Tegyél valami lécet a lábazatra és nézd meg, mekkora felületen fexik fel. Kb ott fog majd a ragasztó, a többi helyen esetleges, főleg ahol az ujjad is befér a léc meg a kő közé
Ha kinyomsz valami táblára egy csík habot és megvárod az előírt 1-2 percet, aztán ránézel, látod, hogy egy levegős. szellős valami lesz, nem olyan sűrű, mint a sima purhab, nem duzzad annyit, nem tölti ki a nagy hézagokat. Talán fél centi még elmegy, de ha több, akkor a levegőben lesz a ragasztó. Tegyél valami lécet a lábazatra és nézd meg, mekkora felületen fexik fel. Kb ott fog majd a ragasztó, a többi helyen esetleges, főleg ahol az ujjad is befér a léc meg a kő közé.
Nekem xps-t (annak mondták, de valami dagadó hab, csiszolható, járható) ajanlgattak, de mondtam, fa födémet nem kellene lezárni felülről.
Érdekes ez az összeroskadó gyapot, tudtommal azt szoktak a szarufák (meg a ksz-es házak vázába, de akár falon kívülre) rakni, ott van igazán hőingadozás, ott nem árt neki?
A homlokzaton jelenleg fut egy gázvezeték, amely kb. 2 cm távolságra van a falsíktól. A fal 15cm-es grafitos eps-el lesz hőszigetelve nemsokára. A gázszolgáltatónak(MVM) írtam emailt hogy be lehet-e szigetni a csöveket, úgy értem eltakarhatják-e a csövet a hőszigetelés, de kb 1 hónapja nem jött válasz. Lassan jönnek csinálni. Ha be lesz nyomoritva a fal és a cső közé egy 2 cm-es xps pl és 5cm el van hagyva a falon a csőnek(réz) akkor azért szólhat a szolgáltató(MVM)?
Értem hogy a kiemelés lenne a legjobb de az időbe se fér bele meg nem tudom megéri-e mert 2-3k összköltsége biztos van és ami ott azon a 0,1 m2-en kimegy hő az az életben nem térül meg..
Nálam 15-20 év alatt semmi ilyesmi nem tapasztalható. Monolit födém, valami párazáró, de szerintem az sem mindenhol és a gyapot, tetején semmi. Nevét sem tudom már milyen anyag volt, de boltban vettem, hivatalos kereskedőtől. Ma is létezik ez a kereskedő.
Persze ahol jártam rajta ott tört, roskadt az anyag.
Fentről a fedésnek egyetlen értelme van az pedig, hogy e levegő ne tudjon járni a felső 1-2cm-ben, mert az annyival rontja a szigetelő képességet.
"Ha nagy hő és nedvességingadózás van a padlástérbe, akkor a kötőanyag 8-10 év alatt tönkemegy és a gyapott összeesik, a vastagságának a negyede se lesz belőle"
Már csak azt kellene megfejteni hogy a por elleni védőfólia mit ér eme jelenség ellen.
Én is tapasztaltam olcsó gyapotnál komoly roskadást, porvédett helyen. Ezért fújattam ki cellulózzal a tetőteret.
A padlás padlójára lefektettet kőzetgyapotott is meg kell védeni.
Ha nagy hő és nedvességingadózás van a padlástérbe, akkor a kötőanyag 8-10 év alatt tönkemegy és a gyapott összeesik, a vastagságának a negyede se lesz belőle.
Ezt több padláson is láttam, a saját házamon is, ahol nagyon nagy a padlástér, székállassal. Pedig felülről le volt deszkázva.
Az após és anyós tervezte.
A ház kb. 22 éve épült, a tető két vízbe (45fokos- a nyilás 9.6 méter, a két tengely között), az egyik vízben van egy nagy lukárna, ott van egy szoba és külső terasz is. A 45nm-es nappali felett nincs manzárd, készitettem egy vb galériát- hogy az déli tűzfalon ablakokhoz hozzá lehessen férni, ott is van egy terasz, a belső tér a nappaliba vagy 4.5 méter magass.
A födémgerendák alulról le vannak gyéren deszkázva , arra jött a párazáró és a lécezés a gk. lapoknak.
Felüllről felszereltem még egy pallót élére a gerendákra és kb 25 cm vastag gyenge minőségű gyapotott tömtem be mindenhova (tehát 10 cm a födémerendákra is- akkor csak ilyen gyapotott lehetett kapni).
Aztán felülről ledeszkáztam, de az is gyéren.
15 év után szinte semmi se marad a gyapottból, mert a padlásnak van két falazott tűzfala és azon volt két 50x40-es szellőztető rács, a pór teljesen tönkrettete.
Kapott felülről 15cm 80-as EPS polisztirólt, egy réteg 10cm és egy réteg 5cm kötésbe. Habbal ragasztva a deszkázatra.
Sajnos az benyomásom, hogy 8-10 év alatt a vízszintesen lefektettet 30 kilós kőzetgyapott (Rockwool Multirock) is teljesen tönkremegy, még ha fentről is le van védve.
A vasbeton lapostető sokkal jobb, Pir-rel, megcsinálva a szakszerű rétegrendet, kiszellőztetett atikákkal.
ja így értem. Elég durván erős az OSB, csak azt mindenképpen résekkel kell rakni mert párazáró.
A szigetelés tetejére én nem tennék semmit, de ha nagyon akarsz valamit akkor csakis páraáteresztő dolgot (geotextil, stb).
Többször hallottam hogy páraáteresztő tetőfóliát ajánlanak még a tetejére, de én abban sem bíznék mivel ha elolvasod hogy működik akkor le is írják hogy hozzá kell nyomódjon a szigeteléshez,csak akkor működik.
A portó semmi baja sem lesz a szigetelésnek, én hagytam a fenébe.
Alulról, ahogy írtam. Párafékező, üveggyapot, deszka már megvan egy részen, ott már csak jönne a kőzetgyapot és a fedés. Másik rész nincs deszkázva, ott jön a deszka/osb, kgy, fedés.
Igazából én deszkában gondolkodok, csak felvetették, az osb-t nem kellene kezelni. De utóbbi teherbírásában nem bízok (vagy vastag kell), és sok lenne a hulló.
Jamie222, ha hajlandó a szerelő, hogy ne kelljen előtte járni, mint fontos embereknél a vörös szőnyeggel!
Kösz!
Eljátszottam a gondolattal, hogy xps-sel legyen megemelve a szint, de csak az xps lenne 300+ ezer, úgyhogy az elmarad.
Már csak azt nem tudom, gipszkarton, párafékező fólia, 15 cm üveggyapot, colos deszka, 15 cm kőzetgyapot fölé mehet már fólia, vagy inkább papír vagy párafékező (nem záró) védje a portól.
Illetve esetleg deszka helyett osb-nél mi lenne a minimális osb vastagság, ami 90-es köznél halálbiztosan nem szakad be mondjuk egy 110 kilós ember alatt? Ki tudja, mekkora ember megy majd fel. :)
Nem járható kőzetgyapot mit jelent a gyakorlatban? Nyilván pakolni nem lehet rá, rendszeresen járkálni sem, de ha 3 évente egyszer végigmegy rajta valaki, ki tudja rúgni magát, vagy ott megette a fene?
Sziasztok. Lehet hogy már volt a kérdés. OSB lapra elegendő a szigetelést ragasztóhabbal és dűbellel rögzíteni? Nagyrésze kőzetgyapot kis rész EPS szigetelés. A választ előre is köszönöm.
A házunk homlokzatának egy része durván bealgásodott. Mivel lenne érdemes kezelni? A PoliFarbe cuccáról azt hallottam, hogy új receptúrája van és annyira nem ütős mint régen.
Van egy "galériás" előterünk, amit le akarunk csökkenteni, a képen látható megoldással. Alulról és a lépcső felőli oldalról szigetelve lesz, a bal oldali magas fal mögött emeleti hálószoba van, 36os poroton, a ferde sík OSB és mögötte elvileg 14 centi üveggyapot, a homlokzati fal mögött meg a kültér, ez a fal vékonyabb is. Tehát egy zárt padlástér lesz effektíve, szellőzés nélkül. A kérdésem, hogy esetleg fúrjak lukakat a homlokzati falra hogy legyen vmi szellőzése? Vagy hova? Tetősíkra sztem nem érdemes, a gyapot miatt, a csúcsot meg nem hiszem h elérem..Persze, amennyire tudom, elszigetelem a belső tértől.
Arra gondolok h esetleg ne legyen penésztelep.. Bár ez egyelőre csak nyaraló, de télen is le-le ,megyünk, meg nem zárható ki h majd oda is költözünk egyszer..
Szerintem ez a hajó már elment, kb szanaszét kellene furkálni a szigetelést- falat. Súlyos anyagok ezek a burkolólapok, kellene alájuk XPS duplán hálózva, hálón át dübelezve acélszeges dübellel.
Társasházunk azt tervezi, hogy hőszigeteli a 4 lépcsőházas, 10 emeletes panel épületünket. Szomszédban már hőszigeteltek, egyik ugyanolyan 81m²-es lakás, mint a mienk átküldte a számláját és alig olcsóbb, mint nálunk.
Abban kérem a segítségetek, tudtok arra példát, hogy hőszigetelés után jelentősen csökkent a Főtáv számla költségmegosztás nélkül? Közös Képviselőnk szerint, 50%-os díjcsökkenés esetén éri meg szigetelni. Szerintem ez nem lehetséges, azt leszámítva, hogy a belső lakás, ahol idáig is ki volt kapcsolva a fűtés, mert körbefűti a fűtött lépcsőház, külső szomszéd, akitől "energiavámpírként" elszívja a hőt, most már nem is fizet érte.
Nekem azt mondta Főtávos, hogy a panel lakások egységes rendszerként lettek tervezve, egymást fűtik a lakások. Nincs kompenzációs megoldás a külső lakások nagyobb energiaigényére, a belső lakás kikapcsolt fűtését nem lehet kompenzálni, nyugaton az a megoldás, hogy a külső lakások eleve olcsóbbak a drágább fűtés miatt.
Szerintem a szomszéd házban azért sem csökkent a fűtés mert hiába cseréltek régen, "dupla üveges, gázzal töltött" üvegre, ki tudja milyen az. Valószínűleg az Ug ≈ 2,83,0.
A hőszigetelő képességet az úgynevezett Ug érték mutatja meg:
1 rétegű üveg (régi típus): Ug ≈ 5,8 W/m²K → nagyon rossz
2 rétegű sima üveg (régi típus): Ug ≈ 2,83,0 → még mindig gyenge
2 rétegű hőszigetelő (pl. Low-E + argon, újabb): Ug ≈ 1,11,3 → elfogadható
3 rétegű modern üveg: Ug ≈ 0,50,7 → kiváló
Az üveg szinte annyi, mint a fal, tehát azt is cserélni kell, csak ezt nem mondják el a szigetelő cégek. Nekik elég a szigetelés, mert ha kiderülne, hogy ablakot is kell cserélni, az már akkora összeg, amiért nem szerződnének a lakók. Egyébként mekkora felület hővesztesége teheti semmissé a szigetelést? Lehet az alábbi példán, ha az üveg nincs cserélve, nem ér az egész semmit? Egyébként tényleg nagyon durva, hogy dől ki a meleg az ablakon.
Tehát az lenne a lényeg, hogy valaki hőszigetelés után tapasztalt jelentős fűtésköltség csökkenést? Vagy csak ez az egész a hőszigetelő cégeknek jó, ügynökeiknek, akik jutalékot kapnak, illetve a belső lakásoknak, akik többet nem fognak fizetni a fűtésért.
Esetleg hosszú távon a falakat kívülről meg lehet bontani és még felrakni 10 cm kőgyapotot.
Szerintem kb az egyetlen értelmes megoldás az elbontás-újjáépítésen innen.
Nem is csak a vastagítás, hanem megnézni, hogy egyáltalán mi van a külső-belső borítás között.
Mondjuk ha 8x8, 10x10-es gerenda a váz, akkor ugye max olyan vastag gyapotvalami lehet ott szigetelés gyanánt, csak kérdés, milyen állapotban. Kitölti-e a helyet, vagy már foszlott, összeesett. Közben megnézni, mennyivel lehet kifelé vastagítani(amennyit a tető túlnyúlása enged).
Fázós láb ellen meg talán hajópadló, ha elfér, meg fűtésre parapet-klíma, ahogy ajánlották...
Amúgy az mennyire gáz, ha teszek még pár habpanelt kívülre (padló) ill belülre (mennyezet)? Tudom belül nem szigetelünk (általában). Esetleg hosszú távon a falakat kívülről meg lehet bontani és még felrakni 10 cm kőgyapotot.
Hát ja. Igazából ez egy készen odatalicskázott cucc, ami már kb. 40 éve ott parkol. Jó, lehet nem vontatták, hanem kamionon hozták, de igen, jól egyben van. A tetőt ráadásul 3 éve cserélték paláról szendvicspanelesre (cserepeslemez+4cm hab egyben) egy autó áráért, nem szívesen bontanám meg (hiába).
Úgy látom, kicsit mintha leült volna ez a fórum, de megpróbálom, hátha :-)
Hőszigetelés befejező rétegét a vékonyvakolatot tervezzük megvásárolni, de jött egy kis dilemma.....
Alapból 2mm kapart szilikon vékonyvakolatban gondolkodunk. És akkor szembe jött velem a Ceresit Szilikon szilikát vakolata. Amolyan kettő az egyben vagy nem is tudom...
Az Építkezés-felújításba beraktam, de hátha itt is találnék egy pár segítő véleményt.
Kész faházat lehet utólag magasítani?
Két okból:
- A jelenlegi belmagasság most sem túl nagy. A gerinc oké (kb. 2.5m), de a ház két végében már "beszorul" a magasabb emberke (kb. 2m).
- Padlófűtést szeretnék, ami jó eséllyel további rétegeket fog jelenteni a padlón (ha kívülről/alulról nem kivitelezhető a kellő vastagságú szigetelés), azaz a belmagasság tovább csökken.
A ház téliesített, van már pár cm szigetelés elvileg mindenhol (a tető is cserepeslemez+szigetelés szendvicspanelből van talán), de még lehetne fokozni.
Ehhez szorosan kapcsolódik a padló szigetelése. Padlófűtés esetén mi lenne a rétegrend? Ideális és minimális, hogy ne a beton alapot/tuskókat fűtsük, amin a ház nyugszik.
Jelenleg úgy néz ki a házunk, hogy a homlokzaton 15cm eps van és a lábazaton 5cm xps. Korábban úgy tűnt, hogy elég de most hozzám került egy hőkamera és annak a képén szépen látszik ahol a vastag és vékony találkozik. Érdemes lenne felhízlalni a lábazaton is 15cm-re?
Nincs színezve a ház, csak a ragasztó van rajta még.
Ha érdemes, le kell szedni a hálót és a ragasztót róla?
Műanyag élvédő van az eps sarkán, azt is le kellene venni vagy csak simán össze húzni aztán a szín úgyis eltakar mindent.
Én fogom csinálni, úgyhogy munkadíjjal nem kell számolni.
Üdv! Tavasszal tervezem a házam a szigetelését. Egyelőre csak próbálok előkészülni. A képen is ahogy látszik a ház minden sarkában van egy ilyen 1cm-es "dísz". Illetve az összes ablak körül is. Érdemes lenne ezt eltávolitani? Ha igen hogy? 81-ben épült emeletes családi ház. Vagy kivágni a szigetelő anyagból azt az 1 cm-et? Köszönöm a választ előre is
a fő hibaforrásod az a szürke-szőtt műanyag fólia (ha jól ismerem fel), mert azon tetőtérbeépítés után mindkét oldalon kicsapódik a pára. a külső nem gond, de a belső kicsapódás igen.
az igazán helyes megoldás az lenne, ha újraépítenéd a héjazatot..
de ha ezt elengedjük, akkor tennék be a belső oldalára igazi páraáteresztő fóliát (polár-anyagszerű, nem műanyagtapintású), 4-5cm légréssel a meglévő fólia alá. léccel tudod rögzíteni belülről a szarufa oldalára. innentől pedig minden mehet a megszokott rétegrendek szerint. akár fújhatod is cellulózzal, mert az új páraáteresztő réteg megfogja a nyomását.
alul nem csak csík/sáv-szellőzőz építhetsz, hanem akár 2-3 db nagyobb kör alakút is befúrhatsz. az sokszor egyszerűbb. a rovarrács fontos. de nem csak alul, hanem felül is ki kell szellőztetni!! erre vannak csomóponti megoldások a neten (2 kiszellőztetett légrésű tető).
nyáron úgyis kell hűtened a tetőteret. ezt nem úszod meg a cellulózzal.
Sziasztok! (Bocsi a hosszú kérdésért, próbáltam lényegretörő lenni)
Adott egy tetőtéri (első emeleti) lakás, aminek a ferdesík szigetelését szeretnénk jól megoldani, az előző tulaj korábbi megoldása sajnos penészedést okozott az üveggyapotban.
