Abból gondolom, hogy nem csupa rendes ember jár ilyen bemutatókra, mert a Kácsa utáni második vagy harmadik szobában rögtön felugrott egy zenehallgató, mikor az okostojás leült melléje, és elkezdett hangosan fontoskodni. Ezért járok én is inkább kocsmába:)
Vajon a zenét hallgató közönség minden egyes tagja hozzájárult ahhoz minden zsebkendőnyi szobában, hogy róluk felvétel készüljön, majd felkerüljenek a YT nyilvános csatornájára?
Az majd egy másik út lesz, amikor a'zasszonyt le tudom adni a gyerek megőrzőbe!:)
Az idénre már sajnos nem merem ígérni, bevonulok a szokásos évi "nagy szervízre"!:) Talán karácsony-újév táján, ha tényleg el leszünk zavarva kényszer szabadságra!
Én a fehéret hallottam :D nem tudom, az melyik. Kifejezetten nem adatokat gyűjteni mentem oda, csak azt szerettem volna, ha meglepnek. Szinte az összes többi hely unalmas, patikamérlegen kimért, élére vasalt , kb ugyanolyan hangot próbált rám sózni, az nem érdekel. A Tunerman meg az Oz termek voltak, amelyek hasonlítottak a régi hájend sókra, ott is voltak mindenféle készülékek, meg eltérő megközelítések. Gondolom, a Soltész Kft. viszonylag megosztó, csomó audiofil/highend forgalmazó egyáltalán nem volt jelen (Allegro, Audiophile Szalon, stb.) bár valszeg ezek is az egyen-highend-hangot hozták volna.
A kiállítás nyitása után kb. egy órával hallgattam (akkor még azzal "kis" SE-vel) - unalmas, lapos, erőtlen hang volt teljesen kontrollálatlan basszussal (döngött is tisztességesen), főleg a Tunerman-szoba magnóról hajtott Lowther-e után. Délután sikerült visszajutnom, ekkor már a 211-es szólt, azzal azért lényegesen élvezhetőbb volt.
Nekem speciel a 25-ös Classic-je jobban tetszett a saját eladó termében a Ming Da -val hajtva (akkor még nem volt 211-ese), mint a 30-as - élénkebb, gyorsabb basszus, még ha nem is ment ilyan mélyre, de ami volt az kontrolláltabb volt. Zsolttal beszélgetve nekem az volt az érzésem, hogy Ő kifejezetten nem akar high end-et, hanem "csak" hosszan hallgatható, zenei műfaj független audiofil hangot próbál összerakni, megfizethető áron.
A mostani, 2022-es az átlagnál is fosabb volt szerintem, nyitott ajtóknál fájdalmasan hangosra húzott készülékek, jellemzően érdektelen, zeneietlen, csak a részletezésre rámenő láncok, túlzengetett, becsapós felvételek. Egyedül az Oz Audio fogott meg, és az sem volt maradéktalanul hájend, sőt, de volt karaktere, elképzelése a hangról, meg arról, hogy mit akar mutatni. Mindegy, azért arra jó, hogy egy kicsit körülhallgasson az ember, és lássa, mit kell messzire kerülni.
Na ezért nem szabad ilyen jellegű videókat telefonnal készíteni. Rendes videokamera kell, amihez puskamikrofont rögzítesz. Ez sem fogja átadni igazán a rendszer valódi hangminőségét, de mindenképpen jobb lesz, mint egy telefonos felvétel.
- minden páros órában a Stellavox SP8 -al a mesterszalag másolatok mennek, ezek kb. 42-43 percesek, a szalag visszatekerése 5 perc :) A maradék időben természetesen lehet kérdezni a technikai részletekről
- minden páratlan órában a Philips CD100 trial run lejátszó szolgáltatja a zenét, itt az óra végén lesz lehetőség a látogatók esetlegesen behozott CD lemezeibe belehallgatni. TJ.
