80-as végén épített házban a tetőtér nagyrésze be van építve. 12cm-es szarufa, és sajnos nincs átszellőztetés, a fotón látható fólián egyből fekszik a cserép. A többi részen ha bekukucskálok, úgy látom, hogy 10 cm EPS a hőszigetelés, fóliát nem látok... :-/
Nem is ez a lényeg. A kérdésem az, hogy a fotó (és a kora) alapján ez párazáró fólia lehet, ugye?
Milyen rétegrendet javasoltok? Van egy csomó (maradék) 10cm-es kőzetgyapotom, hőtükrös párazáró és párafékező fóliám, ezért célszerűen azt használnám.Ha a 12-es szarufához benyomkodom a 10-es kőzetgyapotot, a fólia és a gyapot közötti minimális rés elég lesz, hogy ha bármi pára bejut a szigetelésbe, akkor távozzon is?
Szeged, ultrahangos hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség vízoldalon (padló és falfűtés), és szolgáltatói villanyórával mért a hőszivattyú előtt (H tarifás óra)
Ugyanaz a ház, ugyanúgy 23 fok környéke egész télen, 160m2, tetőteres. Nagyon enyhe telek voltak mostanában.
A régebbi évek még havi bontásban is megvoltak, fatüzeléses időkből is. Azóta ráadásul be lett építve a tetőtér (mondjuk nem sokat variált a hőigényen mert brutál szigetelt)
"A szimulációarchívumban a világ összes helyére vonatkozó régebbi időjárási szimulációkat talál. Akár a tegnapi, akár több évvel ezelőtti időjárási információkra kíváncsi, itt megtalálja. Az időjárási archívum diagramjait három grafikonba csoportosítjuk:
Hőmérséklet, a relatív páratartalom óránkénti értékeivel
Felhők (szürke háttér) és tiszta égbolt (sárga háttér). Minél sötétebb a szürke háttér, annál sűrűbb a felhőtakaró.
Szélsebesség és szélirány (fokban 0° = észak, 90° = kelet, 180° = dél, 270° = nyugat). Az archív meteogramon a lila pontok a szél irányát jelölik, a jobb oldali tengely jelölése szerint.
Kérjük, vegye figyelembe a következőket:
Az egyes területek időjárási archívuma a szimuláció adatait, nem pedig a mért adatokat tartalmazza.
Az adatokat nem hasonlították össze meteorológiai állomás által mért adatokkal (mivel a Föld területeinek több mint 99%-ára nem áll rendelkezésre mért adat). A nagy valószínűséggel előrejelezhető területek szimulációs adatai alkalmasak a mérési adatok helyettesítésére. A kisebb valószínűséggel előrejelezhető területekre vagy adatokra vonatkozóan a szimulációs adatok nem alkalmasak a mérési adatok helyettesítésére, így bizonyítékként sem fogadhatók el."
A pir lap nem lenne egy rossz megoldás. Jó kérdés itthon miért nem lehet kapni a pir lapokat gipszkarton hátfallal.
Belső szigetelést te hogy oldanád meg porotherm falazatnál? Multiport írtad háklis anyag. Még nem jutottam előrébb a dologban, bár most van kis időm rá szerencsére.
Legrosszabb esetben mennek vissza a 7mm xps lapok, amik eddig voltak fent (18-19 fokos falat csinált a 14-15 helyett, ami már nem volt rossz hőérzetben)
Külső falat nem tudjuk szigetelni sajnos. Legrosszabb esetben rakok fel hőszigetelő vakolatot, de ezt kerülném a gyenge hatása miatt.
De több márkának is láttam ilyen Ecotwist dűbelét.. A fischer oldalán írja az ásványgyapot anyagokat, de pl. a baumit ecotist oldalán nem esik szó, hogy ahhoz is jó lenne.. A kérdésem az lenne, hogy 20cm-es kőzetgyapothoz ez biztonsággal használható ez a dűbel? Vagy ha nem, akkor mit ajánlanátok kőzetgyapothoz, hogy a hőhidakat minimalizáljuk? előre is köszönöm!
szeretnék visszajelzést is írni, ha elhárult a probléma.
Egyelőre annyi történt, hogy fent jártak a tetőn tetőfedő emberek (más ügyben), és kértem, hogy ha már ott vannak, nézzék meg (kívülről) a kémény környékét, ahol belül a vizesedés/páralecsapódás jelentkezik a fürdőszobában. Benéztek a cserepek alá, és azt mondták, elengedett a ragasztás (valamilyen összeragasztott rétegek között), azt elvileg most megragasztották megfelelő ragasztóanyaggal. (Persze felmerül a kérdés, hogy engedhet el a ragasztó 2-3 éve épült tetőn). Hogy ennek volt-e köze a vizesedéshez, az majd kiderül...
Egy ilyen fórum szerintem pont arról szól, hogy az ember tájékozódik, megnéz különféle ötleteket, utánaolvas szakkönyvekben és levonja a következtetéseit.
Egyszóval nem írtam, hogy rossz lenne amit Rudolf írt, de azért azt állítani, hogy csak az lehet a jó szerintem túlzó. Több jó megoldás is létezik, amit én szeretnék követni első körben olyan, amiről van szakirodalom és valid tapasztalatok. Ezek nem jelentik azt, hogy 10 év múlva is jó lesz..Hosszú távú tapasztalat szerintem egyikről sincs, lévén a könnyűszerkezetes modern házak még gyerek cipőben vannak itthon és ezen az égövön. És erre keresem a homlokzati bordítás megoldását.
Ahogy írtam, nekem fontos, hogy egy faház ne éghető szigetelést kapjon továbbá a hangszigetelés is rendkívül fontos, amiben a gyapot a legjobb.
Mindemellett fontos a homlokzat is, nem tudok megbarátkozni a dryvit szinezéssel. Mivel ez annyira ritka kombináció itthon, így nem könnyű megoldást találni rá. Tervezőt se könnyű találni ilyenre.
A házra is rendkívül nehéz volt, mert nem szokványos alakja és elosztása és rendkívül alacsony tető dőlése van - de ez a része sikerült már.
Ha nedvességet kap, vagy ha eleve nyers és nem tud kiszáradni, 16% rel.páratartalom alá, akkor 5 év alatt kuka, elrodhad. Kenhetik az le bármivel, a fa higroszkopikus, felveszi a vizet ha nedves környezetbe kerül és leadja, ha szárazba kerül.
A thermowood: megfőzik az félnyers anyagot +200fokon, így nulla víztartalma lesz és a eltűnik a hidroxil is (ami a degedést-hevenyedést okozza, ez be van zárza a fa rostjaiba, azokon szállítja a tápanyagokat), innen visszaviszik gőzzel 4% nedvességre és utána max 12% nedvességet vesz fel az anyag, így 100% párataralomnál sem deged. A fenyő és a a keményfa is szálakeresztbe deged, ha eléri 22-23 %-os nedvességet. Nade, az UV 4 év alatt megfeketít mindent a déli oldalon, az északin meg nem. A thermowood nehezen szív be pigmentet és gyantát, vagyis száraz anyagot, ami védene az UV sugárzástól. Az egyetlen anyag, amit befogad a 100%-os akrilgyanta, ami gyúlékony, ameddig kikeményedik. .
Ablakokat gyártók 25 éve, olyan felületkezelést használok, ami drágább mind a faanyag. A festékben a száraz anyag 50% (olyan sűrű mind a méz) és az ára az UV adalék miatt magas. De abból se lehet akármennyit keverni bele, mert tökreteszi a gyantát.
Térjünk vissza az OSB-re.
Arra rá kell szerelni a gyapotot, telibe, hogy ne legyen hőhidas a külső fal.
Ha megveszi a vakolhatót, akkor le kell alapozza az OSB3-ast, a ragasztópogácsák, plusz az ágyazó a halónak: azon nulla lesz a páraáteresztés.
Az a gyapot, amit nem kell vakolni (Fixrock), az általában kiszellőztetett fémszerkezetre alkalmazzák, de az is csak 30kiló/köb. Szükséges egy segédszerkezetet készíteni, ami megtartja a lapokat és a szélfóliát (plusz a burkolólapokat is).
Megoldja belülről, hogy nulla pára jusson ki a határolószerkezeten.
Szereltem hővisszanyerő ventilációs rendszer már vagy 100x, jónak jó, de áramtot is fogyaszt és karbantartásigényes.
Idővel a PVC csövek (bordásak, hogy nem legyen hangos), megtelnek bacikkal, hiába cseréli az szúrőt (ami amúgy csak a belső levegőt szűri)
De ha meg van oldva a tökéletes párázás, akkor miért nem ragaszt fel PUR habbal PIR lapokat a OSB3-ra? Abból elég talán a 10-12cm is és
Ha úgy gondolod, hogy mindent jobban tudsz, mint egy tapasztalt szaki, akkor miért kérded?
Mint írta párazárás csak akkor jó, ha tökéletes. Amint talál magának utat szívni fogsz a kicsapódással, nem hiába írta azt, amit, amivel még tudod oldani probléma mentesre.
Nekem fafödém szigetelésben segített Rudolf, amit köszönök neki, én elengedtem a párazárást, mert nagyon is igaza van abban, hogy tökéletesen nem fogom tudni megoldani, így jobb ha inkább engedem távozni, de adott feltételekkel.
Van pár dolog benne, amit biztosan tudok hasznosítani.
A belső oldali résszel azért nem tudok egyetérteni, mert a szakkönyv teljesen másképp írja (pl. a nemrég megjelenz ács budapestes szigetelés könyv, amit egyetemi profokkal együtt írt). A legfontosabb a párazárás, mivel a levegőmozgás az, amit meg kell akadályozni. Levegőztető rendszer persze kell cserébe. Ezt írják a könnyűszerkezetes ház szigetelési alapkövének.
Mivel a gépészet a párazáró utáni 5cm-es előtétfalba kerül (szinte csak villamossági, víz minimális helyen lesz, az is csak belső falakban) és átütés is csak nyílászáróknál lesz aminél RAL szalagos lezárás lesz és az előtétfalnál is szegtömítős rögzítés kerül, így minimális lesz az átütés ahol szökhet a pára, levegő.
Ablaknál egyébként kívül is kerül RAL szalag, ami egyesítve lesz a külső páraáteresztő fóliával, így a vízbejutást és a befelé irányuló légmozgást megakadályozza.
A külső keretnél a fém rögzítő vasak helyett lehet jobb lenne 5x5-ös fa párnafákat rögzíteni a ház szerkezethez? És akkor lenne rögzítve a homlokzati fa burkolat keretszerkezet.
Kívül csak thermo párnafa lenne használva, az kezelés nélkül is szinte örök élet ilyen helyen, kezelve pedig tényleg sokkal jobb mint bármilyen kezelt sima fűrészárú, főleg mert nincs mozgása.
Thermowal én már nagyon sokat dolgoztam, kültéri padlóként is irtózatosan időtálló úgy, hogy nem is kezelik.
Másképp képzelem el a rétegrend. A tervező tervez, de kivitelezni is kell.
De első körben, egy kis épületfizika: Sd = μ * d, μ =1 a levegőnél (páradiffúziós ellenállási szám).
Sd , páradiffúziós ellenállás, mértékegysége a méter.
Annak a levegőrétegnek a vastagsága, amely ugyanolyan ellenállást fejtene ki a páradiffúzióval szemben, mint az adott termék.
Az SD szám néhány építkezési anyagra:
Gipszkarton 12,5 mm = 0,1 m
OSB3 lap 22 mm = 3-10 m
Fenyőfa 24 mm = 0,96 m
Faforgácslap 22 mm= 0.8-1,1 m
Polisztirol 120 mm = 3,6 m
Bitumen lemez 4 mm = 240 m
Közét gyapot 100mm = 0.16m
Páraáteresztő fólia = 2-5 m
Párazáró fólia = 100m
Valamikor gyártottak OSB1-est annak sokkal kisebb volt az Sd száma, mind a OSB3-nak, amit most lehet kapni.
Ideális esetben, a páraáteresztő rétegrend sd<0.15méter.
35cm közetgyapotnál, ha táblás és 45-65kg/köbös, értelmetlen belső párazárást használni, mert nagyon hosszú ideig kell legyen nagy hőmérséklet különbség a határolófelület között, hogy a harmatpont kialakuljon. Ha bezárjuk az összes határolófelületet párzáróval, akkor egy kisebb üregen is meg fog nőni a párnyomás. Pluszba ki kell szellőztetni valahol a párát, szinte folyamatosan. Egy polisztirollal szigetelt téglaháznál a belső pára 2-3% képes áthatolni, de ahol hőhidas, kicsapódik. A könnyűszerkezetnek az az előnye, hogy könnyebben meg meg lehet oldani a hőhidakat, a hátránya az alacsony hőtárolási képesség.
Rétegrendekről.
Kívülről befel.
1. Adott egy 15cm vastag fa tartószerkezeted, ami függőleges oszlopokkal vagy tartókkal készül. A terv az, hogy belülről vízszintesen felteszel fa stafnikat és ráburkolsz gipszkartont.
A gépeszek tönkre teszik a szigetelést a szerkezeti elemek között (ami be van építve a szerkezeti elemek közé), hiszen a stafnik háta mögé kell betolják a csöveket..
Szerintem egy GK előtét falat kell készíteni, de nem CD-UD-kel és direkt felfüggesztőkkel, hanem 50-es UW-CW-el. Így a belső lezárás független marad a külső szerkezettől és van hova a gépészetet is beszerelni, hiszen a CW ki vannak lyukasztva.
2. A külső merevítő burkolat legyen 22mm natúr forgácslap, mindenki fél tőle, mert elment a híre, hogy nem vízálló. De csak pár százalék vizet vesz fel és kb. 9% nedvességi ellenállása, azaz 9%-ot dilatál (deged), ha nagyon nedves környezetbe kerül. A lapméret is nagyobb 2.8x2.07 méter. És leírtam, hogy valamennyire páraáteresztő. Azt jó sűrűn fel kell csavarozni, a tartószerkezetre. Nem végig menetes, jó minőségű 60x4-es facsavarokkal, szerkezeti csavaroknak nevezik és behúzzak magukat a fenyőfába. Egymás mellé 2 db kell becsavarni egy oszlopba.
4. A táblás kőzetgyapotot fel kell rögzíteni a tartószerkezet függőleges oszlopai közé, ehhez be kell építeni az oszlopok közé egy colos deszkát, 1.15 méteres osztással, mert a tábla magasága 120cm Arra rá lehet tűzni a párazárót. Vagy szerintem egy sűrű drivit halót.
Ezután meg lehet építeni az előtét falat, Van hangszigetelő-rezgéscsillapító Polifoam csík, amit a UW alá be kell építeni.
A gépészet beléptesé után, 2 réteg kék színű hangszigetelő GK réteget kell felszerelni a belső profilvázra.
5. A külső felére kell készíteni egy vázat legalább 35x200mm gyalult és lekezelt faprofilokkal. Ezek fém fülekkel kell rögzíteni a
forgácslapokon keresztül, a tartószerkezethez, de ha 100x100x50 füleket használnak, akkor el lehet kerülni, azt hogy a tartószerkezet hőhidas legyen.
Tehát nem a tartószerkezet függőleges oszlopai kell a vázat felszerelni, hanem 10cm eltolva.
Közéjük be lehet építeni 20cm gyapotot, a táblásból, nem a homlokzatiból.
Arra rátűzni a páraáteresztő fóliát, amiből meg kell venni a többrétegű fajtát, ami szélzáró is, az mocsok drága lesz.
A nyilasoknál kell készteni egy ácsolt keretet faprofilokból, arra vissza kell fordítani a párazárót. A nyílászárók egy külön történet.
Utána felfúrni a vízszintes lécezését a függőleges burkolatnak és a CK lapoknak. Helyette lehetne Eternit síkpalát szerelni, az sokkal szebb és nagyon tartós.
Én elég sok kőris és borovi léces külső burkolatot készítettem, de 50x30-as lécekkel és pigmentált olajba áztatva, nem thermowoodból. Azt elég nehéz utólagosan lekezelni.
Remélem azzal tisztába vagy, hogy a fa burkolatnál a nyílászárókhoz kell készíteni egy külső lemez zárást, ami alá be kell vinni a burkolatot.
A részleteket dolgozza ki a tervező, mert a felső lemezpárkánynál visszafolyhat a víz.
Azt is alaposan át kell gondolni, hogy a külső burkolt síktól milyen mélyre kell beépíteni a nyílászárókat és mire lehetne rászabni a lemezből készített keretet.
Akkor jól értettem. Szerintem így hibás, van annak a stafninak-borításnak saját tömege, amit nem bíznék méterenkénti csavarokra. Valami teherbíró távtartó kellene, ezért szokás tartóváz-szerkezetet építeni ilyen borításokhoz. Látta ezt tervező?
A könnyűszerkezetes házam homlokzati szigetelésénél vagyok kicsit tanácstalan, mivel nem szokványos borítás menne rá - de így is szeretném a legjobb rétegrendet kialakítani.
Ami biztos belülről kifelé:
- RF gipszartkon 2 réteg
- 5cm stafni benne a gépészet
- hőtükör párazáró - nagyon alaposan foltozva, minőségi fóliából, a lehető legjobb párazárást szem előtt tartva
- 15cm szerkezet, közte kőzetgyapot kitöltéssel
- 15mm osb
- páraáteresztő fólia
Idáig elvileg tankönyvi.
És akkor innentől amit én gondoltam:
- 20cm homlokzati kőzetgyapot szigetelés, dűbeltárcsás részmenetes pozdorjacsavar rögzítéssel - ügyelve hogy a szerkezetbe fogjon, ne csak osb-be. Mindenképp gyapot két okból: kell a jó hangszigetelés és a tűzállóság.
- páraáteresztő fólia
- 42x42mm-es thermowood stafni, vízszintes felrakásban, pozdorjacsavar gözítéssel a ház szerkezetbe (hőhíd kérdéses a csavaron, méterenként ~1db szerintem elég)
- Thermowood Kőris Falburkolat 20x132mm - függőleges felrakásban
Ebből látható, hogy fa homlokzati burkolatot szeretnék. Ez nem lambéria, hanem olyan profil, ami között van valamennyi légrés, tehát levegő átjár rajta - és az eső is beverhet rajta ha épp viharral érkezik.
Mivel ez a faanyag nem igazán olcsó, így a ház hátsó részére ami nem látható, függőlegesen tenném a stafnit és arra CK lapot tennék. Az ugyebár légzáró anyag, viszont az eltartás miatt mögötte tud szellőzni. Mivel itt függőleges, alul felül bogárfogó rács is kerülne bele.
Mik a vélemények? Ez így működhet?
Olvastam pár helyen, hogy az osb és a kőzetgyapot közé kellhet eltartás, de erre vonatkozó cikket, indoklást nem találtam csak mint tényként odaírva pár helyre. Ennek nem tudom mi értelme lenne, hiszen megszakítaná a szigetelési egységet, a párát amúgy is kiengedjük tehát az se indokolná.
Szia A belső szigeteléssel nem feltétlen a spórolás a cél, hanem kiegyenlíteni a hőfokot a szélső szobákban. Ha működne a faváz, benne vmilyen szigetelő, rá párazáró fólia majd karton, na az lenne a legjobb, konnektornak meg tömör szerelődoboz használva.
De nem javasolt, ezért keresek jobb megoldást :)
Poroton a fal, azaz vmilyen szinten hőszigetelt falazatnak mondott, de kell még rá valami. 7mm belső szigetelés is sokat dobott, míg az volt fent hőérzetben
Értelek, szerencsére a tied nem tipikus hozzáállás.
Nem tudom hogy veleszületett vagy kifejlődött a kioktató lenéző pökhendi rosszindulatú stílusod, de szerintem sok "tanácsod" csak azért íródik hogy hülyének nézhess másokat.
Úgy láttam ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül de ha van egy csepp önkritikád esetleg egy pillanatra ezen elgondolkodsz. (erre sokan nem képesek)
Nehéz szabni, könnyen törik, porlik, elég nagy a vesztesége, ha nem sík a felületed.
Le kell halózni és símitani. Adnak néhány zsák spéci ragasztót és halózót, de sose elég.
Mi csak 100mm vastagot szereltünk.
Egy fából készült (gerenda szerkezet és tömör gerenda kitőltés), vakolt faházra kivülről is szereltettem, mert felszívta az alapból a nedvességet. Elötte levertük a vakolatot is.
A kőzetgyapott ragasztójába van cement, nem mertem felszerelni, ezt le festeni mésszel is, porózus.
Tokkal-vonoval, kb. a homlokzati kőzetgyapott árába van.
Szerintem egy-két szoba belső szigetelésével nem oldasz meg semmit.
A farostból készitett szigetelőlapokat szereljenek a házukra a sötétzöldek.
Az előnye, hogy mérettartó.
Ha úgy tekintjük a faházadat, hogy kvázi nulla a szigetelése, akkor belülről egy 100-as táblás kőzetgyapott egy palló vázra és lambéria.
De ott a padlóval is kéne valamit kezdeni. De belülről megcsinálva hőhidas lesz.
Én pedig arra kérnélek, hogy FŰTETLEN SZOBÁval példálózva NE ADJ tanácsokat széles körűen, mert becsapod az érdeklődő olvasókat.
Nem mondom, hogy rossz indulatból és szándékosan, hanem tudatlanul és butaságból.
Először -mindenben- meg kel érteni a folyamatot a legkisebb részleteiig, utána el lehet dönteni, hogy mi, milyen kockázattal fog működni. Erre sokan nem képesek.
Ezért is írtam importőrnek, hogy mi kell hozzá, várom azon a vonalon is a választ.
Ha nincs értelmes válaszuk,akkor marad multipor, ott láttam én is meg van adva minden a-tól z-ig és nem akarok semmit se kispórolni, eleve én csinálom majd, nem vagyok magam ellensége, nem olcsó a saját ragacs, de ha az kell, akkor az lesz.
Esélyesen nem egész ház lesz szigetelve, csak azon szobák, ahol muszáj és ez nem a gardrób szoba, ahol száradnak a ruhák meg a konyha.
A szigetelés vastagsága esetleg a kérdés 6cm jó-e vagy 10cm legyen inkább.
Most intézzük a h tarifát a két klímára, már eleve az is nagy segítség lesz. Ezután jön a fűtésrendszer átalakítása, hogy külön-külön zónák lehessenek, ami szintén saját kivitelezés lesz szélső szobáknak. Tavaly úgyis kellett csinálnom, megoldom ezt is, bár nem lesz nagy feladat, pár szelepet kell csak beraknom...
Pont ez az ami nem mókás HANEM IGAZOLJA, hogy miért NE?
Ha egy egyszerű külső szigetelést is el tudnak úgy baszni a mesterek, hogy penészedjen ezután a (elvileg) melegebb falszerkezetű akkor egy pengeélen táncoló rendszert szerinted....?????
Igen németeknél, angoloknál, blablabla.
Pl. a németek úgy csinálják, hogy ami le van írva azt CENTIRE betartják. Nem fog okoskodni a mester, nem fog kilopni dolgokat az ukrán segédmunkás, stb. stb....
Ha valami gond van akkor azt garanciában behajtják.
Itt pedig - Te magad írod - még a sjaát ragasztóját sem találod.
" Ugyanakkor meg apám b30-at szigetelt 15cm polisztirollal oszt penész miatt vett páraelszívót, szárítógépet, napi 5 szellőztetés mellett is gond volt. "
Ha a mennyezetnél jelent meg a penész , , akkor a födém-falak találkozásánál van a gond . Ha a külső falakon , mondjuk egy szekrény mögött van penész , akkor lehet , hogy a táblák ragasztása csak pogácsákkal történt és a levegő továbbra is áramlik a hőszigetelés és a falak között . Nekem 19 éve van 20cm a falakon , de penészt biztosan nem találsz sehol a falakon , mennyezeten ablakok körül , stb .
Ugyanakkor meg apám b30-at szigetelt 15cm polisztirollal oszt penész miatt vett páraelszívót, szárítógépet, napi 5 szellőztetés mellett is gond volt.
Ezért is mókás a dolog nem kicsit.
Itthon nagyon ellene vannak belső szigetelésnek, ugyanakkor németeknél is egyre több, angoloknál is sok, belső szigetelésre vannak anyagok olyan gyártóknak is, amik nálunk is vannak, de nem hozzák be (pir lap gipszkartonra ragasztva, csak fel kell ragasztani falra.
De korábban nagyon sok karton, vízzáró fólia, levegő volt szigetelésnek és működött.
Értem én hogy bizonyos esetekben gondot okozhat, ezeket a körülményeket kéne inkább elővenni mégis mi volt a kiváltó ok, nem kategorikusan ellenezni
Lehet nincs igazam és kerülni fogom, de nem én lennék, ha nem próbálnám ki xd
Persze, mindenki mondja belül ne, bármit én se tennék fel, de pl adott szobában volt climapor 7mm belső szigetelés, lekaptam riogatás miatt, semmi, de semmi nincs mögötte, 2 telet volt fent.
Ezután jött vissza a hideg, eddig a legmelegebb szoba volt, 7mm nélkül lett a leghidegebb xd hőfokban nem vészes a difi, mert - 1 fokkal ment lejjebb, de mivel húz a fal szabályosan fázom bent 21 fokban...
Valami megy vissza. Kint nem tudom szigetelni, túl tagolt már a tető is, emellett bontani kéne 2 féltetőt és a 10m terasz akkor is hőhíd marad, bármit is csinálok. Nem tervezték ezt úgy, hogy szigetelve legyen, ennyi.
Bent lesz. Valószínűleg az anno szigetelő téglának adott poroton(porotherm) jobb alap, mint b30 vagy beton és ezért sincs gond penésszel.
Az meg hogy mi a drága csak nézet kérdése. Ha felvakolok 5cm szigetelő vakolatot is min ugyanott vagyok és hatása közel se lesz ott...
Steico mellé meszes vakolatot javasolnak, ami páraáteresztő, ragasztónak is, de az a baumit, ami erre van angoloknál itt nem létezik. Ezért kérdeztem van e javaslat erre
Isotex belső szigetelés ugyanez a farost, arra se láttam még panaszt, hogy penészedne mögötte. Megoldást keresek tapasztalt embertől, ennyi.
