40 múltam és szűz vagyok. Már a szó abban az értelmében, hogy nem dugtam be a farkam egy nő puncijába. Egyébként aktív szexuális életet élek, van barátnőm, vele behatoláson kívül mindent csinálunk. Régebben zavart, de kb. tíz éve úgy döntöttem, hogy ez maradjon is így.
Én 23 évesen veszítettem el. Addig még csak olyan sem volt, hogy "járok" valakivel. Semmi.
Ennek nem az az oka, hogy bűnronda lennék, egyszerűen csak önbizalomhiányos voltam, de nagyon. Nem ment a csajozás. Ha nagyritkán egy lány kikezdett velem, megijedtem, és nem lett a dologból semmi. Néha-néha buliban részegen smárolás, cicitapi volt ugyan, de tudtam, hogy ez az én koromban már kevés. Ismerőseim már 16 évesen elvesztették, legkésőbb 18, szóval én nagyon bénának éreztem magamat.
Aztán valahogy összejöttem a párommal, ő is szűz volt (és nem azért, mert ronda vagy túl katolikus, hanem csak mert szintén önbizalomhiányos). Egymás szüzességét vettük el, és ez nagyon jó volt. Utána évekig azt mondtam, nem is számít, hogy ilyen későn veszítettük el, hiszen utána aztán szexeltünk dögivel.
Még mindig együtt vagyunk, de most azt mondom, mégsem kellett volna ennyit várni ezzel. Ha most lehetnék újra középiskolás, egész máshogy csinálnám. Dugnék minden csajjal, akivel csak lehet. Úgy érzem, elvesztegettem a fiatalságomat; fel kellett volna próbálni minél több puncit. Akkor most nem érezném azt az állandó kíváncsiságot, hogy vajon milyen lehet mással. A párom is osztja a véleményemet. Tegnap sétálgattunk az utcán, és jött szembe egy csomó diák. Párom megjegyezte, hogy ha most lehetne ennyi idős, mint ezek, össze-vissza dugatná magát.
Összességében azt mondhatom, nem jó a 20-on felüli szüzesség.
De persze átesni a ló túloldalára sem jó. Imerek olyan lányt, aki 16 éves, és állítása szerint már egyik nyílása sem szűz. Ez azért durva.
Érdekes, hogy az általam egyébként olyan túlmisztifikált szüzességet egyesek milyen könnyedén veszik. 16 évesen már megdugták, az hagyján. De szopott is meg a fenekét is megdugták ilyen hamar? Hihetetlen....
Hát talán nem ártana- azért is vitték békebeli időkben polgári apukák kamasz fiaikat békebeli bordélyba...-, hogy ne legyen görcs, meg túlmisztifikálás. Amúgy miért is őrizgeted?
Hasonló cipőben jártam mint amibe ti vagytok, most 26 éves vagyok és házas...
Mikor még fiatalabbb voltam (18-20) akkor mindig volt aktív partnerem és jó volt minden. Aztán a következő két évben ki maradt minden, voltak beszélgetések, találkák , de oda nem jutotunk el. Nos 23 évesen meg ismerkedtem a jelenlegi párommal és bizony az elején voltak problémák a szex terén , már azon voltam, hogy dobom őt, de ő kitartóbb volt és nem adta fel olyan könyen a dolgot. 1.5 Hónap allat sikerült vissza állitania az ön bizalmamat úgy, hogy 1 jót tudtunk szeretkezni, Eleinte szívta, fújta, rázta :-)) de csak fél árbócon volt, aztán eljutotunk odáig , hogy a kezével kiverte az már nagy szó volt. Aztán eljutotunk odáig , hogy ha már csak kéreti magát bugyiban már fel áll és nincs vissza út :-)). Ugy, hogy csak kitartást és sok szerencsét 1 ehez hasonló nőhőz mint az enyém!
