A levágott török fej, akár kifejezetten a szablyára tűzött levágott török fej nem ritka címerkép, ilyen értelemben csak a levágott fej és a szablyát tartó (hajdú) vitéz lovas, még mindig csak szűkítés. A hajdú városok címereiben ugyanazt jelenti, amit a keresett családnál is jelenthetett. Ilyen - első ötletem - a Tariány (ma: Tarjányi) család címere is, 1609-ből. (A korponai oklevél ugye 1605-ös) --> Tiszatarján.
Meg kell néznem a Borovszkyban (meg egy-két helyen), hogy mi volt "a pálya" 1927-ben Fonyódon. (A Somogy vármegye nemesi családai résznél, több hasonló - tematikájában hasonló - címer van. Mindenesetre élnek ma is Tarjányiak Fonyódon.)
Ez egy villa (nyaraló). Nem családi birtok. Megvásárolta valaki egy frissen felparcellázott területen, 1926-ban. [Tökéletesen lényegtelen, de az adott birtokot, sajátját, Jankovich-Bésán gróf parcelláztatta fel és árusította ki.] Aki megvásárolta (és ezt nem tudom, hogy kicsoda) rárakatta a parcellára épült nyaraló homlokzatára a címerét. Az illető származhatott az ország bármely tájáról. Lehetett Forgách, Görgey, Kornfeld, tökmindegy. [én a címer figuratív elemeiből 17. sz-i középnemesi családra gondolok, de nem vagyok szakember]
Az volna a kérdésem, tud-e valaki könnyen kereshető címer-adatbázisról, vagy végig kell-e nyálaznom a nagyivánt ....
Ez egy tóparti villa. A területet - sok másikhoz hasonlóan - 1925 körül parcellázták fel, a rákövetkező években kezdett beépülni. Fura, de még azt is tudom, ki tervezte a villát, azt sajnos nem - kihullott a családi emlékezetből - hogy kinek, azaz ki számára.
Kizártnak tartom, hogy a helytörténet segítsen. Amúgy is olyan, akár a szita (mármint a helytörténet). Írásos nyomát alig találtam, a kortársak pedig már nem élnek.
elnézést kérek az esetleges offért, de nem tudom máshova betenni a képeket, még ez a topik látszik legígéretesebbnek. Családtörténetről van szó, némileg heraldikáról.
Adott egy családi címer, amely minden bizonnyal létező, elismert volt 1926-27 körül, mikor a képeken látható dombormű készült (nem tudtam közelebb férkőzni hozzá):
A probléma az, hogy nem tudom a család nevét. Próbálkozom már egy ideje a visszakereséssel, de eredménytelenül. Nincs valakinek esetleg ötlete, hol taláhatnék valami teljesebb korpuszt (akár a neten, akár könyvtárban), melyben hosszas ujjnyálazással esetleg meglelhetném a címert? Én semmiféle teljes vagy ilyenre törekvő adatbázist nem találtam sehol (persze attól még létezhet ilyen).
Ő volt, aki Firenzében (Rómánál szabadabb szellemű tudományos központ) azt javasolta, hogy a klaszikus hébert is tanulmányozni kellene, mivel a Biblia egyik nyelve. Ezzel meghökkenést keltett a korabeli tudományos világban.
bocsánat az offért, de nem találtam, hova tehetném be:
nem jut eszembe egy középkori itáliai filozófius/teológus, akiről régebben hallottam. Annyira emlékszem róla, hogy összehívta az ismert világ összes vallásának vezetőit, stb., majd összegezte a tapasztalatait, de a Vatikánban ennek ellenére 4 dologba belekötöttek, és eretneknek nyilvánították. Ezután még élt egy kicsit, aztán fiatalon meghalt.
Kerestem google-ön, de ilyen kulcsszavakkal persze nem találtam meg.
Sulla valóban kevésbé ismert, ha valakinek azt mondod, hogy említsen valamit az ókori Róma történetével kapcsolatban, azt vágja rá, hogy Caesar. Miért? A legtöbb film, dokumentumfilm és egyéb ismeretterjesztő műsor kivétel nélkül említést tesz Caesar uralmáról. Erre több magyarázat is adható. Sulla reformjai valóban szilárd morális hátteret adott a római közigazgatás kialakításához, azonban Sulla uralkodása alatt mást nem nagyon tudott véghez vinni, ami igazán kirívó dolog lett volna. A reformjai azonban fontos tananyagot képeznek az iskolák történelemkönyveiben. Caesarnál azonban már a trónra jutás is bonyodalmakkal járt. Uralkodása alatt kiterjesztette a birodalom határait, hódításai időt állóak voltak. Megreformálta a közigazgatást, sőt a birodalom vezetését is módosította. Több érdeme volt Róma történetében, mint Sullanak, ezt elismerhetjük. Aztán nem is beszéltünk még akkor Octavianusról. Egyetlen fiát megtette Róma császárává, akinek uralma alatt érte el a birodalom a valaha legnagyobb kiterjedését. Tehát már csak fia uralma és a triumvirátusok miatt is sokat emlegetett történelmi személyiség. És akkor még nem is beszéltem az általa mondott, s azóta szállóigévé vált mondatokról...
