Sziasztok. Örülök, hogy rátaláltam a fórumra. Nekem van egy 10 éves kanom és egy 10 hónapos szukám. Mind a kettő fajtiszta. Imádják a gyerekeket. Viszont az idegenekkel szemben tartózkodóak, nem szeretik, ha valaki olyan jön hozzánk akit nem ismernek.
A kezdeti rém- és tévhírek jócskán letisztultak itt a fórumon. Az újabb bejegyzések közt már csak használható információ van, csak saját tapasztalataimmal tudom kiegészíteni. Én a sarplaninaival három éve ismerkedtem meg (a fotón Lujzát lehet megtekinteni). Igaz, ő sárhegyi és kaukázusi keverék, de nekem a fajtisztákhoz képest jobban tetszik a kerekebb fej etc... Ennek ellenére séták alkalmával kaukázusi kölyöknek nézik (az átlagnál valamivel kisebb a termete). Tényleg határozott akarata van. A leírások szerint ritkán ugat, de akkor érdemes kinézni: ő ehhez képest dumagép. Az egyik szomszéd perrel is fenyegőzött, ezért éjszakára kenelbe zárjuk - ha viszont nem akar bemenni, akkor jönnek a trükkök (kolbikarika elrejtve a kézbe, rohangászás előtte föl-alá). Játszani nem szeret, a botot magam hozom vissza, ha eldobom, azt viszont szereti, ha kergetik. Vagy fű, vagy Lujza: lakásba tényleg nem ajánlom, a kert jelentős részét viszont fel kell áldozni. Hogy nevelés kérdése-e, nem tudom: nehezen el tudtam tiltani a virágágyások kiásásától, de füvet nem vetünk. Párom édasanyja és édesapja voltak az első gazdik. A kertbe engem az elején minden további nélkül beengedett, de ha a bejárati ajtó felé indultam ugatott, és elállta az utat: olyankor el kellett terelni a figyelmét. Mikor már bent voltam, kinyitották az ajtót: ekkor látta, hogy "családtag vagyok", de egy éven át csak felügyelettel mehettem be. Kint nem volt probléma. A séták során észrevétlenül átadták a pórázt, ma már teljesen elfogad gazdinak. családi rendezvényeken a kisgyerekek dadája, nagyon vigyáz rájuk. Sétáltatás közben is szereti a gyerekeket, a kutyákkal vizsla méretig feltétel nélkül játszik, afölött óvatos. Egy óra császkálás után érezhetően lelassul, igényli a hosszabb séták közben, hogy megitassuk. Itthon a rosszarcú embereket valahogy kiszűri, mindig megugatja, a gyerekek és több kutyasétáltó rendszeresen benyúl a kerítésen és simogatja. A kerítést direkt szellősre hagytuk: az ő pofija nem fér ki, de igen szellősen vannak a deszkák, hogy szociális életet is élhessen. Nekem korábban tacsim és dalmatám volt, egy ekkora kutyával egészen másként kell bánni: tényleg nem hízeleg, nem bújik, de hálás a simogatásért. Unokatestvére párom nagybátyjánál van: ő egészen más habitusú, rigorózus kan kutya. Lujza nekünk ideális, bár szerintem kicsit el lett rontva, amit már meg sem próbálok-próbálunk átnevelni, mert nem látunk rá esélyt. De inkább ilyen békés legyen, mint egy idegbeteg, bezárt tüzép-őrző gép.
A standard valószínűleg nem véletlenül lett akkora, amekkora.
Tehát max 63 cm és max 45 kg.
Azokon a helyeken, ahol a kutyának a farkas mellett a medvével is meg kell tudni küzdeni, ott kisebb kutyákra van szükség. Ugyanis a medve olyan hatalmas, hogy a legnagyobb kutyákkal is könnyedén elbánik, amennyiben nyílt, szemtől szembeni küzdelemre kerül sor. Ellene tehát csak úgy vehetik fel a siker reményével a harcot a kutyák, ha többen vannak - min 2-3 kutya egy medve ellen -, és ha mozgékonyak, gyorsak, tehát nem túl nagyok.
