Sajnos azt írják ez a lehetőség is benne van a pakliban. A másik lehetőség, hogy megmarad ugyan, de 1-2 éves szintjére visszaveti a tövet, szóval újra lehet várni, hogy majd 8-10 év múlva bútorkészítésre is használható méretű, 6-8 cm vastag szárakat érleljen be és félek nekem nincs már annyi időm...
Azért látok némi esélyt, hogy megmarad mert végül most egyetlen kis ujjnyi vastag hajtást elkezdett tolni, illetve van 2-3 olyan tavalyi 5 cm vastag hajtás amin nincs vagy csak alig van pár "kalász", ezért úgy döntöttem, hogy ezeket meghagyom a többi kalászoktól roskadozót meg kivágom mérsékelve ezzel a tő kimerülését, hogy ne tolja a sok tápanyagot feleslegesen a magtermelésbe.
De miért kellett ennek most virágozni, mikor 30-120 évente virágoznak a bambuszok? Igazán várhatott volna még vagy 10-15 évet. Bezzeg a többire, az apróbbakra nem jött rá... :-(
Bekövetkezett amitől féltem. A még csak 5 éve ültetett "növésben lévő" Ph. Nigra Boryanám idén egyetlen rakétát sem tol, de ezerrel elkezdett virágozni... :-(
Egy-két éve beszéltük valakivel, hogy ha lesz kiásható hajtása a Phyllo viridis younginak (sárga szárú), akkor szólok. Sajnos elfelejtettem, kivel beszéltük, mindenesetre most van, úgyhogy szólok.
Meglepő módon nem tudok képet betenni (se új lapot megnyitni, hogy tisztességes módon linkeljem a képeket), úgyhogy a 16844 hsz-ben látható a növény. Van még pár Phyllo dulcis is vihető, lásd 17307.
Szerintem ültesd el minden külön cifrázás nélkül. Jó eséllyel túléli a vizeket, ha meg nem, bambuszt ma már minden árokparton lehet találni (kis túlzással).
Közben kitaláltam, hogy egy feneketlen vashordóba ültetem, amit csak félig ások be a földbe, de tele töltöm jó földel. Így ha a környéken lesz is víz, a bambuszt nem lepi, mert kiemelkedik a környezetből.
Hozzá jutottam a minap sárga szárú hüvelykujj vastag bambusz ceruzavastag csemetéjéhez. Tövestől ástuk ki, kb 3-4 liter földel. (Zalából hoztam ide a keleti végekre. Sárga agyagban nőtt, itt is ilyen a talaj.)
Ültethetem-e olyan helyre, ahol 4-5 évente tél végén ellepi a víz.
Nehéz ételek lefekvés előtt. Nagyon hatékony rémálomgyártók.
A hazai fagytűrő bambuszok nemigen szoktak kihajtani tavasz után. Néha valami elkószált rizómavég kidugja a fejét ősszel, ferdén és vékonyan. Vagy ha a májusi kihajtásokat nagyon durván kiirtották, akkor nyáron kitol még szárakat a tő.
Ritkításos kiásáskor kb. 30 cm mélyre kellett menni, de mondom, én nem határoltam, ha túlnőtt a kívánt helyen, azt szedtem ki: ásóval a tarackolt hajtást át lehetett vágni, a földet kicsit lekaparva róla. Távolságban nem mászott el évente arasznyinál tovább, nem hiszem hogy ehhez kéne a hordó...
Karónak jó, 2 évig biztosan használható, utána már törik-morzsálódik, de ha van utánpótlás, nem gond.
A kivágott bambusz sokkal jobb karónak: tartósabb, esztétikusabb, hajlékonyabb (az elmúlt hetek szélviharait az ehhez kötött paradicsomok simán átvészelték).
De mint írtam, a bambusszal komoly félelmeim vannak.
Nagyon köszönöm, hogy tájékoztattál a tapasztalataidról. Nem díszkertbe lesz a nád, csak karónak akarom használni, igy jó lesz az évente történő visszavágásos művelés. Közben már levágtam a hordót 70 centinél. A maradék 30 cm. Ha azt köré teszem nem megy ki alatta? Milyen mélyen tarackol ez az olasz nád?
Nem vagyok hozzáértő, viszont mindkettőről évtizedes tapasztalataim vannak, talán segít.
Olasznád előnye, hogy nem kellett neki brutál határolás(szerintem felesleges a hordó), évről évre terjedt, de csak a tő mellett. Ami fölösleg volt, pár centis kibújásakor ki lehetett szedni lazítással/ásóval, tehát kordában tartható volt. Hátránya, hogy télen leszáradtak a levelei, csúnya lett. Ha nem is fagyott el, következő évben kusza oldalhajtásokat hozott, még csúnyább lett. Inkább évente csonkig visszavágtuk, gyorsan visszanőtte a régi formáját újból a föld alól, nyáron jól nézett ki... de télen zörgött-szemetelt, a télvégi visszavágás után meg meg pár hétig üres folt volt, míg elkezdett nőni.
Bambusz szebb, télen-nyáron. De brutálisan tarackol, pedig anno beton volt körülötte, de megtalálta a legkisebb ellenállású utat. A közelében hiába szedem ki, találtam már 5m-re kihajtottat is, ott fel lett szedve a föld, ujjnyi vastag cucc ment kb. 15centire a talajfelszíntől odáig... szörnyű volt, néha rémálmaim vannak miatta, mikor tör ki a szomszédban. De annyira légies, és egész évben szép, árnyékol-takar. Most is napi harcban vagyok magammal, maradjon, vagy menjen innen, hogy ne okozzon kárt.
Aha. Talán az ő mehetnékje nem társul akkora leleményességgel, mint a bambuszrizómának.
Az olasznádról annyi ismeretem van, hogy amikor Rómától egyszer mentünk le Nápoly felé, egyre magasabbak és életerősebbek lettek az útszéli elvadult olasznád-állományok. Mondjuk a mandulafenyők is ugyanígy, láthatóan jobban tetszett nekik is a délebbi klíma.
Hát ha egy (földbe süllyesztett) hordóba ültetsz Phyllostachyst, az onnan ki fog jönni. Ha 30 centisre hagyod, akkor hamarabb, de ha meghagyod az egész hordót határolásnak, akkor is. A Phyllok nagy területet igényelnek; megoldják, ha nem találnak.
Ha valami kisebb jószágot raksz bele, akkor még oké.
A (napot kedvelő) Phyllostachysok között vannak olyanok, amik az alsó egy-másfél méteren nem hoznak ágakat és lombot, azaz át lehet látni a szárak között. Ami a talajszinttől kezd takarni, az (pár egyéb mellett) a Ph aurea. Ez könnyen beszerezhető faj. Célszerűen ne a New Gardenben, hanem a hozzád közelebb eső néhány dedikált bambuszáruda egyikében vásárolj.
Sziasztok. Szeretnék bambusz sövényt nevelni. Kb 30 és 40 méter hosszú 60 cm mély és 50 cm széles lenne. A teljes mélységben pvc-linoleum vagy hullámlemez lenne az oldalfalakhoz rakva . A kérdés hogy ti , hozzáértők hogy csinálnátok . Jó e a határoló anyag ,a méretek,milyen fajta bambuszt ,mekkora távolságokra ,kifejlett növény vagy rizómák , mennyi idő alatt alkotna látványos illetve átláthatattlan falat .A szomszédok romos csirkeszaros portáját szeretném takarni ,a szélben susogós csodákkal.
Gondolom a "kifejlett bambuszt" a föld feletti részére értetted. Nos átültetésnél a rizóma mérete számít, mer ha kiásol egy nagy bambuszszárat minimális rizómával és gyökérzettel, azt hiába vágod vissza, nem lesz új tő belőle mert nincs a rizómán "szem", azaz rügy, amiből új növény és rizómaháló tudna fejlődni.
A bambusz ugyanis először egy kiterjedt földalatti rizómahálózatot fejleszt és majd abból hoz szárakat...
De, hogy a kérdésedre válaszoljak, át lehet ültetni egy kifejlett bambuszt, de kell legyen kb méteres rizómája és vissza kell vágni a szárat/szárakat. Nem földszintig, hanem az alsó 1-2 ág fölött. Egyrészt, hogy ne párologtasson sokat, másrészt a szél ne döntse ki, de azért tudjon kicsit fotoszintetizálni.
És legalább 1-2 hónapig locsolni kell. Legyen nedves de nem sáros a földje...
Visszakerestem itt a fórum hozzászólásai közt jó pár évre, de nem találtam arról hozzászólást, hogy a levágott bambusz-szár az beleaprítható-e komposztba?
Vagy ha elássuk, akkor ugyanúgy felbomlik egy idő után, mint egy elásott gyümölcsfaág, és némi tápanyagot ad vissza a földnek?
Igen sok levágott szár gyűlt össze, nem tudjuk mindet felhasználni a kertben zöldségkarónak, egyébnek, innen jött az ötlet, hogy utánajárok.
Sziasztok! Pleioblastus pygmaeus-al kapcsolatos tapasztalatok érdekelnek. Van, kapott határolót, viszont ronda lett (a határoló, nem a bambusz). Támadt most egy olyan kósza ötletem, hogy levágom a talaj fölötti részét a határolónak. Van egy kis szintkülönbség mivel a terep rendezés később lett megcsinálva. Szóval a levágáson kívül megcsinálnám lejtősre a felszínt. A fő kérdés az, hogy ez a fajta bambusz hajlamos-e átmenni a talajszint fölött? Ill, ha átmegy, akkor fűnyíróval kordában lehet-e tartani? (Füvet tervezek köré vetni.) Mit gondoltok?
Akkor azért úgy érzem, nem nő úgy, mint a paszuly, hiába ér az égig. Amúgy ez a dulcis épp elég túlméretesnek tűnik egy átlagos kertbe, pláne szomszédi szemmel.
Talán úgy módosul akkor a kérdés, hogy a nem ehetőknek van esetleg valami előnyük?
Elég sok phyllostachys hajtáscsúcs fogyasztható (pl direkt az egyiket Ph. dulcisnak is hívják, nyilván nem véletlenül), de nem igazán lesz értelmezhető mennyiség egy kiskertnyi ligetből. Az is csak tavasszal, pár hétig. És akkor abból nem lesz hajtás, nem nő a liget. De érdekességnek persze lehet.
Összeszedtem ismét pár gondolatot a bambuszokról, mert még mindig sokan rettegnek tőlük. Félnek, hogy nem tudják majd megállítani és házakat fog lerombolni. https://youtu.be/Na0e-GZEksw
Sasa Tsuboiana-nak milyen határoló ajánlott? Milyen mélyen terjed?
Egy esővízgyűjtő IBC tartályt szeretnék körbeültetni, mert így most elég ronda és jól jön az árnyékolás a tartálynak. A talaj homok, a helyet kora reggel és délutántól napnyugtáig süti a nap.
A tartály 180 cm magas, olyan nagyon ne nőljön e fölé, mert elveszi a kilátást az ablakból.
Ha tudtok alkalmasabb bambuszt erre, örömmel veszem.
Érdeklődni szeretnék (eddig nem volt dolgom bambusszal), hogy van-e olyan Magyarországon elérhető, fagytűrő, nem tarackoló bambusz vagy ez csak legenda és mindegyik agresszívan, tarackolva terjed? Ha van, akkor esetleg ebből is létezik 4-5-6-7-8 méterre növő fajta?
A telep széléről válassz ki kisebb hajtásokat és földlabdával együtt szedd ki őket. Minél sértetlenebb és nagyobb a földlabda, annál biztosabban el fogja tudni látni a hajtást vízzel. Nem baj, ha a hajtás nem túl nagy, ha magára talál ültetés után, hamar behozza.
Segítséget szeretnék kérni, mert ugyan olvasgattam a fórumot, de nagyon kezdő vagyok a kertészkedés témában (is). Egy közeli telken van egy elhanyagolt, óriási bambuszerdő, kb. 8-10 méter magas karvastagságú bambuszokkal. Annyira gyönyörű, hogy elhatároztam beültetek vele egy részt a kertemben. Sajnos nem tudom, hogy kellene szaporítanom. Tavaly már próbálkoztam vele. Kiástam egy gyökeret,amin voltak már hajtások, de nem maradt meg.
Tudna valaki nekem egy olyan videót belinkelni - esetleg leírni -, ahol pontosan bemutatják, mit kell kiásni? Előre is köszönöm a segítséget. :)
Érdeklődnék kedves fórum társaiktól hogy valakinek esetleg valakinek van Moso vagy Madake fajta bambusza azért ez a fajta érdekelne mert tradicionális íjjakat készítek és alap anyagnak kellene! Akinek van esetleg jelezze! Köszönöm!
Szerintem beszorítva arra a fél-háromnegyed négyzetméterre jó ha 3 méteresre felnőne. Ráadásul állandóan locsolni, tápozni kellene mert gyorsan kiszívná a vizet, tápanyagot abból a kis határolt földből. Aztán mint egy fal korlátozná a légmozgást is a kertben, így jobban megszorulhat a meleg a bambuszsorok között, ami megint nem lenne jó a többi növénynek.
Szóval tényleg nem ez a jó megoldás. Akkor már inkább néhány gyümölcsfát ültessen az ágyásokba (olyat amit nem nagyon kell permetezni) vagy akár díszfát amit tényleg nem kell vegyszerezni, ha nem akar mesterséges árnyékolást telepíteni...
Hát épp meg lehet csinálni, de egyrészt marha sok munka, és a bambuszhatárolás sose 100%-os projekt, másrészt lesz pár év, mire felnő megint hat méterre, harmadrészt a nyári meredek napsütésben ez a hat méteres bambuszfal se fog 3 méteresnél szélesebb árnyékcsíkot adni.
