Bármerre nézünk, egyre többet tapasztalhatjuk, hogy a Női nem képviselői "elmachosodnak". A gyengéd, kedves Nő mintha eltünne és helyette agrasszív, törtető, kegyetlenkedő, türelmetlen hárpiák vesznek körűl bennünket. A mimózalelkű, érzékeny, kedves, gyengéd, igazi Nők hova lettek?
A családokban háború és villongások keserítik az életet. A gyerekek ezt látják, szenvedik. Mit lehet tenni ez ellen?
2015 12, 31. dolgoztam az árpád hidi lépcső lejárónál. .
Egy középkor nő szólitot meg. A rendőrséget kereste. Azért mert a barátját. Az (ex) felesége karácsony napján visza édesgette magához. Kérdésemre hogy mi is történt, azt válaszolta hogy a volt feleség az az ilyen olyan aki mint mondot volt visza édesgette magához a barátot . Ám e szilveszter napján elvitette a rendőrséggel. Mert össze vesztek mint már anyiszor. A nő (a barát nő). Bőszen álitotta hogy ő bekiván jutni a rendőrség iletékesei elé hogy elmondja .Ez a "némber ", (mármint a feleség) direkt boszuból lecsukatta az ő barátját. Aki direk provokációnak lett kitéve . És uralmát vesztve adot egy fülest feleségének. Ezért az a rendőrökkel bezáratta szilveszter napján.
Én azt gondolom ebben a kérdésben a meggondolatlan szlogeneket ne alkalmazzuk érvelésre.
Hiszen nem mi vagyunk bezárva.
Nem mi viseltük ell a füllest.
És nem mi rohangálunk a szerencsétlen barátnak az ügyében.
Én egyiktől se félek,inkább csak undorodok tőlük,főleg az egértől,mert betegségeket terjeszt.Egy férfiaknak azért van nagyobb esélyük,mert erősebb felépítésűek,mint a nők.Az igaz,hogy viszonyítás kérdése is,ezért mondom,hogy alapjáraton az emberrel van itt a baj. Aki valamiben fölényben van,az rendszerint ki is használja, akár férfi, akár nő.
Ahogy tapasztalom egy egérnek vagy egy darázsnak a nálánál sokszor-sokszor nagyobb nő ellen még kevesebb esélye van, mint egy 70 kilós férfivel szemben egy 70 kilós nőnek.
A nők, hogy-hogynem mégis félnek az egértől és a póktól, a darázstól.
"csak én pont az ellenpéldával találkoztam nagyon sok helyen."
Nyilván mert nő vagy. Férfiként szinte soha nem találkoznál agresszív férfival. Agresszív Nőkkel pedig majdnem minden nap.
Ez már csak azért is furcsa,mert a nők fizikailag gyengébbek,a többségének egy férfivel szemben esélye sincs,hacsak nem edzett éveken át és nem valami izompacsirta.Persze attól még tudhatnak jól sakkozni és kihozni egy férfi gyenge oldalát.Mindegy,nekem ezt akkor is nehéz elképzelni.Persze ezzel nem azt mondom,hogy nincs ilyen,csak én pont az ellenpéldával találkoztam nagyon sok helyen.
"Amúgy én eddig csak agresszív férfiakkal találkoztam,erőszakos,pofozkodó nővel csak eggyel."
Gondolom a fiúkat szereted. Ha több nőt ismernél közelről, akkor azon sem csodálkoznál, hogy a családon belüli erőszak jogerősen elítélt elkövetői között háromszor annyi nő van mint férfi.
És még mielőtt erre azt felelnéd, mert a bírók többsége férfi jelzem, hogy tévednél, mert négy női bíróra jut egy férfi bíró.
Ebben a nagy demokráciában,meg szabadságban inkább csak az van,hogy mindenki kimutatja az igazi énjét,mert nincsenek úgy elnyomva a nők,mint pl a középkorban.Szerintem nem a nemekkel van a baj,hanem magával az emberrel.Maga az emebr lesz egyre gusztustalanabb.Amúgy én eddig csak agresszív férfiakkal találkoztam,erőszakos,pofozkodó nővel csak eggyel.Azért mégiscsak mi vagyunk a gyengébbik nem. Az ember meg olyan,mint az állat,mindig az győz,aki erősebb.Ma a férfiak erősebbek.A nők azért is vannak lenyomva a munkaerőpiacon,mert gyengének tartják őket és meg merik velük csinálni.
