Szerencse, és így nem történt az, ami 1992.01.07-én Hort-Csány vasútállomás közelében, ahol a piroson áthajtó buszt gázolta el egy tehervonat, majd a kisiklott tehervonatba szaladt be majd 120 km/h-val a Miskolcra tartó gyorsvonat és siklott ki.
Bakker, a Szili a töltés mellé az "árokba" került... csoda, hogy nem dőlt az oldalára. Meg a két keresztbe fordult kocsi. A baleseti darunak lesz munkája...
Vasúti átjáró mellett lakom, és látom hogy naponta többször áthajtanak az autósok-motorosok a tilos jelzés ellenére. Nem csoda hogy szinte minden nap van baleset valamelyik átjáróban. A tilos jelzés az parancs, nem ajánlás.
A gyorsteher gépe valószínűleg M62-es, de csak annyit lehet tudni róla biztosan, hogy dízelmozdony volt. Az áldozat az alig másfél éve csuklóssá átépített GA-51-49 frsz. Ik 620-as, ami láthatóan nagyon összetört, ennek ellenére helyreállították. A sorompókezelő jogerősen 3 és fél év fegyházát és 5 év munkakörétől etiltást kapott. (A fotó a Hajdú-Bihari Napló 1970.11.14-i számában jelent meg, forrás Arcanum.)
Az összes nem, mert éppen a mozdonyszemélyzet balesetelhárítási felelősségre nem derül ki belőle, de ezt nem firtatja a film alapjául szolgáló irodalmi riport sem. Ettől függetlenül mindkettő nagyon alapos, tényszerű munka. A mozdonyszemélyzet szerintem azért maradt ki, mert ellenük nem is indult, illetve félbemaradt a büntetőeljárás, míg a forgalmi szolgálattevő perével napokig foglalkoztak a korabeli országos és megyei lapok.
Aki megnézi a Hívójel c. filmet az rájön közel 99,9 ÷ pontossággal különösen , ha szakmabeli, hogy mik voltak a baleset okai. Az összes körülmény szerepel benne.
"Rákosrendezőnél átmentileg nem közlekednek a vonatok 2021. április 7. szerda, 18.27 / Utolsó módosítás: 2021. április 7. szerda, 19.19
A Budapest–Vác, a Budapest–Veresegyház–Vác, továbbá a Budapest–Esztergom vonalon jelentős késések és vonatkimaradások várhatók, mert Rákosrendezőnél korlátozást vezettek be, vizsgálat miatt.
A Nyugati pályaudvarról Szobra 17:07-kor elindult Z70-es vonat járműhiba miatt Rákosrendezőn várakozott, majd kihaladás közben megrongált egy váltót. Ezért Rákosrendezőn nem közlekedhetnek a vonatok. A Budapest–Esztergom közötti vonatok Angyalföldig közlekednek és onnan indulnak vissza Esztergomba. A váci, a szobi és a veresegyházi vonatok csak Rákospalota-Újpestig közlekednek és onnan indulnak vissza.
Az utasoknak javasoljuk, hogy a kimaradó szakaszon – ahol lehet – vegyék igénybe a BKK járatait. A vasúti jegyeket és bérleteket elfogadják a 14-es villamoson Lehel tér és Rákospalota-Újpest vasútállomás között, valamint az M3-as metrón Lehel tér és Újpest-központ, az M3-as metrópótlón Nyugati pályaudvar és Lehel tér között.
Megkezdték a vizsgálatot, a vasúttársaság az utasok elnézését kéri.
Nem tudjuk, hányszor hibázott, csak azt tudjuk, hogy ebből a hibájából éktelen nagy baleset lett. Pályafutása során valószínűleg korábban is vétett már hibát - mint minden ember - de azt vagy ő, vagy más időben észlelte és el tudta hárítani, így nem lett semmiféle következménye. Akik viszont most észlelhették volna a tévedését - a gőzös személyzete, illetve a vonatvezető - nem észleltek semmit, így elhárítási felelősség terhelte őket is.
Amerikában is van ilyesmi pl. ittas vezetésen kapott embereknél, hogy amellett, hogy ugrik a jogsi egy időre ill. büntetést is kap, iskolákba kell járnia, elmesélni, hogy részegen vezetett és majdnem balesetet okozott vagy okozott is, és, hogy mekkora büntetést kapott meg, hogy súlyosabb baleset is lehetett volna és ne vezessetek ti sem ittasan, mert baj lesz.
Vannak olyan munkakörök, ahol hatványozottan számít egy hiba ill. elég csak egyszer hibázni, és abból baleset lesz, akkor is ha előtte akár 40 évig hiba nélkül és pontosan dolgozott. Mendei forgalmista is csak egyszer hibázott és abból nagy katasztrófa lett. A KLM gép kapitánya 1977-ben Tenerifén egyszer hibázott nagyot, és több más szerencsétlen körülmény együttállása mellett ez az egy hiba a legnagyobb tömegbalesetet okozta.
"Pont a forgalomban részvevők vagytok hiúak a nagy mértékű felelősségre,nem ad okot a családi háttér a hibák feloldozására,meg kapjákkapták a különbözetet,elismerést hogy végezzék normálisan a munkájukat."
