Mesterséges Intelligencia? Nem az. Többes szám és a helyes megnevezés inkább: Mesterséges Imitátor programok. Sok van ebből is mint Istenből. Akár nagy, akár kis kezdőbetűvel írjuk. Szóban kimondva meg ugye nincs is nagy kezdőbetű. Másrészt utánzásra van betanítva és programozva, tudtommal mind. Egyikkel sem az alap logikai szabályokat, a gondolkodás szabályait tanították be.
A világ egyik legjobb matematikusa feladta a matematikát – az AI miatt
Van egy pillanat a legtöbb szakma csúcsán, amikor az ember hátradől. Jacob Tsimerman, a Torontói Egyetem professzora idén júliusban megkapta a Fields-érmet – ezt szokás a matematika Nobel-díjaként emlegetni –, majd fogta magát, fizetés nélküli szabadságra ment, és bejelentette, hogy szinte teljesen felhagy azzal a tiszta matematikai kutatással, amiért az érmet kapta. Ehelyett az AI-biztonsággal kezdett foglalkozni: az OpenAI biztonsági csapata mellett egy önálló kutatóintézetet is alapított.Hogy ez mennyire nem hirtelen szeszély, azt csak akkor értjük meg igazán, ha végigkísérjük, honnan indult.Aki mindig nyerni akartTsimerman 1988-ban született Kazanyban, hároméves korában Izraelbe, kilencévesen pedig Torontóba költözött a családjával. A nagyapja fizikus volt, feladványokkal szórakoztatta gyerekkorában, az édesanyja pedig – maga is matektanár – korán a lelkére kötötte: nem kell matematikusnak lennie csak azért, mert jó benne. Tsimerman nem igazán vette komolyan ezt a tanácsot.Saját bevallása szerint nem a matematika szépsége hajtja, hanem hogy ő legyen az első, aki megoldja a nehéz problémát. Ez a versenyszellem vitte a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára, ahol tinédzserként aranyérmet, majd maximális pontszámot szerzett – utána viszont, jellemző módon, azonnal vissza is vonult a versenyzéstől, mondván, onnantól már csak rontani lehetett volna az eredményén.Aztán jött Princeton, és vele az első nagy bizonytalanság. A doktori képzés elején annyira megrémítette a terület mérete, hogy visszament a témavezetőjéhez, Peter Sarnakhoz, és egyetlen konkrét feladatért könyörgött – bármiért, amiből felmérheti, van-e esélye a szakmában. Sarnak egy olyan témát adott neki, amit Tsimerman a legkevésbé kedvelt: az analitikus számelméletet. Ebből lett az első publikációja, és ez oldotta fel benne a kételyt, hogy egyáltalán képes-e kutatni.Innentől Sarnak rendszeresen olyan feladatokat adott neki, amiket ő maga sem tudott megoldani – nem is ez volt a cél, hanem hogy Tsimerman megtanulja, hol rejlenek a nehézségek. Ebből a tanulási görbéből nőtt ki a fő műve: az André–Oort-sejtés, egy évtizedeken átívelő bizonyítás arról, hogy bizonyos geometriai terekben a kitüntetett pontok nem véletlenül, hanem egy mögöttes rejtett szerkezet miatt bukkannak fel csoportosan – kicsit úgy, ahogy a hangyák sem elszigetelten jelennek meg. 2021-ben, Jonathan Pilával és Ananth Shankarral közösen zárták le a bizonyítást, amit Tsimerman még doktoranduszként kezdett el.Fontos, hogy közben végig kísérte a kétely: minden karrierállomás után újra megkérdezte magától, tényleg ezt akarja-e csinálni, és elég jó-e hozzá. Egy kvant pénzügyi cégnél töltött rövid kitérő után is a kutatás nyitottsága mellett döntött. A három másodperces szabályUtolsó doktori évében Tsimerman improvizációs színjátszó kurzust vett fel a New York-i Upright Citizens Brigade-nél. Azonnal magával ragadta. „Döntesz, megnézed, mi történik, és az adott pillanatban reagálsz. Szeretek menet közben dönteni.”Az improvizációt Cambridge-ben, Massachusettsben is folytatta – ahol junior fellow-ként posztdoktori kutatást végzett a Harvardon –, majd Torontóban, ahová 2014-ben költözött, hogy állást vállaljon a Torontói Egyetemen. Nemrég írt egy musicalt „The Sombrero Detective” címmel, egy neo-noir krimit egy súlyos vízhiánnyal küzdő városról.