"Az előbb említett Derry és David Rohl a Petrie által hirdetett dinasztikus faj eredetét nem a Kaukázusban, hanem Mezopotámiában találta meg. Rohl szerint a sumerek a Vörös-tenger felől nyomultak a prehisztorikus Egyiptomba (és az egyiptomi írás is mezopotámiai eredetű)."
Elvileg lehetséges. Egy tanulmányban - amit nem találok, talán mert lekerült a netről, - azt olvastam, hogy a sumerek eljutottak Amerika földjére, ezt számos bizonyítékkal támasztotta alá a szerző... Viszont taglaltad több hozzászólásodban, hogy ilyen hosszú tengeri utazás nem történhetett meg. Én is inkább ezzel értek egyet, viszont a szárazföldi út nyitva állt.
- Tudjuk, hogy a mi őstörténetünk leírásában sumer elemek találhatók, hitrendszerünk egyfelől a női isten tiszteletén nyugszik, és a napimádás (napistennő imádata, mint Kánaánban) a mai napig él Erdélyben. azt is tudjuk, hogy vannak közös szavaink, és mindkét nyelv agglutináló és egyedülálló "sziget"-nyelv.
- Felsoroltam néhány magyar vonatkozású helység- és istennevet (Él). hozzáteszem, a hattik Istanu néven emlegették... Ez a térség, ahol a felsorolt helységnevek találhatók majdnem félúton találhatók a két ország között.
- A rovásírásunk kísértetiesen hasonlít a főníciaihoz.
- Egyiptomban is vannak magyar vonatkozású nevek.
- Borbola János Csillagszoba c. könyvében a szakkarai piramisfeliratokat közvetlenül magyarul olvassa. Nem lefordítva, hanem "betű szerint"!!!
Mindezekből dőreség lenne messzemenő következtetéseket levonni, de mint érdekesség említésre méltó.
Mindazonáltal a szárazföldi úton történő migrációnak némi alapot szolgáltat...
Az egyiptomi piramisok építéséért és az egyiptomi egyesítésért felelős, különálló, fejlett dinasztikus faj létezését nem tartom valószínűnek. A modern genetikai kutatások kimutatták, hogy az ókori egyiptomiak genetikailag vegyes népességet alkottak, amely számos afrikai és eurázsiai komponenst tartalmazott. Ezek a genetikai keveredések valószínűleg a Nílus-völgy természetes kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak köszönhetőek. Az egyiptomi múmiák és csontvázak antropológiai vizsgálata is azt mutatja, hogy az ókori egyiptomiak fizikai megjelenése változatos volt, ami szintén a népesség sokféleségére utal.
A Szfinx téma egészen más. Egyrészt az erőteljes vízeróziós nyomok miatt szerintem vitathatatlan a régebbi eredet, de nem tudni mennyi az a régebbi. Másrészt nekem is hihetetlen egyelőre, hogy a Szfinx-projekt 80-90 %-át egy jégkor végi, 12000 éves szervezett társadalom hozta létre. A Szfinxnél továbbra is a korszakokon átívelő építkezések mellett vagyok, amelyben a munka legnagyobb részét, vagyis a szobor testének teljes kiszabadítását a kőzetből és a megalitikus templomok felépítését valahol a 4800-5500 évekkel ezelőtti stádiumban valósították meg, egy korai napkultusz vallás keretei között, ahol a nőstény Mehit oroszlán ereje és hatalma összhangban állt a napistenek fenségével és teremtő erejével.
Amikor a földi gízai Mehit (női oroszlán) egyenesen kelet felé nézte a Napot és férfi társát, Horakhtyt (Leo) az égen hajnalban (Schoch & Bauval, 2017: 210. o.)
„Nem hiszem, hogy ilyen negroid-szerű törzsecskék faragták volna a Szfinxszet, meg még mit kennek rájuk, pld. újabban Nabta Playát (akkor a délre fekvő nagy fekete övezetben miért nincsenek ilyenek?). A feketék egész történelmük során nem építkeztek kőből szerintem. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a dinasztikus faj a Kaukázusból jött.”
Magam se hiszem, hogy a feketék indították be a kulturális forradalmat, és a piramisok építését. Bizonyára akkor is volt migráció oda, meg vissza. Még a menekültek befogadását sem lehet kizárni, akiket „különcségük”miatt zavartak el a hazájukból. (fordított agyelszívás?);-)
"A krétai, egyiptomi vagy sumér, már csak az írásuk is meglepően eltérő!"
