ben, amit az előző tulajnak készített.
Igazatok volt.
Pár sor az érdekes részből:
Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása ti: 20.0 °C (Átlagos belső hőmérséklet) qF: 237.44 kWh/m2a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye)
Volt egy energiahatékonysági tanúsítvány a vásárláskor, benne egy méretezett érték: 387,46 kWh/m2a
Szigeteltünk, nyílászárókat cseréltünk, majd beköltöztünk. Csak a gázfűtést használjuk, így jól tudjuk mérni az aktuális fogyasztást, jó lenne tudni, hogy mennyivel vagyunk bentebb a korábbi állapotnál. Az előző tulaj hol a vegyestüzelésű kazánt használta, hol a gázkazánt, ráadásul sokszor csak az alsó szinten lévő szobát, konyhát fűtötte elektromos radiátorral. Tehát semmi támpontunk nincs.
A fűtés kezdetétől 581m3 gázt használtunk fel eddig a pillanatig, bent 22 fokot igyekszünk tartani mindenütt, gyakorlatilag 140m2 fűtött téren - a tanúsítványon 168m2 szerepel.
Szia! Az összesített energetikai jellemző nem a fűtési hőigény, annál egy kicsit nyakatekertebb dolog, a teljes primeenergia felhasználást jelenti. Ha érdekel googlizz rá a részletekre, sok jól leírás van.
Amit keresel az a fűtési hőigény számítás, az egy relatíve hasznos adat és ha nincs elcseszve az építkezés (terv szerint készült) akkor egész pontos is, jellemzően 20-30% difi van a valóságtól, mivel a fogyasztási szokások eltérőek.
Ez az épület fűtési energiaigénye lesz hőleadó oldalon. Innentől érdekes hogy azt a hőenergiàt mivel állítod elő, abból derül ki mennyi Ft lesz az éves fűtés.
"Tehát egy fizikai (energetikai) számítás csak wattokról szólhat, forintokról nem nyilatkozhat."
Nem is erre gondoltam. Ha azt mondja, hogy nincs köze ahhoz, hogy mennyi energiát használtam fel a fűtésre - ezt tudom mérni, adott esetben gáz m3-ről vagy másról átszámítva kWh-ba, akkor miért nem adja meg úgy, hogy az elvárás szerinti értéket 100%-nak tekinti, ez meg 350% és kész. Viszonyszámmal is lehet dolgozni. A kWh, mint elfogyasztott energia mérhető.
Én azt vártam volna, hogy ha a tanúsítvány 384 kWh/m2/évet ad meg, akkor a fűtésre fordított energia éves szinten nálunk valahol 384*fűtött terület kWh körül fog alakulni. Az eltérés pedig alapvetően a helyi viszonyoktól függ.
Hát így nem kétforintos lesz a mutatvány . Ami viszont gáz , hogy a cserép alatt nincs tetőfólia , mert így minden nedvesség a gyapoton landol áztatva , károsítva azt . Szóval istenigazából kívülről kellene újra megcsinálnod a hőszigetelést , ha jót és tartósat szeretnél , megfelelő rétegrenddel , páraáteresztő tetőfóliával és kiszellőztetett légréssel a cserép alatt .
verd szét belülről teljesen a 3szöget, aztán építsd újra, szabályosan.
a 20x20-as játékkal nem tudsz rendesen hőhídmentesen szigetelni.
és én kintről is ránéznék pár cserép megemelésével, h milyen a rétegrend és a páraáteresztő fólia.
ránézésre túl vékony a húsa a kiemelésnek, h rendes=teljes rétegrended legyen (de lehet h rosszul látom). akkor pedig csak kisebb ablakkal, vagy kifelé megemelt rétegrenddel tudod megoldani.
ha már a faablak is kezd kiszáradni, akkor új műanyagot rendelj ide (mindig ázni fog).
A "semmin" a gerendák közti új 10cm hőszig is segít, ha hőhídmentesen csinálod.
ha bentről szétvered: párazáró fóliát ne a síktörésnél vágd el, hanem hagyj 10-20cm folytonos tartalékot, h legyen mihez ragasztani az új fóliát. és reménykedj, h van egyáltalán párazáró fóliád :)
Sziasztok, tetőtéri háromszög-ablak körül lévő falfelülelet szeretném szigetelni, mert durván hideg, hőhidas, penészesedésre hajlamos (a szellőzést is javítani fogom, de az más téma).
Csatolok képeket, az ablak egy kis 'beugróban' van, a tető síkjából kiemelkedve. A piros körökkel jelzett falakat szeretném vhogyan a falon kívül, de nyilván a tetősík alatt szigetelni. A falak vmilyen funérból vagy gipszkartonból vannak (kopogtatás alapján), feltételezem semmilyen szigetelés nincs most. Remélem érthető. :)
Kérdés, mi ennek a legegyszerűbb módja? A tetőt kívülről nem fogom megbontani, tehát belülről szeretném valahogyan.
Arra gondoltam, hogy kivágok egy darabot a felüleletek közepéből (kb. 20x20 centit pl.), betuszakolok kőzetgyapotot a nyíláson keresztül, aztán visszarögzítem valahogy a kivágott darabot (széleleken ragasztva, esetleg berögzített vékony párnafákra).
Az alapterület 120m2, plusz a ferde síkok miatt ugye ott nagybb a felület. Belmagasság 265cm a tetőtérben a plafonig, a ferde síknál meg 120cm. Szóval jó nagy felület:)
"Sűrű lakkal a lambéria illesztési réseit (nút+féder) is légmentesen le lehet zárni"
... látom lakkozott lambériát sem láttál még :-D:-D:-D ... lambériát nem lehet lakkozással légmentesre csinálni , mert a nútféderes illesztés épp a fa mozgása miatt lett kitalálva , hogy ahogy zsugorodik/tágul a nedvességtartalma változása miatt , ne legyen átlátható rés a "deszkák" közt .
Ki kiegészítés: a függőleges falak, téglából vanak, kívülről szigetelve, csak a ferde és a plafon sík a lambériázott. Elvileg gyapot van rajta, ami kb 6 éves lehet, de mivel az előző tulaj csinálta saját kezűleg nem biztos, hogy jól sikerült. A lambéria van ahol nagyon jól zár, de a töréseknél, éleknél, azért elég gyatrára sikerült. Néhol látok valami fóliát is, de, hogy az milyen, jó kérdés. Ereszcsatorna cseénél megnézettem, látszott a gyapot, de mivel érzem, hogy itt-ott huzatos, gondolom nem sikerült rendesen betömni mindenhová. Még egy fontos, hogy sajnos a cserép alatt nincs fólia...Szóval meg fogjuk bontani és akkkor tovább kérdezek már konkrétumokkal. A tető teljes felújítás jelenleg nem fér bele a költségvetésbe, de 5 év távlatában rajta van a listán.
