A Li-2-esekre akkor szereltek fel URH rádiókat, először egyet, majd kettőt, amikor bevezették Magyarországon az URH-n történő légiforgalom-irányítást 1957-ben. Akkor lett a ferihegyi Torony frekvenciája 118,1 MHz, addig RH-on 3732 kHz volt. Mivel nem volt biztos, hogy minden repülőgép, magyar és külföldi, azonnal képes lesz URH-n rádiózni, ezért a RH frekvenciák is léteztek még néhány évig, tartalékként. Az Il-14-esek már URH rádiókkal felszerelve érkeztek.
A Tu-134-es gépeken ASSz-I típusú antennák voltak, egy a törzs tetején, egy az alján. Ez az antenna kevésbé görbült, mint a G változat, inkább bumeráng alakú volt. Ez a típus néhány idegen Il-18-asra felkerült, mert az Interflug és a LOT használta az eredeti antenna helyett, és felszereltek egy másikat is a 2-es készlethez. A LOT a pilótafülke tetejére tette, az Interflug a törzs hátsó részének az aljára. A Tarom Il-18-as gépei meg ugyanúgy lettek korszerűsítve, mint a Malév gépei.
A Malév 1976-ban elkezdte felszerelni a 34-esekre a bumeráng alakú antennák helyett a Tu-154-esek trapéz alakú antennáját (ASSz-UR-2). Kényszerűségből, alkatrészhiány miatt. Készült erre egy Malév bulletin. Attól kezdve csereszabatos lett a kétféle antenna a 34-esen. Előfordult, hogy csak az egyiket cserélték ki, volt, hogy mindkettőt. Az 54-es-féle antenna csak a Malév 34-eseire került fel, a többi légitársaság mindvégig az eredeti antennát használta. Végül megjelent az orosz 34-eseken 2000 tájékán.
"30 fokban hátradöntve" Ilyen antennákkal érkeztek az Il-14-es repülőgépek. Először csak egy volt a törzs felső orrészénél bal oldalt, aztán az NDK-ás gépeknél már szimmetrikusan egy másikat is felszereltek.
Ilyen antennákat kaptak a 60-es évek végén a hadrendben lévő, és Malévtól a honvédséghez visszakerült Li-2-es repülőgépek is.
"egy hokiütő formájú, a törzs alján (szovjet ASSz-G típus)."
Ezekkel az antennákkal érkeztek a Tu-134-es repülőgépek. Még a HA-LBP is.
"MO Aladáron volt, akkor egy filmforgatás miatt leszerelték, de valamiért azóta sem került rá vissza. Elveszett?"
Előkerült egy ilyen antenna, jelenleg a sérüléseket javítják rajta, és remélhetőleg frissen lefestve hamarosan a HA-MOA-ra kerül.
Ha a repülőgép orr-része szóba került, akkor az orrfutó jobb oldalánál látható egy érdekesség. Egy antenna, kb. 30 fokban hátradöntve, amelyet a Malév szerelt fel a 2-es hírközlő URH készülékhez. Eredetileg csak egy antenna volt a két készlethez, egy hokiütő formájú, a törzs alján (szovjet ASSz-G típus). Ha az megsérült külföldi repülőtéren, pl. csomagok rakodása közben, akkor a repülőgép nem tudott hazajönni.
Az új antenna 1961-62 között létezett a HA-MOA és a HA-MOD lajstromjelű gépeken, majd a Wilcox VOR-ILS rendszer beszerelésével eltávolították. Akkor helyette egy Collins gyártmányú, nyilazott szárnyas, kombinált antennát szereltek fel a törzs tetejére, amelynek az egyik oldali szárnya lett a VHF-NAV antenna, a másik oldali szárnya a 2-es URH rádió antennája (VHF-COM).
A nyilazott szárnyas antenna 1999-ig a MO Aladáron volt, akkor egy filmforgatás miatt leszerelték, de valamiért azóta sem került rá vissza. Elveszett? (A MO Gézán rajta van.) A HA-MOA a forgalomban eltöltött 27 évéből 25-ben viselte. Az alsó, hokiütő formájú URH antennát 1973-ban kezdte lecserélni a Malév egy kisebb méretű, trapéz alakú Collins antennára.
