Nekem így elsőre nem világos, hogy miért olyan különleges az a térkép? Az a rész, amit Amerikának gondolunk, teljesen rossz, nem? Ha rossz, miért érdekes?
Én azért tartom az eddigi legjobb elméletnek, mert végig követi, hogy miként tájékozódott a készítője, és miért ábrázolta úgy Amerikát, ahogy Piri Reisz térképén látható.
„Ehhez teljességgel elégtelenek azok a navigációs eszközök, amelyek korabeli meglétéről bármi ismeretünk van.”
Nem tudom, hogy milyen rendkívüli navigációs eszközre lett volna szükségük. Elég lehetett egy egyszerű szögmérő, amivel horizontálisan és vertikálisan meg tudták határozni az égi objektumok helyzetét.
Sokat tanulmányoztam a főniciaiak hajóit, navigációját, tengeri kereskedelmi útjait, például azt a kétségtelenül hiteles beszámolót, ami szerint Neko fáraó megbízásából i.e. 600 táján körbehajózták Afrikát. Amit épp az a tudósításuk hitelesít, ami annyira meglepő volt, hogy a korabeli földrajztudósok nem akarták elhinni, miszerint Afrika déli partjai mellett nyugatra tartva mindvégig jobb kéz felől látszik a nap. Emiatt koholmánynak tartották az egészet, pedig számunkra pontosan ez bizonyítja, hogy a főniciaiak akkor valóban a déli féltekén jártak. A Nap e furcsa járását a lapos Földben gondolkodó kortársak el se tudták képzelni.
De mindezek ellenére én teljesen lehetetlennek tartom, hogy a Piri Reis térképen ábrázolt óriási partvonalakat olyan pontossággal fel tudták volna térképezni. Ehhez teljességgel elégtelenek azok a navigációs eszközök, amelyek korabeli meglétéről bármi ismeretünk van.
Szerintem Piri Reis térképe nem dekoráció volt. A térkép 1513-ban készült. Előtte, 1511-ben a nagybátyja meghalt, akinek a hajóján évtizedekig teljesített szolgálatot. Azért készíthette a térképet, hogy megmutassa a környezetének a tudását, és pártfogót találjon. A térkép, és a később kiadott hajózási könyve alapozta meg a karrierjét. A térkép középső része egyértelműen alkalmas lehetett arra, hogy hűen ábrázolja a terjeszkedő Oszmán birodalmat és elhelyezkedését a környezetében. Nem tartalmaz semmilyen díszítő sallangot, díszkeretet, virágfüzéreket, angyalkákat, viszont sok információt tartalmaz az egyes területekről.
Többször utaltál Hapgoodra, de egyszer sem fejtetted ki az összefüggést. Úgy érzem, hogy valamit rosszul írtam le, vagy nem volt teljesen érthető a magyarázatom. Kérlek, pár szóban írd le a kapcsolatot az eddigiekben leírtak, és Hapgood elmélete között.
„…Közép-Amerika, mondjuk Kuba stb épp úgy kunkorodik főlfelé, mint ahogy Dél-Amerika szimmatrikusan tükrösen. „
A teljes partszakasz szimmetrikusan „kunkorodik” a két tájékozódási pont köré. Azért csak a déli szakaszról írtam eddig, mert azt változtatás nélkül rajzolta át Piri, az északi területen jelentősen módosított, viszont az egészet több mint 10o-kal lecsúsztatta.
„Kíváncsi vagyok Mr Boswell felhozza-e majd.”
Amit eddig leírtam, és még a továbbiakban le fogok írni, az kizárólag a saját gondolatom, még akkor is, ha valamiben tévedek.
„A begörbítés okának azt tartom, hogy amúgy nem fért volna rá a bőrdarabra az ábrázolandó szárazföld.”
A kontinens formája, a szándékosan alkalmazott vetület szerkesztésének következménye. Azért volt szükséges, mert iránytartó térképrajzolás volt a kiindulási állapot, de túllépték az alkalmazhatóság határát az expedíció során. A 10 000 km-es távolságban a kiindulási ponttól már olyan háromszögeket kellett volna ábrázolni, ahol a szögek összege lényegesen meghaladta a 180o-ot, sőt a háromszögek oldalai párhuzamosak voltak. Sík felületen (térképen), mint tudjuk, a szögek összege mindig 180o, és nem lehetnek párhuzamos oldalak. Egyébként Piri valóban alkalmazott olyan megoldást, aminek az volt a célja, hogy egy terület ráférjen a térképre, de ezt Közép-Amerikánál tette. Az irányvonalak mentén elmozdította a partszakasz egy részét.