Szóval továbbra is ott tartunk , hogy valahol bontsd meg a lambériát és nézd meg mi a helyzet alatta .( van e párazárás a lambéria és a szigetelés között , milyen állapotban van a szigetelés anyaga ill. milyen vastag a szigetelés , no meg hogy nem lett e hézagos az esetleges roskadástól .) És az sem elvetendő , hogy megnézd mindezt a cserép oldal felől is , mert ha a tetőfólia is szar , elöregedett , akkor kívülről is ázhat/vizesedhet a szigetelés .
Belülről annyi szigetelést tenni (10-15cm) ami még nem fáj.
A lambériát én is leszedném, de mindegy.
Valamilyen tartóvázat készíteni és aközé menjen a gyapot 10-15cm vastagságban, arra párazáró fólia a sarkokban jól elragasztva. Ez megfogja az esetleges áramló párát, mindegy is, hogy mi van utána. Gipszkarton, festés és kész vagy egyelőre.
Ha lesz kedved, időd okod, mert kevésnek tartod a belsőt, akkor kívülről bontás és rendesen szigetelés.
A több/dupla szigetelés sose baj, csak pénzbe kerül. Eldöntöd.
A régi gyapotod nyilván kapott vizet-párát és összeesett.
Értelmes-tartós és jó megoldást nem fogsz találni rombolás-felfordulás nélkül, akár kifelé, akár befelé vastagítod a hőszigetelést.
A gipszkarton nem hőszigetel, illetve kb semmi sem ilyen 1 cm vastagságban, kivéve a vákuumpanelt, de az NASA-technika, az ára is olyan.
Szerintem értelmes befúvós bulihoz ki kellene szedni a régi gyapotot, tehát bontás. De a hőszigetelés vastagsága akkor is csak annyi lesz, amennyi most, csak éppen új és hibátlan állapotban.HA laktok is a tetőtérben, akkor inkább több szigetelés kellene, mint kevesebb.
Én nem spórolnék a lambéria leszedéssel sem, ha már gipszkarton a befutó, legyen a hőszigetelés annyival is vastagabb.
Egy családi ház tetőtér szigetelésben kérnék tanácsot/segítséget. A padlás valamennyire szigetelt, amit akár még tovább is szigetelhetnék, de a tetőtér beépítés miatt van olyan rész, ami ugye már a belső tér része, így a padlás felől nem lehet szigetelni. Eliveleg ott is van szigetelés, de közel sem tökéletes, a ház kb 30 éves és most tapasztalom, hogy itt is jobban jön a hideg, ott is, stb. Ezt ugye vagy kintről a cserép megbontásával, vagy a beltérből valamilyen befúvással lehetne megoldani. Tervben van a tetőtér festése, de a lambériát nem akarom felújítani, hanem gipszkartonnal lefedni és utána jöhet a festés. Ezért kellene előbb a szigetelést megcsinálni, de hogyan? A befúvásos dolog tetszik, de a purhabtól félek, mi van ha egyszer valamihez hozzá kell nyúlni? Ha nem szigetelem le pluszban, akkor a gipszkarton mehet fel, fog az szigetelni? Ha igen érdemes-e, lehet-e alá tenni plusz szigetelést (gipszkaron, xps, lambéria), fóliát kell-e valahová tennem?
Ejnye emberek. Ne egymás minősítésével foglalkozzatok (már hetek óta ez megy)!
Engem pl. a hőszigetelés foglalkoztat, az érdekel. Évek óta megnézem itt mindenki hozzászólását. Sokat tanultam. Ha most építeném a házamat, biztosan másként csinálnám, olyan sok jó tanácsot olvastam már, de kíméljetek meg az egyebektől.
Látom a szövegértésed továbbra is nulla ... a példám arról szólt , hogy az elméleti okoskodás kontra gyakorlat hogyan viszonyul egymáshoz ... no meg , hogy az önjelölt elméleti megmondóemberek hogyan esnek pofára a fa ék egyszerűségű gyakorlattal szemben ... ( lásd elek esetét a gázszámlával , szárítógéppel , páramentesítő készülékkel , résszellőzővel ;-p )
"Mellesleg a SZÜKSÉGES szellőztetés hővesztesége meglepően mellbevágó élmény szokott lenni annak aki még sosem számolta ki. Mindenki azt hiszi, hogy a gatyája rámegy a fűtésre, ha télen nem fuldoklik a házban."
Nem is kevés ám az. Nálam a hőveszteség több mint 1/3-a kb a szabványos légcsere esetén, nem kevés.
Ahogy egyre jobb szigetelésű a ház egyre nagyobb szeletet képvisel belőle, nem véletlenül gépi szellőztetnek.
Nem várom el tőled hogy felnőttként viselkedj, de megpróbálom:
Occseb szerintem értette mit írok NEKI (és nem neked).
A gyors kiszellőztetés vs lassú folyamatos közötti opciókra írtam hogy a gyors, nagy ablaknyitás a legjobb, de sajna manuális, nem automatikus mint szeretné.
Nem várom el hogy felfogd, itt most két felnőtt ember beszélhetett csak belevauztál. Eredj vissza a gazdádhoz inkább helyeselni az írásait és kopj le rólam.
Tegyük fel ugyanannyi levegőt cserélsz gyorsan is és lassan/beosztva is. Ugyanannyi hideg levegő, ugyanannyi hőelvonás.
És, hogy miért van a "sőt"?
Manuálisan nem tudsz pontosan annyi levegőt cserélni, mint AMENYNIT SZÜKSÉGES (20-30m3/fő/óra)
Ha kevesebbet cserélsz akkor szar a szellőztetés, tehát ne vessük össze a jó szellőztetéssel.
Ha pedig többet cserélsz biztos ami biztos akkor pedig több is lesz a hőelvonás.
Mellesleg a SZÜKSÉGES szellőztetés hővesztesége meglepően mellbevágó élmény szokott lenni annak aki még sosem számolta ki. Mindenki azt hiszi, hogy a gatyája rámegy a fűtésre, ha télen nem fuldoklik a házban.
Te tényleg ennyire hülye vagy? azt hiszed nem lehet visszagörget, hogy mit írtál? Letagadod, simán hazudsz. És ez nem az első, és nem tévedés, hanem tudatos hazugság.
102556 -ös bejegyzés
....gyors kiszellőztetés kereszthuzattal alegjobb, csak ugye manuális.....
Vagy az van, hogy nem egy nyelvet beszélünk és én vagyok a hülye, mert nem értem a tájszólásod.
De szerintem inkább lejáratod magad, de ez a te dolgod.
Ezzel mi baja ? Nagy mennyiségű , gyors légcsere = kereszthuzat , ami ugye manuálisan kivitelezhető ... Az automata szellőztetésnek vidéken van egy szépséghibája , mégpedig , ha a közelben valaki begyújt egy kis szeméttel és arra mész haza , hogy bűzlik a lakás a füstszagtól ...