Ez teljesen természetes, hiszen a férfi genetikailag van agresszivitásra programozva. Csak az a szerencse, hogy tanulással elsajátítja a kezelését.
Elvileg a neveléssel a nőknek arra kellene programozva lenniük, hogy a férfi agresszivitását a jó irányba, a család védelmének irányába tartsák, fordítsák.
Ezzel szemben egyre szélesebb körben tapasztalható, hogy a nők nem csak ezt a feladatukat képtelenek teljesíteni, de saját magukat sem képesek távol tartani a családon belüli agresszív viselkedéstől. Verik a gyerekeiket, zsarnokoskodnak a férjeiken, rokonaikkal szemben.
Az egészben az a nagyon szomorú, hogy ha egy nő már odáig elmegy, hogy a szelíd kérő szava-mozdulata már nem elegendő erő, akkor előveszi a "férfi mintát".
Ebben talán az a nagyobb baj, hogy nem ismer más módot. Nem tanította meg az édesanyja a női viselkedésre.
Sziasztok!Teljesen ledöbbenek,amikor ezeket a sztorikat olvasom.Nem sok olyan nőt láttam életem folyamán,akik ilyen dolgokat tennének.Viszont sajnos én is tapasztaltam,milyen változásokat tud okozni bennünk a lelki terror,ami már majdnem testi bántalmazásba ment át.Megtapasztaltam a férfiúi agresszivitást,ami már majdnem engem is arra sarkallt,hogy felkapjak néhány tárgyat és a kedves alany fején verjem szét.Még időben léptem...
Nem kell védeni sem nőt,sem férfit.De szerintem a férfiaknál még mindíg több az agresszív személy.
Nos, én minden fajtából találkoztam már: a zsigeri úriembertől, a "csak azért teperek, hogy jobban álljak előtted"-en át a tirpák senkikig, akinek a nő nem nő, hanem egy sexshopokban kapható guminővel azonos.
Én szeretem önmagamat "letűnt idők -igaz extrém fétisekkel, ám annál keményebb normarenddel is" megáldott: sokak által: ma már nem trendi úrinőjeként aposztrofálni: -)
A gond ezzel az, hogy már kislányként sem érdekelt igazán a szürke massza véleménye, már akkor törekedtem a színeket keresni, s magam is minél színesebbé válni. Mára lelkileg, agyilag igényes, az odafigyelést, szeretetet megérdemlő férfiakat/ úriemberek-et nemhogy gyűlölöm, hanem csakis az ő virtuális, de főleg valós társaságát élvezem, velük érzem jól magam.
Ps.: Pusztán akkor válok agresszívvá, ha valaki oktalanul megbánt emberségemben/ nőiségemben.
Nem hiszek már régen az emberek "megváltoztathatóságában"! Pontosan jól tudom ellenben, hogy a határozottság, magas IQ, nem minden férfinak tetszik.
Ám én már nem változom. Alapjaiban semmiképp, a személyiségpszichológiát valemelyest ismerők ezt tudják, hisz érettebb korra már minden készen áll, maximum pl.: ízlés, szokásrend, napirend, életvitel-váltás következhet be...:-)
Én meg azt gondolom, sajnos: adatlapodból , számomra megítélhetetlen nemű hozzászoló, hogy nem kívántam önigazolni, okokat, kőkemény tényeket soroltam, mivel a topik címében bennerejlik az okkutatás. Így aztán nem voltam rest sorra venni az általam fontosnak vélteket.
A férfiak nagy része: tisztelet a kivételeknek: szerinted kívánja eme lovagias erényeket? Összetörik kezük-lábuk, hogy ők legyeknek, akik kinyitják az ajtőt előtted, vagy lesegítsék kabátod?
Sajnos ez a világ etikai, és minden normáját tekintve nagyon kevéssé kedvez az úrinős hölgyeknek. Értem ez alatt az igényes, finom, minimum 100%-os nőket!
A nő, amennyiben nem önérdekérvényesítő: épp a férfi főnöke diszkriminálja,pl. fizetését illetően azon apróság miatt, hogy a személyi száma kettessel kezdődik. A munkahelyi sexuális zaklatásokról ne is szóljunk!
A nő, egy állásinterjún, ahol vezetőt keresnek, ha nem tanúsít kellő határozottságot, a szakmai tudása vajmi kevés: lesöprik a potenciális vezetői posztról a HR-esek.
Nagyon összetett kérdés ez, s hosszasan lehetne fejtegetni. Most ennyi...