Kb úgy zajlik ez, hogy az egyik kutya betámad egyik oldalon, a medve odacsap, erre a kutya elugrik, miközben a túloldalon a másik kutya tépi a medvét. Erre a medve a másik oldalra csapna, de az a kutya is elugrik, miközben újra támad hátulról az előző.
Erre a mutatványra viszont 60-80 kilós kutyák alkalmatlanok, vagy fogalmazzunk úgy, korlátozottan alkalmasak, hiszen jóval lassabbak, nehézkesebbek, mint mondjuk egy 40 kilós példány ugyanabból a fajtából.
Megjegyzem, a 70-80 kilós példányok eleve alkalmatlanok lennének bármilyen feladatra a pásztor mellett. Ekkora testsúllyal képtelenek lennének fizikálisan teljesíteni.
Olvastam, hogy pl-ul a kaukázusi juhászkutya eredeti élőhelyén 72-73 centinél nagyobb kutyákat egyáltalán nem tartanak. Pont azért, mert az ennél magasabb kutyáknak már a súlyuk is túl nagy volna. Márpedig medvék arrafelé is vannak...
Érdekesség, hogy a magyar pásztorkutyák között is van különbség, a komondor nagyobb, a kuvasz kisebb. A leírások szerint a komondort többnyire síkságon használták, a kuvaszt pedig hegyvidéken és síkságon is. Márpedig a medve a kárpát-medencében csak a hegyvidékeken fordult elő, farkas viszont volt mindenhol.
Tehát a sarplaninai standardot úgy alkották meg, hogy a kutya az eredeti funkciójára, munkájára alkalmas legyen. Az, hogy 80 centis 70-80 kilós sarplaninaiakat meg kaukázusikat látunk manapság, az csak a divattenyésztést mutatja. A házőrzést így is el tudják látni, a vásárlóknak meg jobban tetszenek, mint az erdeti, autentikus példányok.
Ez érdekes:) Mondjuk apuéknál a kutyus Kau és Sarp keverék, de kan létére olyan 62 cm körül van a marja, illetve mértem már 70-et is, de valszeg pontatlanul:P, viszont a súlya simán 60+ -70 fele, igaz van is rajta:)
A természetéről anynit, hogy magától tudja ki az akire ugatni kell ,ha valaki a kerten belül van csak ahhoz megy oda, akin érzi, hogy szereti a kutyűkat. Akin azt érzi, hogy fél tőle, ahhoz nem megy oda, inkább elvonul, ösztönösen tudja mi a jó. hihetetlen.
Viszont sokkal szebb, mint a Kauk, a környéken arra sok van és me se közelíti egyik se. A Sarpok nagy részénél is szebbm legalábbis néztem a fajta győztesek képét hosszasan, és bizony alig volt olyan, amelyikre azt modntam volna, hogy szebbek, fajtiszta ide vagy oda.
A tévhitek eloszlatása végett leírok néhány dolgot erről a fajtáról.Az eredeti neve sarplaninac,Magyarországon sarplaninai juhászkutya,de hívják még sárhegyinek,jugoszláv farkasölőnek is.A Sar-hegységből származik,ami a szerb-albán határon fekszik.A nyájat a farkasoktól,medvéktől szerbiában ez a kutya óvja,vannak pontos leírások arról,hogy ilyen kutyák farkasokat ,medvéket öltek meg.A kaukázusi-juhászkutyához nagyon hasonlít,feladatkörében és küllemében is,viszont a kaukázusi valamivel nagyobb a sarplaninacnál.Avatott szem meg tudja különböztetni a sarplaninacot a kaukázusitól.Ezt a fajtát vadállatok ellen tenyésztették ki,ezek a kutyák még manapság is saját munkakörükben dolgoznak,és hatékonyan védik a csordát és a gazdát.Falkában végzik munkájukat,ezek a kutyák nagyon dominánsak más kutyákkal szemben.A harc addig tart ,míg az ellenfél fel nem adja,viszont nem öli meg a sarplaninai ellenfelét.Sokszor az ilyen összecsapások végén a kutyák sértetlenek maradnak,köszönhető ez a hosszú szőrzetnek és a nyaki