Sziasztok! Ez a téma sajnos engem is érint. Illetve van egy kollegám aki 28 évesen szűz. Én ugyan nem vallottam be neki, hogy én is, de az ő beszélgetéséből kiderült. Nem a leghelyesebb srác, de láttam már nála gyengébb embert is boldog kapcsolatban élni. Nemi még soha nem volt barátnője. Nekem volt, de egyszer sem jutottunk el oda, hogy megtegyük azt a dolgot. Voltak próbálkozások, de sajnos részemről nem ment a dolog. Túl feszült vagyok és ha úgy adódott a dolog, hogy a volt barátnőmmel kettesben voltunk nem tudtam annyira ellazulni amennyire kellett volna. Biztosan bennem van a hiba. Ezek után nem sokkal elhagytak mert azt mondták biztos nem elég jók nekem, hogy nem vagyok képes arra velük. Így hát 26 évesen itt ülök és bízom benne, hogy egyszer sikerül. 2 éve elmentem egy lányhoz, fizetős helyre, de sajnos a szerszám nem működött, pedig gyakoroltam rá eleget. Viccesen hangzik ez így leírva, de a valóságban inkább elkeserítő. Dokihoz nincs kedvem ilyennel menni mert égőnek tartom. Esetleg ha valaki volt ilyen helyzetben és tudja a megoldást azzal nagyon szívesen folytatnék eszmecserét. Nem vagyok egy elmaradott srác. Nem vagyok visszahúzódó és még talán csúf sem, de ez valahogy így alakult. e-mail-be a h.adam.contact@gmail.com címra tudtok nekem írni. Minden megoldás érdekel.
Hú, te jó ég, ekkora hülyeségeket már rég óta nem hallottam!!! Ezt komolyan is gondoltad, mert ha igen, akkor igen nagy bajok vannak a fejedben!!! Sajnos nekem úgy tűnik, hogy komolyan gondoltad!!!
A szexelő-boldog társadalom pont azon az általánosításon alapul, hogy mindenkire automatikusan jut egy partner és a szexelés annál jobb, minél korábban kezdjük és minél gyakrabban csináljuk, mert az élet attól szebb, minél átlagosabb, hétköznapibb és lagymatagabb.
Na ja, meg az egyszeri paraszt bácsi is megmondta a zsiráf ketrece előtt, hogy ilyen állat pedig nincs. De legalább olyan marhaságot nem mondott, hogy mindenkinek automatikusan van partnere. Ez ugyanis még azokra sem igaz, akik egyáltalán nem csúnyák. Azt pedig tényleg mondták már okos emberek, hogy általában nem kéne általánosítani.
Jobb fórumokon az okos emberek már régen megmondták, hogy olyan hogy felnőttkori szüzesség, nincs is.
Aki 18 éves kora után még mindig szűznek mondja magát, az csak egy troll lehet, aki kamuzik. Ugyanis a szexelés az egy olyan fantasztikusan jó és természetes dolog, hogy a rendes ember már óvodás korától fogva szexel. Hiszen egy szabad társadalomban élünk, ahol még a legcsúnyább, legbénább és legundorítóbb embernek is automatikusan van partnere.
Én is 21,5 éves koromig szűz voltam, pedig a legjobb akarattal sem lehet engem prűdnek nevezni, és mértékadó források szerint nem vagyok csúnya sem. Egyszerűen rossz pasikkal próbálkoztam. Bár, végülis azt is megtehettem volna, hogy 17 évesen az első utamba akadóval lefekszem (lett volna rá lehetőségem, de nem ment), és borzasztó élményektől eltelve megyek tovább.
Nem hinném, hogy egy 20 éves szűz lány a fehér holló kategóriába esne... Eddigi 3 barátném 16.5, 20.5 ill. szintén kb. 20 éves korukban veszítették el a szüzességüket. Az első kettőt első kézből tudom. Ja, és az első lány iszonyatosan prűd volt még és mint utólag kiderült számomra, lelkileg teljesen éretlen a szexre. Nekem ő volt az első, így magamat sem hibáztatom, hogy erre nem jöttem rá rögtön... a másik két lány viszont nem volt sem prűd, sem csúnya, sem vallásos/túlerkölcsös :), és én nem éreztem furcsának, hogy kb. 20 éves korukig nem veszítették el a szüzességüket. Szerintem nem az a lényeg, hogy hány évesen, hanem az, hogy ne csináljon ebből sportot az ember. Csak ahogy tényleg jól esik. Végülis többek közt erre is való ez az egész, vagy miafene :)
Szerintem is jobb lenne, ha ezt a témát a szűztopikban folytatnánk, ott is szinte csak 20-on felüliek vannak, tapasztalatlanok és tapasztaltak egyaránt.