2. Csakis a saját, ajánlott anyagaival dolgozz. Vedd rendszerben. Ha van ilyen.
A kis μ értékű belső szigetelésekhez azt a dumát találták ki, hogy maga az anyg magába szívja a párát, ott tartja tavaszig és akkor engedi vissza a belső térbe.
Ézért kell hozzá a saját ragasztójuk amit teljes felületen kenve kell használni. Ez megfogja a nedvességet és nem engedi a téglába.
Téglán nemlehet semmi vízre érzékeny felület, festék papírtapéta mittudomén.
A belső felület is csak speciális nem diszperziós festékkel festhető.
Annyi a baj vele, hogy hihetetlen. És a végeredményben -én személy szerint sem hiszek.
Nekem ne legyen lucskos vizes a belső fal egész télen még véltelenül sem.
Erről a csodafarostról nemkerestem infót, de a multipor legalább becsületesen leírja sok heylen az elméletét és a használandó anyagokat is.
Arra nagyon kíváncsi lennék hogyan jutottál el a párafékező XPStől a farostig, mint "ez jónak tűnik" kifejlet.
Steico internal farost belső szigeteléssel van valakinek tapasztalata?
Elkezdeném a házat kiszigetelni, de csak belül van esélye és ez jónak tűnik (másik a multipor ami szóba jöhet), 6cm vastag lenne a cél, poroton falazatra megy.
Ragasztóból mit lehet ehhez használni? Erre nem találok értelmes írást.
Meg szokott történni, hogy befolyik a víz a járda és a lábazat közé és az teszi tönkre a vábazat vakolatát.
Vagy felcsap egy nagyobb eső és a fal nehezen száradt ki.
Nálad a xps vastagabb lesz mind a fal síkja és a be kell építeni a XPS tetejére egy csepedtető profilt. Amit vagy bevágsz a falba (pont a beton alap felett), vagy felfordítod a falra, felfúród és rásímitod a nemesvakolatot.
Ha nem akarod feltőrni a betonjárdát, a következőt kéne megcsinálni:
Levakolsz egy 10-12 cm magass sávot a betonfalon, a Baumittal. A betonrajárdára felragasztasz egy térkő szegélykövet flexi csemperagasztóval (létezik kerti szegélykő 100x20x5-ös, abból levágsz hosszában valamennyit és lapjára ragasztod le), a fal és a szegégykő között készitesz egy kenhető szigetelést két rétegben , egy élszalaggal az első rétegben.Onnan kezded az XPS ragasztását. Így nem fog behatolni a víz az járda és a alap közé és nem szívja fel a vizet a beton a lábazat alatt.
Én egyszer csináltam életemben egy lábazat-szigetelést, az se volt jobb, mint ez, és nem volt gond a ragasztással. Szerintem ez se vészes, legfeljebb több ragasztó fogy majd.
Hőszigetelés előtt szeretném az alapvakolatot helyreállítani.
Sajnos a kőporozás több helyen levált a felületről, ezért az egészet leverem. Lábazat felületét már eltávolítottam, mert a rajta lévő millió festékréteged egyszerűbb volt véséssel leszedni. Eléggé össze-vissza áll a lábazat, amit a Baumit Sockelputz alapvakolattal szeretném helyre hozni. Szerintetek érdemes ezzel az anyaggal kialakítani a felületet az xps ragasztása előtt?
Még nincs vége a szezonnak, de valóban enyhének ígérkezik. Pár hét múlva ha vége akkor aktualizálom a táblázatot és beteszem ide, kb 10 évre visszamenőleg van tényleges hőmennyiség adatom is.
Cseles amúgy, nem mindegy hogy naptári évet vagy szezont nézel, van sokszor hogy a naptáriban nincs nagy eltérés de szezonban igen, enyhe volt az ősz és a tavasz is.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Nálam az előző télhez képest kb. 10%-kal volt nagyobb eddig a mostani télen a fogyasztás. A tavalyi extrém meleg volt SZVSZ.
valamiért a "láb"="lábazat"-ra gondoltam alul, ami miatt nem értettem h alul minek egy vizszintes lábazatot elővakolni.. de akkor tényleg félrevitt a fejem, mert nem erről van szó. köszi.
láttam már ugy csinálni, h friss vakolás közben (miután kicsit megszívta magát) visszaszedték a fém vakolóprofilt, aztán azt a sávot gyorsan bejavították.
Ha csak a fogyasztás érdekel, szokásoktól függően 10-20% lehet a csökkenés egy "normál" télhez képest. Az előző tél nálunk 10%-kal volt lejjebb a sokéves átlagtól, ez a mostani tél pedig még enyhébb volt az előzőtől is, ugye (csak már nem gázozok).
Azt érted, hogy tömör téglából nem lehet függőleges és sík falat falazni? Legalábbis a régi falazási szabvány hibahatárain belül sem.
Ezért ki kell síkolni a falakat vakolattal.
Lábazás.
Kihúzznak 2-3 zsinort saroktól-sarokig és beállitják, hogy a három zsinor egy függőleges síkot képezzen..
Gipsszel felragasztnak a falra fa talpakat (a szinorok szerint) és függőlegesen készitenek egy kb. 15 cm széles vakolást, összehúzva a fa talpakat. Ezek a lábak.
Amiután megkötöttek a lábak, kitőltik vakolattal a lábak között és fa volnalzóval (gyalult fenyőléc) lehúzzák.
Műemlék épületben leverjük a vakolatot teljesen, mert a kötőanyag átalakult 150 év alatt- ki kell vésni a fugákból is a régi maltert.
Pontosan így vakolunk. Néha 8-10 cm is kell vakolni, hogy egy 4 méteres magass falat ki tudj húzni síkba. Ezt 3 rétegbe kell felcsapni, aztán az utolsónál jön a volanzó.
Most léteznek fém vakoló profilok is (sínek), de elég drágák és bent maradnak a vakolatba. Van fém vonalzó is, de azokat ellopják.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Ez az első telünk a házban, így csak az utolsó 12 hónap gázfelhasználásáról vannak megbízható ismereteink. (A szigetelés kb 70%-a van kész, a fűtéshez még nem nyúltunk.)
A kisméretű tömör téglát csak kötésbe lehet falazni. Egytéglás fal vakolva kb. 30- 31cm. Másféles 45-46cm. Két téglás 57-58cm. A vakoláskor lábazni kellett a falat, hogy síkba lehessen hozni. 38 falazóblokkból vannak azok a házak kifalazva. Csak azokkal tudtak a kőművesek lábazás nélkül kivakolni, így elég volt rá a 1.5cm vakolás, a gúzolással együtt. A lábazási művelettel megoldották , hogy a sarkok szép függőlegesek legyenek.
Ha 2010-ben épült , akkor a terveket megnézheted az építésügyi hatóságnál . Az 50cm-es tömör téglafal ad némi okot a gyanakodásra , hogy valaki kamuzik .
az ingatlanosok 90%-a max a vakolatszínt írja helyesen.. és később azt is letagadja. bármit mond: "lehet, h kb. igaza van"-kategória. (a többi 10%-tól elnézést kérek).
piros színű= nekik tömör tégla. valóságban inkább porotherm 44-es vázkerámia, vakolva. ha még ezen van 12cm ESP, akkor az jó lehet neked. nem kell tőle félni, ha jól építették meg.
padló/menyezet/ablakokkörbe körül keress feketefoltot, elszíneződést: ebből valamennyire látható a hőhídas=szarabb építés. meg a falakhoz tolt bútorok mögé is próbálj benézni. minden nyílászárót nyiss/dönts meg. kapcsolgass fűtést, lépkedd végig a járólapokat. kopogtasd a falakat. ha kong: nincs vakolva hanem gipszkarton, ami a külső falaknál nem ideális
mert ha sorház, akkor "nagyüzemben" épült szocpol-eladásra.. volt ezekből jó és volt visszabontandó is. amit persze sosem bontottak vissza, hanem megvette a következő vevő.
2010-ben már bizonyos körökben divat volt a minél tömörebb tégla, igaz 25-30cm vastagságban + sok szigetelés.
Én még 2002-2003 között gondolkodtam az új építésen, és akkor már sokan kiábrándultak az egyre hitványabb porotherm téglából, és inkább különválasztották a két funkciót (hőtárolás és statikai)
A tömör tégla jó hőtároló és statikailag erős, a vékonyabb fal alá vékonyabb lábazat, alap kell.
Egy átalakított sorházról van szó, ami az ingatlannos szerint eredetileg 2010-ben épült...
Ezért furcsa, hogy tömör téglából van. Az ingatlanos csak nem titkolná, hogy valójában 38-as porothermből épült.
Még erre az 50 centire jön rá a leírásban szereplő 15, szóban már csak 12cm szigetelés.
Ahogy a streetview-n néztem a környéket, nekem is pont ez az érzésem volt, hogy lehet, hogy a ház nem álmaim háza (mert egy, csak egy égtájra néző középső sorházi lakás alapból nem az), de a környéknek, és a nyugalomnak olyan feltöltő ereje van, és így tényleg ezt veszi meg az ember.
nyers 45-50 cm az vályog vagy (sárba) rakott kőfal. vagy 5 szintes téglaépület földszintje.
ha az 50cm.-ben már a 10-15cm hőszig is benne van, akkor normál/megszokott sima téglafal.
régen luxus volt a radiátoros fűtés is. azért épült igy, mert a padlófűtés aztán tényleg extraluxus volt (és túl meleg lett volna a benne keringetett vegyestüzeléses forróvíz).
Egy 40-50 centi vastag, tömör téglából rakott fal, 12-15cm-es szigeteléssel mennyire jó választás?
Ilyen falazatú eladó sorházat találtam és (lehet, hogy nem ez a baja, de) gyanús, hogy a normál árazása ellenére régóta nem keltek el.
(Nem ide tartozó, de ezzel kapcsolatban is elfogadok véleményt:
Emellett mindenhol padlófűtése (és hűtő-fűtő klíma) van, ami megint csak nem szokványos, ha jól tudom, mert anno a hálóhelyiségekbe padlófütés helyett radiátort használtak - amennyire én tudom - egészségügyi okok miatt.)
Kutyaólnál milyen lehetőség van ilyen esetben? Nekünk kettő is van, sajnos trapéz alakú. Itt milyen rétegrendet érdemes követni? Mint lehetőség ez tetszik, kíváncsi vagyok az ács mit szól.
Majdnem az osszes anya laza volt (nem tudom, hogy az acsok hagytak igy annak ideje, vagy esetleg a fa szaradt annyit), meghuztam oket es tettem szigetelest a talp szelemenekre.
1. Leveszed a csepeket, lécet, ellenlécet. Belülről a szarufákra feltűzől egy dryvit halót.
2. Felütsz egy cseréplécet a szarufak felső éle mellé, mindkét oldalra.
3. Megtőltöd közetgyapottal a lécig, arra rátűzül egy dyvit halót.
4. Utánna a szarufákat gyéren ledeszkázod.
5. A szarufákra keresztbe fel kell rögzíteni egy pallót élére, a szarufára, a lécek közé. kb. 15cm magass elég. Kb. 70cm közzel.
6. A közöket meg kell tölteni közetgyapottal.
7. Le kell deszkázni gyéren a pallókat (függőlegesen) és feltenni egy páraátaresztőt, aztán ellenléc (5cm magas) és cserépléc, cserép.
8. Az eresznél és a gerincnél keletkezik 2 légrés, azt ki kell szellőztetni.
Igy van kb. 12 +12 cm kőzetgyapott a tetőn és két légrés.
A belső párázárással nem foglalkoznék, a térfalaknál sem. A háromszöget ki kell külön szellőztetni, ha lezárjátok.
Az eresz kiképzése érdekes lesz. Ha a szarufákra szerelik a csatona vasakat, túl magasra kerül a cserép csepegése a csatonához képest, oda be kell szerelni egy csepegtető bádogot.
Meg lehet ezt oldani másképpen is, csak nagy lesz csatona alatt az eresz magassága.
Ez a duplán kiszellőztetett tető és szerintem ez a legjobb megoldás egy utólagos manzárdolásnál.
Az ács elmondása szerint, ő V alakot teljesen párazárná kívülről, erre még menne még 10 cm szarufázat (Így nem oldódna meg a hőhidasság). Amivel szemeztem ez a pir táblás megoldás. Belülről mit jelent jelen esetben? Ilyenkor teljesen szét kell bontani a ferde részt (vakolat, stukatúr, deszka)? Vagy elég lehet pár helyen hogy fel lehessen függeszteni a gipszkartont a ferde részeken?
Ha nem, akkor pedig rendes rétegrendet csinálnék, szarufák közötti és feletti szigeteléssel. Pur táblás, drága de jó.
A párafékezőnek nem árt ha ráfektetve, U alakokat leírva rakod, de nem lehet rendesen megcsinálni így szerintem, és a szarufák közötti hőszigetelés nem elég.
Kb 70% körüli a hőszigetelése a telibe szigeteléshez képest ha a szarufákat kihagyod, minden szarufa komoly hőhíd a 15cm szigeteléshez képest.
Már ha 15cm a szarufa, ez sem biztos.
Ez olcsón szar tud lenni szerintem, lehet bánni fogod ha nem csinálod meg rendesen.
Sziasztok, esetleg már dolgozott valaki hasonló termékkel: Dörken Delta-NovaFlexx párafékező fólia? Tetőt szeretnék szigetelni, tetőteres beépítés, de belülről a rétegrend vakolat, stukatúr, deszka. Kívülről, kerülne fel a párafékezés, majd erre szeretne az ács szintet emelni, és így kerülne be a szarufák közé a kőzetgyapot, páraáteresztő főlia, ellenléc, léc, cserép. Ez így ebben a formában elfogadható, hogy teknő szerűen lenne lerakva a párazárás? Illetve ha szarufát emel, ez mennyire járható? nem okoz gondot? Az ács csak szarufák között szigetelene, így midnenhova kerülne párafékezés. Kérdésem, hogy ebben az esetben a pára nem fog e kondenzálódni a nagyobb térben?
Nekem az eredeti elképzelésem, piros pontokkal jelöltem azokat a részeket ahova szeretnék szigetelést, plusz a szarufék közé kőzetgyapot. Tetőtér E-geranda beton béléstesten található, nincs párazárás. Tető a szobákon kívüli részen székeken áll. Ide lehet tenni párazárást, jól leragasztva a székeket körben? Parapetfal b30-as tégla, én ide tennék eps szigetelést. Tetőt kivülről bontanánk meg. Kérdéses a kívülről történő, teknő szerű párazárás (?). Vagy belülről bontés és gipszkarton mennyezet kialakítása.
Padlás fafödém, itt is kérdéses, hogy ebben az esetben ha ide a fafödém fölé kerül a párazárás mekkora gond (?), ide egy járható padlást kellene, szigeteléssel, vagy belülről gipszkarton és párazárás.
Sziasztok, esetleg már dolgozott valaki hasonló termékkel: Dörken Delta-NovaFlexx párafékező fólia? Tetőt szeretnék szigetelni, tetőteres beépítés, de belülről a rétegrend vakolat, stukatúr, deszka. Kívülről, kerülne fel a párafékezés, majd erre szeretne az ács szintet emelni, és így kerülne be a szarufák közé a kőzetgyapot, páraáteresztő főlia, ellenléc, léc, cserép. Ez így ebben a formában elfogadható, hogy teknő szerűen lenne lerakva a párazárás? Illetve ha szarufát emel, ez mennyire járható? nem okoz gondot? Az ács csak szarufák között szigetelene, így midnenhova kerülne párafékezés. Kérdésem, hogy ebben az esetben a pára nem fog e kondenzálódni a nagyobb térben?
Nekem az eredeti elképzelésem, piros pontokkal jelöltem azokat a részeket ahova szeretnék szigetelést, plusz a szarufék közé kőzetgyapot. Tetőtér E-geranda beton béléstesten található, nincs párazárás. Tető a szobákon kívüli részen székeken áll. Ide lehet tenni párazárást, jól leragasztva a székeket körben? Parapetfal b30-as tégla, én ide tennék eps szigetelést. Tetőt kivülről bontanánk meg. Kérdéses a kívülről történő, teknő szerű párazárás (?). Vagy belülről bontés és gipszkarton mennyezet kialakítása.
Padlás fafödém, itt is kérdéses, hogy ebben az esetben ha ide a fafödém fölé kerül a párazárás mekkora gond (?), ide egy járható padlást kellene, szigeteléssel, vagy belülről gipszkarton és párazárás.
Minden építő jellegű válasznak nagyon örülök! üdv Zoltán
Ha elolvasod a leírást , akkor ez áll benne : lehetséges működési módok fűtés / hűtés (az előlapon DIP kapcsolóval választható) az előlapon állítható hiszterézis 0.5 - 5 °C tartományban választható külső érzékelők kettős szigeteléssel, 3, 6 és 12 m hosszban
50°C-ra állítva és 5°C hiszterézissel 45°C-nál bekapcsolja a gázkazánt és 55°C-nál kikapcsolja . Fordítva is működik , tehát hűtésmódban is , már 19 éve hiba nélkül . :-)
Igaz , kell hozzá még a termisztor is . Neked 30°C és 40°C között kell , hogy kapcsoljon . Ha ezen az 5°C-os hiszterézist választod és 35°C-ra állítod , akkor 30°C-nál bekapcsol és 40°C-nál kikapcsol .
Igaz nem hőszigetelés, de hővel kapcsolatos. Nincs valakinek valami ötlete?
Létezik olyan termosztát, amivel megoldhatnám, hogy az üvegházamban úgy működtessen egy légcserélő ventilátort, hogy állandóan 33- 35°C körül legyen a hőmérséklet a legnagyobb nyári napsütésben is? Olyan kellene, ami 40˚-nál bekapcsol, 30˚-nál pedig ki.
mivel ezt a hazat en epittettem, ezert eleg sok kepem van rola. Megkerestem a padlasrol es a szigetelesrol keszulteket. Itt latszik, hogy a talpszelemen nem er ki a fal szeleig:
ezen az, hogy a szarufak alatt rest hagytak, kozejuk pedig hungarocellt tettek (amt kesobb a kulso szigeteles takart el, azt nem tudom, hogy csak ratettem a kulso szigetelest, vagy a resbe is tettem vmit):
a kulso szigeteleskor pedig a fent lathato feluletre kerult a szigeteles:
Amiket irtatok es a fentiek alapjan ugy gondolom, hogy valszeg a szarufak kozott levo hungarocell nem er neki szorosan a talp szelemennek, ill. magara a talp szelemenre is kell meg legalabb 10 cm szigeteles, plusz meg megnezem, hogy lehet-e huzni a leszorito anyakon.
A kulso falazat Porotherm profi 38-as teglabol van, ez 25 cm szeles, plusz az eszaki oldalon 12 cm a hoszigeteles, a tobbin 10 cm. Az (is) erdekes, hogy az eszaki, nyugati es a deli kulso falak csak egy reszen vannak csak ez a foltok, az eszakin csak a furdoben, mellette a gardrobban es 1 haloban (ennek mar van egy nyugati fala is, ezen is latszanak), ill. ez mellett meg 1 haloban (nyugati es deli kulso fal) - szerencsere mashol nincsenek.
Legkozelebb kiszedem az egyik "beteg" helyen a szarufak kozotti hungarocellt, kivancsi vagyok fog-e ott latszodni barmi is.
Lehet, hogy az a legjobb megoldás az öreg autó számára, ha "átfúj a szél" az épületen (pl ház ablakait kiemelni, ajtót résnyire nyitva felejteni) így bármiféle vizesedés (hajnali pára) gyorsabban fel tud száradni.
"Ja és természetesen a pinceajtót teljesen leszigetelni."
Ha a pince nem túl kicsi és elég mély, akkor hideg időben az a vas pinceajtó valószínűleg picivel melegebb, mit a helyiség levegője (infra hőmérővel vagy hőkamerával ellenőrizhető). Mert a pince meleg levegője felfelé száll, miközben az ajtó hideg levegője lefelé ereszkedik (a pincében). Tehát az ajtó fűti a présházat, tehát csökkenti a levegő relatív páratartalmát, tehát "szárítja" a levegőt. A vas ajtó hőszigetelése csak rontana ezen.
Nyáron talán éppen fordított a helyzet (a vas ajtó hűti a présház levegőjét), de ebben nem vagyok biztos.
Üdv ! Az épület vízszigetelése valószínűleg elmaradt ,és persze becsukott pincelejárat és megfelelő szellőztetéssel nagyjából megfelelő állapot kéne legyen egy idő múlva ! Vakolatot kijavítani és 2 x mésszel átmeszelni és a többi részt festeni, rendben lesz amire kell/lehet használni ! Folyamatos minél jobb szellőztetés a lényeg !
Ja és természetesen a pinceajtót teljesen leszigetelni. A pincének van 2 szellőző csöve is a dombon. (De az a pince engem nem is érdekel, eddig csak ijesztgetésre használtuk :-)
Nekem is eszembe jutott, hogy talán feljön a nedvesség az építő köveken (bocs, nem tudom, mi azoknak a neve). Ezt présháznak építették annak idején és gondolom, nem volt nagyon szempont, hogy száraz legyen. Meg pont ott, ahol levertem a vakolatot, sokáig egy térkőréteg volt szororsan a fal mellett felhalmozva kívülről, ami nagyon rosszat tett, mert tartotta a nedvességet és az a középső ablak is mindig zárva volt, csak most szedtem le.
Azt találtam ki, hogy vágok 4 nyílást. 2-t felül hátul, a pincelejárattól két oldalt, mondjuk 20 x 20 centiset, talán elférnek akkorák. Az délnyugati oldal, odasüt a nap és szintén 2-t elöl alul a garázsajtón végig, mondjuk 10 x 50 centiseket. Így lehet, sokkal jobb lesz a helyzet, mert át tudják fújni a légáramlatok a garázst.
A falon méter magasságig hulló vakolat valószínűleg azt jelzi, hogy addig szivárog fel a talajnedvesség. Tehát az alapból ki lett spórolva a vízszintes vízzáró réteg, ami valószínűleg ez egész padlóból is ki lett spórolva tehát az egész padló és a falak alsó fele folyamatosan (egész évben) ontja a párát magából a levegőbe.
A padló feletti 30 centi magas beton(?) csík pedig valószínűleg ennél sokkal nagyobb disznóságot próbál elrejteni (fagyásos omlásveszély?)
Csak akkor csináld ha összetudod kötni a falban futó /vízszintes/ vízszigeteléssel. Feltételezem ilyen nincs is és nem is tervezed átfürészelni/beinjektálni egyéb módon pótolni.
OK, ahogy leírtam, tényleg nem derül ki, mert nem voltam elég részletes, de akkor elmondom, mi volt. (Bár ez nem szigetelési téma, nehogy innen kicsűrjenek miatta, igyekszem röviden.)
Tehát, van ez az OT-rendszámos Audim, amelyet 5 éve vettem viszonylag kedvezményesen (aminek később meglett az oka, hogy miért is - a következőkben). Már akkor is OT-s volt, az előző tulaj valahol Nyíregyházán OT-ztatta nemsokkal azelőtt, hogy eladta, de véleményem szerint tolós minősítő vizsga lehetett, mert amikor hozzám került, már akkor rozsdás volt itt-ott sok helyen, amit az akkori 5 évvel ezelőtti OT-vizsgán is megmorogtak, de nem akarták elkaszálni, gondolom azért, mert azzal a nyíregyházi minősítő állomást tették volna hiteltelenné. - Hangsúlyozom, ez egy feltételezés, nem biztos, hogy így volt, de akár lehetett így is... Tehát, amikor hozzám került, akkor apránként sokmindent megvakargattunk, megfestegettünk, van, amit karosszériással is csináltattam, végül összeállt, hogy szép legyen. Egy OT-vizsgán (pontosabban ezt úgy hívják, hogy muzeális minősítő vizsga) be sem indítják az autót, hanem fényképezőgéppel nézegetnek mindenfélét, számokat az alvázon, a tűzfalon, folyton fotózgatnak és benézegetnek mindenfelé, hogy micsoda milyen állapotban van, nincs-e valami oda nem illő cucc, alkatrész és amit nem tudnak fejből, azt megnézik valamilyen adatbázisból a számítógépen. Nem lehet sehol semmi rozsda, nem lehet semmi koszos és még a motortér sem lehet olajsáros. OT rendszmos autóknál 5 évente van muzeális minősítő felülvizsgálat és utána egyből a műszaki vizsga. Sikerült tehát a kocsit úgy kikupálni, hogy az OT-vizsgán szépen átment. Utána jött a műszaki, ahol elkaszálták a fék miatt. - Az, hogy a fék nem jó, én nem tudom megmérni és ha még ráadásul a helyi szerelő, akinél volt - ha ő azt mondja, hogy jó - miért ne higgyem el? - És itt a probléma, hogy elhittem.
Ami a szigetelési témát illeti, azt vettem észre az elmúlt 5 évben, mielőtt még nekiálltunk volna rendbetenni a rozsdásodásokat, hogy nedvesedik a helyiség, ami további rozsdásodásokat idézett elő...
Tegyél le egy darab linóleumot egy nem vizszigetelt betonpadlóra és nézd meg pár nap múlva , hogy van e nedves folt alatta ... de nem hinném , hogy vitába szeretnék veled szállni autófényezés , meg korrózióvédelem terén ...;-p
A "megfelelő" linóleum alatta úgy megilyeszti a párát, hogy már csak a kocsit elkerülve felfelé halad valahová a végtelenbe és sosem jut vissza a kocsira?
Te kis -másik- aranyhal, lejjebb leírta, hogy PINCEAJTÓ nyílik a garázsba. Ha pici ezsed lenne a témához tudnád, hogy a pára 99% onnan érkezik abba a garázsba.
Még látatlanba is elég töredéke ész ezt átlátni, mint ami nekem van. Ne is küszködj a tanulással, ez született, ennek a töredékével sem rendelkezel. Lazíts.