Ha az árnyék a fontos, négy akácoszlop és rá nádszövet vagy raschel-háló. Ezt is meg lehet szépre csinálni, a nád például korrektül néz ki, az oszlopra meg lehet futtatni valami gazt, clematist stb.
Van a kertünkben egy bambuszcsoport, kb 6-8m2, már vagy 15 éve. ( a nevét nem tudom, 6-8m magasak) Körülkerítve nincs, amit most elért magától érte el, illetve évente kétévente le van vágva, jól jön támasztókarónak, keretnek máshoz.
Idén a forró nyár miatt egy csomó egyéb növényük vagy kiégett, vagy nem tudott megfelelően fejlődni a meleg miatt.
Az jutott eszembe, ha bambuszsort ültetnék több helyre is, kelet-nyugati irányban, hogy pár év alatt megnőve tartson némi árnyékot a többi növény ágyásának ? A terv az hogy kb 25 cm széles, és 2-3 m hosszú árok, alulra trágyával, oldalra körülkerítve műanyag hullámlemezzel, hogy ne terjedjen - ahogy kell.
Hatásos lenne e szerintetek, amolyan árnyéktartónak?
Sziasztok ,új vagyok itt a fórumon. Én is elkaptam a bambuszlázat úgy 15 éve,azóta is imádom őket.Van 5 fajtám, szép nagyok is.
Most próbálok egy Bambusa ventricosa-t beszerezni,itthon nem nagyon találtam eladó növényt.Magokat rendeltem külföldről,majd azzal próbálkozok.Valószínű csak lakásban marad meg nálunk.
Van valakinek ilyen bambusza ? tapasztalata vele?
Egy másik amit keresek Phyllostachys aurea. Ha van valakinek ilyen eladó érdekelne,vagy esetleg cserberélni. Ami nekem van, Nigra ,Nigra henonis ,Viridis,Iridences,Vivax aureocaulis
Ha nagyra növőt akarsz, vegyél a Phyllostachys bambusoidesek közül. Azok nem annyira erőteljesen másznak, mint a többi Phyllo. Cserébe némileg fagyérzékenyebbek.
Délelőtt elmentem egy kertészetbe, ahol többféle magasra növő télálló bambusz is volt...az eladó kedvesen megmutatta, hogy ezek a bambuszok simán kibújnak a dézsa alján lévő lukakon, és észrvétlenül elindulnak hódító útjukra...és félredöntve megmutatta a dézsák alját...bizony mindegyikből bújt kifelé...
Hát erről letettem...
Mutatott olyan bambuszt ami nem szökik szerte-szét, de az árát meghallva nem vettem meg..
"a szomszédból málna bújt át, azóta boldog málnatermesztő vagyok"
Nyugi, nem ellenfél a bambusznak a málna. Simán kiöli ha egyszer összekeverednek. Nálam a 3-5 cm vastagságú akácokat, de még a kökénybokrokat is "megfojtotta" pedig azok gyökérzete mélyebben van...
hát igen, ez a dézsából kibújás a gond...a dézsa magassága 60 cm. Tehát ilyen mélyen kell átbújnia a gyökérnek...ezekszerint ez nem akadálya a terjedésnek.
..pedig valamivel meg kellene akadályoznom, hogy a kerítés felé terjedjen. (a szomszédból málna bújt át, azóta boldog málnatermesztő vagyok)
Bambuszt szeretnék ültetni(pontosabban télálló bambuszt)...azt hallottam/olvastam, ha jól érzi magát a kertben, akkor terjedrendesen..ezt megelőzendő, a bambusztövet hatvanliteres műanyag dézsábamültetném, és ezt leásnám a végleges helyére(ásott kút közelébe) a dézsa alját néhány helyen kifúrnám, hogy ne álljon az alján a víz..
Rostált, marhatrágyával, kertifölddel kevert komposztált talajkeverékbe ültetném, némi NPK-val keverve(vagy egy marék pétisóval)..
Őszintén megvallva reménykedem, hogy ez így működne...csak ezt a bambusz is tudni fogja?
Szerintem nálunk nem fog működni. A bambuszbnak télen is kell víz (akkor is párologtat), attól meg szétfagy a dézsa. Arról nem is beszélve, hogy ha átfagy a földje, akkor jobban megsínyli a telet, nincs folyadék utánpótlás a szárakban. Ezért kell takarni a tövet. A dézsával nem lenne baj amúgy, maximum a korlátozott gyökérzet miatt nem fejlődik annyira.
Ugyan már nagyon régóta nem szólt hozzá senki a fórumhoz, mint újonnan rálelt lelkes bambusztartó, szeretnék csatlakozni a beszélgetéshez, remélem még olvassa valaki.
Bízom benne, hogy kapok is választ kérdéseimre, ezért megkérdezném, hogy a Fargesia Spec. Jiuzhaiguo 1, ill. a Fargesia Rufa ha dézsába teszem, mennyire lesz neki jó télire? Valamint arról is kérdeznék, hogy van-e valakinek agyag dézsában bambusza, és hogy a legcélszerűbb belehelyezni a bambuszt, elég-e, ha beleömlesztettem a tápanyaggal kevert földet és belehelyeztem a bambuszt, nem fog-e elfagyni így a télen, kellett volna az aljára még raknom valamit (köveket), vagy így szimplán földdel is megfelel, és fog-e eléggé fejlődni így a dézsában, vagy jobb lenne ha inkább a kertbe tenném? Válaszokat előre is köszönöm, üdvözölve minden bambusz rajongót!
A kertemben találtam kb. 15 szál bambuszt. A szomszédomtól jött át, kb. 5 méterre vannak a keritéstől. Szeretném beazonosítani és szaporítani. Kb. 4 méter magas, a szár átmérője 4 cm. Színe sötét zöld. Levelek nincsenek rajta. Van viszont kb. 8 db hajtás 1 méter fölött.
Ez a három kép okés is okuboinak. De azon, amin gyufásdobozt tartasz a szárhoz, nem ez a növény van. Valami félrenőhetett, vagy egyéb varázslat jöhetett közbe.
Amiket írsz, az rendben is van az okuboiról. Emlékeim szerint (öt éve nincs már ilyenem) a legtutibb jegy a levélfonák finom bársonyossága.
Sajnos ahogy akkor, nálam most is van belőle. Annyira enyhe volt az elmúlt két tél, hogy nem döglöttek ki.
És idén újabb bambusz kártevő is megjelent. Valamilyen levéltetű. Az ürüléke ragacsos, ragadnak a bambuszlevelek a felettük lévő leveleken lakó és ürítő tetvektől. Olyanok mint a normál levéltetű, csak fehéres átlátszók.
Szóval ez a két kártevő keseríti meg a bambuszaim életét.
Tuti, hogy most az elmúlt 2-3 évben kerültek be valahogy.
Alighanem igazad lehet és ez tényleg nem okuboi. Viszont akkor valami "zavar van az erőben", mert úgy 5 éve pont ti határoztátok annak, ugyanis eredetileg moso-nak vettem a "Kertészlánytól" a neten.
Tény, hogy a levelei a mellette lévő sulcata leveleinél 40-50%-al hosszabbak és szélesebbek. A rakéták borítólevelei barnáslilák sötétebb pöttyökkel. Az oldalágak kibontásakor szinte lapos, "2 dimenziós" a növény, olyan mint egy "kivasalt fenyőfa". A lomb súlyától a második évtől meghajlik, lekonyul a szára, pedig elég vastagfalú.
Szóval most akkor kellene valami új meghatározás, hogy mi is valójában...
(Tippelem, hogy talán Ph. viridiglaucescens lehet?)
No offense, de szerintem az első képen valami phyllostachys van. Az okuboi nem lesz ekkora, se vastagságban, se magasságban. Az ágai is máshogy jönnek ki a nóduszoknál. A leveleinek a fonákja bársonyosan szőrös. És a levelei egy mérettel nagyobbak (szélesebbek) a phyllokéinál.
Ez okuboi:
Itt meg egy tágabb képen középen az okuboi, jobbra a s. fastuosa az egyenes száraival, balra meg valami phyllo.
Már ültetéskor szeretném határolni, hogy később ne legyen gond. Egy 3x2 m-es területre tervezem ültetni. Egyelőre információkat gyűjtök, még nem rendeltem meg.
Hogy a yashadake mennyire terjed azt nem tudom, de a S. okuboi rokona megy mint a gyorsvonat. :)
Nálam (még) szabadon vannak engedve a bambik és 5 év alatt az okuboi kb kétszer akkora területet foglalt el mint a Ph. aureosulcata.
Ráadásul az okuboi így szabadon kiritkul, ami azt jelenti, hogy 40-50 centinként vannak a szárai. (Az esetleg közelebb lévők elszáradnak még fejlődés közben vagy 1 évesen.) Szóval nem igazán értem miért hívják sövénybambusznak mikor átlátható a "dzsungel", de így legalább a kutya tud közöttük szaladgálni. :-)
Még nem néztem milyen mélyre megy le, de alapból szerintem mélyebben lehetnek a rizómái mert a hajtásai kb egyszerre jelennek meg tavasszal a sulcataval de sokkal intenzívebben növekszik, amiből én arra következtetek, hogy mélyebben, a vizesebb talajrétegben lehet. Igazán akkor lesz érdekes a mélység, ha majd határolom, hogy alul vagy felül akar kiszökni...
Az okuboi egy vastagabb tavalyi szára. Háttérben látszik a "sűrűsége".
Tőle pár méterre a vele egyidős Ph aureosulcata tő
Másik kérdésem, hogy itt (Albertirsán), nagyon homokos, kavicsos a talaj. Érdemes feljavítani valamivel, azon kívül, hogy teszek az ültetőgödörbe marhatrágyát?
Félreérthetően fogalmaztam. Azt akartam leírni, hogy nálam a második évi új hajtások már kb. elérik a végleges méretet, a következő években már nem igazán nőnek nagyobbra az új szárak. Lehet, hogy ez amiatt van, hogy nálam szűk helyre van beszorítva és a rizómák nem tudnak úgy fejlődni mint ami potenciál lenne bennük
Azt vettem észre, hogy a hajtások száma, magassága inkább évjárat függő, idén pl. jobb az indulás, mint tavaly volt. Egyébként most hétvégén jöttem rá, hogy mégiscsak két fajtám van. Vagy 4-5 éve kaptam egy másik tövet, ami nehezen indult be, nagyon nem is nézegettem, csak ráfogtam, hogy az is ugyan olyan, mint ami már volt eddig is. Most néztem meg alaposabban és a szár színezetén látszik, hogy ez más fajta lesz, a sárga száron rövid és keskeny zöld sávok vannak. Méretben, levélzetben nem sok különbséget látok, de ez a csíkozás feltűnő.
Majd teszek fel fényképeket hátha tudtok segíteni a beazonosításban.
Álljunk meg egy szóra. A bambusz kihajtott, kifejlődött szára a következő év/ek/ben már nem nő tovább, hanem minden évben ÚJ, az előzőknél vastagabb, hosszabb szárakat növeszt, míg 5-6 éves korában el nem éri a fajtára jellemző maximális méretet. Tehát a tavalyi hajtások már nem lesznek nagyobbak, vastagabbak, csak dúsabb lomb lesz rajtuk és szilárdabb, erősebb lesz a száruk. Nem kell és nem is szabad évente levágni az előző szárakat, mert az visszaveti az egész tövet a növekedésben.
3 éves korában éri el az a bizonyos szár a szilárdsága maximumát és utána - általában 4-5 éves korában szokták kivágni és hasznosítani. Közben persze minden tavasszal jönnek az új és vastagabb szárak...
Természetesen mint minden növény esetében a talaj, a tápanyag és az öntözés (ha szükséges) is befolyásolja, mekkora lesz a bambusz.
Nem egészen Csongrádon vagyok én sem, hanem Csanyteleken. (Csongrádtól Szeged felé 15 km.)
Most nem igazán jó bambuszt kiásni és átültetni, mert éppen szárnevelés közben vannak. Nagyon megsínylik ilyenkor a bolygatást. Na nem annyira az anyatő, hanem a kiásott növény.
Egyébként Ph. aurea, Ph, aureosulcata, Ph. nigra, Ph. nigra boryana és S. okuboi van nekem ami eléri vagy meghaladja a 3 cm-es szárvastagságot.
Aureából van vödörben 2 éve egy tő (szegény már nagyon menne szabad földbe), így azt bármikor el lehetne vinni.
Nigra és Nigra boryana töveim még kicsik, de 1-1 adagot azokból is tudok adni.
Aureosulcata és Okuboiból meg szinte "bármennyi" kiásható...
De mint írtam, jobban jársz ha vársz vele nyár végéig, kb augusztusig.
Nem tudtam pontosan, de sejtettem, hogy kell neki egy kis idő, mire kifutja magát. Az enyém egyébként már a második teljes évben elég nagyra nőtt, onnantól kezdve már nem sokat változott. Neked milyen fajtáid lennének eladók?
Egyébként a Csongrád pont jó, a feleségem családja nem túl messza lakik onnan.
A 3 cm-es szárvastagság nem olyan nagy. Én is tudok adni 2-3 olyan fajtát, amelyik ennél vastagabb lesz és -8 m magas, ha Csongrádot is útba tudod ejteni.
Azt ugye tudod, hogy egy bambusztőnek 5-6 évre van szüksége, mire ezt a méretet produkálni tudja?
Nagyjából úgy tudnám meghatározni, hogy kb. 3 cm szárvastagság fölötti fajtákat keresnék és méretben nincs felső határ.