A legtöbb szakmai topicban van ilyen önjelölt megmondóember ... anno a medencés szolárfűtésesben küzdöttem ilyenekkel akik fotelból okoskodva próbálták megcáfolni a többéves tapasztalatot egy működő panelról . A legviccesebb az volt , amikor elkezdték kiszámolni , hogy mennyi víz fér bele egy adott hosszúságú KPE csőbe és nem fogadták el a mérési eredményt , mert ők kiszámolták ;-p ( levágsz egy méter csövet , beragasztod az egyik végét , feltöltöd vízzel , majd mércés edényben megnézed mennyi volt benne )
"Csak mem kiderül, hogy a gépi szellőztetőrendszerek mind szarok milliókért, mert CSAK pont annyit cserélnek amennyit kell FOLYAMATOSAN.
Na ezt már csak olvasgatni fogom."
Olvasgasd bátran, aztán ha alaposan elolvastad akkor meséld el hog ymikor mondtam bármi szart is a szellőztetőgépre, és azt is meséld el hogy occseb-nek van-e.
Nem kell vakon bevauzni mindenbe, olvass, értelmezz, ha nincs információd "azaz 0 szakmai tartalom" akkor akár csendben is maradhatsz nyugodtan.
az agyhalált azért érdemled meg (bár ahhoz agy kellene), mert a résszellőző többek között azért van (kötelező), h a gáztűzhelyek oxigénfogyasztását pótolja.
fürdő+WC-ben központilag elszívnak, azt a mennyiséget pótolja az ablak-résszellőző. itt ugyanis bejön a levegő, nem pedig elmegy.
a "ha hagyjuk" és a "próbálnám leszűkíteni" pedig azt jelenti, h megint ölni akarsz a "takarjuk/zárjuk le" javaslatoddal.
röviden: szokás szerinti kártékony/életveszélyes fasz vagy.
láttál már egyáltalán panel épületet?
el tudtad végre helyesen olvasni a szomszédod gázszámláját?
Kollégám tolta amikor panelben lakott, a kisgyerek folyamatosan légúti betegségekkel küzdött. Lezárt minden ismert rést de nem sikerült 20% fölé menni, így párásított valami elektromos cuccal.
Eh, kínomban vigyorgok az elmúlt pár nap termésén. Én pont a másik véglettel nyűglődök. Ma reggel 10%-ot mutatott a páramérő, ami nyilván nem valós, kíváncsi leszek mit mutat majd egy laborműszer.
A szellőztetőt már csak mechanikus fojtással tudom lejjebb venni..
Te kötöd most is az ebet a karóhoz, elek eltúlzott példájának igazát keresve.
Olyan nincs hogy annyit kelljen pàramentesitenii amit írtok, fogadd el.
Én full házról beszéltem pl.
Volt egy több éves szivárgás a főnököm lányánál, a padlóban a bejövő vízcsőre nem nyomták rá a press véget rendesen. Új ház, vagy 2 évig páramentesítettek (komoly 100eFt-os géppel), míg a kivitelezővel hadakoztak hogy hol ázik be a ház. Ugye a vízszigetelés rétegen szépen elterült a víz a ház alatt és több falon felvizesedés volt, stb...
Ott sem volt 100eFt-os extrém számla.
Szóval el kell engedni, nem volt életszerű, csakúgy mint a gázszámlás kamu sem, kàr égetned magad.
Viszont full házról vol szó. De valakik összekeverték mostanra a részleges, csak egy szobát, csak építkezés/felújítás után témával. AMi megint teljesen más.
Ha a full házban a 80% egyéb úton kiszellőztethető akkor a maradék 20% kidobására vagy nincs szükség, vagy megoldható könnyen más úton.
Téged is a böfögők részleges példálózásai zavartak meg. Így szokták csinálni minden témában. Hoznak egy HASONLÓ példát ami végülis ugyanarról szól csak teljesen más élethelyzet.
Ez lenne a valóság , a hétköznapi tapasztalat ... de ugye ezt nem hiszik el azok , akik nem használnak ilyet , sőt még csak nem is láttak ilyen gépet ...
Ma például be sem kapcsoltam , stabilan 55% körül áll a páramérő , pedig lihegjük a párát , meg volt egy órányi főzés is ...
Szerintem azt a 2000 litert nem kell mind a páramentesítőnek kiszednie, csak azt a felesleget ami a szellőztetéssel nem távozik. Ha mondjuk a keletkező pára 80%-át sikerül szellőztetéssel eltávolítani, akkor mindjárt csak 400 litert kell a páramentesítőnek, ami már nem tűnik lehetetlennek egy napi pár literre képes készülékkel.
Szüleim házában van egy fűtetlen előtér ahova ki tud jutni a konyha meleg páradús levegője. Régebben tocsogott a víztől az egész (ezeréves egyrétegű üvegezés van ott, afféle téli kert úgymond), plafonon, fal tetején penész, szőnyegekből literszám lehetett csavarni a vizet. Mióta páramentesítő van ott, azóta full száraz az egész (automatán, szakaszosan megy a gép. amikor már látszik a lecsapódott pára az ablakon, bekapcsol, szépen leszedi, aztán leáll, éjszaka nem is kell hogy menjen). Ráadásul még a ruhákat is ott szárítják (hogy ne a ház többi részét terhelje az azokból keletkező pára) és így is simán megoldja a gép. Nekik ráadásul nem is kompresszoros van, hanem adszorpciós, ami elvileg napi 9 litert tudna (ezt a gyakorlatban persze egyik sem tudja, mert 30 fokra és 80% páratartalomra megadott értékek ezek általában), mivel fűtetlen helységről van szó, ahova összességében jobb ez a típusú gép. Normál lakótérben a kompresszoros a hatékonyabb.
Ez amúgy nem egy nagy helység, de sok párás levegő jut oda (annak ellenére hogy a konyhában is nyitva egy kis ablak és főzés közben az elszívó is megy, talán 10nm, ennyit simán lekezel egy ilyen lakossági mentesítő. Hogy egy fél lakással elbírna-e, azt nem tudom. Amikor odakerült a gép, az első 1-2 látványosan többet ment mint mostanában, amíg kiszedte a falakból a felgyülemlett párát.
Miért kellene csak a páramentesítő gépnek kiszedni azt a 2000 liter vizet a levegőből?
Marhaság, legalább olvasd már el párszor a cikket. Sokféleképpen távozik folyamatosan, miközben sok módon keletkezik is. Ha ez a folyamat nem kiegyenlített (vizes falak, sok teregetett ruha, stb) akkor szellőztetsz, ha ez sem elég akkor a fennmaradó részt kiszeded géppel.
Nem a 2000 litert, hanem a fennmaradó 100-at pl.
Ne menj már le ennyire óvodás szintre.
Nekem amikor friss volt a ház és párásodott, penészedett itt-ott összesen 100 litert jó ha kiszedtem az egész szezonban és megszűnt a párakicsapódás.
