Ez egy jó kezdeményezés, olvastam a 1945-ös egyházi halálozási anyakönyvet, tele van emberi tragédiákkal, sebesült német és magyar katonák halála, hadifoglyok kivégzése, máshol elesettek exhumálása és újratemetése.
"a vármegyei levéltárak átnézték az 1944 tavasza és 1950 közötti időszak halotti anyakönyveit az összes magyar településre vonatkozóan. 1950-ig még ugyanis feltüntették a halotti anyakönyvekben, ha valaki háborús sérülés következtében halt meg (a halottá nyilvánítást a bíróságok rendelték el az eltűnést követő 5 évvel). A mindenhonnan összegyűjtött adatok segítségével egy látványos interaktív adatbázis és adatvizualizáció készül, ahol térképen lehet majd látni, hogy egy településen milyen hadi események zajlottak, milyen alakulatok harcoltak egymással, továbbá látható lesz a katonai és a civil áldozatvállalás is. Még korántsem dolgoztak fel minden adatot, de már most 58 ezer feletti, túlnyomórészt civil áldozatot azonosítottak a szakemberek. A program ünnepélyes bemutatója ősszel várható."
Nem egészen találomra: öt csatolt keresztelésnél Albert Borbála, ötnél Kiss Borbála az anya. Előfordul, hogy aki februárban egyesítette a két Borbálát, már átlapozta a házassági és halotti anyakönyveket, és nem talált újraházasodást. (Sajnos csak megnyomta a gombot az első konzerv-érvelésen, és nem írt hozzá semmit, tehát nem tudhatjuk a gondolatmenetét.)
Jobban belenézve, az utolsó (1861-es) keresztelés hibásan van csatolva: más az apa, a lakhely, és a keresztszülő. A többinél mindig Német Istvánné a keresztanya, de ez az Albert Borbálák mellett mindig Pozderka Ilona, míg a Kiss Borbálák mellett mindig Krikus Katalin.
1833 Joannes, Joannes Nagy, Barbara Alber, inquilini, Helena Pozerka uxor Steph. Nemeth, TSzMikl 1835 Franciscus, Joannes Nagy, Barbara Albert, inq., Helena Pozderka uxor Steph. Német, TSzMikl 1838 Jósef, Nagy János, Albert Borbála, szolga, Pozderka Ilona Német Istvánné, TSzMikl 1839 István, Nagy János, Albert Borbála, szolga, Pozderka Ilona Német Istvánné, TSzMikl 1843 Krisztina, Nagy János, Albert Borbála, gyalog, Pozderka Ilona if. Német Istvánné, TörökSzMiklós
1846 Gellért, Nagy János, Kis Borbála, gyalog, Krikus Katalin Német Istvánné, Török Szent Miklós 1849 Péter, Nagy János, Kis Borbála, zsellér, Krikus Katalin Német Istvánné, Török Szent Miklós 1853 Agnes, Joannes Nagy, Barbara Kiss, inquilinus, Catharina Krikus uxor Stephani Németh, Törökszmiklós 1856 Elisabeth, Nagy Joannes, Kiss Barbara, pleb., Catharina Krikus uxor Stephani Németh colon., Törökszmiklós
1861 Barbara, Nagy Paulus, Kis Barbara, mercem, Kovács Ágnes uxor Csikós Gabrielis merce., Ürgehát (megjegyzés szerint az apa talán helyesen Tót).
Én helyedben lecsatolnám az 1861-es keresztelést, és esetleg írnák a felhasználónak, aki februárban egyesítette a két Borbálát: mi volt az érvelése, hogy ugyanazok? (A keresztelésekből elég tisztán úgy látszik, hogy két különböző asszonyról van szó.)
1829-ben Nagy János és Albert Borbála házasodtak Törökszentmiklóson a megadott napon (nov. 16), az RK templomban; a menyasszony apja Albert József. (Anyja nincs bejegyezve a házasságnál.) A profilhoz csatolt 1811-es keresztelés ezzel egyezik.
A csatolt keresztelések 1843-ig úgy látom, mind Albert Borbálát írnak, mig 1846-tól Kis Borbálát. Érdemes volna tehát átlapozni ezeket az éveket a halotti és házassági anyakönyvekben, mert valószinűbbnek tartom, hogy újraházasodás történt, mint hirtelen és megmagyarázatlan névcsere. Ezenkívül érdemes volna az összes keresztelést részletesen táblázatba írni: foglalkozás, házszám (ha van), keresztszülők -- előfordul, hogy két különböző Nagy Jánosról van szó.
Szisztok! Ezt hogyan lehetne értelmezni szerintetek? Most akkor Kiss vagy Albert? Egyáltalán ugyanaz a személy? Én eddig az anyakönyvekben Kissként láttam, viszont valaki átírta Albertre.
Erdélyben, Tenkén keresem az őseimet. 1895 október 1-től találtam állami anyakönyveket, az aki engem érdekel 1895-ben született, de október előtt. Az erdélyi geneologiai társaságnál Tenkén csak 1869-ig vannak egyházi anyakönyvek. Tudja -e valaki hol találom a kieső periódust?
Ebben 1896 augusztus 16-án kellett születnie Nagyatádon. De ezen dátummal nem találtam egyező születést. Viszont találtam egy két nappal későbbi születést az ő szüleivel:
Azt hiszem, sokkal gyorsabb átlapozni az anyakönyveket, mint kivárni, hogy valahol valaki indexelje őket. (Sőt, gyorsabb jelentkezni a MACSE-nél, hogy te legyél az a valaki.)
Köszönöm a segítséget, tényleg hasznosak ezek a források. Azonban a keresett települések sajnos itt sincsenek indexelve. Szóval marad a kivárás, hátha az AI meggyorsítja a folyamatot.
Vannak indexelve az FS-en magyar polgári halottak, de persze soha nem azok, amiket az ember éppen keres. :-/
A MACSE-n hasonló a helyzet: vannak Heves megyei halotti anyakönyvek indexelve, de a feldolgozottság közel sem teljes. Például Gyöngyösön úgy látom, 1898 és 1899 talán teljes, de 1897 és 1900 csak részleges, 1895-96 hiányzik, és 1901-1908 között évente egy-két halotti bejegyzés van, tehát azok az anyakönyvek nincsenek indexelve (csak utólagos anyakönyvezések vagy félreindexelések vannak az adatbázisban).
Érdemes még az OSZK gyászjelentéseiben keresni. Sok az átfedés az FS gyűjteményével, de az utóbbi nem kereshető, csak böngészhető. (De ABC-sorrendben lett filmezve, tehát részletektől függően néha ott könnyebb, mint az OSZK optikai karakter-felismerésen alapuló adatbázisában, például, amikor van egy hasonnevű temetkezési vállalat.)
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne hogy a halotti anyakönyvek megtalálhatóak valahol indexelve (akár fizetősen)? Familysearchen már évek óta várom hogy fent legyen, de úgy látom hogy még most se valósult meg. Nagy segítség lenne pár elakadásomban ha lehetne rendesen keresni a neveket.
Msot, hogy írod, nekem is volt ilyen tapasztalatom (is), hogy 1 éve keresővel megtalált személyt most nem talál meg.
A sokszor keresett településeim anyakönyvi linkjeit táblázatba szedtem, hogy ha kell, akkor minél gyorsabban megtaláljam (pl. EL szü 1875-1895 324-456.old. ...). Szép hosszú, 500 soros táblázatocska, de így időt spórolok, ha keresek valamit, másrészt rögzíteni tudom, ha egy kötet egy részét, vagy egészét átnyálaztam oldalanként (délkelet-MO, Csongrád, Csanád, Békés, Arad vm.).
Nemrég tapasztaltam, hogy egyik-másik link nem jó, illetve újabbra irányít. Ezekből kiszedték a kezdőlapot, a fejezetcímet, ha folytatásos a film, akkor az összekötő képkockákat (tehát mindent, ami nem anyakönyvi lap).
Az indexálással megnő az adatfájl mérete és máshogy tördelik, hogy ne legyen túl nagy a fájl?
De ahonnan eddig sem találtam adatot, ott (még) most sincs.
Amikor 2017-ben elkezdtem keresgélni, egy csomó találatom volt,amire ma egy sem jön össze. Az azóta frissített indexelésekkel kábé tönkretették a találati listát. Akkor is hülyeségek voltak az indexelésekben, mégis megtaláltam akit kerestem.
Én is találkozatm már ilyenekkel, általában akkor, ha valami miatt többször fotózták le az adott oldalt. Ilyenkor csak az egyikhez csatolták az indexálást, mert azonos a kettő.
Eddigi olvasataim alapján rosszul fókuszált, vagy más miatt homályos oldalak voltak kettőzve. Esetleg Pirike a kávészület után elfelejtette, hogy hol tart és visszalapozott egyet, de láttam félig áthajtott oldalt is, plusz megannyi ismeretlen ok.
Ha pl. egy százoldalas könyvből hiányzik egymás után húsz, annak gondolom más az oka. Itt hagyta abba az önkéntes indexáló, vagy olvashatatlan, esetleg bármi más.
Ilyenkor csak a kép átolvasása marad, nekem is volt már ehhez "szerencsém".
Hátránya az, hogy a kereső sem keres benne, mert indexálás (kigépelés) nélkül nincs miben (csak egy fotó a lap).
daiDoo: Nem nyilvános az email címe, ezért csak úgy, ha olvassa és válaszol. (Azt látszik, hogy a Wikipédián aktív, de nem tudom, hogy ott meg van-e adva valamilyen elérhetőségük.
-------------------
Nektek működik a romániai anyakönyvi adatbázis? Egy napja próbálom megnyitni a pdf fájlokat, sikertelenül. És kérnék egy kiolvasási segítséget is. A sírra az van írva, hogy: hősi halált haltak felett .... örökké. A kipontozott részre érdekelne, talán egy, de az is lehet, hogy két szó. Előre is köszönöm a segítséget.
Ilyen az élet, egyszer gyorsan megtalálok valamit, egyszer meg hónapok alatt sem. Pedig többször is átlapoztam az idevágó anyakönyvi oldalakat, még sem találtam a házasságot, pedig kb. 1,5 évre szűkítettem a keresési intervallumot.
De most, hogy mást kerestem, automatán rábukkantam. Így van ez, ha felületesen, vagy fáradtan keres az ember. Tehát meglett Gáspár József (GGYJ-DDT) és Baumann Kornélia házassága Eleken, valamint arra a kérdésemre is választ kaptam, hogy a korábban feltételezett Josef Kasper egyezik vele, mert a házassági bejegyzés alapján Világoson született és 1828-ban. Viszont ezek szerint a halálánál rosszul lett megadva a szentannai születés.
Mörfi is "besegít'", az oldalágakról megint (és mindig) több az infó, mint az apa Martin Kasper takácsról (GVLT-ZC)(ezért volt később több Márton és takács), ráadásul most az ő születését (és apai ági rokonait) nem találom 1791-ben Világoson.
Most az a dilemma, hogy egyszeri elírás, vagy kiejtett betűhasonulás a Kaspar-Kasper-Casper-Gáspár, vagy így keressem továbbra is. És ha földnélküli, ide-oda kóválygó mesterember, akkor vajon honnan jöhetett, vajon az apa Világosa is rossz bemondás?
Pár gyereke még most is smeretlen születésű számomra: Gáspár Anna GGYV-MMQ, Ószentanna 1854, Gáspár József GGYJ-P69 Almáskamarás 1858? De Gáspár Karolina (GGYJ-WSP) első házassági bejegyzésére írt 1857.02.19-i szentannai születését sem találom.
Szóval érdekes kirakó ez, sok türelem és logika kell hozzá. Sokat segítenek az elsőre jelentéktelen adatok, mint keresztszülők, fogalkozások, viszont az indexelés nagyon félre tud húzni.
Köszönöm! Sajnos ahogy látom, itt csak 1869-1880 közötti halotti anyakönyvek vannak, és máshol se találtam a kb 1850-1865 közöttieket, valószínűleg nincsenek meg :(
Az egyháziak Hosszúvíz alatt vannak (https://www.familysearch.org/hu/search/catalog/382860). Az alaposan lebutított kereső helységre keresve Mesztegnyőként egyáltalán nem találja, de kulcsszóra keresve hajlandó volt felköpni.
Azt tudjátok esetleg, hogy Familysearch-ön (vagy bárhol máshol akár) hol találhatóak a római katolikus Mesztegnyő halotti anyakönyvek 1850-1865 közötti időszakban?
(más észrevette esetleg, hogy mostanában church catalog-okat alig akar kidobni keresésre a Familyearch? Vagy lehet csak nálam van valami hiba, de mostanában valahogy 1895 előtti katalógusokat nem dob ki a kereső..)
Régóta olvasom a fórumot, csendes megfigyelőként. Felbuzdulva az itt olvasottakon elkezdtem én is kutatni a felmenőket. Először néztem cégeket, akik készítenek fákat, de elég
horribilis árakat mondtak be, úgyhogy gondoltam megcsinálom én magam, viszont egy ponton az istenért sem tudtam tovább jutni... Annyit idegeskedtem rajta, hogy asszonypajtás kutatott picit a neten
és talált egy Instagram fiókot (hosok_kozott), beszélt velük és kiderült, hogy nem csak komplett fákat csinálnak, hanem célzottan 1 személy megkeresését is vállalják. Két rokont kutattattam fel velük,
tök gyorsan dolgoznak és normális áron. Azóta megint sínen vagyok, szóval az egyik legjobb befektetésem volt. Bocsi, hogy itt reklámozom őket, viszont nekem tényleg hatalmas segítséget nyújtottak és hátha más is egy utolsó mentsvárként hozzájuk tud fordulni.
Azért Ti is hatalmas köszönetet érdemeltek, nem egyszer terelt itt jó irányba egy-egy komment. Így tovább srácok, mindenkinek rokonokban gazdag kutatást kívánok :)
A nyirbátori családról nem tudok semmit, de tapasztalatom szerint az ilyen öröklődővé vált ragadványnév leggyakrabban valamelyik feleségnek a családneve.
Nekem a déd-nagyanyám volt Vonza Erzsébet Nyírbátorban. Az Ő felmenői közt találtam rá egy bizonyos Vonza Sándorra aki volt Vonza Ferentzi Sándor néven is, és Ferentzi Sándor néven is említve. Mi volt az Ő eredeti neve? Vagy tévúton járok?
Nekem déd-nagyanyám volt Vonza Nyírbátorban. Az Ő felmenőinél nem tudtam rájönni, hogy lett a Vonzából Ferentzi Vonza, vagy a Ferentzi név volt hamarabb és abból lett Vonza? Mi lehet ez a névkapcsolódás? Konkrétan Vonza Ferentzi Sándornál jött elő ez. Nagyon megköszönném ha megírnád!
Itt látszik, hogy Veszelka bányász volt, érdemes ezen a vonalon keresni, valószínű, hogy a lányuk is bányászhoz ment feleségül először.
Az anya nevéhez beírod Veszelka Mária nevét, és a megjelenő apa neveivel keresni gyerekeket 1890-1913 között, a feltételezett első házasságkötés idejétől, különösen a bányásztelepüléseken. Ha minden feltétel adott, akkor azon a településen keresni a házasságot. Így találtam meg a másik Schmidt Charitas házasságát is. Érdemes a magyar bányásztelepüléseket is megnézni, lehet, hogy áttelepültek, mivel lányuk már Magyarországon ment férjhez másodszor.
Megtaláltam Veszelka Mária születésijét Pjergben. A megjegyzésben az szerepel, hogy kivonatot adtak róla 1890.07.19-én. Feltételezem, akkor ment először férjhez, de ezek szerint nem Pjergben. Nem találtam nyomát az esküvőnek. Abból kiderülne talán, hogy Charitas élt-e még akkor. János fiúk halottijában az anya neve Ágnes, de biztos, hogy ó az.
A másik Charitas férje, Elias Veisz 1898-ban halt mdg Felső-Stubnyán, nem özvegyként volt említve, gondolom Charitas utána halt meg. 1901-ig nem szerepel a halottak között. 1905-ig van halotti anyakönyv, végignézem.
Nagyszerű találat ! Nem is tudom, hogy bukkantál rá. Találtam egy Janos nevű fiút ettől a házaspártól 1855-bol, aki par naposan meghalt. Érdekes módon ő volt az elso gyerekük, 10 évvel az esküvő után.
Ilyenkor meg szoktam nézni, mindkettőjük férjhez ment-e, és mi van a másik házasságánál bejegyezve, valamint azt, meghalt-e valamelyikük gyerekkorában, ha igen, kinek volt a lánya, mivel az apák keresztneve eltérő.
Georgius Sztraka LDNT-S9J Felső-Stubnyai lakos felesége Charitas Schmidt volt akit 1840.november 8-án vett el. A házasságnal szülők neve nem szerepel, se házszám, csak a házasfelek életkora.
Két Charitas Schmidt johet szóba, az egyikük 1821. október 22-én született (LDVB-VMR), a másik, akit a családfához csatoltam, 1822. január 2-án (LDNT-S9K).
Jól tettem ? El lehet ezt dönteni valahogy, melyikük lehet ?
Szeretnék segítséget kérni azoktól akiknek van hozzáférése az online felülethez. Érdekelne, hogy a mezőhegyesi Verbovszi/y családról milyen információk vannak fenn. Előre is köszönöm a segítséget.
Igen, végülis az a lényeg, hogy a már fekvutt adatok ne vesszenek el. Uj információt itt nem nagyon találtam, uj talalatkent is leginkább azt dobja fel, amit én magam vittem fel a familysearchre. Ha nem vész el minden, akkor jó.
tudtommal, továbbra is elérhető, és ha túllépted az ingyenes családfa méretet, akkor már nem bővítheted.
Ne várdd meg a végét, kezdjed lemondani, automatikusan fog árengedményt adni, ha mégis továbbmész, és lemondod, akkor se mondd le azonnal, várhatóan kapsz angol hívást, ahol kiharcolhatsz még több kedvezményt.
Persze csk akkor ha fenn akarod tartani az előfizetést...
A MyHeritage-dzsel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Teljes előfizetésem van, március 2-án járt le, még 3 napom van aktualizálni a kártya adatokat.. Ha nem ujitom meg, törlődik a fiókom ? Vagy csak korlátozottan férek hozzá ?
Szabolcs vármegye, ahonnan részben származom, vallásilag meglehetőség heterogén vidék. Igen, rendszeresen előfordult az általad vizsgált időszakban, hogy az esküvői tanúk nem a férj vagy a feleség felekezetéhez tartoztak.
Egy elméleti kérdésem lenne: lehetnek-e egy teljesen római katolikus párnak református esküvői tanúik? 1891-es római katolikus esküvő Somogy megyében. A menyasszony és a vőlegény felmenői is (ismereteim szerint) 100% katolikusak és nem is csak magyar eredetűek. Tehát nem volt közöttük átkeresztelkedés.
nem tudom, hogy van-e elég pénzük, ránézve a pénzügyekre, a 23andme nagyobbnak tűnik, tehát kérdés, hogy lenne-e elég pénzük megvenni.
Egyébként nem biztos, hogy megéri nekik, mert elég passzív közösség, nincs havi díj, nincs igazán családfa szolgáltatás, lényegében egyszeri tranzakció a DNS vizsg, majd esetleg egy másik a health csomag, és ennyi. Myheritage többet nyújt, és nem csak saját pénzből, hanem user inputból (családfák), amiért érdemes előfizetni is...
a pánik abból jön, hogy csődvédelem alá kellett, hogy meneküljön, és emiatt nem lehetek biztos benne, hogy aki megveszi annak elő tudnak-e írni feltételeket, amivel jól érezném magam. Egyébként nekem nem volt Ancestry DNS mintám, akkor ez nem érdekelt, de ahogy látom ez normális vétel volt, nem pánik felvásárlás, tehát talán várható, hogy a a DNS-ek "biztonságban" vannak...
Az Ancestry-t 2020-ban felvásárolta a Blackstone Group, érdekes, hogy akkor nem volt ekkora pánik. Igaz, sok embernek ez csak tavaly esett le, mikor a 4 éves hírt elkezdték újrapörgetni.