Ha az alváz (ami nincs is benne) rozsdásodik és a többi említett cucc akkor enneka kocsinak az OTra felkészítése cska aránytalan befektetéssel oldható meg. Jótanács, engedd el. Használd örömmel OT nélkül. Nem nyersz semmit ha beleölsz milliókat, hogy OT képes legyen.
Ennél jobban aránytalan beruházás egy kocsinak fűtött, párazárt, szárított levegős garáts építeni ÚGY? HOGY ABBA EGY PÁRATERMELŐ PINCE CSATLAKOZIK.
Valahogy válaszd el a pincét a garázstól. Akár külön bejárat leválasztása. Szellőzzön ki a picsába a szabadba.
A garázst pedig szellőztesd ki akármilyen lukakkal.
Akkor nincs komolyabb gond . Az alvázat meg a futómű alkatrészeit , rendesen le kell kezelni ( letakarítani , rozsdás részeket rendesen lecsiszolni , savas alapozóval kezelni , majd egy normális alvázvédővel lefesteni , a futóműalkatrészeket fémtisztára takarítani , savas alapozóval alapozni majd 2K-s festékkel festeni ) . Ha úgy érzed a betonból jön a pára , ami az alvázra kicsapódik , csinálj alá egy dobogót , ami ezt megakadályozza , de egy megfelelő méretű gumiszőnyeg/linóleum is megfelelő .
A páramérő alap, gondoltam rá. Leginkább az alváz és a futómű-alkatrészek rozsdásodtak, amelyek szabadon vannak és a motortérben lévő bizonyos cuccok, mint pl. szelepfedél, légszűrőház, stb.. - De ezeket lekezeltük, mert az OT-vizsgán nagyítóval keresik a rozsdát és mindent befotóznak, csak arra nem gondoltunk, hogy a fékek berohadtak, de használat közben ez nem derült ki, mert fékezéskor megállt az autó, viszont a két hátsó munkahengert cserélni kellett, egyébként ebben benne van az is, hogy nem nagyon használtam az utóbbi években, ami hiba volt.
Tegyél be egy páratartalom mérőt , hogy lásd mivel is állsz szemben . Hol rozsdásodik ? Kerékívek ? Küszöb ? Hátsó kerékjárati ív a c oszlopnál ? Tetőperem ? Ajtóalja ? Szélvédő körül? Alváz ? Lámpák körül ? Felületi , vagy belülről , hólyagosodó , üregből áthatoló?
Ha úgy érzed , hogy az épület maga a gond , akkor a falakat beboríthatod , plafont 0,5mm-es festett fémlemezzel , a padlót meg műgyantás , üvegfátyolos bevonattal . ( a legegyszerűbb fényezőfülkék is így kerülnek kialakításra házilagosan ) Az átszellőztetés így is ajánlott . De az a tárolási mód is létezik , hogy a kocsi alatt elektromos fűtőfilmmel temperált alulemez placcot alakítanak ki , így amikor kell a kocsi egy meleg légáramlatban van , nem csapódik le a fémen a pára .
Ez a vékony kicsapódott vízréteg egy 80%-os relatív páratatalmú helyiségben talán csak hosszú órák alatt szárad fel, miközben folyamatosan rozsdásodik a felület. Ha ugyanaz az autó pl kinn van szabad levegőn, akkor lehet, hogy mindössze 10-15 perc múlva száraz.
A lakatlan ház falai valószínűleg nedvesek a folyamatosan felfelé szivárgó talajnedvesség miatt, ezért a belső légtér relatív páratartalma hideg időben valószínűleg 80% felett van.
Az autód külseje valószanűleg minden nap lehűl a hajnali hideg hőmérsékletére, majd ahogy kezd felmelegedni az idő, akkor kiderülhet, hogy a hideg autó hőmérsélkete harmapont alatt van, ezért az egész autót kicsapódó pára (tehát víz) lepi el. A mindennapos víz-kezelés pedig durván rozsdásítja a már meglévő rozsdát.
Nekem pl volt egy öreg Toyota TE71-esem hétvégékre, kinn lakott a szabad ég alatt. Azt is csámcsogta a rozsda. persze lassabban, mint a te autódat, mert az enyém nem egy zárt nyirkos épületben dunsztolódott, hanem a szabad levegőn a hajnali párától villámgyorsan meg tudott száradni. Azon gondolkodtam, hogy barkácsolok neki valamilyen elektromos korrózióvédelmet, de megszabadultam tőle mielőtt teljesen szétesett.
Egyéb "száraz helyiség" megoldások milliomosok számára:
- fűtött garázs (felmelegítve ugyanaz a levegő szárazabb)
- párátlanító rendszer (pl napi kb 20 liter víz kinyerése a levegőből+falakból)
- a helyiség légmentes ÉS párazáró körbeburkolása (mint pl az űrhajóknál).
43 éves Audi 80 LS. Igaz, volt rajta alul rozsda is, amit nemrég kezeltünk le és az alváz- és üregvédelem is nemrég történt meg, de az elmúlt 5 évben a rossz klíma tuti rásegített, hogy több dolgunk legyen.
Milyen autóról is beszélünk ? Ha épületben állva is rohad , akkor ott egyéb gond is van . A pince szellőzését oldd meg a kis házon kívül és csináld meg az ajtaját légmentesen záródóra . Az épületet szellőztesd át rendesen , alul , felül kialakított nyílásokkal . ( és csináld meg a kocsi festését , üregvédelmét rendesen :-) )
1) biztos h tennék alá egy fóliát. a beton nem vízzáró, átjön rajta a talajpára, ha nincs vízszigetelve és kicsapódik az autón
2) pinceajtót körbe kellene tömíteni és hőszigetelni.
3) rekuperátoros (házilagos) szellőztetés (belül felül elszívva), párazáró hőátadó felülettel (nem entalpiás). de minimum egy alsó/felső nagy légnyílással, felül elszívással.
Nem épp hőszigetelési téma, de pára elleni szigetelés és nem találtam más gyakran látogatott fórumot, ezért bátorkodom ide írni.
Van egy kisház, amelyet garázsnak használok, áll benne egy 43 éves oldtimer. Idénként megjáratom, esőben ki se megyek vele és mégis rohad, pedig ha az 5 év alatt 50 km-t mentem vele, sokat mondok. Ez a kisház nedvesedik, talán leginkább azért, mert a hátsó oldaláról a pincébe vezet egy lépcső, amelyet ugyan egy vasajtó választ el, de lehet, nem elég jól; az ajtó pince felőli oldala összefüggő rozsda, volt olyan év, amikor a pincében víz állt. A kisház egyébként valami könnyű, Ytong-szerű kőből épült, kívülről nincs bevakolva, talán ez is gond, belülről viszont be van és van olyan fala, amelyikről jön le a nedves vakolat, tegnap le is vertem több zsákkal. Eresz sincs, talán ez is gond, hogy a tetőről lefolyó eső is nedvesíti alulról. A padlózata beton, az nem tűnik nedvesnek.
Vannak ötleteim, csak nem tudom, mennyire hatékonyak. Először is: a pince felé vezető ajtót légmentesen leszigetelném, hogy onnan ne jöjjön fel a nedvesség. Aztán csinálnék ereszt és a vizet elvezetném hátra, lefelé. Valamint vágnék kis ablakokat fent minden oldalra, hogy átjárja a levegő, de ez nem tudom, mennyire jó ötlet, mert ha kint is nedvesség van, akkor mi lesz?
Ha vannak valakinek jó ötletei, kérem, írja meg, köszönöm.
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
MEGTÖRTÉNT
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
NINCS BETONKOSZORÚ
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
MEGTÖRTÉNT
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
A FIZIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGVILÁGÍTÁSÁRA JAVASLOM FORDULJON SZAKÉRTŐHÖZ:
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
Nálam penészpötty-sor volt kissé hullámzó vonalban, kb. 20 cm-rel a plafon alatt. Csak külső falon. Nem tudtam elképzelni, mi lehet az, mert a fal szigetelt, a padlástér szigetelt. És ha onnan is jön le a hideg, miért a plafon alatt 20 cm-rel van a penész?
Aztán felújításkor kiderült, hogy a mennyezet diszperzites festékkel át lett húzva valamikor utólag, épp a penész vonaláig. Vagyis a felszálló párát a festék megfogta, a víz a mennyezeti holkeren szépen lecsurgott a falra, és ott kezdett penészedni. Na, az csinált nekem ilyen pöttyöket egy csíkban a függőleges falon.
A szelemen fának szerintem nincs jó szorosan nekitolva a födém hőszigetelés azon a légrésen folyamatosan jön kifelé a meleg (a meleg levegő felfelé száll, ha hagyjuk neki).
Az nem látszik a képen, hogy a gerenda külső oldalához odasimul-e a hungarocell, vagy ott is van egy hő-kiengedő légrés a hungarocell és a szelemen között.
Ezeket a függőleges hő-szivárgó réseket azon a ponton kellene jól megnézni, ahol alul a penészfoltok megjelentek a mennyezetnél. Lehet, hogy ott meg van gyűrődve a padláson a gyapot, vagy a polisztirol felét megrágta egy vegán egér.
Ezek a penészfoltok szerintem csak akkor kapnak a növekedéshez elegendő vizet, amikor odakint erősen fagypont alatt van a hőmérséklet. De ennyire hideg évente csak néhány órán át lesz, vagy esetleg soha többé. Fesd le egyszerű festékkel és reménykedj, hogy nem lesz soha többé nagyon hideg.
Tömd meg rendesen a szelemennél (vagy 20cm ) gyapottal . Előtte húzd meg az anyákat , lazának tűnik a képen lévő . A talpszelemen a külső falsíkra lett rakva ?
10cm nagyon kevés. Ma már semmilyen építési szabálynak nem felel meg min. 10cm-el még hizlald fel, a talpszelemeneknél meg még plusz 10cm-el. Képzeld úgy, mint egy sálat a hideg télben a nyakadban, mikor állsz a buszmegállóban. Van sál, nincs sál. Mekkora a különbség?
"A kulso hungarocell szigeteles felmegy egeszen a fodem szelen levo gerendaig, ill. a padlasfodemen 10 cm kozetgyapot van."
Egyes hőszigetelő mesterek szokása, hogy nincs egymással összekötve az oldalfali és a födém hőszigetelés, némelyik házon akár 1 méterre is vannak egymástól, tehát a közöttük lévő 1 méteres sávban nincs semmi hőszigetelés körben a házon. A gazdi meg csodálkozik, hogy a gatyáját is hőszigetelésre költöttre, mégis gyűlik a penész a sarokban.
A födémen a 10 centi nem valami sok, mondhatnánk igen kevésnek is. Ha anyagilag megngedheted magadnak, hizlald fel 20 centire. akár a legolcsóbb üveggyapottal.
"A fodem szelen levo gerenda tetejen nincs semmi"
Ha a gyapot födém hőszigetelés jó szorosan nekinyomódik a szelemen két oldalának, akkor a fát tekintsd a kőzetgyapotnál kb háromszor gyengébb hőszigetelő anyagnak. Tehát pl 15 centi fa = kb 5 centi hőszigetelés.
kezdenek ilyen pottyok/foltok megjelenni a kulso falakkal hataros falak belso-felso reszen. A kulso hungarocell szigeteles felmegy egeszen a fodem szelen levo gerendaig, ill. a padlasfodemen 10 cm kozetgyapot van. A fodem szelen levo gerenda tetejen nincs semmi, a kulso oldalanak a hungarocell, a belsonek pedig a kozetgyapot megy neki (mire leirtam, megtalaltam rola kepet).
Nem tudtam felolteni ide a kepet, ezert feltettem oket ide: fodem, potty es folt. A nem letakart gerendaktol, vagy mitol lehet ez?
Istenem, mintha innen nem lett volna éppen elégszer kibaszva. Szegény árva elek, mindenki hülye, csak ő a helikopter, aztán amikor elfogy a levegő körülötte, előáll ezzel az áldozat dumával. Azon csodálkozom, hogy még nem találta ki, hogy rajta kívül a fórumon mindenkit a háttérhatalom/gyíkemberek/AI irányítanak... Vagy három másik topicban is pont ebben a kvantumállapotban* van...
* meghatározhatatlan, mert a vizsgálattal (moderátorok) azonnal felborul a kvantumállapot (kibasszák)
Te mennyit tudsz a meleg égövi/trópusi környezetben történő építkezések tekintetében az építési szabványokról , különös tekintettel az alapozásra ill a hőszigetelésre , épületgépészetre ?
...pl okosan eltervezed, hogy ha az állvány járófelületének szélén tárolod ideiglenesen majd a feljuttatott lapokat, akkor a munkások el tudnak mellettük járni/dolgozni.
Aztán a való életben kiderül, hogy a hőszigetelő állvány járófelülete egyetlen 20 centi széles deszka, vagy három szál bambusz egymás mellett :)
"60x120 vagy a 120x120 méreteket fogom használni ... Lehet, hogy a nagyobb egybefüggő területek miatt a nagyobbik méret lesz használva."
Nagy hőszigetelő lapok esetén olyasmire is gondolnék, hogy a nagy méret akadályozza a helyi logisztikát (pl átmeneti rövid idejű elhelyezés/tárolás, több lap egyszerre feljuttatása magasba, több lappal közlekedés az állványon, több lap elhelyezése/tárolása az állványon, hol legyen a lap miközben ragasztóval kened, stb stb)
Még az is eszembe jutott, hogy egy szélroham akár le is sodorhat valakit az állványról, vagy kitépi a kezéből a túl nagy lapot. .
"egy másik fórumban"
Teljesen érthető. Eben a fórumban (is) túlságosan elszaporodtak azok a patkányok, akik haszontalan betű-szeméttel árasztják el az internetet. Ahhoz speciális érzék kell, hogy ebből a hozzászólás áradatból valaki képes legyen kiválasztani az aktuális témához ténylegesen kapcsolódó hozzászólásokat.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki segíteni próbált.
A vitákat én sem nagyon szeretem, de nem is fogok senkinek a pártjára állni a másikkal szemben.
Az eredeti kérdés ahonnan az én bejegyzésem kiindult a szigetelés mérete volt. Arra megállapítása jutottam, hogy vagy a 60x120 vagy a 120x120 méreteket fogom használni a homlokzat esetén.
Erre még alszok párat. Lehet, hogy a nagyobb egybefüggő területek miatt a nagyobbik méret lesz használva.
Az elmúlt napok kicsit rohanósra sikerültek, közben volt egy szülinapi partym is, ezért voltam kicsit inaktívabb,
és mert a tervező egy újabb szintre jutott a tervezéssel, amivel első körben az én idegeimet elég rendesen kicsinálta.
Egy szép hosszú hozzászólásban egy másik fórumban kifejtettem a legújabb fejleményeket és a kritikus problémákat és mellékeltem a legújabb terveket amit kiadott a tervező.
Itt: Építkezés-felújítás 2.0
Akit továbbra is érdekel a tervezés alakulása, vagy esetleg további / újabb tanácsot szeretne nyújtani, az ott meg tudja tenni. Amiért nagyon hálás lennék.
A leginkább a hőszigetelésre szakosodott fórumot ezzel tovább "terhelni" nem szeretném.
"amit tudnod kell mekkelekről, h rengetegszer kitiltották már innen"
...mégpedig azért, mert mekkelek teljesen hülye a topic témájához, csakis butaságokat ír. Ezt akárki láthassa, aki elolovasa mekkelek néhány bejegyzését.
Bezzeg a többi hozzászólók valamennyien energetikus mérnökök és fizika professzorok, ezért ők soha nem lesznek innen kitiltva.
A Nap nem melegíti a levegőt. Mire napsütés leér a bolygó felszínére, addigra a 6000 fokos nap hősugárzása átmegy 100-500 kilométer levegőn, mégsem tűzforró az élet idelenn. A nap a tárgyakat melegíti és a Föd felületét, csakis ezért meleg a levegő idelenn (máskülönben rohadt hideg lenne). A ház napsütötte oldalán csak akkor melegebb a levegő, ha totális szélcsend van, a legenyhébb légmozgás (szél) esetén is pont ugyanannyi fokos lesz a levegő a napsütötte oldalon is, mint pl az északi oldalon. Márpedig ahol egy ezer m3/h-s bazinagy ventilátor szívja-fújja a levegőt, ott nem beszélnék totális szélcsendről :) Mindez egyszerű fizika.
A klíma gyártók számára nem lehet meglepő újdonság a napos oldalra szerelt kültéri egység. Ha egy klíma a napsütés miatt el sem indul (túlmelegedés hibára panaszkodik), az vagy illegális csempészáru, vagy a magyarországi forgalmazó cserélje ki egy hibátlanra sürgősen.
Ne gondold túl. Mellesleg a belinkelt projektnél is látszik, az 5 gépből 3 a "verandán" figyel, tető alatt. Ennyit gondolok szükségesnek magam is, slussz.
Ez a direkt félreértelmezés-csúsztatás az okoskodó tudálékos kötözködés érdekében vmi spéci magyar sport és kurvasokan művelik.
SENKI nem állította hogy a szűrő-rézcsövezés stb-stb nem befolyásolja jobban a működését
SENKIi nem állította hogy egy kis sapka a kültérin nagyban befolyásolja a működést
Azt állították hogy érdemes a kültérit árnyékba tenni
Szerintem ha esetleg déli oldalon van és megoldható vsz érdemes árnyékolni a kültérit a környezetével együtt.
...és most lehet belekötni vmi nyelvtani hibámba, vagy vmi személyeskedő ocsmányságot hozzáfűzni, úgysem fogom olvasni, elég volt idén a zindexfórumozásból, még a fb is jobb ettől mert ott kevesebb az inkognitóba írkáló kötözködő troll.
Laborban biztos ki lehet mérni, hogy többet fogyaszt, amit süt a nap, de érdemben nincs különbség. Az számít, hogy milyen hőmérsékletű levegőt szív be. Ha van egy kis "sapka", ami épp takarja a kültérit, de amúgy egy 1000 nm-es napsütésnek kitett izzó betonplaccon áll... a hajadra kenheted az árnyékolást.
Nagyobb jelentősége van,
- külső-belső hőcserélő tisztaságának,
- telepítési távolságok betartása, kap-e elég levegőt a két hőcserélő
kedves speedy: amit tudnod kell mekkelekről, h rengetegszer kitiltották már innen, mert semmihez nem ért (ezért is 47-a vége most, mert 46-szer dobták már ki idén), de mindenben "okos" fél órás googli keresés után (pl. nézz át pl. a villanyszerelés topicba). válaszai néha életveszélyesek, néha teljesen blődek, néha beletalál és helyes.. ezt vedd figyelembe amikor a szófosását olvasod.
elek: ismét kérlek, h statikában kussolj. itt pl. az alapozáshoz többször ne szólj hozzá, mert életedben nem láttál még olyat és amit írsz, az óriási nagy faszság
Valószínűleg Magyarországon előfordul olyan klíma kültéri egység, ami nem hajlandó dolgozni, amíg rásüt a nap. Kínából átcsempészték Oroszországba, onnan Ukrajnába majd Szerbiába, ahol a híres szabadkai piacon megvette egy magyar okosba', számla nélkül.
Reméljük Thaiföld kevésbé korrupt és oda leginkább olyan klímák kerülnek, amiket az ottani időjáráshoz gyártottak.
"Igen, az árnyékolás nagyon fontos, és meg is lesz oldva több különböző módszer kombinálásával. Mármint ez a klímára értve. Az ablakok kapnak árnyékolót, de a típusa még nem véglegesen eldöntött."
A klímakültéri egység árnyékolásának szerintem nem sok értelme van, ettől nem fog hűvösebb levegőt szívni a hátulján. Fontos viszont, hogy a kültéri egység elején kifújt légáramlat messzire fújását ne akadályozza semmiféle burkolat/árnyékoló. Talán a legjobb hely a kültéri egység számára a házat tartó oszlopok között felfüggesztve van (zajcsökkentő felfüggesztéssel!) a hát széle alatt, kifelé fújja a forró levegőt.
A fórumban látható háborús területre is nagy tömegű (két szintes) ház épül. Ha nem soksok tonnányi beton+téglát kellene tartaniuk, akkor valószínűleg nem lenne szükség a pillérek alján
a kiszélesedő betontányérokra (és széles gödrökre),
könnyűszerkezetes ház esetén valószínűleg elég lenne csak a fúrt lyukakba leengedett előre gyártott oszlopok.
"rögzítős kamera biztos, hogy lesz. És az sem kérdéses, hogy milyen gyakran megyek ki az építkezésre"
Ha a kamerák képét távolból is látod (pl a szomszéd internetén), akkor oda sem kell menni, mert a kamera mindig ott van. Sőt, ha a rögzített képanyagról csinálsz biztonsági mentéseket, akkor még tíz év múlva is megnézheted, hogy melyik ember rakta azt a falat olyan görbére. Persze ha tudják, hogy kamerák figyelik őket, akkor senki sem mer hibázni :)
Igen, az árnyékolás nagyon fontos, és meg is lesz oldva több különböző módszer kombinálásával. Mármint ez a klímára értve.
Az ablakok kapnak árnyékolót, de a típusa még nem véglegesen eldöntött. Jövő héten megyek az ajtókat és ablakokat gyártó céghez a végső koncepciót meghatározni. Kíváncsi leszek mi lesz belőle, mert olyan, hogy zsaluzia vagy redőny, a magyar panellakásos stílusú, amit te is biztos ismersz, olyan itt nem elérhető vagy én nem találtam még rá. Legtöbb esetben az ablakon belülről használnak árnyékolót, ami már nem sokat ér szerintem. Thaiföldön autó és épület üvegre annyi fólia van, hogy a dunát el lehetne vele rekeszteni, így az biztos hogy kerülni fog az ablakokra pluszban a fényvisszaverés és hővédelem miatt. Sőt lehet direkt ezzel rendelni az ablakgyártó cégtől.
A klíma például az északi oldalra fog kerülni, ahol soha nem fogja sütni a nap. Ezt azért említem csak, mert itt, ebben a házban ahol most még aktívan élünk, beköltözés előtt felkerültek a klímák is, ami miatt elég mérges is lettem. Az egyszerű szokásaikhoz híven, amelyik oldalon volt az ablak / szoba, oda rakták fel a hozzátartozó klímát. Az egyik szoba déli fekvésű, annak a kültérije a déli oldalra került. Ezzel sokat nem lehet mit kezdeni, vagy keresztül kellett volna húzni a házon hosszanti irányban a klíma csöveket, de ez túl hosszú lett volna 6-8 méter. De még a "nagy" nappalinak a kültéri egységét is a déli falra tették fel, a beltérit is természetesen. Pedig azt simán el lehetett volna helyezni az északi oldalra, naptól állandóan védett helyre... és ahol ez a 2 kültéri egység van, reggeltől estig, pl. a déli / dél utáni nagyon erős nap is végig folyamatosan süti. Az egyik klíma, amelyiknek a kompresszora meghalt nemrég és cserére került, az érdekes módon az északi oldalon van a naptól védett helyen.
Csak azért nem kezdtem harcba a klímák áthelyezésével kapcsolatban, mert tudtuk, hogy ez az ingatlan csak átmenetileg van, amíg a telekvásárlás és majd az építkezés nem lesz kész. Saját költségen meg nem akartam rászánni azt a 60-80 ezer forintot az áttelepítésre. A kb 400 házból álló lakóparkban pedig minden házat így építettek /szereltek fel, úgyhogy ha eladjuk sem leszünk kirívó eset a klímák elhelyezésével és nem lesz árcsökkentő tényező.
Az lehet, hogy otthon is vannak meleg napok a nyáron, de teljesen más az amikor itt éjjel-nappal, az év 365 napján szinte mindig meleg van. Kívéve az esős évszak 1-1,5 hónapját. Tehát a kettő nagyban más.
A duplán rakott téglafal ötlete az én fejemben is megfordult, de több okból is elvetettem, ezt most inkább már nem fejteném ki, mert túl hosszú lenne. :-) Amúgy az egyiket leírtad te is, a többlet beton/súly/pénz a gerendába is
És hogy milyen méretű helyiségekben milyen klímákat használunk most a 10 cm-es "csupasz" betonfalú házban, itt az elrettentő lista:
Azt is látom, hogy a 3 különböző alapozási stílushoz leírt adatok még mindig összekeverednek egy kicsit a hozzászólásokban.
Ez még mindig a 3. típusú a 3 közül,ahol a mélység 1-1,5-2 méter általában, DE persze ez is a talaj minőség függvénye
Most nagyon leegyszerűsítve fogalmazok.
Az alap, aminek van talpa átlagban 1x1 / 1,2x1,2 / 1,5x1,5 talpfelülettel, az nagy átlagban a 1,5 - 2 méteres mélységbe kerül le. markoló általi föld kitermeléssel.
A leverős, előregyártott betonoszlopok már több (3-6) méteres mélységre mennek talajkeménységtől függően.
A fúrt alapok, ahol egyetlen lyukat fúrnak le mélyre, és vasalják be és betonozzá ki, azok szintén a talaj keménységtől függően, de általában 6 méter környékéig mennek le, és ennek az átmérője az amire azt írtam, hogy átlagban 30 cm.
A fórum bejegyzés tavaly áprilisban került fel a netre.
Az adott építkezés pedig Thaiföld északi részén, a hegyek között, innen körülbelül 760 km távolságra Chiang Maiban van/volt.
A rögzítős kamera biztos, hogy lesz. És az sem kérdéses, hogy milyen gyakran megyek ki az építkezésre, minden nap ott leszek (kivéve extrém helyzetekben), és mint egy építési ellenőr figyelem, hogy ki mit csinál, és hogyan.
És lesz nem egy olyan építési fázis, ahol nem csak megfigyelő, hanem aktív résztvevő, esetleg brigád vezető leszek.
Megfigyelő térkamerám már most is van 4 darab ebben a házban ahol élünk, azokat már az építkezés idejére át tudom vinni oda, vagy legalább kettőt. De amúgy tényleg meg nem drága, kb. 10 000 ft darabja.
Igen, az ilyen becsapás lehetőségét és mást is ellenőrizni kell.