20 eves szuz fiu= nem ritka (bar engem hidegen hagy:))
20 eves szuz lany= feher hollo (vagy-hogy is fogalmazzak-nem jok a fizikai adottsagai:))
Szerintem mindenki az alapján alkot erről képet, amilyen környezetben van.
Egy olyan munkahelyen/egyetemen/főiskolán, ahol (nagy) többségben vannak a fiúk, nyilván ez a helyzet. Én is ilyen helyre járok.
Olyan helyen, ahol nőtöbbség van és fiatalok, biztos (jóval) magasabb a szűz lányok aránya.
Na en is csak vigasztalni tudlak. Nekem 21 eves koromig nem volt mas, csak a tanulas, az eletemnek az a celja, hogy legyek valaki. Ereztem folyamatosan a hianyat valaminek/valakinek, es ez zavart. Voltak depresszios idoszakaim is, de nem igazan erdkelt a dolog. Nem volt 21 eves koromig SEMMILYEN kapcsolatom. Voltak gondolataim, hogy esetleg mas vagyok, de ezt a vonalat most ne folytassuk, mert ez nem az a topic, es most itt lenyegtlen is :-)
A lenyeg: 21 evesen megismerkedtem, azaz osszejottem egy lannyal, akivel akkor mar 1 eve munkatarsak voltunk. Nem bantam meg. Azota is egyutt vagyunk. Nagyon egymasrahangolodtunk. Vele vesztettem el a szuzessegem, vele ismertem meg a fefri-no kapcsolat (erzelmi) rejtelmeit.
En neha azert hianyat erzem a fiatalkori sexkalandoknak. De nem voltak. Talan majd bepotolom oket 1x valahogy, valamivel.
Kitartas, mindekinek megvan a parja, csak van aki nehezen talalja meg.
Szia Balázs!
Köszönöm, hogy próbálsz belém lelket tölteni, hidd el jólesik, sajnos megint tetszik valaki, akiről tudom, hogy nem sok esélyem nála. Emiatt el vagyok kenődve.
Szia Mab Királynő!
Köszönöm a tanácsodat, abba a topikba is beirtam a hozzászólásomat. Igazán rendesek vagytok, hogy egy idegennek próbáltok segíteni.
Viszonzatlan szerelem? Sajnos számomra ismerős téma. Én vagyok az, aki ha meghallja azt a szót, hogy szerelem csak a sok csalódás, a fájdalom jut eszébe. 21 éves vagyok és fiu. Eddig még soha nem volt senkim. Mostanában megijedtem, mert látom, hogy megy el mellettem az élet, telnek a napok, a hetek, az évek, én pedig itt vagyok egyedül. Mostanában rettentően szomorú vagyok, mert nincs akivel beszelgethetek, hozzabujhatok, akit megsimogathatok, aki szeret es akit szerethetek.
Rengeteg csalódáson vagyok túl, nagyon sok és sokféle lánnyal próbálkoztam összejönni eddigi életemben, de mindig megtudtam, hogy kedves aranyos vagyok, sőt rendes is, de valamiért csak a barátom kiván lenni a hölgyemény.Bla,bla,bla...-:) Voltak olyan lányok, akik csak hülyítettek, de voltak olyanok is, akik korrekten az elején mindjárt megmondták, hogy nem lesz belőle semmi. Azóta egypárral a korrektek közül tartom a kapcsolatot barátsági szinten és valahol még mindig vonzódom hozzájuk, mégha sokéve történt is az elutasítás. Persze olyanok is vannak, akiknél nem bánom, hogy nem lett semmi a dologból.
A sikertelenséget azért sem értem igazán, mert sohasem a azokra a lányokra buktam, akik népszerűek, hisz tudtam náluk úgysem lehet semmi esélyem, biztos nem engem választanának, nekik jut elég a valóban jó pasikból. Ezért is mindig a szerényebb, "félrelökött" lányok társaságát kerestem.
Arra gondolok, hogy nálam a fő probléma az is lehet, hogy nem vagyok egy "társaság középpontja", ill. ha bekerülök valahova újként nehezen tudok feloldódni. Nagyon kevés barátom van, de rájuk mindenben számíthatok.