Amúgy teljességgel lehetséges, hogy valamely másik cég megveszi őket, mint pl az említett Ancestry, a MyHeritage vagy a FamilyTreeDNA. Ez utóbbi két cég ugyanazt az Illumina chip-et használja mint a 23andMe, így a teszt folyamatok/eredmények akár még kompatibilisek is lehetnének.
Az 1901-es abonyi halotti anyakönyvből kimaradt 20 oldal (köztük az egyik ősapám bejegyzése), írtam nekik, de attól tartok, ha már BAZ vármegyében tartanak, nem is fog felkerülni.
A kérdés az, milyen hatással lesz ez a projekt a Familysearchre feltöltött anyakönyvekre. Néhány hónappal ezelőtt volt egy cikk az MNL oldalán, ahol a mormon digitalizálással szemben erős kritikákat fogalmaztak meg pl.:
„Emellett van egy sor tisztázandó kérdés is a korábban az USA-ba kivitt anyakönyvi anyagok kapcsán, többek között az, hogy a FamilySearch milyen módon publikálja ki azokat az internetre. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetése aggályosnak tartja, hogy a magyarországi állami anyakönyvek az Európában érvényes, a személyes adatokra vonatkozó jogok figyelmen kívül hagyásával, ellenőrzés nélkül kerülnek fel a FamilySearch honlapjára.”
„A magyar levéltáros delegáció ígéretet kapott arra, hogy erről a jövőben egyeztetni, tárgyalni fognak, az amerikai fél kifejezésre juttatta, hogy a jogszabályok betartásában érdekeltek.”
Tehát meg van arra az esély, hogy azok az anyakönyvek, amelyek 110-86-30 éven belülre kerülnek, a Familysearchön le lesznek lakatolva. És mivel a mormon oldal eddig csak filmekben volt képes gondolkodni, nem kizárt, hogy védettség alá nem eső anyakönyvek is erre a sorsra jutnak, de ne legyen igazam.
Sajnálatos, hogy az AdabázisokOnline még mindig csak magyar nyelven érhető el, pedig az anyakönyvek miatt meg fog emelkedni a magyarul nem beszélők száma, és ha már index is lesz, gondot okozhat nekik.
"A mostani, Pest vármegye állami anyakönyvi másodpéldányait -~- áprilistól decemberig digitalizálták"
"Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye anyakönyveit már elkezdték digitalizálni, és hamarosan a korábban mikrofilmezett anyagok digitális változatait is feltöltik."
"(itt le lehet tölteni, ami jó, de vannak oldalak, ahol ez nem egyszerű)"
Eeegen, ezt ismerem... De mindig próbálkozom. :D
Az eddigi megoldásom a két HD monitorra kiterjesztett ablak volt,amiről képernyőmentéssel elég nagy képet lehetett leszedni. De pont efféle megoldásra vágytam,csak fogalmam se volt, hogy ilyen van és hol van.
Egy új ablakban megnyitja a képfájlt, és azt ott a jobb gombra kattintva, majd a pop-up menüből a mentést választva le is tudod menteni (kép mentése más néven menüpont).
egy megoldás: Firefoxban a More Tools - Responsive Designban beállítottam a 3000x3000 méretet, a scroll baron beállítottam mely részét akarom a képnek nézni, majd a jobb nyillal lehet lapozni, tökéletes :))
de a legjobb, ha veszel egy nagyobb monitort, és akkor nem kell zoomolnod :)
Kérdés: a lapozásnál van valami trükk, amivel rávehetem az MNL képnézőjét, hogy hagyja már békén a nagyítást? Bármit csinálok, visszamegy az "eredeti méret"-re, ami ugyanaz, mint a "képernyőhöz igazít", és teljesen olvashatatlanul kicsi.
(Ettől függetlenül én is nagyon szépen köszönöm prellegnek a linket! Egy dédnagynénimlálát Gödöllőn és keresztanyám nagyszüleinek házasságát Monoron már meg is találtam.)
kardio1: Ez még csak Pest vármegye. (Csak tipp, de szerintem a Fejér vármegyei anyakönyvek közül azokat, amiket már a mormonokkal együtt digitalizáltak, nem fogják újra szkennelni, hanem a már meglévőket használják fel, és majd ezekhez is rendelik az elkészült indexeket.)
Sajnos nem teljesen tudom kiolvasni hogy az alábbi házassági anyakönyvben mi szerepel Gregus Mátyás neve alatt. Szűts Zsuzsannánál ha jól látom azt írják hogy Kőrösi lány.
Továbbá az is érdekes, hogy nem írták be Gregus Mátyás életkorát.
Szóval a másik elakadt ágam a Gáspár vezetéknevű család Elek és környékéről.
Ahhoz képest, hogy Gáspár József takács (GGYJ-DDT) feleségének (Baumann Kornélia GGYJ-33H) ágát szépen sikerült felgöngyölnöm, a házasságukat nem találom a környéken (Elek, Almáskamarás, Szentanna).
Kornélia 1849.03.23-án testvére (Ilona G1FY-QX1) gyerekének születésekor hajadonnak van írva, az első saját gyereke pedig 1851.10.08-án született Eleken. Nincs közötte sok idő, de legalább nem is találom a házasságát a környéken sem.
A férje Gáspár József halálozási anyakönyvi lapján szentannai (Arad vm.) és kb. 1828-as születésű. Sajnos a szentannai és ószentannai anyakönyvek filmjeinek egy része kiégett, más része pedig duplikálva van.
A Gáspár gyerekeket több helyen is írták Kaspar, vagy Caspar vezetéknévvel is, így szemezek egy találattal, ami ugyan nem messze Szentannától, Világosból van, de Martin Kasper takács az apa (GVLT-ZCM) és gyereke József 1828.03.05-én született.
Vajon csak szép elírás a Kasper, Casper, Gáspár 80-90%-ig német (sváb) környezetben, vagy ez két különböző család lehetett? Gáspárt nem találtam hasonló paraméterekkel, de a Kasper család további tagjait sem.
Összefoglalva, Gáspár Józsefnél (GGYJ-DDT) hiányzik a születés és az esküvő dátuma, valamint Gáspár Anna (GGYV-MMQ, házasságánál Kasper), Gáspár Karolina (GGYJ-WSP) és Gáspár József takács (GGYJ-P69) születési dátuma is. Utóbbit Almáskamarásinak írták valahol, de ott sincs. A család folalkozása miatt nem volt földhöz között, így ahogy kikutattam, a gyerekek több helyen születtek.
Ezen kívül Gáspár József gyerekei József, Márton és Balázs is takács volt a bejegyzések szerint, így a gyerekek örökölték a szakmát és a szerszámokat is.
Vajon ekkor a fentebb említett Martin Kasper takács (GVLT-ZC) is lehet akár családtag némi "névfejlődés" árán?
Mit gpndoltok erről?
+1: Ráadásul Kornélia testvére Baumann Albert (G1BV-B3C) is takács volt, ő is Eleken házasodott élt és halt meg.
Eddig nem találtam még adatot arra, hogy a Jegenyi-ből hogyan lettt Hulánszky, valamint ez egy személyre volt érvényes, vagy esetleg nálam is.
Jegenyi Rozália volt Hulánszky néven is ismert egy megjegyzés szerint, illetve fordítve, mert az apja Jegenyi Márton (LWXJ-MYY) volt.
A keresztelési lapokon megnéztem, hogy hogy hívták az anyát és kik voltak a keresztszülők, hátha egyértelműen szét tudom szedni két különböző családra, de nem.
Így ez sem segített, hogy az általam keresett Puskás Antal (GP3G-QB7)+Hulánszky Ilona 20 éves gyerek nélküli űrjét betöltsem.
CS= Csany(telek), CSO= Csongrád. de akörnyéken más ekkor létező helyen sem találtam meg nyomukat.
Már oldalakat dolgozam más családok összepárosításánál (nem sajnálom), csak az enyémeiknél nem jutok előre.
A kép nem elérhető. Az indexelési hozzáférés más, mint a nyilvános.
Az 5223199-es film második részében (item) 1950-ig terjedő református házasságok találhatók Nemeskosztolányból, ami jóval a szlovák törvény által védett időszakba esik, ezért a film nem nyilvános, vagyis nem nézhető interneten. Állítólag dolgoznak a filmek (képcsoportok) részleges közzétételén, de eddig még nem találkoztam ennek eredményével.
18 idem baptizavi infantem Stephanum natam e’[x] parentibus Gregorio Tősér Helena Kurucz
Patrini Thomas Szepesi et Eisab[etha] Szijártó
A másik oldalon többször is ilyen furcsán hajlítva írta a K betűt a Kovács (Joanna et Dorothea Kovács, szeptember 19.) és Michael Kóczián (szeptember 30.) neveknél.
A másodikkal kapcsolatban: mivel natum, nem natam, így fiú.
A bejegyzésekben írt keresztszülőkkel kapcsolatban: az elsőnél igen, Szijártó Erzsébet, a másodiknál Mészáros István és Borbála Ágnes (nem keresztnév, mert azt latinra Barbaraként írták volna át).
keresztszülők: Szepesi Tamás és Szijártó? Ezsébet?
illetve ugyanezen a linken csak a másik oldalon szeptember 9-én: Andrea vagy Andreas? Vagyis fiú vagy leány? Volt ekkor már Andrea(lány név egyáltalán)?
Itt a keresztszülők neveiben is van kérdésem: xy István, és Ágnes Borbála?
Kedves Oblas ! Sajnos az anyakönyvi bejegyzés számomra olvashatatlan ( Faitl István -N.Katalin1744 ) és a halotti anyakönyveket sem tudom hol kell keresni.
"Himesháza a török időkben elnéptelenedett, majd 1721-től kezdődött a pécsi püspök birtokát képező falu újratelepítése. Az új lakosok Németországból, a fuldai apátság falvaiból kerültek ide, s a falut a mai helyén építették fel."
Van egy *Faitl István - N. Katalin szülőpár 1744-ből (egy ikerpár szülei), esetleg ők lehetnek a legkorábbi ősők, de végig kellen nyálaznod a halotti anyakönyveket is.
Némedi László nagyszerű találata után házassági anyaköynveket nézegetek, P.A.+H.I. született 1767 és 1771, első gyerekük Antal Pál 1790.01.21-i születésű, gondoltam nem lesz nehéz megtalálni a fiatal házasokat.
Meg is lett egy, mégpedig Puskás Antal (G1L9-WX3) + Jegenyi Ilona 1789.02.21-én Csanyteleken, a megadott kor is stimmelhet.
Ráadásul az egyik tanú Huszka, aki később fel is tűnik a családnál tartós keresztszülőként (ettől függetlenül tudom, hogy további bizonyítékig csak erős névegyezés a Huszka).
Más, például Puskás Antal (GP3G-QB7)+Hulánszky Ilona házasság nincs a lehetséges időtartományban.
Közel 1500 soros (valós+tipp+csatlakozó nevek) táblázatom összetákolása után most már nem szeretném nem megtalálni az összefüggéseket.
Ezer köszönet a két találatért, Csanynál eddig csak 1805-10 és 1855-1890 között lapoztam végig a halotti anyakönyvet, még pont azt nem, ahol TE megtaláltad.
Továbbra is fejtörést okoz a Hulánszky / Jegenyi nevek keveredése.
Például itt van Szemerédi Antal (G15L-TRV) és családja, ahol is a született gyerekeknél - sorban - előbb Jegenyi Ilona (1793, 94, 1803, 04), majd Jegenyi Julianna (1806, 08). Utána Jegenyi Ilona+Puskás Antal (1811), majd a következő, a keresett Hulánszky Ilona+Puskás Antal (1813), majd befejezőleg ismét Jegenyi Ilona+Puskás Antal (1816) a keresztszülő.
Vagy tényleg nevet váltott (de vissza is, mert ez fura?), vagy erős rokonságban, ismertségben lehettek.
Ha a két Puskás Antal valamilyen szinten testvér, akkor az azonos Antal név miatt legkorábban a nagyapjuk lehetett közös.
De akkor mág ott van, a másik 3-4 Puskás Antal a környékről, ami sima névegyezés is lehet.
Érdekességként Újkígyósi településtörténetben olvastam, hogy a betelepülők között volt Csanyról többek között Hulánszky nevű család is, ez engem nem érint, csak validálja a nevet.
Köszönöm a tippet! Megnéztem az Ároktői anyakönyveket, mivel le vannak indexelve, de egy gyors keresés során egyetlen Derzsényi nevű személyt sem találtam. Szerinted ennek ellenére érdemes lenne manuálisan is átnézni az anyakönyveket, vagy ez azt jelenti, hogy inkább egy másik településen kellene keresnem?
valószínűleg nincs Jegenyi a házasságiaknál. Tényleg valószínű, hogy a két név ugyanaz. Névváltozás lehetséges, bár elég érdekes felnőttként. Vagy tényleg két személy (félrelépés, majd visszatér a feleséghez?)
Elakadtam a Derzsényi felmenőim kutatásában. Derzsényi Mátyás 1802-ben született Tiszabábolnán, szülei Pélyi Erzsébet és Derzsényi Mihály voltak. Azonban a Tiszabábolnai anyakönyvek a FamilySearch-en csak 1788-ig érhetők el, így nem találom a szüleik adatait.
Van valakinek ötlete, hogyan tudnék továbbjutni a kutatásban? Hol találhatók esetleg további anyakönyvek, vagy milyen egyéb források segíthetnek?
egy családnév nem biztos, hogy azonosít egy családot.
A Némedi névvel sokat találkoztam, sőt még ugyanazon a településen is, más időszakban, de nem találtam kutatható időn belül rokonságot velük (esetleg nem is voltak soha rokonok).
A konkrét családodat ki tudod kutatni, és annak az eredetéről tudsz valamit majd mondani, de a Derzsényinek nem hiszem, hogy csak egy család lenne a (kutathatósági időn belül) az eredete...
Eddig szépen lassan nevelgettem a családfámat, kezdetben az ismert adatok, majd később a logika, eddig legvégül pedig az ágyúval verébre módszerrel. Utóbbin azt értem, hogy egy-egy érintett település anyakönyveit laponként végignéztem, az ígéretesnek tűnő rekordokat kijegyzetelgettem és így keresem a további ősöket. Sokat úgy találtam meg, hogy a keresztszülőket és házassági tanúkat is feljegyezve jutottam logika alapján előrébb.
Most jött el az elakadás ideje. Keresési területem Csanytelek és környéke, Puskás és Hulánszky család.
A legrégebbi találatom Puskás Antal (GP3G-QB7) és Hulánszky Ilona (LWXJ-ZT8), de őróluk már nem tudok a nevükön kívül semmit. Dohánykertész család, akik sok más családdal együtt 1841-1843 körül a ma Békés megyei Dombiratosra telepedtek át (meg később még egy turnus, plusz továbbiak a környező településekre, de legalább Heves megyéből is).
Egy "verébre ágyúzás" során leltem rá Jegenyi Rozáliára (G8QG-4JV), ahol is gondolkodásra késztetett azon tény, hogy Hulánszky néven is ismert volt. Vajon ez érvényes lehet az más érintettre is?
Érdekes, hogy Puskás Antal (G1L9-2Z4)+Jegenyi Erzsébet, Puskás Antal (LWXJ-MT1)+Jegenyi Ilona, Puskás Antal (G1L9-CTN)+Jegenyi Julianna mind-mind valós pár gyermekeik születési bejegyzései alapján.
Mások oldalán talált születések keresztszüleinek P+J és P+H is fel van tüntetve egy-egy gyereknél.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az alábbi házaspárokból Jegenyi és Hulánszky vezetéknevű társakat is találtam:
Szepesi Imre + Jegenyi Rozália is és Hulánszky Rozália is találat (itt írták az egyezést)
Puskás Antal + Jegenyi / Hulánszky Ilona
Hansky Katalin + Jegenyi / Hulánszky Márton
Szénási Klára + Jegenyi / Hulánszky István
Ekkora véletlenbe futottam volna bele, vagy esetleg tényleg van valami alapja annak a képletnek, hogy Jegenyi = Hulánszky? És ez érvényes lehet az alábbi esetben is?
Puskás Antalnak (GP3G-QB7) és Hulánszky Ilonának 1790+1792 + 1812+1813-ban születtek gyermekei, gyanúsan üres az 1792-1812 közötti húsz év. Ide beillene ugyan a Puskás Antal (LWXJ-MT1)+Jegenyi Ilona 1796+1799+1801+1804+1805 születésű gyerekeivel, HA a Jegenyi = Hulánszky. Találomra, érzésre, vagy azért, mert jól néz ki, viszont nem csatolnék bárkit is a családfához, mert ez nem játék.
Másik "gyanús eset, hogy Puskás Ferencnek (GPMZ-GY3) csak egy fia volt, miközben térbe és időben is megszokott volt a 6-10 gyerek.
Köszönettel veszek minden észrevételt, vagy ötletet a kibogozáshoz.
A Derzsényi család eredetét kutatom, és kíváncsi lennék, hogy más is foglalkozik-e ezzel a családnévvel. Tudomásom szerint a család története régre nyúlik vissza, de szeretném pontosabban megérteni a származását.
Ha van bárkinek információja, régi iratai, családfája, vagy akár csak egy irány, amerre érdemes keresgélni, nagyon hálás lennék érte!
Ami érdekes benne, az, hogy 22 millió oldalról beszélnek, a Familysearch-re pedig 5,8 millió kép van feltöltve a magyar állami anyakönyvekhez. Amikor tartottak egy konferenciát, akkor Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyék, valamint Budapest anyakönyvei még nem voltak a feldolgozandó anyakönyvek közt. Tehát, remélhetőleg nem csak a Pest vármegyei anyakönyveket digitalizálják, hanem a még hiányzó anyakönyveket is a többi vármegyéből. (Feltételezem nem kutatható anyakönyvek is digitalizálva lesznek csak nem tudunk majd hozzájuk férni).
A projekt várható befejezésének ideje („sok éves feladat”) miatt remélem, hogy nem egyszerre kerül fel minden, hanem több részletben.
A Familysearchre feltöltött anyakönyvek sorsáról még nem tudni sok mindent, talán nem sietik majd letörölni, vagy „lakatolni” a védelmi idő alá eső anyakönyveket.
Minőségben elvileg jobb lesz, mint a Familysearch indexének az a része, amit nem önkéntesek készítettek, mert a Familysearchnél vannak durva hibák, de majd kiderül. (Elvileg, ha lesz hiba a levéltár által készített indexben azt e-mailen lehet jelezni, és javítják, talán igaz is lesz, nem úgy mint eddig.) Az automatikus családfaépítéssel szemben nekem vannak fenntartásaim. Hiba lenne Ügyfélkapun keresztül elérhetővé tenni, egyrészt, mert nemcsak Magyarországról vennék igénybe ezt a szolgáltatást, másrészt, mert a családfakutatás még mindig inkább az idősek hobbija, és az Ügyfélkapu+-szal vagy a DÁP-pal nem biztos, hogy mindegyik boldogulna.
Örülnék, ha az egyházakkal is lenne valamilyen szintű együttműködés, mert elég valószínűtlen, hogy az 1980 utáni polgári halotti anyakönyvi első példányok a következő években digitalizálva lesznek, az egyházakat (kivéve a reformátust) könnyebb lenne meggyőzni, mint az anyakönyvi hivatalokat.
Az, hogy 2-300 évre visszamenőleg megismerd a családfádat, nagyon kevés:(((( Engem az a Pikaja, előgerinchúros hal érdekelne, aminek utódja lehetek:DDDDD Persze mehetnék még hátrébb, de lehet, hogy pánspermia révén lettünk azok, akik??????
A legöregebb gyermek születésétől visszafele kell haladni. Elsősorban - ha tudott - a menyasszony születési helyén, ha eredménytelen a vőlegény származási helyén, egyéb felmerülő helyeken.
Babarcot kb. 1909. augusztusig Lánycsókon (Lancsuk) anyakönyvezték, utána a saját kerületben 1921-ig.
