Különösen az ókorral-középkorral foglalkozók számára elengedhetetlen fontosságú az egykori földrajzi viszonyok, a vizsgált történelmi eseményekkel egykorú természeti adottságok ismerete, de a közelmúlt történései szempontjából sem közömbös olykor, gondoljunk csak a Tisza szabályozását megelőző helyzetre...
Furcsa hogy Hetes nincs rajt, holott az 1340--es évekből származó nagytemploma ma is áll, csak a homlokzatot barokkizálták és egy barokk toronyot tettek elé.....
Probáltam kitalálni melyik állapotot mutatja a térkép.
Szerintem 1330-as vagy szükebben az körüli állapotot.
Onnan jön le,
Ropoly a várá és Ropoly már nincs meg, eddigre elpusztult, (ma van a Zselicben egy Ropolypuszta a helyében, amiből mára csak 2 darab 19. századi épület maradt fenn. kb. 19. század eleje az egyik és a fűrészmalom a 19. sz végéről. )
Ropolyujvár pedig még nincs fenn, ami a leendő Kaposvár ősi neve.
Tehát Ropoly pusztulása és Ropolyujvár alapitása közti időt mutatja.
Így nézett ki Magyarország a középkorban: bárki számára elérhetővé vált a részletes atlaszAz interneten is elérhetővé vált a középkori Magyarországról készített digitális atlasz.
A digitális atlasz a Magyar Királyság részletes térképét mutatja be a középkor végén, azaz az 1500-as évek körüli évtizedekben - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat - ELKH - keddi közleményében.
A tájékoztatás szerint megtalálható rajta minden olyan település - város, mezőváros, falu, puszta, vár, kolostor -, amely akkoriban létezett, és amelynek a fekvését legalább hozzávetőlegesen meg lehetett állapítani. A fontosabb vizeken és a megyehatárokon kívül feltünteti a jelentősebb királyi, egyházi és világi földbirtokok határait is, az 1498. évi állapot szerint. A térképhez részletes leíró adatbázis kapcsolódik, amely a megjelölt településekre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza.
A megújult adatbázis, amely egy futtatóprogram letöltésével most már bárki számára interneten is elérhető, változatlan eredeti tartalom mellett számos fejlesztést, új elemet tartalmaz. Így például beépült az OpenStreetMap, így az automatikusan megnyílik: belekerült az SRTM - Shuttle Radar Topography Mission - domborzati modell, új térképként jeleníthetők meg az egyes korok között végbement birtokosváltozások, pontosabb lett az adatbázis geometriája és teljesen megújult az adatbázist futtató térinformatikai környezet - írják. Az atlasz használatához le kell tölteni egy telepítőt, amelynek linkje a Történettudományi Intézet oldalán elérhető.
Sven Hedin: "Utunkat a nagy hidegben folytattuk, jórészt a befagyott Csercsen-darja jegén, melynek hóval fedett sima jégtükre tevéinknek aszfaltszerű pompás utat szolgáltatott." (Ázsia szívében I, Lampel, Bp., 1906, 111)
Ibn Yāqūt ezt a következő szavakkal bírálja: "Ez hazugság tőle, mivel legfeljebb öt arasznyit fagy be, s ez is ritkán esik meg. A szokásos, az csak két vagy három arasznyi. Én magam is szemtanúja voltam, és kikérdeztem efelől a helyieket. Talán úgy gondolta, hogy a folyó teljesen befagy, ám ez nem így van: csupán a folyó felső része fagy be, alatta tovább folyik a víz. A khwárizmiak pedig áttörik a jeget, és úgy jutnak hozzá az ivóvízhez, a jég pedig nem haladja meg a három araszt, csak nagyon ritkán." (Simon Róbert ford. i.h. lábjegyzetében)
Ibn Faḍlān: "A Dzsajhún folyó forrásától a folyó torkolatáig befagyott. A jég vastagsága 17 arasz. A lovak, az öszvérek, a szamarak és a szekerek úgy haladnak át rajta, mint az utakon. A jég pedig szilárd, meg sem moccan, s így marad három hónapon keresztül." (Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról, Corvina, Bp., 2007, 20-21, ford. Simon Róbert)
Jerney János: "A Dneszter limánja, melly Akkermant Ovidiopol városkától választja, hosszaságban 5 mélföldnyi, szélessége pedig 10 verszt, azaz 1 1/4 mélföldnyinek tartatik, mélysége 2—1 öl , magáé a folyamé 40 láb. Télen rendszerint befagy, kivevén a folyó középtájoni vonalát; akkor terhes kocsikkal is járhatni rajta." (Jerney János keleti utazása II, Pest, 1851, 7).
Al-Qazvīnī az ő korában rendkívül bővizű Amu-darjáról: "Ḫwārizm népe csákányokkal léket vág bele, amíg a vízig el nem ér; ebből azután ivóvizet merítenek, úgy, amint a kútból szokás vizet meríteni, és korsókban elszállítják. Mikor azután tartósan befagy a folyó, a karavánok és megrakott szekerek ökröstül átkelnek rajta, s a végén semmiféle különbség nem marad közte s a föld között: a por úgy ellepi, mint a sivatagot. Így marad kb. két hónapig".
