A szimulációból az látszik, hogy a mérési eredmény lemarad a mérendő mennyiséghez képest.
Amikor megállunk egy munkapontban, a gyorsabb szűrő már esetleg megközelíti a tényleges értéket, miközben a lassabb szűrő még a közelében sem jár. (A felügyelet meg közben a külalakkal kötekedik. Halvány lila csincs nekik a lényegről.)
Tegyük fel a kérdést, hogy miért kell egyáltalán szűrő?
Mindenesetre tesznek bele. Ha akarjuk, ha nem.
Az egy dolog, hogy a mintavételhez és a digitális feldolgozáshoz szükséges. De miért ilyen brutális?
Ismerem a csipszelekt funkcióját. De a panel sajnos nem nálam van. Tapasztalt szakemberek foglalkoztak a problémával, eredménytelenül. Ez egy panel. Tisztességes doksit sem a kereskedő, sem a gyártó nem tud adni. Kifutott termék. A kereskedőnél maradt néhány eladatlan példány. Többen azt állítják, hogy a kontroller áramkör kompatibilis egy újabb típussal, amihez van példaprogram. Eddig nem vettük figyelembe azt a lehetőséget, hogy hibás alkatrészt vettünk. A kereskedő nem hajlandó kicserélni, mert a dobozt felbontottuk.
@NevemTeve azt gondolom precízen elmagyarázta a /CS funkcióját. Ha lebegve hagyod akkor ne számíts korrekt működésre. Ezt a lábat a negatív tápra kötöd és feléled az alkatrész. Ha van tipus is, akkor a guglin megtalálhatod az adatlapját is.
Nem tudtunk vele kommunikálni. Szerintem rossz, hibás alkatrészt vettünk.
Valakinek volt a raktárban régi maradék, szívességből eladott egyet de nem vásárolja vissza kibontva.
Többen véleményezték látatlanban, hogy az arduino tudja kezelni. Viszont a bemenetek elnevezése különbözik, többet nekem se mondtak róla. A doksijában pedig csak geometriai méretek szerepelnek. Néhány ügyes szaki megpróbálta, nem működik. Levontam a konklúziót. Nem szakértőt kell keresni, hanem ez egy rossz alkatrész. Ki kell dobni.
Régebben valami cég vette, mint a cukrot. Elvileg ők tudják használni. Ha közben a garnitúra le nem cserélődött, meg az eszközök. Ők ki tudnák próbálni, hogy jó vagy rossz. Viszont csak ötleteket adnak. Nekem pedig nem mondják meg a cég nevét. Valaki jóemberkedett, hogy neki még van ilyen régi alkatrész elfekvőben. Garancia nélkül.
Bruhaha. Egyik tanárom mondta, hogy náluk a faluban volt egy öreg ezermester, Elvitték hozzá a Sokol rádiót megjavítani, a szaki reduktorral kicsengette, mint régi telefonos. Make sure it is dead. Yess, now it is.
Hát a ChipSelect az nem valami forradalmi újdonság pedig, már harminc évvel ezelőtt is úgy volt, hogy a kétirányú adatbuszon rajta volt két ROM, három RAM (vagy 3*8) és három spéci készülék; mindnek volt ilyen CS bemenete, és bármely pillanatban legfeljebb egy volt engedélyezve a CS által, a többi alvó állapotban várta a jobb időket.
Legolcsóbb esetben mondjuk a 16-bites címbusz felső három bitjét belevezettük egy 74138-as demultiplexerbe, a nyolc kimenetét nyolc készülék CS bementére tudjuk rákötni, egyenként 8KB címtartomány jut egynek.
annyit fűznék még hozzá, hogy a BLM gépnél olyan mértékű és jellegű volt a hiba, hogy a varratképből meg tudtam állapítani azt, hogy hibás a gép. Miután a szervíz visszaadta azzal, hogy "nem hibás" vettem meg az oszcilloszkópot, kezdtem az áramkör analízissel foglalkozni és tudtam végülis igazolni a hibát. (Persze a szervíz sz*rik a fejemre így is.) Jelenleg nem tudok hibát érzékelni, de ez az előző hozzászólásom alapján nem is véletlen.
sajnos nincs viszonyítási alapom, mert a blm gép szintén a váltoáramnál produkált hibákat. Ezért gyakorlatilag nincs alu hegesztési gyakorlatom, amit eddig csináltam az mind bohóckodás és próbálgatás szinten van.
