Nem szabad összekeverni azt, hogy a tóból képes-e oldalra és felfelé menni a (talaj)víz, illetve azt, hogy a talajban bent lévő nedvesség gravitációs úton, többé-kevésbé a felszínnel párhuzamosan áramlik lefelé és van olyan zóna, ahol ez a két különböző vízréteg egymásra torlódik, ami adott esetben a talajban relatív víztöbbletet eredményezhet és így magasabb talajvízszintet.
Az már megint egy messzire vezető kérdés (lenne), hogy a felszíni folyóvizek elapadása után a talajban még mennyi az a fajta vízmennyiség potenciál, amely képes "betáplálni" a Balatont.
Ismereteim szerint nincs erre vonatkozóan még csak becssült adat sem. de ha mégis, akkor az érdekelne.
Viszont két érdekes adalék:
1) A Dunán megépítették a Mosoni-Duna torkolati műtárgyat. A megtorlasztott víz hatáséra Győr-Gönyű térségében megjelent olyan kutakban a víz, amelyek évek óta elapadtak voltak. (igaz ott kiterjedt kavicsterasz van, tehát jól terjed oldalra a víz) Nagyjából Gönyű térségéig ereszkedik vissza a talajvíz a Duna szintjére.
2.) Sopron - Hidegvízvölgy - Rák patak
Itt 30 éve kiterjedt klíma - víz - termőhely kutatást végez a (ma épp) Soproni Egyetem (már sokféleképpen hívott) Vízgazdálkodási Tanszéke.
Mivel a soproni Deák tér alatt végig futó Rák patakon nem tud átmenni a hód (egyébként a legvégső műtárgyig, ahol lebuikik a felszín alá már észleltek hódot (szóval olyan 4-5 km-t elballagott a felszín alatt), de a másfél méter magas betonfalat nem tudja megugrani), ezért óhatatlanul előjött a kérdés modellezéses vizsgálatának igénye, mivel kiterjedt területen talajvíz mérő kutak vannak és meg tudják mérni, hogy mit tesz a talajban a vízszint változásáért egy (vagy több) mesterséges hódgát. S mi van, ha arrább teszik 40-100 méterrel, hogyan hat.
Az elmúlt 3-4 évben egészen megdöbbentő adatok jöttek elő a talajvízszint változására, a megtorlasztásra, annak mértékére, térbeli kiterjedésére, a gátak térbeli kihatására.
A kapcsolódó növénytársulási vizsgálatok ettől sokkal hosszabb lefolyásúak, az még nincs publikálható állapotban.
Mindenesetre ha rákeresel prpf. Dr. Gribovszky Zoltán és Dr. habil Kalicz Péter által (is) jegyzett munkákra, akkor sok érdekes és elgondolkodtató kutatási eredménnyel szembesülsz.
Valamikor a Víügynek(?) volt Szemesen a kikörő móló végéfelé egy mérőállomása, ahol többek között a párolgást is mérték. Végül is a leeresztés, párolgás, és a vízszint változásból kijöhet defferencia, de az szerintem a hibahatáron belül van. Egyébként egyetértek. Talán egy kiegészítéssel, ott ahol nem volt feltöltés, ott az ilyen szivárgás valószínüleg 0, de a feltöltött részeken sok minden előfordulat. Emlékszem olyan gödörre, ahol a Balaton szintjén víz volt. Illetve a földvári (talán gáz) vezeték építésekor a munkaárok két odalán futó vizszivattyú sorra.
Képes rá, de ez nem egy egyszerűen levezethető történet.
Itt nem csak az a kérdés, hogy az adott talaj kapillárisan tud-e és mennyit emelni, mekkora talajnedvesség és talajpára mellett, hanem az is, hogy az adott talaj oldalirányban mennyire képes vezetni a vizet.
Oldalra legjobban a minél nagyobb szemcséjű talajok engedik/vezetik a vizet (lásd: sóder)
Ugyanakkor kapillárisan a legtöbb vízemelésre a homokos-vályog, homokos-agyag szövetű talajok képesek.
Mivel a Balaton partján kellően heterogének a talajfirmációk, ,így az, hogy adott vízszint és talajaszály mellett mennyi víz tud elmenni oldalra egy meglehetősen nehéz kérdéskör.
S mindezt pöpecül ábrázolni térinformatikai eszközökkel szintén nem a könnyű kérdések közé tartozik.
S mindezt még pompásan befolyásolják az olyan apróságok, hogy egy kiadós esőhullám után hol áll meg a víz és hol sziklás el hamar, meg hogy épp milyen vegetációs fázist élünk.
Tehát ha nem 50 centivel nő a tó szintje, akkor nem történik semmi, de ha annyival, akkor igen. Köszönöm, nincs több kérdésem. Érdekes ez a tó, ha a talajvíz ilyen bináris módon viselkedik körülötte. Nem gondoltam volna.
Adott vízszintnél adottak a talajvíz viszonyok. A felső 30 centiméter kiszáradása után a felső réteg már utánpótlást sem kap a talajvízből.
Mindez abban az esetben változik, ha a vízgyűjtő talajai feltöltődnek/túltöltődnek talajvízzel, vagy és a tó vízszintje nagymértékben változik. (Legalább 50 centimétert.)
Ja, ha a Balaton vízgyűjtője csak 20 cm-vel lenne a víz f lött. Akkor zivárgásra számolhatnánk oda vissza De ez messze nem így van, hanyagolható tétel. A baj az, hogy a vízgyűjtőn leesett csapadék mivel nincs felesleg, nem gyűjt semmit se a Balatonba. Azok a vízfolyások, amit ismerek, most csak szivárognak.
Leesett 20mm. Alapértelmezésben 1cm talajréteg képes 1-2mm csapadékot felvenni, és most ugye extrém kiszáradt felső rétegről beszélünk. Tehát a leesett mennyiség max. 20cm mélyen képes a talajfelszínt beáztatni. Ha a talaj felszíne a tó felszíne felett több, mint 20 cm-rel van, és jelen vízállás mellett ez azért vélelmezhető, nos akkor a tó kénytelen feltölteni a vele érintkező talajvízrendszeren keresztül a környező talajokat is.
Nagyjából az a helyzet, mint 2022-ben. Vízállásban, csapadékbevételben és a párolgás ütemében is igen hasonló a helyzet. Akkor a július eleji 97-ből lett a hónap végére 83 cm. Ez most is benne van a pakliban.