A ma sumernek mondott ékírás, az egyiptomi hieroglifák, stb. nem az írás kezdete, hanem annak területileg sajátossá vált, továbbfejlesztett változatai.
Bármilyen meglepő, az írás kezdetét a barlangrajzokban látom, mikoris az ember először "vetette papírra" azt, amit látott. Embereket, állatokat, különböző, számára fontos dolgokat.
Sőt, ezzel a módszerrel egész történetet is el tudott mesélni, pl vadászatot... Tehát kielégítette az írásra vonatkozó definíciót: Az írás gondolat közlésére alkalmas eszköz...
Ez az írásbeli kommunikáció egyetlen lehetséges megoldása lehetett egykor. (Ma is lerajzolom az idegennek, ha nem érti, mit akarok mondani neki...)
A következő lépésben az alakok leegyszerűsödtek, a képek stilizáltabbá, jelentéseik konkrétabbá váltak. Majd több-tízezer éves folyamat végén megjelentek azok a "letisztult" képek, amiket ma írásjeleknek nevezünk.
Nem véletlen, hogy számos írásjel hasonlósága lelhető meg különböző kultúrákban.
"Biztos vagyok abban is, hogy az ősegyiptomi és a bevándorolt fajta kombinációja hozta meg végül az egységes Egyiptomot."
Magától értetődik, mindenütt a világban ugyan az a "képlet".
"Magát az óegyiptomit tehát nem lehet négernek nevezni"
Ahogy egyre délebbre megyünk Egyiptomban úgy sötétedik a lakosok bőrszíne... Korábban sem lehetett ez másképp.
Nyilván a területi közelség miatt Levante és környéke már a neolitikumban állandó utánpótlást biztosított a folyamatos bevándorlás lehetőségére, folyamatosan hígítva az őslakos állományt, kialakítva az ősi Egyiptomra jellemző embertípust, egyben megalapozta azt a kultúrális hátteret, amelyben esetleg egy később érkező dinasztikus faj már viszonylag könnyedén képes volt robbanásszerű fejlődést generálni.
"Egyébként volt egy nézet az ősegyiptomiak turáni eredetéről (ebbe belevették a tatárok mongolokon át a magyarokat is), amit néhány egyiptomi képen ábrázolt egyiptomiak sárgás bőrszíne indukált."
Semmi nem zárható ki, azonban inkább a közelebbi (levantei) régiót látom potenciális etnikai befolyásoló tényezőnek az egyiptomi őslakosságot illetően, hiszen a "napi kapcsolatok" is ezt a verziót teszik logikusabbá.
Persze lehetséges, hogy a már említett dinasztikus faj távolabbi vidékről érkezett. Azt nem tudom, hogy pontosan mely eurázsiai táj emberére jellemző az a külső, amit az egyiptomi ábrázolások megörökítettek.
Minden esetre Ozirisz és Nimród egyaránt az Orion csillagképhez kötődik,
Az árja törzsek honfoglalása előtti hindu vallásban, a sémi uralom előtti sumerben, a hébereket megelőző izraeli/kánaáni/ugariti vallásban, a hatti-hettita hitvilágban egyaránt a női isten a tudás, a szellemi értékek hordozója, a férfi isten pedig az anyagi-földi világ megszemélyesítője. Gyakorlatilag Egyiptomban is.
A teremtés a férfiisten dolga, de semmit nem tehet az ehhez szükséges tudás birtokában lévő női párja nélkül. Mindenütt e két főisten "szüli" a többi isteneket az ősi Egyiptomtól az ősi Indiáig.
Göbekli Tepe egyik helységének közepét is két hatalmas emberalakot (női és ffi istent ábrázoló) kőoszlop áll... Enormous T-shaped pillars at Göbeklitepe. c. képen.
Nehbet keselyűistennő ábrázolása kísérteties mása Göbekli Tepe egyik kőoszlopán láthatónak. The ‘Vulture-Stone’. c. képen, balra, napkoronggal a szárnya felett.