A MOA szürkének látszó kúpja egy rajztechnikai hiba lehet, így sikerült a fehér árnyékolása a nyomtatványon. A HADmodels a repülőgép oldalnézeti rajzain jól ábrázolta a fehéret. A kék kúpokat egyszer már tárgyaltuk, azóta nem került elő adat a MOA sötét kúpjának a színére. Továbbra is a kéket tartom a legvalószínűbbnek.
Az M5 tévécsatornán vetítették ma hajnalban a Délibáb minden mennyiségben című magyar filmet, amely 1961-ben készült. A filmben, meglepetésemre, néhány snitt erejéig látható volt a Malév mindkét akkori Il-18-as repülőgépe (a HA-MOD és a HA-MOA). Amúgy ez egy bugyuta történet, Agárdy Gáborral a főszerepben. A főhős a film végén beszáll a MO Dénesbe, így a gép utasterét is láthatjuk egy kicsit:
Ezután pedig a főhős elrepül a ... MO Aladárral:
(A fekete-fehér játékfilm egy mozivásznon talán jobb minőségű lenne...)
Úgy látom, a HADmodels bedolgozta az Il-18-as kúpszíneket az egyik új matricájához:
Két apróság ehhez: Az ábrázolt korszakban még nem volt IL-18 típusfelirat a HA-MOA-n, majd csak 1973-tól lett, a törővégek pedig csak 1968-tól lettek vörös színűek, amikor már nem voltak színes kúpok. Addig lemezszínűek voltak a törővégek. (A többi eltérést nem említem, mert a tapasztalatom szerint az utasgépek makettezőit – eltérőn a harci gépek makettezőitől – nem érdeklik a részletek.)
A HA-MOD megérkezésére az április 1-jei dátum mellett nekem a 2-ai dátum is kétséges egy kicsit.
A Malév első két (1903 és 2002 gyári számú) Il-18-as repülőgépének a gyári kibocsátási idői 1960. február 22-e és 1960. március 15-e. A kettő között eltelt három hét. (Valamint gyártottak közben három másik gépet: 1904, 1905 és 2001.)
A két repülőgép első magyar légi alkalmassági bizonyítványának a kiállítási dátumai 1960. május 2-a és 1960. május 24-e. Ez szintén három hét különbség, nem egy-két nap. A fentiek alapján kétségesnek tartom, hogy ez a két repülőgép egymást követő két napon érkezett volna meg.
Ennél valószínűbb egy kb. három hetes különbség. A HA-MOA április 1-jén érkezett (MTI fotó). A másik repülőgép érkezésére a 2-a vagy nem április volt, hanem inkább május, és akkor esetleg akár május 1-je is lehetett, vagy ha április volt, akkor meg inkább 22-e.
Arra gondolok, hogy lehet, hogy sok évtizeddel ezelőtt valaki elírta a dátumot, és azóta, egyéb forrás nem lévén, úgy maradt. (Ugyanis egy lezuhant repülőgép papírjait, köztük a sárkány formulárt, amelyben a dátumok egyértelműek, begyűjtik a vizsgálathoz, és ezért ennek utánanézni már nehéz ezután.)
A Malév HA-MOH lajstromjelű Il-18V típusú repülőgépének az összes repülőeseménye és repülésbiztonsági rendellenessége. Egy rövid összefoglaló.
(A HA-MOE és a HA-LBF lajstromjelű repülőgépek eseményei összeállítását 2010-ben elkészítettem az egykori szolnoki repülőmúzeum honlapjára: repulomuzeum.hu. Kérdezték, hogy lesz-e folytatás. Akkor nem lett. Most, az évfordulóra itt a MO Heléné. Talán nem baj, hogy csak most...)
Arra jó ez a vírusos karantén, hogy volt időm a padláson megkeresni a MOA érkezését. Lehet, hogy tényleg 1960. április 1 volt. Az eseményre a SAS adta kölcsön a Ferihegyre telepített lépcsőjét, elöl meg a fedélzeti létrát használták.
Erről én is hallottam. Ha igen, annak márciusban kellett volna jönnie. Ekkora repülőgépet meg nem lehet csak úgy eldugni. Ismereteim szerint a HA-MOD rá egy nappal, másodikán érkezett.
De itt vannak a tények.
