Bár a pálma továbbra is a telemarketingesé, akinek minden próbálkozására a "Miért?" kérdéssel feleltem, kb. húsz kör után unta meg és csapta le a kagylót :D
Hehe, ma késő délután felhívtak politikai véleményem után érdeklődve, "rövid tízperces felmérés", mondta a kérdezőbiztos, aki elég buta volt vagy csak nagyon fáradt, a "valószínűleg elmegyek, de nem választok, hanem érvénytelen szavazatot adok le" programot képtelen volt felfogni, annyira ragaszkodott a megadott (alighanem szar) kódoláshoz, úgy fél órát vacakoltunk ezzel meg a "melyek ön szerint Mo. legnagyobb problémái" három tőmondatba sűrítésével és ilyesmikkel, a végén, a tiszteletkörök után jól hallható, rezignált sóhajjal szakította meg a vonalat :)
Ja, ma éccaka olvtam a következő bűbájosan elszomorító kérdésfeltevést egy, a Gyűrűk Urával és Tolkiennel foglalkozó topikba írva, betűhíven:
"Sziasztok!
Bocsi, hogy itt zavargok, de a segitségeteket szeretném kérni! Azért irok ide, mert sokan irtatok, és ezek szerint high/epikus fantasy rajongok vagytok. Pszichologus hallgato vagyok, és a mühelymunkámat a fantasy irodalommal kapcsolatban fogom irni. Ehhez kérném a segitségeteket! Nyugi, semmi 1000 kérdéses teszt, csupán két kérdés: 1. Miért olvasol fantasyt, miért szereted a fantasyt? 2. Milyen érzéseket vált ki belöled, milyen hatást tapasztalsz? Pl. csökkenti a feszültséget, a stresszt, boldoggá tesz...ilyesmik Nagyon nagyon hálás lennék, ha legalább páran válaszolnátok!
Kedves olvtársak, kérlek, ha lehet, csak azután szóljatok bele/hozzá - már, ha akartok egyáltalán - miután Seki válaszolt nekem!!
Drága Seki!
Ma du. fölmerült egy szagmaji kérdés eccerű beszélgetés során. A problematikának az ő köre a következőből indula ki: egy ösmerős, munkájábul adódóan arra a meggyőződésre jutott, hogy a cigány népességben igen-igen (a nem-cigányok között tapasztalhatónál is jobban - miközben azt ugye, már tudjuk, hogy idehaza elvileg már a csecsszopótól a sírba készülőig mindenkinek van) elterjedt a mobil telefon használata.
//Én oda konkludáltam hirtelenjében, hogy azért lehet, mert tán a cigányok között az a hagyományos/nak mondott családi összefogás, együttlét a mobil segítségével valóban mobillá teszik a családtagokat. Főleg az elmúlt pár évben, amikor "a cigányoknak" egyrészt még mobilabbaknak kell lenniük, ha meg/túl akarnak élni, de másrészt egymás mellett is kell maradniuk, hiszen mástól, kifelé nem (nagyon...) számíthatnak segítségre.//
Itt aztán másfelé fordult a beszélgetés, de közben fölmerült emlékezetemben, hogy pár éve vmelyik a 3 nagy mobilcég közül olyan konstrukciót - és reklámot is! - indított el, ami igen erősen a cigány/nak gondolt/ réteget célozta meg. Az most mindegy is, hogy elérte-e célját, az én kérdésem az - tudván (na jó: sejtvén), hogy mennyibe kóstál egy ilyen reklámkampány -, milyen, honnan szerzett _adatok_ alapján jutottak/hattak arra a következtetésre, hogy a legjobban a cigányokra fognak hatni a konstrukcióval, azaz köztük emelkedik majd még jobban a vásárlás.
Egyszerűbben és módszertanibban szólva: honnan voltak/szereztek/hettek _adatok/at_, esetleg miféle adatbányász módszerekkel, arra nézve, hogy valóban volt/van/lesz? annyi cigány hazánkfia/lánya, hogy a cégnek megérje???
Ez a 350 ezres Jobbik támogatottság rosszabb mint az EP-n kapott. Hihető ez? A győzteshez húzás effektusa nem is működik, akkor sem valószínű ilyen differencia.
Én is így érzem, ezért is bosszant fel, ha állandóan azt hallom a másik oldalról, hogy megtévesztettek minket.