A tetőfólia szürkés-fehéres szőtt fólia (a terveken annó valami Hungisol fólia szerepelt, de nem tudjuk, hogy az került-e be pontosan, búzászsák szerű), ami ha jól tudjuk, akkor párazárónak minősül, tehát kétszeresen átszellőztetett tetőként kellene kezelni. Szeretnénk valami olyan megoldást, amivel a fűtési számla nem lesz túl magas, és a nyári forróságot is ki tudjuk bírni. A ferdesíkot 10 vagy nagyon max 15 cm-rel hoznánk beljebb.
Próbáltunk utánajárni a lehetőségeknek, és két (illetve három) irányt látunk.
1. Kőzetgyapot légréssel:
Hagyunk 3-5 cm rést a tetőfólia és a hőszigetelés között, így kerülne a szarufák közé 10-12 cm kőzetgyapot (a Rockwool írásai alapján, érdemes lenne kasírozott külsejűt venni, hogy az átszellőztetett réteg ne csökkentse a hőszigetelés teljesítményét). Erre még raknánk 10 cm kőzetgyapotot a szarufákon kívül, aztán CD gipszkarton profil, párazáró fólia (van esetleg konkrét amit ajánlanátok?) és gipszkarton.
Itt ügyelve, hogy mindenhol meglegyen a 3-5 cm légrés, raknánk be a szarufákra merőlegesen léceket bizonyos közönként, hogy a gyapot ne nyomódjon neki a tetőfóliának.
Jelenleg a csak a tetőfólián kívüli légrésnél van megoldva a szellőzés a tető alján, a belső oldalon nem, így a 3-5 cm-es légrés alsó végénél lévő lambéraburkolatot megbontva kellene beraknunk szellőzőszalagot (sok helyen egyébként a térdfal fel van húzva a fóliáig.
Előnyök:
- ez elméletben szuperül tudna működni, a téli hideg ellen jól védene
Hátrányok:
- a szarufaközökben elveszítjük azt a 3-5 cm hőszigetelő réteget, ami jól jönne
- nehéz garantálni, hogy az a 3-5 cm légrés mindenhol megmaradjon
- kicsit bonyolult az alsó szellőzőszalag kiépítése (a ház nem mindenhol körbelétrázható, belülről pedig lehet nehézkes megoldani)
- kőzetgyapot esetén a nyári átmelegedés ellen kevés lehet a 20-22 cm
1.B) Ugyanaz, mint az előző, csak kőzetgyapot helyett fújt cellulózt használnánk.
A 3-5 cm légrést úgy oldanánk, hogy a szarufák között kifeszítenénk egy páraáteresztő fóliát, mögötte megerősítve a fent is említett lécekkel, így talán nem nyomódna neki a fólia
Előnyök:
- a sűrűbb befújásnak köszönhetően nyári átmelegedés ellen talán jobban védve lennénk (magasabb fáziseltolási idő a kőzetgyapothoz képest, 8.5h 4.9h helyett az ubakus kalkulátora szerint)
- gyorsabb kivitelezés talán?
Hátrányok:
- ugyanúgy macera megoldani az alsó szellőzőszalagot, illetve a 3-5 cm légrés biztosítása is nehéz
- azt is meg kellene oldani, hogy az átdiffundálandó pára a páraáteresztő fólián ne csurogjon rá a térdfalra
2. Fújt cellulóz légrés nélkül
15+10 cm fújt cellulóz: először CD gipszkarton profil + párazáró fólia felkerülne, majd a padlás felől lenne befújva a cellulóz.
- így elsőre nem tűnik bonyolultnak a kivitelezése, a téli hideg és a nyári meleg ellen is szépen védene
Hátrányok:
- ha valamilyen módon jutna pára a hőszigetelésbe, akkor az bent is rekedne ott a kiszellőzés hiánya miatt, és ez penészhez vezethetne
Van esetleg, amit kihagytunk volna az opciók közül vagy az előnyök/hátrányok felsorolásából? Ti melyiket javasolnátok?
Köszi szépen!
Lakás adatok (hátha hasznos belőle bármi):
- 124 m2 az összterület, ebből ~96 m2 hasznos
- a térdfal körülbeül 1m magas
- a szarufák 15 cm vastagok
- maga a ferdesík / tető alakja nem annyira bonyolult, L alakban megy a tető, az L alsó részén van két kutyaólos ablak, ezen kívül 5 db tetőablak van
- a fa ablakok 25 évesek, de normálisan záródnak, szóval egyelőre nem cserélnénk őket
- a tetőtér már beépített, a szobák adottak, így a párazáró fóliát helységenként csinálnánk meg, végigmenne a mostani gipszkarton mennyezeten, és lefordulna a gipszkarton válaszfalakra (és ezekre kerülne egy extra gipszkarton réteg)
- eddig a tetősíkon végig ment a szigetelés, ahelyett csak a padlásfödémig menne, ott 25-30 cm cellulózt fújatnánk be
- néhány térdfal elég hideg, így felmerült, hogy 10 cm-es előtétfalakkal (kőzetgyapot hőszigeteléssel, szépen párazárva) oldanánk meg a térdfalak "melegségét"
- a tető Bramac betoncserép, elég jó állapotban van, illetve maga a fólia is szép feszes, nincs kiszakadva, így nem merült fel, hogy levetessük a teljes tetőt csak azért, hogy a tetőfólia ki legyen cserélve
177 oldal mindenféle verzió,variáció. Ez kell nekem,de végig kell olvasnom. Akit nagyon érdekel a ablak káva szigetelés,annak ez hasznos lehet. PIR EPS minden van.
Szigetelő lapok is csökkentik a nyílásméretet, legfeljebb nem látod bentről, de ha bent vastagabban vakolsz (vagy gondolom úgyis gipszkartonnal fedik a kávát, és duplán rakod), akkor ugyanott vagy.
De lehet elég lenne a hálószobára a toktoldós megoldás, a többire meg az XPS.
Toktoldónak eléggé húzós ára van. 9200 Ft 30mm. NEm tudom egy szál vagy métere. Szerintem a 3méteres szál ennyi. Kellene belőle 10 szál nekem és akkor 92k
5cm-es XPS-ből megvan ez 22k
4cm-es PIR habból megvan ez 40k
Emellett a toktoldó belül látszódik és vastagabb lesz a keret tőle. De hangcsillapításban ez jobb. Szigetelő lapok meg nagyobbak lehetnek, összességében azzal jobb a hőszigetelés.
Nálam elcsesztem egy kicsit,mert a betonoszlop pont az ablak mellé került. Jó lett volna a statikussal egyeztetni,hogy rakja még jóval arrébb az oszlopot. Betonoszlop és az ablak közé kellene jó szigetelő és oda PIR hab fog kelleni.
Elengedem ez a hang kérdést. Vagy jóval vastagabb hőszigetelés kell és mindent külső falsíkra rakni vagy még kintebb. De a csodálatos jogszabályok miatt nem lehet szélesebb a ház szigeteléssel sem. Belül így is kicsi,kintebb nem akarok menni meg+drágább is lenne.
Új ház lesz,emiatt nem akarunk bonyolult csicsás dolgokat.
Egyszerűbb lenne akkor 15cm helyett 20 cm hőszigetelés,árban munkaidőben ugyanott lennénk. 15cm a labazat,homlokzatot is annyira akartam,mert Egyszerűbb ha ugyanakkora. Minek más méret?
Szerintem tedd nyugodtan külső falsíkhoz az ablakot, jobban jársz. Ha a rejtett tok miatt vastagabb hőszigetelés kellene, azt megoldhatod egy "szemöldökkel" is, akár a teljes ablak körül, akár csak részlegesen.
Ilyemire megoldásra gondolok, persze nem a csicsa szempontjából:)Sima egyszerű, 3-5cm vastag csíkokból.
Van itt valakinek xps-es ablak kávája? Mennyire vezeti be a zajt?
Nem tudom külső falsíkba rakni az ablakot,15cm eps homlokzat miatt mert redőny is lesz
Ablakkával nem tudom mi legyen. Xps vezeti a hangot. Vagy xps helyett ytong,pir,toktoldó megoldások vannak a fejemben. De nem sikerült még kitalálnom a tutit.
A rétegelt megoldásom napsütésben átlagosan 3 fokkal becsült felül.
Megcsináltam a csövet, ahogy javasoltad, sőt
a) az 50 mm-es fehér szifoncsőbe belül is került egy réteg buborékos fólia, kívülre 3 réteg, s zárásnak, hogy a cső falát direktben ne érje fény egy záró fehér gumiszerű anyaggal is elláttam
b) L alakúnak hagytam az eleve L alakú 40mm/50mm átmérőjű csövet, s úgy pozícionáltam, hogy a 40 mm-es szakasz előre, haladásirányba nézzen, míg a mérőt mélyen az 50 mm-es szakasz közepén rejtettem el.
Na még így is átlagosan 1,5-2 fokkal mért felül futás közben.
A rétegelt megoldást csak simán a háztól messze függesztve teszteltem, azaz elég keveset sikerült javulni.
Már csak az a kérdés, s ennek még nem néztem utána, hogy létezik-e 3,5-4,5 cm-es teljes átmérőjű mini ventillátor, mert ha nem, akkor itt hagyom abba.
Nincs kedvem már elölről kezdeni, s egy 70 mm átmérőjű szürke csövet venni (az volt a másik elem a szerelvényboltban, amivel szemeztem).
Ha létezik mini ventillátor, akkor még terhelem magamat ezzel.
Első HSZként a topicban meg is írhattad volna mindjárt a megfejtést, hogy egy csillárventillátorral miért is NEM FASZSÁG 10 % fűtésköltség spórolást várni.
Hátha tanulunk valamit.
Nem tetted meg csak bunkózni jöttél.
Viszont segítek neked. Köszönés nélkül berontani, na az a bunkóság.
Ha járkálva lett rajta , gondolom kissé megtörtek a " szálak " , így azok már távolságot nem fognak tudni tartani . Egy próbát biztosan megér egy darabon . Ha szerinted majdnem olyan mint újkorában , akkor minden ok , csináld meg egész felületen . Feleslegesen ne költsél rá , ha nem muszáj . Ha meg valóban annyira összeesett , akkor csak a pénztárcádon és a kedveden múlik , hogy hogyan döntesz .
Hali. Sajnos tető javítás miatt járkálni kellett rajta, emiatt lapult, és nincs rajta semmilyen védő fólia felül.
Igen feltekerném őket, csak a felső réteget, majd az alsót a helyén megraznam kézzel, ezután a felsőt ujra rá raknám. Valahol csak 5-6cm vékony a 2 réteg.
Hogyan gondolod a felrázást ? Feltekered először az egészet , majd amikor újrateríted akkor felrázod ? Ha már összeesett , akkor mi fogja újra megtartani a réteget , főleg , hogy a másik réteget meg ráhelyezed , ami további súly .
Nekem is van fenn 35cm-es gyapot , ami picit megroskadt , pár centit a lassan 20 év alatt . Ezért karácsony előtt terítettem rá még 20cm-es tekercset , Knauf Naturoll plus 200-as hőszigetelőt , elég jó áron vettem 6,17 euró volt egy nm. Amint levettem a fóliát róla , már magától tekeredett ki és vastagodott meg az elvárt méretre .
Ő nem a hideg ellen , hanem a meleg ellen hőszigetel , ami kintről akar bejutni a házba . :-)
Most , hogy így elgondolkodtam , talán valóban az EPS neki a jobb hőszigetelő . Ha bent klímával hűt , akkor ugye a párát kivonja a benti levegőből és a kinti pára csak nehezen jut át az EPS-en . Így a Ytong sem nedvesedhet .
Még annyit , hogy esetleg számolni tudjál a mennyiségekkel a ragasztónál egész felületen ragasztva .
3x124 nm volt a ragasztott felület ( első réteg EPS , második réteg EPS az EPS-re átfedéssel , harmadik réteg ragasztóba az üvegszálas háló beleágyazva ) arra 56 zsák ragasztó fogyott 25kg-os csomagolás . :-)
" Milyen utólagos hőszigetelést lehet tenni Ytong falra?
Az Ytong falazatok a jelenleg hatályos előírások tekintetében nem igényelnek kiegészítő hőszigetelést, a hőszigetelésre vonatkozó minimum követelményeket a termékek 30 cm falvastagságtól már kielégítik. Azonban, ha fokozott hőszigetelő képességű falakat szeretnénk készíteni, alkalmazható kiegészítő hőszigetelés. Ebben az esetben jó páraáteresztő képességű anyagokat válasszunk, amelyek jellemzően az ásványi alapú hőszigetelő anyagok. A Multipor hőszigetelő lapok jól illeszkednek az Ytong falazatok fizikai paramétereihez, és páraáteresztő képességük is kiváló. "
Én lassan 20 éve amikor két rétegben ragasztottam a 10+10cm-ert , mert még nem volt kínálatban a 20cm-es vastagság és mivel egyenes felületem volt , mint gondolom nálad is a Ytong falazat ilyen , egész felületen kentem a ragasztót fogassimítóval . A ragasztó mennyisége nem fog változni számottevően , de így a pára útja folyamatos lehet , nem lesznek üregek a Ytong és az EPS között . Az üvegszövetet is azzal a ragasztóval ágyaztam be .
Szerintem a mostanit letesztelem (sajnos pont mire elkészült, beköszöntött a köd), aztán ha napsütésben 1 foknál többet torzít, akkor kipróbálom a ventillátor és zárványmentes légcsövedet.
én egy kb 10-cm magas, kb 4 cm átmérőjű (alul-felül nyitott) csőre gondoltam (2dl-es vizespalack, 2-3 rétegben körbetekerve buborékossal). annak az alsó 1/4-énél a műszer. ebbe felülről csak ritkán sütne be a nap.
a te képeiden tényleg sok a belső "zárvány". ezt nem könnyen járja át a levegő.
Ismerem a mérési szabályok nagy részét, mondhatnám még azt is, hogy hány méterre kellene lenni minden tereptárgytól, hogy a 2 m sem elég magasság, ha alatta nem fű van, hanem beton, aszfalt vagy csupasz föld.
Nem kell nekem a fokon belüli pontosság, de mind a csupaszon történő mérések, mind a rosszul megtervezett árnyékolások legalább 5 fokkal többet eredményeztek, ha nem 10-zel.
A Garmin a többiekkel együtt hülye. Mert az OK, hogy ez a Tempe egy játékszer, de azért illene legalább fehér műanyagból gyártani.
A buborékos fóliát minrt ötletet tényleg jónak tartom, de a "légcső" önmagában nem elég, mert egyrészt ha nagy lyukat vágsz a tetejére, akkor a déli órák környékén így közvetlen fény éri a mérőt, másfelől egy ilyen mini házikót nem lehet teljesen függőleges pozícióban tartani., azaz nemcsak a déli órákban van meg a veszélye ennek. De még egyszer, az ötleted tetszik, mert ezzel megspórolhatom a belső oldalsó rétegződést, Viszont felülre (és esetleg alulra a tükörképe) akkor is kell egy árnyékoló belső réteg a beeső napsugarak miatt
Egy hét múlva lenne esedékes a homlokzati-szigetelésünk ragasztása, 20 centis eps, "ytong" téglára, pont perem módszerrel, új építésű ingatlan, vakolatlan
Viszont néhány kérdésre még mindig nem találtam meg itt Thaiföldön a választ ahol élek és építkezek
Itt azt se tudják, hogy mi az az eps ragasztó
Ezért kérlek segítsetek a megfelelő helyettesítő anyag kiválasztásában
Itt ami elérhető termék, amit az itteniek ismernek a következők:
Hagyományos normál cement
Könnyű tégla és hagyományos tégla falazó habarcs
Könnyű tégla és hagyományos tégla vakoló habarcs
Csempe ragasztó
A könnyű tégla falazó habarcsok között van egy ami kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik ennek megfelelően az ára is több a másik termékekhez képest de az ár nem annyira fontos mint inkább a minőség és a végeredmény jó legyen
hivatalosan 2m magasságban kellene mérned, mert főleg a cipőn mért hőmérsékletet szélmentes időben nagyban befolyásolja a talaj hőmérséklete. ez alapján leginkább a hátizsák külső/hátsó oldala az amit nem befolyásol a légzésed, a testhőd és mégis már messzebb van a talajtól (szerintem). a korábbi méréseknél miből követeztettél arra, hogy pontosak/nem.pontosak?
ilyen vékony hőszigetelésre (sugárzó hő visszaverésére) változatlanul a buborékos párazáró fóliát tudnám ajánlani. akár a szétfúrt gyógyszeresdobozod belső oldalára ragasztva, hengeres alakban, alul+felül óriás lyukkal. és akkor függőlegesen kialakul egy "légcső", amiben a műszer árnyékban van, és mégis átjárja a levegő. a hátizsákra is ragaszthatsz oda egy fehér fényvisszaverőt, hogy ne szívja magába a nap melegét.
De a gyárilag fekete kialakítás és cipőre rögzítés ajánlása miatt érdekes, h miért is kell neked terepfutás közben 1fokon belüli pontosság? mert szerintem erre a garmin sem ajánlja... csak valami statisztikai hobbiadat-gyűjtéshez (de nem néztem utána).
Ha nem süt a nap, a bakancs és cipő orrához közeli felszerelést alkalmazom, de még így is rakok szigetelő réteget a fűzők és a klipsz közé. Ez jobbnak bizonyult, mint az általad is említett öv, vagy bárhol a felsőtesthez közel, kivéve ha a hátizsák pántjára előre rakom. Utána a legjobb a hátizsákra hátul.