Azt elfelejtettem leírni, hogy ez egy AWI gép (ami nekem egyértelmű lett volna) tehát véleményem szerint a minél kiszámíthatóbb ív a legfontosabb. Pontosan annyi áramot/hőt közöljön a gép a hegesztés során amennyi be van állítva.
Azt reméltem, hogy inverterekhez értő valaki meg tudja mondani a görbéből, hogy pl (hasraütök) egy kondenzátor zárlatos és emiatt nehezebben stabilizálja az ívet. Sajnos úgy néz ki ez nem ilyen egyszerű.
Egyébként vizuálisan nem láttam hibát az áramkörben, kipukkadt, elfolyt vagy elégett elemeket
Ahhoz, hogy könnyebben fogjon ívet, ne ragadjon le a pálca kezdésnél, valamint ne szűnjön meg az ív polaritásváltásnál, azaz könnyebben és jobban menjen a kézi hegeszési folyamat, vannak trükkök. De hogy ez az-e, vagy sem, azt nem tudom. Mindenesetre a váltás előtti túllövés nekem is inkább direktnek tűnik, mint valami nemdirekt járulékosságnak.
ugyanaz a felszerelés az én két mérésemhez. Egyébként ugyanaz a mérőfej mint amit a youtube-os csávó használ. annyit kell tudni róla, hogy 1x-en 40 amper a mérési határ. ez egy aliexpressz-es cucc
Lehet hogy fejes a lecsóba, de mégis megpróbálkozom a limitált elektronikai tudásommal feltenni a kérdést. Elnézést kérek előre a szakmaiatlan megfogalmazásért.
Van egy MOSFET technológiájú inverteres hegesztőgép ami nagyon "csúnya" négyszöghullámot produkál váltóáramú hegesztés közben.
Előzmények:
Alacsony költségvetésű felszereléssel, lakatfogóval mérem az áramerősséget oszcilloszkópon (egyszerüsítve). Mindkét bemutatott gép egy fázisról működik. A hegesztőgépek képesek a jelleggörbét torzítani a hegesztési paraméterek javítása érdekében, negatív és pozitív tartományban változtatni a görbe idő és amplidó paramétereit, a görbe ilyen jellegű "hibái" (eltérései a szimmetrukus hullámtól) nem számítanak. A probléma az, hogy "a görbe nem elég sarkos". Amikor vált ampitúdót, az áramerősség egy kilengés után áll be a beállított értékre.
kép:
A paraméterek kb kalibrálva vannak, 1A=1V úgy látom megfelel a valóságnak. 30A AC volt a hegesztőáram 40Hz-en. Elvileg nincs kontakt jellegű áramköri probléma.
(Az oszcilloszkóp képernyő sarkán DC jelölés látható. biztosan AC-t mér, látszik a CH1 jel után)
Így néz ki egy AC négyszög görbe egy IGBT technológiájú hasonló árkategóriás hegesztőgépen két eltérő beállítással. Ennél a gépnél az egyenáram egyéb problémák voltak, látszik hogy "zajosak" a vízszintes szakaszok, de a görbe nem ugrik túl a beállított értéken:
így néz ki egy elektonikai youtube channelen, szintén némi gép hibával, de szép sarkosan a negatív tartományban
Kérdés: Lehetséges-e hogy az első képen látható gép ilyen minőségű négyszöghullámot tud előállítani gyárilag, vagy valami hiba van az elektronikában? Érdemes-e elkezdeni kutakodni és szervíz után rohangálni? Sajnos más gépeket nem igazán tudok tesztelni, mert ami szóba jön az háromfázisú, amiről azt feltételezem hogy alapból sokkal szebb görbét mutat.