A zenehallgatáshoz felhasznált kortalan mérföldköveknek nevezhető ('60-as, '70-es és a '80-as évek) eszközök: 1. Az angol gyártmányú Lowther Acousta 115 hangdobozok (1964), az alnico mágneses, különleges papírmembránnal kivitelezett szélessávú P6M hangszórókkal szerelve (15R, 40 Hz -18.000 kHz, 96dB). Még napjainkban is több cég gyártja a Lowther szélessávú hangszóró eredeti megoldásának különféle változatait.
2. Az SP8 a svájci Stellavox cég professzionális, helyszíni felvételek készítéséhez gyártott (1977) kis méretű, hordozható szalagos magnetofonja. Monó és félsávos sztereó fejekkel, 9,5/19/38cm/s sebességen lehet használni. Az egyszerűen cserélhető fejegységek tartalmazzák az előre beszabályzott felvételi/lejátszási szinteket és korrekciókat, valamint a felvételhez használt szalagok előmágnesezési munkapontjához tartozó beállítást. A készülék jelenlegi fejegysége mesterszalagok, vagy azok másolatainak a lejátszásához készült (Stellamaster playback head unit).
3. A holland Philips cég CD100 trial run (próbaüzemes) lejátszója (1982), amely a nagyüzemi gyártás beínditása előtti műkődési tapasztalatok megszerzéséhez készült. Ezek a gyártás előtti gépek egyedi kivitelűek, valamint különleges fehér kerámia tokozású DAC chippeket tartalmaznak. A bemutatóhoz felhasznált gép teljes recap, és "NO GLOBAL NFB"-s I/V konverter tuninggal rendelkezik.
4. A saját fejlesztésű erősítő (2021) egyetlen Siliconix (USA) VMP1 V-MOSPOWER FET-re épül, amely "Solid State Triode" üzemmódban dolgozik. Az alapötlet lényegi működése az elektroncsöves Single End erősítők egyfajta reinkarnációjának is tekinthető. A prototípus extra minőségű alkatrészekből épül fel, ponttól pontig való huzalozással, a minimál technikának megfelelő kivitelben. - Teljesítménye 12W/8R/20Hz-200kHz/+0/-2dB - Frekvenciaátvitele 1W/8R/10Hz- 300kHz +0/-1dB - Torzitása 1kHz/1W/8R/0,3% TJ.
mondjuk ezt a nazálisan csörgős húrhangot meglehetősen nehéz ennyire természetesen kirajzolni, és pont egy ilyen környezetben nagyon ritkán hallani - leakalap
Szerintem én vagy 20 évvel (vagy többel) fiatalabb vagyok, mint ti. Mégis főleg analógot hallgatok. Nálam lényegesen többször van használatban a lemezjátszó, szalagos magnó és a kazettás deck. :)
Csontos nem a minőség vagy a digi miatt forog, hiszen az egyik hi&són elhíresült Bach-Cage-Ligeti megamixet bakelit és cd forrásból kevertem és rögzítettem egy kazis magnóra, majd ennek cd-re másolt verziójával többször is demózott a legdrágább szoba high-tech cuccán az úri és/vagy szakmai közönségnek anno...
A realitásokkal meg nagyjából tisztában vagyok, az új vagy feltörekvő zenekarokat pl. spotin hallgatom;Đ
Ahogy ezt is - nem azért, mert Ádi most fut be mintállat, hanem, mert egy bézgitárnak például így kell kibaxxxotttul jólszólni:
Ugyan még nincsenek a mesterszalag másolatok nálam, így azomróll nem tudok véleményt mondani. Viszont a Philips CD100 trial run (nem sorozatgyártott lejátszó), azért ott van a szeren :-)))
Mikor legelőször ott volt egy meghallgatáson, én már akkor azon a véleményen voltam, hogy ebből zene jön. Később az átkondizás után csak annyit írtam le az audiodiyersen, hogy ez a gép a CD lejátszók Stradivarija...
Nem tudom, egyátalán van-e értelme CD-vel demózni. Hogy a CD messze a szalag alatt van, az evidens. Szalagot esetleg DSD-vel lenne értelme összehasonlítani, ehhez viszont olyan hanganyag kellene, amit eleve nagy felbontásban vettek fel digitális formátumban, és persze szalagra is studiómagnóval.