Bármilyen furcsa is, nem tévesztettek meg, nekünk (is) van agyunk:)
Nagyon remélem, hogy ezt a kegyelmi állapotot nem herdálják el, mert azért azt tudjuk, hogy a szocik a töketlenkedésben világelsők, aztán ha jön a válság, akkor kapnak észbe.
Ahogy mondod kedves Ignác, ahogy mondod. Az viszont nagyon is érdekes, hogy miként viszul az istenadta nép a Gyurcsány Ferenc által beígért reformokhoz, illeve a napirenden lévő költségvetési szigorításokhoz. Ez utóbbikkal kapcsolatban az a hír, hogy a politikát, az államot, az önkormányzatokat és általában a bürokráciát érintő mégoly kemény lépések is kifejezetten népszerűek, de az árkompenzációk kurtítását is egyre többen érzik legalábbis elviselhetőnek. Szóval kegyelmi állapotban kezdhet hozzá a dolgához a 2. Gyurcsány-kormány. Megszerezték maguknak a választási győzteseknek ezidáig mindig kijáró extra bizalmat, és közben a közvélemény józan többsége egyáltalán nem vár népboldogító állami költekezéseket, sőt néhány keserű pirula lenyerélésére is sokan hajlandóak, ha okosnak, előremutatónak érzik a célokat.
Hát ez jó! A Szocialista Párt múlt rendszerbéli szerepéről nem illendő beszélni, de a jobboldal (a Fidesz) okvetlenül nézzen szembe -- a mivel is? -- a II világháborús (!) szerepével. Egy Örkény elbújhat melletted.
"A Fidesznek nyitott, a demokratikus magyar jobboldal integrálására alkalmas szervezetté kell válnia. (Tóth Gy.)" Na, erre befizetnék! Már sokan kifejtették ugyanis, hogy a Fidesz lényegében nem egy politikai párt, hanem egy szektaszerűen működő politikai vállakozás. Emiatt Tóth Gy.-nek ez az igénye a Fidesszel kapcsolatban teljesen abszurd. Még a katolikus egyház is demokratikusabb szervezet, mint a Fidesz. Mert a pápát legalább a konklávé választja. A másik: utólag mindenki hirtelen okos lesz. Miért nem hangzottak el már korábban a cikkben megfogalmazott bírálatok? A harmadik: a jobboldal és a trianoni trauma. Ahhoz, hogy ezzel a magyar jobboldal komolyan szembe tudjon nézni az kellene, hogy saját magával őszintén szembe tudjon nézni. Hasonlóan a jobboldal II. vh-beli szerepéhez. "Magyarország igazi tehertétele nem az, amit cselekedett, hanem amit elmulasztott. És végül, mindenekfelett: amit eltűrt." (1944. szeptember) (Márai Sándor: Napló 1943-1944)
Tolgyessy szerint sincs kizarva, hogy a fidesz nyerni tud OV-val, de csak akkor, ha iszonyu hibakat csinal az mszp. Azaz nem hajtjak vegre a nyilvanvaloan szukseges lepeseket.
Azert en jobban szeretnem, ha olyan ellenzek lenne, akire szavazni is tudnke, ha a kormany nagyon eltocsikosodna/elsimicskasodna.
Ne tudom lehet-e itt offolni, de én számos mondatát nem értem: "Elfogadhatatlan a Lánczi András és társai által sugallt álláspont, amely szerint nincs vállalható és folytatható magyar jobboldali örökség, ezért a zsidó konzervativizmust kell feléleszteni." Egyrészt Lánczinak igaza van. Nincs mit folytatni. Másrészt mi ez a zsidózós rész? Nem értem magát a kifejezést sem...
A végén is csak meddő kulturkampf a cikk: "az általános erkölcsi normák diszkreditálása" - ezek a patetikus baromság teszik érthetetlenné a jobboldali frazeológiát. Egyszerűen arról van szó, hogy néhány értelmiségi nem találja a helyét az országban, értsd: nincs magas és nagyon fontos pozíciójuk és ez nagyon frusztráló egy férfi számára. Aztán "Két Magyarország van." Na ettől mászok falra. Hol a másik?