Nekem az a sejtésem hogy gyorsan kellene tudni nagy mennyiségű levegőt cserélni a lakásban hogy ne kihűtsem hanem kiszellőztessem.
Ehhez kellene egy-két nagy ventillátor hogy ezt gyorsan meg tudja valósítani.
Ezzel két aggályom van:
-Meg kell oldani hogy ha nem használom a ventillátort akkor lehetőleg teljesen légmentesen zárható legyen.
-Nagy mennyiségű levegőt gyorsan nem hozol ki a helyiségből úgy hogy senkit ne zavarjon.
Az első aggályra szerintem a hővisszanyerős sem megoldás (legalábbis még mindig szkeptikus vagyok hogy ha nem megy akkor légmentesen zár), a másodikra talán igen, mert nem szállít olyan eszméletlen nagy mennyiségű levegőt ami ki tudná cserélni percek alatt a sok levegőt.
Én őszintén, és piszkálódás mentesen kíváncsi vagyok hogy milyen a megoldásod.
Nem számít hány liter vizet szed össze ... ott a páramérő , az alapján használja az ember a készüléket ... ez a gyakorlat , a többi csak okoskodás , mint mindig ...
Én meg sok éve használom a páramentesítőgépet telente ... nem elméletben okoskodom , hanem gyakorlatban alkalmazom ... érted a különbséget ? ( ahogy a szárítógépet is és ott is ott volt az egyszerű mérés , a hülye okoskodás ellenében) .
... ugye élvezed , hogy seggfej vagy ? Hány ember írja még le neked , hogy használja és jó a páramentesítőgép ? Nem csinál százezres villanyszámlát és nem túl sok üzemidővel lehet komfortosan tartani vele a lakást , ha a szellőztetés kevés ...
A falak lélegzéséről szóló tézist Max von Pettenkofer német higiénikus publikálta 1877-ben, és ugyan nem sokkal később visszavonta, addigra a szellem már kiszabadult a palackból.
A 2000 liter vízgőz formájában megjelenő víznek, amennyi fűtési szezonban egy lakásban termelődik,
Nem olvastam végig, lehet, hogy van ebben is butaság, de a napi páratermelésre kerestem "bizonyítékot" és ez jött szembe.
Tessék számolni.
A 2000 liter -megjegyzem még kicsit kevésnek is találom.
Miért kellene a teljes fűtési szezon alatt járatni ? Az a négy fős család reggel felkel , kiszellőzteti a lakást és elmegy dolgozni/iskolába . Délután hazamegy , kiszellőztet és megkezdi a pára kilihegését/termelését , ha szükséges bekapcsolja a gépet ... no innen gondold újra ;-p Ne akard már a sokéves tapasztalatot megcáfolni úgy , hogy nem használsz ilyen gépet , sőt jó eséllyel nem is láttál még ilyet ...
Alibá így kezdte : "Én nemrégen kaptam rokontól egy páramentesítőt." Tehát még az elején van a páramentesítő használatnak . Majd kitapasztalja , hogy hogyan a leghatékonyabb . Ráadásul ugye , ha rendszeresen használja , akkor a falak nedvességtárolása is csökken , "kiszáradnak" így kevesebbet kell járatnia a készüléket . Én csak akkor kapcsolom be , ha 60% fölé megy a páratartalom .
Ilyen pára mentesítőt vettem. Pár óra alatt páramentesít egy szobát/fürdőt/konyhát. Távolról indítható, wifi -s applikáció van hozzá. Nem fogyaszt sokat és tényleg hatékony. Fürdőbe, konyhába használom. Vagy ha ruhát szárítunk bent. A mosás és a szárítógép után is marad még valamennyi nedvesség a ruhákban és azokat is lehet kezelni ezzel az eszközzel.
Nincs rekuperátoros szellőztetőm és nem mindig lehet hatékonyan a párát szellőztetéssel kiengedni. Igy télen jó hasznát lehet venni egy ilyen készüléknek.
napi 4 óra mitől nem ér semmit? Honnan számolod a valamit érő párátlanítógépezést?
Kérdezzük meg Alibát, hogy kikapcsolás után hány órával éri el újra a 70%-ot. És azt, hogy az igénye szerint 24 órára vetítve mennyi üzemidő kell.
Vga ykérdezzük meg Alibát, hogy ?%-nál kezdi jónak érezni. Aztán járassuk úgy a gépet, hogy a fölött az érték alatt legyen picivel.
Na, innen számolom a valamit érőt.
Vagy, ha pl. nap 10-16 órájában (adtam min. 4óra "visszapárásodási időt) nem zavarja a 70%, akkor abban a 4órából valamennyiben miértelme van az egésznek.
Napi négy órával számolva : 400w X 4 órával = 1,6 kwh ami 70 forinttal szorozva 112 forint naponta . Egy átlagos télen max . 90 napot fogod használni , ami így 10080 ft-ot jelent ... és a saját tapasztalatom szerint , ennél kevesebbet kell használni .
Ott bukik a matekod , hogy te állandóan járatnád a páramentesítőt , holott az csak akkor üzemel , ha kell . Beállítod az általad kívánt páraszintet és csak akkor kapcsol be , ha e fölé megy a páraszint . Tehát napi 1-3 óráról beszélünk max . és az sem minden nap .
Két hete amikor szakadt az eső és volt 10 fok (kb. ekkor írtam ide szárítógép ügyben), hiába próbáltam hatékonyan szellőztetni nem vitte le a párát maradandóan.
Most hogy mínuszok vannak és száraz idő sokkal látványosabban kikapja a páratartamot a cserélt levegővel.
értem, de azért érdeklődöm hogy hol okoz gondot neked a páratartalom bent? Megérteni akarom nem kötözködni.
Télen leginkább a száraz levegő szokott a gond lenni a legtöbb házban, ha nincsenek nagy hőhidak nem szokott gondot okozni.
Nekem az építkezés utáni első 2 télen kellett masszívan páramentesíeni (vettem gagyi ceresites tablettásat), azóta királyság van.
A konyhában nyilván használjuk a szagelszívót, a mosó/szárítógép a mosókonyhában (de ott sincs extrém pára).
Egyedül a fürdőben van elszívás, egy páraérzékelős ventilátor, az megy fürdés időben és utána még pár órát magától.
3 gyerek, kádban pancsi, tusoló, minden van olyankor...
Ott az ablaküvegen szokott lenni párakicsapódás és penész is, savo-zni kell minden télen, de kibírható.
2 rétegű üveg, és sajnos a káván is el lett kefélve mert vékonyan van a hőszigetelés, mai fejjel visszavágtam volna a téglát rendesebben. Anno ez volt a trend 15 éve amikor szigeteltem, a ház pedig lassan 50 éves kádárkocka.
A mi házunkon nincs még homlokzati hőszigetelés, sajnos az anyagi keretem nincs meg hozzá egyelőre. SK nem igazán kivitelezhető, de már ezen is agyazok. A tetőn 30cm gyapot/fújt cellulóz.