„Az életben a három másodperces szabályt követem. Három másodperced van megtenni valamit, vagy el kell fogadnod, hogy meghátráltál.”A matematika mellett az improvizáció lett a legtartósabb érdeklődési területe, bár a kettőt egymás ellentétének látja. „Az improvizáció alapvetően az irányítás elengedéséről szól. Ahogy a matematikáról gondolkodom, az viszont éppen az ellenkezője: folyamatosan arra törekszem, hogy a lehető legtöbb irányítást szerezzem meg.”Aztán jött egy új típusú vetélytársA Fields-érem hajszájában Tsimerman tudatosan feladta korábbi fogadalmát, hogy sosem válik az elismerés megszállottjává – mert rájött, hogy karnyújtásnyira került tőle.Az érem átvétele idején a matematika jövője bizonytalanabbnak tűnt, mint valaha. Míg 2025-ben az AI-rendszerek még a középiskolai versenyfeladatokkal is küszködtek, 2026 elejére hirtelen egyre komolyabb tudományos eredményeket kezdtek produkálni – ennek csúcspontja, hogy 2026 májusában az OpenAI rendszere megcáfolt egy elismert matematikai sejtést.A matematikusok táborokra szakadtak: egyesek szkeptikusak maradtak, mások – köztük Terry Tao – egy erős asszisztensként képzelik el a jövő AI-ját. Tsimerman egy harmadik, jóval radikálisabb nézet legismertebb hangja lett: szerinte az AI két éven belül jobb lesz a matematikában, mint maguk a matematikusok.Ez a meggyőződés nagyon is kézzelfogható döntést szült: nem fogad több doktoranduszt, mert felelőtlenségnek érzi egy olyan karrierre felkészíteni valakit, amely – úgy véli – ebben a formában talán nem is fog létezni. Kutatási fókuszát áthelyezte az AI-biztonságra, és megalapította a Matematikai AI-biztonsági Intézetet (MAISI). A gondolatmenet lényege, hogy amíg a tech-cégek főleg etikai elvekkel és „alkotmányokkal” próbálják jó viselkedésre bírni a rendszereket, addig a matematikusok szerint ez kevés – hiszen ezek a rendszerek végső soron lineáris algebrából és valószínűségszámításból épülnek fel, tehát a biztonságuk is matematikai kérdés. Ahogy fogalmaznak: atomerőművet sem indítunk be úgy, hogy előtte nem számoltunk ki mindent kismillió variációban.Van ebben valami nagyon személyes is. Tsimerman mindig problémamegoldóként szerette a matematikát, ahol az számít, ki ér oda elsőnek. Amikor idén májusban debüttált az X-en (a korábbi Twitteren), elég nyersen fogalmazott arról, mi történik, ha ez az öröm eltűnik: sokak számára a matematika elsődleges élvezete éppen a problémamegoldás, és ha ezt átveszi tőlük valami, az korántsem elhanyagolható veszteség – lehet, hogy sokan egyszerűen abba is fogják hagyni.Mit kezdjünk ezzel mi, akik tanítjuk vagy csak szeretjük a matematikát?A Stanfordi Ravi Vakil szerint nem biztos, hogy van egyetlen csodafegyver az AI kockázataival szemben – de talán nem is kell, hogy legyen: elég, ha sok golyónk van a tárban, és a tiszta matematika ezek közül az egyik legfontosabb.Azoknak, akik nap mint nap próbálják átadni a diákjaiknak a reál tantárgyak szépségét, gyakran felteszik a kérdést: mire fog ez kelleni a való életben? Most van egy váratlanul aktuális válaszunk: talán éppen az absztrakt, „haszontalannak” tűnő matematikai egzaktság menti meg a jövőnket a technológia mellékhatásaitól.