Köszönöm a segítségeteket Megtaláltam a Himesházi Petrus Fay és Éva házasságából született 8 gyereket az első 1793-1806.-ig de megint nem tudom hogyan kell keresni a házassági adatokat.
Erre nem tudok rá jönni.
A Babarci anyakönyveket hol találom születés és házasság és halálozás érdekelne 1921.-ig is jó lenne
A fiúk Fáy Alajos 1920.áprilisban hunyt el. A kisnyárádiak polgári anyakönyvezése Lánycsókon történt, a fiúk bejegyzésénél még élőként szerepelnek. A bejelentő Fáy János, valószínűleg az apja.
Mint az egész megyében, itt is 1921-ig vannak bejegyzések, addig nem szerepelnek a halottak között.
A szülők nincsennek feltüntetve, csak a tanúk (Hai Ferenc és And. (sic!) Péter). A vőlegény 20 éves, ezek alapján szerintem azonos az 1806. július 9-én született Fáy Antallal, akinek szülei Fáy [János] Péter és [Hack] Éva.
Sziasztok! Veszprém megyei Ganna házassági anyakönyveit keresném 1886 után. (Egészen pontosan az első dátum 1888 körüli.) Sajnos 1886 az utolsó dátum amit a Gannánál találtam a Veszprém Megyei Levéltár oldalán és az FS-en is. Esetleg valaki meg tudná mondani, hogy mely településnél keressem az ezt követő dátumokat?
Az ELP oldala nem nyílik meg nekem, és vhol olvastam, hogy most vmiért csak belföldön nyitható meg (informatikai probléma). Jövő héten megyek Magyarországra, csak gobdoltam, előrébb lennék, ha már előtte elintézném a formaságokat és kikérném a dokumentumokért.
kardio1: Lehet, hogy félreértelek, de szerintem az EPL-n ugyanaz érhető el külföldről, mint Magyarországról. Egyrészt vannak benne adatbázisok, aminek egy jelentős része elérhető a Hungaricanan, néhány kivételtől eltekintve (Pálmay gyűjtemény megmaradt iratainak digitalizált változata ide került fel valamiért), másrészt különböző levéltárak (MNL tagintézményei, BFL, egyházi levéltárak stb.) fondjegyzékei. Ezen a rendszeren keresztül be tudsz iratkozni a levéltárakba és ki tudsz kérni iratokat a raktárból, kutatásra. Én még az EPL előtt jártam levéltárakba, szóval a rendszerrel nem vagyok teljesen tisztában. Gondolom V. kerületi anyakönyvi bejegyzés érdekel. Nem hiszem, hogy a BFL vállalná a kutatást, mert a honlapjukon direkt írják, nem kutatnak anyakönyvekben. https://bparchiv.hu/szolgaltatasok/fizetett-kutatas/ Szóval marad a rokon vagy ismerős, olyan, aki vállalja a kutatást.
golivia: Én sem találtam nyomukat, de ha jól látom Erzsébetről is csak annyit tudni, hogy 1906-ban született, a teljes születési idő és hely nem ismert. Ha még nem próbáltad, a Pécsi Egyházmegye digitalizálta az anyakönyveit, és ezek elérhetőek online (fizetős). Talán Fáy János és Bősz Anna (megh. 1911-1924. között) halotti bejegyzéséből több minden kiderül. Ha Anna és Erzsébet nem voltak hajadonok haláluk idején, a házassági bejegyzések is előrébb vihetnek.
Keresem Déd szüleim Fay Antal és Wermithweis Anna Himesházai lakosok( házzaság kötésük 1902 02 04.-én volt .) Fay Anna nevű lányukat, Erzsébet nevű lányuk 1906 ban született
Viszont továbbra sem találom Fay Antal szüleinek ( Fay János Bosz (Bősz) Annával kötött házassági adatait 8 gyereküket megtaláltam az első gyerek 1872 02 11.-én született
Ennek hiányában nem tudok tovább menni a kutatásban Ők Babarcon laktak később Kisnyárádon .
Annyi újdonság van, hogy 2024. szeptembere óta a Déli Evangélikus egyházkerület digitalizált anyakönyvei már kutathatóak, de egyelőre csak az Evangélikus Országos Levéltár Üllői úti épületében, Budapesten.
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény Őskereső alkalmazását – amely külső tárhelyen volt elhelyezve – egy zsaroló hacker-támadás érte, váltságdíjat természetesen nem fizetünk.
Emiatt a 2024/25-re tervezett Őskereső 2.0 alkalmazás előkészítését fel kellett gyorsítani. Belső tárhelyre kerül majd, az eddigitől eltérő informatikai rendszerben. Ennek előkészítésén az informatikai munkacsoport és külső szakértők fáradoznak, a biztonságos tesztüzem és az adatok feltöltése után a rendszer újra nyilvánosan hozzáférhető lesz.
Az adatvédelmi szabályok szerint kutatható anyagok az érintett gyülekezetekben, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár vármegyei levéltárakban természetesen folyamatosan hozzáférhetőek.
A befizetések értelemszerűen meghosszabbodnak majd, erről az érvényesen regisztrált felhasználókat tájékoztattuk.
Szia, Dani leszármazott vagyok. :) Dani János- Ferencz Sára Mária ágán. Családfakutatásom eddigi eredménye Dani ősszülőkig jutottam. Anyakönyvi kivonatokat stb. gyűjtöttem. Amennyiben szeretnél információt, szívesen adok.
Unghy és a Vajzer erdőtarcsai nemes családok.Unghy engem is érint több ágon.Akiket írtál nincsenek a fámon.Az Unghyak népes, több ágra szakadt család volt.Kállói anyakönyvekben megtalálod őket.
Viszont a 1719-1739 időszak nincs fent a FS-ön.2013-ban találtuk meg a kállói plébánián amikor ott kutattam(amikor még nem volt FS:-).A váci egyházmegyei levéltár oldalán fent van(fizetős) Nagy segítség még a 1779 Status animarum(lélekösszeírás), szintén a váciak oldalán.
Sziasztok! A mai magyarország megyéihez tartozó Acta nobilium commitatum iratok jó része elérhető az FS-en (https://shorturl.at/sMVik), de a határon túliakat nem találom. Különösen a Pozsony megyei érdekelne. Tudja valaki, hogy lehet ezekhez hozzáférni?
Az egyetlen nyom, amit találtam, a nyitrai levétárba vezet. Tudja esetleg valaki, hogy lehet-e ott keresgélni, és hogyan?
Nemességvizsgálati iratok 1. Acta comitatuum Pozsony vármegye, Documenta 706. a B1105 mikroflmen; MV SR – ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, fasc. VII, No. 474.
Kaptam választ a Familysearch supporttól: Az V. kerületi 1904. II. félévi születési anyakönyvek nem kerültek digitalizálásra. Levéltárban javasolták megnézni. Ez a Fővárosi ́ Levéltárat jelenti ez esetben ?
Ott engem érdeklő válási közjegyzői irat is van 1936-bol a Hungaricana szerint. Ez utobbit én mar kikérhetem, ha nem közvetlen felmenőm az illető ?
Köszönöm ! Az mindenesetre érdekes, hogy az V. kerületi Anyakönyvi Hivatal nem találta meg. Szerintem ott kéne lennie. A Visegrádi utcaban lakó szülők gyereke meg születik dec. 22-én, 4 nappal később a Bazilikában mrgkeresztelik. Szerintem életszerűtlen, hogy más kerületben jegyezték volna be.
Tanácsot szeretnék kerni tőletek. Továbbra is Kovaltsik Margit (GJ1L-Z63) születési anyakönyvi bejegyzését keresem. 1904.12.22-én született Budapesten. A halálozásin VI. kerület szerepelt. Az ottani anyakönyvi hivatal nem találta.Időközben az egyházi házassági bejegyzésr megtalaltam A Kalocsai Egyházmegye oldalán, Dunavecse 1927.05.14), ott származási helyként Bp V. kerület Szt István Bazilika szerepel. A Bazilikában megtaláltak a keresztelését 1904.12.26-án. A szülők a Visegrádi utcában laktak, akkor V., most 13. kerület. Egyik kerület anyakönyvi hivatala sem találta meg, sőt a VII, VIII., IX. és X. keruleté sem. Hol keressem ?
A familysearch oldalán az V. kerületnél nem találom az 1904. II.félévi születési anyakönyvet.
Vagy ebben az 1816 végi bejegyzésben (már elkezdték cirkalmazni 1817-et, aztán szorították be fölé a latin megjegyzést):
"Ebben az évben, több, szavahihető ember tanúságtétele alapján október hónapban megszületett Mátyás, kinek apja Pethő Antal, anyja Pap Ilona, keresztanyja Murvay Katalin."
Sem ő, sem az előző nem szerepel tehát időrendben az anyakönyvben. Törvényesek stb., csak kimaradtak, és ebben a két esetben legalább utólag belekerültek. Sokan pedig, gondolom, nem kerültek bele később sem.
Lehetséges az, hogy egy születést és keresztelést egyszerűen nem írtak be anyakönyvbe, nem jegyezték fel? 1820-as évek római katolikus anyakönyve Somogy megyéből.
Köszi, hogy visszajeleztél. Érdekelt az eredmény! De, hogy hogyan látta bele az indexelő, -az igaz kicsit furcsán írt Kocsis anyanévbe a Hollis nevet, - azt nem tudom. Lényeg, hogy megtaláltad.
A többit pihentetem még egy ideig. Amúgy János nekem már az 5. fokú felmenőm és ennél messzebb nem is nagyon szerettnék már menni.
A Kocsics-Kocsis névváltozatokról egy profi családnévelemző azt írta, hogy magyar nyelvi környezetben a Kocsics-Kocsis irányú változás lehetséges csak, hiszen a magyar fülnek az utóbbi az értelmes.
Tanácsot szeretnék kerni tőletek. Tivabbra is Kovaltsik Margit (GJ1L-Z63) született anyakönyvi bejegyzését keresem. 1904.12.22-én született Budapesten. A halálozásiin VI. kerület szerepelt. Az ottani anyakönyvi hivatal nem találta.Időközben az egyházi házassági bejegyzésr megtalaltam A Kalocsai Egyházmegye oldalán, Dunavecse 1927.05.14), ott származási helyként Bp V. kerület Szt István Bazilika szerepel. A Bazilikában megtaláltak a keresztelését 1904.12.26-án. A szülők a Visegrádi utcaban laktak, akkor V., most 13. kerület. Egyik kerület anyakönyvi hivatala sem találta meg, sőt a VII, VIII., IX. és X. keruleté sem. Hol keressem ?
A familisearch oldalán az V. kerületnél nem találom az 1904. II.f élévi születési anyakönyviet.
Szerintem igen. Nincs ott az apánál, hogy ismeretlen adat, másnál ezt bejegyzik. A születését én elsősorban a nagyatádi járásban keresném, de ha az édesanya szolgált valahol, akkor nagyobb városban is lehet. De ha az életútja olyan, akkor bárhol.
A Kocsis-Kocsics valóban bezavar, bár szűrővel keresve nem akkora probléma. Valami más elírás akadályozhatja a megtalálást?
Valószínű lehet az általad feltételezett változás a név leírásánál, de fordítva sem zárható ki teljesen. Találkoztam már olyannal,
amikor egy faluban meglévő névalak "ragad rá" egy oda érkező hasonlóra. Ez azért jóval kevésbé esélyes.
Az anya volt férjnél, lehettek még gyermekei, ezt a vonalat is érdemes lenne keresni, hátha hoz új adatokat neked is.
Az ő személyének pontosítása szükséges, hogy lásd az előző generáció bejegyzéseit, hogy illeszkednek-e a képbe, amit te kialakítottál.
Igen vannak más Kocsicsok is Kutason és talán a környéken is. Ha béres-cseléd-kanász családok voltak, számolhatsz
esetleg a mozgásukkal is. Én ilyenkor össze szoktam állítani a "családfákat", hogy " ki kivel van", ez több munka, de szokott
tisztulni tőle a kép.
Az általam megadott anyai születés csak lehetséges egy változat, pontosítása szükséges.
Hátha valaki még besegít neked a fiú születésének kutatásába, vagy "pihentesd" kicsit a témát, és friss szemmel keress újra,
55 Plus developments Real Estate offers expert guidance on finding homes for sale in four seasons hemet ca a sought after 55+ community. Explore beautiful properties in a serene setting complete with top notch amenities, scenic views, and an active lifestyle. Whether you're retiring or seeking a vibrant new chapter 55 Plus developments Real Estate makes your search for the perfect home in Four Seasons Hemet simple and enjoyable. Start your journey today!
Itt szerintem nehezítik a dolgot a névváltozatok is: Kocsics-Kocsis. Arra gondolok, hogy Kocsics volt az eredeti név, ami horvát vezetéknév, csak ezt a magyar "átfordította" Kocsisra. Találtam más Kocsicsot is Kutason (Somogy megye).
A halottiból talán az látszik, hogy törvénytelen lehetett...?
Pribald meg ügyfélkapun keresztul a magyarorszag.hu halott lekérdezés menüpontjában. Végig kell zongorázni 1923 januárjának napjait egyesével. Jó eséllyel megtalálod. A nem ismert adatokhoz két pontot kell írni.
Keresem Hlaváthy Magdolnát 1923 januárjában született, pontos születési helyét nem ismerem. Szülei Hlaváthy József és Kalmár Mária. A szülők, elméletileg valahonnan Felvidékről származnak.
Kedves Csoporttagok!Már régóta kutatom és nem fűzök hozzá nagy reményt, de hátha valaki profi tud segíteni.Kocsics (Kocsis) János felmenőmről van szó. 1870-ben házasodott Jónás Katalinnal a Somogy megyei Nagykorpádon:
A gondom az, hogy Katalin többi testvérénél a családnév és Katalin gyermekeinél is az anya neve már Kocsisnak van írva. A fentebbi két esetben viszont egyértelműen Kocsics. Többnek érzem véletlen elírásnál. Kerestem Kocsics (Kocsis) János születését, de sehogyan sem találom, több lehetséges egyezés megbukott. Valaki szuper veterán esetleg tudna segíteni?
Én a Királyi Könyvekben (elérhető a Hungaricana-n), a címeres nemesi levelek adatbázisában (elérhető az Adatbázisok Online-ban), Kempelen könyveiben, esetleg Nagy Ivánnál vagy Szluha Márton valamelyik felvidéki nemességgel foglalkozó könyvében nézném meg.
Ami a nemesség arányát illeti, a magyarhoz képest a lengyel jóval magasabb volt. Bocskai tényleg sok hajdúnak adott nemességet, de nem mindegyik család tudta később igazolni, hogy tényleg nemes, például Arany János családja sem. Engem nem zavar a XVIII. századi anyakönyvek "macskakaparása", annak viszont nagyon örülök, hogy nincsen olyan ágam, amelyiknél cirill betűs görög katolikus anyakönyvben kellene kutakodnom. Az AI segítségével készült a Familysearchnél például a „Hungary Church Books” adatbázis, valamint a polgári anyakönyvek indexelésének egy része. De ugyanezzel a technikával végzi az MNL is az indexelést. A magyar egyházi halotti anyakönyveknél például abba a problémába ütköztek, hogy felváltva használják az anyakönyvek írói a Szabó Istvánné Kovács Julianna, Szabó István felesége Kovács Julianna és a Kovács Julianna, Szabó István felesége verziókat, és így sokszor összekeverte a rendszer ki is halt meg. De olyannal is találkoztam, amikor több mint két évtizeden keresztül a házassági bejegyzéseknél a lejegyző lehagyta a házasulók apjának nevét, és teljesen összezavarta a programot. Szóval ahogy te is írtad, van még hova fejlődnie a mesterséges intelligenciának.
Én olyat szeretnék kérdezni, hogy hogy lehet az, hogy valaki 1858-ban megszületett, nincs a nevénél semmi extra, majd az első pár gyermekénél kovács mesterként van feltűntetve, aztán pár évvel később már az egyik gyermekének az anyakönyvében már úgy szerepel, hogy nemes XY és a bátyja a keresztapa, aki szintén úgy szerepel, hogy nemes XY...azt hiszem 1886 az évszám.
Hol lehet megnézni, hogy 1860 után a Felvidéken milyen nemesi oklevekeket adtak ki és miért?
Azért érdemes kutatni, mert nálunk rekordmagas számú nemesek voltak,úgynevezett armális nemesek akik azért kaptak (armális) nemesi címet, mert hősiesen védték az országot, a határt, harcoltak tatárok, törökök, labancok ellen, volt, hogy egyszerre 9600 körüli harcos hős magyar ősünk kapott nemesi címet és birtokadományokat.
Amúgy pedig a mormonoknak köszönhetően rengeteg anyakönyv digitalizálva van és elérhető a Family Search oldalon,de nem is az a legnagyobb baj, hogy családfakutatás digitalizálása helyett nagyobb prioritású projektekre csoportosították át a pénzt, hanem, hogy a XIX. Századi gyöngybetűs írás hekyett az 1700-as években és korábban olyan macskakaparással írtak s nem táblázatba szedve hanem ömlesztve, hogy összeakad az ember szeme, mire átfésül 2 oldalt...na pl ehhez lesz majd nagy segítség ha okosodik még a mesterséges intelligencia...
Sajnos ez egy nagyon gyengére sikeredett cikk, számos pontatlansággal és téves állatással, konkrétumot sem nagyon tudunk meg belőle. De igaz, rengeteg levéltári anyag van, ami tudná segíteni a családfakutatást, ha digitalizálva lenne.
Igen, csak hát akinek nincsenek nemesi-városi polgár ősei, az maximum az anyakönyvezés kezdetéig tudja visszavezetni az őseit, így nem derülnek ki ezek a rokonságok.
Ha 17. fokú unokatestvérségről van szó, akkor ilyen időtávolban valakinek elméletileg akár 2¹⁷ ≈ 130.000 felmenője is lehetne. Ekkora számosság mellett nullánál jelentősen nagyobb lehet a valószínűsége annak, hogy két véletlenszerűen kiválasztott, zömmel európai felmenőkkel rendelkező egyén felmenőeinek is van közös halmaza.
Igen, az "özvegy" nyomon próbáltam meg elindulni a Bellán György vonalon... de akkor tényleg az ifjabb Bellán Györgyöt találtam meg csak Meglett a keresztelési bejegyzés is, Dub Terézia hajadon törvénytelen fiaként. Csak akkor a halottira hogy kerülhetett már "Bellán" családnévvel?
Szomorú hogy leállt a digitalizációs program, habár az anyakönyvekhez akkor sem lehetett volna a neten hozzáférni, de a többi anyag hasznos lett volna a családfakutatáshoz.
125. 1861 szeptember 3. Elhunyt: Bellán György, Bellán György béres és útiőr, és Dub Therésia házasságon kívüli fia Származási és lakhelye: (rövidítve: U.S., utána talán Sváb-hegy?) férfi, 2 éves görcsök Temetés: köztemető, szep. 4.
158. 1861 október 13, 16. Gyermek: Zsuzsanna, nő, törvénytelen Szülők: Bellan György városi útépítő, RKat, és Dupp Theresia, özvegy, RKat Lakhely, házszám: (azt hiszem, ugyanaz, mint a halottiban) Keresztszülők: Gruber József, gazda, RKat, és Boszik Zsuzsanna, RKat Megjegyzés: (azt hiszem:) nem mutattak fel keresztlevelet. Bába Gruber Zsuzsanna.
Hogyan érted el a beillesztett képek olvasható-méretű változatát? Ha rákattintok a képre, kinyílik a beillesztett méretben, és sehol egy nagyító. Ha jobboldali gombbal kattintok és kinyitom új fülön, akkor ctrl-+-al felnagyíthatom ugyan 500%-ra, de a képfelbontás marad ugyanaz, tehát teljesen olvashatatlan. Mit kéne másképp csináljak?
Az első bejegyzés a Bellán György - Dupp Teréz pár törvénytelen fiának, Györgynek a halála.