II. Lajos valószínűleg nem a Csele-patakban lelte halálát. Az egyetlen szemtanú a király kamarása, aki arról számolt be, hogy az uralkodó pár fős kíséretével a Duna felé vette az irányt, majd a Csele falu alatt, a Duna egyik mellékágában veszett a vízbe ... A kutatás sajátossága, hogy hangsúlyt kapnak benne a földtudományi módszerek, amelyek elengedhetetlenek, mert probléma, hogy táj, a domborzat, a Duna medre átalakultak.
Vadas András - Rácz Lajos
Éghajlati változások a Kárpát-medencében a középkor idején
Agrártörténeti Szemle 2010. 51:(1-4) pp. 39-62
https://www.academia.edu/3701402/Vadas_András-Rácz_Lajos_2010_Éghajlati_változások_a_Kárpát-medencében_a_középkor_idején._Agrártörténeti_Szemle._51_1-4_pp._39-62
Általános iskola 5/6. osztályában magyartanárnőm nem hitte el nekem, hogy Grönland a "Zöld sziget" (mint a neve egy az egyben mutatja)...
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/16/gronland_izland_nev_elnevezes_zold_jeges_klima_vikingek/
536 volt a kezdete az egyik legrosszabb időszaknak, ha nem az volt a legrosszabb év – nyilatkozta a tanulmányról Michael McCormick, a Harvard Egyetem professzora. A vulkánkitörést és a pestis terjedését Európa-szerte megsínylette a gazdaság is, és ez a következő harminc évben így is maradt – olvasható a tanulmányban. A KITÖRÉS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT EGYÉBKÉNT EGY SVÁJCI GLECCSERBŐL VETT ULTRAPRECÍZ VIZSGÁLATTAL SIKERÜLT BEAZONOSÍTANI, ÉS AZ IS KIDERÜLT, HOGY A VULKÁN AZ EDDIGI SEJTÉSEKKEL ELLENTÉTBEN NEM KALIFORNIÁBAN, HANEM IZLANDON VOLT. A mostani eredményeket alátámasztja, hogy 1990-ben már kimutatták, hogy az 540-es évek nyarai jóval hidegebbek voltak, ezt akkor fák évgyűrűiből vett minták alapján állapították meg.
A Föld lapos kijelentés nyilván az átlagemberre vonatkozott, aki saját vizuális érzékelésére alapozva mást nem tudott elképzelni. A tudósok nézeteit meg meglehetősen kevesen ismerték, lévén 1-2 százalékos volt az írástudók aránya Európában, azok nagy része is alig olvasott valamit a Biblián és maior domusokon kívül.
Egy másik, azóta is népszerű városi legenda John William Drapertől származik. A tudományt mindenkor elnyomó kereszténység tézisét valló amerikai kémikus-polihisztor terjesztette el, hogy „a sötét középkorban”, egészen Kolumbuszig a lapos Föld elméletében hittek. Ma már tudjuk, hogy ez a mítosz mennyire légből kapott, az antikvitástól fogva az általános tudós nézet ugyanis azt tételezte, hogy a Föld gömb alakú. Ezt vallották szinte mind a nagy egyházatyák is, az egyetlen kivétel egy VI. századi bizánci szerzetes volt, csak ő gondolta a Földet laposnak, Cosmas Indicopleustes hatása azonban elhanyagolható volt.
The Thames, from Middle English Temese, is derived from the Brittonic Celtic name for the river, Tamesas..., recorded in Latin as Tamesis and yielding modern Welsh Tafwys "Thames". The name may have meant "dark" and can be compared to other cognates such as Russian темно ..., Lithuaniantamsi "dark", Sanskrittamas, Irish teimheal and Welsh tywyll "darkness" ... and Middle Irishteimen "dark grey". The same origin is shared by countless other river names, spread across Britain, such as the River Tamar at the border of Devon and Cornwall, several rivers named Tame in the Midlands and North Yorkshire, the Tavy on Dartmoor, the Team of the North East, the Teifi and Teme of Wales, the Teviot in the Scottish Borders, as well as one of the Thames' tributaries called the Thame.
"Az s végű Temes, Maros, Szamos, Körös csoportba remekül belefér, és ezen nevek a római birodalmat megelőző korra mennek vissza (a Temes például rokonítható a Temzével, bár erről hallgatnak a szótárak)"
"Így elsőre tényleg nyugisnak tűnik a víz, de 892-ben (amikor még nem volt szabályozva) talán még egy vadvízi evezős sem merészkedett volna az Odrára:) Arnulf császár emberei nem kedvelték az extrém sportokat"
Feltételezem, meg sem fordult a fejedben, hogy a kanyarulatok levágásával egy folyó éppenséggel fel szokott gyorsulni...
Két másik regálé kapcsolódott még a nemesérc-bányászathoz: a pénzverési monopólium – a névérték és a fémtartalom értékének különbsége miatt – és a kamara haszna (lucrum camerae), mely az általában évi kötelező pénzbeváltásból származó nyereséget jelentette. Utóbbi tulajdonképpen egy inflációs adó volt, magyarul pénzrontás. Az ezüstpénzeket ugyanis nem tiszta nemesfémből, hanem ezüst és réz bizonyos ötvözetéből verték. A 14. század során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt. Szintén Károly Róbert szüntette meg ezt a gyakorlatot, amikor 1325-től jó minőségű aranyforintot veretett, egy Európa-szerte népszerű fizetőeszközt. 1336-tól pedig megszüntette az ezüst váltópénz kötelező beváltását, majd 1339-től új, értékálló ezüstdénárokat veretett, melyekből 100 dénár volt egyenértékű egy aranyforinttal.