Napos időben meglepő módon a sapkák simlédere alatti pozíció is egész rossznak bizonyult, hiába futok és van menetszél, az nem elég, a homlok ontja a meleget.
Egyébként nem ismerem az általad citált mérőt . Én egy Garmin Tempe elhelyezésén ügyködöm, kizárólag vágással és ragasztással (semmi hőre lágyítás), S itt tart a technológiám (képeket később, mert túl nagynak bizonyultak)
Hehe, bizony ez így van, a légtechnika sok problémát megold. Szerinted nem? Ha értelmes, takarékos szellőzést akarsz, légtechnika. Ha egyszerű, problémamentes, komfortos fűtést akarsz, oda is. A kérdező is a levegővel variálna, csak még nincs képben.
Mutatok másikat is, frissen rakta ki valami csóka, a magyarázat nem túl szabatos, de lényeg érthető:
Én nem tudok 10 % megtakarításról, nem is írtam ilyet, mint ahogy többletről sem, amit viszont te írtál. A rétegződés megoldására vegyük át még egyszer a légcsatornás klíma légtechnika részét, az onnan szerzett tapasztalatokat?
első ötletem: felejtsd el a szétfúrt burkolatot és a vastag gyógyszertári tégelyt.
csak ötletelés: külső mech. védőburkolat= pl. vizespalack vagy kefíres/joghurtos vékonyfalú henger, alul-felül teljesen nyitott.
ha nagyon küzdenék, akkor ragasztanék rá fehér fényvisszaverő fóliát.
aztán belül 1-2 réteg hajszálvékony fóliahenger, amik távtartóval el van tartva a külső hengertől és egymástól is.
a henger belsejébe csak a ds18b20 hőmérőt tenném, a csippet+aksit pedig kívülre, h minél szabadabb legyen belül a levegőáramlás.
alternatív ötlet: buborékos párazáró fóliából csinálnék függőleges hengert.
de: az öveden közel van a tested melege. ha fekete a hátizsákod és megsüti a nap, akkor már az sem teljesen a szabad levegő hőmérséklete. ahhoz a fejed fölé 1m-re túllógó fityegő kellene :)
Annyira örülök, hogy újra tételesen elmagyaráztad, hogy miért "hülyeség" valami.
Még annyit magyarázz el, hogy egy "értelmes légtechnika", miért tud 10% energiamegtakarítást eredményezni egy szigeteletlen házban ahol a ventillátornak ugyanez nem megy.
Ehhez értelmesen légtechnikát kellene építeni, álmennyezetben vagy padláson vezetve a csövezést. Mennyezeten befúvás, padlószinten elszívás, így megkapod azt, amit szeretnél, a hátrányok nélkül. És persze a rendes hőszigetelés a másik, lényegesebb dolog, azzal is közelítesz a jó irányhoz.
A RÉTEGZŐDÉST (szoba tetején van a meleg) CSAK a hőszigetelés csökkenti.
Ha a rétgeződött meleget lekevered a HIDEG PADLÓRA, alsó traktusban HIDEG FALAKRA az még több meleget fog elvonni a lakótérből (nagyobb ΔT), tehát akár nőhet is a fűtésköltség.
nem teljesen hőszigetelés téma, de van valakinek tapasztalata mennyezeti ventilátorral? több helyen olvastam hogy akár 10%-al is csökkenthető a fűtési költség, emellett növeli a hőérzetet is, mivel nem a szoba tetején van a meleg
Hát igen, pont ez a lényege a Stevenson házikónak. A műanyag tégelyekben ezt úgy oldottam meg, hogy a külső rétegen fúrt lyukak és a belső rétegen fúrtak el voltak egymástól csúsztatva, azaz járt a levegő is, meg nem is érte a napsütés a mérő szenzort.
De annyira vékony volt a fehér műanyag, hogy túl sok hőt szívott magába, a levegőcsatornák nem hűtötték vissza.
ahhoz h ne csaljon (pontos legyen) folyamatos légáramlatot kell biztosítanod. bármilyen zártabb házba teszed, akkor nem lesz pontos. szerintem nem hőszigetelés kell, hanem valami fehér rácsos/lamellás védőtok (amin a levegő szabadon áramlik, de mégis árnyékot ad.
Hja ilyen pici dolog, akkor legjobb körülnézni a környéken, hogy hol hőszigetelnek, és kunyerálni hulladék xps darabot. Kb. 10x10x10cm vastag hasáb, vagy 2x5cm összeragasztva elég lehet.
Nem írtam, de a tömeget is minimalizálnom kellene, mert egy kb 1,5*3 centis mini hőmérőt szeretnék elrejteni úgy egy miniatűr Stevenson házikóba/kalitkába, hogy hátizsákra vagy övtáskára rögzíthessem túra közben. S közben kevesebb, mint 1 fokot csaljon a napsütés miatt a hőmérő.
Ez a purenit elég sűrű, azaz nagy sűrűségű anyagnak tűnik.
Purenit esetleg? Abból kb olyat méretűt kapsz, amilyet akarsz, akármelyik purenit megmunkálással is foglalkozó cégnél, mint a Purpoint.Tárgyalóképesek:))
Nem tud valaki olyan helyről, ahol aerogél hulladékot tudok szerezni egy-kétezer forintért? Hobbihoz kell egy kb. 0,05-0,1 m2-nyi. Még a vastagsága is mindegy.
Ha ilyen forrásról nem tudtok, akkor esetleg olyan helyről, ahol ugyanekkora méretben valami jó hőszigetelő anyagot (hungarocellt???) tudok elhozni?
Előre is köszi.
A kiinduló anyagom egy többrétegű műanyag, konkrétan gyógyszertári fehér műanyagtégelyek. Azaz ezekhez képest szeretnék ugrásszerű eredményt elérni a szigetelés terén.
Ok, köszi. Végül a Jutafol Neo Reflex 150-et választottuk, annak jobb az ár/érték aránya. Ti milyen ragasztót használnátok hozz (akár szalag vagy rugalmas/folyékony)?
én is fölé vittem (muszáj volt), de emiatt girbe-gurba lett a vezeték, és a fürdőből kijövő pára "megakadt" a csőben. Aztán kiegyenesítettem és akkor már jó lett.
persze én inkább azért kérdeztem, mert a gipszkarton és a szarufaösszekötők (így hívják?) közé merőlegesen nem fér be a légvezeték és én szívtam emiatt
Köszönöm a képeket, meg az infókat. "Szóval nem kell gipszkarton, az árát inkább költsd valami hasznosabbra." Itt OSb-re gondoltál, nem? Ez a roskadás téma érdekes viszont, szted ha 30cm lesz befújva hivatalosan, az először milyen vastag lesz kb?
ja, és lécrács sem kell, a gk közvetlenül mehet a fóliára. A vezetékeket fent vezettem el, utólag fúrva, tömítve.
A cellulóz befújás után is kellett csillárt felraknom, kifúrtam lentről felfelé, kézzel ellapátoltam a cellulózt, letömítettem a vezetéket szalaggal és jónapot. Én nem szenvednék a gipszkarton alatt a drótokkal.
Ez a mennyezeti egy rövid függesztő, de vannak pálcásak is, szóval a fogópárak alá bármennyit lóghat be a fémszerkezet.
Nálam annyi trükk lett hogy van fűtés is a gk mögött, emiatt van a rendszerlemez és a csövek ott, de ha ezt elhagyod és csak a fólia van mögötte az is tökéletes lesz.
Felülről cellulóz került be, azóta roskadt valamennyit mivel ide nem tömörítve fújódik be (ellentétben az üregekkel), szóval ezzel majd számolj befújáskor, inkább legyen plusszos.
Szóval nem kell gipszkarton, az árát inkább költsd valami hasznosabbra.
Rajzolj már egy rétegrendet, vagy fényképezd le, bármi. így eléggé nehezen érthető hol mi van.
Nem értem ezt az OSB kérdést miért kellene. A gipszkartonváz legtöbb esetben lóg a függesztőkön a fogópárak között, gyakorlatilag a karton tetejére megy a szigetelés. Simán elbírja.
kiggyo; Capt.IQ229: köszönöm a választ. Körvonalazódik a megoldás, de pár dologban tanácstalanok vagyunk. A súly miatt (és mert valószínúleg befújt szigetelés lesz), szerintünk nem lesz elég a gerendák aljára léceket rögzíteni a gipszkarton fölé, hanem egy réteg OSB-re is szükség lesz. Vajon a (belső) párafékező fólia az OSB fölé vagy alá menjen?
Kőzetgyapotot teríts le, és pallóból csinálj járkáláshoz utat, időnként alátámasztva. Nálam így van, a fogópárok alján lóg a gipszkarton mennyezet, a fogópárokra felülről raktam egy kis magasítást és rá a palló keresztben. így 25-30cm a szigetelésnek az üreg. Az üreget meg kifújattam cellulózzal és kész, de nyilván a tekercses is lehet ott.
Ha ritkán kell járni, évi 1-2 alkalommal akkor meg simán rá lehet lépni a gyapotra, nem kell aggódni. Anyámnál csak leterítettem, már voltam fenn vagy 10x antennát, cserepet buzerálni és semmi baja, kirúgja nagyjából magát ahol ráléptem.
Nem ide illő témakör, de hátha tudtok segíteni. Ha sértem ezzel a fórumot, elnézést kérek.
Tavasszal szeretnék meglévő járdára, kocsibeállóra, térkövet rakni. Halottam, hogy a víz a beton miatt nem tud elszivárogni, és idővel hullámos lesz a térkövezet felület. A betont nem szeretném felverni, mert jó állapotban van. Milyen megoldással lehetne a vízelvezetést megoldani, fúrjak sűrűn lyukakat a beton felületére?
Még egyszer elnézéseteket kérem, és ne vegyétek trollkodásnak.
Igen, akkor lehet félreérthető voltam. Ez nem a földszint és a tetőtér közötti födém, a hanem a tetőtér és a padlás közötti. Fa gerendák vannak és csak alkalomszerűen járnánk rajta.
Tetőtér beépítésnél fa padlásfödém szigetelésére rétegrendet tudtok ajánlani? Járhatónak kéne lennie felülről, és elég nehéz a (18kg/m2-es farost) szigetelőanyag, ezért is vagyok tanácstalan...
A videóban nem beszél arról,hogy az első sor téglára vízszigetelést felhajtja vagy oda rak a tégla oldalára vízszigetelést.
Itt egy kép nálam annyiban mas,hogy csak az xps alatt dörken. Vízsszigetelés csak a lemezelap betonra kerül. Oldalt nem jön fel. Xps elé dörken szivargó lemez megy.
Azt tudom elképzelni,hogy a vízszigetelést felhajtom és ahogy rakjuk a téglát akkor ragasztjuk majd a teglahoz/xpshez a vízszigetelést.
Szerintem az utolsó mondatnál lényeg: a lemezalapnál nem az xps-ig kiengedni a vízszigetelést, hanem tovább és felhajani a téglára, aztán ragasztani fel az xps-t. A felhajtás hossza a végleges udvarszint fölé 30-40cm.
Lemezalapnál oldalt fel lett engedve az xps betonozás szintje fölé. Így az xps magassága az első sor tégla magasságával egyenértékű kb. Majd erre kerül még egy sor xps. Talaj szint 60cm+ lesz az xps magasság,ami a min 30cm felett lesz jóval.
Viszont így nem lehet a teglára vízszigetelést kenni oldalról.
Xps homlakzatban egysíkban lesz az eps homlokzattal,lábazat nem lesz beugratva.
Kérdésem xps mögé kell-e egyáltalán vízszigetelés?
Ha igen van-e erre megoldás vagy körbe kell vagni xps-t mindenhol és majd a téglarakás után visszarakni.
Lemezalpra került vízszigetelés pedig az xps-ig lenne kiengedve(lemezalap alatt van már dörken lemez,emellett xps is.)még rámegy egy vízszigetelés réteg. Gondolnám lentről nem kap vizet. Oldalról ne kapjon.
A szárazépítéses verziót pedig hővezető lemezbe pattintják. Nekem van mindkettő, mindkettőt magam kiviteleztem.
Sehol sem használják a levegőben őket, nagyon lerontja a hőátadást.
Azt számold ki hogy 10m 20-as cső hány wattot képes leadni levegőben. Aztán hogy m2-enként kb hány méter csövet raknál fel. Ebből lesz egy W/m2 értéked.
Na ezt az adadot hasonlítsd össze egy rendszerlemezes vagy padlófűtés adattal, azok nyilvánosak.
A levegő azon a 0 - 2cm-en mennyi hőt tud közölni a betonnal 1nm-en , mennyi energia jut át a betonon ? Például , ha a légrésben a levegő hőmérséklete 40°C és a beton 20°C-os induláskor (rétegrend lentről felfelé haladva - levegő , beton , levegő . Az EPS irányában, pince felé a veszteséget ne vegyük figyelembe ! )
A házon azért tud hűlni a fal, mert a külső levegő mozog, de egyébként a levegő nem olyan jó hővezető (beton lambjája 2,1, levegőjé 0,024). Szóval szerintem a cső-légrés-beton sosem lesz jó.
Itt nálam a kislakásban padlófűtésnél 21-22 fokos fok a padló a kőlapoknál, 22 fok a laminálton. Jéghidegnek nem nevezném, nekem teljesen oké, aki melegebbet akar, tegyen szőnyeget. Otthon már más, ott a külső falak mellett 15-18 fok környéke, beljebb 1-2-3 fokkal melegebb. Az már talán jéghideg.
Ezzel a mennyezet-fűtéssel túlgondoljátok szerintem. Az íkútlan jófelé keresgél, a lábazati szigetelés jobb megoldás lenne, már mint ha nincs, (én is ezért kérdeztem, mi a helyzet szigetelés fronton). Alapvetően ha egy helységben 21 fok van felett meg 22, ott a födémnek sem kellene ettől nagyon eltérnie, max a széleknél, ha nincs lábazati hőszigetelés. Nyilván az a 2cm eps ott a födém alján nem segít a problémán.
Elég , ha megnézed , hogy mennyi hő tud átjutni a betonon 1°K-nél . A házad falán is átjut elég rendesen a hő , ha nem hőszigeteled . Még az északi oldalon is , ahol nyáron nem süti a Nap . :-)
Természetesen sok függ attól , hogy hogyan van megépítve a födém , mekkora a tömege és miből áll .
De tudod , én csak egy okoskodó laikus vagyok ! Viszont szívesen tanulok !
Nem találtam meg a levegő-beton közti hőátadás mértékét (bár sokat nem kerestem), de nem véletlenül öntik a padlófűtéscsöveket teljesen körbe betonnal. Szerintem ebben a cső vastagságú légrésben már szaunázni fognak a bogarak, mire a beton elkezd átmelegedni.
Valamint , ha csak az a légrés lesz , ami a csövek vastagsága és a hőszigetelés szélei jól le lesznek zárva , akkor a légrésben az egész fűtendő felületet egyenletesen fogja melegíteni a felmelegedett levegő .
Ezzel látok némi problémát, egyrészt mihez kötözi a födémen a gyorskötözőt, másrészt levegőn keresztül a padlófűtés hőátadása a födém betonjára az talán az első gőzgép hatásfokához lesz mérhető, bármennyi hőszigeteléssel is borítja.
Viszont , ha én akarnám megoldani a padlófűtést a pince felől , hogy ne keljen fent rombolni , akkor feltekerném a megfelelő mennyiségű fűtőkört a megfelelő csőhosszal és azt betakarnám megfelelő vastagságú hőszigeteléssel . :-)
Igazad van , csak ha le is veszi a hőszigetelést , akkor sem lesz langyos a padló . :-( Ahhoz legalább 27°C-ra kellene folyamatosan lent fűteni , hogy idővel érezhető hatása legyen fent .
Ha fent 21°C-ra fűtesz és lent meg 22°C-ra , akkor nincs ami melegítse érezhetően a padlót fent . :-(
Tedd a hőmérőt a fenti padlóra és lent a nikecelhez ! Mekkora lesz a különbség ? 1nm 2cm-es nikecelen minden fok különbségnél 2Watt az energia , ami átjuthat lentről fel . Legyen 3°C a különbség , akkor 6 Watt nm-re . Szerinted az mire elég ? Először is nagyon hosszú időbe telik , mire a födém valamennyire is átmelegedne , de szerintem ez nem jön létre , mert fent le is adja rögtön . Nincs annyi utánpótlás , hogy érezhetően meleg legyen a padló .
2 szintes hazunk pince plafonja 2cm nikecellt kapott, emiatt lehet az hogy ha a pincébe hiába fűtünk, a fölötte lévő lakótér padlója jeghideg, mert nem engedi át a pince szigetelés a meleget?
Skacok, 38as Poroton falazatra mekkora szigetelést raknátok? Erről a Porotonról nagyon nincs info, a ház 94ben épült és ez van a terven.. Meg tényszerűen a fal 40 körül van, tehát 36 v 38as tégla, és vmi üreges tégla..
Lakás belső szigeteléséről kérdeztem az elmúlt hetekben itt a fórumon.