Arad város: Jeruzsálemtől Délre, kb 50 km-re, Maghar város: Kapernaumtól 12-14 km-re Nyugatra, Tur’an város: Maghartól 13-15 km-re Délre, Tábor hegy: Maghartól kicsit Délebbre, Bárák serege innen vonult fel Sisera ellen Harta város: Galileai-tenger déli csücskétől Keletre, kb 20 km. Kána (Kana) magyar párhuzama a Kánya helységnév Somogyban, árpádkori Kána falu Budán. Kánaán › Kána-an › Kánya-an(?)) (An= sumer Istennő) Jeruzsálem egykori neve Uru-solyma, (Vö a kányával) Él Isten nevét nem is kell magyarra lefordítani. (Élek én, vallja magáról az Isten a Bibliában) További magyaros hangzású helységnevek a térségben: Kisra, Kishor, Kison, Gita, Tamra, Bardala, Kardala, Atara, stb.
"Én inkább a Kaukázustól Délre eső területre gondolok..."
Ebben nem vagy egyedül! Az előbb említett Derry és David Rohl a Petrie által hirdetett dinasztikus faj eredetét nem a Kaukázusban, hanem Mezopotámiában találta meg. Rohl szerint a sumerek a Vörös-tenger felől nyomultak a prehisztorikus Egyiptomba (és az egyiptomi írás is mezopotámiai eredetű).
Az egyiptomi Gebel el-Arakból előkerült predinasztikus (i.e. 3500-3200-ból származó) kőkés elefántcsont nyelére mezopotámiai és egyiptomi hajók csatáját ábrázolták. Ez roppant rejtélyes adat a predinasztikus Egyiptomról, de mindkét félről is. Volt itt már szó róla rendesen:
"inkább a Nílus-völgy természetes környezeti adottságai és a helyi népesség hosszú távú fejlődése járultak hozzá a civilizáció fejlődéséhez."
Abban nem gondolkoztál, hogy ha mindenáron azt pártfogolod, hogy a Szfinx és néhány objektum (talán a szertartási út, néhány templom és a Nagy Piramis alatti szikladomb) 8-10-12 éves is lehet, hogy nem a "helyi népesség" (mint írod) hanem valamiféle kolonisták emléke/hagyatéka? Akik ideérkeztek hajókon valahonnan és megszállva tartották néhány évtizedig a Nílus-völgy egy részét? Majd ugyanúgy el is távoztak.
Hiszen az elég megdöbbentő, hogy i.e. 4. évezrednél korábbról semmilyen sír, használati tárgy, csont nem került elő Gízából és környékéről. Ugyanakkor vannak a korai letelepedőktől is emlékeink, olyan távoli korszakokból. A nílusi ásatások során kőeszközök kerültek elő 1 millió évvel ezelőttről, és későbbi periódusokból is hasonlók: 600 és 400 ezer évvel ezelőtti szakaszokból. Későbbről is elég sok leletünk van. A modern ember nyomaiból: csontvázak, használati tárgyak 42-30 ezer évvel ezelőttről, szintén sok leletünk van.
Ha helyben élő népcsoport emelt már ilyen nagy munkákat Gízában kétszer régebben mint Kheopsz ideje, úgy hogy lehet, hogy semmi nem maradt utánuk? Mert ha azt állítgatod, hogy "megette az idő" és hasonlók, az teljesen komolytalan, és felesleges is ezt tovább feszegetni.
Kolonisták esetében is furcsa, de ők feltehetőleg le sem telepedtek, sőt, nem is akartak.
Érdekes, mert a 20730-as lehetne erre is válasz. És ebből is következik, hogy gyakorlatilag hasonló véleményen vagyok. Az ókor eleji kultúrák kétségtelenül hatottak egymásra, kereskedtek is egymással. De ugyanakkor sokkal markánsabban is különböztek, mint a mai kultúrák. A krétai, egyiptomi vagy sumér, már csak az írásuk is meglepően eltérő! Ott voltak még a bübloszi, máltai, pelaszg, ligur civilizációk, mind-mind a maga sajátosságaival.