A második, keresztelési bejegyzésben is törvénytelen a megszülető gyermek. Zsuzsanna. Ebből nem tudjuk, hogy miért nem házasodtak össze - a megjegyzések rovatban sem írják, hogy a szülők utólagos házasodásával a gyerekek törvényesítve lettek volna, ahogy egyébként sokszor megtörtént.
Támpont lehet, hogy a második bekezdésben az anyát özvegyként (vidua) említik.
Az apa valamilyen városi útépítő munkás lehetett, ha jól dekódolom.
A segítségeteket kérném a következő halotti anyakönyvből származó bejegyzéssel kapcsolatban: (Összevágtam a bejegyzést a fejléccel, hogy ne legyen zavaró tartalom)
A bejegyzés tárgya - Bellán György (Georgius) halála egyértelmű. De jól értem, 2 évesen hunyt el? (Házasan, legalább 2 leánygyermekkel, ez igen érdekes lenne...) Vagy ez a bejegyzés Bellán György azonos nevű fiára utalna? Ebben segítene a 3. oszlopban levő bejegyzés értelmezése, tudnátok segíteni benne?
Sziasztok!Érdeklődnék, hogy tud-e valaki valamit a kállói, erdőtarcsai Ungi/Unghy családról?A családfám egyik ágán szerepel egy bizonyos Ungi János felesége Vincze Erzsébet (házasság: 1774), valamint lányuk Ungi Magdol/na (1784. 10. 22. )Előre is köszönöm a válaszokat!
Guitarra456: Korábbi válaszomból kimaradt, hogy Eleonórának úgy látom nem született több gyermeke. Lehet, hogy nem sokkal Aladár születése után meghalt. Hosszadalmas és talán hiábavaló munka, de én a józsefvárosi halotti anyakönyvet kezdeném átnézni, Aladár születésétől.
golivia: A XVIII. században még nem jegyezték fel a hajóneveket és utaslistákat a betelepüléseknél. Annyit tudni, hogy az 1748-as házadó összeírásnál még nem volt az összeírtak közt Gungl, de az 1767-es úrbéli tabelláknál már kettő Kungel (Johannes és Johann Georg) és kettő Gungl (Phillip és Andreas) található. Tehát valószínűleg a két év között valamikor vándorolt a család Lovászheténybe.
Éreklődnék hogy az első betelepülő öseink / Gunkl / alternativ név Kunkl Andreas 1749-1821 Szalatnak nrdeas itt is halt meg. Felesége Margaretha Geng 1768 .02.10 esküvő dátum Lovászhetény
A fiuk 1793 01.14.-én született már lovászhetényben
egyszerű kis minisorozat ami megtörtént eseményt dolgoz fel. 16 évig nem találtak egy gyilkost, az ügyet aztán egy családfakutató dns adatok és családfakutatás alapján old meg.
az első alkalom hogy európában így találtak meg egy gyilkost.
a módszer lényege döbbenetes. egy csomó ember beküldi a dns mintáját nyilvános dns-adattárakba. ha van dns a gyilkostól és ha a gyilkosnak egy közeli vagy távoli rokona már beküldte a mintáját egy ilyen adatbázisba, akkor szinte biztos hogy megtalálják ezzel a módszerrel. ahogy egyre több ember lesz a dns adattárakban, annál jobban műxik a módszer...
A báthori Buday családot kutatom, elméletileg velük állunk rokonságban, de ezt még nem sikerült bizonyítani. (Az utolsó nyom ükapám, Buday Aladár, aki kettős előnevet visel: báthori-budafai).
A budafai családról nagyon korlátozottak az információk, azonban csatolom a báthori Buday családról készített családfát az eddigi kutatások alapján:
Segítséget szeretnék kérni, mert itt megakadtam. A kulcs egy olyan Eleonóra megtalálása lenne, aki kb. 1850 körül születhetett, így az 1874-es Aladár anyja lehetne. Valószínűleg Aladár anyai ágon rokona a báthori Budayaknak, hiszen több helyen is azt írják, a család kihalt.
rferi: Valószínűleg csak a címerleírás volt meg valahonnan és az alapján készült ez a címer, nem valamelyik könyvből származik.
Guitarra456: Siebmacher Wappenbuchjában, Nyulásziné Straub Éva könyvében (ami azonos lehet az AdatbázisokOnline címeres adatbázisával) és a Királyi könyvekben érdemes általában megnézni. Köszeghi Sándor Pest vármegyei nemesi családokról szóló könyve is tartalmaz címer leírásokat. Én ezek közül egyikben sem találtam a keresett családot.
A problémám azzal, van, hogy a budafai előnév először Buday Aladárnál tűnik fel a XX. században, korábbról (felületes kutatás után) nem. Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy Aladár keresztelési és házassági bejegyzésében Buday Eleonórától született törvénytelen gyerek, a halottijában pedig a rejtélyes Buday Alajos az apja. Aki lehet, hogy kitalált apa, de az is, hogy örökbe fogadta Aladárt. A Radixfórumon írták jó néhány évvel korábban, hogy Aladár a bát(h)ori előnevet is viselte, de az egy bárói ághoz tartozik, és arról a családról azt tudni, hogy a pesti Budayak ága. De, hogy melyik a pesti (ez esetben helynévről van szó, nem nemesi előnév) nem jöttem rá. A címerük teljesen máshogy néz ki, mint a budafai Budayaké.
Én a Buday alias Török családra gondolnék, Pest vármegyeiek, 1628-ban kapták a nemességüket (a török fejes címer beleillik a korba). A Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltára őriz a Nemességi iratok között a Buday/Török családról dokumentumokat és Kőszeghi szerint címerpecsétet is.
Különösen azokhoz fordulnék segítségül, akik járatosak a címertanban. Csatolom a képet a családunk nemesi címeréről (elvileg budafai előnevű Buday családé).
A címer leírása: a pajzsban kétfarkú oroszlán jobbra fordulva, kezében kard, a koronán piros mentés vitéz kivont karddal, kezében egy levágott török fej.
Ezt a címert azonban egyik címerekkel/nemesi családokkal foglalkozó könyvben sem találtam meg.
Ezeket már átnéztem:
Nagy Iván: Magyarország nemes családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal (1858)
Rexa Dezső: A törvényhatósági levéltárak cimeres levelei (1909)
Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach (1910)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok (1911)
Gróf Andrássy Gyula: Magyarország címeres könyve (1913)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok czimerei I. (1914)
Kempelen Béla: Magyar nemesi évkönyv (1923)
Kempelen Béla: Magyar főrangú családok (1931)
Valakinek esetleg van ötlete a címerrel kapcsolatban, vagy hogy milyen mű van, ami ilyennel foglalkozik?
Meg tudnátok mondani, hogy az 1904. második félévének Budapest V. kerületi születési anyakönyve hol érhető el a familysearch-on? Ezt az időszakot nem találom.
"vagy sehol sem létezik (lévén egy katolikus lány és egy református ember jöttek össze"
Ez az én keresési területemen anyai ágon (Csongrád, majd áttelepülés után Csanád, valamint Arad vármegye) nem jelentett akadályt, még izr. hitről r.kat. hitre átkeresztelkedett (nem érintetteket) is láttam az anyakönyvekben. (Az apai ágam keresése messzemenőkig bonyolultabb.)
A ref+kat, vagy fordítva szinte minden évből láttam párat. (Valamikor szőnyegbombázás-szerűen lapoztam végig 5-10 évet, hogy megtaláljam a keresetteket.)
Hiányzó oldal, vagy év viszont akadályozott már engem is, ez esetleg lehet magyarázat, ha pont abba az időszak az érintett.
Házasságon kívül született gyerek utólagos elismerésére (és így törvényesítésére) is van érintett bejegyzésem, nem is egy.
Egyébként láttam már név-, illetve számszaki elírásokat, esküvőknél, vagy halálozási bejelentéseknél se stimmel nálam sokszor a matek, így ezeken már nem csodálkozom, csak számolok.
Okozott már fejtörést felbukkanó 2. feleség (a 96 éves rokon nem azt a nevet mondta, akit elsőre megtaláltam, de neki_is igaza lett), valahol láttam harmadikat is.
Valahol a bejegyzett keresztszülők adtak tobábblépési lehetőséget, mert ha 7-8 gyereknél ugyan az és cserébe fordítva is az, akkor a nem ismert, de hasonló párosítás is családhoz tartozó lehet, és nálam lett is.
A szóhagyomán útján bejegyzett, lejegyzett, leírt, elhallott, vagy a kacifántos betűk miatt más névvel indexelt esetek tucatjai fordulnak elő az FS-en, de még így is nagy segítség némi képzelőerővel.
Legszívesebben azt mondanám, hogy keresni-keresni-keresni, de amikor már én se találom a sajátomat, akkor visszafogom magam. :-)
Írom ezt neked és mindenkinek, hogy nem reménytelen a találat, csak olykor nehéz.
Kedves benedekel89! A keresett személyek az én saját családfámon szerepelnek, a lentinél sokkal részletesebben kikutattam a vonalat. Kérlek vedd fel velem a kapcsolatot. Ha rákeresel GHS9-68P személyre (Bóka Mihály) FS-n látod az utolsó módosító személyt, azon keresztül fel tudjuk venni a kapcsolatot remélem. A keresett házassági bejegyzés vagy sehol sem létezik (lévén egy katolikus lány és egy református ember jöttek össze), vagy a kálózi anyakönyv azon pár oldalán voltak, ami 1830-as évek végénél hiányzik. Első gyermekük anyakönyv szerint is törvényen kívüli volt, csak az anya nevét rögzítik, a gyermek egy évvel későbbi halálakor azonban Mihályt, mint az apát már feltüntetik. Mihálynak szerintem megtaláltam az első feleségét is, és a jelzett gyerekeken túl további gyereket is találtam. Végül szerintem is az 1844-ben született Mihály helyett 1845-ben az ikertestvére, Teréz hunyt el, téves a bejegyzés. De a többit majd direktben.
Fülöp Róza LZ7D-YXL halálozását továbbra sem lelem. Magyarhomorogon végignéztem az 1901-1921 közti éveket, ott nincs. Eddig Komádiban sem találtam. Vésztőn lenne ?
Köszönöm szépen! A Meszes-Vidák házaspár gyermekei között megtaláltam már korábban Georgiust, de ő 1812-ben született. Az 1842-es házasságiban 22 évesként szerepel és nem hiszem, hogy a házasságiban ekkora elírás lehetett. Ahogy az sem jellemző, hogy akkoriban egy férfi csak 30 évesen nősül először. Így ez továbbra is rejtély.. Mind Meszes Katalin, mind Meszes György kisatádi volt (a házasságijuk szerint), csakúgy mint a Meszes-Vidák család az 1820-as évek eleje után. Alaposabban körbejártam a témát, de ez kifogott rajtam.
1870-ben hunyt el és ott csak a férje neve és az életkora (47 éves) szerepel. Ezen 2 dokumentum alapján 1823-1824 körül születhetett. Van egy látszatra stimmelő születési (1823 szeptember 21):
A gond az, hogy Balatonújlak eléggé messze van Nagyatádhoz, ahol élt. Sőt eleinte Rinyaújlakon éltek Cserkesz Györggyel és az 1850-es évek elején költöztek be Kisatádra. Az akkori viszonyok (1820-as, 30-as években) között nagyon valószínűtlennek tartom, hogy ő 60-70-km-re elkerült a szülőhelyétől. Úgy vettem észre, hogy akkoriban maximum 1-2 falut vándoroltak csak arrébb. Szóval túl nagy a távolság.
Találtam egy Meszes Györgyöt, aki 1842-ben házasodott ugyanott, mint Katalin. Erősek a megérzéseim, hogy ők testvérek lehettek. Mindketten Kisatádon éltek a házasságuk előtt.
Akár Katalin és György is beleillene ebbe a családba. Időben, térben mindenképpen. Lehet, hogy tényleg ide tartoztak, csak nem jegyezték be őket? Szerintem nem semmisültek meg az anyakönyvek. Vagy mi lehet az igazság, kik lehettek az ő szüleik?
Azért nézett úgy ki, hogy csak 1948-ig vannak a bajai házasságok, mert az új megjelenítés alapértelmezésben csak tíz sort mutat. Ha 100-ra állítod, akkor látszik, hogy 1952-ig vannak.
Az FS-en (titokban) indexelték már az 1949-1952-es filmeket (5581814 és 5581815), de nincs az adatbázisban se Borbás Kálmán, se Simon-vagy-Kovács Klára.
Kedves Kutatótársak! Keresek egy Borbás Kálmán – Simon Klára házasságot Baján, 1949-ben, vagy 1950-ben. Az FS-ön csak 1948-ig vannak fenn a bajai házassági bejegyzések. A menyasszony családi neve esetleg Kovács. Van ötletetek?
AmazingGecko: Sz. Hédi azt mondta az interjúban, hogy a születési anyakönyvi kivonatában Szentandrássynak írták az édesapja nevét. Tehát elvileg valamikor korábban kellett volna lennie a névváltoztatásnak. Nem olyan könnyű utánanézni, főleg ha az ember, akinek megváltozott a neve még él. 1930 előttről léteznek adatbázisok ezzel kapcsolatban. Én is egyetértek hor-váthyval, családi legendának tartom az Andrássy-Szentandrássy váltást, interneten rákeresve nem találtam nyomát. Szinte minden családban vannak családi legendák, nem nemzetiségfüggő. Az biztos, hogy Sátoraljaújhely életében szerepet játszottak a Szentandrássyak és az Andrássy grófok (Gyula és Manó) is, különböző időszakban. (Több Szentandrássy és Andrássy család is létezett, hogy Hédi és István melyikhez tartozott, nem tudom.)
Érdeklődnék, hogy Szentandrássy István és Hédi vezetékneve eredeti vagy felvett?
Hédi szerint az Andrássy grófoktól származnak. Szerintem ez oltári nagy kamu, de ez csak magánvélemény. A cigányok szeretnek nagyot mondani, idegen tollakkal ékeskedni.
>> Egyébként érdekes, hogy itt Rezsnyák néven említik, a sírkövön is az van felvésve, ugyanakkor az adonyi házassági anyakönyvben 1801-es bejegyzésben Resnyák van. <<
Zöngés mássalhangzó előtt az s hang maga is zöngés zs-vé hasonul ejtésben. Ennek megfelelően számos ilyen névpár adódik, pl. Osvát(h) ~ Ozsvát(h), Kézsmárki ~ Késmárki*. A helyesírás XIX. sz. végi kikristályosodásáig és az anyakönyvezett alakok állami megmerevítéséig az alkalmazott írásmód egyéni választás kérdése: nincs különbség az azonos ejtést tükröző különböző írásformák közt (mint pl. i ~ y, t ~ th stb.).
Adott esetben a zs-s alak az etimológiailag elsődleges, vö. morva-szlovák Režňák, amely a nyelvjárási cseh-morva-szlovák režný ’rozsos, rozsból való, rozs-’ melléknév származéka. Magyar anyanyelvű egyházfinál az s-es írásmód az egyszerűsítéssel magyarázható: a hallott idegen nevet így kevesebb betűvel lehet rögzíteni.
* Ezt az írásmódot támogatta az a hagyomány is, amit @JPmiaou: említett, t. i. a nagyon régi magyar helyesírásban az s betű a zs hangot is jelölte, vö. a Jósika (ejtve: józsika), Dessewffy (ejtve: dezsőfi) történelmi családneveket. A XIX. sz.-ban azonban az s és zs megkülönböztetése már stabil, kivéve az ilyen hasonulásos eseteket, ahol a név etimológiai alapját (vagy íráshagyományát) a lejegyző nem ismeri, így abból nem tud az elsődleges formára következtetni.
Augusztusi hír, de én csak most olvastam a geni.sk-n, és hátha másnak is újdonság: októberben megkezdődött a kárpátaljai anyakönyvek digitalizálása. Színes, nem az ömlesztett fekete-fehér, ami jelenleg is elérhető. https://forum.geni.sk/viewtopic.php?p=45521#p45521
A linkek nekem is ugyanazt mutatják, mint JPmiaou-nak, de én is köszönöm az új adatbázist, mert én is találtam benne családfakutatásban eddig keresett, de nem talált újdonságokat.
Sajnos nekem a győri könyvtár linkek mind "Hiba: érvénytelen állapot"-ot adnak, de szerencsére a bal felső sarokban található "Kezdőlap" link/gomb működik, tehát tudok magamnak keresni. Köszönöm a számomra-új forrást!
(Az 1912 feb. 25-i Győri Újság a házasságok között sorolja, hogy "Tekese Mihály rk. gyári munkás és Idei Rozália rk., tanuk Meindl Dezső és Kállay Győző" -- gondolom, az a feltételezés, hogy ez helyesen Fekete?)
Gyászjelentést nem találtam, de a győri újságok vasárnaponként megjelenő anyakönyvi hírei közt ott van felsorolva Fekete Antal és neje halála is, valamint Fekete Mihály és felesége házasságkötése. Ha nagyon ritkán is, de előfordultak gyászjelentések, vagy köszönet a temetésen való részvételért, többnyire fekete keretben.
Fekete Mihályék: Győri Újság, V. évfolyam, 45. szám. 5. oldal, 1912. 02. 25.
Serák János bejegyzésében azt hiszem, az ismétlőjel mindkét felette levő szóra vonatkozik, azaz el volt látva szentségekkel, és kolerában halt meg (ugyanúgy, mint majdnem mindenki az oldalon).
Rezsnyák Katalin bejegyzésében is az áll, hogy a szentségekkel "elláttatott".
Hogy hogyan/miért lett a Resnyákból Rezsnyák, legalább két dologra tudok gondolni. Az egyik, hogy a régebbi magyar írásmódokban az s betű egyaránt jelölhetett zöngétlen (s) vagy zöngés (zs) hangot; a _zs_ használata csak valamikor az 1600-as évek vége tájt kezdett elterjedni. A másik, hogy hangtanilag kevés a különbség a Resnyák és a Rezsnyák között, tehát könnyen előfordul, hogy mindkét kiejtés használatban volt, vagy legalábbis egyik sem volt kizárható, tehát az írnok hallásától vagy emlékezetétől függött, hogy mit írt le.
(Arra nem találtam megfelelő kereső-kifejezést, hogy a zs betű történetében hova fér a 's használata.)
Szabad itt örömködni egy kicsit - a száraz segítségkérés mellett?
Tegnap az unokahúgommal - akit sikerült megdumálni arra, hogy jöjjön velem, és megmutathassam neki az általam megtalált ősei sírjait mindenfelé az országban - teljesen véletlenül megtaláltuk a szépszüleim sírját Szelevényen.
A kutatásaim során már tavaly év elején megtaláltam a házassági bejegyzésüket Adonyban, de se a születésükről, se a halálukról semmi infóm nem volt. Megtaláltam hét gyerekük születésijét - köztük az ükanyámét is, akinek a sírját előtte való nyáron találtam meg ugyancsak Szelevényen.
Szó szerint ugráltam örömömben ott a temetőben!
A legtávolabbi ősünk sírja, amit megtaláltunk, és ami valószínűleg egyáltalán létezik. Apám vonalán pl már a dédszüleim sírja sincs meg.
Alig tudtuk kisilabizálni mi van ráírva, felét nem is sikerült ott. Csináltam egy csomó részletfényképet róla, azokról könnyebben el tudtam olvasni a halálozási dátumokat.
Annak alapján már gyorsan meglettek a halotti bejegyzések a csépai könyvben.
Meg tudnátok mondani, mi lehet abban az oszlopban, aminek a címe: "El vala é szentségekkel látva v sem"? A rubrikába ismétlőjelet írtak, felette pedig, ha jól olvasom az van írva, hogy eltávozott cholerában.
Akkor most ez azt jelenti, hogy ő is kolerában halt meg?
Ennél szintén nem tudom elolvasni azt az oszlopot, hogy "El vala é látva szentségekkel v sem"....
Segítenétek?
Egyébként érdekes, hogy itt Rezsnyák néven említik, a sírkövön is az van felvésve, ugyanakkor az adonyi házassági anyakönyvben 1801-es bejegyzésben Resnyák van.