Belsőépítésszel nem találkoztam mégsem, de okleveles építészmérnököt, épületenergetikai szakértőt tudtam kérdezni.
Elmondásom alapján a GREEM MIG Kft anyagát -az Interior bevonatot, és egy másik anyagot is ajánlott: ez nem bevonat, hanem egy kapilláraktív PUR keményhab belső hőszigetelő rendszer: iQ-Therm 2.0:
Vettünk egy nyaralót, 36 v 38as Poroton tégla a falazat, 94ben épült. A tetőben elvileg 14 centi üveggyapot ("isolyth"), ja tetőteres.
Kérdésem: normális-e h fűtetlenül állva, hétvégéken menve 14-15 fok van a tetőtérben? lent 16-17. Amire ki akarok lyukadni, hogy esetleg gatya lehet már a gyapot a szarufák közt (állatkákat is hallani eseténként..), vagy normális h ennyire lehűlt fűtetlenül. Ami gyanús, h nem is nagyon tartja meg a hőt, elektromos hőlégfúvóval az emeleti szobát befűtve 22 fokra, majd kikapcsolva gyorsan hűl, reggelre megint 15 körül van. De ezt talán az is okozhatja, h már áthűltek a falak.. Nyáron a hetekig 35-38 fokban 30-31 fok volt fent. Összehasonlításképp: itthon a sztem korrektül szigetelt tetőtérben ilyenkor 27-28 fokig megy fel. Itthon is 15 centi van összvissz a ferde síkban, csak itt keresztbe stafnizva 5 centi, így hőhídmentesebb. de nem hiszem h ez ennyit számítana.. Továbbá itthon falszigetelés is van..
Ja még a nyaralóban szelelő, szigetelés nélküli fa ablakok vannak, itthon faxa műanyag.. Talán ez is számít kicsit.
Most néztem meg az oldalt, amit linkeltél. Ezek nem a munkadíjak, hanem a rendelet által megadott költségkeret, amibe az adott műveletnek bele kell férnie. Ergo ennél többet nem számoltathatsz el az adott dologért.
Az a baj , hogy sok " szakember " még a számításokat sem tudja magától levezetni , csak behelyettesítenek , meg már rutinból adják a tutit . Te meg fizeted és idegeskedsz majd a jövőben , hogy túlméretezték és most mit tegyek , hogy valahogyan elfogadható legyen . :-(
Azért a hőszivattyú is nagyon energiatakarékos tud lenni , ha jól van megtervezve és kivitelezve . A kiválasztásnál már a födém hőszigetelés által megspórolt hőenergia mennyiséget is figyelembe kell venni és oda figyelni , hogy a tervező ne a ház idáig fogyasztott energiamennyiségét vegye alapul .
Persze, csak kötelező rész a támogatáshoz, hogy legyen benne valamilyen szigetelés födém vagy oldalfali. Ha az nincs, akkor a többi sincs.
Ha nem sikerül támogatást kapni, akkor meglesz saját kezűleg. Azért maradt ez így a végére, mert ezen lehet kimutatni a legtöbb hőmegtakarítást (legalább 30%-nak meg kell lennie).
Viszont ha nem a támogatott terv része eleve a födémszigetelés , akkor is érdemes sk letekerni . A ház fűtésköltségén nagyon sokat megspórolhatsz vele .
120m2, de ez mellékes, mert az OFP nagyon kedvező (1 millió önerő, 2,5 millió kamatmentes kölcsön legfeljebb 12 évre, 3,5 millió támogatás), és emellett még egy hőszivattyú beépítésre kerül és a teljes fűtési rendszer korszerűsítése. Tavasszal vásárolt ház, a homlokzatszigetelés megtörtént. Ha mégis meghiúsulna a támogatott forma, ezt a legkönnyebb sk. feldobni bármikor. Ha le is vesznek a vállalkozók 20% pluszt, még akkor is megéri - szerintem.
Ha 100nm akkor is ez " csak " 258 000 HUF , ha meg 2 rétegbe akarsz esetleg 15cm-es hőszigetelőt , az meg 387 000 HUF . Gondolom nem szeretnél még ha kamatmentes is a kölcsön ezen értékek 2-3 szorosát visszafizetni csak azért , hogy másnak legyen nagy haszna , neked meg a 87 hónapig tartó kölcsön visszafizetése . Ha normál banki kölcsönt vennél fel erre az összegre , azt azokkal a részletfizetésekkel ahogyan írják ( 3000 000 HUF esetén ) simán lefizetnéd egyharmad idő alatt . :-)
Saját példa sk leterítéssel : 166nm födém 2x18cm . A fiammal normál tempóban 1 nap alatt komplett kész lett úgy , hogy még a manzárd szobát is komplett beszigeteltük a gyapottal .
Ahhoz képest, hogy egyedül 2-3 nap alatt megcsináltam (90 m2 födémre), még némi járható felületet is kialakítottam, tényleg elég sok. Jó, én csak 20 cm-t raktam, nem 30-at.
Megfelelő megtakarítás kell, tehát legalább 30% az energetikai tanúsítvány alapján. Márpedig ez hoz a legtöbbet, ezért kell belevenni. Ha pedig 40% a megtakarítás, akkor nem is 3,5, hanem 3,8 millió a támogatás.
Oké, van egy támogatott összeg, amit csak adott dolgokra költesz, de hogy azon felül mit csinálsz meg saját magad, ahhoz semmi közük. De amúgy ha úgyis támogatásból csinálod, miért nem inkább járható födémben gondolkodsz? Nekünk ennyi pénz volt rá, ezért lett gyapot, de azért ez eléggé megköti az ember kezét. Most például a telefont kell majd átkötni, eddig felszaladtunk a padlásra, és áthúztuk ott, ha bármilyen új kábel bejött, most már ez nem játszik.
Fogod az üveggyapotot, és végiggurítod. Teljesen felesleges bárkinek munkadíjat fizetni, főleg ilyen horribilist. Fokozatosan haladj, mi úgy csináltuk, hogy a rövidebb oldalt végigraktuk két sorban egymás mellé, aztán merőlegesen rá is elkezdtük gurítani úgy, hogy a szélek mindig fedésben legyenek. Lassan haladsz hátrafelé. Aztán elindulsz a másik végéről is. Ott érdemes befejezni, ahol a feljáró van. Két délután alatt megvolt. De csinálhatod apránként is. Másfél milliót maximum akkor lennék hajlandó fizetni, ha valaki járható padlásszigetelést csinálna, üveggyapotért semmiképp. Nekünk csak 20 cm van, de 150 m2-re tavaly ilyenkor 300 ezer volt.
Padlásfödém hőszigetelése 30 cm-es10.636/m2 anyagköltség,14.173/m2 munkadíj. Ennyi munkadíjat /m2 kicsit gyomorforgatónak érzem. 100m2-re ez 1,4 millió. Hát úgy gondolom, hogy még a fele is irreális lenne.
Sziasztok! Kicsit off, de ti itt mindenhez értetek. Télen temperált nyaralóban (10 fokon megy a fűtés) a villanybojlert kell külön temperálni, vagy ki lehet kapcsolni teljesen?
Van egy lapos tetős kazánházam, benne vegyes kazán. A kémény 3 oldalról szabad, negyedik a falon. Sima téglakémény, szeretném szigetelni kívülről a tető fölötti részt kb 2 méter magasságig. Mehet rá eps? A kémény kazánházban lévő része sem volt még olyan forró, hogy ne tudjam rárakni a kezem.
A rétegrendet nem tudom sajnos. Azt tudom leveszem a csillárt és látom a felületet ahol nem festett már ott mintha nád lenne és valami fal anyag:)
A jelenlegit is én tekertem le. És ha nem számít akkor veszek még és simán tekerek még rá és nem fizetem ki a majd 600k. Elvileg ahogy tudom látom nem keveredik a kinti levegővel,de ezt pontosan nem tudom. Tetőig van szigetelés ahol a fa doboz kezdődik. A tető új így gondolom ott nem ázik:) Legalábbis remélem:)
Nálam nagy, többnapos esőknél, illetve nagy széllel jelentkező csapadéknál van 1-2 hely, ahol becsöpögés van a tetőn, nem komoly mennyiség. Annak idején az előző tulajnál nem végzett tökéletes munkát a tetőfedő. Viszont a teljes cseréátrakásra, cserépfólia cserére most nem szeretnék költeni.
Most készülök lerakni a 30 cm kőzetgyapotot, páraáteresztő fóliával a tetején. Több szakember javasolta, hogy ahol becsöpögés van, arra a részre tehetem duplán a páraáteresztó fóliát.
A tető magas, és jelentős átszellőzés van. Mennyire életszerű az az elképzelésem, hogy a beeső víztől meg fogja védeni a páraáteresztó fóliám a gyapotot, és ki fog szellőzni?
Saját kezűleg letekered a tekercseket , vagy lerakod a lapokat , amelyik neked a szimpatikusabb . A rétegeket átfedéssel rakd , hogy ne tudjon a meleg sehogyan se átjutni az esetleges találkozási vonalak mentén . A főfalon keresztül a kinti hőszigetelésre is rakd rá átfedéssel , hogy ne keletkezhessen hőhíd .
"nem sokat ér mert a mennyezet elvileg olyan amiben légrés van"
egy pontosabb rétegrend segíthetne a válaszokban..
ha fafödémed van, aminek a gerendák közti levegőmagja nem cserélődik a külső=hideg levegővel, akkor ne hívd és ne vedd fel a telefont, amikor ugyanezek hívnak, mert kóklerek.
lehet befújni oda hőszigetelést, de az nem igaz, h a fölé tett 10 cm-ed "nem sokat ér". mert igenis hasznos volt.
ha egyszerűen-olcsón akarod letudni, akkor veszel szálas hősziget és magadnak leteszed.
de az első, h a tetőről ne jöjjön be eső/hólé/stb..
Üdv. Jön a hideg így felmerült egy szigetelő kérdés. Egy régi kádár kockában lakom ami körbe van szigetelve. A padláson jelenleg 10cm gyapot van lerakva. Gondoltam rakatok még le az állami támogatással ami mint kiderült nem annyira egyértelmű. De a cég akitől kérdeztem ők azt mondják nekem befújt szigetelés kell mert amit leraktam az nem sokat ér mert a mennyezet elvileg olyan amiben légrés van. És azt kell szigetelni. Mennyit hoz egy ilyet mert kb 600k az ára 80nm-re.
Ha " húznak " a falak , akkor az egész felületre értjük és nem esetleges rosszul öntött részekre !
Beton esetében : az érték 150
XPS esetében : az érték 100-200 között
Én ajánlottam 2cm-es XPS táblát ragasztani a falra . A ház fala ami betonból van , az milyen vastag ? 150-200mm ?
Legyetek szívesek dobjatok egy számítást , hogy mennyi víz fog a két anyag találkozásánál felgyülemleni és kárt okozni ? ( vakolatokat nem kell ,hogy figyelembe vegyétek )
Tudjátok szívesen tanulok a nálam okosabbaktól , hiszen csak egy laikus vagyok :-)
Neked pontosn mi a szakmád? Én a kérdezőnek azonnal beírtam a multiport, mert ez az egyetelen termék, aminek tanusítványa van belső szigetelésre és nagy intézmenyes épületek felùjításan is hasznalták, aminek kiszámították a szakmernökök a párafizikai modellét. Erre az unatkozó amatörök elkezdtek variálni. A másik megoldás az expandált patafa, de az drágább.
Ez egy első emeleti panel lakás a hetvenes évek végéről.
Kívülről befelé talán így lehet:
kőporos vakolat, alatta malteros cementes réteg, csúsztatott beton, belül vékony vakolat ,meszes festés, amin volt enyves festés és tapéta, ezek lekaparva, majd glettelve és festve diszperziós festékkel.
Műanyag ablakok vannak.
Bérbe volt adva, a bérlőnek is hideg volt, de ő északi nációhoz tartozik, kevésbé reklamált miatta.
ŐT nem hülyézem le, mert nem hülye, csak hülyeségeket ír.
Téged viszont nem tudlak azzal vádolni, hogy hülyeséget írsz, mert az összes topicban ahová utánam mászkálsz soha semmilyen szakmait, vagy topictémába vágót nem írtál még.
Hézagmentesen leteszed az első réteget, szarufák közé beszabva, ahol kell, aztán a második réteget mindkét irányba fél táblával eltolva rakod, mint kőműves a téglafalat.
A fekete az első réteg, piros a második.A második réteg széleit féltáblákkal indítod, mint kőműves a téglafalat.
Érdeklődve olvasom a helyenként már személyeskedéstől sem mentes pára vitát. 😃
Kicsit belepiszkítva az értekezésbe, valaki nem tudna esetleg egy videót, képeket mutatni a táblás kőzetgyapot két rétegének átfedéssel födémre történő lerakásáról.
Nem teljesen tiszta. A neten ma már minden szerelésről van videó, erről mégsem találok, valószínűleg én keresem rosszul.
Hány % pára jut át a falazaton évente ( mindenhol azt írják 3% ) ? Ebből mennyi nyáron befelé és télen kifelé gramm /nm-re megadva ? Átmeneti időszakban mi történik amikor a hőmérsékletek nagyjából egyenlőek kint és bent , csak a páratartalom különbözik ? Hová lesz a pára ?
Mi történik akkor, amikor kint magas a páratartalom és bent alacsony?
Ez megtörténik nyáron.
A külső a pára áthatol a falazaton (páradifuziós ellenálási szám 3-6), az belső XPS (páradifuziós ellenálási szám 80-250) megállítja és kicsapódik- ha valamivel kisebb a hőmérséklet a belső térben, mind a külsüben.
Csak akkor tud kiszáradni, ha a külső páratartalom lecsökken.
Akkor működne az XPS, ha a fal és a XPS burkolat között létezik egy kiszellőztettet légrés.
Ezért szükséges egy olyan anyag a belső szigeteléshez, aminek nagyon alacsony a páradiffuziós ellenellása.
Aanyi még, hogy ezen nagyképű linkgyüjtemény HSZ-ed tartalmának annyi köze van az XPS mögött a faloncsorgó penésztelephez, mint az 5 vagy 3 perces tojásfőzési szabályhoz.
" A lábazatok esetén mindig zártcellás, tehát vízhatlan és egyben extrudált polisztirol lapot kell alkalmazni hőszigetelési célzattal. Ezt hívjuk egyszerűbben XPS lapoknak, melyek nemcsak sokkal jobb nyomásállósággal és terhelhetőséggel rendelkeznek, de a nedvességgel szembeni ellenállásuk is kifejezetten nagy, tehát nem engedik át és nem is szívják magukba a vizet. "
" Mivel zárt cellaszerkezettel rendelkező hőszigetelésről van szó, ezért az XPS lapok nem tudnak vizet felvenni és megtartani, illetve csak elhanyagolhatóan minimális mértékben. "
" A legjobb tulajdonsága mégis az, hogy minimális a nedvességfelvevő képessége, ezért szokták a legtöbbet alkalmazni. Ezért kiváló választásolyan helyeken, ahol fokozottan nedvességnek van kitéve a hőszigetelés. "
Az XPS is jó lehet , mivel zárt cellás . Tehát a pára nem jut át rajta , így nem fog penész kialakulni az XPS és a fal között . Pár cm-es vastagság képes a " hidegsugárzást " megszüntetni és segít némi hőenergiát is megtakarítani . Viszont minden illesztési vonalat tökéletesen le kell ragasztani , hogy a pára ott se tudjon bejutni a falhoz . Táblák ragasztását egész felületen kellene megoldani , hogy ne jöjjön létre hézag a fal és a táblák között .
Felhívtam őket,(a tanácsadóval beszéltem) részleteztem a problémát, és hogy mit szeretnék.
Szerinte az ő termékeik nem ilyen célra, hanem nagy csarnokokhoz alkalmazhatkó, mivel "acélfegyverzet"van a tábláknak mind a két oldalán (???). Amire szükségem van, az megtalálható az OBI-ban is. Szerinte XPS lábazati hőszig.lapok, vagy EPS is talán..
Létezik egy csomó modern rendszer a belső szigetelésre, de a legolcsóbb a Multipor. Olyan 8000 forint per nm, a ragasztó és az ágazóhabarcs +haló még egyszer ennyi.
Szerintem a legjobb megoldás a parafa. Persze az is drága (40.000 forint per nm, a 2x50-es tömb), de biztos, hogy nem fog penészedni a fal és kellemes a szaga is.
Létezik expandált lap, 50mm vastag, abból két réteget kell felszerelni kötésbe, van hozzá ragasztó is és dübeleket is kell fúrni a rögzítéshez.
Arra ráragasztani két réteg gipszkarton lapot, vagy késziteni eléje egy száraz előtét falalat CW- UW50-es profilból. Akkor be lehet építeni a szereléseket is.
ez a rendszer belső szigetelő fele, ugyanazzal a tulajdonságokkal rendelkezik, mind a multipor. Ha párás a levegő beszívaja a párát, ha száraz kiengedi.
Ezt ragasztani lehet, a lapok nagyok, gyorsan lehet dolgozni, nem kell halózni csak az illesztéseket, használtam ezt is, de minden a Kingspan, az rettentő drága.
Ez a cég forgalmazza a legjobb minőségű szendvics panókat.