lebernyegnek, így a kutya könnyen vissza tud fogni.A sarplaninai jelleméből adódóan nem öl meg más kutyát sem,hacsak nem látja szükségét.Ha mégis veszélyt jelentene egy ilyen kutya egy másik kutyára,akkor javaslom,hogy vagy beszélje meg a gazdájával,hogy nem engedi szabadon/nem sétáltatja póráz nélkül a kutyáját,vagy pedig fújja le gázsprayvel.Ha emberre támad,akkor az idióta gazda a hibás,ugyanis rosszul szocializálta sarplaninacát.Mint minden kutya,ez a fajta is sok szeretetet igényel,illetve komoly,szigorú de igazságos nevelést és megfelelő szocializációt.Az embereket már a mérete,ereje is megrémíti,főleg ha ugatja is őket,amit az én kutyám is szokott. Erről a fajtáról kevés információt lehet megtudni mivel a '80-as évekig nem lehetett kihozni a kutyákat az országból,és kevesen ismerték őket.A szerb rendőrség ilyen kutyát használ,szóval őket is be lehet tanítani,lehet őket képezni de önállóak és akaratosak.Azt a parancsot,aminek nem látja értelmét nem is végzi el. A fajta standard a kutyákat 30-45kg körülinek írja,a szukákat 60,a kanokat pedig 65 cm-esnek,ami a valóságban sokszor sokkal nagyobb.Pl. az én 11 hónapos sarplaninai kutyám 70cm magas és 50kg körüli.És szuka.Jellegzetes sarplaninai kanok 60-70 kg-osak és 70-80 cm magasak. A szukák is dominánsak és verekedősek,ezt tapasztalatból tudom,és sokszor vadabbak is a kanoknál.Kiválóan tudnak verekedni,és nagyon erős kutyák,viszont az embereket NEM bántják.Ezek általánosságban modhatóak el a fajtáról,vannak ezek között is kivételek,küllemre is léteznek különböző féle kutyák. Aki ilyen kutyát választ,az semmiképpen ne tartsa lakásban.Jó választás kertes házba házőrzésre és sportkutyának.Nem szereti a kötöttségeket,azt sem ha pórázon vezetik,a gazdinak jó kondiban kell lennie hogy kordában tartsa. Kisgyerekek mellé nem ajánlom,mivel termetéből adódóan akaratlanul is kárt tehet bennük.Szerintem 12 évesnél nagyobb gyerekek mellé tökéletes,fontos hogy kölyök korától gyerekekkel játsszon,és a gyerekek tiszteljék őt.Így elkerülhetőek a későbbi problémák,illetve a legfontosabb hogy amit a tenyésztő mond azt betartsák,mivel ő már valószínűleg régóta és igen jól ismeri a szülőket és a kölyköket,illetve magát a fajtát. Tévhit az is,hogy a nagy kutyák rengeteg ételt esznek.A juhászkutyáknál ez régen nem volt lehetséges,akkor ettek mikor fogtak maguknak valamit vagy a gazda adott nekik saját ételéből(pl.kukoricadara).Húst csak nagyon ritkán ettek. Mégis jó kondiban voltak ,mivel hosszú idő alatt a táj viszontagságaihoz alkalmazkodtak így igénytelenek és szinte sohasem betegek(az én kutyám még nem volt beteg),ezért tökéletes választás lehet sok embernek,munkakutyának is. Ez a beszámoló remélem sok kezdő kutyatulajdonosnak segített,akik keveset tudnak a fajtáról illetve szeretnék jobban megismerni őket.
A pároméknak is van 1 sarplaninacjuk (jugoszláv MEDVEölő). Azért írtam nagybetűvel, hogy medveölő, mert az. NEm farkasölő. Bár ha a medvével elbír akkor a farkas meg se kottyan... :) ! 9 hónapos gyönyörűség, Nesztornak hívják. Egy történet arról, hogy ezek a kutyák kincset érnek!: 1990 szeptemberében egy stogovói juhászatban két medve megtámadott egy nyájat. A juhászok nem voltak felfegyverkezve, ám nyolc hónapos sárhegyi kutyájuknak sikerült megfutamítania a ragadozókat.
