Tavaly már volt, az idén pedig annál még nagyobb hernyóinvázió várható erdeinkben. Állítólag az erdők 20%-át érinti. Ide várom az evvel kapcsolatos véleményeket, híreket.
Ja, csak mire elkezdik, már nem lesz értelme. A szomszédomnak az almáját rágták össze, elég meglepő kép fogadott a kertben, nem gondoltam volna a hétvégén még, hogy pár nap alatt ez lesz. Minden fa levelei likacsosak. Nem fog maradni semmi lomb.
Május másodikán megkezdődött az erdőkben a gyapjaslepke elleni légi vegyszeres védekezés. A helikopterek először Veszprém megyében a Bakonyi Erdészeti Rt. Farkasgyepüi erdészeténél emelkedtek a magasba tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FVM Kommunikációs Önálló Osztálya.
Az erdei életközösségek védelme érdekében a gyapjaslepke elleni védekezésnél totális rovarirtó szerek nem alkalmazhatók. Erdőterületen csak szelektív szerek (kitinszintézis gátló, Bacillus thuringiensis) alkalmazhatók, amelyek a károsító egyedszámát jelentősen csökkentik, ami elegendő a lakosság, az erdő megóvásához és egyben megkíméli az erdei életközösség szempontjából hasznos fajokat.
Az alkalmazott vegyszerek csak a bizonyos fejlődési stádiumban lévő rovarokra veszélyesek alkalmazásukhoz lombfakadás után (legalább 50%-os lombfelület) kerülhet sor.
A bükk fafaj korai fakadásának köszönhetően a védekezés először ezekben az erdőállományokban kezdődhetett meg. A lombfakadás bekövetkeztével a védekezés kiterjeszthető a tölgyesekre és cseresekre is. Az erdőgazdálkodók felkészültek az erdőterületeken a hernyóirtásra. A gyapjaslepke petecsomóinak jelenlétét az Állami Erdészeti Szolgálat által 2004 őszén végzett felmérés az ország erdővel borított területének 15%-án jelezte. Mivel a szél a kis hernyókat a kelés helyétől messzire elviheti a szakemberek a 280 000 hektár fertőzött terület két-háromszorosán is számítanak a gyapjaslepke hernyóiak megjelenésére.
A tömeges hernyóinvázió károkat okoz az erdőterületen, a mezőgazdaságban, zavart kelt a lakosság körében és zavarhatja a turizmust. A lakosság megóvása és a lombrágást követő fapusztulás megelőzése érdekében a Kormány áprilisban döntött a védekezés támogatásáról, ennek értelmében a károsítás mérséklésére a 2005. évi költségvetésből 450 millió Ft-ot biztosított. Az állami költségvetési támogatás és az erdőgazdálkodók hozzájárulása lehetővé teszi a szakértők által meghatározott területeken a vegyszeres védekezést mintegy 46 ezer hektáron az alábbiak szerint:
- A kárláncolat megelőzését célzó védekezés erdőterületen 50%-os gazdálkodói hozzájárulás mellett.
- A lakosság megóvása érdekében a közeli, károsítással érintett erdőterületek védelme és mentesítése 100%-os állami támogatás mellett.
- Belterületek védelme 100%-os állami támogatással.
Az FVM Erdészeti Főosztálya az összeállított Végrehajtási Program alapján irányítja az erdőterületeken tervezett védekezést. Az Állami Erdészeti Szolgálat az erdőgazdálkodókkal folytatott egyeztetések során kijelölte a védekezéssel érintett erdőterületeket. A kárláncolat megelőzését célzó védekezés esetében 14 ezer hektár, a lakosság megóvása érdekében 22 ezer hektár került betervezésre, melyhez a gazdálkodók önerős védekezése várhatóan további 5 ezer hektárral járul hozzá. A védekezéssel érintett erdőterületek beazonosíthatóak az Interneten, a www.erti.hu/gyapjaslepke honlapon elhelyezett térképeken is.
Azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábban kikelt generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot a szél útján hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat. Így ott is megjelenhet, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken, akár a községek, városok belterületein is.
A hernyóval való érintkezés általában nem okoz allergiás tüneteket, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhetnek tünetek, amivel javasolt orvoshoz fordulni.
Az elkövetkező napok időjárása számottevően befolyásolhatja a hernyók elterjedését és az ellenük történő védekezés időbeli kivitelezését is.
Jelentem, a hernyók a kajszi fáimon tarolnak. Minden barackot megrágtak, a levelek lyukacsosak. Innen is üdvözlöm a veszprémi önkormányzatot, kormányunkat, az illetékes minisztériumot és köszönet nekik az áldozatos pofázásért! :((( A hernyók még mindig kicsik, de a pusztítás gigantikus lesz, azt most kijelentem. Lent a Balatonon is szépen támadnak.
Antisystem: a Dimilin ODC-45 bár engedélyezett, jelenleg nem hozzák be az országba. Helyette a Dimilin 25 WP van, szintén diflubenzuron hatóanyaggal. Amúgy nem a legdrágább kategória, ésszerűen használva 5.000 Ft alatt marad a szerköltség hektáronként.
Mindenkinek: Pl. ez a szer a kitinszintézist gátolja, de fel kell venni táplálkozás útján. Tehát a lombrágó hernyókra és levélbogarakra fog hatni. Kétségtelenül beavatkozás az erdők ökológiai rendszerébe, de túlzónak tarom az itt leírtakat. A kezelendő területek csak töredéke a ténylegesen fertőzöttnek, pláne az összes erdőnkhöz képest.
Egyébként az erdészetek hozzáállása elég jó. Az értelmesebbek az erdészeti felügyelőkkel felmérették a helyzetet, és ők határozzák meg, hol érdemes kezelni. Tapasztalataim szerint a normális erdészek nagyon jól tudják, mekkora az a kár, amit az erdeik el tudnak viselni.
Az viszont már kellemetlen, hogy komoly szakmai felajánlást is kapott az illetékes minisztérium, a növényvédelem területéről, de nem él vele. Optimális esetben az erdészetekkel együttműködve megfontolt növényvédősök képesek lennének minimalizálni a természetvédelmi károkat (szer, dózis és technológia választás). Kiváncsian várom, mi történik ténylegesen.
Veszpréminek: jó esetben elég egyszer kezelni a fáidat, pl. a fent említett szerrel. A kis lárvák ellen 0,3 kg/ha dózis elég. Pusztulás nagyjából egy hét múlva következik be, de ha nincs eső, tartós hatásra számíthatsz. Ha nagyon súlyos a helyzet (állandó utánpótlás) a Trebon 10 F szert ajánlom. Ez ugyan piretroid, de a legmodernebbek közül való. A bogarakra kevésbé hat, a hernyókat néhány órán belül elpusztítja.
A szél hálóstul viszi a kis fekete hernyókat. Mi lesz itt pár hét múlva, ha ezek megnőnek? Én tavaly láttam őket, nagyon undorító. Könnyen lehet, hogy el fogják lepni a várost is. A védekezésről csak beszélnek, tanácstalanság uralkodik. Amerikában, Kanadában fürkészdarázs-al irtották a gyapjalepkét, állítólag még tőlünk is vitték a darazsat az irtáshoz.
Érdekes dolgokat írsz, és köszönöm is! Egyelőre nem permeteztem, de nincs is nyomós oka. Egyébként én alapjában véve természetvédő vagyok/lennék, de hát pl. rengeteget autózok, s mint a fogyasztói társadalom részese bizony alapos természetromboló lehetek, s evvel nem vagyok egyedül. Nagy dilemma ez az egész, amit írsz is!
Megjelentek a kertekben is a hernyók. Nagy öröm ez. Én nem gondolkodom, hogy hogyan fognak majd egyszer maguktól kipusztulni, amikor a saját fáimra megy ki a játék!