Ugyanígy a gyerekeik születési bejegyzései is:
Első gyerek, János 1802
Második gyerek, az ükanyám, Katalin 1803
és az általam utolsónak talált Erzsébet 1818. Mindenhol Resnyák Erzsébet az anya.
Sziasztok, nem tudja valaki esetleg, hogy a 2022-es Nobilitast honnan lehetne megszerezni? Érdekelne egy rész belőle, de nem találok belőle sehol sem, se könyvesbolt, se antikvárium…
A segítségeteket kérném egy ősöm halálozási bejegyzésének megtalálásához :
Fülöp Róza (LZ7D-4XL) 1879.08.23-án született Bucsi Róza néven Magyarhomorogon, Biharban.Apja nevét a szülők házassága után kapta. 1901.03.13-án ment férjhez Duró Imréhez (szül. 1877-ben Zsákán és 1946-ban halt meg Komádiban). Férje halálozáskori felesége Takács Julianna volt, van egy közös, szintén Imre nevű fuuk is., aki 1926-ban született Komádiban. Fülöp Róza es Duró Imre gyerekeit se találom...
hátha segít, egyszer kigyűjtöttem irodalomjegyzéket a témához de még nem tudtam elmenni Tatabányára könyvtárazni, van ami csak ott van meg, és nem is kölcsönözhető:
- Hét falu telepesei, 1733-1737 (Fatuska János - Kaptay György, Tata, 1999)
- A tatai Esterházy uradalom első német telepesei (Fatuska János - Kaptay György, Limes folyóirat 1999 12/2 43-52. old.)
- Felsőgalla első telepesei (Fatuska János, Tatabánya, 2008)
Ezekben elvileg van lista a családokról és hogy honnan érkeztek.
Tudna valaki segiteni hol talalhato A német telepesek 1737. évi összeírása,ami 7 német faluról készült. Allitolag Felsogalla is rajta van. Nemet elodjeim pontos származási helyének meghatározásában segítségemre lehetne. Koszonom
Igen. Az egyházi levéltárak anyakönyveinek fő előnye hogy időben tovább lehet nézni mint az államiakat, a jobb levéltáraikban pedig sok más családfakutatáshoz hasznos anyag is van digitálisan, a kalocsai a legjobb ezen a téren.
Az FS tényleg nem hibátlan indexelés terén , de le lehet tölteni az oldalakat és csak itt indexelték az anyakönyveket.
Szóval ha én csináltam volna az állami anyakönyv programot, letölthetőek lettek volna az oldalak egyesével és hozzáraktam volna az anyakönyvekhez tartozó indexeket is.
Aki regisztrálva van a maticneknjige oldalára, az meg tudná nekem nézni, hogy a moholi izr. születési anyakönyvben Kálmán Gábor milyen néven lett bejegyezve? Szülei Kálmán Adolf és Bachrach Zseni (Eugénia), született 1887. febr. 3-án (máshol 1883. febr. 3-án). Egy vele szemben elfogult cikk szerint korábban Kohn Mórnak hívták, én ebben kételkedek.
babramama: Köszönöm szépen! (Talán egyszer a karcagi és egri temetők is sorra kerülnek.)
vörösvári: Én értem, hogy miért ezt a megoldást (az öt lehetőségre gondolok) választották, de sajnos ahogy írtad nem felhasználóbarát, főleg ha nem beszélsz magyarul, vagy kezdő családfakutató vagy. A Familysearch, bár itt nem szoktuk kritizálni korántsem hibátlan. Az egyházi anyakönyveknél meg van az az előny, hogy nem kell a szigorú állami anyakönyvekre vonatkozó szabályokat betartaniuk. De református anyakönyvek néhány Hajdú-Bihar vármegyein (AdatbázisokOnline-on) kívül nem lettek digitalizálva, görög katolikus és ortodox sem, az evangélikus Őskereső jelenleg nem használható (talán 2025-ben), unitárius elvileg mind digitalizálva lett, de például a Debreceni Unitárius Egyházközség összes anyakönyvét (Hungaricana) blokkolták, az izraelita anyakönyvek közül sokat (Hungaricana és AdatbázisokOnline) digitalizáltak (nem az összeset) de jó néhányat félrecímeztek (Hungaricana). Egyedül a római katolikus anyakönyvek állnak jól. (Talán egyszer az Egri Főegyházmegye anyakönyvei is elérhetőek lesznek.)
Amikor a kiválaszott névre rákattintasz, feljön a sírhely képe, alatta ott a lejárat ideje ( a kép és a név között). Ha csak fű vagy föld van a képen, akkor szerintem nincs síremlék.
Lassan a végére érek a kutatható felmenőimnek, de ebben most még segítséget kérek.
Szeretném tudni, hogy ők valószínűsíthetően testvérek lehettek? Térben, időben, az apa neve és az anya keresztneve alapján erre lehet következtetni. A gyermekek keresztelési helyei (Zecheny=Szöcsenypuszta szerintem, Terebezd, Tölös és Móricfa?) kirajzolhatnak egy vándorlási útvonalat. Emellett azt veszem észre, hogy a tapsonyi anyakönyvvezető előszeretettel írta félre a vezetékneveket, erre meg még rájöttek az indexelők elírásai is.
A dédapámra, akit a Debreceni Köztemetőben temettek el, rákerestem, és meg is találtam. Azonban a képen nem látszik a sírhelye. Ez azt jelentheti, hogy időközben lejárt?
Újabb családfakutatással foglalkozó részek lesznek az m5-ön október 12-től.
Az első két részben Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész; és Gryllusz Dániel kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész családját ismerhetik meg a nézők. A következő epizódokban mások mellett Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész; Wolf Kati énekes, előadóművész; és Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész családi története tárul fe
Már le is töltöttem az "Őszinte vallomások" köteteit.
Megpróbálom megkeresni a "kapcsot", egyenlőre az 1827 utáni FS-en kutatható németkeresztúri anyakönyvekbe próbálok nyomára bukkanni pl. Artner Ferenc testvéreinek házassági bejegyzésére vagy hozzájuk köthető születési/halálozási bejegyzésre (sajnos az FS index nem a barátom ebben sem).
Tudja valaki, hogyaz újpesti házassági anyakönyvek 1938-41 kozott hol találhatók az FS-en. A IV. kerületnél a vonatkozó évek (39-41 noncs is meg) szerintem a régi IV. kerületre értendők, nem Újpestre.
Erről az állami programról a gyenge kezdés után erős visszaesés mondás jut az eszembe, ennél a fizetős egyházi levéltárak jóval felhasználóbarátabbak lettek volna, az FS-ről nem is beszélve.
redsymour: Igen, burgenlandi római katolikus anyakönyveket 1828 előtt csak fizetősen lehet kutatni (két település kivételével: Kaisersteinbruch és Mönchhof). Egy apró helyesbítés: a házassági anyakönyvben a menyasszony apjának neve Lanszag. Babramamaval egyetértve még egy kovácshoz is befolyásos keresztszülei voltak Artner gyermekeinek, tehát könnyen előfordulhat, hogy Frankenburgékkal rokoni kapcsolatban álltak. F. Adolf önéletrajzában leírja, hogyan kerültek Horpácsra a szüleivel.
kardio01 (25821. hsz.): Régen a Familysearchön vezették, hogy a polgári anyakönyvek indexelésénél mely települések melyik időszaka lett feldolgozva, ma már nem. A legutóbbi frissítéskor úgy tapasztaltam, hogy a nemrég befejezett budapesti projekt adatai kerültek fel. Két helyen lehet megnézni a frissítéseket. Az egyik a Familysearch blog, a másik ez: https://www.familysearch.org/search/collection/list?count=100 Egyik sem túl megbízható.
vörösvári (25816. hsz.): Számomra az sem világos mi, vagy mi lett volna az a központ. Ahol folyt a digitalizálás és az indexelés a programmal? Esetleg valami más? Az MNL OL YouTube csatornáján fent van egy videó az anyakönyvek digitalizálásáról és indexeléséről, angolul, „természetesen” magyar felirat nélkül, és az alapján a Pest vármegyei anyakönyveket digitalizálták a többi vármegyében pedig a már meglévő Familysearchös anyakönyvi képeket dolgozták volna fel. A Familysearch-ös fényképezésből kimaradó, nem Pest vármegyei anyakönyvekről (Pl. Szolnok halotti anyakönyv 1947-1950 között) nem tettek említést. Az MNL indexeléséből kimarad két dunántúli vármegye és talán Budapest. A fent említett képeket nagyjából úgy indexelték volna, mint az 1828-as összeírásnál, vagy a szovjet táborok magyar foglyainál, öt lehetőséget megadva a nevekre, amelyek közt vagy ott van a helyes név, vagy nincs. A külföldi, vagy kevésbé tapasztalt családfakutató számára félrevezető lehet, szerintem. Egyelőre nem tudom, hogy meddig jutottak a Pest vármegyei anyakönyvek digitalizálásával. (Már évek óta folyik a digitalizálás, egy évben 1 betűvel végeztek, de azóta vettek szkennert, ha jól tudom.). Ha félbemarad az egész, akkor a már elkészült anyagok vajon elérhetőek lesznek? Itt látszik (alul), hogyan folyik a digitalizálás: https://digitalizalas.eu/cikk/robotokkal-digitalizaljak-a-magyar-anyakonyveket/
ajm (25807. hsz.): „Helveticae confessionis” és talán „Serv. Cond.”
StephanusHan (25817. hsz.): Több oka is lehet, nekem például az egyik ősöm (XIX. század eleje) azért használta a Deák Humer vezetéknevet, mert az apja (Deák) még gyerekkorában elhunyt és az anyja nem sokkal később újraházasodott egy Humer nevű férfival. Viszont az ő gyermekei már ismét csak Deákok voltak.
Péter555555 (25813. hsz.): Árvaszéki és gyámügyi iratokból, és általában az esketési és halotti anyakönyvekben megjegyezték, ha örökbe lett fogadva. Az állami anyakönyvekben legalábbis biztos, az egyházi anyakönyvekben pedig láttam példákat. De ha jól értelmezem korábbi hozzászólásaidból, te egy talált gyerekre gondolsz. Itt egy karcagi példa a római katolikus anyakönyvben. Az újszülött meg lett keresztelve 1842. aug. 30-án és csak annyit írtak be az anyakönyvbe, hogy az anyja neve, vallása és állapota ismeretlen. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-FC3Q-2
(Rémlik, hogy az abonyi róm. kat. keresztelési anyakönyvben is láttam egy talált gyereket, de most nincsen meg a bejegyzés, mintha ott a megtalálás helyét, és a megtaláló nevét jegyezték volna fel, örökbefogadókat biztosan nem.)
JPmiaou (25812. hsz.): Az összeírásban lévő házaspárok közül kijegyzeteltem azokat, akiknél a feleség Kádi/Kadi volt, majd összevetettem a polgári anyakönyvi indexxel. Ahol leszármazottakat találtam, ott mindig Katalin volt az anya neve.
JPmiaou (25820. hsz.): Tapasztalatom szerint német nyelvterületen sokszor a második keresztnév volt a „fő” utónév, pl. Johann Michael Kirchlehnernél egy idő után el is maradt az első keresztnév az anyakönyvekben. Fiánál, Franz Seraphnál felváltva használták mind a két keresztnevet, de zene-, és zenetudományi műveinél is Seraphként hivatkozott magára. (Többek között ez is zavart okozott az életrajzainál, a „Szeráf” nevet álnévként/művésznévként tartják számon.)
Köszönöm az információt, ezen a vonalon is megpróbálok tovább keresni.
A térkép alapján néztem, hogy a horpácsi erdő túloldalán már osztrák település van Nikitsch (Füles), itt is van jópár Artner, de ezek szerint lehet hogy tovább kell még menni pár kilométert.
Jól gondolom, hogy az ottani 1827 előtti felekezeti anyakönyveknek csak fizetős kutatási lehetősége van?
Artner Ferenc több gyerekének a keresztszülei Anton Frankenburg és Anna Gril, valószinű, hogy Kril (Gril) Erzsébet testvére.
Frankenburg Antal és Gril Anna fia Nagycenken házasodott, itt a származása Németkersztúr (Deutschkreutz), ami ma Ausztiában található, de 1827-tól Sopronkeresztúr néven megtalálható az FS-en. Érdemes átnézni, biztos találsz érdekes adatokat.
Én is úgy olvastam a szülők nevét mint te, Anna Patl ( ez Batl is lehet, a P és B felcserélhető a korabeli németben ) és Elisabeth Kril ( ez Gril is lehet, a G és K felcserélhető a korabeli németben ).
A házassági bejegyzésben a szülők neve is részben kérdéses: Volfgangus Artner, Anna (Patl???) illetve Joanes Lamszag (itt éppen így írják) és Elisabet Kril (?)
Gyermekeik születtek (Sopron)horpácson, illetve 1835-ben az utolsó leányuk (Viktória) Lövőn.
Mindketten Újkéren hunytak el (abban a faluban folytatódik tovább az általam kutatott Artner ág).
Nem találom a születési bejegyzéseiket, illetve utána az ő szüleiknek sem találom már nyomát (se haláleset, se gyerekszületés….) a horpácsi anyakönyvekben.
Mivel ez már az 1700as évek, így szerintetek is esélytelen a nyomukra bukkanni akár a keresett szépszülőknek, akár az ő szüleiknek?
Kérem ha valakinek van épkézláb ötlete a továbbhaladáshoz, akkor ossza meg velem. Előre is köszönöm!
Igen, őt keresem. A fia, Szász András már korábban megvolt, de az ő halálozása, meg a feleségéé, Tarpai Kláráé sincs meg. András 1772-73 körül született. Volt még egy Szász András 1772-ben, Szász Györgytől, de neki szintén született ugyanattól a feleségétől egy másik András 1789-ben, úgyhogy az első korábban meghalhatott.
itt azt írják román névből képződött a Márkuj, talán úgy érezte, magyarosabb névvel jobban boldogul a vasútnál, és pont egy évvel előtte lépett érvénybe teljesen a trianoni egyezmény...
The Peace Treaty was signed on 4 June 1920, ratified by Hungary on 16 November 1920 and came into force on 26 July 1921
elég heves nemzeti érzések voltak akkor, itt olvashatsz róla:
A korábbiak 1998-ban voltak (mikro-)filmezve, a későbbiek 2012-ben voltak egyenest digitálizálva.
Változik, hogy a mérföldköves gyűjteményből mi hiányzik. Például Tiszacsege is hasonlóan két részben volt filmezve/fényképezve, de mindkettő ott van a mérföldkövekben, az egyik "Csege" alatt, a másik "Tiszacsege" alatt.
Másik megfigyelhető séma, amikor új anyakönyvi kerületet indítottak. Például Görbeháza 1935-től van (Hajdú megye alatt); a korábbiakat Polgáron kell keresni (Szabolcs megye alatt).
A BP IX 1913-as születések az 4855713-as film első két részében ("item") találhatóak: https://www.familysearch.org/search/film/004855713?cc=1452460 . A filmszámra keresve a katalógusban, szépen feljön, hogy IX. kerület, de a jegyzeteknél valami okból hiányzik. A mérföldkövek között viszont szépen ott van, két részben. Igaz, hogy az első helytelenül "1912-1913"-ként van jelölve, de ettől még megtaláltam.
Ennek ellenére az ezt megelőző és azt követő évek születései is fenn vqnnak. Ha a katalógus index szerint keresem, akkor viszont egy kicdit össze-vissza vannak az évek, kerületek.
Más (mindenkihez szól): keresem Tarpai Klára (L8LM-7W5) és Szász András (L825-MXV) halálozási helyét es idejét. Tarpai Klára Kunmadarason született, Tiszaroffon házasodtak 1801-ben. Gergely fiuk Dévaványa költözött. 1824-es házasságkötésekor apja Gyomán lakott.
Van egy Szász András nevű koldus halott 1840 körül Ványán, aki korban stimmelhet...
Harmadik kérdés, mindenkihez: Bánhalma (Szolnok megye) ref anyakönyvezése hol torténhetett ?
Mire lenne pontosan szükséged ? Ha katolikusokat keresel, megnézhetem a váci egyházmegye anyakönyveinél. Hernádról csak halotti ak.van 1949-60 közöttről, de Újhartyánnál sok minden fenn van.
Tudja valaki, hogy a Pest megyei községek, mint Hernád (korábban Alsóhernád, illetve Újhartyánnal együtt anyakönyvezett) településeknek hol találhatóak az anyakönyveik 1900-1940 körül? Azt hiszem kérdéses időpont 1930, de olyat nem találtam a katalógusban Pest megyére FS-ön. A levéltár leírásában is elég kusza, nem érthető, hogy hol van 1926 és 1948 közötti időszak Hernádról.
Azt már megfigyeltem, hogy Felsőlövőn (akkor Vas megye, ma Burgenland, evangélikus és túlnyomóan németnyelvű) a "Johann Georg" és a "Johann" nem volt felváltható: ha Johann Georg volt a neve, akkor mindig és mindenhol az volt a neve, soha nem a szimpla Johann.
De most olyanra bukkantam, hogy egy házaspár 1809-ben született fia a Johann Georg nevet kapta, aztán 1816-ban másik fiuk Johann lett -- de 1842-ben ezen szülők Johann Georg nevű fia házasodott.
Elképzelhető, hogy ennyire különbözőnek tekintették a dupla nevet?
Sajnos a házassági anyakönyvbe nem írtak életkorokat, és a halottak névmutatójába nem írták be a csecsemőket. Az FS-en újonnan megjelent index-és-képanyag részletes átbogarászása folyamatban van, de első rákeresésre nem találtam Johann Georg halálát 1809 és 1829 között. (Az 1816-os fiú ikertestvére Susanna 1817-ben hunyt el.)
Vagy van valami más lehetséges magyarázat, amire én nem gondoltam?
A mostani határozat nem csupán megkurtított több állami támogatást, hanem számos döntését vissza is vonta. A portál összefoglalója szerint egyebek mellett
a családtörténeti kutatások elősegítéséhez és a családtörténeti források széleskörű bemutatásához szükséges intézkedésekről szóló,
Segítséget szeretnék kérni: Hogy lehet egy 1860-as években született felmenőmről megállapítani, hogy nem "talált" gyerek volt-e, hanem ténylegesen vér szerinti gyermeke szüleinek?
Van valakinek ötlete, hogy az 1848-as Conscriptio Judaeorum-ban talált "Kádi" (vagy talán Rádi vagy Mádi?) máshol milyen név lenne?
Néhány példa: 7953484 (Pápa, Veszprém) 486/539, 519. Kronberger család utolsó léánya Ugyanazon a képen talán ugyanaz a név: 517. Neumark család legidősebb leánya (innen az esetleges "Mádi" olvasat, és a "Rádi" kétségbevonása, mert van egy "Régi" kettővel lejjebb) Szintén, 521. Guth család, ami kétségbe vonja az "M"-et, mert előtte Mári van, teljesen más betűformával. 466/539, 386. Kronberger Sigmond neje ugyanott, 388. Gold család legidősebb leánya, amiből majdnem biztosra veszem, hogy Kádi, mert alatta Karolina van, ugyanazzal a kezdőbetűvel.
Virág biztosan a testvére lehetett, Sarkadkeresztúr Biharban van. Megtaláltam a házasság előtti gyerekét is, illetve a férj születésijét, illetve az első feleségét is. Ez utóbbinak a halálozásija nincs meg. Máriát én is megtaláltam, de Boczonád azért elég messze van Békés vagy Bihar megyéktől. A szülők neve stimmel, ez igaz.
A román állam eddig még soha nem engedte Mormonékat náluk filmezni vagy fényképezni, tehát az FS-en nagyrészt tárgytalan ma Romániához tartozó helységből anyakönyvet keresni. Csak olyanok vannak, amik valami okból máshova kerültek, tehát nem Románia az adatgazdájuk.