Szép nagy területem lesz, szeretnék egy ligetes részt kialakítani, illetve ha már lesz bőven, akkor tervezem majd a szárak használatát is, pl. növénykarónak, esetleg kisebb fóliasátor váznak, vagy ha már tényleg lesznek erős, vastag szárak, akkor egy fillagória vázát is megpróbálnék kialakítani bambuszból. Talán én kevésbé, de a női részleg biztosan kipróbálná a rügyeket étkezési célra is.
De a gyerek is nagyon rakoncátlan...
Volt valamelyik fajta amiről azt írták, hogy a kedósok gyakorló kardja készül belőle, illetve a másikat meg is találtam Phyllostachys angusta a leírás szerint ebből is készítenek küzdő botokat.
Nálam nem ez lenne a célterület, de feltételezem, hogy ezeknek különlegesen erős szára lehet, ezekre például kíváncsi lennék
Cserélni még nem nagyon tudok, mert csak egy fajtám van, és azt sem tudom meghatározni, hogy milyen, de persze szívesen vásárolnék a fórumtársaktól is ha logisztikailag megoldható
Én Hajdú-Biharban élek, Békés, Szeged, néha Nógrád kb. errefelé szoktam mozogni
Ha leírod konkrétan milyen fajtákat keresel, talán itt is akad aki tud adni és valószínűleg olcsóbban.
Persze ha "meglátni és megszeretni" alapon fogsz dönteni, akkor megéri egy ilyen nagyobb kertészetet meglátogatni. Akár még családi kirándulásnak is megteszi - feltéve ha van idő és mód barangolni a bambuszok között...
Köszönöm a segítséget. Beszéltem a tulajdonossal, ha munka kapcsán nem jön közbe semmi, akkor holnap el is megyek hozzá. Viszont a honlapon szereplő árak már nem akatuálisak, sajnos.
Tudnátok abban segíteni, hogy Gyuláról milyen áron lehet vásárolni bambuszt? A honlapon árra vonatkozó információt nem találtam, próbáltam volna regisztrációval is, de az jelenleg nem működik.
Nem vagyok tájékozott a fajták között, szeretnék legalább 3-4, sőt több fajtát nevelni, előnyben a nagy méret és a vastag szár.
Nekem olyan 10-12 éve van egy, kb. 4 méter magasra növő, 2-2,5 cm szárvastagságú fajtám, gondolom az ami a legelterjedtebb az országban. Nagyon szeretjük, télen különösen jó nézni, ez az egyedüli zöld szín a környéken. A 2-3 éves törzseket a konyhakertben használjuk fel, pl. paradicsomkarónak.
Ősszel költözni fogunk, az új helyen igazán nagy udvarunk lesz, oda szeretnék új fajtákat ültetni. Mindig is szerettem volna saját kis bambuszligetet, ahová ki lehet ülni kávézni (sörözni), vagy csak szimplán gyönyörködni.
Ha sikerülne vastagabb szárú fajtákat is nevelni, akkor az a terv, hogy pl. szőlőlugas, esetleg kisebb fóliaház vázát csinálnám meg bambuszból, de egyéb ötleteim is vannak, szeretek barkácsolni.
Korábban már próbálkoztam külföldről rendelt magokkal, mondhatni nulla eredménnyel.
Hajdú-Biharban lakom, de munka miatt viszonylag mobilis vagyok. Ha lenne valaki aki cserélne töveket, akkor a valószínűleg meg tudnám oldani a szállítást.
"A múlt héten kb. 3 méterre megjelenő rakétákat a bokor felé kiszedtem"
Ezzel már meg is adtad magadnak a választ, vagyis tarackol, tehát határolni kell.
Ugyan a képek alapján nekem nem sikerült egyértelműen beazonosítani a fajtát (talán Ph. aureo vagy Ph. aureosulcata), de az tuti, hogy terjedő tövű, mert a "bokorbambuszok" az anyatőtől már fél méterre sem hoznak új rakétákat...
Ősszel vásárolt ház kertjében élő bambusz beazonosításában kérem segítségeteket. Korábbi tulaj semmilyen információval nem tudott szolgálni.
Van egy szép kis bokor, ezt fotóztam, a leveleit is próbáltam külön, néhány különálló hajtást is. A múlt héten kb. 3 méterre megjelenő rakétákat a bokor felé kiszedtem, a kitermelt rizómát is fotóztam.
Egy megerősítést szeretnék, hogy ez a bambusz a tarackos fajtából való, azaz vagy határolom, vagy mennie kell. Túl közel van a szomszéd nem éppen stabil épületéhez, illetve járdához, térkőhöz.
Nem mennek ezek 20 centinél mélyebbre. Egyszer körbetekertem néhány kisebb pleioblastust azzal a nyomottmintás vízszigetelő hdpe-vel, arasznyi mélyen, bent maradtak.
Terjedni terjednek amúgy, én magamnak határolnám. (De amikor régen ültettem, nyilván nem határoltam. :D)
Végignéztem a 2011-es hozzászólásaidat a témában és nem találtam az említett linket. Lehet, elkerülte a figyelmem. Be tudod linkelni újra?
Másik csoportban kaptam egy olyan választ, hogy felesleges határolni, egyszerűen nyírjam le a nem kívánt területre ért hajtásokat. Ez működhet, vagy túl kockázatos? Ha nem veszem észre időben, az gondolom probléma lehet.
Pleioblastus pygmaeus határolásával kapcsolatban érdeklődnék, hogy van-e olcsóbb és hatékony módja a HDPE lemeznél? Elég vékony a rizómája, ezért bízom benne, hogy más is megfogja.
Igen, így műxik ez. Magamnak én csak kíváncsiságból csináltam, hogy a pvc-t teszteljem. Egy normál soknégyzetméteres bambuszos esetén azért eltelik egy adag idő, mire nem férnek el a rizómák.
Addig míg a rizóma/talaj arány jó, addig szerintem nem is lesz baj vele. A gond akkor fog kezdődni, ha már szinte csak rizóma lesz a határoláson belül - mint a konténeres bambiknál és akkor már átfúrja, szétfeszíti. Persze valószínű idővel a "rendes" vastag határoló fóliát is szétnyomja, mint ahogy a betont és egyebeket.
Egy rendes eső után megszívja magát vízzel a rizómatömeg és repeszt mindent. (Anno a piramisok kőtömbjeit is a lyukakba dugott fadarabok locsolásával repesztették.)
Három éve kísérletképen az ebben a boltban (is) forgalmazott víztiszta, kemény PVC fóliából a legvastagabbat (asszem 0.7 mm) tettem le egy shanghai 3 köré. Eddig nem mászott ki. Nem ástam még körbe, nem látom, mi van a földben.
Ezt méter széles tekercsben adják, félbe lehet vágni; vagy bátrabbak harmadolhatják is.
Szokás a fóliát nem függőlegesen, hanem kifelé dűlően lerakni, hogy ha a rizóma megindul lefelé és a fólia megvezeti, akkor befelé kanyarodjon.
A puha/lágy anyagú fóliák nem válnak be, a DuPont se.
(Bocs a pirosért, évente tucatnyi ilyen kérdés van.)
Györékcsapda. Gondonlom lerágott csont itt a forumon. Visszaolvastam becsülettel 1-2 hetet de inkább megkérdezem (újra)
Egy megbetegedett 40 méter hosszú sövény helyett szeretnék egy stabil örökzöld falat. Az óriási bambusz választék egy kicsit már elbizonytalanított, de a gyökércsapdák méginkább! A rövid googlizás után megtalált 20ezer forint / 5 méteres lemezeknak van más (biztos) alternatívája? Van egy jól bevált módszer itt a csoportban? Valóban a 70centis mély szegélyben kell gondolkozni?
Ha 300ezer forint lenne az előkészítés akkor inkább neki sem állok a növény kiválasztásnak.
Üdvözlöm. Kezdő kertépítő vagyok és pont ezt a fajtát keresem,mivel nem kell határolni a tarackolás miatt. Szívesen vennék én is belőle 1-2 cseréppel ha lehetséges. Köszönöm
Fargesiák bírják az árnyékot, valamennyire a Pseudosasa japonica, az Indocalamusok és a Sasák is (ezek maradnak ebben a mérettartományban), bár utóbbiak nálam nem annyira szeretnek növekedni is, ha nem kapnak legalább valamennyi napot.
Fargesiából a murielaével van tapasztalatom, az egy aranyos sűrű zöld tömött bokor lesz, 2 méter körül, a 'jumbo' verzió feltehetőleg még magasabbra nő meg. (Fargesiákat nem is kell határolni, nem másznak szét.)
Sokan beleesnek a mageladók csapdájába, hogy a "hatalmas" moso nálunk is megél. Nos inkább csak éldegél - ha egyáltalán kikel, 1-2 év alatt megerősödik bent cserépben és utána valami nagyon szerencsés helyre kiültetik. Viszont nagy akkor sem lesz, inkább csak olyan közepes - jó esetben...
Javaslom keress másik fajtát, fajtákat. Itt van például rögtön a bejegyzésed alatt eladó "shanghai-3" ami finom és tuti bírja.
Vagy ha délalföldi vagy, fagymentes időben tudok felásni és adni nagy aureosulcata és esetleg kisebb, később "termő" nigra boryana rizómákat, aureosulcataból akár 4-5 m-es szárakkal - ha valahogy el tudod vinni... :)
A bambuszokat a magyar nyelv "bambusznád"-ként emlegeti, de nem klasszikus vízben álló növények, mint azt a "nád" szó hallatán gondolnánk. Tény, hogy szeretik a nedves talajt, de befulladnak a túl sok víztől...
Mindenképp fúrj pár lyukat az edény alján ha hosszútávon bármilyen növényt akarsz benne tartani. (Ha csak átmeneti, pár hetes megoldás, akkor óvatos locsolás mellett nem kell "tönkre tenned" az edényt.)
Viszont ha kemény tél lesz és teljesen átfagy a talaj az edényben, azt lehet nem éli túl a bambusz. Jobb lenne télire a kertben az edény pereméig földbe ásni és mivel friss ültetés még takarni is a tövét. De mindenképp valami védettebb helyre tenni és betakarni a szüretelő kádat...
Kifejlett, 3 méteres példányokat kaptam/vettem. Fedetlen teraszra kerülnek szüretelő kádba (85cm átmérő, 55 cm magasság).
Az edény alul zárt. Nagy esők után előfordulhat, hogy állni fog benne, rajta a vízt. Ezt szereti, vagy lyukasszam ki az edény alját, hogy ki tudja engedni a vizet?
Igen, valóban ez lesz. Köszi a segítséget. Remélem sikerül majd megszabadulnom tõle, mert szinte az összes levél ilyen lett pár hónap alatt. Sok sikert ehhez neked is!
Huh! Speciális bambusz kártevő megjelenésére nem is gondoltam...
Bambusz pókatka. Vajon ezt honnan illetve még fontosabb, hogy hogyan hurcolták be. Persze sejtem, hogy külföldről behozott bambuszokkal érkezett, de hogyan terjedhet. Madarak vihetik át egyik helyről a másikra? Vagy mindketten ugyanott vásárolhattatok bambuszt? Keményebb teleket túlélheti?
De legalább a leírásokat olvasva van permetszer ellene, bár az atkafajoktól elég nehéz véglegesen megszabadulni. :(
Az angol leírásban szereplő hatóanyag alapján ezzel kellene lefújni egyszer illetve pár nap múlva ismételhető. (Ha nagyítós vizsgálat mutat még élő atkákat.)
Ugyanilyen a jelenség nálam is. Nem tudom milyen kártevő lehet, idén jelent meg. Sokszor a foltok alatt, a levél fonákjának a szélén kis pókhálófélét is készít valami.
Levélaknázó szokott hasonló foltokat okozni több fajta növényen, de bambuszon még nem hallottam róla (persze attól még lehet.) Ha pergamenszerűen átlátszók a barna foltok, akkor ő a bűnös. Mondjuk elvileg vékony csíkoknak is kellene lenni aknázó esetén...
Nagy melegben, erős napsütésben nem locsoltátok esetleg vízpermettel a lombját? Az is okozhat még hasonló tüneteket, mert a levélen maradó vízcseppek lencseként összegyűjtik a napsugarakat és alattuk "megég" (túlhevül) a levél és később azok a foltok elszáradnak.
Lehet még valami vegyszer is. Mondjuk a szomszéd permetezte a gyümölcsfáit és átsodorta a szél a permetet. Illetve nagyon hasonló tüneteket okoz a napraforgóra használt érésfokozó szer, amit épp az elmúlt hetekben permeteztek (akár repülővel) - ha van/volt a közelben nagyobb tábla.
Szóval több esélyes a dolog, így elég nehéz megmondani...
Viszont sajnos ezekben a levelekben "gyönyörködhetsz" még egy jó ideig, mert egy részük akár 2 évig is fenn maradhat, igaz a jobban károsodottak valószínű pár hónap alatt lehullanak...
De várd meg, hátha van még más vélemény, tapasztalat is.
Déli tájolású lejtős vályogtalajon kertészkedem. Nem könnyű, majdhogynem lehetetlen. 16 éve, mikor belekezdtem, ültettem sok díszfát, amik sajnos nem bírták. Legutóbbi nagy kudarcom a tavasszal ültetett nyárfák. A bambusz nagy kedvencem, bizonyította ellenállóságát.
Durr bele a neve. :-D Van benne nitrogén, kálium, foszfor és még a jó ég tudja mi minden. Mondhatnám, hogy maximalista vagyok, de nem. Ezekről olvastam, hogy milyen hasznos és hogy sajnos sokan kidobják. Gondoltam akkor mehet együtt is.