Biztos vagyok abban is, hogy az ősegyiptomi és a bevándorolt fajta kombinációja hozta meg végül az egységes Egyiptomot. Hiszen az egyiptomi irodalomban soha nincs szó arról, hogy kétféle eredetű lenne az egyiptomi. Magukat mindig "egy" népnek határozták meg. Így aztán elfogadom Kákosy leírását:
"Feltételezhető tehát, hogy az államalapítás előtt néhány ezer évvel a későbbi egyiptomiak egyik csoportjának ősei szoros érintkezésbe kerültek vagy esetleg együtt éltek sémi törzsekkel. Az egyiptomi alapnépesség valószínűleg afrikai és ázsiai elemek összeolvadásából jött létre, de hogy ez ténylegesen miként ment végbe - mikor történtek nagyobb bevándorlások -, arra nincs adat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a felső-egyiptomi kőrézkori kultúrák (Badári, Nagada I és II) idejében már a későbbi történeti idők népessége lakta a Nílus völgyét.
[...]
A művészi ábrázolások és a múmiák alapján a régi egyiptomiak külsejét jól ismerjük. A Mediterráneum vidékének többi népéhez hasonlóan fekete hajúak, sötét szeműek voltak, bőrük barnás, világosabb vagy sötétebb árnyalatú. Arcuk nem sémi karakterű." (Ré fiai, 1979).
Magát az óegyiptomit tehát nem lehet négernek nevezni (erre vannak újabb történethamisító törekvések), hiszen számtalanszor ábrázoltak a freskóikon afrikai négereket (bantukat, etiópokat), s markánsan elütöttek ezek a mellettük álló egyiptomiak ábrázolásaitól.
Egy kép a 19. dinasztia korából. A felső sorban ázsiaiak, nubiai négerek, majd líbiai fehérek (tehemuk). Az alsó sorban maguk az egyiptomiak, majd szintén ázsiaiak. A líbiai törzsek egyébként Egyiptom egész fennállása alatt folyamatosan szivárogtak be a Nílus-völgyébe. De az egyiptomiak ma is meg vannak, a koptok ugyanis az ő egyenesági leszármazottaik (elég messze állnak a négerektől).
Egyébként volt egy nézet az ősegyiptomiak turáni eredetéről (ebbe belevették a tatárok mongolokon át a magyarokat is), amit néhány egyiptomi képen ábrázolt egyiptomiak sárgás bőrszíne indukált.
"Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is. Ők adták a korai Egyiptom vezetőrétegét (hivatalnokok, papok, nemesek, királyi család)."
Én inkább a Kaukázustól Délre eső területre gondolok, ahol az építészeti, vallási hagyományok egyaránt készen álltak arra, hogy egy új közegben, a Nílus völgyében egy további, egyben sajátos kultúra kibontakozásában jelentős szerepet játszanak.
Te, amikor a fehér rasszról beszélünk, Egyiptom idejére (tehát az i.e. 4. évezredre) ez már rég kialakult. Európában egyébként több százezer éve élnek emberek. Angliában már megjelent 800 ezer éve, de Finnországban is találtak 450 ezer éves tűzhelyeket. A modern ember pedig legalább 48 ezer éve megjelent Európában. Szerintem ezek nem feketék voltak (már). Az egyedüli feketék talán a grimaldi rassz lehetett, akik Dél-Európában jelentek meg.
Egyébként nemcsak Petrie vagy Derry beszélt egy "dinasztikus faj" megjelenéséről, hanem pld. Walter B. Emery is, aki nem rég szóba került:
Nagadában 3 kultúrréteget (i.e. 4200-3300) találtak, az első az ősegyiptomi (Nagada I), viszont felbukkant a Nagada II-ben egy új népelem (armenoid jellegű csontvázak). Még a fazekasmunkák se a Nagada I-re hasonlítanak, hanem sokkal inkább a mezopotámiai El-Obeid-ben találtakra. Derry vizsgálatai szerint Nagada I lakói negrid fajúak voltak, míg a Nagada II-ben beáramolt rassz fehér bőrű és nagyobb koponya-térfogatú volt.
És még érdekesebbet mondok, az edényekre festett hajók (Nagada II) nem a nílusi bárkára hasonlítanak, hanem inkább a későbbi fáraók sírjának falaira festett napbárkákra. Ez a rassz persze merőben különbözik a későbbi, a fáraók idejének egyiptomi lakosságától. Ráadásul ez egy kannibál faj volt.
