Nagyon sokáig vacakoltam, hogy akkor most nekem részt kell-e vennem ezen a tribute estén vagy sem, aztán úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek focizni egy jót.
És akkor ma reggel belehallgatok a Ghosts Again-be, azt az áldott menyét palacsintaszószát neki..., hogy ez milyen vacak, jáááááj. Nem tudom ki ez a lyány, de hogy ennyire ne legyen képben a dallal, a hangokkal, az érzéssel, hu, az meleg pite. A nagy részétől nem is várok nagyon mást, de majd megnézem persze a fellelhető videókat, utána lehet, hogy tök más véleménnyel leszek.
Ehhez viszont le kellene vetkőznöm a hidegrázást és előítéleteket, amikkel a "mitkeresezitt?" előadók felé leledzem.
én is voltam, elég sokáig nem akartam menni erre a koncertre, mert a szólisták nevei igazán nem mondtak semmit, kivétel Rúzsa Magdi, vagy előítéleteim voltak, kicsit szájhúzogatással közelítettem. Végül a kíváncsiság győzött.
Összességében szerintem jó volt, voltak gyengébb produkciók, halványabb énekesek, nem túl jó dalválasztások (mondjuk a Singles Collection megvolt kivétel: WIME), a setlist elég bevállalós volt, akárki is válogatta, elég alaposan merített a post-Alan-korszakból is, ami nekem meglepetés volt. Pl. a Spiritről két számot is előadtak, ami ugye nagyon nem lenne kötelező egy 10 ezernél nagyobb nézőközönség előtt, de gondoltak az ultrákra is. Nekem a Somebody-átdolgozás nagyon bejött, és annak a lánynak, aki a Going Backwards-öt, és a Revolutiont énekelte, nagyon jó hangja van. Érdekes volt a Macro Radics Gigitől, a Cover Me-t elsőre nem ismertem fel, csak így utólag a YT-n, hogy ez valami Dave-szám, de jól szólt. Ruzsa Magdi, bár beleadott mindent, szerintem nem különösebben illett a produkcióba, inkább a neve miatt választhatták. Szerintem a férfiak voltak halványabbak. A BTW és a Home nagyzenekarral pöpecül szólt.
Nem láttam, most néztem meg egy egyórás amatőr felvételt. Szerintem hangszerelésben király volt, néha jobb live verziókkal, mintha a DM adta volna elő, az más kérdés, hogy egyik - másik előadó hangja nem igazán ment az adott dalhoz szvsz, de összességében nagyon nagy élmény lehetett.
"Temus Dave " és "Temus Alan" a gyerekkori barátaim, a "Temus Martinnak" a szintijét meg sokat "püföltük" "Temus Alannél" 1991 nyarán, ha jól emlékszem. Csináltunk egy Photographic covert is vele, kazettán vhol még tuti megvan... :D
