"Más források szerint deportálták származása miatt Dachauba 1944 júliusában"
Ez azért, valljuk meg, lényegesen valószínűbb. 1933 előtt három magyarzsidó edzője is volt a Bayernnek, azt követően '45 májusáig nem hinném, hogy bárki ilyesvalakit megtűrtek volna a klubcsapat élén.
Szeretnék bővebb információt egy bizonyos Hradszky-Halasy Béláról aki az Újpestből került Tatabányára és játszott az 50-es években a bányászcsapatban pár évet. Az 1955-ös bajnokcsapatban már nem látom de előtte 1953-54-ben játszott a csapatban. Köszönöm.
Sporttelepet igen, méghozzá 1910. augusztus 21-én de tribün akkor még nem volt. Most meg már csak egy erdő van a helyén. A Grosics stadion tribünje 1943-óta van meg. Talán arra gondoltál.
Nagyon bevált a BtFTC csapatában a jobb összekötőt játszó, rákospalotai Kolovráth, aki a mezőny legjobb embere volt, csupán lövőkészségéről nem adott megfelelő bizonyosságot.
A Kisalföld sportrovat vezetője vagyok, több könyv szerzője. Készítem az ETO Labdarúgó Lexikont. Néhány játékos tekintetében a segítségeteket szeretném kérni. Vagy itt vagy várok lehetőséget a csatlakozásra az Fb-n, ha még létezik a csoport. Üdvözlettel: Papp Győző
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy a Budafok labdarúgó csapatának Raskó Sándor a kapusa volt? Mert édesapám ott focizott. Van még eredeti újság képeim, én a lánya vagyok. Ha érdekli a kép akkor elküldhetem.
Pár napja olvastam vissza a hozzászólásokat, és ez tényleg nagyon jó kérdésfelvetés, azért is javasoltam a megadott facebook csoportot, mert ott többen - és aktívabbak - vagyunk. Ami engem illet, én nem tudok rá válaszolni. Amúgy Schaffer esetleges zsidó származása fel szokott merülni, ebben jobban képben vagyok. De nem teljesen. Az biztos, hogy sem az olasz, sem a német, sem a magyar faji törvények nem vonatkoztak rá (hogy csak az utolsó bejegyzésemet említsem: 1944 augusztusában sárga csillagosok nem látogathattak focimeccseket, így nyilván Spécire nem vonatkozott a törvény (ez azt jelenti, hogy elvileg lehetett egy zsidó nagyszülője, vagy akár kettő is, de a zsidótörvény csak akkor nem vonatkozott rá, ha a szülei házasságkötésekor keresztények voltak).
Ez nagyon hasznos info. Ezek szerint augusztus közepéig Budapesten volt a Spéci, majd csak ezután ment Németországba. Ennek alapján biztosan nem deportálhatták. Ez jó hír. Viszont még mindíg nem biztos, hogy ö lett-e a Bayern edzöje és a Weinhaus "Kette" vezetöje. Azért ez az opció most már valószinübb.
Schaffer 1944 júliusában nyilatkozott a Képes Sportnak, három terve volt, az egyik, hogy Németországba megy feleségéhez. Augusztus közepén a Gamma-Elektromos meccset még a páholyból figyelte, aztán eltűnt a hírekből. Gondolom az első terve valósult meg, tehát Németországba utazott, de hogy ott mit csinált, az az újságokból nem derült ki.
Érdekelne, ha valaki be tudna lépni az FC Bayern München arhívumába megtudni, hogy a híres magyar labdarúgó és edzö, Schaffer Alfréd mettöl meddig volt a müncheni csapat edzöje. Mellékelek egy linket, ami alapján 1944-45 -ig volt ott edzö, és egyidöben a München-i Weinhaus "Kette" vezetöje is. Majd a borházat lebombázták és ezért kiköltözött Prien am Chemsee-be, ami Münchentöl 30 km-re van keletre. Ott halt meg 1945 augusztus 30-án 52 éves korában. Állítólag a vonatról szedték le. Ez volt az utolsó éve. Tisztázatlan, hogy 1944-ben vagy 1945-ben lett edzö, meg az is, hogy valóban vezette-e a Weinhaus-t Müncenben. Az 1944-es edzöségének ellentmond, hogy Konrad Heidkamp volt a csapat edzöje 1943-45-ig a münceni csapat hivatalos honlapja szerint is.
Más források szerint deportálták származása miatt Dachauba 1944 júliusában az egyik utolsó transzporttal és onnan szabadult 1945 áprilisában. Ez oka lehetett korai halálának is. Mindenesetre, ha mégis 1944 júliusában leszerzödtették a müncheni csapathoz, akkor ez sokmindent tisztázna. Itt a német nyelvü írás:
Érdekelne, hogy valaki be tudna-e lépni a Bayern München arhívumába megtudni, hogy Schaffer mikor lett a csapat edzöje, ugyanis az idöpont most teljesen bizonytalan. 1944 vagy 1945? Ha 1944 július/augusztusban szerzödtették, akkor Konrad Heidkamp-al szerzödést kellett bontani, aminek semmi jele. Más forrás azt írja, hogy a Müncheni Weinhaus vezetöje lett. Azért ment Prim an Chimsee-be 1945-ben, mert a házat lebombázták. Zavaros az egész, jó lenne végre tisztán látni. Spéci emléke megérdemelné, hogy az utolsó évéröl ne ilyen egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat tudjunk/gondoljunk.
Az viszont teljesen világos, hogy Konrad Heidkamp volt az edzöjük 1943-45-ig, és mindkétszer megnyerték vele a Gauliga Bayernt. Teljesen téves tehát az az adat, hogy Schaffert leigazolták már 1944-ben. Nem lehetett két edzö egyszerre, ráadásul abban az évben 1944/45-ben szünetelt a bajnokság a légitámadások miatt. Mellékelem a Bayern Wikipedia oldalát, és a 1963 elötti edzök listáján található ez a tévedés, hogy Schaffer 1944-töl 45-ig volt ott edzö.
"Gauliga Bayern" néven játszottak délbajor mérközéseket egészen 1945 április 23-ig, de a háború és a bombázások miatt szünetelt a bajnokság, tehát csak résztartományi mérközések voltak.
Ezért le sem igazolhatták edzönek Schaffert 1944-ben. A Fradi Futballkrónika szerint 1944 augusztus 19-én volt az utolsó mérközése, a Szt.László torna döntöje: Kispest-Ferencváros 3:2. Az ezutáni sorsa bizonytalan. Ami biztos, az az, hogy 1945 nyarától a Bayern edzöje lett és augusztus végén holtan találták egy München közeli vasutállomáson. Más adatok szerint Dachau-ba deportálták valamikor 1944-ben. Ez megmagyarázza, hogy miért van érthetetlenül majdnem egy év szünet a pályafutásában, valamint a korai halálát is. Dachau egyébként alig 20 km-re van Münchentöl. Tehát bizonyíték nincs csak valószínüség. /Próbálja csak valaki bizonyítani a lágerfoglyok adatait/
Ennyi van róla. Ujpesten a Lörinc utcában lakott. Apám többet tudott volna róla mondani, de ö sajnos 2010-ben meghalt.