Az egyik legjobb példa az eddigi egyetlen munkafázis ami elkészült, egy alap tereprendezés. A vállalkozó kijött a helyszínre, felmérte a terepet, azt mondta hogy 2 nap alatt készen van, és megegyeztünk 1 fix összegben, és nem pedig napi bérleti díjban a munkagépekre és az emberekre.
Első nap kábé 1,5 óra késessel kezdtek neki a munkának, mert a munkagép szállításához használt kamion lerobbant.
A 2. napon is közel 1 óra késéssel kezdtek bele a munkába.
Egy markológép sofőrrel, +2 segédmunkás és a főnök, aki szintén vezette a markológépet alkalmanként.
A markoló gépre eredetileg beosztott gépkezelő eléggé logikátlanul és ügyetlenül vezetett, ezért is sokszor leváltotta a főnöke, és ő folytatta a munkát helyette, hogy végre előrébb jussanak.
Így a 3. nap is teljes munkanap lett. Még így is csak 99 %-os készültség lett, de azt mondtam: jól van, menjetek haza, ne gyertek vissza ezért a kevés munkáért még egy napon, majd egy másik fázisban érkező markolós majd befejezi.
Amúgy közel 2000 m2-ről kellett dzsungelt írtani, ebből 30% terület igazi dzsungel volt.
Egy komolyabb behajtó rámpa is készült a teherautóknak az út és a telek szint különbsége miatt.
És a 30 %-nyi dzsungeles terület nagy része alatt változóan 0,5-1 méterrel magasabban volt talaj szint a többi területhez képest ez kellett kiszedni/lekaparni és elosztani a területen, sík terepet létrehozva.
Az eredeti telek sarok pontokra hoztak beton oszlopokat és azt bebetonozták a helyükre.
ez volt összesen mindennel kb 145.000 Ft
Tehát itt elhatároztam, hogy a jövőben ne lehessen ilyenből gond, vagy félreértés: minden alkalommal meg fogok egyezni a vállalkozóval egy fix összegben az adott munkára, esetleg kötbérben is, ha túl későn végezne a munkával, ott ahol a határidő is számít majd a következő munkafolyamat miatt.
A szomszéd parabola antennájának állásából úgy gondolom, hogy ez a kép nem Thaiföldön készült: https://img.index.hu/imgfrm/9/6/7/6/BIG_0017819676.jpg és a gödrök sem 5 méter mélyek. Tehát nehogy becsapjanak és háromszor annyi köbméter földmunkát számoljanak fel, mint amennyi valójában történt.
Én rögzítős kamerát helyeznék el a terület (két átellenes) sarkán a beköltözés napjáig (sőt még utána is), ez nem olcsó, de az építőipari átverések lehetséges összegeihez képest ingyen van.
A rengeteg tégla és beton egész nap a nappali 32 fokos meleget fogja magába gyűjteni reggeltől estig (ahol rásüt a nap és szélcsend van, ott akár 40 fokos is lehet)
ezt a hőt a beton+fal éjjel ki fogja sugározni magából benn a lakásban (is).
Ilyen hatalmas hőmennyiséggel csak 30 négyzetméterenként sok (5-10) kilowattos klímák tudnak megküzdeni (magas villanyszámla mellett).
A következő estekben van értelme az épült belsejébe készakarva nagy hőtároló tömeget (sok tonna beton/tégla) beépíteni:
1: Télen napközben felmelegíted a hőtároló tömeget, ami ékszaka adja le a nappal kapott hőt. A nappali felmelegítést passzív házaknál a napsütés csinálja, öreg családi házaknál a gazdi csinálja fatüzeléses kályhával/ kazánnal
2 Nyáron az éjszakai hűvös levegővel lehűtöd a nagy hőtároló tömeget, a nagy hideg tömeg napközben nem engedi túlságosan felmelegedni a lakáslevegőt. Thaiföldön hideg éjszakai levegő nem létezik, ezért én elvetném ezt a tervet.
Arrafelé én
- könnyűszerkezetes épületet csinálnék (hagyományos thai gerendaváz) minél kisebb hőtároló tömeggel (nulla beton, nulla tégla!!!), az elkészült beton cölöpökre.
- a gerendák közötti kitöltő felületeket 10 cm olcsó üveggyapot hőszigeteléssel csinálnám (deszla-gyapt-deszka), hőhidakkal nem foglalkoznék, párakezeléssel nem foglalkoznék. Ráadásul az egészet rutinból olcsón megcsinálná egy helyi ács a haverjaival, mert mát húsz hasonló házat csináltak.
Klimatizálás: 30 lakás-négyzetméterenként egy-egy 3-4 kilowattos hűtő klíma, 365 x 24 órás üzemben (nem csak amikor meleged van!)
Padláson könnyedén járjon át a szél, födém hőszigetelés (padlás aljára terítve) 20 cm occsó üveggyapot.
Amit linkeltél építkezést, ott is írja a fickó, hogy érdemes árnyékolni a kültéri egységet, lehet ez is gond nálad.Gondolom a panelban nincs sok választék, hová tegyék, aztán meg tűz rá a nap és nem győz dolgozni a kompresszor. Egyébként brutál teljesítmények vannak nálad beépítve, 20nm-es szobára 5kw-os masina, errefelé egy 100nm-es házat lazán hűtenek ekkora teljesítménnyel. Pedig itthon is van 35-38 fok nyaranta, ha nem is egész évben.
AZ építkezésedhez még: azt nem tiltja semmi sem, hogy a 25cm-s ytongot duplán, vagy a vékonyabbakat több sorban rakjad, és akkor van is falvastagságod.Mint itthon a régi, kisméretű téglából épült házaknál. A főfalak alatti gerendákat persze nyilván ahhoz kell méretezni.
Az új ház még tervezés alatt áll, így ott még nem kell tisztítani.
A mostani helyen ahol élünk a "felületes" tisztítás saját kezűleg 1-2 havonta történik.
Az igazi nagy takarítás klímatisztító cég által pedig a körülményektől függően, de általában 6 havonta szükséges.
Ahogy most erről kérdeztél, rákerestem, hogy otthon mennyibe kerül egy tisztítás cég által.
Ha jól látom 10000 ft-tól kezdődik klíma méretétől (is) függően.
Amúgy ebben a házban 2 db. 2,5 kw-os 1 db. 3,5 kw-os és 1 db. 5 kw-os klíma van jelenleg.
Utoljára decemberben volt tisztítva mind a 4 gép klímás cég által, és a nagy 5 kw-osnál gáz feltöltés is volt.
Akkor fizettem ezért összesen 22000 ft-ot (átszámítva)
Valamilyen szivárgási probléma volt, de garanciában ezt is orvosolták elég gyorsan, mivel újra elment a gáz (1 hónap alatt teljesen), aminek meglett az oka, és így a hibás alkatrészt januárban kicserélték és természetesen díjmentesen feltöltötte a haier a gázt is újra. Azóta minden rendben.
És a másik gépnél (2,5kw ez a gép ment korábban a legtöbbet az összes közül), ahol a kompresszor halt meg ott is ugyanilyen gyors és hatékony volt az ügyintézés, és mindent megcsináltak (csere és gáztöltés, stb.) és teljesen ingyenesen.
ez nem a reklám helye a márkának, csak azt akartam leírni, hogy legalább a garanciális ügyintézésük megfelelően működik
Az a kép, amit te említesz, az a 3. alapozási stílus, ahogy azt korábban írtam.
"3. erről mellékeltem egy képet, és nagy többségben családi házhoz ezt használják.1-2 méter mélyen a talp."
A talpnak az átmérője tényleg nem 30 cm, az ott általában 100x100 esetleg 120 x 120 centis talpat kap.
Az ilyen alapozás természetesen nem fúrással, hanem teljes kiásással és az építési terület teljes csatatérré alakításával készül.
Mivel a statikus tervek még mindig nem készültek el, így csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni, azaz hogy 16 vagy 18 darab alapozási pont lesz az épület alatt.
Ezek az oszlopok csak a föld felszínig készülnek, majd erre készítik el a gerendarácsot. és onnan indul el az épület falaiban a pillérváz, az ami 15 darab lesz egy szinten, ahogy az látszik a korábban mellékelt alaprajon. Mivel ez egy pillérvázas épület, így az összes terhet kizárólag ezek a vasbeton pillérek viszik és adják tovább. A tervező pedig már előre jelezte nekem, hogy a pillérek a vázban (az én véleményem szerint elég karcsúak) 20x20 centisek lesznek. Ezt a keresztmetszetet pedig már nem nagyon kellene tovább csökkenteni csövekkel, bár az is igaz, hogy az én esetemben a fal is teherhordó szerepet fog ellátni.
A hűtéshez viszont kanadai (vagy provence-i) kútat, azaz levegő-föld rendszert képzeltem el. És az ezen keresztül beáramló / beszívott levegőt a szellőztető rendszer kapná meg a friss levegő beszívó ágon. Ennek szerintem több előnye is van: nem kell plusz keringető szivattyú és látva az itteni sokszor nagyon gyenge minőségű vízszerelési munkákat nem kell aggódni a (be-)ázástól És miközben a párás levegő halad a ház felé a csövekben, a magas páratartalom jelentős része is ki tud csapódni már ott, amit a csőrendszerben így fel lehet fogni biztonságosan
Árvíz veszély azért még nincsen, de a talajvízszint főleg esős évszakban nagyon közel van a talaj felszínéhez.
Ahogy az egyik hozzászólásodban írod, hogy egész regényt írtam, és azt is, hogy sok információ még hiányos/nincs leírva, na most, ha mindent leírnék egyszerre, akkor az lenne ám az igazi nagy regény, ettől akarom megkímélni a társaságot. A másik hozzászólásomban is írtam érdekes dolgokat, esetleg nézd majd meg azt is.
Erre az alapozási módszerre például a gyenge minőségű talaj miatt van szükség, mivel a teherhordó réteg nagyon mélyen van sok esetben, a talajvízszint pedig a talaj felszínhez közel. nálam a fő teherhordó szerkezet a fal lesz, a pillérek pedig a földrengés védelem és a teherhordásban való részvétel miatt készülnek el.
Ahogy látom, most is sikerült egy kisregényt összehoznom :-) Remélem nem zavar senkit.
De hát ez van, ha az ember kis "nyugdíjasként" otthon van egész nap és van rá idő.
Önkényesen én sem térnék el a szükséges és indokolt dolgoktól. De ebben az esetben nem erről van szó. A földrengés védelemhez csak más értelemben van köze, és nem olyan értelemben, ahogy arra te gondolsz.
Ha nem is egész thaiföldön, de azon részen, ahol mi élünk és látjuk az építkezéseket a módszer a következő (nagyvonalakban):
elkészítik az általam korábban említett három fajta alapozás közül az egyiket erre a készítik el a gerendarácsokat megcsinálják a feltöltést a gerendadrács között és elkészítik a padlót az első szintre vasbetonból vasalják, zsaluzzák és elkészítik a pilléreket földszinten majd elkészítik a pilléreken "födém" fogadó/tartó gerendákat, "koszorút" majd erre elkészítik a második szint pillér vázát is az elkészült pillérekre a második szinten már nem készül gerenda/koszorú a pillérek tetejére fekszik fel az acélvázas tetőszerkezet
Attól függöen, hogy az építetőnek mennyi pénze van és az építőnek mennyi embere, sokszor elsőnek elkészül a tető és csak utána készítik a vázkitöltő falazást. A fal pedig olyan vékony és gyenge az állékonysága, hogy viccesen kicsi, de vasbeton inakkal (ők így hívják) kell megerősíteni
Tehát a falakra nem kerül igazi nagy teher, nem tartófalak, csak vázkitöltés céljából készül, mondhatni "dekoráció". A igazi tartószerkezet szerepét kizárólag a vasbeton szerkezetek viszik.
Elsőnek egy érdekes olvasmány, 1 külföldi építkezik thaiföldön, küzd a nehézségekkel, és az építési kultúra nagy eltéréseivel
"fúrt kútalap, kb. 30 cm átmérővel, kb. átlag 6, igen 6 méter mélységbe lefúrva"
A rajzon van alul egy nagy vasbeton tányér, ami biztosan nem 30 centiátmérőjű. Ez is fúrással készül?
Fontos lenne tudni, hogy összesen hány ilyen oszlop lesz és hány méter lesz belőlük szabadon a talaj és a ház között. Mert ha ezekbe jósok vízcső lez beépítve, akkor ezeket az oszlopokat lehetne használni hőszivattyú hőforrásként (Thaiföldön hő-leadóként), vagy akár közvetlenül a ház hűtésére a csövekben keringetett vizet. https://www.geothermal-energy.org/pdf/IGAstandard/Asian/2011/17_Isao_Takashima.pdf
Azt is jó lenne tudni, hogy ezekre az oszlopokra pl árvízveszély miatt van-e szükség, vagy a ház vízben fog állni, stb. Meg még vagy ezer dolgot jó lenne tudni, mert ha csak csepegteted az információkat és nekünk minden nap nulláról újra kell tervezni az egészet, akkor el fog fogyni a lelkesedés.
Tehát még a tervezés folyamatban van, az építkezés még el sem kezdődött. Csak egy alap tereprendezés.
És ahogy az építkezéseket és jó néhány tervrajzot láttam ittkint, az mind az öreg/régi, az általuk megszokott redszer alapján készül(-t).
3 módszer részesítenek előnyben, amik nagyban hasonlítanak egymásra.
1. fúrt kútalap, kb. 30 cm átmérővel, kb. átlag 6, igen 6 méter mélységbe lefúrva.
2. előregyártott vasbeton "rúdakat" levernek, amilyen mélyen sikerül, nagy szórásban 2-4-6 méterig.
3. erről mellékeltem egy képet, és nagy többségben családi házhoz ezt használják.1-2 méter mélyen a talp.
És ezeket elég sűrűn használják.
Nekem a tervező a 9x11,5 méteres ház alá, elsőnek (még méretezés/számítás nélkül) 15 darabot már rá is rajzolt a tervekre. Azért nem 16, mert a nappali közpére nem rakott be, ahova a kiosztás miatt kijött volna a helye...
Erre készítik el méretezés után (lassan már ebben sem hiszek itt, hogy megfelelő módon van méretezve, hanem csak leakasztja a polcról a bevált méreteket...) a gerendarácsot, sokazor 20/25 cm szélességben és 40/50 cm magasságban. És ezekre teszik rá a vasbeton gerendákat.
Majd innen "nőnek" ki később a vasbeton pillérek (az én esetemben 20x20 méretekkel rajzolta meg) egészen a 2. szint feletti tetőig.
És ha a vázszerkezet (alap+pillér+vb. födémek) készen van, akkor elsőnek a tető készül el, és csak utána a vázkitöltő falak. Nem, ez nem vicc, tényleg ez megy itt.
A külső és belső vázkitöltő falakat pedig a vb. oszlopok közé és nem elé teszik, méghozzá túl kicsi téglákból. 5/6 cm vastagságban készül a falazat! Erről is van kép.
A padló vagy a fal hűtésen, esetlegesen az álmennyezetben elvezetett mennyezet hűtésen én is gondolkoztam, de látva a munkák minőségét a vízrendszerekkel kapcsolatos munkák esetén, ahol nagyon sok a szívárgás/beázás/épületmozgás miatti törések, igy ezt a kritikus nagy kockázatot elvetettem.
És ahogy azt korábban említettem: nálam a külső és belső teherhordó főfalak 25 centiméteres ytong téglából készülnek majd.
Azért csak 25, mert ez a legnagyobb elérhető méret.
Ez is, ahogy a hőszigetelés is a gyártótól lesz közvetlenül megvéve, akinek a személyes konzultáció alatt feltettem a kérdést, hogy nagyobb vastagságban is készítenének falazóblokkot? A válasz az volt, hogy senkinek, max 25 cm...
Pedig ahogy a szigetelést is, ezt is nagy tömbkből vágják szét, tehát nem lenne olyan lehetetlen feladat.
A nálam tervezett közbenső födém magyar megfelelője pedig ytong födémpalló lesz. A gyár vezetősége a megbeszélésen a 15 cm vastagságot ajánlotta, én inkább a 20 cm melett voksolnék. A falköz/Fesztáv pl. a nappali felett 4,5 méter lesz.
A kinti páratartalom pedig 70 és 85 között váltakozó, esős időszakban 85-99 közt is lehet.
A hűtés (klíma) nappal folyamatos lesz, éjjel pedig ha szükséges.
A klíma szárít, az enthálpiás szellőzető pedig kintartja a pára nagyrészét. Vagy tévedek? A vasbeton fal a mostani, lakóparkos házban van.
Ha olyan technológiával építkeznék, mint a környéken lévő "igényesebbek", akkor lásd a fentebb írtakat, hát azzal tuti, hogy csak nagyot hibáznék. A legigényesebb itt kimerül abban, hogy a kis piros tégla helyett 7,5 cm-es(!) ytong téglával csinálják meg a pillérek között a vázkitöltő falakat.
"(kint a meleg pára, bent a hűvös, alacsonyabb páratartalom" Erről jut eszembe egy nagyon fontos részlet, amire be kell vallanom őszintén: nem tudok választ adni magamnak. Sikerült felvennem a kapcsolatot a Soudal céggel is. Aki behozza az európában megszokott termékeket, és bár csak cégeknek értékesít, de ezt meg tudom majd oldani. Na de a probléma a következő: A külső falon található nyílászárók RAL szalaggal való beépítése. Ezt a terméket is le tudják szállítani nekem, viszont ugye tudjuk, hogy a külső és a belső szalag normál esetben teljesen különböző céllal, különböző feladatot lát el. Ezt elfelejtettem megkérdezni tőlük, hogy itt hogyan is kellene helyesen alkalmazni. Szerinted hogyan? Én tanácstalan vagyok még.
Az enthalpiás szellőztető pedig szerencsére nem olyan drága. Találtam a panasonictól egy nagyon jó minőségű szellőztető gépet, elfogadható áron, csak a szellőztető gép ára kb. 380.000 ft. Alacsony teljesítményen 250, magas teljesítményen 350 m3 levegőt szállít óránként. Ezzel az óránként 0,5-ös levegő cserét biztosítani tudom.
Eddig egyetlen céget találtam itt kint, aki szellőztető rendszerrel foglalkozik az értékesítéstől a komplett kivitelezésig. Bár ez a banda elég elmebeteg. Több értelemben is. A swegon casa r7 -es gépét akarták betervezni (216 - 677 m³/h), és azt is mondták hogy az r5-ös kevés lenne (126 - 432 m³/h).
A komplett szerkezetre a teljes kivitelezéssel, az első úgymond rögtönzött árajánlatban ezt írták: 5 és 7 millió ft között várható az ár. Eszméletlen drága....a komplett szigetelés + nyílászárók is kevesebbe fognak kerülni ennél...
és hogy tisztább legyen a kép a tervezés alatti házról, beszúrok egy képet az alaprajzról
kútalapokba (és mindenbe, ami min 1m mélyen van és vasbeton) tegyél be padlófűtéscsövet.. hozd fel, és tekerd be a födémekbe is (ha monolit).. csak egy vízpumpa kell a szerkezet "hűtéséhez".
a vasbeton falat/tetőt mindenképpen min. árnyékolni kell, de a fő baj az, h maga a kinti levegő meleg és 99,9% páratartalmú (saját levedben fősz meg :). ha csak forró lenne de száraz, az sokkal élhetőbb = sivatag.
a hűtéstől fontosabb a párátlanítás!! akkor nem folyik a gatyádban az izzadság :)
ha csak szakaszosan hűtesz, akkor jobb a könnyűszerkezet (mert akkor a vasbeton falat nem kell visszahűtened, csak a bent lévő levegőt).. és lehet h olcsóbb is a vasbeton pillérváz+szendvicspanel falak megoldás, mint a teljes vasbeton fal +hőszigetelve. -- de lehet h ez már késő.
épitkezz olyan technológiával, mint a környéken lévő igényesebb új építkezések. azzal nem hibázhatsz.
nekem a luxusrészeket kivéve egész D-K ázsiának "befejezetlen építkezés" feelingje van :)
arra figyelj, h a téli magyar rendszerhez képest minden fordítva történik (kint a meleg pára, bent a hűvös, alacsonyabb páratartalom).
elfelejteném a drága entalpiát.. neked mindegy, h a rekupból kicsöpög a víz, vagy a kifújt levegő viszi ki.. megfordul a rekup értelme Ma.o.-hoz képest!! de az marad meg belőle, h bent felül kell elszívni a legmelegebbet.
vasbeton falra is megállnék max 10cm hősziggel.. azt a plusz pénzt költsd profibb/hatékonyabb párátlanítóra. vagy zöldlevelű bokrokra a lébeszívóknál, vagy nagyobb talajhőcserélőre
Ebben nagyobb részt egyet kell hogy értsek veled,, amit szintén tapasztalat útján mondok.
A haier márka minőségileg nem csúcs, de a garanciális ügyek intézése viszont kompenzálja a dolgokat.
Ebből kifolyólag voltak is kis apró nézeteltérések a családdal és köztem.
A jelenlegi háznak 2,5 éve volt a kulcsátadása, utána kerültek be az új haier split klímák.
Egészen pontosan: 1 darab a 5 kw-s nappaliba és három a hálószobába (1x3,5 és 2x2,5)
Ez alatt az idő alatt 1 db 2,5kw-os klíma kompresszora halt meg, és az 5 kw-os klímával voltak komoly problémák, viszont itt Thaiföldön szinte csak a Haier ad 5 év teljeskörű garanciát, így a garancia keretein belül gyorsan javítottak és cseréltek minden hibás alkatrészt, ingyenesen, ami nem egy elhanyagolható dolog.
Bár én többször említettem már a feleségemnek, hogy garancia idő önmagában nem fontos, hiába a hosszú garancia idő, ha az alatt szinte biztos, hogy javítva lesz szükség, inkább sokkal jobb az, ha nincsen szükség garanciális javításra...
Viszont ez mellett a beszerzési ár sem egy elhanyagolható részlet.
És a komolyabb, és nagyobb márkák, amíg ráadásul jóval kevesebb garanciális időt adnak itt Thaiföldön, 50 százalékkal vagy akár 2x-es áron adják a hasonló teljesítményű termékeiket, mint a Haier.
Röviden válaszolva: 1-1, mind a 2 szinten, a nappalikban (nappali lesz lent, és fent is) elhelyezett 7 kw-os klíma (ami nappal a szolár rendszerből kapja az áramot), és a geotermikus rendszerrel összekötött energiavisszanyerős szellőztető rendszer.
Tavaly májusban, amikor a családnak csak a fele tartózkodott ebben mostani (újépítésű) házban, amiben most élünk és a sütés/főzés is gázról ment, a klímáknak köszönhetően közel 1000 kw áramot fogyasztottak.
Most, hogy újra itt vagyunk, próbálom maximálisan lecsökkenteni az energia fogyasztást, de így is 400 kw energia fogy el egy hónapban.
A "leghidegebb" időszakban sikerült csak leszorítani 300 kw alá, de hamarosan újra itt van a forró időszak, és most a klímák szigorúan csak éjjel, az alvási időszakban mennek, és maximum 2 hálószobában...
És az elektromos áram ára itt sem olcsó, átszámítva körülbelül 45-50 ft kw-onként, főleg nem olcsó, ha a helyi fizetéseket is nézzük, ami 100 esetleg 150 ezer ft-nak megfelelő, havonta.
Itt, ahol élek a hőmérséklet különbség nem elenyésző. Ahogy ezt egy másik válaszomban már hosszabban kifejtettem. Itt, ahol élek az átlag hőmérséklet nem 25 fok, itt a "leghidegebb" hőmérsékletek egyike a 25 fok. És igen, az én terveim szerint az új házban a 25 fokos hőmérsékletet szeretném elérni tartósan, energiahatékonyan.
A teljes házhoz pedig beépítésre kerül egy energia visszanyerős, entálpiás szellőztető rendszer is, ami a kinti magas páratartalom miatt is szükséges és a friss levegő ellátás miatt, a kinti forróság ellenére. És a ritka alkalmaknál, amikor a külső hőmérséklet lecsökken 25 fokra, az esetben a bypass ág bekapcsolhat, és a friss levegő továbbra is biztosított lesz. Addig is a nappali/napfényes időben: a földszinten és az emeleten is a nappalikban elhelyezett 2 db 7 kw-os klíma gondoskodik vagy legalábbis próbál megfelelő hőmérsékletet elérni, amik természetesen napelemekről lesznek megtáplálva közben.
Csak az, hogy hány fok a hőmérséklet különbség van a külső és a belső levegő között az nem teljesen mérvadó. Láttam egy angol ember építkezését, ahol a falak a hőszigeteléssel már elkészültek, de a fehér homlokzati festés, ami fény és hővisszaverő hatású, az még nem, csak ezmiatt a fal külső hőmérsékletén 10 fokos eltérést mértek (50 és 40 fok) a fehér fal miatt/javára, amikor már festve is lett. És a korábbi hozzászólásaimból az is kiderül, hogy szinte az év 365 napjában van erre szükség, a hűtésre.
Ez egy teljesen új építkezés, annyira, hogy a tervező még ki sem adta a végső terveket. És kútalapokra, vagy ahhoz nagyban hasonló (a statikus terv még nincs készen) gerendarács alapot erőltet a tervező.
Mert itt Thaiföldön ez a "megszokott". Olyan, mint lemezalapozás, itt abszolút nem ismert.
És igen, látom az új tendenciát a hőszigetelés szükségességének elismerésére itt Thaiföldön, de ahogy az a te kérdésedben is szerepel, hogy csak hőszigetelésből áll majd a fal, hát egy új stílus kezd kibontakozni itt, vázas szerkezetű épületre, úgynevezett szendvicspanelekből az az pusztán csak hőszigetelésből építik meg a falakat. De ez engem nem igazán fogott meg.
Itt, ebben a házban, amiben most még élünk, a szinte már túlméretezett klímák ellenére is, például a 25 fokra hűtés éjjel is, szinte csak egy álom...
Ez is tesztelve lett. Ha a kinti hőmérséklet nagy ritkán kelően lecsökken (25-26 fokra), és a klíma szinte teljes tempón üzemel végig, akkor sikerül csak a hálószobában 25 vagy 26 fokot elérni éjjel(!), különben csak 27 fokig megy le a hőmérséklet a szobákban.