Mindenképpen meg kell csinálni/csináltatni mert nagyon sugározza a hideget a fal.
Egyik tulajdonos társ kőzet gyapottal csinálta meg 1 évvel ez előtt. Egyenlőre elégedett vele. Ott a kőzetgyapot elé (szoba felől) gipszkarton falat épített be. Hideget nem sugároz a fal, de ennyi idő alatt talán nem is jönnek elő a problémák. A penész viszont előbb-utóbb várhatóan megjelenik nála.
Kizárolag Ytong Xella multipor. Az az egyetlen anyag, aminek van tanusítványa a belső oldali szigetelésre.
Sajnos mocsok munka a multiporral dolgozni (nehéz vágni, mert porózus), a saját ragasztójával kell felragasztani a falra és van külön ágyazóhabarcsa, azzal le kell lehálózni, glettelni csak tiszta mészpasztával és csak festeni azt is szilikát alapú festékkel, mert még a meszes festékbe is van akril gyanta.
A ragasztó és agyázó drága.
A közetgyapott átengedi a nedvességet, mivel a fal belső része hideg, ki fog csapodni rajta, tönkreteszi a gyapottot (mert nem fog tudni kiszáradni).
Ha olyan szinten le tudod burkolni párafékező fóliával (nem tudod), hogy ne egedje ki a párát egyáltalán, akkor a külső nedves levegő fog kicsapodni rajta, belül és tönkreteszi a gyapottot.
Szerintem ha jól megtervezett rendszert választasz , az pár nap alatt megvan még a padlásra szereléssel is a hőszigeteléssel együtt .
Az ablakokhoz ne nyúlj , mert amint a pára optimalizálódik , nem fog folyni a víz rajtuk . Ha még is annyira rossz hőszigetelésűek lennének , hogy 40%-os páratartalomnál is egész felületen vizesek lesznek , akkor el lehet gondolkodni az üvegek 3 rétegűre cserélésére .
Nem minden esetben megoldható , hogy csak a falon keljen kidobni a levegőt . Ahol hosszabb csőre van szükség ott is illik szűrőbetétnek lennie és van is minden páraelszívóban , akár cserélhetőnek is a zsírfogás végett , hogy a cső fala ne zsírosodjon . Gondolom az itt vitatott páraelszívó is egy olcsóbb ilyen szűrőbetétet tartalmaz : https://filterbolt.hu/UNIVERZALIS-PARAELSZIVO-FILTER-TELITETTSEG-JELZOS
Dehogy vagyok negatív, csak fel vagyok pörögve 🙈. Jó lenne még tél előtt megoldani a víz kérdést és a szellőzést 🙈. Ha viszont a szellőzés a padlásra kerül, akkor valószínűleg azt is előtte szóval fel kell gyorsítani 😉.
Cserélhető szűrőbetétet akkor szokás használni, ha csak belső levegőt keringet, legalábbis ritkán szempont, hogy az udvarra menő levegőben ne legyen ételszag.
Kidobni nem kell, csak fúrni egy lukat, és kivezetni a szabadba.
Először mindent meg kell nézni , ami befolyásolhatja a párásodást . Csak azon kell váltóztatni , amin muszáj . A födém szigetelés nem 0 . Okosan kell eldönteni , hogy mit szeretnél és azt , hogy hogyan lehet optimálisan megoldani .
Vízszivárgás vizsgálat folyamatba, szellőztetésre mindkét módszerre kértem jó pár árajánlatot -meglátjuk melyik kivitelező lesz a nyerő, ki lesz szimpatikus-. Ha jól sejtem a födém szigetelés kb 0, szóval azt is el kell intéznem. Az ablakokat pedig meglátom, ha jól értem ha nem lesz magas a pára akkor igaz hogy nem a legjobb, de nem fog vizesedni. A páraelszívót még majd a konyhában kiderítem, ha az sem jó, akkor kuka. Ennyi, ugye?
Folyamatos fűtésnél az üvegnek nincs ideje lehűlni 16°C-ra , hogy kicsapódhasson rajta a pára . Az csak a fűtés beindításának első perceiben lehetséges . Amint több hőt tud a radiátorból felszálló levegő magával vinni , mint amit az üveg lead , a folyamat megáll és leszárad az üveg felülete . :-)
Megnézem majd. Egyszer már szétszedtem amikor szűrőbetétet cseréltem benne. Az látszik igen amikor megy hogy szívja a párát, kérdés most már hogy hova 🙈.
Ha bekapcsolod , akkor viszont a konyhában kellene érezned a szelet amit a kifújt levegő csinál . Ha olyan típus , mint amit beraktál , akkor amennyiben a két műanyagot eltolod a középpont felé alul a rácsnál , akkor kitudod nyitni az elszívót . Ha igen , akkor láthatod , hogy merre van csatlakoztatva a kifújás . Nem lehetséges , hogy a tető felé egy kémény a falban és abba van csatlakoztatva ?
Szerintem az elosztócsöveket is majd az EPS -ben kivágott vonalakon fogják lefektetni a födémre és majd az egészet még betakarják legalább 20cm-es gyapottal . Így a födémen átjutó meleg is hozzáfog járulni , hogy a csövekben ne legyen párakicsapódás . :-)
Mint írtam , szerintem 7 befújópont lenne az optimális és 5 elszívó . Csak még nem tudjuk , hogy a páraelszívó bentre , vagy kintre dolgozik , mert az is sokat váltóztat a megoldásban .
Igen, valószínűleg a szellőztetés a megoldás, hogy ezt drágán és hatékonyan vagy olcsón, és kevésbé hatékonyan kéne megoldani, ezt már döntse el, akié a ház. Csak ne szedje fel a hőszigetelést...
Biztos, hogy voltak, mert én 2008-ban 1.1-eset vettem (igaz, ez még nincs 20 év), de hogy a kérdéses házba mi van, azt nem tudjuk. Az 1.1-es en csak a fürdőszobában volt párás az ablak fürdés után, szobákban legfeljebb reggel az alu távtartók kürül.
Nem hiszem el, hogy az 1.1-es üveg olyan hideg legyen a nappaliban, hogy azon folyik a víz. Ekkor már penészedne a fal is.
Olyan közel van a radiátor az üvegfelülethez , hogy nincs két rétegre lehetősége a levegőnek . Tehát folyamatosan pótolja a felszálló meleg levegő az üvegen keresztül leadott hút a külvilág felé ( második üvegréteg felé ), ezért nem érheti el a harmatpontot , hogy kicsapódjon a pára az üvegen . :-)
Annak a lényege, hogy egy felmelegített levegőréteget mozgat az ablak előtt. Ennek az áramló rétegnek kisebb a RELATÍV PÁRATARTALMA, hiszem melegítve lett.
Na ezért nem csapódik ki az üvegen. Az üvegfelület fűtése csak MÁSODLAGOS.
20 éve már voltak k1,1-es üvegek . Mikor én is akartam 3 rétegű üvegezést , akkor a cég aki állami megrendeléseket is kapott , annak a mérnöke mondta nekem , hogy minek nekem a 3 réteg , amikor a 2 réteges üveg is k1,1-et tud . Honnan tudod , hogy fau76-nál mi van beépítve ?
Ezt már párszor leírtam itt még annak idején is , amikor arról írtam , hogy hogyan oldottam meg a harmadik réteget . :-)
Teljesen nyugodt vagyok, egyenlőre szép az idő 😉. De sajna marad az árajánlatok és szakemberek általi kivitelezés, hiszen "nincs épkézláb férfiemberem" 🤣. Sajnos mindennek megvan az ára, de az egészségünkre sose fogom sajnálni. Kérek több árajánlatot és meglátom. Azt is elfogadtam évek alatt, hogy van amit nem tudok megcsinálni, annak kifizetem az árát. Ez van 😉. Amit pedig megtudok azt megcsinálom magam, ha 2x annyi idő is. De azt hiszem ebben nincs különbség férfi és nő között.
Ez csak " esztétikai " javulást okozna , de a problémát nem oldaná meg . Továbbra is az a véleményem így a távolból , hogy a szellőztetőrendszer a megoldás . Neked kell eldönteni , hogy mi legyen .
Rosszul értelmezed amit írtam . Ha lenne is olyan padlóradiátorod , akkor is magas maradna a páratartalom a házban , csak nem folyna a víz az üvegeken .
Annak a radiátornak az a lényege , hogy a meleg levegő áramlik felfelé az üvegtáblák belső oldalánál . Kialakít egy légréteget , ahol nem képes lehűlni az üveg felülete , valamint pótolja az üvegen keresztül vesztett hőenergiát .
De van 2 olajradiátorom jobb hijján. 🙈🤣. Azért vettem ha valami miatt elcsesződne a fűtés vagy nem lenne gáz, legyen alternatíva. Meg ezért vettem infrapaneleket is minden szobába.
Azért csapódik le nagy mennyiségű víz az ablakok felületén , mert nagyon magas a házban a páratartalom és az ablakok nagyon lehűlnek , ha kint is hosszabban tartó hideg van . Tehát a harmatpontot eléri bent az üvegek felülete . Az üvegek egész felületén csapódik ki a pára ? Két rétegű az üvegezés ?
Rosszul gondolkozom hogy ha van egy 25 fokos belső hőmérséklet és az találkozik 2 nagy felületű rosszul szigetelő teraszajtóval -ennyi van a nappalin pl., bár a szobákban ugyanez a helyzet - akkor ott lecsapódik a pára. És minnél több pára csapódik le annál nagyobb lesz a páratartalom? Vagy ez nem így van?
A párakicsapódáshoz harmatponti-hőmérsékletű felületre van szükség. Mondjuk 24 fokos levegő hőmérsékletnél és 70%.os páratatartalomnál egy 18,2 fokos ablaküvegre ki fog csapódni a pára. A táblázat alatt keretes részben a szöveg: ... szívóhatással nem rendelkező felületeken.
A légtechnika pont megteszi azt a szivességet, hogy mozgatja a levegőt, nem lesz páralecsapódás.
Az egy dolog , hogy az ablakon folyik a víz . Azt a helytelen beszerelés is okozhatja . Viszont a ház belterében a páratartalom nem az ablakok hibája . Ha jelenleg le ment napközben 49%-ra úgy , hogy folyamatosan nem volt szellőztetve , akkor télen az elégtelen szellőztetés a gond .
25,1 volt talán 49 % páratartalommal délután egyszer mikor ránéztem De nem egész nap volt szellőzetetve, mert nem voltunk itthon. Annyi volt hogy mostam, de kinn teregettem. Most 24,8 és 53%. De tudod akkor van gond ha megy a fűtés. Az is lehet hogy tényleg az ablakok rosszak. Ha hideg van nem szigetelnek rendesen és ezért csapódik le a pára ahogy itt írta valaki
Amúgy meg szerintem próbáld meg az Aerecot, nem kerül sokba, ha nem segít, még mindig betömheted a lyukat utána. Ablakon mondjuk csúnya lesz, a fali könnyen eltűntethető.
Akkor vagy nagyon hideg van ott éjjel, vagy nagyon rosszak az ablakok, vagy iszonyatosan telelehelitek előző este, és 0 a légcsere, vagy valahonnan jön a víz. Itt már tényleg csak találgatás van, valakinek látni kéne, aki tudja, mit kell nézni.
Illetve megtaláltam a padlófűtés leírását is anyaglistával ;) . Ott is van még nikecell 2 féle, rácsok, fóliák. De legalább már ezt is tudom ha nincs egy épkézlál férfiemberem 😡. Az eszem megáll komolyan.
Azt sem tudod mit szeretnél kérdezni. Pl. az sem tiszta a mai napig (napok óta megy az ötletelés), hogy a konyhai szagelszívó zárt, vagy kintre fúj.
Kéményről beszél, hogy "perszehogyvan" aztán később kiderül, hogy ZÁRT éegésterű gázkazán van benne. Hát az meg kurvára nem szellőzteti a házat. Ugyebáár mindent a SZELLŐZÉS/PÁRATARTALOm szempontjából vizsgálunk.
Igen kellene egy olyan férfiember aki legalább a kérdések megfogalmazásában segít.
Való világban soksok átveréstől mentene meg egy értő személy a környezetedben.
Tippem, hogy ennek is kb. egy nagyösszegű megoldás lesz a vége, pedig lehet, hogy a sűrűbb szellőztetés (INGYEN) megoldaná.
Ez egy tökéletes válasz, gratulálok! Keresni egy épkézláb férfiembert????? Ez mi????? Most aztán jól megmondtad, gondolom büszke is vagy magadra ! Ahhoz hogy van-e, ha nincs miért nincs férfiember nem térek ki, de nem hiszem hogy a válasz erre a csoportra tartozik :(.
Ne általánosíts olyan dolgokat , ami csak részben igaz .
Aki forintban sok milliót kiad a háza megépítésére , az csak alkalmaz egy építésvezetőt , aki fényképeken rögzíti az egyes építési folyamatokat , valamint megköveteli a folyamatok betartását .
Hát én nem tudom , de felénk miután az alap megvan és minden betervezett közműhöz ott a cső , akkor az alap egész felületét leszigetelik a talajvíz ellen .
Ha annyi nem megy, hogy különbséget tudja tenni egy elzárt NEM HUZATOLÓ kémény és egy 140-es lyuk között a külvilággal akkor szakembert kell keresni kerül amibe kerül. Vagy keríteni egy épkézláb férfiembert.
Túl sokat pörögsz rajta, menj el fagyizni, nyugodj le, szép az idő:))
Ha olyan puccos a környék, próbálj meg érdeklődni utcabelieknél, van-e valahol szellőztető-rendszer beépítve, ha igen elégedettek-e vele, ajánlanak-e rá céget, esetleg kérj is árajánlatot 1-2 helyen. Aztán az ajánlat végösszege okozta ájulatból magadhoz térve próbáld megsaccolni, mennyit ér neked a család és az otthon állandó, általános jobb közérzete és kezdj el rá gyűjtögetni. Én úgy 3-5 milióra taksálom egy központi rendszer kiépítését, ha mindent részfeladatot is csináltatsz. Jelentősen olcsóbb saját munkával tud lenni, illetve valami egyedi megoldással, mint peterch "cső a csőben" rendszere, de azt is valakinek ki kell találnia részleteiben, és be kell építse.
Ez úgy van, hogy ahol hidegebb van, ott nagyobb a relatív páratartalom, ahol meleg, ott kisebb. Az ablakon meg azért folyik a víz, mert azok k. hidegek. Régi 2 rétegűek is át tudtak hűlni annyira, hogy vizesek legyenek, három rétegűek már nem annyira, illeteve ha alu távtartósak, akkor az üveg pereménél.
Meg ez a magas páratartalom melyik helyiségre jellemző? A 27 m2-es nappalira, vagy a 8 m2-es hálószobára? Mert az utóbbit egy éjszaka alatt annyira belehelled, hogy simán felmegy a pára (meg a CO2) elviselhetetlen szintre.
Egy lyuk eszembe jutott ami fura volt mikor költöztünk. A kazánházban van a mosógép és ott a kimenő cső csak egy lefele menő kb 5 cm átmérőjű lyukba ment bele. Sose láttam még ilyet, az előző lakásban ugye rá volt kötve a lefolyóhoz a kádnál. Kérdeztem is hogy ugye onnan nem jönnek majd fel állatok, de mondták hogy nem fognak. Nem is jönnek tényleg ;) de mindenesetre fura volt akkor. Egy pvc cső -szerintem az- áll ki a földből. Onnan visszapárologhat valami esetleg fűtéskor? Ha jól emlékszem a kazánból is vezetett oda egy cső, de mivel a mosógép mögött van nem is látom.
Illetve ha valaki nem akar kibaszni saját magával, akkor gondolom úgy építteti meg hogy azt nem hagyja ki direkt. Max, a vállalkozó spórol rajta, arról meg Ő úgyse tud. :(
Van kút a telken ? Ha van milyen mély lehet ? Meg milyen lehet a talaj összetétele ? Mert ugye most itt járkálunk a padló nedvesedése körül . Közben meg semmit sem tudunk a talaj milyenségéről , a talajvíz szintjéről a telken , stb .
Fotó? Dehogy..... az sem tudom ki volt az aki építtette. Pontosabban tudom mert ott a neve de azért vicces lenne így szombat délelőtt odasörögni "hahó... nincs fotód 20 évvel ezelőttről? "
ez csak a hőtechnikai számításhoz használt rétegrend, nem pedig az építési terveken szereplő rétegrend. (hőtechnikában a vízszig.réteg hőszigetelése elhanyagolható, ezért nem is írták bele).