A román levéltár anyakönyv-fényképezési vállalkozása folyamatban van, de ez többek között azt jelenti, hogy akárhányszor kibogozom, hogy melyik román szóra kell kattintani és hova kell mit beírni, amikor legközelebb megpróbálom, minden máshol és máshogy van. Azt hiszem, ez a fő keresőoldal jelenleg: https://descopera.arhivelenationale.ro/cautare-text/ . Ha ide beragasztom, hogy "Ciumeghiu", akkor egy csomó dolgot sorol, például "Ciumeghiu - ortodocși - născuți (1844 – 1853)", de anyakönyvi képet eredményező linket eddig még nem találtam.
Az örökbefogadás többnyire a második férj részéről történt meg a feleség előző házasságából származó gyerekeire. Az én tágabb családomban is ilyen történt, többször is, teljesen különböző társadalmi és anyagi szinteken.
A másik gyakori eset az volt, amikor az apa a saját, törvénytelenül születettnek anyakönyvezett gyerekét fogadta örökbe. Megejtett egy lányt, a gyerek megszületett, majd az apa "örökbe fogadta", mintegy "jószolgálati" okból, és így a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt. Ha a gyereket nem vallhatta a magáénak mondjuk mert társadalmilag nem neki megfelelő rétegből való volt az anya, akkor ezt a módszert alkalmazták.
Az örökbefogadás miatt a gyerek törvényes utódnak számított, rá lehetett hagyni a vagyont.
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Felmenőm, Sipos Teréz (G28F-VHD), házasságija és halottija is megvan. A házassági szerint 1887. február 8-án született, míg a halotti szerint 1891.december 4-én. Az utóbbi szerint Ilye a születési helye, feltételezem, hogy a Bihar megyei Illyéről van szó, a család görögkeleti. Nem tudom, hogy hol anyakönyvezhették, elvileg a faluban már 1826 ota van román templom. De a FS-en ilyen falu nincs fenn, Vekerdet, Zsákát, Darvast, Mezőpetrit, Körösszakált és Körösszegapátit megnéztem, ott nincs. Szülei neve Sipos István és Bogyó Flóra (máshol Virág) voltak. Melyik lehet a valódi születési dátuma ?
Jó kérdés. Nem vagyok a kérdés szakértője. Olyanokról olvastam, hogy kitettek egy csecsemőt valahol és a megtalálója örökbe fogadta vagy egy szegény család gyereke egy jómódú gyerektelen családhoz került nevelésre és idővel örökbe fogadták. A nemesi családoknál persze sokkal nagyobb az esély rá, hogy ennek írásos nyoma maradt.
Ahol számomra örökbefogadási gyanú merült fel (elég halványan szerencsére), ott az illető ugyanazon a néven született és halt meg.
Azt szeretném még kérdezni, hogy az örökbefogadás a szegényparaszti (zsellér) rétegben is előfordult? és egyáltalán akkoriban (1800-as évek második fele) miért fogadhattak valakit örökbe? Hacsak nem egy gyermektelen nemesi házaspárról volt szó, ahol ugye a birtokot tovább kellett örökíteni.
Akkoriban nem volt állami születési anyakönyv, csak 1895 óta létezik, az embereket az egyházi anyakönyvben jegyezték fel. Utólag nem írták át az adatokat az anyakönyvben, legfeljebb volt egy utóbejegyzés a névváltoztatásról a megjegyzések rovatban a születésnél. Az örökbefogadásnál felvették az örökbefogadó családnevét A levéltárban kell megkérdezned a levéltárost, hogy hol lehetnek ilyen örökbefogadási iratok.
Értem, köszönöm. De a születésijében mindenki a "saját" nevén van még, ugye? Vagyis az örökbefogadás nem feltétlenül jelentette a vezetéknév megváltozását?
Szalkszentmártonban jegyezték be. Azt tudtam, hogy a család Bprol lekoltozott Dunavecsére, pontosabban Csabonyba. De azt hittem, ez csak az ő halála, 1914 után történt, mert a felesége a 20-as években is szerepelt a Budapesti Czimjegyzékben mint szülésznő. Csabony pedig, mint kiderült, anyakönyvileg nem Dunavecséhez, hanem Szalkszentmártonhoz tartozott...
Hosszan írnak benne arról, hogy az evangélikusok hogyan települtek be Puhóra, majd milyen ellentétek vezettek ahhoz, hogy el keljen hagyniuk a települést. Elsősorban a Hajnóczy családon keresztül mutatják be, de sokszor meg van említve a Tessedik család is. A családfa a 268. oldalon van, D. Sámuel nagynénjével és a nagyszüleivel, az anyja hiányzik róla. (A nagyapa teljes neve a 34. oldalon olvasható.) Az értesítő családfája sem teljes, Nagy Károly egyik testvére volt az a Nagy Patzientzia (azonos az óraszerkezet adakozó N. Paleszticcel), akit Tessedik Pálné búcsúztatott a gyászjelentésében.
Drozdik Sámuel életrajza és családfája megvan Békéscsaba 1880. évi értesítőjében (https://medit.lutheran.hu/site/konyv/4083), de a Brodszky - Tessedik ághoz családfát csak az FS-en találtam, forráshivatkozás nélkül, és puhói kiűzetésről sem találok semmit.
(Miért raknak az emberek az FS-re -- vagy bárhova -- forrásnélküli családfát? Mi célt szolgál?)
A Myheritage Family Tree Builder családfa programot használom offline a családfám megjelenítésére.
Olyan gondom lenne, hogy egy sírról készült álló képet, mindig elfektetve rak be a fotók közé a program. Hiába forgatom el a megfelelő helyzetbe, mielőtt belerakom a programba, folyamatosan fekvő képet csinál az állóból. Korábban már olvastattam be vele álló képeket, amiket jól is kezelt, de mostanában sajnos nem sikerül álló képeket beolvastatnom vele. Van valami ötlet, hogy mit csinálhatok rosszul?
(A Drozdik család kutatásához: D. János féltestvére, Sámuel írt egy önéletrajzot, és a könyvben, ahol közölték, csatoltak mellé egy családfát + a Brodszky-Tessedik ághoz is van egy családfa valamint egy hosszabb írás a puhói kiűzetésről.)
Ah, nem, az index helytelen: a "Jean Baptiste Joseph Louys" a keresztapa. A gyerek nevéből csak a "Joseph" van már meg, de amikor a táblázatot (névmutatót) készítették, akkor még meg volt a lap jobb oldala. Tehát az 1789-es gyerek helyesen Péter, és a bécsi bőrlakkozóval (a pesti mázoló apjával) elég pontosan egyezik. (1814-es házasságánál 25 éves volt, nem a beírt 29, de a nevek mind jók. És az életkor ugyanaz, mint a fölötte levő bejegyzésben, tehát előfordul, hogy csak elírás.)
A névmutató szerint az 1789-es gyerek Pierre Joseph. Az anyakönyv lapszéle hiányos, és franciául nem tudok, de ott mintha tényleg Jean Joseph lenne, mint az FS indexében.
Szerintem azért érdekes a "javított" Delbecq név, mert ha francia nyelvterülteről származik, akkor ez a franciás irásmód lehet az eredeti, áttelepülés után németes Delbeck-re tértek át. Valaki Mo-n tudthatta még az eredeti nevet.
Peter szülei talán Peter Delbeck és Elisabeth Pasquier. Barbara szülei talán Anton Melcher és Eva Hubinger. Barbara szüleinek házassága: https://data.matricula-online.eu/en/oesterreich/wien/07-schottenfeld/02-002/?pg=90 Anton apja szintén Anton, anyja Maria Éva valami-thaller(in). Eva apja Johann Georg Hubinger, anyja Anna Maria Winger? Wimper? Wi-valami-er(in). A foglalkozásokkal továbbra sem boldogulok.
De jó lenne, ha az anyakönyveket mindig olvashatóan írták volna....
A későbbi leszármazott "Delbecq"-re való "javítása" nekem is rémlik, de a tényleges bejegyzésekben következetesen Delbeck található. (Kivéve, amikor Delbök.)
Meglett a házasság: 1814, Schottenfeld. (Péter születésénél a megjegyzésből hámoztam ki.)
Igen, Josepha születésénél a nagyszülőket is említették. (Jobban tudnám értékelni ezt a nagyszerű német szokást, ha nem azokkal az átkozott német betűkkel történt volna.) Odáig tudom kiolvasni a bejegyzéseket, hogy a vőlegény bőrlakkozó volt. Származási helyét a házasságnál mintha Franciaországnak ("Franckreich"?), Josepha születésénél mintha Hollandiának ("niederländischen"?) írták volna. A talán-odaírt "Namur" ma Belgiumban található város, tehát nem cáfolja az olvasataimat.
Ami egyáltalán nem megy: az apák foglalkozása, és a menyasszony apjánál említett talán-H-betűs talán-származási hely. Megvan a menyasszony születése, szintén Schottenfelden, de ott sem tudom, hogy _milyen_ kézműves az apja. (Valami-fabrikant.)
Nem ismerem a cseh nyelvet, szóval nem kell biztosra venni amit írtam. Sajnos skoumi már nem aktív a fórumon, de valaki csak jobb megfejtést fog adni a nevekre, mint én.
7. Vőlegény Mattaus Linha, származási hely: Chlum, Menyasszony: Mariana Marochowa, származási hely: Jankowa. A menyasszony vezetéknevéhez nekem sem volt jobb ötletem, mint az indexelőnek.
6. Vőlegény szülei: n. a., származási hely: „Wirtschaftsbereiter auf der Herrschaft Worlik” felesége szülei: Frantz Schimann és Franziska Pichler származási hely: Wittingau
4. Szülők: Mataus Linha és Mariana (családnév nincs) származási hely: Jankova
3, Szülők: Albert Kabella (a kereszteléskor még természetes apa) és Anna Wapořine (?) Lynhy származási hely: Podskal. A kérdőjeles rész megfejtésében a házassági bejegyzésük sem vitt előbbre.
2. Szülők: Ržiha Linha és Zofiho [Žofie] (családnév nincs). Az apa keresztneve bizonytalan, nem sikerült rájönnöm, hogy félreolvasom, vagy valamilyen „torzult” forma, ami azért előfordult ekkoriban.
1. Szülők: Matiey Linha és Mariana (családnév nincs) származási hely: Jankowa
Kiolvasásban szeretném a segítségeteket kérni. A szülők nevei és a születési hely lenne az érdekes Előre is köszönöm:) 1. Linha Alžběta [1729] - Jankov https://digi.ceskearchivy.cz/2565/20/1145/1195/99/0 2. Linha Jakub [1707] - Jankov
Elnéztem, tehát az 1824-es születésű Cserkesz Anna Somogyaracson (előbb Csokonya, majd a Babocsa filiája, ha jól látom) kötött házasságot (1840), és ott is születtek férjével közös gyerekei. A házassági bejegyzésben lévő életkor alapján csak ő lehetett a Cserkesz-Simonits házaspár gyermeke. És persze Györgyék sem Csokonyán laktak, hanem Rinyaújlakon, csak a csokonyai anyakönyvbe lettek bejegyezve. Az 1834-es keresztelésnél Simonits Anna férjének, Cs. Józsefnek foglalkozása méhész, és György is volt (mások mellett) méhész néhány anyakönyvi bejegyzés szerint.
Köszönöm szépen a segítséget! Egy-két dolog azért helyrekerült, illetve megerősített feltételezéseimben. Az most már biztosnak tűnik, hogy Simonits Mária nem azonos sem Horváth, sem Keserű Máriával.
Így legalább 2 (3?) Cserkesz József is lehetett. Simonits Máriából is sok volt, de ezeket annyira már nem kutatom.
Sokkal inkább az érdekelne: mi alapján jöttél rá, hogy a Cserkesz-Simonits házaspár több gyereke is Csokonyán alapított családot? Ez nagyon érdekelne.
Nem nagy segítség, de nagyjából ezt szűrtem le az indexelt adatokból, talán előbbre visz: Biztosan több Cserkesz József volt, az 1821-ben született két gyerek, Éva (Hókahalom, anyja Keserű Marianna) és György (Pátzod, anyja: Simonits Marianna) keresztelése között egy hónap van. Az 1819-ben, Rinyaszentkirályon született Anna vezetéknevét nem jegyezték fel, valószínűleg a Cserkesz-Simonits házaspár lánya, az 1824-ben született Anna keresztelése előtt elvileg meg kellett halnia. Cserkesz 1823-as halála után a Cserkesz-Simonits házaspárnak még született gyermeke (Anna, 1824), tehát Simonits biztosan nem azonos Horváth Mariannával, ugyanakkor az nem derült ki számomra, hogy Horváth és Keserű azonos személy, vagy nem. Próbáld megkeresni a többi Cserkesz és a feleségeik halálát. Taranyt 1850-ig átnéztem, nem voltak benne. Simonitsék több gyereke is Csokonyán alapított családot. A Familysearch egy családfája szerint Simonits Marianna 1809-ben született, de ez biztosan tévedés.
A Familysearch indexelt adatbázisa szerint 1787-ben kereszteltek egy Cs. Józsefet, Nagyatádon, az 1823-as halott 1793 körül született.
Az első bejegyzésnél (halotti) nem találtam meg a születésit, hogy legalább az anya neve kiderüljön esetlegesen. Ez a haláleset Pátzod- pustán történt, ahol Georgius is született.
Csak egy házasságit találtam 1811-ből Cserkesz József és Simonics Mária között Nagyatádon. És egy halottit az 1820-as évek elejéről (1823) Nagyatád-Hókamalom-puszta, amiben Cserkesz József 30 évesen meghal és a felesége Mária, de Horváth Mária a változatosság kedvéért...Cserkesz Éva is Hókamalomban született, de az anya neve itt Keserű Mária.
Tudna valaki segíteni rendberakni a "Józsefeket" és hogy lehetett-e közük egymáshoz?
A MELTE szerint sajnos se az egri római katolikus, se a dunamelléki református egyházi levéltárakban nincs e-kutatás (http://matricula.hu/?q=e-kutatas ), de szerencsére az FS-en nagyrészt megvannak az 1895 okt. elseje előtti egyházi anyakönyvek, és az rk és ref keresztelések még indexelve is vannak (tehát névre kereshetők: https://www.familysearch.org/search/collection/1743180 és https://www.familysearch.org/search/collection/1858355 ). Manapság egyre több egyéb egyházi anyakönyv is van indexelve, amiről a három éve nem frissített katalógus nem tud; egy helység kutatásának megkezdésekor érdemes a filmszámot vagy filmszámokat berakni a keresőbe, hátha el lehet kerülni a lapozás egy részét. (https://www.familysearch.org/search/ , sárga gomb melleti szövegre kattintani, "Image Group Number ..."-t kiválasztani, a számot az új dobozba ragasztani. Ha vannak találatok, akkor a fölöttük levő szürke buborékokból ki lehet deríteni, hogy milyen tipusú bejegyzések vannak indexelve. Például ha csak a keresztelések, akkor csak a "births" szűrő buborékja fog szerepelni.)
Köszönöm! Akkor majd ezen a környéken próbálok meg kutatni. Esetelg egy gyűjtő hely ezeknek a kivonatoknak? Pl. Bács megyében a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban lehet igen sok adatot megtalálni. Ehhez hasonló ott Szolonk megyében?
Kossuth Lajos egyik sógora Tessedik Sámuel második feleségének az unokája volt: Kossuth Lajos húga Kossuth Lujza - Lujza férje Ruttkay József - József anyja Zipser Karolina - Karolina anyja Lissovinyi Karolina - idősebbik Karolina második férje Tessedik Sámuel.
Innen továbbhaladva: Lissovinyi Karolina fia Tessedik Pál - Pál felesége Nisnyánszky Jozefa - Jozefa testvére Nisnyánszki Ludovika - Ludovika fia Lenhossék József - József leánya Lenhossék Jozefa - Jozefa fia Szent-Györgyi Albert.
A Geni ezt biztos le tudná írni rokonsági szavakkal (nevek nélkül), de e miatt nem fogok vele küzködni. A WikiTree-re viszont lehet, hogy felrakom -- nagy része már úgyis ott van.
Ha jól értelmezem az Arcanum (előzőleg Mapire) kataszteri térképét (https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?bbox=2298527.8452035706%2C6010552.148550531%2C2313041.3259492186%2C6015654.320188567&map-list=1&layers=3%2C4 ), akkor Tomajmonostora a 19. században Tiszaderzshez tartozó külterületi lakott hely (tanya) volt. Még az 1914-es közigazgatási térképen sincs ott semmi, tehát csak valamikor később vált önálló településsé -- bár a mai utcái pontosan egyeznek a kataszteri térképen "Madaras kert"-nek nevezett kert-és-épület csoporttal. Sőt, már az első katonai felmérésen is ott van, csak név nélkül. (Van a közelében az a szöveg, hogy "Szállás nach Abad gehört", vagyis Abádhoz [Abádszalókhoz] tartozott valami, de nem biztos, hogy ez Tomajmonostorra vonatkozik.) A második katonai felmérésen "Kis tomaj puszta"-ként jelölték az egész környéket. A harmadik felmérés térképein nincs tisztán-odatartozó szöveg, bár az utcák és házak ott vannak.
Sziasztok! Szeretném kérdezni, hogy tudnátok-e segíteni, hogy egy Szolnok megyei kiskösség (Tomajmonostora) születési kivonatait hol tudnám kutatni az 1900-as évek előtt? Tiszaszentimréhez, Kunhegyeshez tartozak a régi időkben, illetve Karcag volt a fontosabb hivatalos ügyek helyszíne.
jools90: Feltételezés. Ha Mátyás házassági, vagy halotti bejegyzéséből kiderülne, hogy mauerbachi születésű, akkor érdemes keresni Mihály és Mátyás között a kapcsolatot. Mihály István fia és két veje is téglás volt, talán Mihályt is téglásként került Marcaliba.
JPmiaou: Vőlegény születési helyével kapcsolatban ezt írták: „aus dem Komorner Comitat in Ungarn”
Szerintem a menyasszony anyja, Josepha von Kastenholz, Honorius (néha németesítve Ehrenreich) Wilhelm Kastenholz 1748-as születésű lánya lehet. Peter Kutzerrel kötött esküvőjét nem kerestem meg, de a Geneanet (nincs előfizetésem) szerint Bécsben volt.
+ egy kérdés: Ha a keresztelési anyakönyvben a gyerekeinél operarius/inquilinius, az életrajzokban asztalos, unokája keresztelési bejegyzésében pedig "Kücheninspector des Fürst Primas in Ungarn", akkor valójában mi lehet Lenhossék Ferenc foglalkozása?
Viszont se bécsi, se pozsonyi halottit nem találok, és már ott tartok, hogy talán félreértettem, hogy kikről volt szó: "Az özvegy [mármint Nisnyánszky Jozefa] ... anyjának [Drozdik Johannának] apja [a házassági szerint János?] Pozsonyban, anyja [ha a házasságit jól olvasom, Kutzer Jozefa?] Bécsben hunyt el". Tehát Drozdik János halálát Pozsonyban, Kutzer Jozefáét Bécsben kéne találnom? Mondjuk nem segít, hogy azt sem tudom, melyik évszázadról van szó... (Azt hiszem, 1785 utánról, mert a házassági talán mintha azt írná, hogy a vőlegény szülei már elhunytak, a menyasszonyé még nem, de ezekben egyáltalán nem vagyok biztos.)
Nisnyánszky György halála már megvolt, de a gyászjelentése nem -- 1821-ből meglepő, hogy van (https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6WK3-GV1 ). Ny. Máriáról eddig nem tudtam, hogy másodszor is házasodott; az OSZK keresője biztos, hogy már néhányszor felhozta a gyászjelentését, de eddig sose néztem rá, mert Szuhány(i) Mártonnét kerestem, nem Mártonffy Dénesnét (https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216896# ).
A következő bekezdés forrásait névre keresve nem találom, és évszámok hiányában semmi kedvem értük böngészni. Egy kis ismételt munkát nem bánok, ha könnyű, mert akkor a sikerélményem is megvan :-), de ez túlhaladja a jelen kapacitásomat.