Például: nappal az alig 20 négyzetméteres nappaliban az 5,2 (Haier split) kw-os klíma, teljes tempóval, jó ha lehűt 28 fokos hőmérsékletre...
Biztosan sokat fog segíteni a hőszigetelés, legfőképpen ha a forró beton sugárzó érzeze elmarad, máris sokkal jobb lesz a komfort.
Egy barátom lakott zárószinti panelban anno, klíma mellett is elviselhetetlen volt a meleg ami sütött a plafonról.
Tavaly voltunk Vir szigeten, az ház a szokásos módon épült, szigeteltlen ferde betomfödém, hozzá ragasztva a cserép. Állítólag ez a sztenderd a nagy viharok miatt, de hogy szigetelni senkinek sem volt esze? Állandó klímázás mellett is mintha hősugárzó alatt lettünk volna...
Szóval nem baj az ha időnként eltérsz a helyi sztenderdtől, van létjogosultsága.
Itthoni tapasztalat hőszigetelt házaknál nyáron, hogy ugyan tényleg lassabban melegszik fel belül, aztán viszont lassabban is hűl le.Kellhet az aktív klímázás hozzá, mondjuk ez nálad nyilván nem téma, kb egész évben használod.
Ablak: ami fény(hő) az üvegen átjut, az már benn van, ez ellen nem sokat ért a tripla üveg, mindenképpen kívülről kell árnyékolni. És ez iszonyat sokat számít. Fa zsalugáter, redőny, zsaluzia,bambusz vagy vászonroló, előtet, bármi, de kívülről és akkor könnyebb az élet.
Az a dubaji passzívház egy könnyűszerkezetes építmény
Elek, még tíz év, és meg fogod érteni, hogy mi a faszt jelent az, hogy "rendszer". De ettől még sajnos nagyon-nagyon messze vagy.
Arról ne beszéljünk, hogy a hőszigeteléssel kapcsolatban az _egyik_ elvárás a hőszigetelő képesség. Van más is. (de most akkorát segítettem neked, hogy el sem hiszed)
Akarod meg kiforgatni a szót, vagy maradunk ennyiben ?
Thaiföld az egy szép nagy ország, és ebből adódóan a területén nem ugyanolyanok az éghajlati viszonyok mindenhol. A google térképen megnézve az északi és a déli pontja között 2 ezer kilométeres távolság van. Oké, hogy ez autós útvonal, nem légvonal, de akkor is látható, hogy nagy a távolság, nagy a terület, így az éghajlati eltérések is, az egyes részek között.
A hazai, nyári viszonyokkal pedig össze sem lehet hasonlítani azt ami itt van. Amit otthon nyári szezonnak nevezünk, az itt a téli szezonnak felel meg. Legalábbis abban a városban ahol élek, és építkezni fogok. Ezt azért is mondom, mert januárban voltunk egy 1 hónapos északi (Thaiföldi) körutazáson, ahol olyat tapasztaltam meg, amit ebben a városban soha nem fogok az életben. Volt egyetlen olyan hely, ahol éjszaka 12 fokra csökkent a hőmérséklet. Ez volt a lehidegebb.
És most, amikor írom ezt az üzenetet, (itteni idő szerint éjfél után ): a kinti hőmérséklet a teraszon 28,7, a páratartalom kint pedig 77%. A hűtetlen konyhánkban meg 31,3 van most...
Ezekből is látszik talán, hogy a hőszigetelés egyáltalán nem kidobott pénz.
És az összes adat ismeretében, és az én meglátásom szerint csak a vastag téglafal sem segít ezen a problémán.
Igen, szuperül megemlítik sok helyen, hogy milyen jó a vastag fal és a hőtároló tömeg, de az én esetemben a nappali napfény által túlfűtött vastag falak ez esetben is max. megpróbálnának az éjszakai hőfokra lehűlni, ami szintén túl magas.
Erre nagyon jó példa az a hely, ahol most lakunk. Magyar szóval talán lakóparknak nevezett helyen. Az épület komoly 10 centis betonfallal rendelkezik, és persze szigetelés nélkül. És sajnos ez itt a standard stílus. Komoly megfigyelések és tapasztalatok után mondom, hogy a klímának az esti bekapcsolás után a hálószobában közel 2-3 óra kell csak ahhoz is, hogy a klíma hideg levegőjével és a falból kiömlő forróságból végre vissza tudjon venni a tempóból, és a normál hűtési feladatát lássa el normális teljesítményen.
Nem, a 3 rétegű üvegezést sem csak hideg éghajlatra találták ki, hanem hogy a hőszigetelése megfelelő legyen.
Gondolj csak bele, a szigeteléseknek a célja általában az, hogy a meleg a meleg oldalon, a hideg pedig a hideg oldalon maradjon, amennyire az lehetséges. Ahogy gondolom nálad is nyáron a forróság kívül marad, ha jók az ablakok és a szigetelések.
A hőszigetelés fontosságára talán nagyon jó példa, Dubai első passzívháza. Ide másolom a külső főfalának rétegrendjét. (bocsánat, de angolul)
5.2 external wall Stratigraphy (inside to outside) gypsum plaster board 12,5mm U = 0,076 W/m2K (with red layer) U = 0,090 W/m2K (without red layer) stone wool within dry counter wall steel frame 75 mm stone wool (only for part of the building) 75 mm gypsum plaster board 15 mm stone wool within timber frame 200 mm gypsum plaster board 15 mm EIFS (EPS) 180 mm coating 7 mm
Abban maximálisan igazad van, hogy az árnyékolás nagyon fontos az én esetemben is.
De ez még külön történet, mivel a tervezés jelenlegi fázisában, ami még most is zajlik, mivel a tervező még nincsen teljesen készen a tervrajzokkal és a statikai számításokkal (2 hete várunk erre), úgy, hogy ami már megvan a tervrajzokból azt is én készítettem el és adtam át a tervezőnek, hogy ezzel dolgozzon tovább, mivel számára az ilyen tervezés teljesen új terület, ahogy az legtöbb tervezőnek itt Thaiföldön.
És az árnyékolási rész: egyelőre ez is egy probléma, mivel hogy normális minőségű külső árnyékoló rendszert még nem találtam itt, még kutatom az alternatív lehetőségeket, és hogy melyik használható.
Bocsáss meg nekem, és mindenki, hogy ilyen hosszúra sikerült ez az üzenetem, de így több fórumtag üzenetére is tudok válaszolni egy üzenetben, a tieddel egyszerre, és így aki elolvassa ezt a hosszú üzenetet is, talán tud valamilyen hasznos tanácsot adni az ügyben.
Nappal nagy átlagban a hőmérséklet 33 fok árnyékban (napon 37 felett), Éjjel meg 27, r"
Ebből sajnos nem lehet megtudni, hogy ő hány fokot szeretne tartani. Mert pl voltam olyan lakásban ahol a zasszony ragaszkodott a kb 19 fokhoz, mert az a menő hőmérséklet gazdagéknál. Én viszont tudok akár 25 fokban is fázni (egyszerű fizika), 27 foknál kapcsolok ventilátort, vagy klímát. Tehát ha odakinn a levegő a bentinél csak 5-7 fokkal melegebb, akkor egy fillért sem költenék hőszigetelésre.
Az pedig nem mérvadó, hogy a tűző napon hány fok van arrafelé. Mert aki úgy árnyékolja a házát KÍVÜLRŐL, hogy reggeltől estig egyetlen napsugár sem juthat be a lakásba, annál a közvetlen napsütés nem befolyásolhatja a lakás hőmérsékletét.
"habzó szájjal szőkenőztél: nem kell hálózni, hülyeség a pont-perem, nem kell rá cementréteg simitás, és az sem az előírt vastagságban.. stb"
Azt valóban állítottam, hogy a jó hőszigetelési értékhez valóban nem kell hálózni. És most is azt állítom.
Azt is állítottam, hogy hogy a jó hőszigetelési értékhez nem szükséges cementréteg simítás. És most is azt állítom.
És a nem éghető anyagú poilisztirol akkor sem ég, ha nincs rajta sem hálózás, sem cement kenés. Tehát aki az sugallja, hogy a hálózás+külső kenés akadályozza meg a tűz terjredését, és nem az éghetetlen polisztirol, az szerintem a kókler "hőszigetelő mesterek" bérence.
A perem ragasztással mindig is egyetértettem, tehát már megint hazudsz.
ha bármilyen szinten is a szakmában dolgoznál (vagy távolról képben lennél), akkor ilyet nem írsz le:
"tilos olyan hőszigetelő anyagot forgalomba hozni, ami nem tartalmaz tűzálló adalékot"
ennek a neve helyesen "égéskésleltető".
ha benzinbe áztatott faszénbe teszek tűzálló cementgolyó adalékot, akkor szerinted ez így ugye mehet fel a falra hőszigetelésnek anyukád szobaablaka alá?
habzó szájjal szőkenőztél: nem kell hálózni, hülyeség a pont-perem, nem kell rá cementréteg simitás, és az sem az előírt vastagságban.. stb.
csak hogy értelmezd a videót: "EPS hőszigeteléssel készült homlokzati hőszigetelő rendszer vizsgálata" = nem látok EPS-t csak vakolt homlokzatot! és ez nagy különbség.
ha nem hálózod, nincs élvédelem, nem kap cementborítást (stb), akkor nem rendszer. nem nyers ESP előtt gyújtottak tüzet, hanem egy olyan falat viszgáltak, amit mindenben a gyártói előírások szerint építettek meg, kimondottan a rendszer tűzvizsgálathoz (nem volt "jóleszazúgyisJózsi" megoldás, nem volt klímaátfúrás, madárkiharapás). nem volt bent nyílászáró (fa+olajfesték, vagy csöpögve olvadó PVC ablak).
talán már kőzetgyapot sáv is volt az ablak fölött 2014-ben.
előbb hiszek egy kiégett valós épület képeinek (voltam többen is), mint egy ilyen "szabvány" videónak amiben minden ki van herélve, hogy megismételhető legyen (pl. diesel botrány).
és a végére újra: ha az előírások szerint EPS-sel hőszigetel valaki, azzal nincs bajom. tartson be minden előírást!
ha valaki elkezdi terjeszteni h, mi minden hagyható ki a rendszerből, az alatt EPS-t gyújtok
spanyol: van benne valami ismerős: építés után csődbe ment cég.. "innovatív megoldás" = fillérb.szás. csak nem bevándorló volt a beruházó?
Nappal nagy átlagban a hőmérséklet 33 fok árnyékban (napon 37 felett), Éjjel meg 27, ritkán megy le (szinte soha) éjjel 25-re, vagy az alá meg még ritkábban (évente 1x 1 hétre talán). "
"Jelenleg Thaiföldön élek, és az építkezés is itt lesz."
A hőszigetelés egy olyan befektetés, aminek illik előre ismerni a várható nyereségét. Minél nagyobb a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG a lakótér és a külvilág között, annál több haszna van a hőzigetelésnek és minél kisebb a hőmérséklet különbség, annál később térül meg számodra a befektetésed és a megtérülés után annál kevesebb hasznot fog hozni évente.
Thaiföldet úgy képzelem el, hogy az éves ÁTLAGhőmérséklet (tehát éjjel-napal+ télen-nyáron) 25 fok.
Nálam pl benn a lakásban is többnyire 25 fok van nyáron, így teljesen értelmetlen lenne drága hőszigeteléssel elválasztani egymástól a kinti 25 fokot a benti 25 foktól. Magyarországon a fűtési szezon közel 200 napján a lakás és a külvilág között átlagosan 15-17 fok a különbség, ezért már érdemes hőszigetelésre költeni.
Tehát mielőtt hőszigetelni akarsz Thaiföldön, azelőtt mondd el, hogy hány fok külvilág-lakás hőmérséklet különbségre van szükséged és évente hány órában.
"hogy is volt nemrég a homlokzati olajszármazékú hőszigetelés égése?? -- ill. annak agyhalottak általi tagadása?"
Kémiából egyes, leülhetsz és marad csendben: attól még, hogy valami olajszármazék, attól még nem biztos, hogy jól ég. Ősrégi EU előírás, hogy tilos olyan hőszigetelő anyagot forgalomba hozni, ami nem tartalmaz tűzálló adalékot (tehát az ÉGÉST NEM TÁPLÁLHATJA).
Ez egyes ukrán hőszigetelés gyártókat nem zavarta, illegálisan Magyarországra behozott (csempészett) termékeiket fillérekért lehetett beszerezni Magyarországon is, még rendszerben is, különböző márkaneveken. Mivel olcsó anyagról van szó, ebben az időkben csak az ég tudja, hogy hány épület hőszigetelése történt ilyen éghető hőszigeteléssel. Ilyen az, amikor a világ egyik legkorruptabb országa mellet van a világ másik legkorruptabb országa :)
A külső alumínium burkolat alatti légrésben kialakuló kéményhatás huzata valószínűleg jelentősen gyorsította tűz felfelé terjedését.
A legfontosabb kérdés, amiről SOHA nem fogunk a sajtóból értesülni: használat előttki végezte ezen házburkolat tesztelését tűz esetére és mi lett az eredmény? Ugyanezt a kérdést lehetne feltenni az angol felhőkarcolónál és a magyar esetnél is, de ugyanúgy soha nem fogunk megfelelő információhoz jutni (korrupció).
Őszintén szólva sosem jártam ott, csak elképzelni tudom a hazai nyári viszonyok alapján, Szerintem ott kidobott pénz a hőszigetelés, vastag téglafal jobb megoldásnak tűnik. A 3-rétegú üvegezést is hideg éghajlatra találták ki, tűző nap, nyári meleg ellen kivülről kell árnyékoljál úgy is..
Bármit meg lehet kérdezni, és ha tudok, válaszolok is.
Igen, a magas hőmérséklet.
Nappal nagy átlagban a hőmérséklet 33 fok árnyékban (napon 37 felett), Éjjel meg 27, ritkán megy le (szinte soha) éjjel 25-re, vagy az alá meg még ritkábban (évente 1x 1 hétre talán).
Ezért egy jó szigetelésre is, és még sok más dologra szükség lesz.
mint pl. enthalpia-s energia visszanyerős szellőztetés
érdekesség:
Ablakból viszont a legjobb minőség amit eddig találtam, az is csak 2 réteg üvegezéssel (bukó/nyíló) készül. De legalább megfelelő légzárással.
Itt 3 rétegűt nem találtam, a megszokott típus az ittenieknek az 1 vékony réteg, és az is tolóablak, nem bukó/nyíló, amin akkora rések vannak sokszor, hogy a szellő is átmegy rajta... légzárás nulla...
2-6m-est nem fogod tudni síkban felrakni, mert túl hosszú.. egyik fele már megköt mire felteszed vagy mire sikba igazítod.
mindig a helyi klimaviszonyokra hőszigetelj.. emlékeim szerint még chiang mai-ban sincs +5 foknál hidegebb.. nekem a 20cm hőszig ide döbbenetesen felesleges.
az egész ország klímázik (ami szárítógép is)... nem véletlenül
A klasszikus méreteknél megmaradnék én is, a mozgatás, bedolgozás miatt ez a 60x120
bár a 120x120 lehetősége is érdekes lehet, mert az még nem túl nagy méret. Talán kezelhető, bedolgozható.
És a Cégvezető pl. a Falra a 120x240-et is ajánlotta még. a kevesebb darab, gyorsabb tempó miatt. Ebben én kevésbé hiszek már.
A "gyárlátogatásnál" (mert beugrottam a gyárba az árajánlat miatt) pont volt is kéznél egy ekkora, 120x240x20, mozgatható volt, bár nem olyan ideális, mint a kistestvérei.
igen, testsűrűségre minden otthoni méretnek megfelelő van itt is.
A falra/homlokzatra a gyár pl. az eps 100 (20kg/m3) itteni megfelelőjét ajánlotta az eps 80 (16kg/m3) helyett.
Padlóba meg a 150-est(24kg/m3), esetleg az eps 200-ast (32kg/m3)
Bár nem írtam le mindent az első körben, de most pótolom, ami érdekes lehet a kérdésekhez, és ahhoz amit írtál.
Jelenleg Thaiföldön élek, és az építkezés is itt lesz.
Itt az emberek nagyrésze még nem is halott hőszigetelésről, azt se tudják mi az, vagy ha tudják is, akkor sem nagyon használják, még. Lassan terjed a használata.
Így ebből következik, hogy kereskedő sem sok van, ahol árulják, főleg nem 20 centis vastagságban.
És aki árulja, az persze nyereséget akar, ami persze rámegy a beszerzési árra, azaz a gyári árra. ez. átlag 15-20% kereskedői haszonkulcs...
A gyár tehát a legolcsóbb, és legbiztosabb beszerzési forrás itt.
Itt a gyártási és a kereskedési szemlélet is teljesen más, mint Európában.
A gyártó nem vacakol egyedi gyártás egyedi árak dolgával.
Ő legyártja a 120x600x100 (a 100 as vastagságban most hirtelen nem vagyok biztos) as tömböket, és a megrendelés alapján felvágja. A vágás díjmentes! bármilyen méretre!
Annyi az egyetlen, amit én is megtapasztaltam az árajánlatnál, hogy pl a 100x100(x20) as tábláért is annyit számolna fel, mint pl, a 120x100(x20)-asért, mert a levágott 20 centis csikkal ő már nem túl sokat tudna kezdeni, nem lenne egyszerű neki vevőt találni rá. Hulladéknak, újrahasznosításnak meg túl sok arányaiban.
Ezért is lehetne a 60 / 120 szélesség, és a hossz amit kiad a 600, jelentősebb veszteség / leeső aprólék nélkül.
tehát így lehetne a 60x120 vagy 120x120 mint kisebb és kezelhetőbb/ mozgathatóbb méretek. A cégvezető pl. a 120x240-est és a 120x120-ast ajánlotta.
Az árazás pedig köbméterre megy.
Van egy fix köbméter ár, és ezzel számol, megnézi: mennyi köbméter a rendelés, beszorozza és kész, nem vacakolnak felárakkal.
És természetesen a testsűrűség, ahogy otthon is, itt is van 16kg/m3-es, és 20 és 24 és 32 (és a többi)
És a 32-es ára 2x annyi, mint a 16-osé, a 24-es meg 1,5x annyi, mint a 16-os.
Tehát azt is lehet mondani, hogy kömbéter és testsűrűségre adja, azaz kilóra, mint a cukrot :-D
Nem tudom , miért jó az, ha eltérsz a normál méretektől, azt is úgy szabod, ahogy akarod. Én biztos nem cifráznám, értelmetlen.
De az alapok ugyanazok szerintem: pont-perem ragasztás( purhabnál cikkcakk), pontok kb 33cm-ként. Dübelezés a pontokon, sarkoknál, széleken 50-60cm-ként.
Talán egy helyen lehet értelme nem szokvány méreteknek: amikor a külső felületeket csempe-szerű lapokkal akarod borítani(kőporcelán, etc), akkor azok alá XPS az ajánlott, aminek a mérete ugye 60x120, szemben az EPS 50x120-ával. Ha lenne 20 cm vastag a szigetelés, amiből 15 EPS, 5 cm XPS, akkor az eltérő méretek miatt felmerülhet, hogy hogyan is dübelezzen az ember, merugye a táblák szélei nem egyeznek. Ugye a dübelezés egyik oka, hogy állítólag az EPS idővel zsugorodik, felkunkorodna a széle. Na itt talán lehetne értelme az egyedi méreteknek, tehát az xps-sel egyező méretűre gyártatni az eps-t.
Én maradnák a klasszikus méretnél . Gyorsabban , rugalmasabban lehet vele mozogni , haladni a ragasztásban . Mondjuk a padlóba nem EPS80-ast raknák , de oda mehetne a nagyobb méret . Gondolom Te sem EPS80-ban gondolkodsz . Csak ott meg arra kell figyelni , hogy ne legyen nagyon nagy a felület és a falaknál a dilatációak helyet kell hagyni .
De szigeteltem, és hálóztam már, és ablakot is építettünk be, csak az nem tegnap volt, hanem kb. 25 éve... még a középsulis időben a nyári gyakorlatok alatt... és a suli végeztével egy ideig.
Az hogy valaki tapasztalt vagy sem, mindig van aki valamit jobban tud, és kérdezni nem szégyen, és nem kerül semmibe, mindig lehet valami újat tanulni.
A túl nagy méreteket én sem pártolom, én is arra gondoltam, hogy a mozgatás nehézkes lenne, így a 60x120 esetleg a 120x120 lesz a méret
Csak arra vagyok kíváncsi, hogy kinek mi a véleménye a normál méreten felüli táblák használatáról.
Amúgy az építkezés környéke nem szeles, max szellők vannak. Bár a 120x600 már tuti vitorlaként viselkedne.
Esetleg az esztrich beton alatt tudom elképzelni (és ahol fektetni kell), hogy nagyobb táblákkal dolgozunk majd, pl. a szobákban.
1. Amit lehet kapni a boltban, nem vagyok én hülye, hogy egyediben gyártassak és égessem a pénzem, akkor inkább felajánlom mikroadományként a gyurcsány embereinek. Na jó azt sem.
2. Sehogy, mert nincs az az Isten, hogy egyedi mérettel szivassam magam, akkor inkább.......
Gondolom az életben még nem hőszigeteltél , mert akkor volna tapasztalatod a táblákkal és nem itt kérdeznél . Mint kezdőnek meg azt ajánlom , hogy normál méretet használj , azzal könnyű az álláson is közlekedni , dolgozni . Vagy mindig mindenki le-fel fog ugrálni az állásról és úgy előkészíteni a nagy táblákat , a szükséges kivágásokat elvégezni ( nyílászárók ) ?
A nagy táblákat szélcsendben felrakni , mert egy kicsi szél is már kifordítja a kezedből .
Lenne egy abszolút nem hétköznapi kérdésem, amire magamnak nem tudom megadni a tuti választ. A tervezőt meg nem érdekli.
Kíváncsi lennék, hogy melyik megoldást / méretet választanátok.
Sikerült felvennem a kapcsolatot direktben egy hőszigetelés gyártóval, aki az igényeimnek megfelelő méretben gyártja le a hőszigetelés táblákat nekem, olyan méretekben is amit még magyar ember szerintem nem látott, vagy nem használt soha.
1. Te melyik tábla méreteket használnád a homlokzat szigeteléséhez?
2. És nagyobb vagy óriás tábla méret esetén hogyan oldanád meg / osztanád el a dübelezést?
A szigetelés amúgy 20 cm vastag lesz majd. És csináld magad, családi brigádos szigetelés lesz PU habbal ragasztva. A ház méretei: 8,9 x 11,5 méter A homlokzati fal (ytong) / felület magassága 7 és 8 méter talajszinttől felfelé. Félnyeregtetőig. A ház méretei csak a táblaméret választás miatt lehet érdekes.
Kíváncsian várom a véleményeiteket és előre is köszönöm a segítségeket
"A penésznek mindkettő nempálya, mert a nap többi részében tök száraz lesz a fal."
Jó megközelítés, de én másképpen fogalmaznék:
- jó levegő elszívás mellett egy kis légterű fürdőszobában nem sok idő van a falalak vizesedésére (pl a fürdőszoba légtere 10 m3, a levegő elszívás 6 percenként 10 m3)
- ahol heti 168 órából 2 órán át nedves a fal és 166 órában száraz (tehát az idő 99%-ában nincs víz), ott szerintem nemigen lesz penészenyészet.
"Hogy manapság mennyibe kerül az üveghab törmelék, azt nem tudom, de tíz éve többe került, mit az egész ház :) olcsóbb lenne arannyal hőszigetelni (már ha lenne értelme hőszigetelő szoknyát tenni egy száz éves parasztházra, ami úgysem lesz normálisan hőszigetelve)."
Ha nagyjából számolunk 50 cm szélesség, 20 cm magasságban a járda alatt, 20 méter hosszról lenne szó, ami 2m3-t jelent.
Egyébként ez egy Kádár-kocka, a teljes mért évünket várhatóan 1200m3 gázból megússzuk, 150m2, 22 fok, 30 éves kazán. Szerintem ami szigetelve van jelenleg (felső szint, födém), az jól van szigetelve.
Idáig az Elek által felvázolt házról írtunk ugye ?
Ott azt írták , hogy 10-14°C-os a levegő ( falak ) . Én erre írtam neked a választ , nem tudtam , hogy Te a saját házadról írsz . Nem csak elméletben , de nálam is a klíma fűti az egész házat már 14 éve . Tehát a fürdőszobában azért nincs nálam 23,6 °C mint a nappaliban , ahova direktben jut a meleg levegő . Ezért is írtam , hogy én is egy infrasugárzóval melegítem fürdéskor a fürdőszobát . Nálam sincs penész , mert a falak melegek és ilyenkor amúgy is nagyon száraz a levegő a házban , 30% körül . A klíma fürdés után is forgatja a levegőt , tehát elosztja a párát a házban , amennyiben a szellőztető nem viszi ki a szabadba . :-)
Te elméletből közelítesz, én meg a saját gyakorlatomból:))) Konkrétan jelenleg az otthoni fürdőszobámban nincs direkt fűtés és mégis megszűnt a penész, illetve a pára lecsapódás. Pedig a fal-padló ugyanolyan hideg, mint előtte, vagy még hidegebbb, mert ugye nem dolgozik már a radiátor. Melegség a szintén "fűtetlen" közlekedőről érkezik, ugye a keringetett levegős fűtés csodája.
"Szegény embereknek azt szoktam mondni, hogy ahol a család a hét 168 órájából csak 2 órát tölt a fürdőszobában és 10 órát tölt a konyhában, ott nem biztos, hogy okos ötlet heti 168 órában 22 fokosra fűteni ezeket. Komoly forintokat lehet megtakarítani azzal, hogy a lakás területének minél nagyobb részére minél kevesebb fűtést pazarolunk, pl csak 10-14 fokosan tartunk minél nagyobb lakás-területet, minél hosszabb ideig. Sok esetben nem is kell semmi állandó fűtés ezekbe a helyiségekbe, mert a lakás fűtött részéről a falakon át szivárog annyi hő, mi megoldja a temperálást.