A tervekről kellene a rétegrend (vagy az építész műszaki leírásból).
padlót ne törd fel :) ... de másképp nem derül ki, h hiányzik-e a vízszigetelés (esetleg építésközbeni fotókról)
"zárt égésterű".. ez a varázsszó, mert így nem lesz veszélyes, ha gépi szellőztetést építesz ki
blower door teszt (szó szerint felfújják a házat).
passzív/nullenergiás házakhoz szokták vizsgálni, h mennyire légzárt.
de ha van nyitott kéményed akkor mindegy=teljesen.felesleges a vizsgálat.
a te problémád, h már a tervezés szintjén sem volt bent a padlóvízszigetelés. ami az utóbbi 50-100 év legnagyobb szakmai bűne (tervező, megbízó, kivitelező)
a falak alá betervezték (ezért nem vizes a fal alja), de a padló alá nem (ezért nagy felületen jön be a talajpára).
műszaki megoldás? bármi, de mind drága lesz (teljes padlófelület utólagos vízszigetelése, a falvízszigeteléssel összekötve).
legegyszerűbb ha nappal is járatod a mobil páramentesítőket. és elfogadod, h ez a ház ilyen (beletörődés).
milyen a kéményed? zárt égésterű gázkazán (nincs kapcsolata lakáson belüli levegővel) vagy nyílt égésterű-bármi?
mert ha nyílt égésterű, akkor a gépi szellőztetés életveszélyes: visszaszívhatja a CO-t a kéményből!
Van kémény, hogyne lenne. Az minden házban van :) . De nincs mondjuk kandallóm vagy egyéb lyuk. De.... max a tetőre a szobákból azon megy a kábel. Ennyi. Az ablakok nem tudom mikor lettek beépíte, de nem a legmodernebbek az tuti. Nem a legújabb 20 kamrás. És az ajtók sem a 30 ponton záródó legújabb hitech technológia. Azt gondolom azok szellőznek annyira amennyire kéne.
Hogy SZELLŐZTETÉS szempontjából hogy állnak a dolgok?
Mindegy, hogy műanyag vagy fa az ablak. Ha becsukod és lötyög, a függöny lengedezik a huzattól akkor jól szellőzik, de szar ablak.
Ha van egy kémény a házban (bárhol) és szelelnek az ablakok MÁR KÉSZ IS LENNÉL semmi gondod nemlenne a párával.
Ma már úgy meg lehet építeni egy házat, hogy ha csukott ablakoknál szisszentesz egy sört akkor felfújodik a ház és bedugul a füled. Remélem érthetően képletes a hasonlat.
4 ember 2 macska. Hétköznap egyszerű főzés max.fél órás kaja. A kamaszgyerek edzeget a garázsban minden nap. Vannak virágaim de azért na, miért ne lehetne de nem egy esőerdő a lakás. Nem cigizek, nem iszok 🤣 bár a napokban elgondolkoztam az utóbbin. Teregetni ha jó idő van kinn a teraszon, rossz időben szárítógéppel ami a kazánházban van a mosógéppel együtt. Általában 2 naponta mosok, minden nap porszívózok (nem én, hanem a robot) és 2 naponta felmosok (én, nem a robot). Nem locsolom fel a padlót 2 liter vízzel, hanem egy spriccelőssel max 2 dl vizet használok ilyenkor. Minden este fürdenek, én zuhanyzom. Olyankor bekapcsolom az ottani páramentesítőt ami 55 % körülig megy. Van páraelszívó a tűzhely fölött, általában használom is, de ha nem akkor ablakot nyitok. Ott is van mérő ott sem engedem 60 fölé a páratartalmat. Nem tudom mit mondjak még 🙈.
Egész nyáron nyitva voltak az ablakok és ment a klíma 40 fok volt. Most bejön az első hideg nap és reggel 71% a paratartalom. Úgy hogy hétvégén még kánikula volt. Nem hiszem hogy nem volt ideje kiszáradni a falnak.
Már tanácsolták. Napokon át, óránként kell 5 percet szellőztetni. Ahogy a ház tartja/tárolja a meleget, a párát is ugyan így átveszi. Picit megdagad a parketta, beszívja a fal, bútor, ruhák, minden. Sokáig kell szellőztetni (nem egyszerre), mire csökkeni fog. Télen könnyű dolgod van, a kinti hideg levegő csontszáraz lesz ha bent felmelegszik
Azok a saccológépek működnek. Szerintem a 10000 fős kisvárosban ahol élek egy házban sincs VALÓS CO₂, de nem is kell. A saccoló is jó, mert nem műszerekhez kell, csak ellenőrizni a házban közelítőleg a levegő minőségét. És nem egyéb adatból saccol, hanem változást mér. (Jól szellőző helyre kell tenni, 400ppm-re kalibrálja a legkisebb koncentrációt amit mér, ezután ehhez viszonyít)
Én erre a Netatmo-t ajánlom. Kalibrálós, de a helytelen szellőztetést jól mutatja
Neked milyen VALÓS mérőd van erre a precíz, komoly feladatra?
Nem ért meg senki 😭😭😭. Nem ilyenkor van baj!!! Télen amikor bejön a hideg. Amikor egész nap fűtünk akkor van baj! Reggel felkelek, látszik az ablakon hogy tiszta pára, bekapcsolom a páramentesítőt, leviszem mondjuk 58-ig, leülök dolgozni és 3 óra múlva ismét 68. Egyedül vagyok itthon és ülök a gépnél. Nem edzek, nem főzök csak az ujjaim surlódnak maximum 😉. És minél hidegebb van kinn ez annál inkább így van. Valahogy ezzel van összefüggés. Ilyenkor mikor csak reggel van hideg és napközben nem, simán elvagyok. És simán kinyitottam akkor is a teraszajtót reggel mégis pikk-pakk visszament.
Próbálj meg pár napon keresztül MÓDSZERESEN és KITARTÓAN óránként 5 percet szellőztetni, kitárt mindennel, huzatot csinálva. Tényleg lelkiismeretesen nem kihagyogatva.
Mekkora ház, milyen nyílászárók vannak, milyen állapotban, milyen NYÍLÁSOK vannak a külvilág felé? Pl. kémény szagelszívó, vetemedett bejárati ajtó, bármi.
Hányan, hogyan éltek benne?
Olyan szempontból mindzet,hogy tud-e járni a levegő, és mi termelhet párát.
Pl. ey letakart akvárium NEM páraképező, szép is lenne napont 10!!! liter vizet belepótolni.
De egy éhes puhos férjnek 2 naponta pacalt főzni órákonkersztül az már igen.
Vagy egy mosásmániás kamaszgyerek naponta telerakott ruhaszárítóval.
Elnézve a tegnapi szellőztetésed eredményeit, nincs ott semmi gond, folytatod így tovább és pár hét alatt javulni fog a helyzet, a külső páratartalom függvényében. Ha kint 60% a páratartalom, akkor nyilván bent sem lesz kevesebb magától, kell hozzá valami gépezet. Egy jó központi-szellőztető berendezés előtt mindennap lefogsz borulni imádkozni:))
Valahogy így néz ki a dolog, mint látható, padláson is szerelhető, csak rendesen hőszigetelni kell az egész technikát.
Mondjuk a te födémednél azért ki kell kérni statikus-mérnök véleményét, hogy milyen módon szabad azt megfúrni, ez ugye egy fafödémnél sokkal egyszerűbb lenne. Anno a ház épülésekor építéskor illett volna felülről 5-6c cm vastagon lebetonozni, akkor lett volna teljes az a födém.
Viszont rajtad múlik , hogy beépíttetsz egy központi rendszert , vagy beszereltetsz pár darab kétmotoros decentralizált hőcserélős szellőztetőt , például HRC dual flow -t . :-)
Számolni kell , hogy mi az optimális árban és működésben neked .
Azt tudom mi van a tervben, de hogy végül mi volt a kivitelezésnél azt nem tudom. Nem tudom mennyire 100 %, hogy úgy is csinálják meg végül. Megnézem majd azt is.
Ha nem rég festettek, akkor lehet, hogy még bírja, de 1-2 év alatt kiderül. Csempe ettől nem esik le. A padlófűtés alatti rétegrendről tudsz valamit? Régen nem volt divat a vízszigetelés a padlóban. De még mindig a legegyszerűbb megméretni.
Utólag lett szigetelve az tuti, hogy mikor azt nem tudom. Én már így vettem a házat. Már annyi mindenen is gondolkoztam. Lehet nem kellett volna terasz elől-hátul? Ott ragad meg a tető alatt a pára és az jön be? De ha bentről nem megy ki, akkor kintről sem jön be... szóval nem hiszem. Kihívok valakit szivárgás vizsgálatra az tuti, csak még keresem az emberem. Eddig 2-ből 0, kikérdeztek de azt mondták hogy olyat nem tudnak vizsgálni ami nekem kell. Persze kijönnek ha gondolom 68000+kiszállás, de ha Ő sem hisz benne hogy találna valamit akkor mást keresek.
Akváriumunk volt tavaly de szegénynek tavasszal mennie kellett pont ezért :( most meg semmi eredménye, pedig szerettem, olyan szép volt. Ha vizesek lennének a falak akkor a vakolatnak nem kellene leesnie? Vagy a csempének a falról? Max még azt tudom elképzelni hogy alul van a járólap alatt. Egyedül az nem látszik..... vagy nem tudom.
Jól értem, hogy ezt belülre kell felszerelni úgy a falra, hogy kifúrják a ház oldalát és úgy fog szellőzni. Kb. mint egy konvektor lyuk lesz a falon és azon keresztül szellőztet?
Azt is lehet, én EHT 780-at raktam be, ahhoz nem az ablakot, hanem a falat kell átfúrni (koronafúró + SDS MAX-os géppel megvan hamar).
Hálószobákba beteszel ilyet, szerintem az már elég jól megoldja túlzott párát és széndioxidot. Fürdőszobába valamilyen ventillátorral megtámogatottat tennék, hogy gyorsan kivigye a fürdés utáni párát (vagy zuhanyzás/fürdés után ablaknyitás 15-20 percig).
Persze a hővisszanyerős szellőztetőgép jobb, csak az ára is az, meg az egész lakás becsövezése után festhetsz újra.
Amúgy újépítésű lakásba alapból raktak az ablakokba ilyen szellőzőt.
Ma egy újonnan épített ház árában ennek mindnek benne kell lennie . Természetesen a régebben épült házaknál ez plusz költség , de megtérül . Csak úgy példának : miután beköltöztem a szülői házba ( csak 63nm hasznos terület ) 1998-ban a gázfogyasztás átlaga évi 1750m3 gáz volt , a villany fogyasztás meg 2500kWh környékén . Most , hogy minden meg van a modernizálásban , ezek így alakultak : 72m3 gáz és 2200kWh villany egész évre . Havi rezsim : gáz , villany , víz , internet , kábeltévé 100 euróból meg van . :-)
Modernizálás magába foglalja a : hőszigetelést , napkollektort , HMKE -t , 3 rétegű nyílászárókat , hőcserélős szellőztetést , klímákat fűtés-hűtés .
Gondolod, hogy ha a födémen az EPS helyett gyapot lenne, akkor jobb lenne a helyzet? Nem kéne sokat lefaragnom a boldogságomhoz, csak 5-10 % páratartalmat :) . Nem vagyok telhetetlen :) :).
Na erre írtam azt, hogy tök jó hogy kevesebb a gáz számla, de milliók a szigetelés, az új ablak, a szellőztetés.... akkor nem mindegy hogy a havi gázszámlán spórolok 10eFt-ot. Köszi rezsicsökkentés :( .
A födémen 1 réteg nejlon - nem rózsaszín :) :) - és -nem akarok hülyeséget írni - de szerintem max 10 cm EPS van. Hétvégén azt is lemérem pontosan mert most már az is cseszi a csőröm. Az oldalsó falakat nem tudom hogyan tudnám megnézni milyen vastag, de a födémen simán megemelem oldalt a betongerendák között fóliástól mindenestől tehát sehogy nincs rögzítve. Azt sem tudom az jó-e így.
nem a hőszigetelést kell leszedned (az ott jó helyen van és tesz a dolgát), hanem a jó drágán tökéletesen záródó új ablakokat kellene megfúrni, h legyen rajtuk légmozgás.
de ha megfúrod, akkor bejön a hideg-meleg-kosz is, vagyis felesleges volt a drága ablak.
ezért ajánlják, h a korábban bezárt ablak nem tökéletesen zárt részein létrejövő levegő és páracserét kell pótolni gépesített szellőztetéssel. leginkább hővisszanyerő=rekupoerátor beépítésével.
a hőszigetelés alatt lévő fóliát se lyukaszd ki, mert az a hőszigetelésben okoz károsodást.
az a rendszer ott jó és helyes.
sajnos olyan ez, mint a trabant601-hibrid.autó. az egyiket a szomszéd is meg tudta javítani 3 csavarkulccsal, a másikat pedig szinte csak márkaspecifikus szakszervíz és ha megáll, akkor trailerezni kell.
Nálam 20cm-es EPS van a falakon és minimum 35cm gyapot a padláson és a páratartalom most is 33% 23,6°C-nál ( ablakok nyitva mindenhol ), télen meg 28-35% között .
Tehát a szellőztetés - légcsere hiánya okozza nálad a bajt . :-(
Kell egy szellőztetőrendszer hővisszanyeréssel , hogy ne menjen rá a fizetésed . :-)
Mondom én, hogy valami nem jó, de mindenki azt mondja hogy nem kell semmit csináljak nyomassam a páramentesítőt éjjel nappal. Ezért irányult az első kérdésem is arra, hogy ha leszedem a födémszigetelést akkor ez megoldás -e a kevesebb párára.
Ha két évente kell hőcserélőbetétet cserélni és nem kell kondenzvíz elvezetés , akkor az entalpiás . Ebben az esetben ez nem fog segíteni . Neki olyan kell , ahol a benti pára a hőcserélőben leadja a hőt és kondenzálódik .
Valami egyszerű berendezés kéne, három befujó-kifújó körrel, ami óránként egyszer képes kicserélni 500légkörmétert- ez nagyon alacsony teljesítmény amúgy, de a hővisszanyerő funkció kötelező.
Másképp télen túl hideget fúj és nyáron túl meleget.
Amit még meg lehet oldani nagyon ólcsón:
Léteznek csőbe szerelhető ipari ventillátorok. 200- 250 mm átmérővel. Vezérlés nem kell. Egy is elég belőle és egy másik cső a falon, ami biztosítja a légcserét. Amikor elmész otthonról, kinyitod az ajtókat és egy kapcsolóval elindítod a ventillátort, rettentő zajos és nagyon erőss huzatot csinál. Ez vagy 150-200 euró és csak két lyukat kell kikarrotálni a falon és be kell kötni egy külön biztosítékre. Olyan 1000légköbméteresek/órát tud.
Szerintem jelenleg éjjel mindenképpen növekedik a Rh. Az emberek párologtatnak. A hőmérséklet csökken éjjel, vagy akkor is 24°C-ra fűtötök? Ha meg esetleg nyitva éjjel is az ablak, akkor kintről is növekszik.
Azért a relatív páratartalmakhoz hőmérsékletet is kellene párosítani!
Én reggel elindítottam a pincében a párátlanítót, pedig csak 57-et mutatott, de estére sem fogja elérni a beállított 50-et. Jó eséllyel még meg sem fog estére telni.
vagy 30 darab hővisszanyerő szellőztető rendszert szereltünk más. Kb. 20 cm-es állmennyezet kell hozzá.
Ki kell karotálni két darab 200-as lyukat a külső falakon. Azt be kell vezetni egy elég nagy dobozba, kb. 1.2x.7x.6 méretű, onnan egy osztó -gyújtőbe, ami átalakítja 180-ról 75mm átmerő a rendszert.
Az egész rendszer moduláris, flexibilis 75 csövekkel kell elvinni a szivő és a toló ágat a mennyezet alá, aztán a végén egy 90 fokos könyökkel lefordítani a fujókákba.
200W-ot fogyaszt a ventillátor, van benne egy kétirányű hővisszanyerő modul és egy levegőszűrú, plusz a vezérlés. Nagyon hatásos, 7 kört lehet késziteni egy nagy dobozból.
De vagy 3.5 millió forint csak az anyagár. Holland gyártmány, passzív házakra. Be tudja szerelni egy vízszerelő is. Az összes tartozék benne van a csomagba. Egy 250nm háznak megoldja a szellőztetését.
Évente egyszer ki kell cserélni a levegőszűrőt és kétévente a hőcserélő modult, ezen kivül teljesen karbantartás mentes.
A doboz elhegyezése mindig problémás volt. A tervet megcsinálja a beszállító. Én ennél olcsóbbat nem ismerek, ami hatásos. Nem kell kondez levezetés sem.
Millió fajta van, a Lindabnak is van, de elég méretesek a berendezések. És mindegyiknél van kondenz elvezetés is, ami problémás és hangosak is.
Ezek melegítik és hűtik is a levegegőt. Ott is van osztó-gyüjtő, de kevesebb kört lehet rákötni.
Akkor kell egy szellőztető.... Lassan kezdem megérteni, hogy ez normális, nincs semmi elcseszve, én ettől féltem. Hogy valami el lett sz@rva a szigetelésnél.
Ja.... tegnap egész délután nyitva tudtak lenni az ablakok. Fél 7-kor csuktam be talán? Este fürödtünk, főzni előtte főztem ;), mikor lefeküdtem valamikor éjfél környékén 56 % volt a páratartalom, reggelre 63-at mutatott. Tehát semmilyen tevékenység nem volt már, mindenki aludt, csak mi párologtattunk. Tehát nálunk nem csökken éjjel hanem durván nő. Nem tudom kiszámolni, hogy ez normális -e. Lehet én párologtatok túl sokat :) :) :). És tegnap nem volt hideg, egy hidegebb napon ez rosszabb lesz, legalábbis a tavalyi megfigyelések alapján de valaki nekem azt magyarázta, hogy mivel nagyobb a hő különbség a kinti és a benti hőmérséklet között ezért ez "normális" is.
