A mogyoró és a mandula a legolcsóbban termeszthető növények közé tartozik, melyeknek termése értékes tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, jóízű és sokféleképpen felhasználható.
Szívesen!Valószínű a kései fagy volt a ludas,én max zsurlólevet használok permetként,vagy azt sem,próbálok olyan gyümölcsök felé orientálódni amik megvannak állandó odafigyelés nélkül is.Például most láttam hogy a kajszi moniliás,rengeteg virág rászáradt,tavaly a fagy vitte el a termést,ha idén nem lesz semmi rajta,akkor kivágom és ledarálom az ágdarálóval,helyére meg ültetek japán körtét,vagy datolyaszilvát.Ezekkel eddig semmi problémám nem volt, csak teremnek...a barackot pedig ha megkívánom, veszek egy pár kilót.
Köszönöm az infókat! Nekem is már hozza a leveleit a kis csemete (GF677 alanyon van). Vajon miért lehetett alacsony a termés kötődés? Fagy, vagy valami betegség/kártevő? Olvastam, hogy nem szükséges permetezni, akár bio termesztésre is javasolt. Azért monília ellen fújtam és fogom is a jövőben, ha már a többi csonthéjasomat is fújom, akkor semeddig nem tart a biztonság kedvéért. Plussz lemosót is fog kapni, amikor épp aktuális. Érdekes, hogy elkapja a tafrina, azt hittem az csak őszibaracknál van.
Üdv, nekem van.Erőteljes növekedésű középmagas ,szétterülő ágrendszerű fa. Kb 4 évesen már lehet pár szem rajta,a levelét előbb hozza és csak utána a virágokat. Példaként a kajszi már bontogatja a virágszirmait, a supernova mandula is elkezdte hozni a leveleit.Virágot rengeteget hozott tavaly is, termés kötődés nem volt nagy számban és még kevesebbet tartott meg a fa ami most 6 éves.Termése nagy,íze nem túl intenzív. Dekoratív fa,formás.Ágai mézgásodásra hajlamosak.És a tafrina sem veti meg de azt elég jól lerúgja magáról egy idő után.Permetezni nem szükséges.Szerintem nem rossz választás,kiskertbe mandulaként.Én is anno kísérletezgettem a növény fajtákkal,így vannak a két kertben nálam fügék,gránátalmák,datolyaszilvák,ananász kajszi,magyar kajszi,japán szilva,japán körte ,naspolya melett tradis gyümölcs fák is pl,birs ,megy ( ami lassan kivágós),vilmos ,duval körte,fehér eperfa,fekete törpe eperfa (ami csalódást keltő),besztercei szilva,mogyoró és alma fajták,szibériai mézbogyó (ami dettó nem érte meg nekem).Málna ,szamóca,josta,és szeder.Remélem segített a válaszom.
Az ember élete rövid, én feleslegesnek tartom bizonytalan magoncokkal foglalkozni, akkor amikor van egy bevált fajta, amelyet oltással szaporítottak és beszerezhető.
Nemrég voltam látogatóban egy régi ismerősnél, a szomszédjának négy mogyoró fája van a közös kerítésük mentén, közel tíz méter magasak, míg ő az átellenes kerítés mellé ültetett néhány mogyoró palántát, ami a lehullott mogyorókból kihajtott magától, de azok tucatnyi vékony ágakkon bokrosodva nőttek úgy három-négy méter magasra és nem hoznak termést, viszont sokkal sűrűbb a lombozatuk.
1992-ben elültettem ugyancsak nagyszemű diófáról származó diókat. Már régóta teremnek. 6 fa közül egy jobb lett, mint az eredeti. Kicsivel kisebb, de sokkal tömöttebb belű. Egy nagyon gyenge lett. Négy olyasmi, mint az anyafa.
Diós kérdés (külön diós topik nem volt, ide gondolom, belelillik). Találtam egy nagyon nagy szemű termést hozó diófát. Mekkora az esélye hogy a magonca legalább hasonló méretű diót termne? A közelében (kb. 40 m) vannak más diófák, vegyes diómérettel (gondolom, magoncok, de nem biztos, hogy ennek a fának a magoncai). Itthoni tapasztalatom a dió magoncokkal rossz, ami a kertben van (örököltük), az kis szemű, nehezen pucolható mind, pedig a szomszéd "anyafája" szép méretű terméssel van megáédva.
Szóval érdemes egy próbát tenni, vagy hagyjam?
(Oltani is megpróbálok a fáról, de amilyen nehézke sez diónál, nem fűzök sok reményt hozzá, hogy sikerül).
Nem nagyon szeretik a növények, ha csak úgy kiássuk őket, megbögyözzük a gyükerüket, majd visszaültetjük. Egész kis kémia alakul ki a talajban a gyökér körül. Ha ez meg van bolygatva, akkor az semmiképp se tesz jót nekik.
Nagyon feketének látom azt a földet. Inkább egy kicsit homokosabb, meszesebb talaj kellene talán nekik. Nem kell túl sok tápanyag még ilyenkor. Pláne nem túl sok víz. Épp csak nedves legyen, és mindenképp legyen alul kifolyása a cserépnek.
Érdekes ez, én is hasonlót tapasztalok már kb.2 éve. Csak annyi nem stimmel, hogy a termés nem hullik le nyáron, szeptemberben amikor hullani kezd akkor szedem össze és le a bokorról. Viszont a szemek szép nagyok, szerintem nem áll meg a fejlődésben, de 90-95% biztos hogy léha. Valami összeszáradt vacak marad a magból. Ha nem termékenyülne, gondolom makk sem lenne, megporzással talán nincs gond, vagy rosszul gondolom?
Én is követem mit sikerül kihozni ebből, mert egyszer már jó volna egy hasznosítható normális mogyorótermés is.