"Szerinted az MI tényleg mindig tudja a tutit? Ez a videó lerántja a leplet a mesterséges intelligencia bólogató János-szindrómájáról, meglepő kutatási eredményekkel és szórakoztató példákkal!
MI egy nagy kamu. Csak egy speciális szövegszerkesztő, ami értelmes szöveget próbál összemásolni, máshol már fellelhető anyagokból. Nincs emlékezete és következtetni sem tud. Számára a logika is csak a legvalószínűbb találatok utánzása.
A Mesterséges Imitátor programok (MI) nagyon sok területen megfog bukni, mert nem logikai elvek, következetesség és emlékezet alapján működnek. Az utánzás, másolás, összeollózás, plagizálás .... meg talán művészetek, irodalom, meg a nyelv területén hasznos lesz, de a tudományosság szempontjából bukta. A számítógép ? ..... Akármilyen, csak azzal tud számolni, ami számításba van véve. Tehát egy Csillagok Háborúja filmes hasonlattal. Azért mert lesznek klónok és azok is tudnak lőni, kardozni, sőt még nyelveket fordítgatni is azért a Jedi nagymestereknél lesz és marad is a valós tudás.
Maga a relativitási elméletek is relatívak. Az IQ mérés egy nagy butaság. Nem lehetséges intelligenciát mérni, mert az a tesztek összeállítójához kötött és aki okosabb náluk, az akár meg is bukhat. Tehát az IQ tesztekkel csak relatív butaságot lehet becsülni. Abból is csak vakon válogatva. Mert mindenki másban okos és másban buta.
"A Racka-4B az ELTE új magyar nyelvű érvelő AI modellje, amely kifejezetten a magyar nyelv jobb megértésére és feldolgozására készült.
A magyar mesterséges intelligencia szempontjából fontos fejlesztésről van szó, mert a Racka-4B nem egyszerűen “tud magyarul”, hanem célzottan magyar nyelvi adatokon is továbbtanították. A nagy nemzetközi nyelvi modellek többsége főként angol nyelven teljesít a legjobban, ezért a magyar nyelv sokszor hátrányból indul. A magyar ragozás, szóösszetételek, hosszabb mondatszerkezetek és sajátos kifejezések miatt nem mindegy, hogy egy modell mennyire van felkészítve magyar szövegek kezelésére. A Racka-4B teljes neve: Regionális Adatokon Célzottan Kialakított Alapmodell. A modellt az ELTE kutatói fejlesztették, és a Qwen3-4B nevű nyelvi modellre épül. A cél az volt, hogy egy olyan magyar fókuszú mesterséges intelligencia modell készüljön, amely kisebb mérete ellenére is erős teljesítményt nyújthat magyar nyelvű feladatokban. A modell fejlesztésénél külön figyelmet kapott a magyar nyelv hatékonyabb feldolgozása. Ez azért fontos, mert ha egy AI modell kevesebb darabra bontja a magyar szöveget, akkor gyorsabban és hatékonyabban tud dolgozni vele. A Racka-4B esetében ez a magyar nyelvű működés egyik legfontosabb előnye. A tanításhoz nagy mennyiségű magyar, angol, német és programkódos adatot használtak. A magyar adatok között többféle forrás is szerepelt, például webes szövegek, hírek, Wikipédia, bírósági döntések, feliratok és akadémiai anyagok. Ez segíthet abban, hogy a modell változatosabb magyar nyelvi helyzetekben is használható legyen. A Racka-4B érvelő modellként is érdekes, vagyis nemcsak rövid válaszok generálására, hanem összetettebb gondolkodást igénylő feladatokra is alkalmas lehet. Ez különösen fontos magyar nyelven, ahol eddig jóval kevesebb olyan nyíltan elérhető AI modell volt, amely kifejezetten magyar szempontok alapján készült. A modell GGUF formátumban is elérhető, így lokálisan, például llama.cpp segítségével is kipróbálható. Ez azoknak lehet izgalmas, akik saját gépen szeretnének magyar nyelvű AI modellt futtatni, felhős szolgáltatás nélkül. A Racka-4B jelentősége túlmutat egyetlen modellen. A magyar nyelv digitális jövője szempontjából fontos, hogy legyenek olyan nyílt, kutatható és magyar fókuszú AI fejlesztések, amelyek nem csak mellékesen támogatják a magyar nyelvet, hanem kifejezetten erre is épülnek."
