Meg talán a Salgótarján környékiek még fiatalabbak. Illetve az, amelyik már a határ túlsó oldalára került. De nem valószínú, hogy a hasadékok, amelyeken a magma felfele jön, sok ügyet vetnének a határra.
A Föld kérge folyamatosan változik, csak a mi mértékünkkel lassan. Mivel az idősebb és a fiatalabb bazaltok között van vagy 4 millió év különbség, az a 2 millió a bári óta nem tűnik soknak. Kérdés, hogy azok a feltételek, amik előidézik ezeket a feltöréseket, mikor szűnnek meg. És persze, akkor se úgy szűnik meg a vulkanizmus, mintha elvágták volna, hanem ritkulnak az események. Mintha a gyakoriság tetőzése 3 - 4 millió éve lett volna.
A legutolsó kitörés a jelenlegi határok között Mohácson történt, egy kisebb lávafolyás tört a felszínre minden előzmény nélkül, kb. kétmillió éve. Szóval ha történik valami az nem csak a Balaton felvidéken eshet meg.
Jó a beszélőkéje. Remélhetőleg el is tudja adni a mondandóját, bár ez a fogadótól is függ. És itt, országon belül inkább csak a földrengésekkel kell törődni, azok se annyira gyakoriak, mint Japánban, vagy Chilében. Bár agyaltam már azon, hogy előfordulhat-e egy új bazaltos kitörés valahol a Balaton-felvidéken. Végül is az a néhány millió év, ami az utolsó óta eltelt, földörténetileg nem számít olyan soknak.
Ehhez képest a Nyiragongo lávaárjai azért rendszeresen pusztítanak Gome városában. Ott sem a hegy oldalában van a város, hanem kb. annyira, mint Catania van az Etnától.
Ami lényeges különbséget látok, az az, hogy a Nyiragongónál a csúcskráterből szokott elindulni a lávafolyam, ami azt jelenti, hogy magasról indul, és meredek hegyoldalon halad lefelé, ezért gyorsan folyik és nagy lendületet vesz.
Nomármost nekem, mint vulkánok iránt érdeklődőnek, illett volna tudnom olyan Etna-kitörésrő, amely 20000 áldozatot követelt. Mint kiderült, 1669 és Catania a téma. Akkor valóban betört a láva a városba, és ezt az Oratorio nevű városrész megszenvedte. Az Etna lávája a kitörés helyén tud elég gyors lenni, főként, mivel a lejtés még lehet meredek. De mire leér Cataniába, már az aggokat is el lehet menteni előle. A láva előzőleg felduzzadt a városfalon, és csak az újabb utánpótlás érkezése miatt tudta áttörni. Nem volt pillanatszerű meglepetés.
A tényleges eseményekről található részletekbe menő összeállítás a YouTube-on. Mondjuk az eredeti videofelvételeket mellőzték. Lehet, hogy nem jutott eszükbe előkapni a mobilt egy kis katasztrófa-felvételre?
Jó minőségű video az Iztaccihuatl megmászásáról. A hegy ugyan nem csak asszonynak, hanem vulkánnak is alvó, de időnként át lehet látni a szomszédos Popóra, amely viszont meglehetősen éber. És közben némi betekintés a mexikói viszonyokba - erre eddig legalábbis nem fordítottam sok figyelmet, bár a neten sok minden elérhető.
Az ajánlatok között már megjelent a Citlaltepetl is ugyanettől a feltöltőtől...
A YouTube mostanában sok spanyol nyelvű vulkános videót kínál fel nekem. (A legveszélyesebb alvó vulkánok; a legnagyobb vulkánok X országban, stb.) Több csatornába sorolódnak, de eléggé hasonló stílusúak. Vegyes benyomásokkal nézegetem őket. Vannak bennük nagyon jó felvételek, de random keverve kiábrándító kőolajszármazékos mű-kitörésekkel. Az egyes vulkánok esetében pedig teljesen megbízhatatlan, hogy az adott hegyet látjuk-e. Pl. a mexikói Tacana neve alatt legalább hatféle vulkán szerepelt, közte a Mt. St Helens is...
Testközeli beszámoló a Dukono-ról. A vulkánon kívül érdekesek a helyi körülmények, a dzsungel, és az emberek hozzáállása is. Kiemelném, hogy a szemetet zsákba gyűjtik, mert a hegy nem hulladékgyűjtő! Bezzeg a nagy magyarok laza mozdulattal dobják el a szemetet - többek között a házunk előtt is. Hogy rohadjon le a kezük tőből!
A kőzet neve leucitit. Máshol azt olvastam, hogy alacsonyabb olvadáspontú telér visszaolvadásából eredeztetik, ez magyarázza a különleges összetételt is.
