" Legjobb lenne a zárt cellás purhab de az méregdrága,"
Hát azt nem ide találták ki és nagyon drága !
Mondjuk a kérdésed se nagyon egzakt, de azért ki lehet találni.
Van egy lemezgarázs, a mi lehet sík lemez, de inkább trapézbordás lemez / a lemez bordái /. Nos ide a gyapot alapú hőszigetelések javasolhatók. Sok sok ásványgyapot létezik. Ezeket a falnak nyomni, ra valamilyen zárófólia és egy kemény lemez. Pl. OSB, szerényebb igényeknél elég a farost lemez is.
"nagyon értek ezekhez a dolgokhoz"
Mindent meg lehet tanulni..
Fólia viszont elég csak egy oldalra... ez majd mindig a belső.
Adott egy 6x6 méteres lemezgarázs nyeregtetővel, természtesen a tetején lecsapódik a pára és belül szépen csepeg lefelé, ezt már három éve meg akarom szüntetni, most rengeteg időm lenne rá.Legjobb lenne a zárt cellás purhab de az méregdrága, olcsóbb megpldásban gondolkodom, legegyszerűbb lenne 5 centis hungarocell táblák felragasztása, de kicsit szkeptikus vagyok, ugyanis tartok tőle hogy a lemez bordái és a szigetelőanyag között ugyanúgy lecsapódna a pára és szép lassan kikezdené a szigetelőanyagot.
Kérlek ne nevessetek ki, én nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz.
Azt szeretném kérdezni, 6 cm vastag Nikecell elég lenne erre a célra vagy jobban lenne 8 cm vastagsággal? (Mennyivel járnék jobban?) illetve ezen lapok felragasztása lemezhez mit ajánlanátok. Köszönöm.
Fűtés nem tudom tegyek el a garázsba az egy 5.5 szer 3.5 méteres lemezgarázs. (Nem mobilgarázs) mivel azt olvasom a nagy hőmérséklet különbség sem tesz jót ha maja kiállunk pl a garázsból az autóval.
Sziasztok, tömör gerendás faházat szigetelnék. Mindenki a 10-15 ös kőzetgyapotot ajánlotta eddig, mert fontos a vízáteresztő képesség. Ehez kérnék tanácsot én szeretném kivitelezni, mert hihetetlenül meginogott a hitem a az itteni "mesteremberekben", és profi cégre nincs pénzem aki 10,000 euróért leszigetel 30 nm-t (tudom ez tulzás de krízis van meg minden). A háznak van levakolt és vakolatlan része is, első körben a vakolatlan részt szigetelném le, nem látom értelmét felpallérlécezni, levakolni s utána leszigetelni. Elég zöldfülü vagyok a szigetelési témában és ezért nem igazán tudom hogyan járjak el s ide kellene segítség javaslat meglátás.
Amit eddig elképzeltem a homlokzati szigetelést illetően: A gerendákra felragasztanám szigetelő ragasztóval (milyen terméket javasoltok ragasztónak?) a kőzetgyapot lapokat, utána dübeleznék a biztonság kedvéért, ezután uvegszálháló menne a szigetelésre és azt pedig ceresit thermo universallal bedolgoznám, ezután jöhet rá a külső festés és kész.
Tud valaki jo hosxigetelo festeket ajanlani kul es belterre egyarant?A falakban van szigetelo polihisztor a falfeluletre viszont nagyon gyer minosegu festek kerult amit szeretnek felujitani.Koszonom.
Alaptesten futó 2 és 4 sor zsalukő és az alsó két sor tégla víz- és hőszigetelését rétegrendje: bitumenes szigetelés, xps , dörken lemez a föld alatti xps előtt.
Milyen bitumenes vízszigetelő anyagot kellé használni? A kenhető is elegendő vagy bitumenes lemezt is rá kell olvasztani? A bitumenes lemezt az olvasztáson kívül kell még rögzíteni dűbellel?
Az xps-t rá lehet ragasztani a bitumenes szigetelésre?
Ha a B30-as fal lyukastéglát takar , akkor harisnya és abba ragasztó és bele menetesszár . Elöször a beltéri tartólapjának segítségével bejelölöd a felfogatás helyeit és a csövek , kábel kivezetés helyét . Kifúrod megfelelö vastagságú fúróval a lyukakat . A gipszkartonba fúrsz akkora lyukat a felfogatási helyeken , hogy egy anya és a nagy sima lapos alátét is beleférjen . Behelyezed a harisnyákat a lyukba , benyomod a megfelelö mennyiségü ragasztót , abba óvatosan egyirányba lassan forgatva a menetesszárakat benyomod . Majd megszilárdulás után a menetesszárakra rátekered az anyákat és az alátétet ráhelyezed a gipszkarton külsö pereméig . Ráhelyezed a beltéri rögzítölapját és újabb alátétek és anyák segítségével rögzíted . Ha jól szerelted , akkor az egész súlyát a beltérinek a menetesszárak tartják és nem terhelik a falat .