Marcaliban születhetett még egy gyerek 1817-ben, Mihály, bár itt az apa Fodor, de az anya Asprennernek olvasható, de a keresztszülők ugyanazok, mint Erzsébetnek.
Babramama írta, hogy Mihály valószínűleg nem Magyarországon születhetett; MyHeritage keresésben (Ausztria-Magyarország, római katolikus indexek, 1612-1966) találtam egy 'Michael Hüterer' nevű férfit, aki 1794-ben született, Mauerbach, Lower Austria, apja: Mathias Hüterer, anyja: Rosalia Geiger. (hozzájuk +2 fiú gyereket találtam: Johann és Mathias) Michael Hüterer - Ausztria-Magyarország, római katolikus indexek, 1612-1966 - MyHeritage
A "becenév mint magyaros nőiesítés" legelfogadottabb példái a Janka és a Józsa voltak, de mint Prelleg is írta, próbálkoztak majdnem mindennel. Az általam-kutatott családokban több helyen is volt Ferike. (Érdekes módon a Györgyi-re csak modern példákat tudok.)
Amúgy a "becézés mint nőiesítés" nem csak magyarositással-összefüggő gondolat; angolul is előfordul: a Billie, Charlie, Patty mind eredetileg férfi becenév, de manapság mint önálló nevet többségben lányok kapják (legalábbis Amerikában).
Jpmiaou: Zsuzsanna (T. Imre nővére) első négy gyermekének keresztanyja özv. Tessedik Pálné volt.
Ránézve a családfára, némi kiegészítés és korrekció a továbbhaladáshoz: Az özvegy szüleinek házasságkötése nem Budán, hanem Bécsben található az evangélikusoknál. Az anyjának apja Pozsonyban, anyja Bécsben hunyt el. Az özvegy apjának, és mindegyik felnőttkort megért testvérének elérhető online a gyászjelentése.
Id. Lenhossék Mihálynak volt egy azonos nevű bátyja. Lenhossék első feleségének halála Pesten, a Belvárosban történt, ahol az esküvőjüket is tartották, Klárával közös első fiát pedig Esztergomban keresztelték meg. Bécsi tartózkodása idején az ott született gyerekeit a St. Michael és Maria Rotunda plébániák anyakönyveibe jegyezték be.
remj: Magyarosítani szerették volna a neveket, de ezek közül néhány mára idegenül hangzik. Talán az Istvánka (Stefánia) volt a leggyakoribb, de már találkoztam Ferikével és Frigyeskével is. Mátyáskával még nem, viszonylag ritka lehetett ez a változat.
Gendersemleges anyakönyv 1938-ból. Az elhunyt édesanyja néhai Alagits Mátyáska. Hát nem boldogult az anyakönyvvezető a délszláv nevekkel. Az anya neve Agatits (inkább Aladzsics) Matija. Később Matildnak fordítva
Szerintem valaki teljesen mást linkeltem be, mert utána találtam ehhez a párhoz (Schier Anna + Mihály) házasságit, de azok alapján ez a Mihály egy másik ember lehet.
Érdekes amúgy ez a Kalapos név, mert a legkorábbi dokumentumot, amit találtam, ott Huterer volt (1815 házassági Katalinnal), majd pár évre rá Kalapos, ahogy te is írtad, majd újra onnantól végig csak Hutererként találtam.
Születési éve meg vagy 1794 (Katalinnal és Lang Francziskával történő házassági papírjai szerint) vagy 1788 (Novotni Erzsébettel való házassági anyakönyvi szerint).
Az utolsó dokumentum, amit találtam hozzá (és Novotni Erzsébethez is) a 1851-ben elhunyt gyerekük, Zsófia halotti anyakönyvi kivonata volt. Utána már csak a házaspár gyerekeivel kapcsolatos anyakönyvi kivonatokat találtam.
"Alább irott és nevezett az alul irott bizonyságok előtt, adom tudtára kiknek illik, hogy én Hutterer Mihály Tettes (tekintetes) Vas Vármegyei Viz... helységbeli születés ágostai vallású lakos lakatos mesterségű, Albert Mariannát Szigetvári születésű, de Szulok plébániabeli hajadont, minden legkissebb erőltetés önkény szabadságommal úgy léptem és vetten őtet feleségül, hogy mind a két nemben nevezendő gyerekeimet a rom. katholica hitben neveltetni akarom és engedem. Mellynek tellyes hitelére és bizonylatára adtam az akit ezen bizonyságok előtt nevem és magam irásomat és kötelezésemet.
Szulokban, november 24.ik 1852.
Ollé Lajos helybeli plébános előtt"
Mihály nem Magyaroszágon született, de próbálom megfejteni, hogy hol.
A jelentéséről tudtam, de nem gondoltam volna, hogy magyarosították valaha :O köszi az ötletet!! ez tényleg nem jutott eszembe. Elvileg az akkori halottik indexálva vannak a környéken, így Kalaposként Viktórián és Erzsébeten kívül mást nem találtam eddig :(
Bár nem tudom az mennyire valós, hogy akkoriban egy 64 éves férfinek egy 20 éves felesége legyen.
A jobb oldali lapon lévő első bekezdés a rájuk vonatkozó, ezt valaki esetleg ki tudja olvasni?
"Alább írt és nevezett [...] bizonyságok előtt [...] kiknek illik, hogy én Hutterer Mihály [...] Vas Vármegyei ..... [...] születésű, de Szuloki [...] hajadon, minden legkisebb [...] önkény szabadságommal ..."
Kb ennyit sikerült kiolvasnom (a sablon szöveg részére a lentebbi szöveg alapján jobban olvasható).
Én inkább úgy mondanám, hogy az apa nevét hajlandó volt találgatni a bejelentő. Az anyára csak úgy emlékezett, hogy "Pázmánné" vagy "Pázmán néni", tehát ott még találatot sem tett. Igen, ez akkor is (elég gyakran) előfordult, ha saját nagyanyjáról volt szó.
Tegnap akadtam olyanba, hogy a halálozás bejelentője a rég-elhunyt szülők vezetékneveit eltalálta, a keresztneveiket kevésbé (Gergely helyett Andor, Mária Magdolna helyett Anna). Mondjuk ott a helybéli tanító volt a bejelentő, mint a lakásadó megbizottja, tehát könnyen hihető, hogy egyszerűen félreemlékezett.
Én is ugyanazon a gondolaton voltam: jó lenne tudni, hogy kinek kicsodája volt Tessedik Imre, aki bejelentette özvegy Tessedik Pálné halálát. Szűkszavú házassági anyakönyv miatt itt is egy kicsit vékony a szál, de azt hiszem, most már túl sok volna mindenkiről feltételezni, hogy volt hasonkorú név-párja, tehát tegnap este egyesítettem az FS családfán a jogászt a lelkész fiával.
Tessedik Imre kir. tanácsos és kataszteri felügyelő mint öcscse a maga, ugy neje szül. Losonczi GYÜRKY AMÁLIA, nemkülönben az elhunytnak édes testvérei után maradott rokonok nevezetesen a LENHOSSÉK, PROCOPIUS és SZUHÁNYI család tagjai és számos egyéb rokonok nevében is, mély fájdalomtól megtört szivvel jelenti
özv. TESSEDIK PÁLNÉ
szül. NISNYÁNSZKY JÓZEFA asszonynak,
élete 88-ik évében, végelgyengülésben történt gyászos kimultát.
Itt gondolom, hogy az "öcscse" annyi, mint "unokaöccse", tehát ennek az Imrének az apja és a néhai jogász testvérek kellett, hogy legyenek.
A kettő között egy kolozsvári házassági bejegyzés van, ami csak életkorokat és vallásokat közöl (1861 június 27: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-969D-K2 ). Ezek stimmelnek a lelkész unokájával is, és a kataszteri felügyelő halálával is, Pozsonyban (1886 márc. 14: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR73-9LYW?i=141 ). A halotti bejegyzés a felügyelő származásáról annyit ír, hogy Nyíregyháza. Ez nem egészen ugyanaz, mint Nyírbátor, de ha szülei ragaszkodtak volna az evangélikus szertartáshoz, akkor Nyíregyházán lett volna megkeresztelve.
Tehát Szent-Györgyi Albert és Tessedik Sámuel szögről-végről, házasságon keresztül rokonok: Albert dédanyjának egyik testvére volt Sámuel egyik menye. (Szent-Györgyi Albert édesanyja Lenhossék Jozefa - Jozefa édesapja Lenhossék József - József édesanyja Nisnyánszky Ludovika - Ludovika testvére Nisnyánszky Jozefa - Jozefa férje Tessedik Pál - Pál apja Tessedik Sámuel.)
És az örökbefogadás mennyire lehetséges? Hogy Pazman János nem is az igazi (vér szerinti) apa, csak a nevére vette Annát? Mert érdekes, hogy az apa nevét tudta bejelentő.
Vagy esetleg az anyának olyan ritka, különleges neve lehetett, hogy nehéz volt megjegyezni?
A házasság egy filmen van 1952-ig terjedő (szintén XVIII-ik kerületi) házasságokkal (https://www.familysearch.org/search/catalog/1572987). Amikor a MACSE index készült, akkor még a hátsó kiskapun elérhetőek voltak az ilyen képek, de az általános adatvédelmi rendelet miatt az FS lelakatolt mindent.
Dátum: 1915-07-20 Vőlegény: Hudy Sándor Apa: Hudy Sándor Anya: Hrabovszky Antónia Menyasszony: Farkas Sarolta Apa: Farkas Pál Anya: Polónyi Erzsébet Anyakönyvezés helye: XVIII. kerület (Budapest) Filmszám: 4929706 Filmkocka: 367 Sorszám: 34 Feltöltve: 2016.07.01 Azonosító: 1508732.
Dátum: 1915-07-20Hudy Sándor Farkas Sarolta Anyakönyvezés helye: XVIII. kerület (Budapest)Szülők: Filmszám: 4929706 Apa: Hudy Sándor Apa: Farkas PálFilmkocka: 367 Anya: Hrabovszky Antónia Anya: Polónyi ErzsébetSorszám: 34Feltöltve: 2016.07.01Azonosító: 1508732Kapcsolat az anyakönyvhöz a FamilySearch portálon
Istvánról én valahogy mindig úgy gondolkodtam, hogy ő talán elszakadhatott az apjától, mert ha jól látom 1858-as a katonai áthelyezése; eközben 1862-73 között pl. H. Juliannának (ő az egyik ősöm) születtek gyerekei Szakácsiban/Tapsonyban, Bizén. H. József is Tapsonyban volt ez idő tájt. Ezeken a helyeken is néztem a halotti anyakönyveket, de semmi :( Annyit tudok, hogy a gyerekeik (Mihálynak és Erzsébetnek) közül József ott maradt a környéken, Julianna pedig Pestre költözött 2 gyerekével (legalábbis csak 2 gyerekéről találtam Pesten infókat)
H. Annát, Katát és Viktóriát nemrég találtam meg én is (szintén csak a házassági anyakönyveiket), és gyanakodtam rá, hogy Mihály első házasságából lehettek :)
A házaspárnak 1836-ban született egy Franciska nevű lánya (az apa és a keresztszülők neve, és az anya keresztneve azonos, a vezetékneve hasonlít.) Érdekes, hogy Mihály első házasságának idején 15 éven keresztül egy gyermek sincs, gyanítom, hogy a házassági anyakönyvben lévő H. Anna, Kata és Viktória is Mihályé és Kataliné volt.
eppur***: Valószínűleg rövidítés, az egyik betű mintha egy „németes” (Kurrentschrift) nagy 'S' lenne.
JPmiaou: Mivel Tessedik házassági bejegyzése nem segít, én az özvegy gyászjelentésében lévő Tessedikről deríteném ki, hogy melyik család, mely ágához tartozik. Így könnyebb lehet beazonosítani Pált.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ősszüleimet név szerint megtaláltam, azonban se születési, se halálozási dokumentumo(ka)t nem találtam hozzájuk, ahonnan esetleg még talán tovább lehetne menni a kutatásban.
Sajnos többféleképpen van írva a nevük több helyen is, de: Huterer Mihály (sz. 1788 körül) és Novotni Erzsébet (sz. 1808 körül)(variációk: Hutteren, Huderer Michael, Hutczer; illetve: Novotne, Novotri, Novotin, Novotan, Novamull, Novetnyi)
Huterer Mihály többször házasodott: 1815-ben Aspeti/Asperian Katalinnal (voltak gyerekek); 1832-ben Lange Franciskával (gyerekük nem volt), majd 1833-ban Novotni Erzsébettel.
6 közös gyerekük született (akiket megtaláltam legalábbis): Huterer Terézia (1837), József (1842), Franciska (1845), Mária (1849), Zsófia (1850) és Juliana (1840)
Legkorábbi dokumentum, amit Mihályhoz találtam a házasságkötése Asperian Katalinnal (itt Huderer Michael-ként szerepelt), Erzsébethez pedig egy törvénytelen gyereket találtam legkorábbról (Pál, 1831)
Mindegyik történés Marczaliban, Somogyban volt.
Pár gyereküknek utánanéztem, amennyire tudtam, többen maradtak Somogyban, de Julianna 2 gyerekével Budapestre költözött.
Van esetleg tippetek, hogy merre érdemes elindulni Mihályt és Erzsébetet kutatva? Köszönöm előre is!
a név után írtak érdekelnének, a végén egy németes "-sch"-t látok, de a többivel együtt nem tudom hová tenni.
Eötvös Ferencről azt lehet tudni, hogy amikor az irat született (1824), már az Esterházy hercegi család kismartoni uradalmi központi igazgatás vezetője, korábban Sopron vármegyei alispán.
Mit írtak Csik Katalin halotti bejegyzéséhez, aki 46 évesen hunyt el kolerában? "vivat a 22 annis ignora." és a /: Numtur:/ is érdekelne, mit jelethet?
Ezt vajon Gugli barátunk miért nem volt hajlandó nekem felköpni ...? Na mindegy, nagyon szépen köszönöm! Bebizonyítja, amit sejtettem: az életrajzi lexicon írója elolvasás nélkül hivatkozott a nekrológra, és hasára ütött, hogy ki kinek kicsodája.
Az eddig-megtalált források alapján én jelenleg kb. itt tartok:
A prédikátor önéletrajzához képest ez eggyel több nemzedék Éliás vonalán, mert amennyiben az 1708-ból fennmaradt írás szerzője ugyanaz, mint a mészáros fia, akkor nem lehet ő a (leg)fiatalabbik szulyói lelkész 1820-ban elhunyt apja. Sajnos az 1851 előtti szulyói evangélikus anyakönyvek egy filmen vannak az 1941-ig terjedő szucsányi izraelita születésekkel, és különben is csak 1801-től vannak meg, tehát Éliás vonalát nem fogom tudni kibogozni. Ebbe belenyugszom, mert a nekrológ bizonyítja, hogy a szulyói Pál nem az "enyém".
Lehet, hogy elhamarkodtam a dolgot, amikor a lelkész törlésével (kérdőjelekkel jól kicifrázva ugyan, de) automatikusan beraktam a jogászt -- mi van, ha volt harmadik Tessedik Pál is? -- de nagyon csábító az egyeztetés: név, vallás, életkor stimmel, a szarvasi ember öccse is jogász lett, és semmi sem cáfolja (eddig) az egyezést.
(Volt is harmadik Tessedik Pál, akit 1793-ban kereszteltek a Nyitra megyei Negyed községben -- de ő református, tehát nem számolom.)
Amit tudok: a híres lelkésznek Szarvason született 1794-ben egy Pál nevű fia. Mint egyik előbbi hozzászólásomban írtam, van egy cikk, miszerint ez a Pál, négy testvérével együtt, 1821 január végén megtámadta apjuk végrendeletét. Ezenkívül nem találok olyan forrást, ami biztosan ennek a Pálnak a későbbi pályafutásáról szól.
A másik végen van a jogász, aki 1821 szeptemberében házasodott a Deák téri evangélikus templomban Nisnyánszky Jozefával. 1828-ban ő volt egyik sógornőjének az egyik házassági tanuja, aztán 1834-ben elhunyt, budai lakcímmel, 41 éves korában. Sajnos egyik megtalált forrás sem ír semmit a származásáról.
Van valakinek ötlete, hogy miként lehetne összekötni a szarvasi születést a jogásszal?
Én leginkább Czégevainin-nak olvasom. A következő, 121. oldalon a február 11-i keresztelésnél ugyanez a vezetéknév tűnik föl a keresztszülőknél mint Cziegveinén. Az -in, illetve -én végződés nyilvánvalóan német asszonynévi végződés, a név maga pedig bennem a német Ziege(n)bein vezetéknevet idézi meg. A b : v (w) megfeleléshez magyar-német viszonylatban l. bakter : Wächter.
Ezek a Tessedik Pálok tehát az oldalági rokonok lehetnek. A neves szarvasi lelkész, ifj. Tessedik Sámuel apja, id. Sámuel költözött le Trencsén megyéből Békésbe. Id. Sámuel 1710–1749 között élt. Ifj. Sámuel 1742-ben született már „útközben” Albertin, és 1820-ban halt meg, mint az idézet szerinti idősebb Pál. Ez utóbbi lehet, hogy az id. Sámuel testvére volt (de legalábbis unokatestvére), aki még Trencsénben született, és nem követte a költöző id. Sámuelt.
>> Die in Pesth herausgegebenen "Protestantischen Jahrbücher für Oesterreich" enthalten im Jahrgange 1856 im dritten Hefte, S. 204, seinen "Nekrolog". <<
P[aul] v[on] Tessedik úr 1785. február 19-én született Szúlyón, a néhai Paul v. Tessedik és Susanna Roth von Rothenfels másodszülött gyermekeként.
Tizedik évének betöltése után Kremnizbe, édesanyja szülőhelyére került, ahol rokonai apai felügyelete mellett az első gimnáziumi osztályokat látogatta. A hatodik osztályban Pozsonyba került, ahol tanulmányai végéig, azaz 1805-ig maradt. 1806 júniusában hívást kapott Johann Zubek, volt trencséni plébánostól, szenior káplánnak, amit el is fogadott, de néhány hónap múlva visszatért Szulyóba, hogy öreg apját támogassa hivatalában. Amikor idős édesapja 1820-ban 40 év áldásos szulyói munka után meghalt, a hálás gyülekezet egyhangúlag fiát választotta meg lelkésznek; aki teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak. Húsz kinevezést utasított vissza, gyakran sokkal jobban választott gyülekezetekből, hogy egész életét Szulyónak szentelhesse, amelyet haldokló apja sürgetően a szívébe helyezett. Az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az egykor igen szegényes egyházközségnek ma gyönyörű temploma van toronnyal és harangokkal, kényelmes plébániája és néhány ezer guldennyi pénze.
Ugyanaz a kérdés (Tessedik Sámuel fiának foglalkozása), másik irányból: találtam egy életrajzi lexicont, ami azt állítja, hogy lelkész volt:
Paul Tessedik, gleich seinem Vater dem Kirchenamte sich widwend, war zuletzt Senior und Pfarrer in Szulyó. Die in Pesth herausgegebenen "Protestantischen Jahrbücher für Oesterreich" enthalten im Jahrgange 1856 im dritten Hefte, S. 204, seinen "Nekrolog".
Ami magyarul nagyjából: Tessedik Pál, ugyanúgy, mint apja, az egyházi pályára lépett; legutóbb érsek és lelkész volt Szulyón. A Pesten kiadott "Osztrák protestáns évkönyvek" 1856-os évfolyamának harmadik kötetében, a 204. oldalon van a "Nekrológ"-ja.
A szulyói halotti bejegyzés meg is van, de nem ír semmit szülőkről vagy szülőhelyről. A halottnak a megadott kora kb. 1785-re teszi a születését, vagyis a szarvasi embernél kb. évtizeddel idősebb -- de az anyakönyvi életkorok gyakran eltérnek a valóságtól. It abban reménykedem, hogy a nekrológ ír valami hasznosat -- de az említett évkönyvnek csak az első, 1854-es évfolyamát találom.