A probléma ott kezdődik, hogy egy A/D konverter mérési bizonytalansága miért növekszik a mintavételi gyakoriság növelésével. Egyrészt lehet belső eredetű véletlen ingadozás, amit ki lehet átlagolni. Másrészt a drótok felszednek mindenféle rádióhullámokat.
Ez nem elméleti fizika. Tisztán rezisztív híd csak a mesében létezik.
De elsősorban a mérőzsinór parazitáit kell kikompenzálni váltóáramon.
Egyébként az lenne a cél, hogy különböző paramétereket szimultán lehessen mérni.
Vannak mindenféle individuális mérőeszközök.
És azt talán nem kell mondanom, hogy digitalizálásnál mintavevő tartó működik, diszkréten.
Természetesen a vizsgált jelenség karakterisztikus idejéhez képest szükséges a koincidencia.
Persze még néha azt sem tudjuk. (Bizonyos dolgokra vannak szabványok. Hátha értett hozzá a testület.)
Nem kell a váltófeszültségű táplálás, hanem jelenleg az van.
Lehetne chopper is, amivel a mérőerősítő offset & drift kompenzálható.
Sajnos az a mérőműszer még nem készült el, amivel lehetne egylényegű mennyiségeket párhuzamosan mérni.
Tulajdonképpen a mintavevő tartó szinkronitását kellene vizsgálni.
Egy lehetséges vizsgálati módszer, hogy mondjuk öt perc alatt hány mintát vesz. (Sebesség összehasonlítás.)
De ez ugyebár még semmit nem mond a fáziseltérésről. Mivel mindegyik mérőeszköznek független frekvenciaforrása és időalapja van. Ez különösen akkor fontos, ha időben változó jellemzőket vizsgálunk. Meg aztán ott vannak a véletlen hibák, például a földhurok. A tervezők nem nagyon gondoltak arra, hogy ugyanahhoz a számítógéphez több (ugyanolyan) mérőeszközt is csatlakoztatni akar majd valaki. A kollégák nem iparkodnak galvanikusan leválasztani az interfészeket. (És azt is tapasztaltuk, hogyz egymás mellett lévő hidak rászórnak egymásra a váltóáramú táplálásnál.)
Egy szakmai kogresszuson ilyen választ nem fogadnának el. De hát ez itt a tudomány. ;)
Elugorhat a processzor véletlenül.
Hibás címre ugorhat úgy is, ha a programozó turkál a veremben.
Személy szerint olyan esettel találkoztam, ahol kicsi volt a sztekk. Csökkenteni kellett a hívás mélységet.
Egyáltalán nem biztos, hogy egy fügvény legelejére ugrik (ahol az ellenőrzés történik). Sőt, ennek nagyon kicsi a valószínűsége.
Egyébként léteznek segédeszközök (pl. lint) a programozó tévedésének feltárására. Sokkal szigorúbb ellenőrzéseket végez, mint a fordító. És rengeteg figyelmeztetést is ad, haveszélyes trükközést észlel.
Azt a problémát valóban nem oldja meg, ha valami kozmikus sugárzás véletlenül átír egy regisztert.
Na de ehhez mekkora stressz tesztet kell performálni, hogy egy ritka véletlen hiba kijöjjön?
Továbbra is azt állítom, hogy a kivédendő hiba tipikusan abból ered, hogy a programozó figyelmetlen.
Erre jó módszer, ha a nem számként értelmezendő számokat (események és parancsok) diszjunk tartományokra osztják. De ezt egy enum is nagyon szépen megteszi.
Persze kiegészítésként az összes ilyen kódot le kell ellenőrizni, hogy tényleg nincs átfedés.
Ezek után pedig a hibák többségét fordítási időben ki lehet szűrni.
(Persze az ellen nem véd, ha a programozó kasztolja a típust.)
Mennyi a költsége, ha a hibát
- a fordító,
- a linker (szerkesztő),
- a rendszerteszt,
- az ügyfél/vevő találja meg?
(Ebben a sorrendben exponenciálisan növekszik a költség.)