A kérdésem nem teljesen hőszigetelés de egy kicsit mégis
Adott egy B30fal amire belől egy Fibran 10cm XPS-t ragasztottak a csövek takarása miatt /SOUDAL SOUDA BOND EASY építési ragasztó habbal + dübelezve/ erre ragasztottak 12,5 mm Rigips gipsz katont /SOUDAL gipszkarton ragasztó habbal/ Most jön a kérdés erre én felszerelhetek kb. 10-12 kg klíma beltérit ki bírja majd vagy ha nem akkor hogyan tudnám rögzíteni.
A családi házunk építésénél most értünk a falazás végéhez, a monolit vasbeton födém készítése következik. A kőművesek javasolták, hogy a koszorú/födém ne stirodur szigetelést kapjon kívülről, hanem 5 cm ytong falazást, így az egyben zsaluként is szolgál. Mit gondoltok, elegendő szigetelést ad az ytong? Nem alakul ki jelentős hőhíd? A födémmel együtt készülő monolit garázskapu áthidalóra (4500mm) mit javasoltok? A fal egyébként Heluz Family 30, erre jön 15 cm Austrotherm Grafit Reflex szigetelés. Előre is köszönöm!
Laikus vagyok , aki több vályogházban is lakott gyerekkorában .:-)
Gondolom vályogtéglából épült a ház , ha vakolat volt rajta . Esetleg átszellöztetett höszigetelésen nem gondolkodtál ? Ha tökéletesen száraz a ház , akkor lehet ragasztva is , csak a höszigetelésre kerülö vakolat legyen jó páraáteresztö képességü .
Sziasztok mesterek ! Vályog ház lenne kőzet gyapottal szigetelve kívülről ! A vakolat le van verve. Be kell e hálózni ,rabicolni a falat a kőzet ragasztása előtt? Vagy elő nedvesíteni a ragasztás előtt?
Olyan kérdésem lenne, hogy hőszigetelés szempontjából érdemes/működőképes lehet-e két réteg 5mm-es xps padlóalátétet rakni a 12 mm-es lamináltpadló alá? Volna neki gyakorlati haszna, és nem ártana a lamináltnak? A beton aljzat nincs szigetelve és nem tudom mennyire lenne hideg a laminált egy réteg alátéttel. Vagy van valami megoldás, ami belefér szigetelésképpen 20mm-be? (kb 4cm magas most a küszöb)
Felteszek egy újabb kérdést: Van itt közületek valaki, aki úgy szigetelte a házát, hogy a nyílászárók már korábban cserélve voltak (vagy eleve jók voltak),
és van összehasonlítási alapja az elmúlt fűtési időszak(okhoz) viszonyítva?
Ami legjobban érdekelne: Fűtésszámla milyen arányban változott és kialakult-e penészesedés. Nagyon megköszönném a válaszokat, mivel egy korábbi hozzászólásomban írtam, hogy jelenleg körbe van állványozva a ház,
ezért a lehetőség adott lenne, de nagyon nagy dilemmában vagyok, főleg, hogy a ház külső homlokzata terméskő, nem szívesen takarnám be.
A fűtésköltségre gondoltam. A klímás háznál csak födém/tetőtéri szigetelés van. Ha számolgatok és azt nézem, hogy mi lenne ha a másik kettőnél is klíma fűtene, akkor ideális esetben elvileg negyede lenne a fűtésszámla. Így már reálisabb, de még így sincs akkora különbség a szigetelt ház előnyére. Most lenne lehetőségem szigetelni, mert egyéb okokból fel lett állványozva a ház, de félek, hogy nem nyernék rajta annyit, hogy megérje.
Gondolkodtam homlokzati hőszigetelésen. Adott egy 110m2 lakóterületű eltolt szintes magas tetős ház,
b30 tégla+kő falazattal, ami összesen 60cm vastagságú. Nyílászárók 2 rétegű ug 1.0 üvegezéssel. Szigetelés csak padlás/emeleti födémen van 20cm kőzetgyapot, padlóban és lábazaton nincs. Benapoztatás kiváló, hegygerincen van.
Fűtés légcsatornás klímával+ néha kandalló. Fűtési költség 160-180e között/szezon
Viszont a barátaim tapasztalataiból kiindulva elbizonytalanodtam. Van egyszer egy 120m2 alapterületű, 2018-ban épült egyszintes épület 38cm porothermből, rajta 10cm homlokzati, északi falon 20cm EPS. Nyílászárók 3 rétegűek. Fűtési rendszer itt elektromos padló. Fűtési költség átszámítva átlag 380.000,- szezononként. Ez 2020-tól napelemmel nullázva.
A másik épület, szintén 1 szintes, könnyűszerkezetes 140m2. Szigetelést itt nem ismerem, de 2020-ban épült. Elektromos infrapanelek fűtenek. Fűtési költség 450-480e / szezon. Idén ide is felkerültek a napelemek, még nincs tapasztalat.
A belső hőfok mindegyik háznál szinte éjjel-nappal 23 fok körüli.
Értelemszerűen elvetettem a szigetelés gondolatát, már csak a meglévő kő homlokzat miatt is.
Igaz, hogy az eps felerősíti a külső zajokat? A fenti eps-el szigetelt háznál, a kutyaugatás zárt ajtóknál szinte mintha bentről jönne. Pedig nyílászárok jók... Miből adódhatnak ekkora különbségek?