Amikor pedig használatba veszünk egy fűtetlen helyiséget, az előtt 10-15 perccel be lehet ott kapcsolni egy elektromos ventilátoros fűtő ketyerét, vagy használatba vétel előtt pár másodperccel egy-két magas hőmérsékletű (vörösen izzó) hősugárzót. Ha a hideg helyiséget csak 4 másodpercig használjuk (pl átmegyünk rajta), arra az időre felesleges megváltoztatni a hőmérsékletét."
"
Pl kis légterű fürdőszoba levegőjét nagyon rövid idő alatt fel lehet melegíteni akár 30-35 fokosra is egy okosan elhelyezett ventilátoros elektromos fűtőkészülékkel. Ezt a fűtést indíthatja pl egy mozgásérzékelő automatikusan, így akár gyerekes családnál is működhet (a mozgásérzéklelőre a fűtés mellett még a világítást is rá lehet kötni). A lámpa kapcsoló mozgásérzékelőknél pár perc késleltetést is be lehet álltani, ekkor még véletlenül sem lehet bekapcsolva felejteni a drágán dolgozó elektromos fűtést (csak tavasszal kell kihúzni a fűtést :)
De a magas hőmérsékletű hősugárzók még gyorsabban dolgoznak (fénysebességgel fűtenek :), ráadásul akár közvetlenül az emberi test felültét is melegíteni tudják, amikor vizes testtel kilépsz a zuhany alól (a ventilátoros fűtés légáramlata inkább hűti a testet).
Fűtetlen konyhában/wc-ben hasonló módon megvalósítható ugyanez. Fűtetlen közlekedő helyiségekben csak három másodpercig tartózkodsz, ezét ott nincs szükség fűtésre."
Tehát, a 10-14 fokosan tartott fürdőben, ha 30-35 fokos levegőt csinálsz arra a pár 10 percre míg bent vagy és zuhanyzol, akkor ott lesz 30-35 fokos, párás levegőd.
Ha kiteszel az asztalra egy üveg hűtött sört , azon nem fog kicsapódni a pára a levegőből ?
Egy próbát megér .:-)
Valamint szerinted melyik légáramlás oldaláról nézve a jobb egy téglatest , vagy egy henger . A téglatestben sok olyan pont van , ahová a klíma beltériből kifújt levegő el sem jut . Részben ezért is a sarkakban alakul ki a penészedés . :-(
Ha jársz áruházakban , ott láthatod ha felnézel , hogy inkább a hengert részesítik előnyben , pont ezért , hogy a légáram kihasználja az egész csőátmérőt és ne keletkezzen feleslegesen turbulencia ( ne növekedjen a légellenállás , mert az plusz energiát igényel ).
Egy vékony járda kevés hőt vezet el a lábazattól, egy vastag tömör járda több hőt lop.
Van olyan házfal, ami függőlegesen sok hőt enged lefelé a lábazat (és a járda) irányába és van olyan házfal, ami szinte semmi hőt nem vezet lefelé.
Hogy a járda feltörése (+sitt elszállítása) és az új járda mennyibe kerül, az könnyű kiszámolni.
Hogy a járda feltörése évente hány forinttal fogja csökkenteni az energiaszámlát, ahhoz sajnos energetikusra lesz szükség.
Utána már csak olyasmit kell eldönteni, hogy pl évente öt ezer forint energia nyereségért cserébe bevállalsz-e pl egy millió forint extra költséget (járda feltörés + új járda). Ezeket az összegeket csak a példa kedvért írtam, nálad egész más is kijöhet.
A szuterénnál, ahol most járda van, praktikus-e a mostani járdát feltörni (ami gondolom a hideget a falra vezeti), lemélyíteni a videóban látható módon és üveghabkavicsos feltöltést.
Alacsonyenergiás házaknál kb húsz éves éve szokás a vízszintes hőszigetelő szoknya,
ezzel lehet helyettesíteni (kiegészíteni) a mélyre leásott lábazati hőszigetelést.
A mélyebb talajrétegek hűtő hatásától rettegésnek szerintem csak NAGYON alacsony hőigényű, nagyon vastagon hőszigetelt házaknál van értelme.
Hogy manapság mennyibe kerül az üveghab törmelék, azt nem tudom, de tíz éve többe került, mit az egész ház :) olcsóbb lenne arannyal hőszigetelni (már ha lenne értelme hőszigetelő szoknyát tenni egy száz éves parasztházra, ami úgysem lesz normálisan hőszigetelve).
Még ha 10 fokosak is, amikor bedurrantasz a hősugárzóval és pancsolsz egy jót akkor telenyomod párás meleg levegővel, az fog szépen kicsapódni mindenen.
Hamvában holt baromság hagyni egy fürdőszobát ennyire kihűlni, mindamellett hogy fürödni sem élmény benne mert mindenről húz a hideg.
A szuterénnál, ahol most járda van, praktikus-e a mostani járdát feltörni (ami gondolom a hideget a falra vezeti), lemélyíteni a videóban látható módon és üveghabkavicsos feltöltést és a külső szigetelést követően újrakészíteni a járdát. Félnék is, meg elég nagy munka lenne ezen a részen a talajszint alá egy méterrel beásni, hogy aljzatot szigeteljünk. (A szuterén szint nincs még szigetelve.) A járdának jóval nagyobb lejtése van, mint a videóban.
Nem feltétlen lehet vele sokat spórolni, mert 150m2-es háznál most járunk most járunk 825m3-nél a fűtés kezdete óta egy ősi FÉG kazánnal. A cél inkább a komfortérzet javítása.
Mindenütt jó megoldás nem létezik, egyedi problémákra léteznek egyedi megoldások, de ehhez mindenütt meg kell ismerni hal a helyi szokásokat és lehetőségeket.
Felhívnám a figyelmed a helyi szokásokra!
Mennyire szakmai már... :-D
Tehát van 20-25 fokos meleg, párás levegőd és 10 fokos falad.
Ezzel meg nyilván nem kell foglalkozni, mert annyi idő alatt a párának semmire nincs ideje. :-)
És mi a tapasztalat, egy 10-15 fokon tartott, fűtetlen fürdőszobában, konyhában ahol bedurrantod a levegőt egy hősugárzóval míg ott vagy, mi történik a párával?
Tehát van 20-25 fokos meleg, párás levegőd és 10 fokos falad.
Kíváncsi lennék milyen fizika működik ezekben a képzeletbeli házakban hogy nem atom penészesek ezek a helyiségek.
Pont azokat a helyiségeket választottad , amit amúgy is kiegészítő hősugárzóval oldanak meg sokan , én is . A konyha neked a fő tartózkodási hely , ott éled az életed egész nap ? Ott eleve főzés folyik , tehát hulladékhő keletkezik . A folyosók valóban lehetnek picivel alacsonyabb hőmérsékletűek , mert ott valóban pár másodpercig tartózkodsz normál helyzetben .
De mi van a szobákkal , ( gyerekszoba , nappali , majd a hálószoba ) ?
Mindenütt jó megoldás nem létezik, egyedi problémákra léteznek egyedi megoldások, de ehhez mindenütt meg kell ismerni hal a helyi szokásokat és lehetőségeket.
Pl kis légterű fürdőszoba levegőjét nagyon rövid idő alatt fel lehet melegíteni akár 30-35 fokosra is egy okosan elhelyezett ventilátoros elektromos fűtőkészülékkel. Ezt a fűtést indíthatja pl egy mozgásérzékelő automatikusan, így akár gyerekes családnál is működhet (a mozgásérzéklelőre a fűtés mellett még a világítást is rá lehet kötni). A lámpa kapcsoló mozgásérzékelőknél pár perc késleltetést is be lehet álltani, ekkor még véletlenül sem lehet bekapcsolva felejteni a drágán dolgozó elektromos fűtést (csak tavasszal kell kihúzni a fűtést :)
De a magas hőmérsékletű hősugárzók még gyorsabban dolgoznak (fénysebességgel fűtenek :), ráadásul akár közvetlenül az emberi test felültét is melegíteni tudják, amikor vizes testtel kilépsz a zuhany alól (a ventilátoros fűtés légáramlata inkább hűti a testet).
Fűtetlen konyhában/wc-ben hasonló módon megvalósítható ugyanez. Fűtetlen közlekedő helyiségekben csak három másodpercig tartózkodsz, ezét ott nincs szükség fűtésre.
Szerinted mondjuk egy négytagú családnál , ahol két felnőtt és két gyerek van , hány helyiséget érdemes melegen tartani és melyikeket ( gyerekszoba , hálószoba , nappali , konyha , fürdő , WC , stb . ) ?
Mert amit Te sugalsz , az tudod milyen ház ? Többgenerációs , ahol maximum a két szülő , vagy egy megözvegyült ember él . :-( . Ott nem a fűtéssel kell spórolni , hanem eladni és venni olyan méretű házat , ami a személyek számának megfelel !
Szegény embereknek azt szoktam mondni, hogy ahol a család a hét 168 órájából csak 2 órát tölt a fürdőszobában és 10 órát tölt a konyhában, ott nem biztos, hogy okos ötlet heti 168 órában 22 fokosra fűteni ezeket. Komoly forintokat lehet megtakarítani azzal, hogy a lakás területének minél nagyobb részére minél kevesebb fűtést pazarolunk, pl csak 10-14 fokosan tartunk minél nagyobb lakás-területet, minél hosszabb ideig. Sok esetben nem is kell semmi állandó fűtés ezekbe a helyiségekbe, mert a lakás fűtött részéről a falakon át szivárog annyi hő, mi megoldja a temperálást.
Amikor pedig használatba veszünk egy fűtetlen helyiséget, az előtt 10-15 perccel be lehet ott kapcsolni egy elektromos ventilátoros fűtő ketyerét, vagy használatba vétel előtt pár másodperccel egy-két magas hőmérsékletű (vörösen izzó) hősugárzót. Ha a hideg helyiséget csak 4 másodpercig használjuk (pl átmegyünk rajta), arra az időre felesleges megváltoztatni a hőmérsékletét.
Vékony saralt födémes parasztháznál a fűtött helyiségek felett hőszigetelni mindenképpen kötelező, szerintem legalább 20 centi vastagon. Hogy ez a födém hőszigetelés pontosan hány százalékkal fogja csökkenteni a fűtési költségeket, ahhoz legalább húsz adat kellene, de még csak kettő adatot tudunk a húszból (húsz adattal számoljon inkább energetikus :)
Ha nem csak a fűtött, de a szomszédos hidegebb helyiségek fölé is kerül hőszigetelés (esetleg az egész lakótér fölé), az a fűtési költségeket tovább csökkenti egy icipicit, plusz nyáron is kellemesebbé teszi az életet a lakásban. A télen fűtött helyiségek szempontjából talán az a jobb, ha a fűtött szobák fölé kerül jó vastag hőszigetelés, mit ha ugyanannyi üveggyapotot szétterítünk nagyobb padlás-területen.
Ha akarsz a hőszigetelésben járható járdát a kéményig, azt legyárthatod pl 20 centi vastag EPS lapokból, a legolcsóbb is bírja az óvatos lépkedést (a rugdosást nem).
páraáteresztő fóliát csak oda tennék, ahol a tetőről víz csepeg az üveggyapotra. A fólián egy kis tócsa lesz, ami később elpárolog. Ha nem tudod, hogy hol csepeg a tető, akkor az egész üveggyapotra lehet tenni. Ha biztosan tudod, hogy sehol sem csepeg, akkor nem kell fólia sehova.
"lesz-e jelentős javulás akkor is, ha csak két helyiség fölött tesszük ezt meg, a szoba és a fürdő fölött?"
A helységeket 6 sík felület határolja: 4 fal + padló, +mennyezet. Ha ebből a hatból csak egy felületet hőszigetelsz, attól ne számíts hatalmas megtakarításra, hiszen a fűtött helyiséggel szomszédos helyiségek továbbra is ugyanolyan hidegek maradnak. Egy négyzetméter mennyezeten több hő (tehát több fűtés-pénz) szökik el, mint a többi felület egy-egy négyzetméterén, ezért a födém hőszigetelése a legfontosabb. Ha nem csak a fűtött helyiségek, de a szomszédos helyiségek fölé is kerül födém hőszigetelés, attól a szomszédos fűtetlen helyiségek valamivel kevésbé lesznek hidegek, ezért hűtő hatásuk is gyengébb lesz.
Ahol kályhával/kandallóval fűtenek, ott a kályha felett a mennyezetnél akár 100 foknál is melegebb lehet a levegő, ezért ott lehet a legtöbb fűtéspénzt megspórolni a födém hőszigetelésével.
ha mindenképpen csak egy részét szigeteled (de ez nem javasolt), akkor is az egyes fagerendamezőket teljesen szigeteld végig az "ereszekig". tehát ne csak az alatta lévő helységek széléig, hanem egy födémmező fölött végig legyen hőszigetelés (kis ráhagyással). mert a gerendamagasságban lévő légtér miatt ugyis áthülne az egész.
kéményt javasolt min 1 magasságig is körbetekerni (előtte légzáró vakolat/fuga-javítás, ha szükséges).
az a legfontosabb, h hiba/résmentesen folytonos legyen és hogy fentről ne kapjon vizet
Előfordul ázás. Persze filléres a javítás, csak nem az én 110kg-mommal, mert nem mai lécezés. A tetőben is van egy ugrás, egy tűzfal, ami egészen a födémig lejön, akkor azt is szigetelni kellene.
7*20-25m a teljes hossz ahol elképzelhető fűtés, de az a födém a "melléképületekig" tart. (spájz, szerszámos, fás fészer...)
Én tuti nem merném csak a részeit szigetelgetni, rögtön lesznek olyan részek ahol hőmérséklet különbség lesz, előfordulhat vizesedés. Az egészet egyben leteríteném, betömködve a taplszelemennél is amennyire lehet.
A fóliát pedig elhagynám.
A tető mennyire ázik be, mennyire jön be a porhó télen?
Már megkerestem a szakkifejezést: saralt fafödém van a házon.
A rétegrend az kb így néz ki,
- nádszövet + vakolat,
- fafödém, amit láttam egy fagerenda körbetekerve törekkel és agyagos földdel,
- majd 7-10cm sár.
Akkor erre mehet két réteg üveggyapot, annak tetejére páraátersztő fólia.
A kémény közelében mi a teendőm?
Valamint mennyire pénzkidobás, de inkább úgy fogalmaznék, h lesz-e jelentős javulás akkor is, ha csak két helyiség fölött tesszük ezt meg, a szoba és a fürdő fölött?
Vályogház, felteszem fafödém. Padlást nagyjából kitakarítod, aztán leterítesz minimum 2x10cm vastagságban üveggyapotot, esetleg páraáteresztő fóliát a tetejére még, ha hajlamos beázni a tető. És ezzel kész is vagy alapesetben. A szigetelés alá nem kell fólia.
Kőzetgyapotot tehetsz amilyen vastagot csak akarsz . Amire oda kell figyelni , hogy ne takard le rosszabb páraáteresztőanyaggal a hőszigetelést , mint a födém páraáteresztő képessége !
Urak, vályogház szigetelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Érdemes abban gondolkodni, h különösen a mennyezet felől valamilyen szigetelést felrakjunk, pontosabban a padláson lerakjunk? Az oldalfalak szigetelésére nincs lehetőség, az 60-70cm vastagságú, de a mennyezeten a max 10 cm-es vastagság szigetelőképességén lehet javítani? Persze úgy, h nem kezd majd el nedvesedni?
Jelentkezem! Azért szoktam, mert a kívánt T-t könnyedén eléri a klíma, de még mindig eszeveszett pára van bent. De, túl nagy különbséget nem látok az eredményben. Nem folyik ki lényegesen több kondenzvíz, és nem hűt kevésbé.
A kérdésedre válaszolva: van amelyiknek jót tesz, amelyek a szárazabb klímát kedvelik és a párás helyen képesek elkapni bizonyos gombabetegségeket, 'penészednek'. Ilyen pl. a citrom, leander.
Van amelyiknek árt, mert azok a párás levegőt kedvelik. Ez utóbbiak pl. a közismert orchidea félék.
Ha megnézed az enyémet pl, az egy rakás nyílászáró és faszerkezet, egyik sem a 100% légtömörségéről híres. Nem érzel semmi légmozgást de a ház felőli ajtót ha csak résnyire hagyod akkor érzed hogy szelel. Azaz folyamatosan van légcsere, szerintem simán ennyi az ok.
Nálunk itt a teraszon vannak a növények, időnként be van durrantva nekik klímával amikor buli van de bírják. A napi hőingadozást állítólag szeretik is, az meg van, este lejjebb hűl, nappal meg a napocska feljebb melegíti.
Nyáron tök felesleges a levegő keringetés (a meleg levegő felfelé száll): a profi üvegházak tetején hatalmas nyitható nyílásokkal szellőztetnek, ezek vezérlését lehet automatizálni is: pl termosztát + ablaknyitó motor.
Persze amikor a ventilátor alatt ültök a melegben, akkor egy jó ventilátor helyettesítheti a klímaberendezést.
Nem akarlak elszomorítani , de a nyári felhasználása ennek igencsak kétséges , nappal pokoli meleg lesz benne . Télen növények átteleltetésére használnád ?
Ha a "télikert" elsősorban "házon kívüli vendégfogadó tér" lesz, akkor szerintem a beruházás előtt meg kell nézni néhány (száz) képet, amelyeken különböző patio-k vannak: https://www.google.hu/search?q=patio&tbm=isch
"A klíma szárító hatása mennyire tesz jót a növényeknek ?"
Száraz levegőben a növények többet párologtatnak, ezért figyelni kell a talaj nedvességét (akár műszerrel) és szükség esetén többet kell öntözni (akár csepegtető/izzadócsöves automatikával). Vigyázat: nem azonos az egyes növények talajnedvesség-igénye, ami az egyik növénynek éppen jó, abba egy másik akár bele is pusztulhat. Ebből a szempontból legjobbak a pozsgások és kaktuszok :)
Ha egy növény talaja mindig optimálisan nedves (és a talajából nem tűntek el a tápanyagok), szerintem akármilyen száraz levegőt túl tud élni.
Szóval ha jól értem egy 5x6m-es télikertet tervezel építeni, elektromos padlófűtéssel. Nem világos hogy mi fogja tartani a tetőt, ugyebár annak sem árt alap, stb...
Néhány gondolat, nem tudom lesz-e benne hasznos, és természetesen nem szentírás. Sok egyéb mellett nekem is cél volt a felújításkor hogy szeretnék egy fedett teraszt, ahová ki lehet ülni kávézni reggel és bámulni a kertet, madarakat.
Aztán egyre több funkciót látott el, érdemes átgondolni lesz-e hasonlóra használva nálad.
- ez lett az "előszoba" gyakorlatilag, eddig jutnak be a cipők, kabátok és a kosz, latyak. Emiatt hidegburkolat került be, ami könnyen tisztántartható
- ez lett a közösségi hely ha jönnek vendégek, lehet berakni nagy asztalt, sörpadot, lehet kajálni, ivás közben meg úgyis a banda fele kijár bagózni, stb... Olyankor nem kell cipőt le-felvenni, stb...
- a család kutyái eddig jöhetnek, itt szoktak fetrengeni, a gyerekek játszanak velük
Gyakorlatilag ennyivel megnőtt a házam alapterülete.
Szempontok, amiket érdemes szerintem átgondolni:
Ha ez egy ház hozzáépítés, akkor gyakorlatilag a ház rétegrendjét érdemes lehet kihozni ide is.
- körben alap, és itt nem érdemes elsprórolni azt az oldalt ami a házzal csatlakozik, mert a betonlap másképpen megbillenhet. Ha lesz lépcső annak is érdemes egyben megcsinálni ezzel, hogy együtt mozogjon (én vasaltam is)
- lehet itt még bonyolítani a lábazati feltöltéssel ha a ház is ki van emelve, nálam lett az is. A ház-terasz lábazat közé én még függőlegesen raktam vízszigetelést is.
- szerelőbeton (régen 6-10cm volt, most meg kell kérdezni egy kőmívest mennyi illik
- 2 réteg bitumenes szigetelés, a ház víz szigetelésének szintjével megegyezően lehetőleg
- szigetelésre technológiai fólia hogy ne érintkezzen az EPS vele mert károsíthatja
- EPS, lépésálló. Nem kell XPS, nem fog vizet látni
- Padló beton, burkolat és amit még szeretnél.
- A tetőt tartó oszlopoknak nem az EPS-re kellene támaszkodniuk, szóval azért nem árt ha megkérdezel valami építészt a konkrét tervekkel....
Gyakorlatilag olyan mintha egy melléképületet építenél mellé, én nem igazán spórolnék el semmit.
Fűtésre én tuti nem a padlóval vergődnék, be kell dobni egy olcsó klímát és az télen-nyáron segít ha ott vagy.
A miénknek nincs hőszigetelése a padlóban (már tennék mai fejjel), de nem süt a hideg a padlóról így sem mivel oldalról szigetelve van a lábazata.
A faszerkezet egyszerű, felülről 15cm gyapot, OSB, zsindely, az oldala pedig sima egyedi méretű műanyag nyílászárók lettek. Télen fűtés nélkül 15fok körül van, a házból ennyi "odaszökik", amint egy kis nap süt az pedig melegítni. Nyáron meleg (déli fekvés), szóval a klíma jól jön.
Egy régi kép amikor éppen a klímát telepítettük, azóta sokminden változott de a lényeg látszik:
Köszönöm a jó tanácsokat. Télen (hideg időben) ritkán használnánk (Balatoni nyaraló). Én is klímára gondolok és esetlegesen fűteném alulról. Levegő keringetése mindenképpen szükséges (nyári meleg) miatt is + árnyékolás
A szerkezete alumínium "egyenlőre" lexán borítással. Különálló lesz, de északról 1m re a ház falától. Felhasználása nyári (külső) konyha, étkező/társalkodó. Fűtése alulról Infra fűtőfilmet gondoltam plusz klíma igény esetén terasz hősugárzó.
A rétegrendedet én raktam össze interneten található források szerint. Szeretném ha a vállalkozok nem néznének teljesen amatőrnek :)
Elektromos fűtés a mai ár-emelt világban drága játék, még akkor is, ha a télikertet télen csak 5-8 fokra akarod temperálni. Én egy fűtő klímát tennék be (az olcsón dolgozik) és az elektromos fűtés csak vészhelyzetben (pl klíma meghibásodás) esetén kapcsolódna be automatikusan.
Plusz én folyamatosan forgatnám a levegőt függőlegesen (pl egy hatalmas ipari mennyezeti ventilátorral), mert enélkül folyamatosan lefelé irányuló hideg légáramlatok lesznek a hideg (2-3 rétegű üveg?) falak mentén, ami csúnyán kitolhat az alacsonyabb növényekkel.
És ha már forog a levegő, akkor felesleges a drága padlófűtés is, helyette filléres kínai olajradiátorok is jók.
A talaj folyamatosan nedves (vizes). Ez a víz kapillárisan megpróbál mindenhova felszivárogni, ahová csak lehet. Az az EPS hab, ami lassan teleszívta magát vízzel, az a hab többé már nem hőszigetelő anyag. Ezért tesznek pl a passzívházak lemezalapja alá ZÁRT CELLÁS (és sajnos nagyon drága) xps habot (néha üveghabot).
Tehát az EPS-t olyan rétegbe tenném, ahol nem érheti víz sem felülről (pl feldőlt vödör/öntözőkanna), sem alulról (talajnedvesség). De a biztos az XPS hab, az lehet akár folyamatosan víz alatt, ott is hőszigetel száz évig.
Hőtükörnek ott nincs értelme (sőt, a legtöbb helyen nincs értelme :), tehát pénzkidobás.
A VASALT alzatbeton vastagságát (és a vasalás módját) statikus megmondja neked, mihelyt elárulod neki a várható terhelés súlyát és térbeli eloszlását a helyiség padlóján.
A legutóbbi tető-hőszigetelés műsor, tökfej.Meg korábban a légcsatis klímás kérdező. Szokásod szerint mindenki hülye volt, szar volt a ház energetikája, béna a tervező, csak te voltál villamos.
Szerintem a nappali reinkarnációja, pont ugyanazok a panelek mint nála voltak. Mindenkivel kötözködött, soha, semmilyen információt nem osztott meg és kibaszott nagy arca volt. Egy igazi paraszt*.
"1db H2O molekula az nem egy nagyonpici vízcsepp ?"
Akkortól vízcsepp, amikor a véletlenül összeérő molekulák csoportokba tapadnak össze maguktól.
Azt nevezzük harmatponti hőmérsékletnek, ami felett ez a spontán összetapadás nem jöhet létre, mert harmatpontnál magasabb hőmérsékleten a h2O molekulák taszítják (ellökdösik) egymást.
(ebben a lökdősődésben valószínűleg közrejátszik a brown mozgás is)
Tehát amikor harmatpont alá csökken a hőmérséklet, akkor az addig egymást utáló/ellökdösőmolekulák közötti taszításból hirtelen vonzás lesz és akár milló molekulákból álló vízcseppekké tapadnak össze.
Ha a határt akarom definiálni, akkor szerintem már 2 db összetapadt h2O molekulát már lehet vízcseppnek nevezni :)
- a vízpára a levegőben oldott állapotban van, egymástól külön lebegő h2o molekulák, tulajdonképpen láthatatlan gáz.
- a köd viszont: icipici vízcseppek lebegnek a levegőben (ezért is láthatók pl a felhők).
Ha egy levegőben szálló icipici vízcsepp hozzáér valamihez, (pl pókháló vagy ködháló), hozzátapad. Később ehhez a mikroszkopikus vízcsepphez több társa is hozzátapadhat, ebből lesznek a szabad szemel is látható nagy vízcseppek.
A képen látható pókháló is ködhálóként működik, a jelenségnek semmi köze a párakicsapódáshoz.
Érdekesség: ugyanezen az elven működnek a konyhai elszívókban lévő zsírszűrők is.
Abszolút laikusként azt mondanám, hogy beépített hűtőrendszer esetében párazáró, hiszen felfogja a párát (a szálak közötti lyukakat most hagyjuk, oda kisebb pókokkal további hálókat készíttetünk).