"... fele ekkora panelben nem kellett ezzel foglalkoznom teregetés meg fürdés mellett, úgy nem gondoltam hogy egy 2x nagyobb családi háznál majd ezzel kell foglalkoznom. Érted amit írok? És igen..... lehet már rá vagyok feszülve, de ha naponta 4-5x nézegetem azokat a tetű mérőket és nyitogatok/kapcsolgatok..."
Panelban van szellőztető! WC-ben, fürdőben, esetleg még a konyhában is van elszívási pont, amit a központi szellőztető szív, ha működik. Ezért tiltják a konyhai szagelszívók szellőző kürtőbe kötését, de ebben a témában is van sok okos hazánkban.
Igen ezt értem, de ha megnézed ezek a készülékek milyen decibellel működnek akkor látod miért nem mennek éjjel. Nagyon hangosak! Még nappal is zavaró, a tv-t nem lehet hallani tőle. Az meg hogy a nappaliból hány méter csövet kéne vezetnem a fürdőbe azt nem is számolom -gyönyörű lenne! - tudom el lehet takarni meg ilyenek, de azért na. De ez nem is lényeg, mert ürítem én minden nap ha kell többször, de én olyan megoldást keresek ami "normalizálja" vagy hogy mondjam a páratartalmat. Ami az okát szünteti meg, ha egyáltalán ez lehetséges. Mint ahogy előtte a fele ekkora panelben nem kellett ezzel foglalkoznom teregetés meg fürdés mellett, úgy nem gondoltam hogy egy 2x nagyobb családi háznál majd ezzel kell foglalkoznom. Érted amit írok? És igen..... lehet már rá vagyok feszülve, de ha naponta 4-5x nézegetem azokat a tetű mérőket és nyitogatok/kapcsolgatok, reggel az az első ha kinyitom a szemem hogy azt nézem nyitogatok/kapcsolgatok az nekem nem komfortos.
Nézegettem "okos" megoldásokat, okos konnektor, okos páramérővel - én egyenlőre ezt látom a leggyorsabb és legolcsóbb megoldásnak hirtelen - de nem győzöm hangsúlyozni, hogy azért írtam ide be, mert azt gondoltam, hogy nálam valami el van cseszve a háznál és ezt próbáltam kideríteni.
Melyikre érted hogy hibás a mért érték? Ha a páramérőre gondolsz 4 db-ot vettem, mert mindenhol van, mind nem lehet rossz. Télen folyt a víz reggel az ablakokon amikor mínuszok voltak -tényleg folyt nem csak páracseppek voltak rajta -, ez is magas páratartalomra utal.
Ahol magas a pára ott gombásodás, penészesedés lesz vagy van, csak még nem látszik. Ezért zavar! Tavaly már végigcsináltam egy ilyen telet (akkor azt mondták kiszáradnak a falak nyáron a festés után és idénre nem lesz semmi nyugi), és most az első 8 fokos reggel ismét 71 %-ra ébredtem.
Akkor írtam ide be, mert azt hittem a szigeteléssel van valami baj és azzal kell valamit tennem. Azóta már tudom, hogy a megoldás egy szellőzőrendszer lesz, de valahogy itt MINDENKI (tisztelet a kivételnek és nekik nagyon köszönöm!!!! ) azt hiszi csak hisztizek, hogy nem jól mérek :( . Nő vagyok ez tény! NEM SZŐKE, ha ez számít valamit, és próbálom megoldani, hogy komfortosan éljünk.
Tényleg minden segítséget köszönök, de azt gondolom hogy női hisztinek hiszik itt sokan amit írok. Okokat és megoldásokat keresek, hogy ha másnál szellőzőrendszer nélkül szigetelt házban 45-50 %-os a páratartalom, akkor ezt én miért nem tudom elérni, és nálam akkor mi nem jó, hogy az okokat meg tudjam szüntetni.
De ha a saját tevékenységük következtében párás a levegő, akkor a páramentesítő nem túl jó megoldás, mivel az ember nem csak vizet, hanem CO2-t is kilélegez, azzal meg nem tud mit kezdeni a gép. Muszáj szellőztetni.
Termeltek 12 liter vizet- ha hárman vagytok- 4 liter- fő. Ez tutti biztos. Így számolják a tervezésbe.
270 légköméterben- amit számoltam a házadra, a 45% páratartalom esetén össz. 4 liter vizet jelent- persze párában. Hiszen a házadban levegő van, amiben van nedvesség is.
Akkor ki kell nyomj 8 llitert naponta, de írtam, hogy két fele van az érmének: nem biztos, hogy szellőztetéssel vagy páramantesítővel meg lehet oldani., hogy lecsökkents a páratalmat.
Mert a fizika beleszól.
Ki tudod nyomni a 8 litert.
Megnéztem a két modelt, amit belinkeltél. Írja a mind két linkedbe: - Aldis: Lefolyóhoz való csatlakoztatási lehetőség folyamatos üzem esetére, emagos: lefolyóra csatlakoztatható.
Mind a két gépnek van kijelzős panelje, ami azt jelenti hogy processzoros a vezérlése és akkor létezik silent funkciója is. Egy frekiregulátoron keresztűl lecsökkenti a ventillátor fordulatszámát. Így csak egy kis búgás hallatszik.
A gépeken a tartály felett van csőcsatlakozó, ha menetes akkor leszereled - ha nem, akkor megméred az átmérőjét. A boltba kérsz egy olyan csövet, amit elég szorosan rá lehet húzni.
Ráhúzod a csövet és elvezeted a padlószinonhoz a mosdóba. A tartály vissza kell szerelni a helyére, mert van egy szenzor rajta, ami látja, ha a helyén van- és ha nincs ott, nem indul be. A csőcsatlakozó kb. a gép aljától 30cm van, így a kondenzvíz ki fog folyni a gépből gravitációsan.
Automata üzemmód.
A nedvességszenzor érzékeli, hogy elérte beállított a páratartalmat, akkor leállja a gép, ha nő a pára, akkor beindul.
Ha mind a kettőt be szeretnéd kötni, akkor létezik olyan hármas elosztó, amibe kettő darab csövet be lehet tólni és egyet ki.
De még egyszer olvasd el a vastag betükkel kiemelt sort. :))))
- ha senki sincs otthon, és nagyon nő a páratartalom, akkor valahol vizesedés van
- ha akkor nő a páratartalom, amikor mindenki otthon van, lélegzik, fürdik, főzés van páraelszívás nélkül, az normális, szellőztetni kell, vagy kézzel (ablaknyitás), vagy géppel. 8m2-es hálószobában amúgy sem árt valami, mert reggelre elfogy a levegő (túl magas lesz a CO2). Én ezt a régi lakásomban egy Aereco higroszabályozós szellőzővel oldottam meg, ami ugyan nem takarékos, de olcsó, viszont legalább nem fájt a fejem reggelre.
Igen ez így van kikapcsolom ha a mérő jót mutat. Ezek szerint az még nem elég? Sajna ami a nappaliban van az nem állítható és próbáltam időkapcsolóra kötni, de ha egyszer kikapcsol az időkapcsoló nem indul el újra csak ha megnyomom újra a gombját. Majd nézek valami másikat vagy megcserélem a fürdőszobaival.... majd meglátom.
De én páramentesítő zúgása nélkül szeretnék élni normális páratartalommal. Eddig azt gondoltam hogy a házzal van "elcseszve" valami, de úgy tűnik nekem vannak nagy igényeim. Mint írtam eddig panelban éltem, sose foglalkoztam ilyennel. Amikor megvettem a házat örültem mint majom a f...ának hogy szigetelt, padlófűtéses, meleg lesz alacsony rezsivel, de ezt nem gondoltam sose hogy ilyennel kell majd foglalkoznom. Hogy hogyan főzök, mennyi ideig ázik a gyerek a kádban 🙈.
Amennyi vizet kiöntesz a párátlanítókból, az gyakorlatilag semmi!
Ha a párátlanító elérte a kívánt értéket és kikapcsolod, akkor nem is értem, mit vársz? Még a teljes levegő sem éri el azt az értéket, nem még a falak, amikben lévő nedvesség jóval több ,mint a levegőben. Ez a játék úgy megy, hogy szárítod a levegőt, elkezd száradni a fal is egy idő után, de azért ez elég hosszú folyamat.
Ha nem vagy otthon, akkor miért nem mehetnek a páramentesítők? Be kell állítani egy értékre, ha eléri úgyis megáll, de a levegőt keringteti és ha újra dúsul a levegő, akkor újra elindul.
Nálunk is sokszor magas a pára, de akkor megy egész nap, ürítem minden nap.
Igen, télen amikor nagyon hideg van csorog az ablakokon a pára. Azért zavar a pára mert mindenhol azt olvasom hogy 70 felett egészségtelen. Minden nap küzdök hogy letoljam 70 alá, és csak ezekkel a gépekkel megy. Majd fotózok... hidd el ez nem hipohondria sajnos. Bár az lenne. Penészedést még nem látok de amikor tavaly festettem valami adalékot javasoltak a festékbe pont emiatt, lehet az még tartja magát. Vagy hogy állandóan mennek az elszívók az segít.... nem tudom. Előtte panelban laktam, ott hírből sem ismertem a páratartalom szót se. Aztán ideköltöztem én teregettem.... és igen nem száradt. Vettem szárítógépet. Aztán jött a keményebb hideg és folyt a víz az ablakon. Na akkor vettem a kütyüket és akkor kezdtem el mérni. Akkor azt mondták a festés meg a felújítás miatt nyugi.... és most ugyanitt tartok megint. És szerintem ez nem normális bárki bármit mond. Építtetek be egy szellőzőrendszert az tuti, de hogy a szomszédaimat nem látom télvíz idején kitárt ablakkal az biztos. Se hajnalok-hajnalán. Szóval ezért zavar!
Nyílt égésterű gázbojler, nyílt égésterű kazán, nyílt égésterű (NEM külső levegőbevezetéses kandalló.
Ezek a készülékek ráadásul NAGYONNAGYON sok levegőt mozgatnak meg, brutálisan szárítják a lakást (az állítással ellentétben).
Nagyon vigyázz a fórumokkal, mert -mint látod simán leírják tudományosan, hogy egy kéményes készülék párásít. Baromság, de nagyon.
Ja és a fentiek jó része 0-24-ben SZÁRÍT, mert állandóan nyitva van valamennyire.
Egy használaton kívüli kandalló is megfelelő légnyomáskülönbségek esetén brutálisan SZÁRÍT/SZELLŐZTET. Ezért is tudod begyújtani, mert felránja akár a papírdarabkát is a légáram a kéménybe HIDEG állapotban. Melegen sokszorosan.
Kezdem lassan azt érezni, hogy nálad a probléma közelebb van a hipchondriához, mint a valósághoz.
Nagyon kevés az a víz amit kigépezel, 1-2 plussz szellőztetés is kivisz ennyit.
Vagy rosszul mérsz, vagy rosszul szellőztetsz (ezt mondjuk az emberek 90% elköveti) vagy több dolog együtt.
Egyébként mi bajod a magas párával? 3napig száradnak a ruhák? Penészedik valahol a lakás? csorog a víz az ablaktáblákon?
Szerintem erre gondolt : " nyíltégéterű gázkazánnal, kandallóval fűtötök "
Mivel ezek az eszközök a belső levegőt használják az égéshez , így folyamatosan kell , hogy a házba jusson be friss levegő . Télen alacsony kint , így bent sem lesz magas . :-)
3 személy naponta kb. 12 liter vizet párologtat el (főzés, mosogatás, mosdás, mosás, ruhaszárítás, izzadás, stb.)
Neked van kb. 90nm hasznos felületet a házba, 3 méter magassággal számolva, legyen 270 légköbméter.
24 fokon 70%-os páratartalom az kg. 18g/köbméter jelent.
Ha jól számolok, ez 4.86 liter víz.
De a 40-55%-os páratartalom az ideális egy lakásban. 45%-os páratartalom, megfelel 14g/köbméternek, ami össz 3.78 liter víz.
Láthatod, hogy az egész házba kb. 1 liter víz az, ami magas páratartalmat okoz, tehát a párafizikai folyamatok érzékenyek.
Hogy folyamatosan tartsd a 45% páratartalmat, (12l amit termeltek-3.78l ami kéne legyen a belső térben)/24= 0.33 liter vizet kell kiengedj a szabadba óránként. Vagy 8 liter vizet naponta.
Ha két páramentesítőd van és az ajtók ki vannak nyitva napközben, az 8 liter víznek elég kell legyen.
Csak közbe be kell legyenek zárva az ablakok és a ház is szinte légmentesen le kell legyen zárva.:)
Elképzelhető okok a magas páratartalomra, ami Téged zavar:
1. Van egy plusz páratermelő folyamat a házban, amiről nem nem tudsz- ezt írtam az előző hozzászólásomban, de az előbb-utóbb látszani fog valahol- azaz a szakinak lehet, hogy igaza van.
Nekem a szakmán az építkezést, nagyon sok csőrepedésből származó nedvesedést láttam már.
2. Mivel a falakon csak 2-3% pára tud áthatolni (cementes belső vakolat és glett, tégla, polisztiról hőszigetelés), a pára ki tud egyenlítödjön a külső páratartalommal valahol: a külső nyillázárók illesztésein és a földémen keresztűl- ez lakóházak kb 95% -ban meg is történik- csak lassan, ha nincs egy nagyon modern technológiával megépített házad. De ha kint magas a páratartalom, akkor bent is magas lesz.
3. Az elmúlt 5-8 évben a levegő nedvesebb, mind azelőtt, mert a nagy vízfelületek többet párolognak (kb.90% a levegő nedvességének innen származik).
A szelek elviszik mindenhova a párás levegőt. Így lehet, hogy a szélmalmokkal harcolsz.
Jó lenne beszerezni egy külső analog barométert, amin van higrométer is.
Lefekvés utánra értettem. Akkor csak mi alszunk és párologtatunk. Immergas Victrix (azt hiszem így írják) gázkazán van, az kifelé nem csinál semmit. Kandalló nincs, teregetni sem teregetek vettem egy szárítógépet ami csak nappal megy. Bojler nincs, ugyanez a kazán adja a melegvizet is. Nincs bernáthegyim csak 2 macskám de ők maradnak ;) és lefekvés előtt hiába nyomom le a párát, reggelre megint itt van a kis mocsok. Ja... nem gáztűzhelyem van hanem villany és kerámia főzőlap.
celluloz szigetelesrol erdekelnenek velemenyek, sajat tapasztalatok. Engem kicsit meglep, hogy mennyire nehezen terjed, annak ellenere, hogy sokkal baratsagosabb anyagnak tunik, mint az uveg vagy kozetgyapot. biztos a tuzallosaga miatt van, vagy nem tudom.
Mi tetot csereltunk egy paraszthazon es a foldet is lehordtam a fodemrol, hogy tudjam kezelni a faanyagot. Igy most nullarol kezdhetem a szigetelest es a cellulozra gondoltam.
Rengeteg faanyagom maradt, amibol tudok deszkavazat kesziteni, igy jarhato is lenne legalabb egy savban. Amit nem tudok eldonteni, hogy tegyek-e parazaro foliat a fodempallora folulrol. Latszo gerendazat van, igy csak folulre tudom tenni. Egymasnak teljesen ellentmondo velemenyekkel van tele a net. Noha a jozan esz azt sugna, hogy kell a folia, sokan azt mondjak, hogy nem szabad, mert elkorhad a fodem. Ismert epiteszek, igazsagugyi szakerto is ezt tanacsoltak.
Nekem reggelre nem csökken hanem nő a páratartalom hiába nem csinálunk semmit.
De csináltok: légzés, izzadás, mosás-mosogatás, főzés gáztűzhellyel, vízmelegítés esetleg gázbojlerrel,( ne adj isten nyíltégéterű gázkazánnal, kandallóval fűtötök). Írtam korábban, az az egy szellőztetés semmi. Kellene még egy, mikor hazaérsz, egy másik lefekvés előtt. Szobaajtók-ablakok kinyit, az összes.
A nappaliba nem tudok kereszthuzatot csinálni mert az van az L alakú ház kisebb végén. :( Ahol a teraszajtó és ablak van azzal szemben nincs nyitható ablak. A fürdőablak az L másiknodalán csak a hálóval van szemben. A gyerekszobák ablakával szemben sincs nyitható ablak. Ott a konyha van de az ottani ablak is oldalt van, a terasz felé.
2 páramentesítőm van, 1 a nappaliban és 1 a fürdőben. A fürdőszobai akkor megy ha fürdünk és utána amíg le nem vitte 50 körülre. Nincs sajnos minden szobában.
Azért mert például nálam a klíma folyamatosan üzemelt azóta , hogy a benti hőmérséklet elérte a 25°C-t . Éjjelente a házban a hőmérséklet 24,5°C-ra lehűlt és 42 % környékére a páratartalom, mert nem volt tevékenység , amitől hő és pára keletkezett volna . Természetesen alvásnál is van mind kettő , de az elhanyagolható . Tegnap , ma simán ablakok segítségével szellőztetünk . Bent van most 24,5°C és 41 % páratartalom .