Sokszor megelőzöm a koromat, lehet ez is "reklámozott", nyerő recept lesz 10 év múlva. :-D
Mi ennek a "trágyalének" a neve? - Mindent vagy semmit? :-D
Furcsa egy recept az biztos. A fahamu lúgos, a KV zacc savas, szóval - ha a mikroelemeket nem számítjuk, majdnem ugyanott vagy vele, mint ha tiszta vízzel locsolgatnád...
Én nem trágyáznék, mindjárt itt a tél, a növények bemásznak nyugalomba, nem hiányzik nekik, hogy meginduljanak.
Az a koktél, amit írsz, amúgy is eléggé szedettvedett. Banánhéjt meg kávét komposztba lehet tenni, de locsolásra hogy használod?
Egy tisztességesen begyökeresedett tő növekedni fog szépen a maga tempójában, és akkor az esetleges őszi, tévedésből hozott hajtások elvesztése (metszőolló vagy téli elfagyás révén) nem fogja megviselni különösebben. Vagyis lényegtelen, hogy féltucat őszi hajtással mit csinálsz.
Szerintem várj tavaszig új földlabdás tő ültetésével. Így az eredeti helyén garantáltan áttelel a(z elhozandó) tő. Illetve tavasszal több kedve lesz megindulni és gyökeret ereszteni egy földlabdás tőnek, mint most ősszel.
Persze ha marhanagy, sértetlen földlabdával sikerül átültetni és takarod is még lombbal a tövét télen, akkor mehet most október-novemberben is.
Azok az 1 méteres kis bokrok tökéletesek átültetésre. Azévi friss hajtást, ami éppen növésben van, úgyse érdemes kiásni.
Tavasszal menj majd rá azokra az idén nőtt 1 méteresekre, az pont jó lesz. Minél nagyobb és sértetlenebb földlabdával ásod ki, annál több esélye lesz életben maradni.
Ezt a tövedet meg, amiről írtál, ne aggódd túl. Ne locsolgasd minden szarral. Él, jól van, növekedni fog, minden banánhéj ellenére. :D
Köszönöm válaszod! Még nem mertem drasztikusan beavatkozni. Ha most vízben oldott trágyával locsolnám milyen hatása lenne? Segítene vagy inkább ártana a friss hajtásoknak? Vízben rohasztott csalán, banánhéj, fahamu, KV zacc és zeolit az összetevők.
Tavasszal elhoztam volna egy telep szélén növő rakétákat, de a tulaj tőben levágta (rossz helyen nőttek). Nyáron csak 1 méteres kis bokrokat tudott ott kinevelni. Várjam meg a tavaszt (amíg tol újabb rakétákat) vagy ősszel érdemesebb elhozni? Mi lehet ott a talajban? Tudok abból szép telepet nevelni?
Köszönöm válaszod! Tavasszal 2 ilyen majdnem vízszintesen növőt lenyomtam egy kis árokba és betemettem. Gondoltam legyökeresednek. Jól csináltam vagy inkább vágjam ki?
Lehet irányítani azokat a szálakat melyek csak kicsit ferdék. De óvatosan, mert ilyenkor még nagyon törékenyek. Viszont ami majdnem vízszintesen indul (első képen alul) nem érdemes meghagyni, mert valamerre mindig el fog dőlni a saját súlyától. Esőtől, dértől, hótól meg biztosan teljesen elfekszik.
Köszönöm válaszod! Több éve ültettem. Most tol 2 szál 160 cm és 1 szál 40 cm magasat. És van még 7 szál, ami gondolkodik, hogy merre menjen. Lehet ezeket irányítani? Ha kötözéssel felfele húznám, kinevelné a szárat?
Ha az idén ültetted, akkor ez akár természetes is lehet, de a korábbi csapadékos időszakot követő meleg megbolondította őket. A Ph. aurea nálam is nemrég hozott 3 új hajtást. Most kezd leveleket bontani.
A S. okuboi is minden nyár végén hoz új hajtásokat, ami vagy elfagy, vagy nem - de ő viszonylag fagyérzékenyebb.
Ne aggódj. Elvileg van legalább másfél hónapja az első nagyobb fagyokig, így még kifejlődhet rendesen...
Igen, négyzetkilométeres léptékben nyilván, de itt - ha jól olvasom - arról van szó, hogy a nyílt bejárat elől el kéne inkább rakni valami fal védelmébe egy sarokba, tíz méterrel odébb.
Én így, két fal sarkában teleltetem az edényes töveimet, és nem fagynak meg. (Viszont amikor csináltam nekik egy egy fólia-védelmet, akkor a napi hőingástól sok elpusztult.)
Meteorológusok szerint mindig a szélvédett helyeken van a leghidegebb. Ez megegyezik a saját méréseimmel, tapasztalataimmal. Persze ettől még lehet, hogy a bambusznak pont az a jó.
Szia, zöldelni fog télen, míg át nem fagy a talaj a ládában és közben párologtat. Ha a nap is kisüt, akkor a leveleknek annyi. A bambusznak talán nem. De nem fog örülni.
Ha nincs a láda védve a fagytól akkor a gyökere elfagyhat és elpusztul. Ha a földön van a láda, akkor célszerű körbe mellé húzni földet és felülről szigetelni pl vastag lombtakaróval.
Bissetii bambuszom van kb. 100x40x40 fa es muanyag ladakban.
Olvastam, hogy ez a fajta a leginkabb fagyturo fajok koze tartozik.
Kerdesem, szerintetek ladaban is van eselye atveszelni a telet? Fenyomulcsot rakok a foldjere, de teljesen nem akarom bebugyolalni mert kozpont helyen van a bejaratnal es szeretnem ha zoldellne egesz telen.
Szerintem is a gyökerénél van baj. Valami (mezei pocok, cserebogár pajor vagy lóbogár) lerágja a vékony gyökereit amin keresztül a vizet és tápanyagoz felszívná.
A helyedben én azt az egészségesnek tűnő szárat felszedném egy konténerbe minél nagyobb rizómával de úgy, hogy ültetés előtt a gyökerek közül vízzel kimosatnám az összes földet. Majd a konténerbe téve ugyancsak vízzel közé mosatnám az új, garantáltan pete és lárvamentes földet (bolti virágföld), és árnyékos helyen, gyakori öntözéssel (de nem vízbe fojtva!) megmenteném.
Ettől függetlenül az eredeti tövet is tovább gondoznám, locsolnám (szárát, levelét is, mert a bambusz ott is vesz fel vizet) és bevetnék valamilyen talajfertőtlenítőszert (gazdaboltban majd ajánlanak).
Ha megmarad örülsz és lesz egy eladó konténeres nigrád, ha mégis kipusztulna, tudod mivel pótolni...
Tanacsot szeretnek kerni, hatha mar valaki talalkozott hasonlo problemaval. Tavaly elott ultettem a kertbe P. Nigra bambuszt, tavaly csak egy-ket kissebb hajtast hozott, viszony iden mar tavasszal szepen beindult kb 20 uj hajtas jelentkezett, szepen guorsan nottek, viszont mostanra nyilvanvaloan valami gondja van. a levelei halvanyzoldek es fakoak, a nagy reszuk ugy nez ki mintha megegett volna. ontozom rendszeresen, vizet szerintem kap eleget, a leveleken nem latok bogarakat. ami meg erdekes hogy 1 szar az osszes kozul egeszsegesnek latszik, de nem tudom miert csak az az 1.
Azt hittem kicsit pontosabb fajtameghatározást adsz. :)
Ha csak a bekarikázott gyökerek maradtak, abból tuti nem fog már kihajtani. Persze mélyebben lehet még rizóma a talajban, mert gondolom 50 cm mélyen nem ástad fel...
Agresszor fajta 😀 a válaszod megnyugtató. Köszönöm. 😁 Küldtem egy képet, a bekarikázott gyökér darab részek maradtak a földbe, a rizómás részeket kiírtottam.
Hát ahogy olvasom, itt többen ültetni, hajtatni szeretnétek én viszont írtok, csákánnyal és baltával ... a kérdésem, hogy a rizómákból kiágazó vékonyabb gyökerekről is képes újra hajtani a bambusz? Vagy csak a rizómáról?
Az első két bambuszom én is július közepén vettem a Vaterán. Kb 50-60 cm-es rizómák voltak - félbe törve! - 1-1 kb fél méteres elszáradt kis hajtással. Elültettem, locsolgattam és mindkettő hozott még abban az évben 1-1 új, 80 centis hajtást. Átlagos telet kaptak, de mindkét tövet jól betakartam száraz avarral, fűnyíró "szénával" és vödröt borítottam rájuk a legnagyobb hidegekben (persze karikára felcsavartam előtte a szárakat). Simán kiteleltek, mára nem győzöm irtani... :)
Hacsak nem lesz száraz tél tartósan mínusz 20 fokkal, akkor biztosan megmarad, de a tövét mindenképp takard be 10-15 cm vastagon falevéllel, szalmával, trágyával vagy fűrészporral és télen is locsolgasd ha nem lesz csapadék. A lóbogarak nagyobb kárt tudnak okozni egy ilyen telepítésnél, mint a téli hideg...
Én azért mondanék kissé pozitívabbat. Anno augusztusban költöztünk, és akkor ültettem a kiásott bambuszt (nem csak rizómát, hanem hajtás is volt rajta). Nem mondom, hogy két évig nem szenvedett, kis hajtásokat hozott, de élt. Mára meg szép erdőt alkot. Szóval azért van esély, főleg ha ilyen hűvösebb csapadékos nyár, meg elhúzódó ősz lesz, esetleg újabb enyhe téllel.
Vagy kihajt szeptemberig (majd lefagy télen), vagy májusban. De ezekhez nagy szerencse kell. Keresve sem lehetett volna rosszabb időpontot és módot találni bambusz-szaporításra. Mit mondott, akitől szerezted?
Az aureosulcata hajtások nagyja nálam még csak az oldalágait hozza, viszont azok között akadnak szokatlanul hosszú ágak is. Remélem ez nem fog virágozni, mert csak 4 éves telepítés és alig vártam, hogy elérje ezt a méretet...
Nézegettem sok képet meg írást neten, voltak eltérő oldalakon eltérő kinézetű/színezetű hajtások a dulcishoz.
Na mindegy, már elvan ültetve és remélhetőleg vastag szárú bambusz lesz belőle. Nem a név számít hanem a látvány :-) Van az utcánkban egy udvarban zöld alapon sárga csíkos bambusz, mindenfele nőnek ki sok egyéb fa mellett, és egykettő a nagy fenyőfával egy magasságban van. Viszont nem igazán vastagok és viharban elszokott törni és kidől az útcára egykettő. Inkább alacsony vastag legyen mint magas vékony.
A viridiglaucescens képekre valóban hasonlít színben az enyém, de azokon vannak olyan kiálló hullámos díszek amit olvastam is hogy jellegzetességük. Enyémen nincs olyan. Nyár végén ültettem el, örülök hogy máris hozott hajtást.
Ez aranyos. Én is tőle hoztam a dulcisomat. Mentünk ott a bambuszok között, és a dulcisos részénél kiráncigált a földből egy szökött hajtást, na ez a dulcis, ez megint mászik. Én azt elkértem, és abból lett nálam ez a faj.
Két évre rá, 2014-ben így nézett ki nálam. A képen ez a kis bokor már egy éves, és ez alatt annyi erőt összegyűjtött, hogy ezeket a két centi vastag szárakat kitolja (és aztán felnevelje).
De ez lehet tévedés is (bár nem az, mert a vastagság/magasság aránya elég egyedi), mindenesetre itt vannak szak-oldalak képei a dulcis hajtásairól:
Nem tudom, neked mi lehet. Több faj néz ki olyan sötét pöttyös-foltosan, és én nem ismerem mindet.
Ha Gyuláról hoztad, az ebben a konkrét esetben pont nehezíti az azonosítást, mert míg az ország kiskertjeiben tán tucatnyi faj fordul elő különösebb egzotikus ritkaságok nélkül, Gyulán van minden, mint a búcsúban. Ott ötven egyéb phylloval keveredhetett.
Ugye az azonosításnál számít, hogy sima-e a szárhüvely vagy szőrös. Számítanak a szárhüvely végén lévő kis csüncsüllék, azaz esetleges kétoldali fülecskék, amik szőrösek vagy sem, a feltapadó nyelvecske (én múltkori képemen vannak mindezek), meg az a szalagszerű vége a takarólevélnek.
Kéne találni valami jó rügyes oldalt (nemigen vannak), vagy végignézni külön a fajoknál.
Pár dolgot ki tudsz zárni, például nem aureosulcaták, nem nigrák, meg még sok mindenek nem, csak én már nem emlékszem mindnek a kinézetére.
Biztos, hogy ez bambusz? Inkább paprikának néz ki. :)
Moso-t én is próbáltam a kezdet kezdetén csíráztatni, de egy sem kelt ki a 20 magból. Aztán itt a fórumon felhomályodtam, hogy nem vesztettem vele sokat, csak némi időt.
Van egy vödörben nevelt Ph aurea bambuszom, ha érdekel. Olyan 2 m magas, de idén már nagyobb lesz, mert vastagabb szárat tol. Van az udvaron is egy kiültetve és valamit ezzel is kezdenem kell, mert már nem akarom a leanderekkel bent teleltetni, kint meg így vödörben átfagyhat a földje. Postázni ezt már nem lehet, de olcsón elviheted ha kell. Csongrád megye északi részén van.