"...A feladat adott. A jobboldali országrésznek olyan politikai képviseletre van szüksége, amelyik a békés egymás mellett élés keretei között képes legalább az ország egyik felét a jobboldaliak számára is élhetővé tenni." Ez így a semminél is kevesebb. Csak egy humánértelmiségi hiszi, hogy ennek a mondatnak van érelme. Ez magyarul megint csak annyi: hatalmat akarunk, azt nem tudjuk még mire, de nagyon akarjuk... Legalább valami fügefalevelet találni ki a drága jó politiológus úr (politológus, ja kb. mint én)... Áh. Amíg a jobboldalon ilyen az észosztás színvonala addig valóban nincs értelme jobboldaliságról beszélni idehaza. Kifulladt az egész. Korábban legalább elméletgyártásból nem volt hiány. Szépen kiderült, hogy azok nem jók semmire, és most várhatunk új ideológusunk megjelenésére... Ez van. Ettől függetlenül lehetett volna nyerniük. De nem akartak eléggé. Ő bajuk.
Csodálkozásomra az alábbi linken levő írásából egy csomó dologgal egyetértettem. Amíg a vereség okait szedte össze. De levont egy pár olyan következtetést, amiben nagyon nem.
Mindennel egyetértek, amit írtatok, csak abban nem vagyok biztos, hogy Orbánnal biztosan ne lehetne nyerni.
Én azért még nem írnám le, már csak azért sem, mert ezt a meccset nem csak megnyerni, elveszíteni is lehet.
Gyurcsánynak most sikerült elhitetnie, hogy az eddigi töketlenkedés véget ér, de azért kockázatos dolgokba kell belevágnia.
És ha belebukik, akkor a szocik aligha rántanak elő a kalapból egy újabb nyuszit, akkor szinte mindegy, ki vezeti a jobboldalt.
Mondjuk, ha sikerül neki, akkor is:)
Én azt gondolom, hogy az, hogy most a legbelsőbb körökből is elkezdték feszegetni Orbán esetleges távozását, egyedül annak köszönhető, hogy látnak egy kis lehetőséget, hogy valami megmozduljon és így előrébb léphessenek.
Az biztos, hogy még egy ilyen autoriter vezetője a Fidesznek nem lesz, így azok is lehetőséghez jutnának, aki nem nyernek ugyan, de előrébb kerülnek.
Mondjuk nekem csak jó, amíg folyamatosan előadja magát és Mein Kampfot idéz, mert addig ő maga idegeníti el a pártját a normálisabb emberektől.
Másfelől meg mégiscsak Európában élünk, nem szívesen látok egy olyan pártot, ahol Enver Hodzsa-szerű örökös vezér ül a trónon, még ha esetleg nem is nyer választást, akkor is olyan zsenánt.
Tudom itt OFF, de Tóth Gy-nek osztanak még lapot? A sajtóklubos ripacskodása (bocs a rajongóknak, de az mégis csak egy talk show volt) félelmetessé tette számomra, hogy ez az ember valakinek is tanácsadott.
Egyetértek. Egyszerűen jönne egy új vezető a második vonalból, akiről ha önállóan vezetne, akkor éppenséggel sokkal jobb lehetne Orbánnál. A párt szépen felépítené az új vezető arcát, most az új vezér erősségét hangsúlyoznák, mondjuk sosemlátott szervező, vagy óriási tehetséggel fedez fel jól hasznosítható embereket, a nagy szónoklatok (mára inkább csak az emlékük) meg el lennének felejtve, évértékelésestül, dakotázástul. Lenne egy másik stílus és kész, arra kéne egy választási győzelmet komponálni, nem emerre.
Ezzel szemben Tóth Gy. László, meg még páran azt nyomatják, hogy Orbán leváltása az mindjárt a jobboldali öngyilkosság. Szegényes a képzelőerejük biztos.
Ezt én is így látom. Mármint, hogy a vereség nem döntötte el Orbánt sorsát. Még túl erős a pártoban és a táborában, de már nyerni nem lehet vele. Így saját személye, illetve az iránta való rajongás köti gúsba a Fideszt. 22-es csapdája, mert ő is tartja egyben.
Na de nem ez a kérdés.