Petrie az egyiptomi búza párját a Kaukázusban lelte meg, ráadásul az egyiptomi mitológia (Ozirisz) tartalmaz a Kaukázusra vonatkozó elemeket. Egyébként az elmélet ma is él. David M Rohl brit egyiptológus magyarul is megjelent könyvében írja: "Nagyon is elképzelhetőnek tűnik, hogy a predinasztikus Egyiptom térségében az i.e. 3. évezred elején megjelenő csoport – Petrie dinasztikus faja - szolgált katalizátorként a civilizáció kibontakozásához.” (Legendás civilizációk, 2000).
Természetesen ezért se nagyon lehet Menész előtti valamiféle civilizáció "kiugrásról" beszélni a területen, ha egy nagyobb koponya-térfogatú rassz csak az i.e. 4. évezred második felében jelent meg és indította be a történelmet. Nem hiszem, hogy ilyen negroid-szerű törzsecskék faragták volna a Szfinxszet, meg még mit kennek rájuk, pld. újabban Nabta Playát (akkor a délre fekvő nagy fekete övezetben miért nincsenek ilyenek?). A feketék egész történelmük során nem építkeztek kőből szerintem. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a dinasztikus faj a Kaukázusból jött.
"és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek..."
- Elnézve az afrikai kultúra fejlődését, alig, vagy egyáltalán nem haladta meg a közelmúltig sem a kőkori szintet. A réz/bronz használata egyszerűen kimaradt az életükből, kivéve az északi régiót, mindenek előtt Egyiptomot és körzetét.
Ilyen körülmények közt elég nehéz elképzelni egy kiugróan magas kultúra feltűnően gyors, spontán megjelenését külső hatás nélkül. Az egyiptomi kultúra és építészeti remekei (+írás+művészet+vallás) csaknem a semmiből nőtték ki magukat.
- Ugyanakkor Közel-Keleten 9000 éves városokat tártak föl, illetve 10-13000 éves, feltehetően vallási rendeltetésű kőből épült komplexumok kerültek felszínre, A K.M-ben 7000 éves írásra leltek.
- A Európától Ázsiáig a késő-neolitikumból származó, nagy méretű 1-200m átmérőjű, több-száz ember szervezett munkáját dicsérő építmények sorakoznak.
Mindezekből arra következtethetünk, hogy az egyiptomi kultúra látványosan gyors fejlődéséhez az északi népek több évezredes technikai és szellemi hagyatéka, felhalmozott tudása jelentős mértékben hozzájárulhatott.
„Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is.”
Ha minden igaz, az ember bőrének „kifehéredése” a közép ázsiai sztyeppén kezdődött, majd lett szőke kékszemű, Skandináviában. Ha egy nagyobb létszámú törzs visszafordult délre a Nílus felé, a háziasított juhokkal és kecskékkel, no meg a búzával, amivel nyilván uralkodó szerephez juthatott a helyi lakosság felett. Olyanok lehettek a helyiek számára, mint akik egy másik bolygóról érkeztek. A nyelvük is idegen lehetett a helyiek számára, de egy összeolvadással kialakulhatott az óegyiptomi.:-)
Egyébként ha elfogadnánk, hogy a Szfinx olyan korú, mint Schoch vagy West írta, úgy az a helyzet állna elő, hogy a Nabta Playa a Szfinx után készült.
A csillagászati egyezésekkel jó lesz vigyázni, mert szinte "bármit" képesek kiszámolni. Bár kétségtelenül ez is egy módja a kormeghatározásnak. Thoma Brophy a 2002-es könyvében ("The origin map") egy csomó hihetetlen számítást közöl. Pld. hogy az Orion-övet már i. e. 16.500-ban ábrázolták. Tény, hogy Brophy ért a számításokhoz (de az egyiptológiához kevésbé). Korrigálta Bauval számítását, hogy a Gíza "térképe" az Orion övet mutatta i.e. 10.500-ban. Ő pontosan kiszámította, hogy a tökéletes egyezés i.e. 11.772-ben volt. Nabta Playát tán i.e. 6000-re tette. (a módszerei hasonlatosak a több mint száz évvel korábbi Lockyeréhez).
De a Bauval is megéri a pénzét azzal, hogy kiötölte, hogy a Gízai piramisok tervezete i.e. 10.500-ban készült, de a terv csak i.e. 2500 körül valósult meg. Igazából nyugodtan lehet mondani egy precessziós ciklussal korábbi dátumot is, tehát i.e. 36.420-at is, hogy a terv akkor készült, hisz megfoghatatlan az egész.