Teljesen igazad van. Csak elkövettem azt a hibát, hogy előbb vettem, mint olvastam volna ezt a fórumot :)
De a németektől rendeltem, mert olcsóbb volt a 120 mag, mint nálunk 5 szem :) és hamarabb meg is jött, mint itthonról :D
(nem akarom elkiabálni, de még van három ígéretes)
Persze, veszek is. Most találtam olyat, aki 100-120 centiset árul és korrekt. Mivel én a harmadikon ültetem, így inkább csak poén. Ugyan van bazinagy ládám.
Talán még a Ming-dinasztia idejében gyűjtötték azokat a magokat. :)
Szerintem még az eladók sem tudják, milyen idős magokat árulnak. Lehet az a bambuszfajta 1, 5 vagy 20-30 éve virágzott utoljára és a fene se tudja csíraképes-e még a magja. Mondjuk olcsón szokták adni, de bosszantó ha több hetes gondozás után derül ki, hogy feleslegesen kínlódott vele az ember. Csak akkor éri meg ezzel kísérletezni, ha spéci ritka, trópusi fajtákat gyűjt az ember és van hozzá üvegháza is. A mi klímánkat elviselő fajtákat jobb rizómáról szaporítani. Persze ez csak az én véleményem...
Locsold őket rendszeresen idén, míg újra begyökeresednek és hogy az új hajtásokat rendben ki tudják nevelni. Valószínűleg hoznak majd nehány vékonyabb szárat. Aztán majd szépen beindulnak a tövek jövőre!
Kezdem ott, hogy kényszer pályán voltam, mert egy olyan szűk helyről kellet kiszednem a rizómát, ahova ásóval és csákánnyal sem fértem be, ezért csak kis lapáttal és baltával tudtam kitermelni, ezért mindenképpen kénytelen voltam elvágni a bambusz szárat. Az első oldalág 2m felett volt mindegyiken és ha ott vágom el sem lettem volna jobb helyzetben és csúnya is lett volna.
A bambusz semmiképpen nem hasonlítható a fákhoz, mivel a bambusz rizómával terjeszkedik, erre alapozva gondoltam, hogy jobban járok ha hagyom a rizómából kihajtani, mint esetlegesen kimeríteni a rizómát, mint amiről már többen írtak itt, hogy a nagy szár kiszívta az energiát a rizómából, és megsínylette, vagy akár el is pusztult.
A napokban már be is igazolódott, hogy jól döntöttem, mert az alvó rügyek már megindultak.
Egy kísérletbe is belekezdtem a kitermelés közben azért forgácsolódtak le 5-10 cm-es rizóma darabok minimális gyökérzettel, vagy anélkül, de rügy nélkül garantáltan, ezeket is elültettem egy 10 literes vödörbe nagyon kíváncsi vagyok milyen sikerrel.
Személyes tapasztalatom nagyon függ a határoló mélysége a terület nagyságától (és a bambusz fajtájától), minél kisebb területre "kényszeríted" be a bambuszt, ez pár m2, annál mélyebbre fog hatolni a rizóma és próbál szökni, ezt az 1m2-es terület esetén simán megszökik az 1m mély határolás alatt is. Itt is írtak már róla, hogy a 1m-es kútgyűrű alatt megszökött.
Én a HD hálóval vasalt 80-100 cm-es beton határolásban jobban bízok, mint bármiben és ez házilag viszonylag kisebb költségvetéssel is megoldható.
Ez olyan, mint amikor át szeretnél ültetni egy fát. Levágod a törzsét 30 centire a talaj felett. Majd a kiásott gyökerét a csonkkal elületeted. Fogalmam sincs honna jöhetett az ötlet, de szerintem szerencsétlenek nem örültek neki.
Megmaradnak majd, eleinte hoznak tövenként néhány vékony szálat, aztán majd fejlődnek és átfutnak a kerítés alatt is.
Nekem is van nigrám, és tegnap még semmi, ma meg már egy majd 10 centis, hüvelykujj vastag hajtást tolt elő. A boryana viszont még pihen, igaz kicsit árnyékosabb, huzatosabb helyen van, így talán hűvösebb ott a talaj...
(Eladó nigrám sajnos még nincs, mert a ~30 centi átmérőjű anyatő még most kezd szétfolyni. No meg Csongrád megyében van és ilyenkor már nem is lenne érdemes háborgatni a tövet.)
Az 5 éves okuboi tő megbolondult. Rengeteg nagy rakétát tol. Sok 3 cm vastag és már másfél méteres. Igaz idén jól telelt.
A sulcata elsőnek indult, majd a fagyok idején megtorpant. Most fél méteres a nagyja és bő 3 centi vastag. (Az idei cél a 7 méter - szerintem menni fog neki.)
A kinti aurea még nem mutatkozik, a "cserepes" viszont már hajt.
A "japán nyíl" kb 20 centis nyilacskáknál tart... :)
Van nigrám, de 12 - 20 literes edényekben vannak és nehezek, nem akarnék postán bíbelődni. Ha te vagy ismerősöd jár Bp felé, jöjjön érte; esetleg ha én megyek idén kirándulni Tolnába, egyeztetünk.
Amint a helyzet engedi elmegyek arra megnézni-megkérdezni van-e felesleges szökevény.
Arra már a fórumot olvasgatva rájöttem és felkészültem hogy meg kell dolgozni vele-érte de ahogy írod is megéri mert szépek, remélem nálam is megélnek majd mert ez még egy kérdés.
Sajnos már nincs bambuszom, nagyon kemény munkával kiírtottam az összeset, pedig imádom őket. Most megfigyelés alatt van a terület, hogy felüti-e a fejét. Annyiban tudok segíteni, ha csendesül a kijárási tilalom, és közel van neked, itt a 16. kerületben a György utcában van egy nagy terület tele bambusszal, minden évben kijön a kertből a kerítésen, járdán keresztül az árokba. Ennél nagyobb, szebb, magasabb bambuszok a Havashalom utcában vannak, szinte áthatolhatatlan a kert, amikor én telepítettem, becsöngettem, hogy adnak-e, nyitottak voltak, csak nekem kellett kibányásznom. Nagyon nehéz volt. Csákány, ásó a minimum felszerelés. De megéri, mert csudaszép növények.
Már egy ideje szeretnék bambuszt a kertbe és most a kert rendbetétele nyomán lenne is helye,bár utánaolvasva kicsit megijedtem hogy mennyire lehet kordában tartani de úgy tűnik meg lehet oldani.
Valakinek lenne Budapesten vagy környékén elvihető felesleges rizómája?
Majklbacsi : az ajánlat még érvényes a bányászatra?
Ha minden tél ilyen lenne, mint a mostani, akkor nem lenne gond a konténeres tartás, de sajnos nem mind ilyen és ha télen is kint akarod tartani, akkor biztonságosan csak a "műanyag bambusz" jöhet szóba...
Tartós, komolyabb hideg esetén ugyanis a konténer talaja teljesen átfagy és ezt egyik bambusz sem szereti. Ha mindenáron élő bambusszal akarsz kísérletezni, akkor talán a Ph. aureosulcatát vagy ennek valamelyik variánsát próbáld meg. Az ne zavarjon, hogy 5-7 m-es magasságot adnak meg, mert ládában nem lesz akkora és metszhető is. De félő, hogy mire 2-3 év alatt kialakulna egy szép sűrű állomány a ládában, jön egy komolyabb tél és kezdheted a telepítést elölről...
Teraszra szeretnék egyfajta takaró falat létrehozni, belátást meggátolandó. A bambuszt szemeltem ki, de nem tudom, melyik lenne megfelelő. A terasz félrányékos du. 2-ig full napot kap, később árnyékba kerül. Saját készítésű faládákba lenne ültetve, tehát olyan kell, ami bírja a konténeres tartást és maximum 3-4 méterre nő meg, lehetőleg gyors növekedésű, sűrűn bokrosodó fajtát keresek, ami jól takar. Tudtok esetleg ajánlani valamit?
Atrovaginata és parvifolia egyszerre lett ültetve...kb.5 éve.Atro az nagyon megy,hatalmas telep rengeteg 3m feletti 2cm vastag szár.A parvi az talán most kezdi összeszedni magát...néhány 2m magas és kisebb szárat hozott...tavalyig gyakorlatilag stagnált...meglátjuk idén mire jut.Fagyásuk nem volt,igaz tél se nagyon...
Hideg ide vagy oda, ma meglepve láttam, hogy a sulcata 2-4 centis hajtásai kikandikálnak a földből. Igaz szinte nem voltak fagyok és pár óráig volt csak hólepel - talán kétszer ezen a télen.
Mondjuk ezek a tavaszi kemény fagyok nem igazán tesznek jót semminek. A mandula és barack virágokat például levitte rendesen... :(
Ha a lentebb részletezett kívánságaid vannak, akkor alapvetően phyllostachysokat telepíts. Azok nagyra nőnek, terjednek rendesen, vastagok is lesznek, 4-8 centik.
Ne ültess phyllostachys bambusoides variánsokat, mert bár szépek, valamivel fagyérzékenyebbek a a többieknél, valamint lassabban is terjednek.
A ph. humilis viszonylag kicsi marad.
A vivax verziók nagyok lesznek, de vékonyfalúak, ugyanígy a violascens is.
Ha nem szeretnéd, hogy túl sokáig tartson, akkor vannak cégek amik komplett bambuszültetvényt telepítenek a kertbe. Erre specializálódtak. Megrendelhetsz például 20 négyzetméter 8 méter magas bambuszligetet adott fajtából. Reggel még semmi a kertben, délelőtt meghozzák, letelepítik és estére komplett bambuszerdő van a kertben. Annyi, hogy egy hónapig fokozottan kell locsolni.
Új lévén, még zöldfülű vagyok ezért nézzétek el ha zagyválok néha.
Szóval a lényeg. Van egy tanyánk, amire bambusz erdőt tervezek mint árnyékoló, haszon növényt bútornak, és tüzelőnek, no meg kerítésnek, stb
Sokrétű feladatot szánok a növénynek. Első nekifutásra hogyan, és mit ültessünk ami bőven teremne? Valami vastag hosszú növénye gondoltunk. Majd szükség lenne 3-4cm vastag 4-5-6 méteres hosszúra is.
Szóval hogyan is induljunk el a termesztésel? Minden építő jellegű ajánlás, ötletet, szívesen veszek.
Szia lac1, lattam, hogy Suker000-nak válaszoltál guttabetas lemezzel kapcsolatban a bejegyzéseddel. Azt szeretném megkérdezni, 10 év távlatából mi a tapasztalat a lemezzel? Bevált, nem vált be? Most ültetnénk bambuszt és mi is ezen a lemezen filózunk, bár az építkezéses boltban azt mondták szerintük nem jó, mert nem erre van, kérdezzek meg kertészetet, de nyilván kertészet meg a saját cuccát fogja akarni rámtukmálni ami hát legyünk őszinték 3-4x ennyibe kerül. Viszont 10 év alatt már biztosan kiderült mit tud ez a guttabeta hdpe lemez. Ha képeket is tennél fel, hogy néz ki az a kis kör alakú ültetés mostanság, mennyire van benőve, még szuperebb lenne :) Előre köszönöm.
Kedves csoer, igy lassan 5 év táblatából már biztosan van tapasztalat a guttabeta lemezzel, elmesélnéd, hogy mik a tapasztalatok, bevált, nem vált be? Ha nem vált be, mi lett helyette határolás gyanánt? Előre köszönöm :)
Szia, most éppen betettem egy ásónyi lyukba és beiszapoltam, nem egy szál gyökere van egyébként egy gyökérbolyhozat ez, de látszik, hogy körbe lett vagdosva, azért gondoltam, hogy a 3 méteres szárából levágnék, csak nem tudom szabad-e, ha igen, akkor mennyit hagyjak meg belőle.
Arasznyi gyökérzet lehet kevés lesz a 3 m-es szárhoz. Én visszavágnám kb felére, harmadára, hogy azért maradjon némi leveles oldalága is. Viszont főleg egész szárral, de még csonkolva ültetve is, támaszd vagy kösd ki, ne tudja kidönteni vagy mozgatni a szél míg meg nem kapaszkodik rendesen a gyökérzete.
De várd meg más véleményét is ha nem nagyon sürgős az ültetés. Addig tartsd nedvesen, állítsd vízbe a gyökerét, nehogy ebben a szeles időben kiszáradjon...
Sziasztok, most kaptam néhány szál bambuszt, hogy ültessem el, levágjam a hosszúszárát a föld felett, vagy hagyjam meg a 3 méteres leveles szárát? Olyan arasznyi gyökérhállója van, az elég a megfokadáshoz?
Azóta nem jártam, ott, de mivel nagyon régi telepítés, és akkor így nézett ki, gondolom most sincsen rosszabb állapotban. Én ebből hoztam haza, csináltam bambusz bonsai-t, mert egy 120 cm kerületű kört elhatároltam, abból kijönni nem tud, de a képen látható vastagságú szárak nálam olyan 1,5 centi átmérőjűek.
Annak idején neked írtam meg, hogy hol található ez?
Hú ezek szegény hajtások lehet elfagynak a télen, bár a sulcata egész jól bírja a mínuszokat. -10-12 fokban nálam vígan hozta télen a leveleit, de a hajtásban sokkal több a víz. Pár fok mínuszt azért gondolom elviselnek.
Ha nem tudod bevinni akkor jól takard be télire valamivel (trágya, avar, széna-szalma, fűrészpor) és úgy talán túléli. Igaz még az sem biztos, hogy lesz igazi tél...
------
Bocs, de ugyancsak bizonyos okok miatt nekem meg pont nem megfelelő most ásogatni és postázgatni. Ha eljössz kapsz ásót, csákányt, fejszét és szedhetsz magadnak még 2-3 fajtából.
