Egy kis "Érdekesség, kedvenc a téglabélyegek világából"
"Herzog
Az 1897-ben létesült ipolyberzencei (Breznička) téglagyár 1908-ban Herzog és Kohn tulajdonában volt. 1927-ben eladták a gyárat. Valószínűleg ettől az időponttól számíthatjuk Vágújhelyen Herzog téglagyárának megnyitását".
.
A 2019-ben megjelent cikkben szerepel hivatkozás, aminek a forrását ugyan nem találtam meg, de lényegtelen is, mert az első betűtől kezdve téves az elmélet!
Már alapból fura, hogy miért 200 km-re alapít másik téglagyárat.
.
Herzog Jakab Károly a vágújhelyi izraelita hitközség alelnöke (1901-es adat) majd elnöke (1916-os adat) 1918-ig a várújhelyi sodronyszeggyár társigazgatója, gabonakereskedelmi vállalata és mintagazdasága volt, de már 1903-1905-ben is szerepel a budapesti értéktőzsdén, illetve 1899-es adatbázisban is olvasható a neve, mint földbirtokos.
Fia dr. Herzog Ede, a cs. és kir. 9-ik tüzérezred főhadnagya, az olasz harctéren szerzett súlyos sebesülése következtében halt meg. 1916 januárjában temették el Vágújhelyen.
Ő maga 1926-ban 82 éves korában hunyt el, szintén Vágújhelyen! Ami ugye kizárja, hogy 1927-ben téglagyárat alapítson!
.
Alapvető konzekvencia: Ne keress görcsösen téglagyárat minden téglajelhez!
Hagyd Zoli a sztármegfejtőtől jobb úgy sem lehetsz. :-) És hiába írod le a tényeket csak a támadást érzékeli, és ahelyett hogy belátná hibázott inkább visszatámad. Ha neki így jó hát legyen :-) Én is hasonló vagyok nehezen viselem a kritikát,de legalább időnként belátom a dolgokat.
A "HY" Hunyadynak elég erőltetett, de most, hogy Segesd után Nagyatádon is került elő, már szinte biztos, hogy Herceg Ypsilanti Gergely (élt: 1835-1886) monogramja.
A stílusod azért olyan, amilyen, mert másmilyenre képtelen vagy!
Arra meg magasról teszek, hogy milyen kényszerképzeteid vannak. És azokra is akik "nem viselnek el".
Illetve a te megfogalmazásod pontos volt: "senki nem visel el"
Tehát a senkik nem viselnek el. ...Miért is kéne nekem senkikkel foglalkoznom. :)
Aki tud szöveget értelmezni, az látja, hogy milyen ellentmondások vannak a hozzászólásaidban. Az "Eletemben nem pontoztam meg senkit" nyilván sokakat megmosolyogtatott a 71971-es hozzászólásod után.
Te kezdtél el a szokásos stílusodban bekóstolgatni, akkor ne csodálkozz, avagy aki kurvának áll, ne sírjon, ha megb@sszák. A stílus pedig direkt olyan, amilyen, mert a magadfajta másból nem ért. :-))
Az, hogy ki mivel tesz hozzá egy közösség életéhez, az igencsak változó, egy biztos, hiába a hangzatos irományaid, te többet vettél el ettől a közösségtől, mint amennyit valaha hozzátettél, ez tény. Ha van egy kis eszed, akkor erre nem válaszolsz kisregény formában (az nagyon megy neked), de úgysem fogod megállni, viszont magasról teszek rá. Lehetsz te akármilyen téglabúvár, ha senki nem visel el, mint embert... na további jó elmélkedést, magadban. :-))
Nyilván van az a réteg, akiknek igénye van az ilyen alpári hozzászólásokra, de nekem nincs!
Mikor szóltam én hozzád ilyen stílusban? Egyáltalán, mikor szóltam hozzád bármilyen stílusban?
.
"jopar eve, amig a fasorban sem voltal" :) Bizonyára azért tüntél el a fórumról még 2011-ben, 2 (azaz kettő) év aktív részvétel után, mert én szétcsesztem.
A jól sikerül téglafotóidon kívül, ahogy olvasgattam, azalatt a két év alatt kb semmi érdemi infót nem adtál hozzá a fórum tartalmához. Vagyis veled is csak eggyel többen voltak "a fasorban".
.
Az is tipikus, hogy aki kötekedni akar, de érvei nincsenek, az verekedéssel oldaná meg a vélt baját.
.
Legközelebb viselkedj, ha hozzászólsz valakihez, de jobb lenne ha engem hanyagolnál.
Mi a fasz bajod van neked? Hol erdekel mar engem a kis onkentes maganszamod?! El vagy te varazsolva, kisapam. :))) Eletemben nem pontoztam meg senkit, bar szo se rola, te megerdemelnel egy jo nagyot a ket szemed koze, mert jopar eve, amig a fasorban sem voltal, ez egy tok jo kis kozossegi talalkahely volt, amig szet nem cseszted...