Olyannyira kapcsolatban állt, hogy ezért merészeltem a fesztivál szót használni, mert valamiért eleinte összejártak nagy távolságokból! Egy rituális központ volt, szertartásokkal. A későbbiekben már elenyészik a vallási szempont, helyette a mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységek lesznek meghatározóak. Már nem emlékszem pontosan miket találtak, csak a Vörös-tengeri kagylókra, de a leletek eredetével kapcsolatban tényleg feltűnően nagy távolságokról írtak.
Egyértelmű, hogy nem lehet egy napon említeni az egyéb mega-giga helyszínekkel.
Az a hajó, ami az előzmények nélküli civilizációt plántálta, jóval északabbra érhetett partot. A rakományban: szarkofágok, eszközök, tudás, kőedények, (arany-, és vasgyöngyök) stb., majd ezeket utánozták, másolták több-kevesebb sikerrel.
inkább a Nílus-völgy természetes környezeti adottságai és a helyi népesség hosszú távú fejlődése járultak hozzá a civilizáció fejlődéséhez. Emellett fontos szerepet játszottak a regionális kereskedelmi kapcsolatok és a kulturális interakciók is. A Nabta Playa civ. 5500-9500 évvekkel ezelőtti idősávban egy meghatározó fontosságú központ volt, ahol a nomád és letelepedett életformájú közösségek érintkeztek és genetikailag keveredtek egymással hosszú időn keresztül.
Valószínűsíthető, hogy Nabta Playa lakossága genetikailag és kulturálisan sokszínű volt. Ez a sokszínűség hozzájárult a későbbi egyiptomi civilizáció kulturális és genetikai alapjainak kialakulásához. Az afrikai népességek valószínűleg dominánsak voltak, de nem zárható ki az eurázsiai kapcsolatok hatása sem. (a Szahara és Észak-Afrika hosszú ideje kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban állt a Földközi-tenger térségével és a Közel-Kelettel.)
Az egyiptológus Petrie volt az első, aki az egyiptomi civilizáció létrejöttét egy új faj érkezésének tudta be a történelem határán. Maga az egyiptomi barna bőrű és sötét hajú volt, de semmi esetre sem afrikai fekete, de nem is sémi. Petrie fehér bőrű rasszról beszélt. Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is. Ők adták a korai Egyiptom vezetőrétegét (hivatalnokok, papok, nemesek, királyi család). Gíza óbirodalmi sírjaiban a sírfreskókon a nemesek haja szőke színű. A más véleményű egyiptológusok szerint ezek csak parókák (de miért szőkék?). Viszont jó ezer évvel később az Újbirodalom nagy fáraóinak a haja még mindig szőke vagy vörös. Beleértve Egyiptom leghatalmasabb fáraóját, Nagy Ramszeszt is.
Hogy csillagászati jelentősége volt (melyik megalitnak ne mutattak volna ki ilyet?), hogy tehéncsontból "ékszereket" farigcsáltak és hasonlók, no ezért mondom, felesleges eltúlozni a Nabta Playát. Ez már csak hab a tortán, hogy egy mérföldről (!) vittek oda egy követ. Esetleg nézd meg néhány ny-európai megalitikus építménynél milyen messziről is vittek köveket. Ráadásul a nabta playaiak azokhoz mérve csak kavicsok.
Nabta Playa jelentősége annyi, amit írtam is, hogy korábban senki nem gondolta, hogy Egyiptomban és határán találnak megalitikus kört, mégha csak ilyen kicsi is.
A genetikai elemzések megerősítik, hogy a juhok és kecskék Nabta Playában közép-keleti eredetűek. Ez arra utal, hogy a helyszín lakói kapcsolatban álltak a Levantéban élő közösségekkel, és ezek az állatok a kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak el hozzájuk.
Kr.e. 7. évezred végén, de egy kicsit később is megjelennek a nyilvánvalóan Nyugat-Ázsiából importált kecskék és juhok, melyeket az ősi szarvasmarhával együtt elkezdtek a helyiek háziasítani.