Tehát adott egy szigeteletlen, Alfa téglából épült sorház egyik középső háza. Vannak eléggé elcseszett megoldások ( 40 éves a ház) mint pl. konzolos beton erkélyek, és hogy a szomszédos homlokzatok nem egy síkban vannak hanem eltolással. Ez generál elég sok problémát a homlokzati szigetelés kivitelezéséhez.
2-3 éve elég sok kérdést tettem fel itt is, és kaptam is használható választ, de az anyagi keretek nem végtelenek.
A tavalyi gázfogyasztás éppen hogy túllendült a kvótán, 1750m3 körül fogyott (fűtés Éti kazánnal+HMV gázbojlerrel 4 emberre).
A páratartam akkor szokott magasabb lenni amikor kint is párás az idő, pl. most simán le tudom vinni egy nagy szellőztetéssel 45% körülre.
Nézegettem a falon átfúrós, egyszobás, hővisszanyerős szellőztetőket de onnan indul hogy 100ezer Ft/darab és a fúrási munkája. Ez mondjuk 4 szobára már 400ezer Ft plusz munkadíj. Ez azért nem kevés.
Persze ezt a részét még fel is lehetne dolgozni, de mivel nincs vele tapasztalatom, eléggé szkeptikusan állok hozzá hogy nem csak egy lukat ütök a falba ahol mondjuk szeles idő esetén süvít be a szél.
Ezért agyazom azon hogy mivel lehet megoldani a párátlanítást, akár egy ilyen LIDL/ALDI-s páramentesítővel.
És még sok-sok másik felesleges szócséplés, aljas mocskolódás.
Bár rohadt nagyra tartod magad, igazi haszna ritkán van a hozzászólásaidnak.
Hihetetlen mennyire sivár életed lehet ha itt kell kiélned a komplexusaidat, de egy valamit jól csinálsz: sok-sok topic közül ez az első ahol egy főállású talpnyalót idomítottál magadnak, nagyon szépek vagytok együtt.
Majd döntsétek el melyikötök kapcsolja le a villanyt ha már mindenki elment.
Ebből már ki tod számolni a napi ill. a havi fogyasztást , amit felszorozhatsz az áram árával , így megkapod , hogy mennyibe kerül a párakonform a házadban :-)
Nekem az nincs rendben amit az agyatlanságotok generál."
... szóval elek továbbra is a szíved csücske ;-p ... igaz , hogy folyamatosan csak tolja a hülyeséget olyasmiről , amit még életében nem látott , nem csinált .
Nekem az nincs rendben amit az agyatlanságotok generál.
Pl. most is kb. -fu- HSZ-e a legutóbbi és utána rengeteg faszság amit idehánytatok, köztük persze az én OFFolásom is. De hát ha pofonért jösz azt nem illik nem odaadni.
És ezt csináljátok minden topicban. Meglátjátok eleket és már megy is az értelmetlen OFFolás.
Gratulálok, látható szereplői vagytok a virtuális térnek. Egyfajta celebek.
Én nemrégen kaptam rokontól egy páramentesítőt. 3 szoba egybe nyitva és 2 liter vizet vesz ki naponta. Erősen fújja a levegőt felfele. Mennyit fogyaszthat Ft-ban, ha felette vagyok a kvótának?
Szárítógép működését sokáig én sem tudtam, mert nem is érdekelt. Sok ilyen dolog van még a világon. Jó OK, nem is okoskodtam róla.
Viszont eleknek kb. nagyságrenddekkel több hasznos HSZ-e, segítsége volt már -nem csak ebben a topicban, mint neked. A másik OFF trollmester fikagépről ne is beszéljünk. Annak pontosan "0", de szívesen visszaszívom, ha mutatsz egyet is ebben a topicban tőle. Lásd lejjebb itya féle "0" szakmai tartalom bejegyzéseimet. Nem, nem fogom folytatni, mert nem értek ennyit sem, akit érdekel az tudja, hogymit várhat tőletek.
Akkor elárulok még egy okosságot és ezzel még meg is fejelem elek iránymutatását a témában.
Ha csak magát a gép árát odaadod építéskor egy értelmes, okos, építést felügyelő ellenőrnek már akkor megvalósul az, hogy MEG SEM KELL EVNNI a párátlanítógépet. Mert az PÓTCSELEKVÉS, egy ELBASZÁS következményének kivédése. NEM KELL ELBASZNI.
ÉS a másik titok, hogy legtöbbször a JÓL kivitelezés NEM KERÜL többe, mint a trehány tróger munka ami után párátlanítógéppel lehet csak dolgokat kijavítani.
Gázszámla el lett neki magyarázva, szárítogép is. páramentesítőt pedig teljesen jól ismeri. Mi vele a bajod? Feltettem egy kérdést ha arra válaszolsz MAGADBAN (mert megbeszélni, kioktatni nem akarlak logikából) akkor talán megérted a LÉNYEGET.
Valamivel nagyon a tyúkszemére léptél ennek a két szerencsétlennek.
A másik az hardkór OFFoló fikagép, de a szellentősre már azt hittem pár napja, hogy -miután a sok butasága megcáfolásra került kicsit meghunyászkodott, aztán tévedtem. De ezek nem változnak, olyanok, mint a kommunisták.
A kéményes topicban biztosan tudnak neked pontos és gyakorlatban bevált módszert mondani.
NEM teljesen ugyanaz a probléma, mint a páraelszívónál.
Ezért is írtam asszem, hogy FORDÍTVA. Minden szónak jelentősége van ha ÉN írom. :)))
Nem tudom hogy magyarázzam, át kellene látnod a pára kicsapódás és vándorlás mikéntjét, nem bonyolult, tényleg.
Párafékezést kell megoldani.
Elszívónál a pár BELÜLRŐL közlekedik KIFELÉ.
Kéménynél KÍVÜLRŐL közlekedik BEFELÉ a rétegeken.
Párazáró réteg az elszívónál maga a cső, belsején kicsapódik a pára becsorog a lecsóba. Szigetelés után kiszellőzik nyomtalanul a szabadba, mert meleg lesz a cső.
Kéménynél a külső cső a párazáró réteg és mivel abban belül sűvít befelé a hideg levegő (kazán frisslevegő beszívás) ezért az lesz jéghideg és annak a KÜLSŐ FELE fog párásodni, becsöpögni a gipszre, tetőszerkezetre.
Azt kell megoldani, hogy a csövön KÍVÜL legyen egy olyan PÁRAZÁRÓ réteg (összefüggően és két végén is zártan) amit a csőben sűvítő hideg levegő NEM TUD LEHŰTENI.
Tehát bentről kifelé: kémény külső cső-->gyapot-->PÁRAZÁRÓréteg.
Ha csak a gyapotot teszed rá akkor a cső ugyanolyan hideg lesz és ahhoz a gyapoton keresztül odafél a pára.