Hallottam erről, h a helyhiány is magyarázhatja azt a részt. De én nyugtalanítónak találom ezt, mert a készítő láthatólag inkább arra törekedett, h valami újszerű ábrázolást találjon s ebbe sztem nehezen fér bele a tudatos szakszerűtlenség.
Abban figyelemre méltónak látom Mr Boswell fejtegetését h itt egy a korától eltérően újszerű módszerrel próbálkozik, még ha kb ezt már ismerjük Hapgoodtól. Ezenkívül az, hogy Közép-Amerika, mondjuk Kuba stb épp úgy kunkorodik főlfelé, mint ahogy Dél-Amerika szimmatrikusan tükrösen. Van még egy gondolatom is ami nem saját, de nem sokan említik. Kíváncsi vagyok Mr Boswell felhozza-e majd.
A begörbítés okának azt tartom, hogy amúgy nem fért volna rá a bőrdarabra az ábrázolandó szárazföld.
Lehet, hogy már akkor elkezdték rajzolni, amikor még nem is lehetett tudni, hogy meddig ér a kontinens. Aztán ahogy meglettek onnan is a térképforrások, valaki úgy döntött, hogy még azt is rázsúfolják erre a lapra.
„Az ötlet jó, de biztosra veszem, hogy a Térkép nem direkt ilyen. Hacsak nem faliképnek készült, és vicces kedvében volt az admirális.”
Talán a végére ki fog tisztulni.
„Az ég világon senkinek se jutna eszébe olyan kretén ötlet, hogy egy térképen különböző vetületeket kutyuljon össze. A tetszőleges sarokpont is akkora marhaság, hogy soha senki se csinált ilyet szándékosan.”
Pirinek sem jutott eszébe, csak valószínűleg nem tudta, hogy miként néz ki az amerikai kontinens, ezért nem ismerte fel a valóságtól való eltérést. A sarkpont csak egy hasonlat, viszont nem marhaság. Én inkább úgy fogalmaznák, hogy egy kezdetleges, de hibás vetületkészítési próbálkozás. A hibája abban rejlik, hogy pontokat húz egymásra, ezáltal a csomópontban, és környezetében területvesztés jön létre, ezért alkalmatlan a szerkesztésre. A forrástérkép készítője akár felismerhette is a hibát, de mivel az óceán olyan területére esett, ahol nincs semmi, figyelmen kívül hagyhatta. Talán még ez tűnt neki a legjobb megoldásnak.
„ Áttekintő térképek alapján amúgy sem lehet hajózni. Az csak annak a bejelölésére jó, hogy óceán átkelésnél berajzoljuk, hogy kb hol tartunk most.”
Ez általában igaz is, de ha nem áll rendelkezésre részletes térkép, akkor az ilyen léptékű is aranyat ér, főleg, ha már az is eredmény, hogy megtaláljuk a kívánt partszakaszt.
Mielőtt rátérnék a következtetésekre, feltételezésekre, a térkép "pontosságának" megítéléséhez berakok néhány képet.
Az ötlet jó, de biztosra veszem, hogy a Térkép nem direkt ilyen. Hacsak nem faliképnek készült, és vicces kedvében volt az admirális.
Az ég világon senkinek se jutna eszébe olyan kretén ötlet, hogy egy térképen különböző vetületeket kutyuljon össze. A tetszőleges sarokpont is akkora marhaság, hogy soha senki se csinált ilyet szándékosan.
Áttekintő térképek alapján amúgy sem lehet hajózni. Az csak annak a bejelölésére jó, hogy óceán átkelésnél berajzoljuk, hogy kb hol tartunk most.
Nem vesztettem el, de nyár van és az ember néha elutazik. Csak 4 napig voltam távol. De pl teneked is vannak gondolataid, különben meg Mr Boswell elég érdekeseket ír, de igazából a végkifejletre vagyok kiváncsi. Talán annyit tennék hozzá, inkább az a furcsa h rajtunk kívül másokat nem érdekel. Talán a nyár.
Amit belinkeltél, az elég rossz kép. Én letöltöttem egy 2000 x 2700 képpontból álló változatot, de már nem tudom, hogy honnan. Egyébként az északi irány nem egyezik meg a jelölt iránnal.