"A huszonegyedik század modern alkimistái már nem sötét műhelyekben próbálnak aranyat csinálni, hanem a Szilícium-völgy üvegpalotáiban ígérik nekünk a „digitális Istent”.
Sam Altman, Elon Musk és Jensen Huang egymásra licitálva hirdetik az AGI, vagyis az Általános Mesterséges Intelligencia eljövetelét, ami mindent is tudni fog. Azt mondják, már csak karnyújtásnyira vagyunk attól entitástól, ami legyőzi a rákot, megállítja a klímaváltozást, és okosabb lesz minden embernél.
Nagyon jól, hangzik, csakhogy a trillió dolláros tőzsdei árfolyamok és a PR-kampányok mögött egy sokkal sötétebb jövőkép húzódik meg."
IGe: Egy nagyon egyszerű mém grafikát szeretnék. Felső szöveg: LOGIKUS? Ábra kövépen C a négyzetem = Végtelen jel a négyzeten. Szövege alatta nagyjából, amin változtathatsz frappánsabbra: A C a fénysebesség maximuma. De ezért négyzetre lehet emelni? Kac-kac.
.... egy friss, 2026. év eleji Gallup-felmérés szerint a Z generáció mesterséges intelligenciával kapcsolatos lelkesedése egyetlen év alatt 36%-ról 22%-ra csökkent, míg az AI-al kapcsolatban haragos érzéseket táplálók aránya 22%-ról 31%-ra emelkedett. Az amerikai szavazók többsége most úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia túl gyorsan fejlődik és a szuperintelligens AI többnyire inkább káros lenne, mint jó. Ebből is látható, hogy az emberek számára az AI körüli felhajtás már most kifulladóban van."
Program van (pl google) és azt mondja amit ott talál :-) Leginkább marhaságokat.
Ha rádöbbentem, hogy hülye, akkor korrigál, de csak nálam. Ha más kérdezi ugyanarról akkor ugyanazt a hülyeséget mondja mint nekem elsőre. Vagyis nem tanul "magától". Ahhoz, hogy javítsa téveszméit, csak akkor képes ha módosítja az alkotó a programját.
Egy kereső motor, de annak az eddigi legjobb.
Egybites usereknek nem is tagadja, hiszen sokszor hivatkozik rá, hogy a neten alig talált valami információt (arról amit kérdeztél tőle). Tehát csak egy kereső program. Önálló gondolata nincs, főleg amit fejleszteni tudna. Csak az van neki amit talál a neten, azon belül is csak az amire bekorlátozták. Vagyis a globalista narratívára.... Vagyis az éppen hatályban lévő mainstream szűk keretei közt. "
Buta ember nem használja és tagadja csak a technika használható és hasznos vívmányait. Az MI / AI-k egyáltalán nem intelligensek, hiszen nincs emlékezetük sem, következtetni sem tudnak, de gyorsabbak és pontosabbak, mint egy papír lakú könyvtár, telefonkönyv, online lexikonok, netes keresők.