Ha a zember bökdösi a keresőt, gyakran előjön valami más érdekes is. Most pl. :
A sárbogárdi tufa ezexerint süllyedés maradványa. A bári kitörésről nem nagyon irkálnak, mindössze ezt leltem:
"A bári kőzetet
azonban nem tekintjük a fiatal alkáli bazalt provincia tagjának, genetikai kap csolatait a horvátországi K-dús bazaltos kőzetek felé célszerű keresni ( K A S Z A P 1963). A KPT fiatal bazaltjainak összetétele az olivin tholeiittől a nefelinitig változik, bár többségük alkáli bazalt és bazanit, illetve a differenciáltabb tagok (pl. a nógrádi lávák) a hawaiit, tefrit, mugearit mezőkben koncentrálódnak, (2. ábra). CIPW normákban kifejezve ez a széles összetételi spektrum 0-30% nor- 328 Földtani Közlöny 127/3-4 matív nefelin (ne), illetőleg 0-10% normatív hipersztén (hy) tartalomnak felel meg, ami azonos a FlTTON et al. (1991) által definiált telítettségi index (S.I.) -60 és +5 közötti tartományával (3. A-E ábra). (Az S.I. értékét úgy definiálták, hogy negatív szám esetén normatív nefelin, pozitív szám esetén normatív hipersztén van a kőzetben, 0 pedig mindkettő hiányát jelenti). Variációs diagramjainkban a normatív ne helyén az utóbbi értéket használtuk, mert ilyen módon mind a Si-ban telítetlen és telített bazaltok egy és ugyanazon diagramban ábrázolhatók. Miután a ne- és az inkompatibilis elemtartalom (olyan elemek, melyek nehezen épülnek be a köpenyásványokba és ezért olvadáskor az olvadékban koncent rálódnak) az MgO értékétől függetlenül széles határok között változik, az S.I.-t és nem pedig az MgO-t vagy az mg-értéket (mg# =100Mg/(Mg+Fe 2+ )) hasz náltuk a variációs diagramokban."
Megvettem Harangi Szabolcs vulkános könyvét, és ha már személyesen találkoztunk, kifaggattam két érdekes itthoni anomáliáról.
Az egyik a Sárbogárd melletti riolittufa bánya. Ez ezért érdekes, mert egy egy egykori vulkán teteje pont a talajszintig ér. Tehát nem emelkedik ki a földből, hanem pont a talajszinten ér véget. Úgy, hogy a környéken se hegyek, se dombok, se kőzet, csak löszös réti talaj és a Sárrét mocsara amerre a szem ellát.
Nos, elmondása szerint ez az egyetlen felszíni maradványa a Balaton vonalától délre húzódó, a Dunántúli középhegységgel párhuzamosan futó, de mélyre lesüllyedt egykori vulkanikus vonulatnak, amely a Somogyi dombságtól az Alföld keleti csücskéig húzódott, és legalább akkora hegyek alkották, mint a Mátra. Ezek most kétezer méter mélyen találhatóak meg, de mint az ábra mutatja, van egy csúcs, ami elért a mai talajszintig. A riolittufa egyébként erősen át van kovásodva, nyilván a vulkáni utóműködés során feltörő hőforrások következtében. A kőzetkibúvás kora 17-18 millió év, tehát a pannon vulkanizmus legkorábbi szakaszából származik.
A másik ilyen anomália a Mohács mellett, Bárnál a Duna partján található ultra-alkalikus lávafolyás, ami az ország területén a legfiatalabb. Ez nem sima bazalt, mert nagyobb az alkáli tartalma. Mondta a nevét, de elfelejtettem. Az elhelyezkedése meglehetősen szokatlan, bazaltvulkanizmus nincs a környéken. A könyvében említés szintjén szerepel, de hogy hogyan törhetett fel ilyen szokatlan helyen, arra nem ad magyarázatot. A pannon bazaltvulkanizmus három jól elkülönült területen jelent meg. A Kisalföld-Balaton felvidéki oka az Alpok alatt történt, régen mélybe került lemezdarabok megolvadása, amely olvadék a magashegységet nem tudja áttörni, ezért oldalirányban jut a felszínre. A Nógrádi, és a dél-erdélyi ugyanez a sztori, csak a Kárpátok vonatkozásában.
Mohácsra nem lehet ezt a sémát ráhúzni... Talán valami nyíróerő miatti nyomáscsökkenés vezetett az asztenoszféra felső részének megolvadásához.
Az Időképen jó összefoglaló cikk van, ami aztán a Tűzhányó blogra irányít - ami sajnos facebook-os (én meg nem) - aki akar onnan tájékozódhat.