Hanem az, hogy a tábor ténylegesen hogyan reagálna leváltására. Véleményem szerint fél-egy év alatt kiheverné még a legvadabb orbánista is. S nem hiszem, hogy számmottevőbben csökkenne a Fidesz népszerűsége mint most a vereség okán. Arra nyilván szükség van, hogy Orbán támogatásáról biztosítsa a z új jelöltet, de nem hiszem, hogy nélküle a Fidesz széthullana. Viszont jó lenne tudni, mik a tényleges állapotok...
Szerintem is. Ez a vereség egyszerűen nem volt elég nagy, hogy Orbánt leváltsák. Ahhoz elég nagy volt, hogy a kritikai hang megjelenhessen vele szemben és legalább formailag elfogadjon pár nem saját gondolatot, ahhoz elég volt, hogy a jobboldali ideológusok kitörjenek az orbánizmus fogságából és megfogalmazzák, hogy mi nem jó benne, ahhoz elég volt, hogy a párt vezető kádereit kicsit megingassa és a vezér helyett egymást kezdék el figyelni picit - de nem volt elég Orbán leváltásához. Ha az önkormányzatin elérnek 35-38%-ot és a következő EP választáson mondjuk 30-32%-t, akkor majd elkezdenek komolyan gondolkodni a leváltáson. De ahhoz kell egy folyamatos csúszás, amit a vezetőség megújulásképtelensége elvileg szerintem determinál. Gyakorlatilag meg nem csak tőlük függ.
Ha lecserélnék Orbánt rövid távon bizonyosan zuhanna a Fidesz támogatottsága, hiszen a Fidesz választásának egyik legerősebb motivuma éppen az Orbán Viktor politikusi nagyságába vetett hit. Hosszabb távon a fene tudja mi lenne, de az az érzésem, hogy ez csak nagyon hosszú idő múlva lesz kipróbálva.
Valóban, igazad van. Az 1-5%-os mezőny korábbi 3-4 pártjából mára maradt egy db 2%-os pártocska, feleannyi vokssal mint fénykorában. Ez mindenképpen ténykérdés.
Az MDF-fel kapcsolatban továbbra is marad bennem egy halom kérdés... De ezekre úgysem itt lesz a válasz.
A Fideszt illetően van már valami kimutatás arra vonatkozóan, hogy ha Orbánt lecserélnék (ami még nem történt meg persze) milyen irányban módosulna a párt népszerűsége?
Az SZDSZ bejutásában gyakorlatilag az összes intézet csaknem biztos volt a saját becslései alapján, az MDF-nél pedig mindvégig az látszott valószínűbbnek, hogy nem jutnak be, de ez utóbbi lehetőséget sem zárta ki senki. A mi adataink szerint pl. 30 százalék fölött volt ennek a valószínűsége. A 2000 egynéhány szavazatot - ami végül is átsegítette őket a küszöbön - meg egészen egyszerűen nincs mód közvélemény-kutatások alapján előre látni.
A pártkoncentráció viszont ezen a választáson is megfigyelhető volt, gondolj csak a Centrum- és a Munkáspárt(ok), vagy éppen a MIÉP-Jobbik eredményére.
Jól vizsgáztak - ezt végül is megerősíthetjük. De mintha ezen a választáson kevesebb lett volna a statisztika. Vagy a kv-kutatások kisebb érdeklődést vonzottak volna, vagy kevesebb sajtófigyelem kísérte volna azokat. Persze ezt lehet csak én érzem így. Mondjuk ez talán jót tett a kispártoknak, akiket így nem a gyászos várható eredmény alapján ítéltek meg elsősorban, hanem a tényleges teljesítményük alapján. Ami persze üdvös dolog. Ha jól tudom, akkor az MDF pl. megint hibahatáron belül, de alákerült az 5%-nak, éppúgy ahogy a választások előtt is rendre alulról szagolta a küszöböt.
Mintha a kétpártosodás eddigi statisztikai trendje a választás napján megtört volna, de csak azon a napon... Erre nyilván nem találunk igazán jó magyarázatot, jól sejtem? Van már valami felmérés arra vonatkozóan, hogyan reagáltak az MDF elhatárolódási politikájára a saját szimpatizánsai? Illetve milyen politikát vár el a párttól a tábor? Vagy túl kicsi az MDF egy ilyen méréshez? Egyáltalán lehet biztonsággal elemezni egy 5%-os választói alcsoportot?