Még korábban, 1955-ben a Sar hegységben, Popova Sapka és Karabunar között egy medvét az éhség leûzött a magaslatokról. Az állat eltörte egy tehén gerincét, ám a gulyát ôrzô két sarplaninai rátámadt. A küzdelemben a medve felszakította a szuka hasát, s a kan is súlyosan megsebesült, de életben maradt. A gulyások másnap vagy 100 méterre a csata színhelyétôl megtalálták a medve hulláját. A nyomok szerint a kutyák elharapták a torkát.
A történetet a már említett Slobodan Pavlovics, a belgrádi állatorvos tudományi fakultás professzora, a sarplaninai standardjának megalkotója mesélte. Mint mondja, „a sarplaninai félelmet nem ismerô bátor és vitéz eb, tele élet- és tetterôvel. Intelligens, gazdája iránt végtelenül lojális, a rábízott csorda, nyáj vagy falka védelmezôje, a család és saját territóriuma ôrzôje. Mégsem agresszív, nem izgága, nem harapós, elsôsorban megfélemlítéssel „operál”. Természetesen egy sarplaninai nem habozik megtámadni a nyájat fenyegetô ragadozókat, a farkast vagy medvét”.
Kutya hiányában egy birkanyájat a ragadozók képesek akár egyetlen éjszaka alatt megtizedelni. Egy alkalommal egy zelinói juhász kutyájával vásárra terelte nyája egy részét, 148 birkát pedig magára hagyott. Távollétében négy farkas támadt a jószágokra, s alig két-három maradt épen belôlük.
Dönts! Mercedes v a sárhegyid??
Végül álljon itt még egy történet errôl a kutyáról. Restilicában az egyik goránnak (mohamed szerb) volt egy híres kutyája, Kaljus. 80 centi magas volt és 70 kilót nyomott. Egyszer végzett egy útjába kerülô farkassal, s az ordas tetemét odavonszolta gazdája kapuja elé. Egy gazdag külföldi turistának annyira megtetszett az eset, hogy meg akarta venni az ebet a gorán juhásztól. Egy vadonatúj Mercedest kínált fel érte. De Arif Aga büszkén visszautasította az ajánlatot.
Én biztos a saját kutyám választanám! Igaz nekem Yorkim van, de a Nesztort sem adnám semmi pénzért, ha engem kérdeznek!
Csak azt tudom leírni, hogy a legjobb kutya fajták egyike. Ő lord előtte, volt egy szukám elakarták altatni, mert nem akarta elfogadni a gazdája új feleségét. Szerencsére előbb érkeztem ő lett 4 évig a legjobb testőröm semmi tanítás nélkül.
Heló Eltünt alsóújlak körül 6 év körüli jugoszláv farkasölő kan kutyám.Nagyon szelíd és tanult.Ha valaki látta szóljon, nagyon hiányzik. De ha valaki befogadná akkor is szoljon, csak tudja a család hogy jó helyen van! Tel: 72/ 473-590 ill 20/970-5554 Nagyon Köszönöm!
Kaukázusi és Sarplani keverék. Kb. 75 kg most, de az nem mind izom, most van rajta azért fölös:) - ezen a képen könnyebb volt még:) -
Imádnivaló, okos, de nincs taníttatva, amit tudnia kell, az tudja ösztönösen, a vérében van. Nem arra való, hogy játékot visszahozzon, pacsit adjon vagy pitizzen, nincs is elvárva tőle ilyesmi. Pacsit ad, de csak jobbal, és azt se tanításra, hanem akkor, amikor ő akarja:))
Összesen 1x morgott rám a családból egyedül még féléves kölyökként asszem, soha előtte is utána senkire. Imádja az embereket és a gyerekeket is, a füstösöket és idegeneket nem annyira ;-), de nem kell félni tőle, ő tudja kire kell ugatni kerítésen belül és kívül. Valóban olyan, hogy nagy a béketűrése, odébb áll ha nem tetszik neki valami, persze nem ajánlatos hergelni, ki tudja hol szakad el a cérna ilyen kutyánál! Szomszéd kölyök hergelte állítólag direkte, nem reagált rá, de rá is lett szólva, hogy ilyet még egyszer meg ne lássunk!
