Már maga az a tény, hogy valaki az ekvivalenciaelvvel foglalkozik, jelez némi hozzá nem értést. Én azt hiszem, hogy ennek az elvnek legfeljebb tudománytörténeti érdekessége van.
A cikk egy marhaság. Nem ért semmit abból, amiről véleményt formál. Elképzelt valami téveszme gyűjteményt arról, hogy mi az altrel, aztán a saját hülyeségeit cáfolgatja.
Az történt, hogy a barátod rájött: ideálisan merev test (amelyben a hangsebesség végtelen nagy és a feszültségállapot pillanatszerűen terjed) a valóságban sajnos nem létezik.
Eközben fiktív (?) relativitástagadó barátunk emígy gondolkodott:
"Gyerekem építőjátékai között fogaskerékkészlet is akad. Veszek 30 darab 1:2 áttételű fogaskereket - sőt ami még jobb: veszek 10 darab 1:10 áttételűt, a leglassabbat akár kézzel is megforgatom, ekkor a leggyorsabb kerületi sebessége vígan túllépi a fénysebességet. A matematika nem hazudik!"
A gondolatot tett követte. Vajon mi történt?
(Ha ez az ötlet plágium, akkor mi lehet a forrás?)
Az ingerküszöbömet már rég nem érik el, ezért nem is szállok velük vitába.
A topik témáját se sikerült eltalálnod.
Demenciáról pedig nálad szó sincs, a szövegeid nyelvileg teljesen korrektek, ráadásul egész leleményesen riposztozol a szófacsarás módszerével.
Csak épp az önismeret, az önkritika hiányzik belőled tökéletesen. Gátlástalanul öntöd itt a szót mindenről, amiről pedig a leghaloványabb tudásod sincs.
A szótekerés, meg a gátlástalanság viszont egyáltalán nem valami leépülés jele. Inkább a szélhámosságé.
Nem tudom, aktív korodban mivel foglalkoztál, de itt már teljesen ártalmatlannak és céltalannak tűnik a verbális svihákságod. Talán csak magadat szórakoztatod vele?
Vegyük figyelembe, hogy a TÉR és az IDŐ jelenleg elméleti konstrukciónak számít a tudományos berkekben. Ha viszont valós, energián alapuló létezők, akkor a kettő nem választató szét fizikai értelemben. Az erő képezi a mozgást, a mozgás képezi a teret, a tér, képezi az időt, mert A-ból B-be nem lehetséges idő nélkül eljutni. Ezek „összevonják” egy kvantummá a téridőt. Ez a téridő kvantum, viszont a legrövidebb ideig létező Valami, ami nem a semmi. Ha azonban a téridő kvantumai végtelen sok számban vannak jelen,(léteznek) és nincsenek létezésben, akkor egy folytonosságot jelentő fluktuációnak vagyunk a tanúi. A végtelen fluktuáció, pedig az öröklétet, a halhatatlanságot jelenti. Ha a LÉLEK olyan fizikai formában létezik, mint a téridő-struktúra, akkor valóban halhatatlan. Ebből az következik számomra, hogy a Tiszta Lélek, azonos létező a téridő struktúrával. /Más megközelítésben, a pszi mezővel, az emberiség közös tudatával. Végső soron az önvalóval.