Ha nincs hűtő, akkor meg páraáteresztő (ebben az esetben a kisebb pókokat visszaküldjük, mert mi magyarok majd szuverén megoldjuk a zárást).
De persze az is lehet, hogy pókfüggő, erre össze kellene hívni egy parlamenti vizsgálóbizottságot.
A páraáteresztő fólia működését a világ leg-párazárób anyagával (tömör fém) próbálod megérteni?
Már, hogy párazáróbb?
Nem, éppen azt próbáltam megértetni, hogy ahhoz, hogy egy anyag hidegebb legyen, mint a környezete, ahhoz nem kell belső hűtőberendezés - amit ugye te írtál egy posttal korábban.
Ami ráadásul jó hőtároló is, tehát pl a hajnali hideget elég sokáig tartani képes?
Micsoda? A fém jó hőtároló? WTF? Súlyos zavarok vannak nálad.
Inkább jó hővezető. A hajnali hideget csak addig tartja, amíg el nem kezd sütni a Nap. És nem azt mondom, hogy azonnal felmelegszik, viszont egy darabig még mindig hidegebb lesz, mint a környezete.
Nem mellesleg a hajnali hidegben is a lemez hidegebb, mint a környező levegő.
Vagyis körbeértünk.
Ezzel a kérdéssel nincs cáfolva/bizonyítva semmi.
Te mondtad én csak rákérdeztem. Neked kellene bizonyítani, hogy a hőmérséklet még télen is így változik.
A hazai lakásállomány többségét sajnos olyanok csinálják, akik nem értik páranyomást, a hőszigetelések működését, meg további alapvető fizikai jelenségeket sem értenek. Pl a mai napig általános gyakorlat a fali hőszigetelés pogácsás ragasztása. Ráadásul nem véletlenül, mert "arra légrésre szükség van a pára miatt" :)))))
Láttad a szövegben, hogy kádárkocka? Ugye láttad? Meg hogy stb.?
Úgy látom le kell betűznöm, hogy sz-i-g-e-t-e-l-e-t-l-e-n épületekről volt szó.
Amikor pedig a kádárkockák épültek, azt nem sejtették, hogy a pára több problémát okoz majd. Arról nem beszélve, hogy elég gyalázatos volt az építőanyag piac. Ebben az időszakban a pára bizony simán átment a szigeteletlen födémen. Ahogy ma is.
Tehát ne próbáld etalonként (bizonyírtékként) felhozni, hogy milyen sok házon milyen megoldás van alkalmazva. A "mink úgy szoktuk eztet csináni" kezdetű mondatok többnyire csak humor források (tisztelet az elenyésző kivételnek).
Most mi a f@szról beszélsz?
Viszont ismert fizikai törvényekre hivatkozást bármikor szívesen látok és bármiféle logikus/észszerű levezetést, ami nem sérti ezeket a törvényeket.
Nem hiszem, hogy itt bárki is küldetésének tekinti, hogy neked bármit elmagyarázzon, főleg, hogy válaszként elkezded terelni a vonalat más irányba, lásd egy pár sorral feljebb.
Pl az az állítás, hogy "egy kiváló páraáteresztésű anyag két oldala közötti páranyomás-különbség tartósan fennmaradhat" az ugyanúgy nem logikus állítás, mint "halászhálóval vizet merni" :)
Vagy a páraáteresztő fóliát szúnyoghálóhoz vagy kapus hálóhoz hasonlítani.
"Mink úgy szokjuk a családi házakat hőszigetelni, hogy az oldalfali hőszigetelés csak a verébdeszkáig (eresz aljáig) megy fel, födém hőszigetelést pedig csak a talpszelemenek közötti területre teszünk. Az oldalfali hőszigetelés és födém hőszigetelés között így teljesen hőszigeteletlen (csupasz) marad 40-60 m2 a házból, de ezzel mink nem foglalkozunk"
"egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek"
A páraáteresztő fólia működését a világ leg-párazárób anyagával (tömör fém) próbálod megérteni? Ami ráadásul jó hőtároló is, tehát pl a hajnali hideget elég sokáig tartani képes?
Inkább feszíts ki négy oszlop közé egy műanyag szúnyoghálót vagy egy pamut lepedőt és várd türelmesen a párakicsapódást rajta.
"És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?"
Ezzel a kérdéssel nincs cáfolva/bizonyítva semmi.
"most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban"
A hazai lakásállomány többségét sajnos olyanok csinálják, akik nem értik páranyomást, a hőszigetelések működését, meg további alapvető fizikai jelenségeket sem értenek. Pl a mai napig általános gyakorlat a fali hőszigetelés pogácsás ragasztása. Ráadásul nem véletlenül, mert "arra légrésre szükség van a pára miatt" :)))))
Tehát ne próbáld etalonként (bizonyírtékként) felhozni, hogy milyen sok házon milyen megoldás van alkalmazva. A "mink úgy szoktuk eztet csináni" kezdetű mondatok többnyire csak humor források (tisztelet az elenyésző kivételnek).
Viszont ismert fizikai törvényekre hivatkozást bármikor szívesen látok és bármiféle logikus/észszerű levezetést, ami nem sérti ezeket a törvényeket. Pl az az állítás, hogy "egy kiváló páraáteresztésű anyag két oldala közötti páranyomás-különbség tartósan fennmaradhat" az ugyanúgy nem logikus állítás, mint "halászhálóval vizet merni" :)
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét.
Erről majd szólni kellene pl. egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek. Vagy a levegő nedvességtartalmának, hogy ne csapódjon le, mert nem illik.
Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?
Azon túl, hogy maga a 2-3 sec is egyébként baromság.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
Vitatja ezt bárki is?
De akkor most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban. Aztán, hogy ebből mekkora arány van megfelelő módon leszigetelve és mekkora nincs egyáltalán szigetelve. Sajnos utóbbiak vannak többségben, csupa kádárkocka stb. Ott aztán szökik a meleg a födémen, ahogy a pára is.
Ezzel már megint eltértél némileg a tárgytól, de muszáj vagy rágni a lábtörlőt.
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét. Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
Viszonylag ritkán járok ide, tényleg nincs időm erre, van mit csinálnom még ebben a kimondottan "vállakozóbarát" fos/áruló/tolvaj/hazug rendszerben is.
Szerintem én is kiixelem majd mindkettőt, bár majdnem mindegy. Semmi közöm itt senkihez, nem ebből élek.
Van egy régi mondás - soha ne vitatkozz idiótákkal, lesüllyedsz a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
Átszellőztetett homlokzatburkolatnál (pl téglaburkolat) is alkalmazzák. Pont azért mert az ott a külső levegőből lecsapódó nedvesség nem károsítja a szigetelést.
Nem nem ezért alkalmazzák. TÉVEDÉS.
Hanem azért mert az átszellőztetett légrésben mozgó levegő rontja a felső pár centiméter hőszigetelő képességét. Kihordja belőle a meleget.
Most viccelődsz vagy ezt tényleg nekem kellett elmagyaráznom?
...azonban beépítetlen padlástérnél más a helyzet. A hőszigetelés és a tetőfólia között egy nagy, légüres, télen hideg tér, a padlástér található, az ide feljutó pára pedig nem tud áthatolni a tetőfólia szerkezetén, hanem a hideg, belső oldalon lecsapódik.
Nab@zmeg. WTF?
----
Rockwool is említi a kassírozást, de teljesen más okból kell/lehet.
Láttál már kasírozott hőszigetelést? Átszellőztetett homlokzatburkolatnál (pl téglaburkolat) is alkalmazzák. Pont azért mert az ott a külső levegőből lecsapódó nedvesség nem károsítja a szigetelést. Viszont a fűtött térből érkező párát átengedi.
Gondolod, hogy a tetőre más célból és másfajta kasírozást alkalmaznak?...
----
Milyen meglepő, MINDENNEL számolni kell ami beépül.
Na ez már valami. Érthetően leírva. Csakhát a rockwool pont egy szót sem ejt arról amiről kígyó meg van győződve. És te is támogattad a csorgással meg egyebekkel.
Halandzsa.
Rockwool is említi a kassírozást, de teljesen más okból kell/lehet.
És igen számolni kell páratechnikailag, ha ott a páraáteresztő fólia. Milyen meglepő, MINDENNEL számolni kell ami beépül.
A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás.
Ha a hőmérséklet ingadozik, akkor talán, de télen ez nem jellemző. Hidegben bizony hideg marad.
120-150 m2 tűzforró cserép befelé leadott óriási hőmennyiségét a padlástérből csak kb öt percenkénti teljes légcserével lehetne kiszellőztetni, viszont sokan néhány tenyérnyi szellőző lyuktól várják azt, hogy ettől érezhetően hűvösebb legyen a padlás :)
Attól függ, hogy mi a cél. Régi időkben ugye szárításra is használták a padlást.
A mai viszonyokra meg talán egy szóval nem mondtam, hogy a tenyérnyi lyuk elég...
Annyi lenne a kérdésem, hogy amikor fóliát írsz akkor az párazáró vagy páraáteresztő.
Ha annyira tudod az egészet, akkor miért kérdezed?
Belső síkon nyilván párazárás kell, a külső síkon pedig ha teljes a hőszigetelés, akkor páraáteresztő, ha nem ér hozzá a hőszig, akkor még ez sem, mert nem kell figyelembe venni a légréteg miatt.
De hogy hiteles legyen, itt a Rockwool alkalmazástechnikából egy rövid kivonat:
8.1.1. Szarufák közötti hőszigetelés
Magyarországon a szarufák közötti hőszigetelés, ezen belül a két átszellőztetett légréteges magastető a legelterjedtebb szerkezet tetőtérbeépítés esetén. Hátránya azonban, hogy a szarufa magassága behatárolja a hőszigetelés vastagságát: ha a szarufa 20 cm magas, a hőszigetelés csak 15 cm vastag lehet (az átszellőztetett légtér legalább 5 cm vastag legyen). Ha a hőszigetelés külső felületét nem borítja kasírozás, akkor az átszellőztetett légtérrel érintkezik, és így hővezetési tényezőjét korrekciós tényezővel kell módosítani a hőtechnikai számítások folyamán. A legalább 10°-os hajlásszögű tetők két átszellőztetett réteges fedélszékének (átszellőztetett réteg a tetőfólia felett és alatt is) kialakításakor nem kell figyelembe venni a tetőfólia páradiffúziós ellenállását. Egyre gyakrabban alkalmazott megoldás Magyarországon, hogy a szaruzaton belül kiegészítő hőszigetelést építenek a belső burkolatot tartó vázelemek közé. A megoldás logikája részben az, hogy a szarufák hőszigetelő képessége lényegesen, közel ötször gyengébb a kőzetgyapoténál, és a szarufák hőhíd szerepét jelentősen csökkenti a belső hőszigetelés. Másrészt a szarufák magassága gyakran nem elégséges ahhoz, hogy csupán a szarufák között megfelelő hatékonyságú hőszigetelést lehessen kialakítani. Az elrendezés nyilvánvaló hátránya az, hogy a hőszigetelés hatékonysága csak a belső tér csökkenése árán növelhető. A szaruzat teljes magasságát is ki lehet tölteni ROCKWOOL kőzetgyapottal, így a tetőtér hőszigetelése sokkal hatékonyabb, mintha átszellőztetett légréteg lenne a tetőfólia alatt. Mivel a hőszigetelés nem érintkezik átszellőztetett légtérrel, ezért a kasírozás nélküli ROCKWOOL hőszigetelés hővezetési tényezőjét nem kell korrekciós tényezővel módosítani. Az egy átszellőztetett légréteges fedélszék (átszellőztetett légréteg csak a tetőfólia felett) kialakításának tervezésekor azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ebben az esetben a hőszigetelés felületét borító tetőfóliának is páratechnikai szerepe van, diffúziósan nyitottnak kell lennie (sd <0,3 m), különben a hőszigetelésben páralecsapódás jöhet létre. Egyszeres átszellőztetett tetőszerkezet páratechnikai számítások alapján létesíthető (MSZ-04-140-2:1991).
Páratechnikai szempontból a fóliát ebben az esetben nem kell figyelembe venni. A fő feladata a másodlagos csapadékvíz elleni védelem (az elsődleges nyilván maga a héjazat).
Egyébként pl az Isovernek van olyan fóliája, ami felső síkon zárja a vizet, alulról viszont átengedi a levegőt (és így a párát).
Persze ha eredetileg párazárónak gyártott fóliát építenek be az ellenléc alá, akkor elméletileg párazáró lesz, de mivel a toldások nem légtömörek, így gyakorlatilag nem lesz az.
Illetve azt tudom elképzelni, hogy ha az alsó síkon teljes felületen víz borítja, akkor lehet párazáró. De ez csak elméleti eset, ilyen állapot nem tudom előállhat-e, gyanús, hogy nem.
"A -2 fokos kinti levegőnek rohadt alacsony a víztartalma, a front megérkezése után pár perc alatt (belső->külső páranyomás különbség kiegyenlítődése a fólián keresztül) ugyanilyen száraz lesz a padlástér levegője is."
"Felgyülemlik a meleg, párás levegő a padlástérben"
A padlásteret körülvevő páráteresztő fólia garantálja, hogy a padlástérben mindig pont ugyanannyi lesz a levegő víztartalma (gramm per köbméter), mint odakinn a külvilágban (folyamatos páranyomás kiegyenlítődés). Tehát SEMMI pára nem "gyülemlik" a padlástérben.
"Majd jön egy hidegfront, széllel, -2 fokos levegővel."
A -2 fokos kinti levegőnek rohadt alacsony a víztartalma, a front megérkezése után pár perc alatt (belső->külső páranyomás különbség kiegyenlítődése a fólián keresztül) ugyanilyen száraz lesz a padlástér levegője is.
"A cserép alatt lévő kiszellőzetett légrésen keresztül gyorsan kihűl a fólia"
Ha a fólia mínusz két foknál hidegebb lenne, akkor lehetne kicsapódás. De a fólia mindkét oldalán ugyanolyan (harmatpont feletti) hőmérsékletű és azonos víztartalmú levegő van.
Rendszeresen megfeledkezel arról, hogy a pára számára a jó páraáteresztő fólis nem akadály (szinte mintha ott sem lenne), Még a vacakabb páraáteresztő fólia is olyan neki, mintha pl egy párnahuzatot próbálnál feszes légömbbé felpumpálni (tartós levegő túlnyomás egy párnahuzatban :)
Képzelj a cserép alá egy szúnyoghálót fólia helyett, páranyomás helyett pedig gondolj egyszerű légnyomásra.
"A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás."
Mi van abban az esetben amit írtam korábban?
Nem szellőző padlás, 2 hetes meleg, esős idő. Felgyülemlik a meleg, párás levegő a padlástérben, átveszi minden szerkezet a jó kis 15 fokot.
Majd jön egy hidegfront, széllel, -2 fokos levegővel. A cserép alatt lévő kiszellőzetett légrésen keresztül gyorsan kihűl a fólia, mivel a környezeti levegő szépen átjárja a szellőzőcserepeken keresztül.
A padlástér viszont még tele van a meleg, párás levegővel, mivel nem tud kiszellőzni, csak szép lassan a fólián keresztül tud távozni a pára.
A padlás levegője is egyedül a fólia hőátadásán keresztül tud kihűlni, mivel lentről a ház melegíti a födémet, átszellőzés nincs.
Törvényszerű hogy melegebb legyen a környező levegő belülről mint a fólia, másképpen nem lehet hőátadás.
Ilyen esetben szerinted nem tud olyan eset kialakulni hogy kicsapódjon a fólián a pára?
A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás.
A "vízpára" nevű gáz molekulái számára az alacsony sd értékű páraáteresztő fólia olyan akadály, mint a vándorló szúnyogok számára egy futballkapu hálója: 100 arra járó szúnyogból 99 észre sem veszi, hogy van itt egy háló :) Tehát nem emlegetnék "szúnyog feltorlódást" a háló előtt.
"a padlástérhez visszatérve, ha beépítetlen, akkor az ugye kiszellőztethető/szellőztetendő. Nem a feltétlenül csak a pára miatt, hanem pl. a nyári meleg miatt is."
120-150 m2 tűzforró cserép befelé leadott óriási hőmennyiségét a padlástérből csak kb öt percenkénti teljes légcserével lehetne kiszellőztetni, viszont sokan néhány tenyérnyi szellőző lyuktól várják azt, hogy ettől érezhetően hűvösebb legyen a padlás :)
Ha egy helyen vásárolsz sokmindent akkor csomagban olcsóbb szokott lenni.
Én nem szoktam tökölni, úgy írom az árajánlatkérést hogy eleve beleírom hogy az alábbiak egyben rendelése esetén kérek kedvezményes árajánlatot.
Van aki projekt árnak hívja (mivel egy projekthez mindent egy helyen veszel), de érteni fogják.
Tapasztalatom alapján 10-15% mozgástere mindig van az eladónak is, faterom még a praktikerben is alkudott (pedig nem görbe az orra).
A tüzépeken 25-30% simán megvan milliós tételnél, ennyivel olcsóbban adják amúgy a kivitelezőknek. Van ahol beraknak a kivitelezők közé a számítógépbe és automatikus a kedvezmény.
már szinte hiányzott a topicromboló, hergelő, szinte személyeskedő, sárdobáló, offolásod ami véletlenül sem konkrét állításokat tényekkel értelmesen kulturáltan vitató írás
lassal ne biztosan mindenkit elüldöztök és kecskével ketten maradtok
Köszönöm a kimerítő magyarázatot, egy kérdésem lenne még:
Amikor konyhanyelven azt mondják a szakik hogy hidegtető esetén a pára áteresztő fólia is párazáróként viselkedik (ami azért furcsa) akkor az jól sejtem azért van mert:
- előfordulhat rajta kondenzáció
- ennek eredményeként a vizes fólia nem tud páraátereszteni
Tehát barokkos túlzással, de arra akarnak utalni hogy "ne számold annak mert bizonyos esetekben nem tudja ellátni a feladatát".
Normál esetben pedig ha ideálisak a körülmények azért páraáteresztő az.
Jól sejtem? Mert egyéb logikus fizikai magyarázatot nem nagyon látok rá.
A másik és ez az elterjedtebb és jobb - hogy a hőszigetelést teljes vastagságban beépítik a szarufák közé. Ekkor az hozzáér az ellenléc alatti fóliához. Itt ugye ilyenkor nincs légréteg. A fólia nem alulról hűlő szerkezet, viszont éppen ezért páratechnikai szempontból figyelembe kell venni (azon túl, hogy másodlagos csapadékvíz elleni rétegként is dolgozik), a szerkezetbe beépítéskor is bejut valamennyi, másrészt mivel levegő érheti, így páratartalma is lesz, amit ki kell engedni a szerkezetből.
Sajnos valamiért az aláhúzás kimaradt,pedig fontos.
A páradiffúzió annál bonyolultabb, hogy pára itt be, ott meg ki, bár a lényege ugye kb annyi, hogy a pára (a levegő víztartalma) eloszlása nem egyenletes, így állandó áramlás figyelhető meg, mert szeretne kiegyenlítődni. Akadályokon fennakad (vagy inkább lassul, kivéve a tömör fémlemezeket), így azon az oldalon a páranyomás megnő, ráadásul a hideg felületeken lecsapódik, egyébként meg akadály nélkül áramlik. Ráadásul ami lecsapódik, az többnyire károsítja az adott anyagot, akár fagykárokat is okozhat.
Minden anyagnak megvannak a maga páratechnikai tulajdonságai, amiket ugye egyrészt lehet laborban vizsgálni, másrészt az adott anyagokkal tervezett szerkezeteket minősíttetni (ugye az ÉMI volt, ahol ezt anno elvégezték).
Az, hogy egy adott anyag önmagában hogy viselkedik, az nem azt jelenti, hogy szerkezetbe építve is ugyanazt hozza. Ezért kell megtervezni.
Azt ugye leírtam, hogy a fólia önmagában le tud úgy hűlni, hogy az oda bejutó levegő (tehát nem a bentről kifelé áramló) páratartalma lecsapódik rajta és az alsó oldalán lefolyik. Ez nyilván attól is függ, hogy a levegőnek mennyi a páratartalma (ez ugye hőmérsékletfüggő) és hogy az a légcsere mennyire folyamatos, kiegyenlített.
Ebből a szempontból érdekes pl a trapézlemez, szabadtéren az alsó síkon is annyi nedvesség csapódik ki, hogy azon aztán tényleg folyik a víz világba. Pedig ott aztán mozoghat a levegő ahogy akar.
Szóval a padlástérhez visszatérve, ha beépítetlen, akkor az ugye kiszellőztethető/szellőztetendő. Nem a feltétlenül csak a pára miatt, hanem pl. a nyári meleg miatt is. A padlástér légtérfogata miatt a folyamat - ha páratechnikailag nézzük - egy kicsit kiegyenlítettebb a folyamat, mert a szerkezet (már maga a tetőhéjazat) alapvetően nem légtömör, a réseken folyamatos a légmozgás. Mivel az ellenléc alatti fólia sem ad légtömör felületet, így azok csatlakozásán keresztül is van valamennyi légáram, bár minimális.
Tetőtér beépítés esetén a tető szigetelésére általánosságban kétféle megoldás van.
Az egyik, hogy a szaruzat nincs teljes vastagságban hőszigetelve. Ha nincs a fóliához nyomva, akkor ott kialakul egy vékony légréteg, ami a vastagsága (pontosabban a vékonysága) miatt alig mozog, viszont ki kellene szellőztetni. Azért alig, mert ugye a meleg levegő felszáll, de télen alig van hőfokkülönbség ebben a dimenzióban, ráadásul a cserép sem melegíti, mint nyáron. Páratartalma viszont nyilván ennek is van, így kellően hideg időben szélsőséges esetben - ki tud csapódni a fólián, ami lecseppenve a szigetelést károsítja. Ezt kasírozott hőszigetelés korrekt alkalmazásával meg lehet előzni. A tetőfólia vízzárósága ilyenkor csak felülről nézve fontos, mert páratechnikai szempontból nem kell figyelembe venni. Általánosságban legalább 5 cm légrést írnak a gyártók, bár ez szerintem kevés. A fólia alatt is és a fólia felett is. Kamarai képzéseken is rendre elmondják, hogy min.8-10 cm kell.
A másik és ez az elterjedtebb és jobb - hogy a hőszigetelést teljes vastagságban beépítik a szarufák közé. Ekkor az hozzáér az ellenléc alatti fóliához. Itt ugye ilyenkor nincs légréteg. A fólia nem alulról hűlő szerkezet, viszont éppen ezért páratechnikai szempontból figyelembe kell venni (azon túl, hogy másodlagos csapadékvíz elleni rétegként is dolgozik), a szerkezetbe beépítéskor is bejut valamennyi, másrészt mivel levegő érheti, így páratartalma is lesz, amit ki kell engedni a szerkezetből.
Ezért is fontos a dupla lécezés az ellenlécnél, mert a vastagságából eredően (és mert a cserép durván melegíti) a légáram elindul a gerinc felé, itt meg ugye szellőzőcserép is lehet a megoldás.
Röviden ennyi.
És akkor még nem beszéltünk a szarufák külső oldali hőszigeteléséről.
Próbáltam nem csapongani, remélem nem túl zavaros.
A nagy márkák alatt mondjuk az Austrotherm, Bachl, Baumit rendszereket értettem.
Ahogy nézegettem, azok drágábbak 1-2 ezerrel négyzetméterrenként. Nyilván ez önmagában nem óriási különbség, de sajnos a nagy szigetelendő felületnél (~300 nm) már viszonylag nagy tételt ad ki.
Ahogy te is írtad, én sem nagyon akarok a segédanyagokon (ragasztó, dűbel) sprólni. A normális fém dűbel ekkora méretben, ekkora felületen megint csak nem kis tétel.
Nyílván, aki vastag szigetelést akar, annak fizetnie kell! Ezzel én is tisztában vagyok, de gondoltam az EPS-en talán lehet kicsit spórolni.
Idén még sajnosmár nem fér bele a nemesvakolat is, így egyelőre csak hálózva glettelve lesz.
Hidd el, rajtad kívül senki sem érti, a szúnyoghálós példádat sem.
A tetőfólia gyárban csak véletlenül jöttek rá hogy valamit sikerült összehozni, azóta tudatlanul gyártják csak.
Csak TE, az ész értesz hozzá. És azt ígérted hogy nekünk disznóknak nem fogsz gyöngyöt szórni, szóval légyszíves ne süllyedj le a topic szintjére onnan magasról, vonulj vissza királyi birtokodra (Lipótmezőre) és tengesd ott napjaid.
A topic meg maradjon már a hőszigetelésé, bunkó paraszt módon kioktató elmebeteg Elek1299 nickek nélkül.
"mert már legalább két cikket elolvastál az interneten a témában, szóval szekértő vagy"
Sajnos az interneten nincs a páranyomásnak olyan leírása, amely szöveg buták számára is könnyen megérthető lenne. És talán nem is lesz KÖZÉRTHETŐ leírás addig, amíg én nem írok egy ilyen szöveget.
Ezt a páranyomás dolgot valószínűleg rosszul tanítják az iskolában, mert szinte mindenki rosszul tudja (senki sem érti), csak nagyon kevesen értik meg később a lényeget.
Már le sem merem írni, de az volt a felvetés hogy ellenkező esetben, egy páraáteresztő fóliával lezárt, nem szigetelt, nem szellőző padláson a feljutó pára ki tud csapódni a páraáteresztő fólián, ami utána párazáróként viselkedik mert csucsog a vízben.
Nekem nem hihetetlen a sztori, logikusnak tűnik szélsőséges esetben.
Szerintem ha nincs a pára áteresztő fólia alatt hőszigetelés ami hozzáér akkor a hidegtetős rétegrendet kell követni, azaz ki kell szellőztetni alatta.
Erre utal legalábbis mkxnen rétegrendi példa amit láttam eddig.
Tehát ha nem használt padlástérre pára áteresztő fólia kerül akkor fent fóliasapka, lent légbeeresztés vagy bármi megoldás hogy kiszellőzzön alatta.