A területet "regionális szertartási központként" használták Kr.e. 6100 és 5600 között, ahol az emberek különböző helyekről érkeztek, hogy összegyűljenek a playa körüli dűnéken, ahol régészeti bizonyítékok vannak olyan összejövetelekről, amelyek nagyszámú szarvasmarhacsontot érintettek, mivel a szarvasmarhákat általában csak fontos alkalmakkor ölték meg.
A Nabta Playa társadalom tanulmányozta a csillagképeket és megértette az éjszakai égbolt mozgását. Áldozatokat hoztak és isteneket imádtak. Tehéncsontokból ékszereket készítettek. Pigmenteket őröltek a testfestéshez. A kutatók még halfaragványokat is felfedeztek a helyszínen, amelyek arra utalnak, hogy a nomádok egészen a Vörös-tengerig kereskedtek. A helyszínen lévő kőlapokat – amelyek közül néhány kilenc láb magas – több mint egy mérföldről kellett elhúzni.
„és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek...”
A történészek szerint, az emberiség bölcsője Afrika, ahonnan kivándorolva benépesítettük a Földet. A vándorlás és a letelepedés következménye az, hogy a nagyrasszból (homo sapiens) kialakultak a „kisrasszok”. A nordikus rassz (fehér ember) kialakulását 25000 évvel ezelőttire taksálják. Az észak európai népeket már a Rómaiak is barbároknak nevezték, holott a Vikingek fedezték fel Amerikát. A hidegebb éghajlat, és a hajózás olyan szellemi késztetés volt számukra, amivel már a kőkorszakban is magasabb szinten lehettek a meleg égövi rokonaikkal szemben. Egy atlanti óceáni szigetvilágon kialakított hajózási, kereskedelmi, szellemi (tudományos) központ a bronzkor hajnalán, lehetett Atlantisz, az első városállam. Az onnan kirajzó felfedezők, (fehérbőrű hódítók) lehettek az Egyiptomi, a folyóközi, és Indiai civilizációk kialakulásának katalizátorai. A hódítók azonban beolvadtak abba a népességbe, ahová elvitték a fejlettebb technológiát, társadalomszervező kultúrát, netán a vallást.
"A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is."
ezt érdeklődve olvasom. a nabta playa két felfedezője, Fred Wendorf és Christopher Ehret szerint a környéket akkoriban félpásztorkodó emberek lakhatták a szarvasmarháikkal, kisebb táborokban az i.e. 9-8. évezredben. ők v.leg turbózták volna a felfedezésük, hogy minél nagyobb jelentősége legyen. de a szarvasmarhacsontokról megállapították, hogy azokat v.leg levadászták és nem háziasítottak voltak. de azt sem gondolom, hogy a helyet évezredekig lakók néger törzsek lettek volna, mint a nyelvész Ehret.
lehet vajazni, zsírozni ezt a jelentéktelen nabta playát, de hogy nem ebből nőttek ki a piramisok, az is biztos. ha ez nyugat-európában vagy nyugat-afrikában lenne, észre sem vennék.
A korai asztronómiai megfigyelések (napfordulók, Orion csillagkép jelölése), a társadalmi szerveződés és a mezőgazdasági központ szerepe (fejlettebb földművelés -élelmiszer-ellátás) mind jelentőségteljessé teszik Nabta Playát. A Nabta Playa környékén tapasztalt ivóvízforrások és legelőterületek lehetővé tehették az ősi közösségeknek, hogy állatokat tereljenek és azokat legelőhelyeken legeltessék.
Nabta Playa egy korai példa arra, hogy az emberi társadalom hogyan képes alkalmazkodni és fejlődni a környezetével összhangban. A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is.
A három tonnánál nagyobb kvarcitos homokkőtömb formázása és simítása jelentős kézügyességet és művészi tehetséget igényelt. A tömb megmunkálása tehén formájúvá, vagy akár más formává való alakítása további munkát és szakértelmet követelt meg. Az ovális kör kialakítása és az oszlopok elhelyezése szintén bonyolult építészeti munkát jelentett. Az oszlopoknak pontosan kellett illeszkedniük egymáshoz.
Ha a Szfinx régebbi, akkor nem igaz, hogy volt egy A és B civilizáció, és a kettő között semmi. Legalább 12000 év óta mindig is laktak a térségben fejlett földműveléssel és társadalmi szerveződésel élő emberi közösségek (letelepedett vagy nomád életmódban).
. 
. 
. 