Gyapot helyettesíthető olyan szigeteléssel ami magában párazáró(bb), pl formára öntött csőhéj valami zártcellás habból. De ez utólag már nem annyira lesz könnyű.
Azért javaslom a kéményes topicot, mert ott esetleg meg tudják mondani, hogy gyakorlatban ilyen esetben mekkora távolságig érdemes a cserép/héjazat vonalától befelé szigetelni. Ugyanis a cső a csőben rendszernél a belső csőben kifelé haladó még meleg égéstermék valamennyire felmelegíti a külső csőben befelé áramló jéghideg levegőt. Az meg ha már nem meleg, nem is fogja harmatpont alá hűteni a legkülső felületet.
Ha a kéményesek megmondják a tutit, tedd be kérlek ide is, mert én arra nem járok.
Nos kiderült , hogy gázszámlát sem láttál még , de osztottad az észt a témában , ahogy ez kiderült a szárítógéppel kapcsolatban is meg a páramentesítővel kapcsolatban is ...-p
Én évek óta használok mobil páramentesítő készüléket télen a páraszint kordában tartására . Nem tényező az áramfogyasztása .
a konyhai páraelszívó kimevezetése, ami eredetileg szigeteletlen volt, és _belül_ páralecsapódás volt, ami visszafolyt a konyhába. Ennek javítása lett a cső külsejére ragasztószalagozott gyapot (a jelek szerint ez itt elég volt).
Ha jól értem, a mostani problémánál, a (feltehetőleg) szigeteletlen kazánkémény (kivezető/légbeszívó) esetében (feltéve, hogy tényleg az a probléma forrása) hasonló lenne a megoldás? Ha kívülről megbontják, és valóban nedves a szigetelés, akkor kívülről "ha már ott vannak" meg lehet oldani annak a csőnek a körbeszigetelését? Vagy ehhez belül is meg kell bontani a gipszkartont, illetve a csempét és a csövet eltakaró "téglákat" (ha így hívják - vmilyen szürke anyagú téglatestek)?
A kívánatos szigetelés (szintén elég lehet a gyapot) a tető "belsejében" meddig tart? A fóliáig? Szeretném én magam is érteni, hogy lássam, mennyire hihető-szakszerű a javítási kísérlet.
Páratartalmat mértem néha, alapvetően nem generálunk szélszőséges párát a lakásban, viszont a túl száraz levegőt sem szeretjük, mivel van akinek egészségügyi problémát okoz. Legjobb lenne, ha azon az 1-2 ponton a szigetelés pont olyan jó lenne, mint a lakás összes többi élében és sarkában, ahol nincs páralecsapódás.
Sima kondenzációs , nem hőszivattyús , alul fújja ki a meleg levegőt miután kikondenzálta belőle a vizet egy tartályba . Jó pár éve megvan . Azért leolvasható róla , hogy kb 44 fokos levegőt tol ki alul , ami 25%-os páratartalmú .
Mert ha hőszivattyús akkor az úgy működik hogy a gép zárt doboz, benne kering a levegő.
Felmelegíti - átnyomja a ruhákon - lekondenzálja és indul előről, mindezt belül.
Amit kívül időnként fújásnak érzékelsz az egy plusz hőcserélő, amivel a túlhevült gázt egy ventilátorral hűti a környezet felé. Azaz ott az csak egy forró "radiátor" amivel a helyiség levegője érintkezik, ezért ahogy emelkedik a hőmérséklete úgy csökken a relatív páratartalma.
Nos akkor épp megy a szárítógép , megmértem a kedvedért mi jön ki belőle , mellékelem a képet a hitelesség kedvéért . Kb . hat éves gép . A fürdőben 26 fok van és 59% páratartalom (bár nincs csukva az ajtó) . A gép még 110 percig megy majd .
Sziasztok! Egyik minta Austrotherm EPS H-80 a másik egy ismeretlen gyártó valószínűleg szintén H-80-as terméke. A kisbubis vagy a nagybubis lehet a jobb hőszigetelő? Vajon az Austrotherm jobban felfújja a bubikat vagy vagy kisebb bubikat készít jobb alapanyagból?
Sziasztok! Egyik minta Austrotherm EPS H-80 a másik egy ismeretlen gyártó valószínűleg szintén H-80-as terméke. A kisbubis vagy a nagybubis lehet a jobb hőszigetelő? Vajon az Austrotherm jobban felfújja a bubikat vagy vagy kisebb bubikat készít jobb alapanyagból?
"40%-ra PÁRÁSÍTOTT lakótérnek nagyon sokan örülnének."
Én is feladom a téli párásítási küzdelmet, mihelyt elérem a 40% páratartalmat, ennél feljebb emelni már túl sokba kerülne a párásítás. Persze amikor száradnak az alsógatyák a fregolin, akkor felmegy a páratrtalom 45-50%-ra is , de ez csak rövid átmeneti állapot. Viszont cserébe megtehetem, hogy szárítógép vásárlása helyett minden évben eliszom egy szárítógép árát egy kocsmában :)
"De valószínűleg még mindig jóval kevesebb párát generál a szárítógép mint ha csak ki van teregetve a ruha."
Ez pontosan így van. A teregetés 80-99% párát csinál abban a helyiségben, a hőszivattyús szárítógép viszont csak egy kicsit tesz hozzá a lakás párájához.
A dolgot csak azét írtam le, mert kezdett eluralkodni az a tévhit, hogy a hőszivattyús szárítógépből nem kerül ki a lakás levegőbe egy milligamm víz sem.
Hogy ez a víz milyen formában jön ki, ara nincs ötletem, talán a kiszedett ruhákban van egy pici visszamaradt nedvesség (ami pl a kiszedés után pár perc alatt elpárolog). Gondolom pontos konyhai mérleggel ellenőrizhető lenne.
"Szárítógép jó. Sokan dicsérik. Nem (csak) a szárítás miatt."
Iszonyat hasznos, lassan 20 éve van nekünk is.
Koszos a gyerek kabátja mert elesett? Pár óra múlva tiszta és száraz.
Nem foglalja a helyet a fregoli, nem kell nézni az alsógatyákat rajta, nem párásít.
Nálunk 3 kisgyerek mellett napi egy mosás simán megvan átlagban.
A mosogatógépet is azért szeretem mert nincsenek mosatlan edények szanaszét. A gyerekek kaja után egyből belerakják, este elindítjuk, reggel megy a körforgás előről.
"Ez is tol vissza párát, nyilván jóval kevesebbet mint teregetésnél de azért el vagytok ti is tévedve ha azt hiszitek hogy minden víz a tartályba kerül szárításkor."
A fizika törvénye ezt mondja, hogy a párás levegőből az összes vizet nem lehet kivonni, a víz nagyon nagy százalékát is csak akkor ha a levegőt NAGYON hidegre lehűtjük (lásd kép).