A nekrológot nem találom sem a Hungaricanan, sem az Arcanumon. (Gyászjelentést is kerestem, sikertelenül, az FS-en is és az OSZK-ban is.) Van valakinek ötlete, tanácsa, jobb szerencséje?
Az elsőnél az ősöm a 1670-es években került Tirolból egy svábországi kisvárosba, uradalmi vadász volt, az egyik fia az én ősöm lett, egy másik maradt uradalmi vadász-erdész, az ő egyik férfiutóda a 1800-as években beházasodott egy arisztokrata családba és az utódai bekerültek Európa királyi családjaiba.
A másik ilyen ősöm a 1500-as években élt Svábországban egy protestáns kisvárosban, az egyik ágon én is leszármazottja vagyok, a 1600-as évek végén jött el onnan az ősanyám Magyarországra. Egy másik ág ott maradt és a 1820-as években vándorolt ki Lengyelország orosz részére az egyikük Lodz környékére, az ő fia már Volhiniába költözött, annak a fia meg Lettországba, ma is él ott egy lett rokonom.
Pontosan azt próbálom kideríteni, hogy rokon-e! :-)
Mondjuk kicsit túlzás volna "rokon"-nak mondani, még akkor is ha egyezik a szarvasi ember a Budán elhunyt jogász-féleséggel, mert apósom unokatestvérének dédanyjának sógoráról volna szó, de szerintem az ilyesfajta kapcsolódások a legjobbak.
Tessedik Sámuel önéletírását megtaláltam, de abban bosszantóan nem ír a gyerekeiről. ("Ezen húsz gyermeket itt jellemeznem kellene .... Ezt azonban az utódokra és halálom után pártatlanul ítélendő embertársaimra bízom.") Nem tudom, pontosan mikor írta, de valószinű, hogy túl korán: úgyse mondaná meg, amit keresek, mármint Pál nevű fia foglalkozását. Viszont találtam arra utalást, hogy öt gyereke, köztük Pál, megtámadta a végrendeletét halála után egy hónappal (https://library.hungaricana.hu/en/view/BekesiElet_1970/?query=%22Tessedik%20P%C3%A1l%22&pg=403&layout=s). Akárhogy és akárhol is próbálkozok, nem találom se a végrendeletet, se a protestációt, pedig reménykedem, hogy valamelyik azonosítja a leszármazottak foglalkozását vagy legalábbis akkori lakhelyét. Van valakinek ötlete, tanácsa, hogy hol és hogyan kéne keressek? (Személyesen nem tudok: a repülőjegy ára nincs jelenleg a költségvetésben.) Vagy, ami még jobb lenne, van valaki, akinek nagyobb a kereső-szerencséje?
Az eddig összegyűjtött anyagokból arra következtetek, hogy a törvényes feleség meddő lehetett, mert 30 évet éltek együtt, de egyetlen közös gyereket nem találok. Az anya pár évvel a kisfiú születése után meghalt, valószínűleg a feleséggel együtt nevelték fel.
Budapesti fovarosi leveltarbol kernek ki egy iratot amihez azt a megjegyzest irtak, hogy Csatolva: felbontatlan boríték. Esetleg van valakinek tapasztalata hogy ezzel mi a teendo? Kulon kell engedelyt kerni a felnyitasahoz vagy kinyithatom magam?
Viszont kézbe véve azt az anyakönyvet elképzelhető, hogy van erről utólagos bejegyzés hátul. Az én ükanyámról és öt testvéréről is negyven éves korukban jegyezték be utólag az anyakönyv végére egy bírósági ítélet alapján, hogy polgárilag törvényesnek kell őket tekinteni.
Gondolom az öröklés miatt nem volt mindegy a dolog, sok föld volt a szépanyám és szépapám tulajdonában.
Bármi előfordulhatott. Nekem ükapám keresztelési bejegyzésénél ott van mindkét szülő neve, és csak a szépanyám halottiján van egy megjegyzés, hogy valójában nem feleség, csak ágyas volt. Hogy ez később derült csak ki, és törvényesre keresztelték a gyereket, vagy kezdettől törvénytelen volt, az nem derül ki, mert az 1850 körüli években nem volt az itteni katolikus keresztelési anyakönyvben erre rubrika.
Ahogyan rferi is írta: pl. az egyik dédapám sírján is 1887-es születési év látható, de az anyakönyvek szerint az a János 1888-ban meghalt, és 1891-ben született öccse is a János nevet kapta.
Vagy: keresni kell még egy születési bejegyzést a valódi, sokáig élt Sándorról, akit ugyanarra a keresztnévre kereszteltek, mint az elhalt bátyja. És valahogy összekeveredtek a dátumok valamikor Szokás volt ilyesmi...
Furcsa (és izgalmas) problémába futottam bele a családom kutatása közben. Az egyik oldalágon volt egy nagyapa, nevezzük Sándornak, aki 1908-tól 1992-ig élt. Vannak leszármazottai, és volt 9 idősebb testvére, mind lány.
A FamilySearch.org egy kincsesbánya, megtaláltam egy csomó anyakönyvet digitalizálva. A probléma az, hogy megtaláltam a halotti anyakönyvi bejegyzést is: a kis Sanyika meghalt 6 hónapos korában tüdőgyulladásban. Tévedés kizárva, fel vannak tüntetve (az eléggé egyedi nevű) szülők lakcímmel, és a kisfiú életkorával együtt.
A kérdés: volt olyan gyakorlat a 19. század végén, hogy a szülők örökbe fogadtak egy kisgyereket, és (legálisan) a halott gyerekük adataival nevelték tovább? Páran biztos megtették ezt, úgy, hogy a halált eltitkolták, nem jegyezték be az anyakönyvbe, de megtehették akkor is, ha a bejegyzés megtörtént? Vagy találtam a családban egy imposztort? Sajnos a korosztályból már senki sem él, az egyetlen, ma már 80 éves gyereke pedig egyértelműen nem tudott a személycseréről, nem akarom felzaklatni egy ilyen hírrel.
Elnézést kérek, közben a korábban kapott információ alapján a Rimaszombati Lakatos Péter leszármazottai után szlovákiai, Besztercebánya, Rimaszombat irattárakkal leveleztem. Az egyik helyről olyan tájékoztatást kaptam, az 1700-as évek végétől van anyakönyvi adatbázisok. Küldtek egy szép árlistát, ebben óra, napidíjat jelölnek euróban, ha egyéb levéltári keresésre vetemednék.
Az ajánlott, karcagi helytörténészt még nem volt bátorságom felkeresni, de a héten már próbálkozom. Az Ön és Zkiss társa hatalmas, következetes kutatómunkáját csodálom. Amit most, az utóbbi két bejegyzésben olvastam, az jó eséllyel a felmenők korábbi, eredeti nevére utalhat. Keresek elérhetőséget a Rinaszombati református egyházközség felé, és hátha onnan kapok valami információt.
vgera: Apró korrekció, Kiss Sándor harmadik gyereke, akire utalnak az 1870-es születésű Borbála volt, csak az oldal, amelyiken van a keresztelési bejegyzése nem lett lefilmezve. (A születési év a házassági bejegyzéséből derült csak ki.)
Zoltán 1971: Nem tudom olvastad-e a 25624-es hozzászólásomat. Ha feltételezük, hogy a rimaszombati Lakatos Péter volt a karcagi Sámuel és János fia, akkor érdemes lenne átnézni a rimaszombati református házassági és halotti anyakönyvet, mert ha Péter fiai még gyermekkorukban meghaltak, vagy Rimaszombaton alapítottak családot, akkor a feltételezésünk téves.
vgera: Az 1884-ben született Ferenc keresztapja Veller János. Feleségével, Kurdi Máriával (K. János és Magyar Erzsébet lánya) 1867-ben házasodott össze. 1800 és 1880 között a Familysearch indexe szerint négy Kurdi Zsuzsannát kereszteltek Szabadszálláson. 1805-ben Kurdi András és Horváth Mária lányaként, 1835-ben és 1839-ben Kurdi Zsuzsanna törvénytelen lányaiként születtek. A negyedik, 1853-ban félreindexelés, valójában Magyar Zsuzsanna, Kurdiné Magyar Erzsébet lánya. Az 1805-ös születésű lehetett a két másik Zsuzsanna anyja. Valószínűleg azonos az 1894-ben meghalt Szűcs Istvánné Kurdi Zsuzsannával. Az 1839-es születésű Zsuzsanna első még törvénytelen gyermeke, Sándor 1858-ben, a 'Jegyzet' alatt írják is. Később Kiss Sándor feleségeként szült két gyermeket. 1872-ben meghalt a férje, és a 'Jegyzet' szerint három gyermeke volt, tehát elismerte az 1858-as Sándort sajátjának. Zsuzsannák 1873-tól 1879-ig további törvénytelen gyerekei születtek. 1899-ben házasságot kötött Német Istvánnal. A Vörös-Kurdi házaspár feleségét nem sikerült beazonosítanom, a hogy az 1852-ben meghalt Koroknai Mihály édesanyját, Koroknai Mihályné Kurdi Zsuzsannát sem. Dunavecsén is születtek Kurdi Zsuzsannák, talán onnan települtek át. (Csak az 1858-1895 közötti halotti anyakönyvet néztem át, lehet, hogy néhány esetben rosszul feltételeztem a rokoni kapcsolatokat.)
Vörös István, Hitre Zsuzsanna férje 1882-ben hunyt el. Én nem hiszem, hogy ő volt Kurdi Zsuzsanna Ferenc fiának az apja.
Dunavecsét elvetettem, mert mindenhol máshol Soltot jelölik származási helyül. A halottiban is Solt van megjelölve, születési évként pedig "állítólag 1815".
Dunavecsén 1810 és 1820 között biztosan nem született Vörös (Veres) István, apaként ez név kétszer amúgy feltűnik (1816, Éva Móra Annától és 1820, Juliánna Sütő Annától).
Solton azonban született három Veres István is 1811-ben, 1812-ben, és 1817-ben. De ez nem is érdekes, hisz abban sem vagyok biztos hogy ez a V. István az ősöm-e.
A fő kérdés, hogy elképzelhető-e törvénytelen gyermek esetén az egyébként mással házas apa megnevezése a születési anyakönyvben kiváltképp úgy, hogy ezen anya összes többi gyermekénél nincs apa feltűntetve?
Az elképzelhető, hogy törvénytelen gyermek esetén az egyébként mással házas apa is be van vezetve a születési anyakönyvbe?
Dédapám apja Vörös (Veres) Ferencz a házassági anyakönyvek szerint 1884. január 4-én született Szabadszálláson Veres Ferencz és Varga Éva gyermekeként. A születési anyakönyvben meg is találtam, keresztszülei Veres Lajos és Kurdi Mária.
Veres Ferencz Varga Gergely lányával Évával 1883. március 28-án kötött házasságot szintén Szabadszálláson. Veres Ferencz születési éve itt 1853-ban van megadva. NB: Veres Ferencz halotti anyakönyvében 1926-ban szülei mint ismeretlenek szerepelnek, de a házastársa alapján (Varga Éva) beazonosítható, mondjuk életkora hibásan 78 év. Ez a hiba Varga Éva halottijában is felmerül, születési dátumként 1854. szeptember 12. (Kunszentmiklós) van megadva, holott házassági anyakönyvében 1858 szerepel, és meg is találtam a születési anyakönyvét 1858. augusztus 21. dátummal (a szülők egyeznek a halottival: Varga Gergely és Magyar Erzsébet), illetve 1854. szeptember 12-én nem született Kunszentmiklóson Varga Éva. A bonyodalmak már itt kezdődtek, de ez betudtam téves információknak mert minden egyéb adat stimmelt és hasonló pontatlanságokat más ősöknél is tapasztaltam.
Tovább menve az őskutatásban meg is találtam Veres Ferencz születési anyakönyvét Szabszálláson 1853. augusztus 13-án Veres István kertész és Kurdi Zsuszánna fiaként (keresztszülők Kovács Péter és Balogh Zsusánna). Lakhely: Szabaszállás tanya.
Következő logikus lépés Veres István kertész és Kurdi Zsuszánna házassági anyakönyvének felkeresése lenne, de ezt nem találtam. Viszont Vörös István kertésznek (D.Vecsei Szabaszállás 6.dik sz. tanya) született egy Juliánna nevű lánya Hitre Zsuzsánnától szintén 1853-ban április 18-án. NB: nekik 1843 és 1859 között nyolc gyermekük született.
Kurdi Zsuzsánnának (egyhelyütt szolgáló) viszont "törvénytelen ágyból" született legalább 4 gyermeke Szabaszálláson: Mária (1842; Ő lenne szépapám keresztanyja?), István (1845; keresztapja Kovács Péter ahogy Vörös Ferencznek), Lídia (1849) és Sándor (1858).
Kérdés, hogy már Veres Ferenc - Varga Évánál tévútra tévedtem?
Kérdés 2.: kijelenthető-e, hogy a két Szabadszállás tanyai Veres Istán kertész ugyanaz a személy? Hogy valamiért az egyébként Nyitre Zsuzsannával házas Veres (Vörös) István be lett vezetve az anyakönyvbe mint vér szerinti apa kinek Ferenc fia "törvénytelen ágyból született"?
Kérdés 3.: Az ebben az időszakban ötször felbukkanó Kurdi Zsuzsánna egy személy?
Az évszám teljesen stimmel a házassági szerint is. A hely kiolvasásában itt is gondban vagyok.
Azonban még az zavar meg, hogy ugyanezen évben (1821) egy ugyanolyan nevű apától (Cserkesz József) született egy Éva nevű lány is. Esetleg két Cserkesz József is volt ugyanakkor és majdnem ugyanott? Ennek a Cserkesz Évának az anyja (Keserű Mária) még szerepel néhány születésnél anyaként, de Horváth József férjeként.
Szép találat! (Az FS katalógusa szerint a nagyatádi házassági bejegyzések 1827-1851 között nincsenek fent a neten) Egyébként meg igaza van JPmiaounak: a link megadásával mindig előbbre vagyunk. Pl. látni az évszámot is.
Most már csak azt kell megtalálnod, hogyan került a(z eddigi feltételezések szerint) Kéthelyen 1823-ban született Meszes Katalin Kisatádra. Vagy ő egy másik Meszes Katalin? Hogy érdekesebb legyen a helyzet, Kisatádon élt egy Meszes család (Meszes János - Vidák Katalin), ahol 1807 és 1829 között több gyerek is született. A kereső nem dob ki Katalint, lehet, hogy át kell nyálazni a születési bejegyzéseket.
Még az elmosódott, felbontás-hiányos mellékleten is látszik, hogy "Kiss Atád" van odaírva. Az Arcanum Térképeken a Harmadik Katonai Felmérés átlátszóságát nullára állítva lehet látni, hogy Kis Atád mára Nagyatád része.
(Ha az anyakönyv linkjét megadod, akkor nem kell az index-fórum képmegjelenítésével küszködjünk.)
papamac: „Gencs Bih. m.”-nek olvasom, de Gencs legközelebb Szatmár vármegyében volt. Ami még kicsit hasonlít nevében Biharban, az Gyires, de főként románok lakták. Tamás112233: Katalin adatlapjának története szerint még 2014-ben egyesítettek két személyt, Király Katalint és Károlyi Katalint. Rhédey férjeként beírt Károlyi János, ahogy írtad is, nem létező személy, K. Mihály és Haller Mária házaspárnak csak egy gyerekéről, Erzsébetről lehet tudni (bal alsó sarok): https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8D-YS93-6?i=138&cat=199596 Szerintem azért lett rosszul egyesítve, mert az illető nem beszélt magyarul. benedekel89: Megpróbáltam megkeresni Bóka Mihály és Farkas Katalin házassági bejegyzését, a környező települések római katolikus anyakönyveire koncentrálva, nekem sem lettek meg. Gyanítom, hogy Mihály már volt korábban házas, mert az első közös gyermekük születésekor 40 éves volt, és lehet, hogy a feleség Mihály halála után megházasodott. Valószínűleg Farkas Katalin lakhelyén volt az esküvő, ezért próbáltam megtalálni a keresztelési anyakönyvi index alapján melyik lehetett a helyes Katalin. Székesfehérváron és Válon több is született, de a két település római katolikus házassági anyakönyveiben az 1830-as években nem találtam nyomát Bókáéknak.
Önökhöz fordulok a családfa kutatás rejtélyének megoldása ügyében.
Az alábbi felsorolt személyek adatairól lenne szó:
> Bóka Mihály és Farkas Katalin házassági anyakönyvi bejegyzését keresem, meg a
>Farkas Katalin születési és a halálozás idejét.
(Ezeket nem találom sehol sem),
Pedig a keresési rekordban sok Catharina Farkas név van a Veszprém vagy Fejér vármegyeiek között, csak nem tudom melyik a megfelelő!
A Bóka Mihály születésije megvan, született Soponyán (református anyakönyv) 1798.06.06-án, szülei: Bóka Gergely és Babócsai Zsuzsanna, reformátusok, meghalt 1854.08.15-én Tác-on, református anyakönyvben jegyezték be, téglás foglalkozású volt.
Bóka Mihály felesége katolikus és a házasságukból a gyermekei is katolikusok voltak.
Bóka Mihály és Farkas Katalin házasságából született gyermekek:
1. Bóka Julianna: 1839.07.04 Sárkeresztúr, róm. kat
2. ifjabb Bóka Mihály és Trézsi ikrek: 1844.09.17, Polgárdi. Keresztelés: Füle (Polgárdi születésű 1863 előtt született, házasult, elhunyt katolikusokat ide jegyezték be), az írás alapján itt látható, hogy az apjuk református, az anyjuk katolikus, az apjuk fogalkozása: téglás volt.
az ifjabb Bóka Mihály házassága Szanyi Erzsébettel: 1871.08.20, Dég, (régen Veszprém vármegye volt) róm. kat., férj foglalkozása: téglás, Lakhelyük: Kisláng, Fehér vármegye, az első kettő gyermekek születése: Bóka Ferenc (1872) és József (1874) szintén Kisláng, soponyai anyakönyvben lettek bejegyezve
ehhez fűződő halotti anyakönyvek:
Az ifjabb Bóka Mihály egyik halottiján 1845.09.29 Káloz, meghalt 1 évesen nyavalyatörésben, Bóka Mihály és Farkas Katalin fiaként említve.
Az ifjabb Bóka Mihály másik halottiján pedig 1906.04.14, Fornádpuszta, Magyarkeszin (Tótkeszin) jegyezték be, Szanyi Erzsébet férjeként, téglás hivatásúként feltüntetve. Születése: Polgárdi, róm. katolikus, kiolvasva 62 évet élt, feltételezhetően 1844-ben hozták világra.
Érdekességképpen miért van a Bóka Mihály nevű személynek 2 külön időben halotti anyakönyve, mikor ugyanott születtek?
Az egyiken feltételezhetően az ikre lehetett, a másikon meg Szanyi Erzsébet férjeként lett feltüntetve, és az anyja nevét meg szintén elírhatták, mert Kovács Katalin helyett Farkas Katalint kellett volna írni?
Egyáltalán nem buta tipp: nekem például anyai ágon van egy Szakál István - Molnár Erzsébet házaspár, akiknek a fiuk István egy Molnár Erzsébet nevű lányt vett feleségül. Apai ágon pedig van egy Gaiter György - Windisch Mária házaspár, akiknek a fiuk György egy Windisch Mária nevű lányt vett feleségül. A gyűjteményhez még hozzátartozik az anyai ágam másik részén található Litauszky György - Szlovák Anna páros, akiknek egyik fiuk (ezúttal István, nem György) egy Szlovák Anna nevű lányt vett feleségül. (A György nevű fiú is Annát talált, de sajnos Kovácsot, nem Tóthot.)
Köszönöm:)
Első gyerek, János 1802
Második gyerek, az ükanyám, Katalin 1803
és az általam utolsónak talált Erzsébet 1818. Mindenhol Resnyák Erzsébet az anya.
Ezt találtam. Omasz alias Hangyál. Ez lehetett a Hangyálok eredeti neve? Vagy itt igy magyarositottak? Vagy itt a Hangyálból lett Omász?