Mindegy, a másik felében az volt, hogy a legjobb, ha az okot és a tünetet párhuzamosan kezeled, a gyomorrákos példáddal:
- ha csak fájdalomcsillapítót eszel, megpusztulsz
- ha csak oki gyógyszert, felkötöd magad a fájdalomtól.
- ha a kettőt együtt, lehet, hogy meggyógyulsz.
Tehát persze, ahogy vágod az erdőt, az új telepítést nem szabad monokultúrásra csinálni, ez OK. De addig se kell a hernyók randalírozását ölbe tett kézzel tűrni szerintem. (Nemzeti parkban igazándiból nem is lehet monokultúrás erdő...az ugyanis minden, csak nem természetes...)
Ecsetelni garlonnal szoktak, a glialka egyszikűre jó.
Ezen nem veszünk össze, mindkettő jó rá, az a nagy igazság :) De mivel a Garlon I. kategóriás, a Glialka meg III., nyilván mindjárt behatárolódik, melyiket használja az ember... egyébként nálam a kertben úgy kivitte az elbokrosodott akác-tősarjakat, mint a villám...
A gyomirtó kapszulákkal való tuskó ill. álló fa kiírtása és újrasarjadzás megakadályozásáról a 3.3. pontban leírtak szerint.
glifozátszármazék 1 : 1 vizes oldatával Garlon 4E 1 : 1 arányú olajos vagy vizes oldatának ecsetelésével vagy tuskó vágásfelület permetezésével végezhetjük. Külföldi szakirodalomban találkozhatunk dikamba, 2,4-D hatóanyagú szerek gázolajos keverékének hasonló célra történő alkalmazására is. A kezelés friss vágásfelületre és lehetőleg ősszel végezzük, amikor a fásszárú növények anyagáramlás iránya megfordul.http://www.fadoktor.hu/erdeszet/erdeszet3_cikk2.html
Nem. Én a különféle "-icid"-ekkel való tömeges élőlény-irtást hívnám vegyszerezésnek.
Én is arról beszélek, ld: baktericid, virucid, fungicid a Ásóka :))) - na jó, ez poén.
A vegyszerezés SEMMIRE nem megoldás, hacsak nem az a cél, hogy magát az emberiséget irtsuk ki.
Ezzel ebben a formában nem értek egyet. Gondolj bele, a nagyapám még belehalt a tüdőgyulladásba, én meg otthon meggyógyultam belőle egy hét alatt. A kettő közötti különbség némi vegyszer...
Abban persze tökéletesen igazad van, hogy semmit nem lehet ész nélkül csinálni, az ökoszisztémába beavatkozást meg pláne nem. Viszont azt tudomásul kell venni, hogy az emberiség már rég elb..ta a dolgot annyira, hogy az egyensúlyi állapot fenntartása is újabb és újabb beavatkozásokat igényel. És ebben bizony az is benne van, hogy ha a hernyók természetes ellenségeinek számát "sikeresen" leredukáltuk a természetes élőhelyeik drasztikus csökkentésével, akkor helyettük a hernyót nekünk magunknak kell irtani. Mert az egyensúly pont így áll vissza.
A nemzeti parkban nyilván csak kivételesen lehet vegyszerezni (pl. akác-tősarjak irtása Glialka ecseteléssel), de körülötte lehet kialakitani olyan védősávokat, hogy a fertőzés se terjedjen befele a parkba.
A lámpáról meg találsz pár szót az általam írt linkben.
Sziasztok! Bocs,hogy beleszólok teljes szakértelem hiány ellenére.Férjem erdész, és most kapott egy infót, hogy kisérleteznek valamilyen lámpával ami odavonzza a lepkéket.Pontosan nem tudom a mechanikát, de gondolom olyan mint picibe a szúnyog inrfalámpa.De lehet, hogy nem.