Ha folytonosan hozzáér a gerincig a szigetelés a fóliához akkor viszont lehet szélzáró a páraáteresztő tetőfólia.
"Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár."
Ez pedig onnan jött hogy jó ötlet-e a bramac 7 fokos rétegrendben a szigetelést a szarufaköz helyett a födémre tenni.
Azaz a párazáró fólia alatt deszkázat, pár 10 cm nem szellőző üreg, szigetelés és födém rétegrend.
Elég lett volna beraknod az elején a linket a Bramac ajánlásáról. Megtehetted volna, hiszen a titok tudója te vagy. Cska irígy.
Vered magad a kékkel kiemelt szvegre.
Ez lenne az: Nekem valami olyan emlékem van...
Ez aztán a szakmai érv és még ezek után csodálkozol ha lehülyéz valaki? Mellesleg ügyes libsiként sokadszorra dobod rám ezt a sarat, de -tudomásom szerint soha nem hülyéztelek le. De mindegy, szavaid súlya rég megmutatkozott, kezeljük így.
Innen is látszik hogy nem az eredeti felvetésem érdekel (amit kékkel beraktam), hanem hogy kötekedj.
Ott a sok link, van bramac-os, bramac akadémiás, te magad is raktál be ábrát, semmi nem érdekel csak az hogy rugózz azon a pár szón ami menet közben elhagyta a billentyűzetemet. A végén meg gyors homokba dugod a fejed csak azért hogy ne kelljen elismerni, valószínűleg csak van benne valami, nem urban legend mint állítod.
Jellemtelen, gerinctelen alak vagy, itt véded széles mellel a topicot, nyomod a "nem szakmai hozzászólás" szövegedet.
Közben szaladgálsz árulkodni a modihoz mint egy óvodás, és nem vagy képes értelemezni szakmai dolgokat, nyomod a saját igazadat, miközben teljesen hülyét csinálsz magadból.
Egész nyugodtan tilts le, nem kell nézned mit írok, ne is szólj hozzá. Főleg ha magas neked. Megint több nap elment a fingfűrészeléssel, miközben mindenki hülye volt már, majd kiderült hogy jó volt úgy ahogy az eredeti módon felvázolta a tervező, és a te javaslatoddal pedig szar lenne.
"Ha a javasolt páraÁTERESZTŐT akkor ELHAGYHATÓ, ami nem egyenlő a NEKIKELLNYOMNIval.
Sehol nem olvasható a NEKIKELLNYOMNI utasítás."
Jól látod, és itt jön be a szaktudás ami a tetőfedőnek, tervezőnek megvan.
ELHAGYHATÓ, azaz ha:
- NEM HAGYJA EL akkor is működik (de ez esetben be kell tartani az iskolában tanultakat, részletrajzokban szereplőket, azaz KI KELL SZELLŐZTETNI ALATTA!). A szakértelmet nem pótolja egy ilyen tájékoztató füzet sohasem.
- HA ELHAGYJA akkor nincs légrés, ergo a fólia hozzáér a szigeteléshez. (ezt mondtam "neki kell nyomni"-nak, mivel építéskor koppanásig, a fóliáig tolod a szarufaközben a fóliát) (Azon lamentálhatunk hogy úgy hagyod el hogy hozzáérinted vagy hozzányomod, de ez már a trollkodás kategória lenne)
Ezt állítottam az elején, innen indult a szókiforgatós játék, ezt az állításom továbbra is vállalom. Ebben esetleg látsz hibát?
"Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár."
Szakirodalmakra, ajánlásokra pedig pár link, de mint mondtam a TERVEZŐ tervezi a rétegrendet, neki ennél több ismerete van:
Itt fent fóliasapkázik, lent pedig direkt csinál légbeeresztést hogy kiszellőzzön a padlás. Ez nyilván szigetelés esetén nem kell, sőt káros ha lent csinálsz légbeeresztést.
De az általad belinkelt részletrajz is ezt mutatja, ott a nyilacska.
Millió ilyen részletrajz van, találsz ha keresel. A jótető blog is a bramac hivatalos blogja, ebben is van iromány erről:
"Bár a nevéből kifolyólag könnyű mindenre gyógyírt jelentő csodaeszközként tekinteni rá, valójában a páraáteresztés csak akkor működik, ha a belső, fűtött és a külső hideg tér között közvetlenül egy folyamatos szerkezeti beépítésünk van, belső burkolattal, páratechnikai réteggel, hőszigeteléssel és végül a páraáteresztő fóliával. Ez a beépített tetőtér rétegrendje, azonban beépítetlen padlástérnél más a helyzet. A hőszigetelés és a tetőfólia között egy nagy, légüres, télen hideg tér, a padlástér található, az ide feljutó pára pedig nem tud áthatolni a tetőfólia szerkezetén, hanem a hideg, belső oldalon lecsapódik. "
Részemről tényleg túl van ragozva, vállalom az eredeti állításaimat, és semmi sem bizonyítja hogy ne így lenne.
A végére, teljesen laikus gondolatmenet mikor alakulhat ki szerintem gond:
Elek írása alapján csinálsz egy fasza páraáteresztő fóliás, nem kiszellőztetett fűtetlen padlásteret. Egy hete esik az eső, 15 fok van (ez volt is mostanában), a padláson átmelegszik minden 15 fokra, és magas a páratartalom, hiszen nem tud kifelé kiegyenlítődni. Jön este egy hidegfront, -5 fok, nagy szél (ilyen is volt mostanában). A cserép alatti légrésen gyorsan át is húz (hisz ez a dolga), és a fólia pikk-pakk lehűl 0 fokra mondjuk. A tetőtér beszorult párás meleg levegője kicsapódik a fólia belső, filces felén.
A vízzel borított fólián pedig nem megy át a pára, nem tud közlekedni míg le nem szárad. Ezért kell SZERINTEM kiszellőztetni.
Ha a szigetelés hozzáér akkor az valószínűleg magába szív valamennyi vizet ami miatt nem tud a fólia felületén egyben csorogni a víz, így biztosított a diffúzió.
Ez csak feltételezés, ne vedd készpénznek, én így tudnám elképzelni az OKOT ami miatt az ajánlások NEM MUTATJÁK sűrűn ezt a megoldást.
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés.
Elemzem az általad beidézett 2 mondatot.
Páraáteresztő fóliát javasol.
Ha párazáró fóliát használsz akkor KÖTELEZŐ az átszellőztetett légrés
Ha a javasolt páraÁTERESZTŐT akkor ELHAGYHATÓ, ami nem egyenlő a NEKIKELLNYOMNIval.
Sehol nem olvasható a NEKIKELLNYOMNI utasítás.
A fenti elemzést kellene megérteni LOGIKAILAG, és itt már nem beszélek fizikai folyamatok megértéséről.
A Bramac doksit még mindig várom. Azt amir ehivatkozol, de én még -visszakeresve a HSZ-eidet nem lttam belinkelve. Persze lehet, hogy hibázok.
Ha továbbra is a "paraszt stílusra" hivatkozva akarsz kimenekülni a felvetésed igazolása alól akkor tényleg be kell fejeznünk.
Nem kell ezt túlgondolni szerintem, le van írva a hivatalos Bramac doksiban hogy ki kell szellőztetni alatta is ha nem ér hozzá a szigetelés, ennyi pont elég a tetőfedőnek, úgy rakja fel, nem agyal.
Mivel tényleg érdekel a téma újra kérlek, hogy EZT a doksit linkeld már be KÉRLEK.
Lejjebb írtad, hogy linkeltél már egy csomót és blablabla, de én sem BRAMAC linket sem a konkrét szöveget nem találom.
Viszont egy ilyet találtam alinkjeid között:
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés.
Esetleg nálad az elhagyható (szép magyar szó) ugyanazt jelenti, mint a hozzá kell nyomni kifejezés?
Vagy egyszerűen ködösítesz? Nem az első lenne.
Tehát bramac doksi a jelzett témával? Mivel ezt állítod.
Ha megnézed egy villamos földelőszonda adatlapját, összes dokumentumát mit fogsz benne találni?
Mely szabványoknak felel meg, villamos, mechanikus paramétereket.
Azt hogy milyen hosszú kell az adott feladathoz nem fogod megtalálni, mivel a TERVEZŐ kiszámolja majd a helyi adottságok (talaj, talajvíz, kívánt földelési ellenállás, stb) függvényében.
Azt hogy hogyan kell leverni nem fogja tartalmazni sem a dokumentum, sem a tervrajz, hiszen a villanyász azért járt iskolába hogy megtanulja.
Ilyen egyszerű az élet.
Van egy tetőfólia, műszaki paraméterekkel, ami alapján a TERVEZŐ majd tervez rétegrendet.
Vannak "alkalmazási útmutató"-k laikusoknak, éppíttetőknek példákkal, általános esetekben nem lősz vele mellé. Az hogy az a példa miért pont úgy néz ki, mi a fizikai alapja azt nem taglalja, azt a tervező tudja, a laikusnak meg úgyis magas.
Senki sem beszélt egyszerű adatlapról (csak te most valami miatt).
Sok terméknek még hivatalos gyártói adatlapja sem létezik, sőt a gyártója nincs is jelen az interneten (ami gyanús). És egyesek ezeket nevezik komoly gyártóknak :)
Nagyon sok esetben az adatlap csak egy általános valami.
A végleges tető rétegrend ismeretében a TERVEZŐ kiszámolja, modellezi mi lesz, és lehet hogy az adott anyag ott másképpen viselkedik mint az egységsugarú hobbi építkező gondolja.
Ezért járt iskolába a tervező, ezért vannak hogy az "ökölszabály" nem mindig teljesül speciális esetben.
A villanyszerelésben is van sok dolog ami elsőre nem teljesen logikus, de úgy írják elő, mert egy-két speciális esetben egyébként baj lett belőle.
Nem kell ezt túlgondolni szerintem, le van írva a hivatalos Bramac doksiban hogy ki kell szellőztetni alatta is ha nem ér hozzá a szigetelés, ennyi pont elég a tetőfedőnek, úgy rakja fel, nem agyal.
"egy nagy fóliagyártó magyar forgalmazóját kocsmai okoskodónak nevezni kicsit erős"
Elárulok valamit ami újdonság lesz számodra:
Bármelyik kocsmai okoskodó lehet egy nagy gyártó magyar forgalmazója (akár te is).
A nagy cégek szinte soha nem ellenőrzik, hogy a helyi forgalmazók milyen marhaságokat írnak (hazudnak) a termékeikről.
Viszont a nagy gyártók csak ritkán írnak marhaságot SAJÁT hivatalos dokumentációjukban (szégyen lenne). Ezért először midig a gyártó hivatalos doksiját kell elolvasni. Ha egy terméknek nincs saját hivatalos gyártói dokumentációja azt a terméket nem létezőnek kell tekinteni.
A legnagyobb trógerek, a többség nem is gyakorló építész, azt sem tudják, hogyan kell épületmagasságot számítani. :-)
szóval nem hinném , hogy itt lenne ilyen korlátozás ...
Vagy csak elnézi neki a hatóság, haveri alapon.
Nem tudom, hogy mikor tervezte és azt se, hogy helyileg hol.
De mindegy is.
Kész van, használd!
---
Nekem volt - vagyis lett volna - a világvégén hasonló munkám. Cserepeslemezt akartak (kéket ráadásul) és az istennek nem akarták megérteni, hogy attól, hogy a szomszédnak is az van, attól még a szabályozásnak nem felel meg.
Nem vállaltam, szerintem megcsinálták schwartzba. :-)
Az utcában van agy öt ilyen . Nekem is cserepeslemez fedésem van (tetőcserével) . Esztétikailag semmi gond nincs vele meg egyébként incs vele semmi gond . A villámvédelem sincs külön részletezve , pedig építész tervezte az egészet , domb tetőn vagyunk , de nem írt elő külön villámhárítót .
Továbbá mikor előveszi a mester a kisflexet hogy akkor lássunk neki...
Aztán mikor megveszik a legvékonyabbat, amit hullámosra ver egy komolyabb jégeső.
Településképi szempontból szinte mindenhol tiltott, nem lakóépületre való. Csak idő kérdése, mikor kezdi el b@szogatni azokat, akik nem véleményeztették a felújítást. A szabály nem ismerete pedig nem mentesít...
Szóval csak óvatosan a cserepeslemezzel és a trapézzal is.
Hosszában végigrepedt hullámpala alá telepítettem 20 centi üveggyapotot 10 évvel ezelőtt. A repedés alatt az üveggyapot magassága tavaly ősszel 19 centi volt. A megoldást részletesen elmagyaráznám, de egy moderátor 5 percenként kirúg a fórumból és törli a felhasználó nevemet.
Nálam is pala van. Ha félsz a beázástól, terítsd meg páraáteresztő-fóliával a hőszigetelést, mondjuk az látható összeg lesz, 60-80e ft, felülettől függően.
Errefelé jópár palatetőt átborítottak cserepeslemezzel , trapézlemezzel . Ha a tetőszerkezet faanyaga még jó , ez is járható út . A palát fent hagyják ellenlécezik a szarufákon majd új tetőléc és arra a lemezfedés . Hamar megvan és nem horror áron .
Ha nem pala lenne a tető és legalább 50 éve kapja a hideget-meleget.
Tetőlécek fólia nélküliek.. Bármikor eltörhet a pala és beázhat a padlás. Emiatt a kőzetgyapot nem jöhet szóba.
Olyan árajánlatot kaptam néhány éve a tető cseréjére, amit nem tudok jelenleg előteremteni. Jó ha toldozgatni-foltozgatni tudom.
Emiatt is a kell a teljes felületnek valamennyire vízállónak lennie. Egy esetleges beázás esetén kibírjon néhány napot, amikor lehetőségem adódik körülnézni. Miután nem vagyok mindennap ott.
Mindenfajta cementes taknyolás felesleges, felejtős. HA eps-t akarsz, akkor fólia sem kell. Viszont kétlem, hogy sík-egyenes a padláson a tapasztás, nem biztos, hogy az eps a célszerű. De ha annál maradsz, akkor mondjuk csíkokra vágott osb-lap ráfektetve és kész.
Én üveggyapotoztam, meg deszkából-tetőlécből ütöttem össze járdát, pakolófelületet.
Ha visszafelé lapozol a topicban kb 2019-2020-2021 őszéig, akkor fogsz találni fotókat egy sorstárs munkájáról, valami hasonlót gyártottam én is, csak nem az egész padláson telibe, hanem csak amennyit muszáj volt..
Tanácsot szeretnék kérni, családi ház régi padlás járható aljának kialakítására?
A bedeszkázott fa gerendák felett egy régi tapasztott agyag réteg van, erre kerülne a lépésálló hungarocell tábla. (Kőzetgyapot felejtős a beázás lehetősége miatt. A tető még beázhat, kisebb javításokkal szinten tartom a beázás ellen. Cseréje egyenlőre anyagi okok miatt nem megoldható.)
Kérdezni szeretném, hogy ez esetben is kellene-e páraáteresztő fólia? Ha igen, akor mivel érdemes leragasztani?
Vagy csak simán elegendő egy vékony cementes réteg a hungarocell tetejére a járkálásra, tárolásra a padlástér alján?
Nem tervezem az egész felületet OSB lappal lefedni. Max csak a tetőablakokhoz vezető utat.
Direkt a kedvedért beraktam több linket, és a hidegtető+párazáró fólia keresésre még találsz te magad is bőven.
Az alkalmazási útmutatók szerint, ha nincs alatta hőszigetelés ami hozzáér akkor ki kell szellőztetni (csakúgy mint a párazárót), ha hozzáér a hőszigetelés akkor nem kell.
Visszakanyarodva az eredeti,7 fokos tetőhöz, ezek alapján szerintem vagy kell alá szigetelés, ahogy az általad lehülyézett tervező rajzolta, vagy ki kell szellőztetni azt a kis teret ami a szigetelt födém és a tetőfólia között van. Mivel ott a fólia elvben tökéletesen, szélzáróan van megcsinálva (kötelező a 7 fok miatt), egyéb úton kell megoldani. Ha kiszellőzteted az megint hoz gondot (por, bogár, a légmozgás miatti hőszigetelés csökkenés akár), szóval én tuti nem vergődnék vele.
A másik példád szerinti esetben, egy magastetőnél lehet fent páraáteresztő fólia a cserép alatt, és a szigetelés a födémen, de biztosítani kell a kiszellőzését a padlásnak, nem szabad leragasztani az átlapolásokat. Tök felesleges a páraáteresztő, hacsak nem lesz beépítve később.
Gondolom okkal találták ki, így vállalnak garanciát a gyártók, szóval részemről a választ megtaláltam, hülyézd tovább a gyártókat, mérnököket, mindenkit aki nem te vagy.
OFF:
Az azért megvan hogy ez nem egy elméleti okoskodós topic, hanem tanácsokért jönnek az emberek. Ha a te tanácsodra csinál valami baromságot gondolom teljes mellszélességgel kiállsz az állításodért ugye?
most nem találom de beugrott, a bramac segédletben olvashattam anno amikor csináltam Bramac rendszerrel a tetőmet.
Ott az volt a mondás hogy ha később be lesz építve a tetőtér akkor mehet a páraáteresztő, csak az átlapolásokat ne ragasszuk össze és biztosítsuk a tető kiszellőzését.
A szigetelés beépítése előtt viszont ragasszuk.
Ebből rémlett valami, csak idő kellett mire beugrik, nem foglalkozom ezzel napi szinten. Amikor dolgom van vele akkor szoktam utánajárni.
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés. Deszkázatra közvetlenül nem fektethető. Beépítetlen tetőtér (hideg tető) esetén a padlástér átszellőzéséről gondoskodni kell.
"abban az esetben ha a tetőtér nincs, és a későbbiekben sem lesz szigetelve, jó megoldás a JUTAFOL D 96 AG tetőfólia beépítése. Ilyenkor nincs értelme a páraáteresztő tetőfóliák beépítésének, mivel ha azok nem érintkeznek a szigetelőanyaggal, akkor azok is párazáróként viselkednek. "
"mégsem szoktak a fólián legördülő vízcseppekre panaszkodni még akkor sem"
Nem is jellemző egy beépítetlen padlástérnél hogy rendesen összeragasztanák a fóliákat és ügyelnének rá hogy ne járjon a levegő.
Egy rendesen megcsinált, beépített tetőtér más liga szerintem.
Lehet hogy 1000-ből egy esetben fennállhat olyan eset ami szerint mégiscsak jó az ha összeérnek, Támasztja alulról, nem libeg, nem hasasodik be, a fene tudja.
Szerintem kiváló megoldás, amikor a cserepek alatti (tető)fólia páraáteresztő,
a hőszigetelés pedig le van terítve a födémre. Itt biztosan nem ér össze a hőszigetelés a fóliával, mégsem szoktak a fólián legördülő vízcseppekre panaszkodni még akkor sem, amikor -10 fokos a fólia.
Persze léteznek olyan páraátersztő fóliák is, amelyek valamennyire párafékezők is. Ezeknél (ritka esetben) el tudok képzelni páratorlódást (100% RH), párkicsapódást, sőt vízcseppek megjelenését is (pl: solflex páraáteresztő fólia).
tehát a páraáteresztő fólia vásárlásánál először a fólia minél alacsonyabb sd értékét nézzük (és csak utána az árát)
Ideális esetben valóban nem, de gondolom nem ideális mindig az eset. Elég vastag van nekem fent pl, belülről filcszerű, gondolom minimálisan hőszigetel tehát előfordulhat hogy nem egyforma a hőmérséklet a két oldalán. Nem tökéletes páraáteresztők, stb....
Szerintem ritka eset hogy nincs mögötte szigetelés, direkt nem nagyon csinálnak olyat az esetek nagy részében.
Én nem agyaltam túl, elhittem az ajánlást anno. De majd keresgélek hol olvastam, nem jut eszembe.
egy kis fizika: a jó (alacsony) sD értékű páraáteresztő fólia a levegőben lebegő pára szempontjából szinte teljesen átlátszó, tehát a fólia mindkét oldalán kb azonos a levegő páratartalma. Ennélfogva szerintem egy jó páraáteresztő fólia egyik oldalán sem lehet párakicsapódás, akármilyen hideg is az a fólia.
Pl. én meg ma hallottam olyat, hogy memória tartó akkut egy berendezésben úgy kell cserélni, hogy kibontás után odakoppintod a földhöz. Ilyen D forma valami méretű. Vita nincs, arréblépek.
Semmi központba kerülés sincs, szóltam neki hogy rossz témára válaszol. Sok téma felmerült itt már, a tervező kompetenciája, páratechnikai szakértelme, stb...
Én vetettem fel, valahol hallottam anno, logikusnak tűnt, nem foglalkoztam vele. Nem tényként kezeltem, nem is foglalkoztat különösképpen az oka jelenleg, ha kíváncsi vagy úgyis utánajársz.
Nem tudom, az is lehet hogy a kicsapódott pára a cseppekké alakulás helyett visszaszívódik a gyapotba és ezért fokozatosan megy át, a fene tudja. Egyszer megpróbálom megkeresni hol találkoztam vele.
Nem érted, mert nem vagy akkora penge, mint amekkorának hiszed magad. Amúgy ott van a linkelt videóban. Ha a fólia szabadon áll, mindkét oldala egyforma hőmérsékletű lesz, le tud csapódni a pára rajta. Ha valamivel kontaktol, akkor a hidegebb oldalán csapódhat le a pára. Ez kb mindenre is igaz amúgy. Na most ha a hőszigeteléssel összeér, akkor az lesz a melegebb oldal, nuku páralecsapódás, csak a fóliát kell helyesen feltenni.
A videóban ugyan fólia és lemez viszonylat van, de a lényeg ugyanez.
Igen, csak ilyenkor jön az, hogy az elek félrenézése kerül napokig a középpontba, ami OFF.
Ahelyett, hogy a kérdést magát magyarázná már el valaki, mert tényleg kíváncsi vagyok. A kérdést pont te vetetted fel egyébként, carcass meg kontrázta egy megfoghatatlan kifejezéssel. Legalábbis én nem tudom értelmezni.
Nem volt hülye. Csak én nem centiztem volna ki a 7°-ot és az ellenlécet megdupláztam volna.
Elvileg át kellene szellőznie, de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
Ez nem az általad keresett kérdéssel foglalkozik, szimplán azzal hogy a 7 fokos tető mellett dupla ellenléc jó lett volna, kevés az 5cm ilyen kis dőlésszögnél. És a dőlésszögön is egy kicsit tupírozni felfelé.
Az 5cm a cserép alatti kiszellőztetett légrés magassága, nem csak a pára miatt hanem a nyári hűtő funkció miatt.
5cm valóban sovány, inkább 7.5cm a divat.
És nem az amatőr kivitelezés miatt hanem hogy megfelelő légáram kialakuljon. Egy laposabb tetőn pedig az is soványabb lesz ugyanolyan keresztmetszet esetén.
"de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
A páranyomás is egyfajta túlnyomás. Tehát elméletileg elég, ha annak a légrésnek van legalább egy kijárata, ahol a pára-túlnyomás "kifújhat" a külvilágba. A hivatalosan megkövetelt folyamatos léghuzat és az 5 centis légréteg vastagság valójában csak az amatőr kivitelezések miatti túlbiztosítás. Profi kivitelezésnél elméletileg elég lehet akár 2-5 mm légrés is (de az garantált legyen mindenütt).
Az a helyzet, hogy a hőszigetelés miatt egy kiegyenlített folyamat játszódik le. A hőszigetelés nélkül így a fólia hidegebbre hűl, mint a környező levegő és mivel ott nincs hőszigetelés, így a levegő páratartalma lecsapódik a fólián, aztán ha elég sok van belőle, folyik orrba-szájba.
Emlékeztem hogy volt téma a cellulóz roskadás, pont volt dolgom a padláson a napokban, így csináltam pár képet.
"A cellulóz hajlamos a roskadásra, ezért a cellulóz fújóknak meg van mondva, hogy függőleges+ferde üregekbe nagy testsűrűséggel kell nyomni (pl 60 kg/m3). https://www.passzivhaz-magazin.hu/wp-content/uploads/2010/02/isocell1.jpg Bezzeg vízszintes felületekre (födémek tetejére) a lehető legalacsonyabb testsűrűséggel szórják (10-15 kg/m3) így több anyag marad a következő házra ;)"
A sztori az alábbi volt:
a fogópárok közét szerettem 25cm vastagságban szerettem volna kifújni, ezt emberünk kicsit vastagabban fújta mivel alapból egy kicsit összeül az elején. Valóban olyan pihepuha mint a nyárfaszösz, nem nagyon bíztam benne hogy itt nem fog sokat összemenni. Olyan 30cm körüli vastagság adódott anno (25cm-t fizettem).
Most fel kellett mennem mert a tetőrérben válaszfalazunk, és vezetékeknek fúrogattam.
2020 március, fújás napja:
tegnap, 4 évvel később: ez a nézet nem jól adja vissza, de az a szelemen hasonlóan kilátszott, csak szösszel takarva volt. Ez az a hely ahol a leginkább "beesett" amúgy, azért fényképeztem le magamnak hogy majd megnézem pár év múlva ismét. Ott is bőven 25cm felett van még, gondolom ott lazább volt kicsit.
És a cellulózt kiszedve kézzel (visszarakás után ugyanolyan lett kb):
Még mindig 28-30 cm a vastagság, egy picit ment összébb de minimális: Baromi jó hogy utólag lehet így turkálni benne, és vissza is állítható.
Kézzel hiába nyomod össze, visszarugózik, szóval fizikailag sem lehetséges sűrűbbre fújni, nem szemétségből fújják ilyenre. És nyilván a levegő szigetel benne, tehát értelme sem sok lenne.
Szóval annyi a lényeg hogy a fújáskor valóban bele kell kalkulálni egy kis kezdeti összemenést (mondjuk a tekercses gyapotnál is van bőven ilyen vastagságban), utána viszotnt időtállónak tűnik.
A függőleges üregek olyan kemények mint egy felfújt labda, azok nyilván nem mozdultak sehova.