Kétlem, hogy a hőszivattyúks szárítógépek jóval nulla fok alá hűtenék a belső levegőt, sokkal valószínűbb, hogy a gyártók megelégszenek +5+6 fok környékével (ekkor a "szárított" levegő még 6 g/m3 vizet tartalmaz), tehát valóban, a hőszivattyús szárítógépek is párásítják a levegőt valamennyire mindaddig, amíg működnek. De ezt bárki ellenőrizheti egy ezer forintos páramérővel.
"tavaly vettem az Aldiban Bresser márkájú pára/hőmérőből vagy 10 darabot"
Tedd egymás mellé őket és másnapra kiderül, hogy melyik kettőt kell a szemétbe doni (amelyik sokkal magasabb értéket mutat a többinél és amelyik sokkal alacsonyabb értéket mutat a többinél, pedig egy napja egymás mellett vannak). Ezért veszek mindig 12 darabot, ha valamiből 10 kell :)
Légcsatornás klíma, központiklíma. És igen, légtechnikán-csövezésen keresztül látja el a helységeket egy beltéri egység. Szobákban légbevezetés mondjuk mennyezeten, valahol központi helyen pedig elszívás. Hasonlóan néz ki az egész, mint egy hővisszanyerős szellőzés, csak nagyobb átmérőjű csövekből áll.
Levegőszárítás: szerintem az csak hűtés üzemmódban történik, mikor hideg a beltéri légcserélője, fűtésnél nincs ilyesmi. A párátlanító-gépek is miniatűr klímaberendezések(hőszivattyúk) technikai értelemben.
Keresitek mindig az extrém páraforrásokat, pedig lehet nincsenek is.
Az én páratartalom tapasztalataim: a kecóm kádárkocka, hőszigeteltlen még, jó nyílászárókkal, a falak alatti vízszigetelés műxik, amúgy az aljzatbeton alatt csak az anyaföld, még. 2-3-4 fő tartózkodik otthon, semmi kivételes pára-kibocsájtással járó ténykedés nincs, csak ami bárkinél.
Amíg gáz-központifűtés szolgáltatta a meleget, addig stabilan 60% feletti páratartalom volt, bárhol mértem. NA nem volt szofisztikált mérés, csak itt-ott letettem a mérőeszközt asztalra, polcra, komódra, mindegy volt kb.
Ezt a fűtés-szezont már légcsatis klímával kezdtük, a levegőt ugye folyamatosan keringeti a beltéri. Páratartalom beállt 40-45% környékére, 50% feletti értéket nem is láttam, penészedés kilőve. Fürdőszoba volt a legrosszabb, wc-csésze a külső falnál áll, körülötte tudott tocsogni a víz, most semmi.
Szóval szerintem csak annyi a titok, hogy folyamatosan kering a levegő, nem alakulnak ki hideg, páradús rétegek, gócok, egyenletesen oszlik el minden. Szellőzőrendszerekkel nincs tapasztalatom, de tippre ez ott is megvan.
Azon a szinten ahol főzünk és fürdünk nincs semmi gond, a probléma az alvószobáknál van.
Reggel egy órára nyitva vannak az ablakok és kereszthuzatot csinálok.
Pince van az egész ház alatt, egy méterrel a föld fölött van a plafonja. Tökszáraz, nem onnan jön a gond (ráadásul egy szint is van közte és az alvós szint között ahol magas a páratartalom)
A WC-ben mondjuk mindig magas, ott nem tudom leküzdeni sehogy 60% alá a párát.
Nálad mi szellőztet pontosan? Van egy venti, amin jön a levegő, addig ok. Van valami egyéb még, vagy szép lassan körbejár a levegő a lakásban, amennyire tud?
"A reggel kitárt ablakok mellett sem tudom megfelelően levinni a páratartamot"
1: Egy kitárt ablak legtöbb esetben nem cseréli ki az összes levegőt a lakásban (lehet, hogy csak abban az egy szobában cserléi ki óránként tízszer).
Olvass utána a profi szellőztetés módszereinek (most nincs időm hosszan írogatni) létezik közel 100% légcsere is, öt perc alatt.
2: Egy folyamatosan párás lakásban a pára nagy része elraktározódik a bútorok anyagában, a falakban stb (a gipszkarton pl kimondottan erős párapuffer). Tehát mihelyt becsukod az ablakot, ezek a "párával átitatott" tárgyak azonnal elkezdik újra-párásítani a lakás levegőjét.
Ezek az anyagok csak napok alatt tudnának teljesen kiszáradni. Ezért is van az, hogy csak a FOLYAMATOS szellőztetés ér valamit (évente 365 nap x 24 óra) pl egy kis ventilátorral.
Ha vennél valamilyet, arra figyelj, hogy milyen falvastagságot tudsz áthidalni vele, ugye jelenlegi fal+majdani hőszigetelés együtt. Aztán ha van kedved barkácsolni, sok mindenre van lehetőség házilag is.
Az elkövetkezendő 1-2 évben szigetelni szeretném a házat. (már most is szeretném de még nincs meg rá a pénz)
A reggel kitárt ablakok mellett sem tudom megfelelően levinni a páratartamot, van hogy 70% a hálóban ahol ketten alszunk. Mivel egy komplett "egész házas" szellőztető rendszer kialakítása megoldhatatlan, egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőket nézegetek.
Van valakinek konkrét tapasztalata ezekkel? Mondjuk ez:
Köszönöm, bevallom a rendszeres méréseket csak a rendkívül megemelt gázár miatt kezdtem el. A nagycsaládos gázártámogatást tudtam, hogy csak egy fűtési idény erejéig vehetjük igénybe, így elkezdtem foglalkozni a hőszigetelés kérdésével. Itt és társfórumokban informálódtam, innen indult a mérés is. Meg persze a már megvalósult födémszigetelés.
Tegnap kora délután fejeztem be. Nem lépésálló kőzetgyapotot vettem. 29 bálát, amiből 1 maradt meg. (1 csomag 8 darab 60x100x10 cm-es táblát tartalmaz.) Meg egy nagy tekercs páraáteresztő fóliát és egy vágókést. Ez került 260 ezerbe. Azért ezt az anyagot választottam, mert többen is említették itt, hogy ezt viszonylag egyszerű lerakni és jó hatásfokkal bír.
A ház: ikerházfél. 80 nm alapterülettel, tehát kb. ekkora felületet kellett hőszigetelni, bár a viszonylag bonyolult tetőszerkezet miatt egy kicsit kevesebbet. A pince szuterén, kb. egy méter van a felszín felett. Itt a kazánház kivételével mindenhol van radiátor. Telente a garázsban kb. 15 fok van, egy kb. 30 nm-es klubszobában úgy 18-19. A földszinten csak jövünk-megyünk, (konyha-étkező, nappali, wc, fürdőszoba, dolgozószoba), már mindannyian az emeleten alszunk. Az emeleti 3 szobában, fürdőszobában nagyjából egyenletes a hőmérséklet. Az északi oldalon van az ikerház másik fele, nekünk keleti - déli - nyugati fekvésű a részünk. Jó meleg van nyáron... Ennek a változását is várom a hőszigeteléstől. 28-29 fok volt az elmúlt nyarakon a tartós hőség idején.