Szia! Köszönöm a felajánlott lehetőséget, bizonyos okok miatt nekem az volna a megfelelő, ha valaki meg tudná tenni, hogy 1-2 kiásott 40-50 cm-es rizómát csomagként elküldene, fizetném a postát és a fáradozását is. Három hete így jutottam első rizómámhoz, amiből mára bambuszom is lett (Phyllostachys aureosulcata ) ha jól tippelem. Nagyon szeretnék még 4-5 fajtát. Pont a napokban nézegettem én is az IBC tartályokat, mivel nekem is majdan meg kell oldanom a határolást, szerintem nem egy elvetendő ötlet. Alját tetejét levágva, melegítve szerintem egyenesre hajlítható.
Ha Csongrád közelebb van, akkor hozzám is jöhetsz rizómáért.
----------------
IBC tartályt szétvágva használt már valaki határolónak? Időnként ki lehet fogni hirdetésekben 4-5 ezerért és félbe vágva fél méter magas 2x4m-es darabot kiad. Alját, tetejét is felhasználva és összetoldva akár 11-12 méterre is elég...
Ha még kell bambusz, hozzám jöhetsz ( 16. ker ), igaz nem csukló, csak hüvelykujj vastagságúak, de nálam 4-5 méter magasra nőttek. A csuklóvastagságúakat hol lehet találni?
8 éve ültettem bambuszt a kertembe, jól utánaolvastam, ezért 80 cm mélységig körülhatároltam üvegszállal erősített polikarbonát hullámlemezzel. Nem is szökött egy darabig, aztán kb 2 éve kinőtte a helyét, ami abban mutatkozott meg, hogy elkezdett a hullámlemez egyenesedni, majd anyagában elvált. Közben az alaptalaj megemelkedett vagy 10 cm-t, ezért sok helyen felül simán átkúszott a határoló felett. Ezzel elküszködtem egy évig. Szökött, felfedeztem, levágtam. Meguntam. Gondoltam kiszedem, és 3-4 kútgyűrűbe száműzöm. A határolón kívül félig körbeástam, egy darabon kivettem a határolót. Mögötte olyan mint egy betonfal. Kb 60-70 cm mélységig gyökeres. Ahol átfedésben volt a hullámlemez, oda bekúszott, és egy hullámgyökérzet alakult ki. Kő kemény és nagyon látványos.
Akinek kell a képen látható 4-5 m magasra növő bambusz, jöhet és bányászhat. ( Bp. 16. ker ) Hogy mivel? Fogalmam sincs.
Ha valakinek van ötlete mivel bontható meg, kérem írja meg. Én útbontó kalapácsra gondoltam.
Én az üvegszál erősítésű medencefóliát hegesztettem össze, végtelenítettem és azt ástam le. Ez kb. 4-5 éve történt, azóta még egy rizóma sem törte át ezt a védelmet.
Bambuszhatárolási megoldást keresek és olvastam a kitalált praktikákat. A vastag csövet, eceteshordót, használt gumit, kádat, stb. Most nekem lesz egy használt wc csészém hétvegétől és arra gondoltam azt ásom be és telepítek bele bambuszt.
Van esetleg valakinek tapasztalata? Kiszabadulhat belőle, vagy hatékony hataroló lehet?
Lehet kádam is lesz pár hét múlva. A dugót kihúzzam, vagy úgy praktikus beásni és utana mehet a bambusz bele?
Ilyen téren nincs tapasztalatom, inkább csak megjegyzésként értendő amit írok.
Ha simán csak határolót teszel a bambusz köré, mint pl. a jól ismert Bauplasztos cucc, annak sincs alja, azt is csak köré tesszük.
Ha még nem töltötted fel földdel a kádat, akkor szerintem arra figyelj, hogy a pereme legyen 5-10 cm-el a talaj felett, mert amúgy könnyen elszaladhat még ha csak pár centi föld is van a peremen.
A kertem egy része ( sajnos ) törmelékből áll, annyi minedennel próbálkoztam már, és nem boldogulok még az igénytelen növényekkel sem, ezért az idén elhatároztam, hogy a törmelékes talajban , egy Bambuszszigetet alakítok ki. Az ősz folyamán.
természetesen tisztában vagyok, hogy ez a növény, bár nagyon tetszik , egy agresszív dúvad. Éppen ezért a következőt ötlöttem ki:
És ezt a kádat leástam a törmelékbe, a magassága 85 cm, az alján 6 db kockát vágtam olyan 15x15 cm nagyságúakat, a lappangó víz miatt, és majd most fogom feltölteni földdel.
De, kissé elbizonytalanodtam, nagyon nem szeretném ha a kádon kívül is nőne Bambusz a kertben ( na meg közel is a szomszéd ) , oldalt egész biztos, hogy nem túdja átfúrni, de szerintetek alul a lyukakon nem távoznak a gyökerek? Igaz majdnem kilencven centit kell lemennie, a jó földből a törmelék irányába, majd onnan ugyanennyit vissza, még üres a tartály, még bebetonozhatom a lyukakat...
Feleslegesen aggódom? lefele nem terjeszkedik,
Előre is köszi a segítséget, üdvözlök mindenkit, József
Sziasztok! Idén tavasszal ültettem pár p. aureosulcata magot. Virágládában vannak kinn egy déli ablakban. Némelyik már a harmadik kis szárat hozza, nem magasak kb 15 cm a legnagyobb, de most szinte mindegyiken elkezdett sárgulni az új levél amit hoztak legfelül. Lehet túlöntöztem? Ha kell küldök fotót.
Rizómáról történő szaporítás esetében (én úgy tudom), hogy csak a 3 évnél idősebbek alkalmasak erre. Hagyományos ültetés esetén (földlabdás vagy konténeres) igazából néhány aranyszabály van, amit érdemes betartani:
- miután kiástad az ültetőgödröt (ami legyen olyan mély, hogy az aljába bőségesen lehessen trágyát tenni + még erre kell egy kb. 10 cm termőföld, hogy a gyökérzet ne egyböl a trágyával érintkezzen. A gödör szélessége pedig legye másfélszerese az ültetni kívánt földlabdás növénynek.)
- tehát, ha a gödörben bent a trágya (20-50l kb.) és a tetején a föld, akkor mehet bele a földlabdás növény. A gödröt töltsd fel a növény mellett termőföldel, majd egy karó segitségével rögzítsd ki.
- alaposan öntözd meg, amit az első 3 évben érdemes is megtenni rendszeresen.
- a növény tövét az első 3 évben érdemes takarni (fűnyesedék, faforgács, szalma stb.)
- ezzel az ültetés kész is.
(csak zárójelben írom, mert ez nem alaphelyzet, de ha szükséges, akkor ültetés elött talajfertőtlenítést is lehet végezni.)
A Phyllostachys Dulcis-ról van tapasztalatotok? Nemrég vettem mert megtetszett hogy vastagra nő de nem olyan magas állítólag. Azt olvastam hogy elsősorban bambuszcsírája miatt termesztik, lehet vajon a szárait is használni karónak vagy egyéb célra? Köszönöm a válaszokat!
Sziasztok! Van egy kisebb körbehatárolt területem. Olyan 30nm lehet. 3 éve kezdtem bambuszt telepíteni bele, de inkább kudarc az egész. Először valami noname rizómákat raktam bele, egy kb 1 négyzetkilóméteres 30 éves elhagyatott területről ástam ki, ahol csukló vastagságúak, s olyan 8 méter magasak lehettek. Sajna egy sem eredt meg. Vettem dm kertből is vagy 4-5 fajtát, abból 2 fajta megmaradt. Rendeltem máshonnan is 2 fajtát, abból egy él még. Mind hatalmas, 40-50 literes idős, jó kondiban lévő bokros konténeres bambusz volt. Hiába öntözöm, mégis kiszáradnak, mindegyik életerős bokor, már csak fele méretűek, s az is 50% száraz levelekből áll. Gondolom a talajba kellene valamilyen trágyázás is. Mit javasolnátok? Mert eddig csaknem 100 ezret ráköltöttem, de bambusz liget még nem lesz ebből a közeljövőben.
A használt medencefal valószínűleg kivállóan alkalmas lesz a körülhatároláshoz, de ugyanúgy jó hozzá a bontott, használt linóleum padló is. A kemény anyagokat a rizóma ha jó szögben találja el képes átrepeszteni. Láttam már 5 cm-es beton szegélykövön is átfúródott rizómát. A hajlékon anyagokon a rizóma el tud csúszni mivel terjedésekor folyamatosan vizet ereszt a csúcsán, (így képes előre haladni a legkeményebb, legszárazabb talajban is) így nem feszül neki a határolónak, ki tudnak térni egymás útjából.
Kis türelemmel, és a bambuszos oldalak/hirdetések figyelésével általában a bambuszok nyugalmi időszakában pl.:kora tavasszal 500-1000 Ft-ért hatalmas 70-100 cm átmérőjű gyökér/rizómatelepeket lehet szerezni a gyakoribb fajtákból, tólszaporulatokból. Cask ki kell ásni és elültetni :-). Egy ilyen telep elültetve már ugyanabban az évben június elejére is képes 1-2db 1-1,5 vastag 2-2,5 m magas szárat nevelni.
Köszönöm válaszod! Hogyan és milyen módon tudnék a felesleghez hozzájutni? Értem ezalatt, hogy postán vagy személyesen, illetve mennyiért? Én Nyíregyházán vagyok.
Cica tudja, hogy a medence anyaga alkalmas lenne-e; egyrészt kemény anyag kell, hogy a rizóma hegyes vége meggondolja magát és inkább másfelé forduljon, másrészt a Dupont direkte bambuszhatárolója pont valami lágy műanyagszendvicsfólia középen üvegszövettel. Monnyuk nem poliészter.
Phyllostachysokat keress. Itt a fórumon többeknek vannak felesleges tövei, nekem is.
Sziasztok!
Nekem is kérdésem lenne. A gyökerek elhatárolására nem lenne esetleg alkalmas régi kiszuperált medence anyaga? A leírás alapján a medence fala 2 réteg pvc közé préselt poliészter háló. Illetve a ház elé, attól kb 5m-re ültetnénk, a cél az ablakok árnyékolása lenne a délutáni tűző naptól amellett, hogy dekoratív gyorsan növő fajta kellene. Milyen fajtát javasolnátok, illetve hol érdemes beszerezni. Kínap magokkal többször próbálkoztam nulla eredménnyel, úgyhogy már inkább növényt vennék.
Ha karónak valót akarsz, akkor gondolom ilyen 2 centis szárak lennének az optimálisak. Akkor a kisebb növésű phyllostachysok jók lennének, azok szeretik a napot és ennél nem sokkal lesz vastagabb a száruk később se.
Ilyenek a Ph. humilis és a flexuosa. Nekem nem volt sose, de ilyen a bissetii is. Ezek mind sok szárat hoznak tavaszonként és maradnak 2-3 centi között.
Jó lehet a Ph. aureosulcata is, ez a legelterjedtebb bambusz az országban. Ha nem trágyázzák, ez is 2-3 centis szárakat produkál (különben meg csuklóvastagot).
Sok egyéb phyllo is jó lehet.
Amik nem igazán jók, a Ph. violascens és a vivax-változatok. Egyrészt hamar vastag (és vékonyfalú) szárakat fognak hozni, másrészt nem annyira szaporák (vivax).
Bár tetszenek a bambuszok (különösen a nagyra növők, ligetként tartva), de nagyon elmerülni a témában idő és hely (kicsi/közepes telek) hiányában nem fogok.
Tartanék viszont mégis csak valamilyen bambuszt, hogy mindig legyen virág- és paradicsomkaró kéznél. Azaz néha "ritkítva" lenne.
Van egy kb. 1,5*4 méteres jelenleg semmire sem használt terület, ami 2 oldalról min. 40-50 cm-es betonalappal (ezt meg kell majd mérnem, és ha kell, mélyebbre is teszek vmit), 3. oldalról egy aszfaltozott úttal (2,5 méter) határolt. 4. oldalról térkő van, ahol meg kellene oldani még a határolást.
A kérdés, hogy ekkora területen lehet-e/érdemes-e a fenti célra bambusz ültetni és tartani? És ha igen, milyen típussal próbálkozzak? (A terület napos, szélvédett, locsolni tudom.)
Sziasztok.
Tudnátok ajánlani olyan bambusz fajtát amelynek a szára zöld színű idősebb korában is zöld marad és nem lesz sárga illetve a szára nem ceruza vékony hanem kb olyan 2-3cm átmérőjű. Ja és persze bírja a téli időt is.
A tünetekből arra gyanakszom, hogy a jelenlegi gyökérzet nem tudja ellátni a növény föld feletti részét. Ez abból adódhat, hogy ültetéskor sérült a gyökér, vagy már eleve a föld feletti részhez képest csak kisebb gyökérzettel lett kiásva. Ebben az esetben a föld feletti részt vissza kell vágni, így a gyökérzet meg tud erősödni és nyár végére a megfelelő méretű egészséges szárakat tud növeszteni a bambuszod.
Értem, akkor a víz hiánya kizárva, pláne, hogy a többi él és virul.
Rizóma kérdésben csak akkor mehetsz biztosra, ha az elszáradt részt levágod és ha jövő tavasszal kihajt, akkor ok. Sajnos ez egy kicsit türelemjáték. Ha nem szeretnél kisérletezni, akkor marad a pótlás.