"A pécsi klérus 1703-ban I. Lipóttól új adományozás címén kapta meg a birtokait, hogy annak jövedelmén egyenlő arányban osztozzék a püspök, a káptalan, a székesegyház és a felállítandó papnövelde. Nesselrode Ferenc pécsi püspök azonban a közös birtoklás megszüntetésére és a birtoknak a felsoroltak intézmények közti felosztására törekedett. A birtokfelosztási per 1736-ban ért véget, ekkor alakultak ki az önálló birtokok.
A Papnevelő Intézet birtoka két eltérő földrajzi környezetű, adottságú területet foglalt magában (...)
A pécsi klérus birtokait felosztó egyezség értelmében az uradalom jövedelmét a felállítandó Papnevelő Intézet felépítésére és fenntartására, vagyis a tanárok fizetésére és a növendékek ellátására kellett fordítani, természetesen az uradalom működtetése mellett. Így a birtok célvagyonnak számított, éppen ezért nem beszélhetünk profi torientált gazdálkodásról. Ebből adódóan gazdálkodása kevésbé volt nyitott az újításokra, mint általában a világi uradalmaké, a jobbágyok feudális szolgáltatásaira épült – a robotra, a kilencedre és a tizedre –, valamint saját kezelésű földjein is alapvetően önellátásra termelt (...)
Az uradalom kihasználta a mindkét kerületében előforduló, könnyen kibányászható felszíni pannon agyag meglétét is, amelyből mind saját szükségleteire, mind eladásra készíttetett téglát és cserepet. Az uradalmi téglaégető működését feltételezhetően szintén 1742-ben kezdte meg, amikor megkezdték a Papnevelő Intézet felépítését.Sajnos a helyét a forrás nem közli.
Az 1774-es esztendőben Keszü határában építtetett az uradalom egy újabb téglaégető kemencét. A téglaégető kemence és a hozzá tartozó minden eszköz az uradalom tulajdona volt, azt – szemben a mészégetéssel – nem adta bérbe, hanem alkalmazott egy ahhoz értő embert, aki az éves fizetése mellett minden égetés után további javadalmazásban is részesült. Ebben az időszakban nem csak égetett árut – falazó és padlótéglát, lapos és görbe cserepet – készítettek, hanem „nyers téglát, vályogot” is előállítottak.
A téglaégető kemencét pár évtizedenként, ahogy a nyersanyag elfogyott, más helyre költöztette az uradalom: Keszü után Szilvás határában működött, majd 1844-ben a Kökény helység határában lévő Csartos kocsma mellett építették fel a kor követelményeinek megfelelő üzemet két tégla- és egy cserépégető kemencével. A birtokelkülönözés után Szent Pál pusztán építettek egy újabb kemencét, a csartosit pedig bérbe adta az uradalom. Az alsó-kerületi mellett a Felső-kerületben Hertelenden is volt egy téglaégető kemencéje az uradalomnak, melyet az 1840-es évek elején a csartosi kemencékhez hasonlóra építettek át. Az itt bányászott agyagot és a belőle készült téglát és cserepet jobb minőségűnek tartották, mint az alsó-kerületit. A hertelendi jó minőségű agyagot nem csak az uradalom használta, hanem a jobbágyok is, közülük többen foglalkoztak fazekassággal, korsóégetéssel. A mesterségükhöz szükséges agyag kiásásáért személyenként éves bért fi zettek az uradalomnak, például egy németszéki fehéredényes 1827-ben a szükséges föld kiásásáért öt forintot fizetett, valamint 12 nagy tányért, hat gömbölyű tányért és hat éjjelei edényt készített a Papnevelő Intézet számára. (...)
Téglás háza az urodalomnak a felső Kerületben itt (sic: Hertelenden) vagyon, Különösen jó agyagfölddel, évenként 40 ezer lapos s görbe cserepet és 60 ezer téglát jó minűségben éget."forrás: real.mtak.hu
.
.
Az ismert lelőhelyek (Orfű, Magyarhertelend, Magyarszék) alapján, melyek mind a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmához tartoztak:
Ha megfigyeled, mostanában nincsenek értelmetlen, hasra ütött megfejtések, kitalált, soha nem létező téglagyártók. Ha B-csabi nem ide való böfögéseit nem vesszük figyelembe, egész jó úton haladunk. Lassan, de jó úton. :)
Hát... ha ez a topic bedöglött, én is elbúcsúzom tőle.
A gyulai Dászkál Dávid (1823 - 1887) háromféle vetőláda típusával, tavasszal megtalált síremlékével és telephelyének 1889.VI.16.-án a BÉKÉS című lapban történt hirdetésével:
( állítva )