Megannyi helyen próbálkoztam társat találni(net,bulik,disco,suli,stb), de sajnos eredménytelenül.
De tudjátok fáj itt belül, hogy körülöttem mindenkinek van valakije, kapcsolatok jönnek-mennek, én meg itt állok 21 éves fejjel úgy, hogy még életemben nem randiztam(nem beszélve a többiről). És főként az érzelmi és nem a szexuális oldalról hiányzik egy társ.
Aztán az évek és a csalódások múlásával szinte már ellenálló lettem a csalódás ellen, ma egy kudarcon 2-3 nap alatt túl vagyok, régebben ez hetekig eltartott. Persze azért ma is megvisel rendesen, s fel szoktam tenni magamnak a kérdést:Vajon mi lehet a bűnöm, hogy nekem nem jár egy társ? Megmondom őszintén, hiányzik.Rossz egyedül. Olyan jó lenne valakihez tartozni. Lehet, hogy nekem sohasem lesz barátnőm, társam? Lehet, hogy nekem ez rendeltetett? Szomorú!
Kedves garfield!
Kérlek írjál Nekem a tapolcsanyikri@freemail.hu-ra, mert szeretnék Veled a témával kapcsolatba levelezni, de ha lehet, akkor nem itt a Fórumon keresztül. Kérlek írjál! Köszi toppancs
szia gárfild!
csodálatos élményben lesz részed. ha nem húzod sokáig a dolgot.
milyen kézkrémet használsz matyizáshoz?
vagy inkább óverdráj rejszolsz?
:)
nehogy megbántódj! csak vicc volt.
:)
látod? nevetek!
én 24 éves vagyok és még szüz.Aki tetszett nekem annak nem tetszettem akinek tetszettem meg nekem nem tetszett,kurvával meg nem akartam mert romantikus vagyok.Pl az az álmom hogy elöszür 1 olyan lánnyal csináljam aki még szintén szüz.Erre ahogy öregszem egyre kevesebb az esélyem:-(
Hmmm, most vettem eszre, hogy keteves hozzaszolasokra valaszolgatok, de ha mar nekikezdtem... ;)
Csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek a leánykák, fiúkák 20-on felül a nagy szentséges szüzességükben hogy nem halnak meg a kiváncsiságtól?
Nem, a kivancsisagtol nem. Attol sokkal jobban, hogy nincs akivel beszelgethetsz, hozzabujhatsz, megsimogathatod, aki szeret es viszont. Ez jobban hianyzik, mint hogy azt mondhassam, hogy en mar nem vagyok szuz (meg amugyis, ha ezek megvannak, akkor a szuzesseg mar nem hosszueletu :) )
20 eves szuz lany= feher hollo (vagy-hogy is fogalmazzak-nem jok a fizikai adottsagai:))
Ez imho marhasag. Pl ismerek egy 21 eves igencsak jo adottsagu csajszit. Kicsit a fejeben is vannak gondok (senki nem jo neki ;) ), meg valoszinuleg a korulmenyekkel is (egy szobaban van az occsevel). Komolyan nagyonjo teste van... ;)
20 eves szuz fiu= nem ritka (bar engem hidegen hagy:))
Ennek meg itt vagyok en a 24 evemmel.
ui:Plz, ne akarjon senki minket osszeboronalni, OK? :))
A "Házasságig tartogatni a szüzességet én sem helyeselném" gondolattal kapcsolatban:
Többen tanácsolták ezt nekem is, ám alapvető aggályaim vannak. Ha az "ügyetlenségtől" való félelmemben szerzek magamnak egy nem fizetős "gyakorlati helyet" tapasztalatszerzés céljából, az olyan emberi lenne? Azaz ha valakivel csak azért kezdeményezek kapcsolatot, hogy azt, ami "rossz", ő kapja meg és nem Ő?
Egy nem tárgyalt oldala a dolognak: lehet-e a szüzesség (esetleg közös) elvesztése, a "hogyan jó" közös felfedezése a kapcsolatot erősítő dolog (egy probléma, amit közösen oldunk meg), vagy csak szakítópróba lehet?