Ha már a mandulát a nyomorult pelék pocsékolják... Bár az egyik belefulladt a ciszternába tavaly, de már túl későn...
Szerintetek mi baja lehet ennek a két mandula magoncnak?
Eddig tűrhetően fejlődtek, de úgy két hete elkezdtek sárgulni az alsó leveleik. Kiszedtem őket a közös cserépből, a gyökereken nem volt rágás, de sárgásak, fonnyadtak voltak. Visszaültettem őket ugyan abba a földbe, azóta stagnál az állapotuk, vagy talán kicsit romlik. Túlöntöztem őket? Más tippem nincs, de a harmadik képen lévő magonc is ugyan olyan földet, fényt, öntözést kap, az pedig ránézésre rendben van.
"A gombabetegségek közül a mogyoró moníliás betegsége termésrothadást és terméshullást okoz, veszélyeztetve a termés mennyiségét és jó minőségét. A gomba a fiatal, növekvő makk héjszövetébe elsősorban a mogyoróormányos okozta sérüléseken keresztül hatol be. A makk növekedése leáll, később a makk és a magbél aszalódik. Gyakran az egész terméscsoport megbetegszik. A fertőzött termés a nyár folyamán – többnyire júliusban – a talajra hullik."
"...A betegség rendszeres előfordulása esetén terméskötődés után a mogyoróbokrokat legalább két alkalommal permetezni kell az engedélyezett gombaölő szerrel (pl. Topas 100 EC-vel)."
Szerek: Topas, Switch... Esetleg a Cuproxat bioban is mehet, de az nem felszívódó...
"A fertőzési források a talajra hullott, mumifikálódott mogyorótermések, valamint a mogyoróbokrok közelében lévő almatermésűek és csonthéjasok fán maradt vagy talajon lévő gyümölcsmúmiái.
március elsején egyszerűen nem bír már ki -15 fokot, míg januárban még -18 fokot is.
előtte ráadásul "nyár" volt 1 hétig, + 15 fokkal (lásd ma, 2021. dec. 31-én is ennyi fok lesz...)
bíztanék mindenkit, hogy majd jobb lesz, de sajnos valószínűleg nem. lehet 2-3-4 jó év is, de ez nem mérvadó, ha egyetlenegy hajnal elviszi a fagyérzékeny növényeinket... (káki, gránátalma, stb.)
annyit tehetünk, hogy jókor ültetünk ("orosz rulett"). ha lesz utána 3-4 normális év (tavasz), akkor megerősödnek a fáink, és viszonylag fagytűrőek lesznek. ez történt a becsehelyi ültetvényben,
ahol Endre mint egy látnok, mindkét telepítését -2013 és 2018-ban, a '10-es évek két nagy elfagyási eseménye után közvetlenül-, a legjobb időben végezte. sikerének egyik titka ez, persze a terület is jó fekvésű, (és van ezért szaktudás is ott ;) de van től pár száz méterre egy másik kisebb káki ültetvény is, ami viszont rommá van fagyva, tele lotus (alany) bokrokkal.
egyik sem tűri annyira a szárazságot, ha keserűmandula az alany.
az alany a lényeg, hogy GF-677 legyen mert az szárazságtűrő.
(sőt még újabb alanyok is vannak, de egyik sem elérhető itthon. sőt a magyar faiskolák is már főleg küldföldre termelnek, ha kurrens az áru, ott többet kapnak a csemetéért...)
sajnos azonban az egy dolog, h szárazságtűrő (= szép a fa lombja, nem senyved)
de a termésen a vízhiány azért látszik, kisebb, stb. magok vannak. öntözni még ezt is kell,
homok-vulkanikus talajon ha sok és jó minőségű mandulát akarunk...
anyag jó víztartó lenne, de azt meg nem szereti...
Mogyoróbokor termésének védelme a mókusok ellen. Ez lenne kérdésem témája. Van két kb-20 éves bokrom mely szépen termett eleddig. megjelentek a faluba a mókusok, azóta nincs termésem. olvastam valahol, hogy kenőszappannal kell a bokrot lepermetezni. De mikor? milyen gyakran? Ha valaki tud jobb módszert ossza meg velem, hálás lennék!
Van pár mogyoró bokrom itthon, most fordulna termőre, már szép nagyok (talán túl nagyok is, tippre vagy 4-5 méter magasak), már van is a bokor alatt bőven lehullva termés, de a tesztképpen megtört szemek 100%-a rossz... Majdnem üres a belseje, csak valami szürkés elszáradt maradvány van benne termés helyett. Fúrás nyom nincs.
Annyit vettem még észre, hogy külső puha héja (kupacs) nagyon hozzá van nőve a mogyoró makkhoz, ez normás esetben mire megérik nem is kéne, hogy fogja, de ez nagyon erősen ragaszkodik.
Ahogy olvasgatom a tipikus betegségeit, egyikét sem tudom ráhúzni a jelenségre.
Nap ugyan süti, de nem non-stop, elég közel van a szomszéd melléképületének falához. Ráadásul pár éve leszakadt a csatornája, így a fél tetőről az összes csapadék oda csurog a mogyoró tövétől kb egy méterre, nagyon szárazságnak kell lenni, hogy ott száraz legyen a talaj (gilisztát is rendszeresen ások ott, ha lusta voltam horgászathoz csontit venni). Így ezidáig öntözés fel sem merült bennem. Új sarjat is annyit hoz, hogy nem győzöm pusztítani (de ezt a kutakodás közben kiderítettem, hogy valószínűleg túl mélyre sikerült ültetnem a sarjat, mikor hoztam, emiatt van).
Van ötletetek, mivel lehetne jövőre segíteni neki?