A szentendrei gyepmesteri telepen gazdira vár egy középkorú, kb. 5 éves sarplaninac kan. Emberekkel nagyon kedves, kutyákhoz való viszonya még nem ismert. Érd: 06-20-535-21-55
Nekem is volt egy sarplaninacom, bírtam a búráját!
Valóban vad kutya, kemény kéz kell hozzá, de ez minden "komolyabb" kutyánál igaz.( Roti, Komondor, stb)
Én úgy gondolom, egy kutyásnak be kell szereznie pár könyvet az ebekről, s azokat elolvasgatni.(mind a fajtáról, mind általánosságban)
Más!: a Kaukázusi nagyobb fajta, mint a sarplaninai juhászkutya. + ha egy kutyát tenyésszemlére vagy kiállításra visznek, akkor vagy "tenyészthető" vagy "tenyésztésre javasolt" címet kap, olyan nincs, hogy tenyésztésre ajánlott...
Sziasztok! Megnőtt a kiskutya, amit apósom hozatott Jugóból és volt vele kiállításon, tenyésztésre ajánlották!! :-) Először azt hitték hogy kan, pedig kislány :-) Nem ártana néha másnak is eredeti vérrel frissíteni a magyar sárhegyik vérét, az volt a véleményünk a többiről. Nagyon büszkék vagyunk rá.
LR
Én is ismerek egy sarpot, egy szukát, és ő is megkérdőjelezi néhányszor a gazdái parancsát. A baj csak az, hogy ő emeletes házban él, tehát lehordják sétálni és póráz nélkül. Sajnos átlagban mindig akkor jön rá az önfejűség, ha a kutyámat meglátja. Ez idáig nem is lenne baj, ha nem éppen gyilkos szándékkal közeledne a kutyámhoz. Sajnos mivel elég kemény kutya, így sokszor féltem a kutyám életét. Lehet, hogy ez gyerekes aggodalom, de a kutyim sokkal kisebb, és gyengébb, valamint félősebb mint ő. Szerencsére eddig mindig meg tudtuk akadályozni, hogy összemenjenek, mert vagy a barátom (és ez most tudom, hogy nem fog tetszeni neked, de sajna muszáj volt) rugta le a kutyámról, vagy az ő dobermannja kapta el. Sajnos, mivel ez velünk már 5-6 alkalommal előfordult, ezért sajnos nem tudok bennük megbízni. Nagyon kemény kutyák. Ház és tanya őrzésére kiválóan alkalmas. Talán még családi kutyának is, de mivel a territoriális ösztöne nagyon erős, így nem egy igazán közösségi kutya úgy vélem. Persze talán egyede válogatja, de őket a gyilkolásra, és a terület őrzésére (bármi áron - hisz a neve: farkasölő elég sok mindent elmond a fajtáról) tenyésztették, és pont az ilyen kemény egyedek maradhattak csak életben. Már nem gyűlölöm őket, ha látok egyet gyönyörködöm benne, persze tisztes távolságból és a kutyámmal messze elkerüljük őket.
Nagyon tetszik ez az az oldal, kevesen ismerik a sarplaninait, igy kevés informaciót lehet róla gyüjteni. Nekem is van egy sarp kanom, és nem bántam meg, hogy ezt a fajtát választottam. Igaz, sokszor megkérdőjelezi a parancsaim fontosságát, és neki is vannak velem szemben elvárásai, de ez nem baj, hiszen igy én is tisztelem őt, és többet ér számomra a szeretete, hüsége. Nagyon jó a problémamegoldó készsége, amit a gépként engedelmeskedő kutyákról nem nagyon lehet elmondani.
Bocs,hogy ezt mondom,de neked mégiscsak korcsod lehet.Ugyanis sem a sarplaninac,sem a német juhász nem közelíti meg a 75 kg-ot.Az előbbi 30-45 kg,az utóbbi valamivel nagyobb.Persze lehet,hogy külön tenyésztett típusról van szó,ugyanis elég ritka,hogy egy szuka 75 kg-os legyen.(bármelyik fajtánál is)