Minden nap (ha nem esik sok eső) kb egy kanna, szerintem az 10l vizet kapnak. A mellette lévők gyönyörűek, folyamatosan hoznak új hajtásokat, ez a sor középső 3 bambusza. Összesen 8 db lett ültetve a földbe, dézsásan. Kaptak az ültetéskor trágyát, illetve 2-3 hetente kapnak örökzöld tápot is.
Azt honnan látom, hogy a tönkre ment e a rizóma? Sajnos még kezdő vagyok bambuszokban.
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Májusban ültettem 8 bambuszt, de kezdenek tönkre menni. Először bepöndörödik a levelük és utána mintha elszáradnának. Mi lehet a baj? :(
A Vivaxom úgy döntött idén kicsit többet mutat magából a legvastagabb szár 3 cm és már 3,25 méter magas igaz pont zöld színű lett, de így is örülök neki. Biztató jelek a jövőre tekintve.
Tavaly 2 új szárat tudott kinevelni és idén is, de idén az egyik elkúszott a föld alatt 1 méterre. Ha minden igaz jövőre ott is kinevel 2 szárat.... :D
Kínomban már banánhéj trágyát is készítettem neki. Az káliumban gazdag. A csalán trágyát kapja rendszeresem. Az nitrogénban gazdag. :)
Valakinek valami egyéb tipp? Kemikáliát nem használnék....
3 félét ültettem egymás mellé. Egyet elvitt a fagy, egy elvirágzott. Maradt egy fajta: ujjnyi vastag szárakat nevel. Zöld, csak a szár belső felén van egy sárga csík. Milyen fajta lehet?
Nehezen terjed. Vályog, erősen agyagos, meszes a talaj. Valami tipp? Mivel tudnám támogatni kicsit a növekedését? 7 rakétából 2 maradt meg (már 3 méteresek), a többi tőben elgyengült, 10-20 cm-esen eldőlt.
Ó, csak öt centi vastag lesz? :D Végül is lehet majd belőle építkezni.
Azért érdekes a bambusz, évekig (7 éve költöztünk, akkor hoztam magammal) ha nem is vegetált, de nem mutatta az "erejét", rendes kis sövénybambusznak tűnt, vékony szárakkal. Mondjuk terjedni akart, a rizómái mentek mindenfelé, na de megfogtuk. Most viszont volt egy enyhe tél, meg egy csapadékos tavasz, és "megvadult". Még ugyan nem öt centisek az idei hajtások, de már emlékeztet egy bambuszkaróra a vastagságuk.
Viszont annak örülök, hogy a rügyei ehetőek. A bisettii-é azt hiszem nem.
Sajnálom, hogy "nem szeretnek" a bambuszok, talán lesz még szerencséd velük.
Másképp kertészkedünk, de gondolom, ez nem baj. Nálam a pitypang, herefélék, útifüvek nyugodtan lehetnek a fűben (ami nem gyep, hanem strapafű), mivel nyuszikat is tartok, nekik pedig ez a kedvenc eledelük. Tavasszal alig várom, hogy megjelenjenek, lehet friss zöldet adni nekik. Az én kert elképzelésem ahol a bambusz él, a "virágos mező" stílus, vidéki kertem van, nem kicsi, így erre is van hely. A rovarok is szeretik, a méhek külön örülnek pl. a lóherének. A virágágyás más, ott "rend van" (bár már ott is hagytam meg "betelepült" virágot, amit a szomszédtól fújt át a szél. Szép lett).
A viridiglaucescensről annyit érdemes tudni, hogy szárvastagságban megáll 5 centinél, illetve a szárakon viszonylag magasan fognak később megjelenni a legalsó hajtások (azaz át lehet majd látni közöttük).
A második bambuszom pusztult el, az első megfagyott, a mostani virágzott. Így nehéz szakértővé válni. Viszont semmiféle olyan növényt nem türök meg a kertemben, amit nem én ültettem.
Most megnéztem még nappal, és ellent kell mondanom magamnak, vannak bizony ilyen fülszőrök. Szóval azt hiszem, megvan a fajta, viridiglaucescens. Köszönöm!
Sajna nem jött szembe, de majd még kutatgatok. De legalább azt tudom már biztosra, hogy phyllostachys.
Igen, látom már, hogy a phyllok nagyok. Csak eddig a környezeti feltételek miatt nem mutatta. Idén eresztett akkora rakétákat, hogy na. Mondjuk van helye egyelőre, de minden hely véges, a bambusz meg nem fogja vissza magát. Lehet, jó lesz ha a szomszédot felkészítem. :) Bár eddig kordában tudtuk tartani.
Kis eltérések lehetnek a takarólevél színeiben, de ekkora (bissetii / viridiglaucescens) nem.
Van még a tiédhez hasonló párducmitás hajtású bambusz, aminek részben fülszőrök és nyelvecske nélküliek, másrészt tapintásra is töksimák a hüvelylevelei, csak nem jut eszembe. :D
Végigbogarászva azt a képes oldalt nem jött szembe?
Sziasztok. Szeretnék a kert másik részébe is telepíteni a meglevő bambuszokból. Kb 20-25 méter szegélyt szeretnék vásáolni. Mit javasoltok? találtam a neten 30eft / 10m áron. esetleg van költséghatékonyabb megoldás? Előre is köszönöm...
Nem, nem látok rajta (hála az égnek, mert megnéztem az általad linkelt oldalon, hogy mekkorára is tud nőni).
Az létezik, hogy bissetii, csak valamiért sötétebb a rügyet takaró réteg?
Sajna, ahonnan való, ott sem tudták, milyen fajta, de szívesen adtak belőle. Idén hozza - a sok eső miatt szerintem - az első "normális" rakétáit, mármint vastagságra és magasságra. Viszont így azt sem tudom megmondani, milyen magas is lenne, mert eddig eléggé vékony hajtásokat hozott.
Nem igazán izgat, hogy van "gyom". Ugyanis így is mindent elnyom. Egyébként vegyes füves területen van, ami nem "mintagyep", néha át van nyírva. Nekem jó így is. A fajta kérdéshez amúgy van ötlet?
olvasottak alapján, magas pára ès hőmèrsèkletten csìráztattam őket. Nagyon szèpen kikeltek már 10 cm magasak , viszont nem tudom ,hogy mikor ültethettem át nagy cserèpbe ès tehetnèm ki a kertbe.Legyetek kedvesek segìtsetek,illetve,ha ki is teszem gondolom takarjam mèg le vagy èjszakára vigyem be a házba?
Én is beszállnék a "milyen fajta lehet" kérdésekbe. :) Eddig úgy tudtam, a "sövénybambusz" néven futó bambuszunk van, de szeretnék biztosra menni. Főleg, mivel nézegettem az oldalt, amit linkeltél, és nekem nem stimmelnek a hajtások.
Szóval aki járatosabb bambuszban, meg tudná mondani, melyik fajta? Köszönöm!
A http://www.bambus-lexikon.de/phyllostachys.html oldalon írják, melyik fajtának mekkora a minimális helyigénye. Azért választottam a Castillonist, mert talán beéri 4 négyzetméterrel. Az összes többi ennél sokkal nagyobbat kíván, nem ritkán legalább 15-20 négyzetmétert.
A cikkben konkrétan az szerepel, hogy 25 négyzetméternél kisebb területre nincs értelme Phyllostachyst ültetni.
Ebből arra következtetek, hogy cserépbe, ládába sem való Phyllostachys.
Nagyon szeretem a bambuszokat,de sajnos nincs kertem. Viszont ez nem gátol abban,hogy ne ültessek. Így egy nagy ládába vagy cserépbe fogom ültetni első bambuszom. És lenne ezzel kapcsolatban pár kérdésem.
Nézegettem a fajták között melyik lenne így elsőre legalkalmasabb cserépbe vagy ládába. A Fargesia rufánál maradtam mert az én paramétereimnek megfelelő. Nagyon mutatós, szívós, gyorsan nő és jól elvan cserépben is, valamint sűrű levélzete miatt szépen takar. Obiban most 2799 Ft kapható.
Ennyi pénzért megéri? Vagy van valahol olcsóbban? Természetesen nézegettem más oldalakon is,de nem nagyon találtam kevesebb pénzért sőt máshol drágábbért adják.
Milyen cserépbe ültessem, ha lehet egyáltalán bele ültetni? Nem cseszi szét egy idő után? Mondjuk szerintem inkább láda lenne jó. Olvastam több helyen,hogy a vakoló láda erős bírja.
Még egy kérdés. Ha idővel vastagabb szárú bambuszt is szeretnék venni például Phyllostachys akkor melyek azok a fajtái amik jól bírják a gyűrődést cserépben vagy ládában?
Másfél hete ijesztően elkezdtek száradni a levelei, de ahogy említettem, tele van új hajtásokkal. Kimennék lefényképezni, de totál borús az ég, rosszak a fényviszonyok.
Személyesen elmentem a DMKert-be, előttem ásta ki az ember, amit elhoztam. Szegény bambusz annyira szomjas volt, hogy két nap kellett, mire magához tért. Az augusztus végi 32-35 fokos kánikula, csapadék nulla, öntözés szintén, mert akkora a terület, hogy lehetetlen megoldani.
Kiásás után pár órával már látszik a lombon, mennyire képes a csökkent gyökérzet nyomni bele a vizet. Egy-két nap múlva pedig egyértelmű lesz. Ha nagyon összeesik (pöndörödik-szárad a levélzet), akkor vissza kell vágni. Ha több száras a kiszedett tő, akkor tőből pár szárat kivágni, ha egyszáras, akkor rövidíteni, vagy akár teljesen visszavágni és reménykedni, hogy a rizómák azért kitolnak valamit mégis nyár elején.
Segítséget szeretnék kérni a tapasztalt bambusz ültetőktől/átültetőktől, hogy a most kiásott 1-2m magas, gyökérzettel rendelkező szárakat vissza kell-e vágni átültetés előtt v. után, ha igen mekkorára és érdemes-e betenni vízbe beültetés előt 1-2 napra.
Szeretnék phyllostachys aureosulcata aureocaulis-t ültetni. Kb 60-70 cm széles és 4-5 m hosszú sávban szeretném. Ez elég lehet neki? Mennyi idő alatt nőheti be? A körülhatárolást milyen mélyen érdemes készíteni ennél a fajtánál, 60cm elég lehet? Tudtok esetleg olcsóbb megoldást a bauplastos határolónál? Semmiképp nem szeretnék a későbbiekben a kert feltúrásával bajlódni, és örülnék, ha a szomszéddal is megmaradna a jó kapcsolat. :)
Én tegnap szedtem ki a tönkrement Propi telepemet(kb.10m2),a határolóval együtt.Hát emberes munka volt,szikrázott a csákány,de most nem törtem bele egy szerszámot sem.... :)Centiről-centire bírtam csak haladni..
A Fargesiák nem terjednek. És ők bírják a hideget is. De mivel ez túl szép lenne önmagában, cserébe nem nőnek magasra.
A többi nemzetség a mérsékelttől a borzasztóig terjed tova.
Különben a bambusz is fűféle, tehát nem igazán értelmezhető a tönkrevágja a füvet kitétel. Azt mondhatnánk inkább, nézd szívem, egy új fűféle jelent meg a pázsitunkban.
Majd megpróbálom végigfutni a topikot, de érdekelne, hogy mi a yapasztalatotok a bambuszok invazív terjedésével kapcsolatban. Vettem 3 gyönyörű példányt és eddig mindenki lebeszélt a kiūltetéséről, ha nem betonozok...még a faárudás is. Igaz, hogy van nem tarackoló fajta? Vagy az nem téltűrő. Aggódom némileg, állítólag a kert bármely pontján feljònnek az új hajtások, tönkrevágva a fūvet.
Másfél hete vettem észre, hogy tavaly augusztus végén ültetett Castillonisom kidugott a földből egy rakéta kezdeményt. Mindössze 5 centis, nem akar tovább nőni. Ez normális?
Nekem földből kiásott bambusszal is volt ilyan tapasztalatom.
Valószínűleg ott kicsi volt a szárhoz tartozó rizóma, vagy azon nem volt rügy rész ahonnan hajtani tudott volna rizómát tovább. Besült. Két évig ugyanúgy volt levelet nem hajtott újakat, szárat sem, rizómat sem. Aztán kidobtam. Jó látszott akkor, hogy a szár még élt, de a rizóma csak részben és új gyökereket sem tudott növeszteni.
A faiskolai bambuszok általában sok éve egyugyanabban a konténerben vannak, és régen teljesen felélték a fellelhető tápanyagokat.
Saját növénnyel futottam bele ilyenbe, hogy több éve edényben tartott növényke nem akart megindulni kiültetve. Arra jutottam, hogy hiába ültetem jó földbe, ha nincs gyökér, ami kinyúlna a kajáért. Pontosabban a gyenge tő nagyon lassan terjeszkedik ki a nemlétező új gyökereivel a földlabdájából. Kéne tápoldattal locsolni az eredeti földlabdát, elvileg összeszedné magát, aztán megindulna, aztán nőne.
Én 3 éve vettem.. nem is egy.. több tízezer Ft.-os sok töves sövény bambuszt a New Gardenben. Azóta egyetlen új rizómát, szárat nem hoztak és 1 cm.-t nem nőttek.
A tapasztaltabbaktól szeretném kérdezni, hogy van-e olyan bambusz amit sikeresen lehet tartani lakásban? Sajnos még egy kis erkélyünk sincs, esetleg az ablakpárkányra tudom kirakni balkon ládában.
Van ez a Pogonatherum paniceum, magyar nevén szobai bambusz. Ő esetleg?