Beszéltem szakértővel, aki egyértelműen azt mondja, hogy maguktól kell kipusztulniuk...
khm.... ugyan én távolról se vagyok szakértő, de nem gondolom, hogy meg kell várni a hernyók indukálta apokalipszist...
A többire annyit, (amint a növényvédelmes topicban irtam is Neked) hogy van Magyarországon olyan növényvédőszer, ami zöld besorolású, III. kategóriás, nem mérgező a méhekre se, halakra se, és engedélyezett erdészeti kultúrában a lombrágó hernyók ellen - légi permetezéssel is. Ez pl a Dimilin ODC-45.
Olvasom a helyi lapban: kikeltek a bábok, viszi a szél az apró hernyókat szerte a városban. Veszprém megvédésére 10 millió ft-ra lenne szükség, ennek az ötöde áll rendelkezésre. Szomorú ebben az országban, ebben a városban élni. Bármerre mész, bármivel találkozol, mindig falba ütközöl, azt látod, az a válasz, nincs rá pénz, nincs rá elkülönített keret. Legyen szó hernyókról, egészségügyről, oktatásról, utakról, infrastruktúráról, művelődésről, bármiről. Közben a szemünk láttára tűnik el, lopják el nem a tízmilliókat, hanem a tízmilliárdokat, az ország a következő 20-30 évre el van adósodva értelmetlenül, ill. ellopták nemcsak a jelent, hanem a jövőnket is!
Beszéltem szakértővel, aki egyértelműen azt mondja, hogy maguktól kell kipusztulniuk, mert mesterségesen nem lehet és nem is lenne szabad. Max. a településeket megvédeni, gyümölcsösöket. Csakhogy hogyan fognak ezek kipusztulni, mikor idén többször annyian lesznek, mint tavaly!
Én ugy emlékszem tavalyról, hogy akkor keltek ki a hernyók, amikor már lombos volt a fa. Nem baj, keljenek csak ki nyugiodtan, még nincs lomb és éhenpusztulnak.
É azt hallottam egy erdésztől, hogy ha peterakáskor tartóósan csapadékos idő van, akkor életképtelenek lesznek a peték. magyarul a friss petecsomóban elrohadnak.
Ugyanő mondta, hogy a sünök megeszik ezeket az undorító lényeket. Kár hogy a sünök nem tudnak repülni
TVben most hallottam: nem kényes a hernyó, 4 fajt kivéve minden fafajt ledarál, még a tűlevelű fenyőt is. Az Északi Középhegységben Ózd, Putnok környéke is nagyon fertőzött.
1. Ki "hivatalos" ezzel az üggyel foglalkozni? A gyakorlatban ki foglalkozik vele?
Törvény szerint az erdőtulajdonosok. Az erdők többsége állami, kisebbsége magántulajdonban. Az Földműv. Min. és az Állami Erdészeti Szolgálat szokott az ügyben nyilatkozni, mondjuk rá, hogy foglalkozni vele. Mivel a falvakat, városokat is fenyegeti az invázió, így az önkormányzatok is érintettek.
2. Mi az oka az inváziónak? (Élettér-problémák?)
Bizonyos ciklikusság figyelhető meg a gyapjaslepke elszaporodásában (10 v. 11 év, nem emlékszem, de a cikkek valahol írtak erről tavaly). Hogy miért lett ennyi, annak okaira kíváncsi vagyok.
3. Mi lehetne az eszköz ellenük?
A legjobb eszköz az lenne, ha a gy.l. természetes kártevői pusztítanák el őket, ill. táplálék hiányában kipusztulnának. A kiírtásuk pl. permetezéssel állítólag csak részben lehet eredményes.
4. A természetes ellenség pl. a denevér, de utána kéne nézni. Gondolom, egyes madárfajok is táplálkoznak belőlük. A fagyot is nagyon bírja, ahogy írtam is, tartósan kéne -25 fok alatt, de itt ilyen nincs szerencsére.