„Semmilyen vetület sarkpontja sem lehet kelet. Értelmetlen, minthogy a Föld az É-D tengely körül forog. Ebből következik, hogy az É-D vonalak tartanak össze, a K-Nyiak meg párhuzamosak.”
Természetesen látszólag igazad van, de az északi és a déli sarkpont nem azért lett preferálva a térképészetben, mert a forgástengely két pontja, hanem azért, mert az iránytű oda mutat, illetve az éjszakai égbolt egyetlen mozdulatlan pontja a Polaris abban az irányban található. Az iránytű használata előtt is már alkalmaztak a hosszúsági-szélességi körökhöz hasonló koordináta rendszereket, de ezek többnyire a Nap járásához igazodtak, azaz kelet- nyugat tájolásúak voltak.
A föld bármely pontjára képezhető sarkpont, amire vetület is készíthető. A sarkpont egy olyan választott pontja a gömbfelületnek, aminek a helyét mindig meg tudjuk határozni valamilyen eszközzel, vagy módszerrel. Képezhetünk kettőnél több pontot is. A Piri térkép forrása esetén öt pontból tevődött össze a rendszer. Az első a kiindulási pont, ami kb. a 12o É; 42o K koordináta alatt található. Innen indul ki a négy főirány, a napfordulók napkeltéinek és napnyugtáinak irányai, (66o, 114o, 246o , 294o azimut irányokban), valamint a napfordulók napkeltéinek, napnyugtáinak iránya, amelyeken nincs tájékozódási pont elhelyezve (90o, 270o azimut irányokban). A keleti irányok nyugatra kiegészítve szögfelezőként jelennek meg, ami 12o-os osztást hoz létre, azaz a kört 30 egyenlő szeletre osztja. (Ezt módosította Piri úgy, hogy megfeleljen a 32-es osztásnak.) A tájékozódási pontok 8700 km-re, azaz 4680 tengeri mérföldre vannak a kiindulási ponttól. Ezeken a pontokon azért hoztak létre sarkpontokat, mert a nagy távolság miatt kezelhetetlen volt a torzítás.
Próbaképpen a felsorolt irányokat ellenőrizd le a földgömbön, és hasonlítsd össze a piritérkép amerikai partok azonosítható pontjaival. (A felezőkkel is)
„A térkép szélén a feliratok a megfelelő helyekre vonatkozó infókat tartalmaznak. Se a térkép készítésére, se a használatára vonatkozólag nem írnak semmit.”
Akkor láthatod a szemeddel, hogy mindkét szélrózsán nagyon is be van jelölve az északi irány, és a délkörök párhuzamosak is. A másik topikban tett állításod, mely szerint nem 32 vonásra vannak osztva, szintén nem igaz. Mindössze annyi igaz belőle, hogy nincs minden vonal berajzolva.
Semmilyen vetület sarkpontja sem lehet kelet. Értelmetlen, minthogy a Föld az É-D tengely körül forog. Ebből következik, hogy az É-D vonalak tartanak össze, a K-Nyiak meg párhuzamosak.
A térkép szélén a feliratok a megfelelő helyekre vonatkozó infókat tartalmaznak. Se a térkép készítésére, se a használatára vonatkozólag nem írnak semmit.
Én ugyan csak koca tengerész vagyok, de a Rio de Janeirótól délre eső rész alkalmatlan navigációra.
"Piri reis az oszmán birodalom afféle tengerészeti admirálisa volt, és nagy valószínűséggel ő szerkesztette a térképet. Saját állítása szerint is több forrásból. Az nem feltétlenül baj hogy nem hajózási célt szolgált, vagyis nem közvetlenül a hajózást."
Amikor Piri Reis-t említjük a térképpel kapcsolatban, akkor csak az addig eltelt időszakot vehetjük figyelembe. Piri elsődlegesen tengerész volt, több évtizedes tapasztalattal, és rengeteg tudással. Kizártnak tartom, hogy olyan térképet készített volna, ami nem hajózási célt szolgált. A térkép bal szegélyén elhelyezett felíratok, úgy tűnnek, mint egy impresszum. Valószínűnek tartom, hogy a térkép hiányzó részén volt még olyan leírás, ami a jelzéseket magyarázza, és útmutatót adott a használatához.
,