Köszönöm az ajánlást! Egyelőre játszok a palántákkal, aztán majd választok egy strapabíróbb fajtát. Gondolkozok hogy a moso-t ha megmarad nagy dézsában megpróbálnék nevelni, és télire bevinni kamrába. Egy darabig úgyse nő túl magasra. Vagy visszavágva teleltetni.
Ezek elég jól elvannak a mi éghajlatunkon, persze, azért karvastagságú szárakra nem feltétlen kell számítani. Ha itt a forumon visszakeresel, elég szép példányokat is találni. ;-)
Itt pedig találsz még több növényt is leírással és vásárlási lehetőséggel.
Engem is érdekel milyen más fajták vannak amik bírják a telet nálunk, és vastagabbra nőnek? Engem a magasság annyira nem érdekel nem kell égigérő, elég 4-5m is. :) Moso magot tudtam csak rendelni azért esett arra a választás.
Mostanában ritkán jártam erre, most átfutottam az utóbbi kommenteket.
Ellenben körülbelül 40-50 bambuszfajtával, a Moso pont az a fajta ami itt Magyarországon biztosan nem nevelhető sikeresen a szabadban. Ha a gombaproblémát sikerül is kezelni, a fagyos teleink teszik tönkre.
Kísérletezésre jó lehet, de ha valaki bambuszligetet szeretne nevelni, akkor más fajtákat telepítsen.
Lehet hogy valami palánta dőlést okozó gombad van a talajban. Én már több éve a palánták tövéhez teszek egy 1 vagy 2 eurocentest, azokból oldódik ki annyi réz amennyi kordában tartja a gombákat.
Nálam vagy három palánta kidőlt... remélem lesznek túlélők mire kikell ültetni a kertbe. Vettem növénynevelő lámpát egy ideje azzal energizálom őket. Meg olvasgattam ezekről a gombákról, csak még nem jutottam el gazdaboltba megkérdezni árulnak e. Neten párszát ft-ért láttam néhánygrammos kiszerelésben.
Symbivit nevű mikhorrhiza, a legkisebb kiszerelés 30g-os kis zacsko. A gyümölcsfáimnál bevált messze erősebbek és egészségesebb fáim vannak aminél alkalmaztam. Legszembetűnőbb a cseresznyénél és az őszibarackfánál.
Bocs a késői válaszért nemrég született kislányunk és van most dolgunk bőven 😀 egyenlőre csak a mosoval róbálkoztam magvetéssel, de most tettem földbe egy adag fekete szárú bambuszmagot remélem ezek is kikelnek.
Sziasztok! Karácsony előtt ültettem el három télálló bambuszt fagyott földlabdával, ugye megmarad?
A levelek jelzései élnek, akkor nagy baj nem lehet, gondolom, dézsában vannak, kaptak marhatrágyát bőven és forgács takarót. az egyik Sasa kurilensis, nagyon szép széles levelekkel. Szeretném a Sasa fajták egyedeit gyűjteni, sárga, fehér csíkos változatokat keresek, van esetleg valakinek aki tudna küldeni? Megyeri kertészettől rendeltem de vissza is küldtem mert maréknyi szalmát kaptam! A növényshop viszont 3 m egyedeket, nincs több Sasa fajuk, sajnos. Előre is köszönöm ha valaki tud segíteni!
A tanulmány csak a mosoról szólt. De gondolom a többinek is jót tesz. Én a gyümölcsfákon vettem észre ami kapott ültetéskor hogy menyivel jobban fejlődnek.
OK akkor szétültetem. Közben utánanéztem annak amit itt a topicon valaki említett miszerint a mosonak nem árt ha "megfertőzik" mikhoriza gombákkal. Találtam egy angol nyelvű tanulmányt amiben többféle gombafajjal is kisérleteztek és ha különböző mértékben is de mindegyik pozitív hatással volt a bambusz növekedéaére foszfor felvételre stb. szóval veszek majd kiültetéskor egy zacsi ilyen gombaspórát és megszórom a gyökereket. Köszi az ötletet.
Írtam neki emailt és azt írta elfelejtett rányomni a küldés gombra azért nem kaptam levelet :) Kifiezettem úgyhogy már csak a csomagot kell várni karácsonyra meglegyen az örömöm. 12,5 USD postaköltséggel.
Jól hangzik. Nincs nagy angol tudásom nézegettem az oldalt, 2 g: 5.45 US$ ez van a főoldalon írva. Kedves tőled hogy ilyen hosszan kifejted a dolgokat! :) Még azt megkérdezhetem hogy hogyan lehet fizetni ha rendelek magot? A postaköltségről még nem találtam írást, neked mennyibe került?
Magokban (ritka kivételektől eltekintve) nincs annyi víz, hogy az fagyási kárt okozzon.
Hogy megy természetes körülmények között? Ősszel beérnek a magok, hevernek a földön mínusz húszokban (a nedvességben), aztán tavasszal ásítanak egyet és kihajtanak.
Növénytermesztési tanácstalanságokban sokszor segít, ha az ember végiggondolja, miként megy ez emberi beavatkozás nélkül kint a vadonban.
Nagyon komplex és sokszorosan bebiztosított szabályozási rendszerek működnek növényeknél (is). Ahhoz képest az a pár elv, ami megmaradt a fejünkben iskolai tanulmányainkból vagy a mindennapi életből csak zavart okoz, mert túl egyszerű és oda nem illő modell.
Ha mosot akarsz, vegyél most, decemberre megérkezik, januárra kihajt, áprilisban teheted ki a napra kétlevelesen.
A bambusz csíraképessége rövid, a sokadkézből vett magok ezen szoktak elvérezni. A linkelt oldal megbízható, három hónapos magokat árul viccesen olcsón. Ennél jobbat nem fogsz találni. Visszanézel az oldalra márciusban és meglepődsz, mert üres lesz. Ez szezonális termék, elfogy, aztán nincs. Majd jövőre, a mosonál talán, sok egyéb bambusznál biztosan nem.
Szakkereskedő, rendeltem tőle sokfélét, minden rendben volt, mennyiség, azonosság, minden. Friss magok. Én nagyon nem mennék bambuszmagilag sokadlagos viszonteladókhoz.
Üdv! két különböző eladótól és különböző bambusz magokat rendeltem kínából, és ugyanolyan kinézetű magokat kaptam. Az előző hozzászólásom óta még böngésztem a netet, és találtam róla külföldi oldalon írást. Ez valami kőrisfa féle. Összehasonlító kép is van. Pénz visszakérés lesz az eladótól. Remélem másokat nem vernek át vele. Tudtok ajánlani ebay-es megbízható árust ahonnan lehet rendelni?
Szia! Én is rendeltem bambuszmagokat kínából, és olyan alakúak mint amikről megosztottál fotót 2017-ben. Kinőtt belőle azóta valami növény? Ha igen akkor bambusz lett belőle vagy más egyéb? :)
Gyökérkapcsolt gombát még csak csak kerítek mert még venni is lehet pár száz forintért olyat aminek a spóráját a földbe kell keverni, de hogy a moso meg pont ez a fajta gomba szeretik-e egymást, vagyis képesek-e lszimbiozisban élni afelől vannak kétségeim. pici kinai moso meg kici madar gomba hááát a fene tudjaTegnap este rákukkantottam és a szártól kb 2 cm-re jött egy pici hajtás, úgyhogy egye fene majd beültetem egy kisebb cserépbe hogy feleségem nd vágjon ki vele együtt és behozom valamikor a fagyok előtt. Ha már ennyire élni akar...
Mindenesetre köszönöm, ha pár év múlva lesz egy hatalmas moso bambuszom majd jövök és dicsekszem. 😀
Ahogy én csináltam, úgy nem volt jó. :) Hagytam kint 0 fok körül egy védett helyen.
Volt, aki elültetett egy ládányi magoncot, és abból megmarad kettő, hát azok a túlélők, azok bírják valamennyire.
Olyan vélemény is van, hogy a mosok gyökérkapcsolt gombákkal kellene, hogy éljenek, és anélkül nem fog menni. Olyan gombát meg elég nehéz akár a kertből, akár a bármilyen zsákos földből elővarázsolni.
Sziasztok! Tavasszal elültettem pár darab moso-nak mondott bambuszmagot kettő ki is kelt jelenleg egy darab él még. Viszont az a problémám hogy igazából nem nagyon akar nőni mindig van rajta pár 5-6 cm-es levélke de az alatt levők mindig elszáradnak, a szára pedig talán 1,5 mm-es. Most is csak 5 darab levélke van rajta, de az alső kettő már szárad mint eddig. Mit csináljak vele? hozzam be télre a lakásba tegyem valami világos helyre és tavasszal talán nekiveselkedik a növekedésnek? Vagy hagyjam a fenébe, mert ebből nem lesz semmi? Az egész növényke nem magasabb mint 12-13 cm...
Ládába keresek én is kisebb méretűeket, de én nem ásnám el őket. Ha szerinted így is megmaradnak akkor vennék is ha marad. Hol laksz? Privátban is beszélhetünk ha neked kényelmesebb.
Szia, vannak japonicák, és indocalamusok is. Meg egyebek is. A földbe rakott láda jó ötlet. (Majd az alján kell pár nagyobb lyuk.) 3e körül szoktam adni őket.
Hahó, kisméretű bambusz érdekelne, esetleg pseudosasa japonica, terasz mellé ültetném, ládába, de a láda földbe menne. Van esetleg felesleges töved? Ha igen, mennyiért adnád? 4 ládányi bambuszt szeretnék. Ha van több fajtád is, annak is örülnék.
a semiarundinariáké mélyebben, 40 centinél is találtam,
a bashaniának szintén mély.
Ezek alapesetek, aztán ha valami akadályba ütközik a rizóma, akkor méterekre is lemehet. Volt már pár "kútgyűrűbe ültettem, onnan úgyse megy ki, jaj de mégis' eset.
Alul persze, lyukasztani kell az edényt, nehogy megálljon a víz az alján, az tönkrevág szinte mindent a vízipálmán kívül. A földjüknek nem kell tocsogni. Épp csak nedvesen. Ha túl kevés lenne a víz nekik, azt a levél pöndörödésével jelzik, mégpedig fokozatosan, és akkor lehet öntözni. Ha minden nap ott van valaki a növény mellett, akkor nem fog kiszáradni.
Igazából, nem látván a növényt, nem tudok biztos gyógyírt mondani.
A fénnyel nem tudtok mit csinálni, majd kiderül, mennyire elég.
A szórt fény még nem lenne akkora baj, de ha a 2.2-es rekesszel 1/50 a záridő, akkor az nem olyan szikrázó fényár.
De attól még életben maradna a növény. Gondolom valami takarítónő öntözi, és a több jobb, illetve a biztos ami biztos elveket követi.
Én próbálgattam bent tartani bambuszokat, ablak közelében ráadásul, de nem szerették. Semiarundinariát, yunnani fargesiákat. Ezeknek mozaikosan foltos lett a levelük, nyilvánvalóan rosszul érezték magukat. Phyllostachyst talán nem. De Dendrocalamust tartottam bent, és az bírta, hajtott is.
Igazából a phyllok túlélnek mélyárnyékban is, legalábbis kint, fák alatt. Nagyon lassan fejlődnek, de élnek. Beltérben aztán lehet, hogy a páraviszonyok vagy mitoménmi még additíve lerontaná őket, nem tudom.
Szóval a képeden láthatóknak is inkább túlöntözéses bajuk van, mint fényhiány, az nem így és nem ilyen hamar jelentkezne. Vagy valaki odaborította a forró citromos teát, nem lehet tudni.
Idén januárban hozták ide. Eleinte 50-100cm növekedés volt látható, majd a 30db-ból 12db elkezdett sárgulni-barnulni. Ezen közben helyenként némi hajtás is látszik.
Közvetett fény van bőven, de közvetlenül nem éri a nap.
Ha ez Phyllostachys akkor a Pseudosasa Japonica jobb választás lenne ide?
A beton anyagú kb 50x50x50cm-es edények alá megpróbálunk tálcát találni, vagy gyártani. Az edény megfúrása után elkerülhető a pangó víz, de nem biztos, hogy csak ez a baj...
Azd ki - es akkor is van ra esely, hogy valami darab benne maradt, ami persze ki fog hajtani.
Nekem a szomszedome tetszett meg - evekig figyeltem, nem futott szanaszet. Kertem tole... es megbonthatta a vedelmet ami akadalyozta a terjedest, mert azota atjon latogatoba... olyan helyen van, hogy nehez kiasni az egeszet, igy aztan visszavagjuk.
Nalam mar nincs a kertben, kiszedtem, mert a vedekezes ellenere is terjedt - nem volt eleg mely-magas az amit leastam - 45 vm szeles bambu "keritest" astunk le...
A hetvegen ezt lattam egy allatkertben... de hallottam arrol is, hogy egyes fajtak meg a betonon is keresztul jonnek, ha kicsi repedest talalnak. Jo otlet a haztol messze ultetni....
Ki kell szedni, mert ha arasznyinál hosszabb darab rizóma marad, az ki fog hajtani. (Tapasztalat.)
Persze 1-2 fűnyírózás után lehet kipusztul vagy a tarackosokra való valamelyik gyomirtó is eltünteti a kint rekedt "szökevényt" ha nincs kedved annyit "áskálódni"...
Sh3 hangulatkép
ez itten baloldalt pont egy congesta és megválnék tőle.
Sziasztok! Nem idei, hanem tavalyi kép, de a tél nem sok nyomot hagyott bennük, hasonlóan néznek ki most is. 4 faj látható a képen.
ilyesmik. van pár kisebb is. írj, megbeszéljük, gyere érte.
így néz ki felnőve, ez mai kép.
1.5e
:)
