A 2000 utáni albumok közül sztem egyik se rádióbarát. A Petőfin alig hallani újabb DM dalt. Ha adnak is, leesik a zene a membránról, annyira nem oda való. A Soothe My Soul egy Hajlott pénisz meg egy Adele közt egyszerűen érzéki csalódás
Igen, mindig lenyűgöz, hogy milyen titoktartási szerződésekkel dolgozhatnak azok, akik a turnékat előkészítik, akik benne vannak a szervezésben. Örökre emlékezetes maradt, amikor a legnagyobb gyászban, Andy halála utáni hónapokban a lehető legmegbízhatóbb helyekről jött a füles a 2023-as milánói, római és budapesti (!) DM koncertről. És aztán nem sokkal később jött is a közös kép a stúdióból, Dave-ről és Martinról.
És persze ez régebben is így volt. A legenda szerint azért "csapta össze" a U2 az 1997-es Pop című lemezének a végét, mert le volt kötve a turné, aminek el kellett kezdődnie 1997 áprilisában, ha a fene fenét eszik is. Ki is jött a lemez, el is indult a turné, a zenekar pedig híresen összeszedetlen koncertet adott, az új dalokba belefűztek olyan sort, hogy "ezt legközelebb jobban begyakoroljuk", de még az ősrégi Pride alatt is Bono éneklés helyett veszekedett valakivel a színpadon. Elképesztő - de valahol érthető - hogy a turné ennyivel fontosabb, mint a lemez, a kreatív folyamat.
Ők a Depeche Mode, szerintem tökösen oda kéne állni és mondani, hogy játsszuk az Excitert és kész.
Én speciel minden albumról vagy az album kislemezeinek B-oldaláról játszanék egy dalt, ha már úgysem az új lemez a lényeg az aktuális turnén, hanem a slágerparádé.
És igen, minden albumról lehetne jó dalt vagy slágert játszani (a kettő nem mindig ugyanaz), mert minden albumra jutott legalább egy ilyen.
(Nem akartam mindenhova odaírni, hogy album ebben a témában nálam album + kislemez b-oldalak.)
Vagy tudja, csak nem nagyon érdekli, esetleg még az sem, amit a banda nyilatkozik. (Mondjuk ezzel én is így vagyok, érzésre kell menni, nem mindenféle hóbortos zenész zavaros megnyilvánulásaira... :)) )
"Egyébként a leginkább rádióbarát a Speak & Spell." Ez a mondat min alapul? (nálam a Speak and Spell nem is DM album :) )
Az albumok és a turnék értelmezése két külön kávéház. Eddig is így gondoltam, de a nemrég Kacsa által ide bemásolt, a turnészervezéssel kapcsolatos infókat taglaló szöveg alapján meg pláne. Nagyon ajánlom annak értő átolvasását mindenkinek, aki szeret gondolkozni a DM-ről úgy általában. Kiderül belőle, hogy már hónapokkal azelőtt szerveződik a turné, hogy egyáltalán nekiállnának új dalok felvételének. Vagy hogy gyorsabban kell befejezni az új albumot, hogy időben kijöjjön és igazodjon a stadionokban lefoglalt dátumokhoz.... Gyanítom, hogy már most megy az agyalás a 26/27 körüli időpontokon, mennyi koncert legyen, milyen időtávon belül, milyen nagy világeseményekkel ütközhet stb. Megy a foglalás, nagyüzem ez kérem. A legkevesebb, hogy mit fognak játszani. Lehet, hogy a Pareto elv szerint mennek és akkor 80/20 lesz az arány a régi és új dalok tekintetében :) Ez mindig bejön, kb. ők is így működtek eddig :) A koncert nem elmélyült zenehallgatás... Csak ünneplünk, jól nézünk ki együtt, megmutatjuk, hogy ide tartozunk...
Ultra/Exciter/Playing the Angel: hibátlan éra, szokás rá haragudni, meg Alant hiányolni innen, pedig ez is egy egészen kiemelkedő időszaka a Mode-nak szerintem és ez a 3 album úgy jó, ahogy van. Különösen az Exciter turnéja miatt, ami talán a legjobban összepakolt koncertmenetük, egészen sok új dallal, régiek klafa átdolgozásával, brill kivetítésekkel, még jó nő is jutott a színpadra, nem Gordenot kellett nézegetni.
Utolsó 4 album: melós anyag, még nem értem a feldolgozás végére. :) Kicsit nyögvenyelős, kicsit erőltetett, de azért vannak még ebben is gyöngyszemek. Nem várhatjuk már a huszonéves lendületet sajnos.
akkor most a buksit tessék a másik irányba elfordítani(!)... :)
de azért van valami jellegzetesség - persze ez a nosztalgia csapdája is lehet, ezekben a 90 plusszos remixekben így több mint 25 év távlatában (és kéretik a dehonesztáló megjegyzések visszatartását)...
Ami meg a Spirit-et illeti: nekem azóta, hogy kijött, inkább egyre lentebb zuhan (pár dal kivételével). Főleg a MM kijövetele óta. Instrumentális szempontból a legunalmasabb DM lemez. És nem tudnék olyat mondani róla, amit egy másik lemez ne valósított volna meg jobban. Az előtte megjelent DeMa is sokkal jobb album, minden szempontból. Nagyon örülök, hogy nem ez lett az utolsó lemez, mert ezt hallgattam meg legkevesebbszer.
Ezzel szemben az Exciter iránt szinte évről évre egyre nagyobb tiszteletet érzek, egyszerűen nem értem, hogy miért nem játszanak legalább egy Freelove-ot róla a koncerteken, ne legyenek már ennyire berezelve, csak mert a közönség nem zabálta annak idején nagy kanállal mint, a Playing the Angelt, amivel a biztosra mentek. Ők a Depeche Mode, szerintem tökösen oda kéne állni és mondani, hogy játsszuk az Excitert és kész.