A pszichológus úgy véli,leggyakrabban az elkényeztetett lányokból lesznek az erőszakos feleségek, a férfi "kínzása" pedig általában az első gyermek megszületését követően kezdődik el. Az erőszak előbb lelki terror, például a legkülönfélébb megaláztatások formájában indul, néhány éven belül pedig az első pofonok is elcsattannak.
ejha, a mi helyzetünket teljesen tükrözi. látom ritkák a hozzászólások, remélem tudunk beszélgetni
Sziasztok. Egyik topicon ajánlották a Báránybőrben című könyvet. Nemtől függetlenül sokat segít szerintem. Leírja az agresszív személyiség jellemzőit és a rejtett manipuláció technikáit, sőt próbál tanácsot adni, hogyan védekezz ellene, de már a ráismerés is sokat segít.
Épp a minap találtam ezt az idézetet,és én ezt éreztem a kapcsolatom alatt....Nagyon ráillik a volt páromra...sajnos /mert persze volt jo oldala is emellett azért/
Egyébként az elejét én "kampányidőszaknak" is nevezen...:-)))
“Kétféle beszélgetés van.
Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok – színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő. Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barátra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka.” (Müller Péter: Szeretetkönyv)
Szerintem a Müller Pétert nem kellene belekeverni a női agresszivitás témájába, mert ő nem tanítja arra a nőket, hogy éljék ki az agresszivitásukat. Sőt senkit nem tanít semmi ilyesmire.
Ne haragudj, hogy személyeskedek, de ha olvastad könyvét Müller Péternek, akkor nem jól értelmezted, ha ezt olvastad ki belőle. Ha pedig még nem olvastál tőle, akkor ajánlom figyelmedbe, mielőtt bármilyen véleményt alkotsz a munkásságáról.
A "Maónika sóval" pedig nem kellene egy lapon emlegetni, mert még véletlenül sem egy színvonal a kettő.
Egyébként az én véleményem az, hogy nincs női, és férfi agresszivitás, csak agresszivitás van. Az ember személyiségétől függ, hogy ki lesz agresszív, nem pedig a nemétől.
Olvasgatom az itt leirtakat,és tényleg elgondolkodtato,hogy mi lett azokkal a kedves,szerethetö,gyengéd nőkkel? Hová tüntek...:?
Én is 4 éve élek/tem/ olyan kapcsolatban,ahol igyekeztem a párom minden ohaját első,/vagy második/szora teljesiteni,probáltam szeretetet"koldulni",meglepni,..stb...ehelyett többnyire baszogatást,mondvacsinált ürügyeket kaptam,és olyan volt mintha nem is a párommal lennék,hanem az ezredesemmel! .-)) Rittka sz.r érzés,és nehéz megtalálni az ilyen nőkkel a normális hangnemet.
Az tény,hogy régebben volt egy 11 évig tarto kapcsolatom,ahol iszonyu bunkon viselkedtem,megalázoan,és valamiért mégis ragaszkodott hozzám az akkori párom. Mai fejjel nem tenném Vele ugyazezt.
De szerencsére kinőttem ezt a stilust,és ugylátszik,hogy most visszakapom mindezt....letöltöm a büntim,de meddig méééég??? :-)
Most ismét ott tartok,hogy hiányzik egy társ,de olyan aki nem uralkodni,irányitani akar,hanem csak igy egyszerüen SZERETNI.
Micsoda egy rohadék fajta! Jól nézzétek meg! És semmi, de semmi ok nem kellett neki, csak az, hogy hirdesse, ő itt a királynő, és az övé minden legjobb hím ...
Erről az egészről Bert Hellinger bölcs mondása jut az eszembe (családállítás - a családból fakadó erő, esetleg innen lehet ismerős a neve)
"A Férfi választ egy nőt, mert érzi, hogy férfiként hiányzik belőle a Nő. És a Nő választ egy férfit, mert érzi, hogy nőként hiányzik belőle a Férfi. Mindketten érzik annak a hiányát, ami a másikban megvan, és mindketten meg tudják adni azt, amire a másiknak szüksége van.
Ahhoz tehát, hogy egy párkapcsolat sikeres legyen, az kell, hogy a
FÉRFI FÉRFI LEGYEN ÉS FÉRFI MARADJON, A NŐ PEDIG NŐ LEGYEN ÉS NŐ MARADJON!"
Kárpáti Tímea országos csoportos és egyéni Kriston Intim Torna tréner és előadó, bibe.hu