Van kb. 300 m3 (azaz 300 ezer liter, kb. 390 kg) levegőd, amiből heti 6 liter (6 kg) vizet ürítesz? Ez semmi (1,5 tömeg %). Szerintem valamit te nem jól mérsz...
Nem mennek folyamatosan. Írtam hogy ha nem vagyok otthon nem mennek egyáltalán. Reggel a 71-ről leviszem amíg tudom (amíg el nem indulunk) aztán mikor hazajövök megint mennek szakaszosan. Elég hangosak, tehát azt csinálom, hogy leviszem kb 58-ig, aztán kikapcsolom hogy halljuk egymást és ne menjen az idegeimre az élet, és amikor megint eléri a 70 környékét a páratartalom akkor megint bekapcsolom. Értelemszerűen este 8-tól megint nem mennek, hogy tudjunk aludni.
A klíma más tészta..... igen az nyáron folyatta rendesen ki a vizet, de ugye azt nem is hallom ennyire mint ezeket a gépeket.
Pince nincs. Ma már felhívtam egy "szaki"-t de ő azt mondta hogy ha nem vizes sehol a fal akkor nincs vízfolyás. Ahogy itt olvasom ez nem jelent semmit, úgyhogy hívogatok tovább, valószínűleg nem a megfelelő embert hívtam ;).
Nem, előzőleg írtam hogy 24,5-25 fokra fűtök. Sajnos fagyosak vagyunk, tudom ez nagyon sok. Ilyen hőmérsékleten van ez a páratartalom. Utánaolvastam, a meleg levegő több párát tart meg :( de nekünk így komfortos.
Ha a ház nincs alápincézve és a pince fölötti fődémen, vagy a falakon keresztúl kell nem kap folyamatosan párát a ház, akkor kell legyen egy csőtörés.
Az aljzatbeton elviszi mindefele, ha nincs megszakítva minden szobába. Lehet, hogy nagy területen párolog, pl. a falak melleti dillatációs hézagba. A padlófűtésnél nem lehet szivárgás, ha leesik a nyomás megjelenik valahol a vezérlőegységen egy hibakód.
Nézd meg mennyi vizet fogyasztól egy hónapba.
Egy szakszerűen kivitelezézett háznál, a vízhálózatnál kéne legye egy oszotógyűjtő. Ott ki lehet zárni egyenként a fogyasztókat. Ha nincs, zárd el a víz főcsapot, ha elmész valahova pár napra. Nézd meg, amikor visszajösz, hogy milyen állapotba van a házba a nedvesség.
Egy rejtett csőtörést megkeresni elég nehéz, ha nincs valahol egy nyilvánvaló nyoma.
Ahol nedves egy fal és réteszed a kezed, ott hidegebb. Megnéztem az alaprajzot, a hosszú tűzfalnál kell legyenek a szerelések- ott vannak a mosdók és egy kiállás a konyhába, egy lefolyóval, amit a padlóba kellett elvezessenek. A vízszerelés elég rövid rendszer, én a kád körül kezdeném a keresést.
Értem köszi! A téli fűtéskor van ilyen problémám ezért gondoltam a szigetelésre. Nyáron ment ugye a klíma este nyitva voltak az ablakok nem volt semmilyen gondom, de valahol ez érthető. Kihívok egy szakit szivárgásmérésre.
A ház nem a födémen keresztül szellőzik, ott ne keresd a megoldást. Valahol jön be a víz, főleg ha akkor is növekszik a páratartalom, ha nincs otthon senki (és nem egy dzsungelnyi növényzet okozza).
Még arra gondoltam hogy a padlófűtésnél nem jó a szigetelés és amiatt lehet párásodás. Azt se tudom ez valós gondolat -e :) vagy csak szőke női gondolat.
brutál sok vizet szedsz ki a párátlanítóval, az nem távozna a födémen. Ott valahol komoly vizesedés lesz.
Vagy azt megkeresed/megoldod, vagy párátlanítasz, más mese nem lesz.
Ismerősnél hasonló volt a szitu új háznál, évekig várták mikor szárad ki. Ott az egyik préselt kötés eresztett a betonban, évekig szivárgott a víz bele.... Szóval sokfelé lehet keresgélni.
Ha napközben nem vagyunk itthon és mire hazajövünk 71 % a páratartalom az nem tőlünk van. Gondolom ennek oka van!
Meleg levegő + párazáró fólia és mondjuk vékony elégtelen EPS és hideg levegő = lecsapódás. A fólia meleg oldalán fog lecsapódni ami visszapárásítja ott a levegőt ami lefele jön. Saját kis kútfő alapján. Segítséget vártam arra hogy ha ezt megszünetetem akkor megoldódik e a párásodás. Nem tudom még ezt jobban leírni hogy miért kérdeztem.
Először is a kész megoldás helyett sokkal hasznosabb, ha rájösz magadtól, rávezetnek a megoldásra.
Födémszigetelés alá KELL a páraZÁRÓ fólia, azért, hogy a MELEG oldalon tartsa a párát. Nem azért mert az KELL oda, hanem azért , mert a HIDEG oldalon problémát okozhat. Meleg oldal a födém maga, hideg oldal a szigetelés egyre a külvilág felé haladva.
Nem véletlen volt kérdés a NAPI kinyert vízmennyiség.
Ebből kaphatsz olyan tanácsot amiből kiderül, hogy SOK a pára, vagy csak elégtelen a szellőztetés.
NAPI páramennyiség nélkül csak találgatás van.
A szellőztetést meg lehet oldani sokféleképpen.
Ebből az egyik, hogy kidobjuk a födémszigetelés alól a fóliát de abból az lesz, hogy a pára valahol a padlástérben, szigetelésben, ki fog csapódni és kárt okoz.
Tényleg egyszerű a képlet. A BEVITT és TÁVOZÓ pára egyensúlyát kell megteremteni.
Köszi, ma már nézegettem ilyen szakikat. Holnap felhívok egyet. Olvastam hogy valami injektálással azt is meg lehet oldani, de meglátjuk. Sírok így is..... inkább örülni fogok ha meglesz az ok. Tavaly azt mondták várjak egy évet mert biztos a sok festés miatt nem volt ideje kiszáradni a falaknak. Nyáron ugye nem volt gond, most hogy bekapcsoltam a fűtést kezdődik megint. Valószínű ezt a telet megint így kell lenyomnom és már most elegem van. Sokan azt mondják ez normális egy körbeszigetelt háznál de én ezt nem hiszem. Ezért keresem a megoldást. Ezért vonatkozott at első kérdésem is a födém szigetelésre mert akkor még arra gondoltam hogy azzal megoldható.
Mert még nem mértem meg. De most válaszolok..... fűtési időszakban hetente ürítem, de nem megy állandóan, csak ha elérem a 65-t, akkor elindítom és leviszem kb 58-ig. Elég hangosak..... így hetente ürítem őket, 20 literesek.
Gondolom nem mindegy hogy páraáteresztő vagy nem. Valószínűleg nem véletlen árulnak direkt szigeteléshez való fóliát. De ez csak női logika.... amikor nem jól csinálnak egy körmöt az is gond mert berohad alatta a köröm. És akkor "csak" egy körömről beszélünk nem egy házról. Nehogy már mindegy legyen. Nem nagyon hiszem! Valami baj van és azt keresem és azért kértem segítséget! Nem csillámpónisat szeretnék elhiheted! Nem bántottam senkit és nagyon megköszönném ha nem állnál belém! Ha segíteni nem tudsz vagy nem akarsz akkor lapozz tovább légyszives! Azzal nem leszek előrébb ha személyeskedsz. Menj és keress mást erre, köszi!!
Kömkel/szakiellenőr és még vannak páran, akiknek van falnedvesség-mérőjük, ha ennyire nincs meg a túlzott párásodás oka, talán érdemes lenne kihívni valakit, aki körbeméri a házat nedvesség/hőhidak után kutatva. De bérelni is lehet ilyen műszert.
Bár ha kiderül, hogy kihagyták a vízszigetelést, akkor nagyon sírni fogsz.
" A levegőkeringtetéses elszívók beszívják a párával és szaggal telített levegőt egy szűrőn keresztül, és a kezelt levegőt visszajuttatják a konyhába "
A másik dolog amit írsz a fólia a födémen . Ha eltávolítod az EPS alól , azzal sem nyersz semmit , mert az EPS-en sem jut át számottevő pára . :-(
Nálam jelenleg 43% a pára , pedig az ablakok segítségével szellőztettünk ma .
Igen, van páraelszívó felette, használom is bár nem tudom annak a kivezetése hova történt mert nem látom sehol. 71 % volt így a pára, de ugye hiába szívom le, és szellőztetek "visszaáll" erre az értékre. Ma reggel "csak" 69 volt, felkeltem szellőztettem, visszacsuktam mindent, mire elindultam dolgozni visszament 64-re. Most időkapcsolót fogok rakni a páramentesítőre, hogy napközben ha nem vagyunk otthon akkor is bekapcsoljon.
Értem én a szellőztetést, de az okát szeretném kideríteni a párásodásnak és ha lehet azt megszüntetni. Én valamiért a hibás hőszigetelésre gondolok, de lehet ez van nálam bekattanva azért pörgök ezen és nem tudom elengedni :( . Nem lenne ez egy rossz ház, de ez kiidegel.
Meg kéne néznem a leírást, de amit látok fenn az a beton gerendák és közötte a Porotherm födém béléstestek. Azon van valamilyen teljesen átlátszó vastag nejlon, azokon pedig a szigetelő EPS lapok. Ami nekem nagyon nem tetszik az a fólia. Nézegettem pár képet EPS szigetelésről, de azok a fóliák nem így néztek ki, amit azok alatt vannak. Ez teljesen átlátszó és vastag.
Akkor csak rajtad múlik , hogy szereltetsz-e egy központi szellőztetőt hőcserélővel , hogy kisebb legyen a kidobott hőenergia mennyisége , valamint csökkenjen a páratartalom a házban , vagy szellőztetsz az ablakokon keresztül továbbra is .
Ezekben az esős napokban mennyi volt a páratartalom érték a házban ?
A gép lehetne a folyosó felett optimálisan úgy elhelyezve ( 3-assal jelölt helyen ) , hogy minden pont rövid szakaszokkal elérhető legyen , valamint a kondenzvíz is jól elvezethető legyen . Leghosszabb a konyhai elszívási pont lenne . Kérdés min főzöl ? Gáztűzhely , kerámialap, indukciósfőzőlap ?
Annyi hogy a 3 kisebb szoba nem parkettás hanem padlószőnyegesek, és a nappali mellett végül csak 2 szoba lett, a nappali a mellette lévő szobával össze lett nyitva, így nagyobb lett.
Igen, a födémszigetelést és fóliát azért gondoltam leszedni hogy a pára távozni tudjon valahol.
Már arra is gondoltam hogy nagyon meleget tartok benn - 24,5 fok -, de sajnos a gyerekek miatt és magam miatt is kénytelen vagyok. Fagyosak vagyunk ;) .
Kérlek ne vitázzatok! Nem ez volt a szándék csak megoldást keresek hogy merre induljak el. Eddig azt gondoltam, hogy a ház túlságosan be van csomagolva műanyagba - női logika tudom - és erre kerestem megoldást. De ezek szerint azt kéne megtalálnom hogy hol keletkezik a pára?? Ha leszívom valamiért újratermelődik, tehát ennek az okát kéne megtalálnom.
Bár most hogy így mondod, mióta légcsatornással fűtök, a korábbi téli 65-68-70 % pára lement 45% köré. Írtam a klímás-topicban is régebben. Úgy tippelem, hogy a levegő nem csak hőmérséklet, hanem páratartalom szerint is rétegződik, a folyamatos keringetés viszont mindezt kiegyenlíti.
Segítséget kért a szigetelés leszedésére. Erre még nem is reagáltam. Most megteszem.
Bőszen ajánlgattad ott is, hogy szedje le a szigetelést is meg a párazáró fóliát is a födémről.
Persze az alap problémát ezzel megoldaná, távozna a pára, de ARRA MÁR NINCS AGYI KAPACITÁS, HOGY EZZEL DRASZTIKUSAN MEGNŐ A FŰTÉSKÖLTSÉG? drasztikus = talán duplázódik?
Ha kopog a motor a kocsiban arra sem az a javaslat (csak a viccben), hogy fel kell hangosítani a rádiót. Persze a viccet sem érti mindenki.
Az értelmes válasz keresésében nem tudok segíteni.
Sokszor egy pikírt kérdésben több segítség van, mint helyeslő, bólogató butaságban amit ajánlgatsz.
Neked az a bajod , hogy személyemtől elfogultan olvasod a leírtakat !
Ezt írtam : " Az megoldana 3 dolgot : 1., csak párátlanítana , 2., fűtene , 3., hűtene-párátlanítana egyszerre . :-) "
Szerinted így kellett volna leírnom ? : Az megoldana 3 dolgot 1., nyáron tudna csak párátlanítani , 2., télen tudna fűteni , 3., nyáron tudna hűteni és párátlanítani is egyszerre .
Gondolod , hogy a topiktárs csak így értené meg , hogy mire gondoltam ?
Tőled csak fikázást olvasok minden hsz-edben , de értelmes választ még soha sem olvastam , ami sugallta volna a megoldást a fel vetett problémára . :-(
Falnedvesség-mérő kütyüvel lehetne próbálkozni. Mondjuk azt nem tudom, hogy ezek a 10-20.000 ft körül kaphatóak mennyire pontosak, de a nagy disznóságokat nyilván megmutatják (valamitől nedves fal).
Normál esetben a pára forrása az ember. Lélegzés-izzadás-zuhanyzás-mosás-teregetés. Ha hőszigetelt házad van jól záródó nyílászárókkal, akkor minimális az épület természetes szellőzése, rá kell segíteni.
Az a reggeli egy darab szellőztetésed a lófütty kategória, minimum még 1x kellene este. Ez nyilván attól is függ, hányan vagytok otthon, mekkora a ház. Igazából kellene oda valamilyen szellőztető berendezés.
Aki új házat épít, vagy modernizál-felújít egy régebbit, annak kvázi kötelező. Elköltesz több 10 millát lakóházra, jusson arra még pár százezer legalább. Célszerűen központi szellőző érdemes kiépíteni. Egy hővisszanyerős rendszer több milliós költség, de ha a hővisszanyerést kihagyod belőle, akkor sokkal olcsóbb, mondjuk pár százezer ft. Később ha a kassza engedi, hővisszanyerősre alakítható gond nélkül.
Szereltettem klímát a nappaliba de a páratlanítás funkciónál zavar az hogy nyomja a hideg levegőt. Jobb a hatásfoka mint a páramentesítőknek, de hűti a szobát közben sajnos.
Ha vékonyítod a szigetelést, rosszabb lesz nyilván. A szarufák közti gyapot ha rendben van, akkor azért nem lesz tragédia. Lényeg, hogy ne legyenek hézagok, ki legyen töltve a hely a szarufák között is.
Valahogy úgy. Eddig egy lambéria burkolat volt valamire fogatva. Valószínűleg a gerenda aljéra. Viszont most kicsit lejjebb lett hozva a szigetelés miatt 5-10 cm-el. Ezen tudok nyerni egy pár centit. Ami pont számíthat mert ahogy az előszobából belépek a házba egy lépcsőn keresztül ott mér egy 190cm-es ember be tudja verni a fejét. Mert ott egyik oldalt a ferda tető miatt max 185cm a mennyezet. Ezt így most nehezen lehet elképzelni talán,de a lányeg,hogy ha tudnék nyerni 5centit már az is sokat adhat. De majd nemsokára szedik le és akkor megnézem mit lehet tenni.
Gondolom ha egy ilyen szigetelést jó alapos össze tudnék préselni akkor csökken a szigetelő képessége is?
Mi lenne , ha a padláshoz nem nyúlnál , inkább a ház mérete és beosztása figyelembevételével inkább beszereltetnétek klímá(-ka)-t. Az megoldana 3 dolgot : 1., csak párátlanítana , 2., fűtene , 3., hűtene-párátlanítana egyszerre . :-)
Van esetleg valamilyen műszer, amit ha megveszek az esetleges vizesedést megtalálom? Vagy milyen szakembert hívjak ki egyáltalán. Vagy milyen sorrendben? Vagy ki az aki komplexen tudná ezt a problémát kezelni?
Vízszigetelést csak a tervekből tudom : "talajnedvesség elleni szigetelés : A szigetelések helyét és síkját a metszett tervlap jelöli. Anyaga 2 rtg C120-as bitumenes lemez, ragasztással, teljes felületi kenéssel. Talajon fekvő padló : aljzatbeton 0,05 m 1,28 W/mK, nikecell 0,05 m 0,04 W/mK, aljzatbeton 0,06 m 1,28 W/mK . Ázás sehol sincs, padlás fenn mindenhol száraz. Virágok : néhány 5-6 db futó és vitorlavirág. A gyerekszobába az sincs, szóval nem gondolom hogy ez lenne a gond. Csőtörés : gondolom ez is feltűnt volna már a falakon valahol ha az lenne bárhol. Edzés van, de az a garázsban kialakított kondigépeken, nem a lakásban.
neked cak most a csillámpónis fólia.