Azért kicsit igaza van, máskülönben minek adnának meg a gépeknek szárítóhatékonyságot?
Ez is tol vissza párát, nyilván jóval kevesebbet mint teregetésnél de azért el vagytok ti is tévedve ha azt hiszitek hogy minden víz a tartályba kerül szárításkor.
Na, igen, az alternatív fűtés. Az jó, ha van! Nekünk egyéb híján a gázfűtés- hőszigetelés kombinációjával kell operálni. 3 és fél éve kazáncsere volt, a FÉG C-24 helyett egy Saunier Duval kondenzációs kazán lett a fűtéshez beszerelve. Bár tudna melegvizet is, a jelenlegi gáz-villany árak miatt a bojler jobban megéri. A fűtési szezon elején- végén 44-46 fokos előremenővel, decembertől kb. február végéig 52-54-gyel 22,5 °C-ra fűtünk(persze éjjel kevesebbre). A kondenzációs kazán használatával is már 20 % feletti volt a gázmegtakarítás. Most, hogy több okból is szükséges lett a hőszigetelés, hát nagyon örülök, hogy belevágtam.
Azt pontosan nem értem, hogy "átmelegszik rendesen a frissen szigetelt rész", de feltételezem, hogy az természetes velejárója az eljárásnak.
Az még alakul kicsit , ahogy átmelegszik rendesen a frissen szigetelt rész . Én tavaly decemberben végeztem a falra rakott 10cm, grafitossal .( a lábazat most következik ) 10.01-01.01 között 151 m3 gázt használtam el + két rendes ( hasogatva összerakott) m3 fát . (120m2 olyasmi mint a "kádárkocka")
2022.10.01-2023.01.01-ig 814 köbméter gáz fogyott, 2023.10.01-től 2024.01.01-ig pedig 661. Tehát 153 köbméterrel kevesebb, százalékban kifejezve 19%-kal kevesebb.
A hőszigetelés december elejétől a végéig nem volt teljesen kész, de azért már érzékelhető a hatása. Ez nekem nagyon jó, ugyanis az 1729 köbméteres kvótát az előző fűtési szezonban 263-mal haladtuk meg. Akkor még nagycsaládos gázártámogatással alapáron fizettem a többletet. Ez a többlet 745 forintjával számolva már 196000 forintba, tehát kb. 170ezerrel kerülne többe, mint az előző idényben. A felhasznált anyagok 260 ezerbe, a házhozszállítás 10 ezerbe került, tehát jó eséllyel már a következő fűtési szezonban megtérül teljesen a befektetés.
Most, hogy teljes értékűnek vélem a hőszigetelést, remélem, hogy arányaiban még jobban alakul a gázfogyasztás.
Köszönöm a javaslatokat, tippeket neked és természetesen mindenkinek, aki bár nem konkrétan nekem írt, hanem úgy általában a topikba!
A feleségem nem kis ráhatására, ma[tehát még ebben az évben :-)] befejeztem a födém hőszigetelését. Sajnos nem túlzás, de minden közbejött augusztus óta ami csak lehetett. De megvagyok vele! Igazából a fűtés kezdete óta már a 80-90 százaléka kész volt, ezért holnap reggel megnézem az egy évvel ezelőtti adatokat a gázfogyasztásról. Érzetre mindenki a családban jobbnak véli a fűtést, én pontosabban azt veszem észre, hogy jóval később kapcsol be újra a kazán felfűtés után.
A két rétegben, kötésben lerakott kőzetgyapotra tettem páraáteresztő fóliát. A padláson tárolt papírdobozokat a fóliára fektetett hosszú lécekre raktam. A kéményt a gyapot hosszabb oldalával függőlegesen körberaktam és gyorskötözőket összefűzve rögzítettem. Elég sok szívás volt, oldalt a tető alatt többször csak hason fekve tudtam dolgozni. De most már kész és ez a lényeg!
A kérdező betette a képeket az építkezés fázisairól , amin ordít a szakszerűtlen építés és a hőhíd a penészedő részeken (ill. jó eséllyel a kazán kéménye sincs rendesen beépítve , szigetelve ezért ott a kondenzvíz áztatja a gyapotot . Erre utal a mellette kivérző gipszkartoncsavar) de elek tolja a sok a pára a helységben vonalat , cifrázva ordító , tudatlan baromságokkal ...
Néha benézek, oszt' megyek is tovább, de most üveg bor után így évvégén már nem bírom megállni...
" szinte egész nap megy a szárítógép, tolva a párát a levegőbe"
Elek, bazmeg, én általában pozitívan próbállak megítélni, de ez, meg a "focista, politikus, maffiózó" böffenet odabasz. Ha másért nem, mert nekünk is van, oszt' geci, egyik sem vagyok.
De főleg a "párát tolja a levegőbe". Szerinted mi a kurva faszért találták ki ezeket? Hogy ugyanúgy működjenek, mintha kibasznád a szárítandó ruhákat a szobába oszt' jóvan?
MINDEN szárítógép gyűjti a párát lecsapódott kondenzvíz formájában, mert hogy pont ez a lényege, vazze, és nem eregeti vissza a környezetbe. Félművelt barátom, mi ez a bődületes hozzá nem értés? Kiábrándító vagy.
"Tudtommal csak a hőszivattyús szárítógépek képesek (részben) újra folyóvízzé alakítani a ruhákból kipárolgó vizet, a hőszivattyús szárítógépeket viszont csak a focisták, politikusok és egyéb maffiózók képesek megfizetni."
Ebben mi a szakmai?
A kondenzációs és a hőszivattyús gépek is zárt ciklusúak, a pára nagyrészét lekondenzálják.
A régi, "kéményes" az pedig kifelé fújja ki, egy csövön keresztül, az sem csinál odabent párát a teregetéssel ellentétben.
Nekem is volt olyan.
Eddig hülyeséget írt.
a focista, politikus, maffiózó pedig hasznos információ?
Provokatív, offtopic, és ostobaság is nem mellesleg.
Hol látod ennek a hasznosságát? Mi értelme van ilyeneket ideböfögnie, és neked ebben mi ilyen vonzó hogy állandóan fényesre nyalod a hátsóját?
Mondjuk elek hibás tartalmú HSZ-ében is százszor több szakmai információ van -amit ki lehet javítani, meg lehet beszélni, lehet használni- mint a te 0 szakmai tartalmú beböfögéseidben.
Gyakorlatilag nincs is részedről más. Soha semmi szakmai nem jött még tőled ebbe a topicba.
?ég az is hasznosabb, ha csendben maradsz és nyomkodod a minuszokat. Ha ez nyugtatja a beteg elmédet.