A másik, ha olvasod, én az érkezésre a szövegben elsejét írtam, az Aeroparkban lévő megemlékezés, a szombat végett, tartották volna negyedikén.
Endre, nem lehet hogy az április 4 az április 2? Mert hogy valamiért a HA-MOD jött elsőnek 1-jén, és másnap (2-án) a MOA. Szerintem. Van róla itt ez-az az archívumban. Persze mindenki tévedhet, még én is. :-)
Április 4-én szombaton lett volna a HA-MOA Malév Il-18 típusú repülőgépének ünneplése, érkezésének 60-ik évfordulója kapcsán az Aeroparkban. Sajnos az ismert okok miatt ez elmarad.
Pár adat a repülőgéppel kapcsolatban.
Az Aeroparkban látható, a Moszkva melletti 30-as számú repülőgépgyárban 1960 február 22-én elkészült, Il-18V típusú, 180001903 gyártási számú, HA-MOA lajstromjelű repülőgép, április 1-jén 14 óra 45 perckor érkezett Ferihegyre, a kor divatjának, Malév arculatához illő festéssel. Légialkalmassági bizonyítványát május 2-án kapta meg. A gyakorló repülések után, május 25-én, Kapitány István parancsnoksága alatt repülte első útját Moszkvába. 1964. január 6. dátummal, 2832 óra és 1880 leszállásszám után elvégzik rajta az első nagyjavítást, ekkor építették be a TG–16 típusú fedélzeti gázturbinát a faroktérbe.
1968 márciusában AI–20A hajtóműveket a korszerűbb, nagyobb üzemidejű AI–20K típusúakra cserélték.
1968. október 28. dátummal elvégzik rajta a második nagyjavítást, ekkor az utas férőhelyet 89-ről 105-re változtatják. Ez az átalakítás során, a törzs mindkét oldalán egy plusz utasablakot is kialakítottak.
1975 márciusában pilótakabinját átalakítják az addigi ötfős üzemeltetésről négyfősre.
A korszerű Mikron rádió berendezés beépítése során a rádiós munkakör kiváltható lehetet, a kapcsolattartási feladatot a navigátor vette át, az elektromos rendszer kezelését, meg a hajózószerelő végezte.
A hetvenes évek közepétől fokozatosan háttérbe került a típus, és 1977. október 1-én repülte utolsó utasszállító útját, a Budapest – Prága – Budapest járaton, majd elkezdődött a teherszállító repülőgéppé történő átalakítás. Kiszerelték az üléseket, a konyhát és a mosdókat, ezáltal egy összefüggő teherkabint alakítottak ki a pilótafülke és a személyzeti pihenőrész mögött. A gyári elnevezés Il-18Gr-re változott, de ez nem került bevezetésre. 1978. január 30-án teljesítette első forgalmi útját, mint zeherszállító repülőgép. Ettől fogva 10 éven keresztül szállított főleg élő állatokat, leggyakrabban naposcsibéket, tojóhibrideket a Közel-kelet és Észak-Afrika országaiba.
1983. május 10. a hatodik, egyben az utolsó nagyjavításának a kezdete.
1987-ben lejárt a gép üzemideje, meghosszabbítani nem volt értelme a csökkenő szállítási feladatok miatt.
Búcsúrepülésére 1987. február 19-én került sor. Pályafutása alatt 37197 órát töltött a levegőben, 17285 leszállással. Kivonása után a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került és 1991 októberében visszafestették eredeti, 1960-as színeire. Sokáig állt a műszaki előtéren, majd 1991 októberében átvontatták a Ferihegy Repülőgép Emlékparkban Aeropark területére, majd 2017 áprilisában átkerült jelenlegi helyére az Aeroparkba.
Aki bővebben szeretne olvasni róla, annak ajánlom az Aeromagazin áprilisi számában megjelent Zainkó Géza cikkét.
Aki a típusról is szeretne többet tudni, annak a Magyar Repüléstörténeti társaság kiadásában megjelent Il-18-as típusfüzetet ajánlom.
Talán tud valaki segíteni. Az Aeroparkban lévő HA-MOA Il-18-as elektromos paneljéről nagyon hiányzik a VF-0,4-45 típusú feszültségmérő. Akár cserébe is tudunk adni hasonló műszert, ami szintén jól mutat egy gyűjteményben.