Ezt az általánosító állítást utasítom vissza. Nem emlékszem, hogy bármikor dicsekedtem volna a munkámmal járt felelősséggel. Egyáltalában nem tartom azt érdemnek. 40 évet járművezetőként dolgoztam a közúti közlekedésben. (1973-ig a vasútnál) Egyetlen métert sem vezettem ittasan, még biciklit sem. Hálát adok az Istennek azért, hogy nem okoztam nagyobb bajt. Pontosan tudom, hogy nem egyszer hibáztam, amikor csak azért nem történt semmi, mert nem volt ott más, vagy valaki más kivédte a hibámat. Ugyanúgy én is számtalan esetben hárítottam el mások által okozott veszélyt.
A munkám során találkoztam ittas munkavégzéssel és ebből következő balesettel. De az általam ismert balesetek zömére nem volt jellemző.
Természetesen tiszteletben tartom az enyémétől eltérő véleményét.
Tényleg nem akarom bűntetéselméleti vita irányába elvinni az eszmecserét. De úgy gondolom, hogy a szabadságvesztés és a család szétverése kevésbé hatásos annál, mintha az elkövetőt megszégyenítik a tette miatt, szembesítik a tette következményeivel. Szerintem az igenis szégyellje magát az, aki a mulasztásával bajt okozott! Napjainkban pedig a társadalom megvetését kiérdemlők önérzetét szokás ajnározni. Annak idején a katonai eskümet ezzel a mondattal zártam:
"Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a népköztársaság törvénye és dolgozó népünk megvetése.”
Japánban a gondatlanségból elküvetett emberölés,. pl. halálos gázolás után a tettes "csak" fogházba kerül, de ott minden áldott nap megalázzák azzal, hogy a nap elején a sorakozón el kell hangosan mondnia, hogy ő a Kimicsakiki Mikazava, aki az autójával a megengedett sebességet átlépve megölt egyártatlan családanyát
És ez egy polgári demokrácia.
A V40.016-os 1942-es balesetekor is "megmérte" a vezérkari különbíróság nem csak a balesetet okozó forgalmistát, hanem a szerencsétlen térközjelő-őrt is, akinek nem sok köze volt bármihez, sőt, a balesetben áldozat V40,016-os személyzete (!) is kapott büntetést.
Szerencséjükre az akkori Btk szerint a forgalmista és az őr úgymond csak 8 ill. 4 évet kapott, a Rákosi korszakban ez szabotázs, és azonnai kötél általi halál lett volna, mint a császárfürdői balesetnél történt.
Elolvasta az írásom második mondatát? Vagy csak ész nélkül fröcsög? A konkrét esetben hol volt szerepe az alkoholnak?
Nem értem miért fröcsögés ha nem ért valaki-valakivel egyet.?Majdnem mid1 milyen a családi háttér...egy ilyen dolog minden érintett családot romba dönt,persze hogy 1 érintettnek sem hiányzik a baj...
Semmiféle rosszindulat nem vezérelt,az alkoholt pedig mint a korra jellemző + tényezőt említettem.
"Nem emlékszem már pontosan arra, hogy mikor, divatban volt a javító-nevelő munkára ítélés pontosan az olyan esetekben, amikor nem volt bűnös szándék, hanem súlyos hibázás a jószándékú munkavégzés során."
A javító-nevelő munka már az 51-es években bevezetésre került, de nem önálló büntetésként, hanem intézkedésként. Valamikor a 60-as években jelent meg önálló büntetésként. Én csak az 1978. évi IV. törvénnyel bevezetett Btk.-t ismertem, abban elég széles körben lehetett alkalmazni, de halálos kimenetellel járó gondatlan bűncselekményeknél nem, ott a letöltendő szabadságvesztés, ritkábban a felfüggesztett volt a gyakorlat, és ez most is így van.
"Mit nevelhetett át rajtuk a 3 évnyi börtönbenlét, bűnözők közé zárva?"
A gondatlan közelekedési bűncselekmények elkövetői fogház fokozatot kaptak, a szándékos vagyon elleni, és erőszakos bcs.-k elkövetői pedig börtönt vagy fegyházat, nem igazán találkoztak. Abban is szinte biztos vagyok, hogy nem töltötték ki a teljes ítéletet, hanem kedvezménnyel szabadultak, fogházban harmadolni lehetett a büntetést, és ezt a gondatlan elkövetők meg is szokták kapni.
A Görcsönyi baleset: Tapasztalatlan volt a mozdonyvezető. 1 hónapja dolgozott önállóan.
Időbeni gyorsfékezés menthette volna meg a helyzetet.
A szerelvény műszaki állapota nem volt tökéletes.
A féktuskóhiány meg egyes kocsik fékhibái erre engednek következtetni.
Ami szerintem sorsdöntő volt:
Vonatvezető fáradt volt kapkodott sietette a közlekedést számos biztonsági szabályt megszegett rosszul számolt és valószínű fáradság túlhajszoltság miatt elaludt. Ha nem sietnek Pécsről pótoljak a hiányzó féktuskókat esetleg fékes kocsit soroznak be, ha nem kapkodnak hogy ne Pellérden legyen a kereszt esetleg megfékezettség hiánya miatt leszálítják a sebességet, hanem leérjenek Görcsönybe szintén nem következett volna ne a baleset.
Korabeli túlhajszolt kapkodós világ volt ez rossz műszaki állapotokkal.
...másik szemszögből:hány családot tettek tönkre a silány munkavégzés következtében??
Pont a forgalomban részvevők vagytok hiúak a nagy mértékű felelősségre,nem ad okot a családi háttér a hibák feloldozására,meg kapjákkapták a különbözetet,elismerést hogy végezzék normálisan a munkájukat...ha vki nem bírja szálljon ki...egyébként ha visszanézed a baleseti statokat javarészt az alkohol volt a számottevő tényező...ivott anno boldog-boldogtalan..