Igaz az, hogy az egykori bizánci udvarban egy szerkezet magasba emelte a császárt a követek szeme láttára, és ordítani hallották a bronzoroszlánokat? Olvastam, de nem tudom, mennyire hihető. Van-e valóságalapja, vagy csak írói kitaláció?
Szerintem Caesart túlbecsülik. A sullai alkotmány már a létrejöttekor is morális háttér nélkül állt, így a megsemmisítéséhez elég volt ugyanannyi erőfeszítés egy ugyanakkora tehetségtől, mint a létrehozásához.
Értem, köszi. Akkor valószínű, hogy a szokásos propaganda fogás esete lehet, tehát, hogy egy tényre, (perpill. Sumner Welles európai körútjára), lett ráültetve egy kamu sztori... ami az adott szituban jól hangzik, csak éppen nincs valág alapja...
A propaganda (haditudósító) részlegnél lehetett beosztva.
Nem kételkedem a katonai szakértelmében, de egyéb források híján túl nagy hitelt nem adnék ennek a fényképes sztorinak. (Én nem tudok róla, legalábbis.) Általában is némi fenntartással kezelném, önmagában nem nagyon hivatkoznék rá (főleg mert valszeg hivatkozások nélküli, forrásként tehát amúgy se használható).
1940 júniusában írta, tehát közvetlenül a hadjárat után. A munkaköréről szemérmesen csak annyit árul el, hogy "beosztva a haderő főparancsnokságához". A fordítás 1941 márciusában készült, vitéz Barabás Emil ny. (ez gondolom, nyugdíjast jelent), altábornagy által.
Mikor írta? Mert rövid internetes keresés után annyit találtam róla, hogy a Wehrmacht propaganda részlegének (vagy valami ilyesminek) a vezetője volt, a fordítója pedig egy m. kir. vezérőrnagy, a mostani magyar kiadás meg Gede testvérek. Nem lepődnék meg cseppet sem, ha ez valami háború alatti propaganda-kiadvány reprintje lenne.
Sziasztok!
Nem vagyok ugyan fanatikus, de a magam amatőr módján érdekel a történelem. A minap kölcsönkaptam egy könyvet, ami lényegében napról napra nyomon követi a "Fall Gelb" hadművelet, tehát a Benelux államok és Franciaország elleni német támadás napi eseményeit.
Az egyik bevezető fejezetében ez olvasható: (1940 márciusában) "Sumner Welles amerikai államtitkár Roosewelt elnök megbízásából Európába utazott, s az egyes hatalmakkal egy esetleges fegyverszünet, vagy békekötés lehetőségeiről tájékozódott. Körútján Párizsba is eljutott [...]. A francia L' Illustration címlapján leközölte a képet, melyen Reynaud [...] együtt ül Sumner Welles-el, s élénken társalognak. Előttük egy állványon van Európa térképe, melyen Reynaud nyilván Franciaország háborús céljait magyarázza. [...] Ha a térképet jobban megnézzük, látjuk rajta a határokat, melyeket Franciaország Németország legyőzése után Európában megvonni akart". Ezután a terület elcsatolások részletes leírása következik, majd: "Németország fele területére kisebbedne, s így is három államra, - Poroszország, Bajorország és Habsburg Ausztria, - osztanák fel. [...] Ez az újjászervezés Németország végét jelentette volna".
Megpróbáltam utánanézni, de nem igazán találok hitelt érdemlő forrásokat, illetőleg a L'Illustrationban állítólag megjelent képet sem sikerült felhajtanom, ezért fordulok hozzátok… Mennyire hiteles ez a sztori, és megtalálható valahol a szóban forgó kép?
* The first and most important document was the Declaration respecting Egypt and Morocco. In return for the French promising not to obstruct British actions in Egypt, the British promised to allow the French to preserve order and provide assistance in Morocco. Free passage through the Suez Canal was guaranteed, and the erection of fortifications on part of the Moroccan coast forbidden. The treaty contained a secret annex dealing with the possibility of changed circumstances in the administration of either of the two countries. * The second document dealt with Newfoundland and portions of West and Central Africa. The French gave up their rights (stemming from the Treaty of Utrecht) over the western coast of Newfoundland, although they retained the right to fish the coast. In return, the British gave the French the town of Yarbutenda (near the modern border between Senegal and The Gambia) and the Iles de Los (part of modern Guinea). An additional provision deals with the border between French and British possessions east of the River Niger (present-day Niger and Nigeria). * The final declaration concerned Siam (Thailand), Madagascar and the New Hebrides (Vanuatu). In Siam, the British sphere of influence was limited to the basin of the River Menam (the Chao Phraya). The British withdrew their objection to the French introducing a tariff in Madagascar. Both parties agreed to come to an agreement which would put an end to the difficulties arising from the lack of jurisdiction over the natives of the New Hebrides.
Új-Fundland: A ny-i hosszúság ~60°, ill. az északi szélesség: 50° körül találod. 1949 óta tagja Kanadának.
S.O.S. nem tudom a választ, milyen pontokat tartalmazott az Entente Cordiale (1904) és hol a fenében van Új-Fundland?vhol kanada felé,de pontosan hol?:/
1., Mennyi idő alatt ért el Sevillából Kubába egy karakk a 16. században?
Karakkot elég ritkán használtak transzatlanti utazásra a felfedezések utáni időszakban. Sevillából átlagosan 60-70 nap volt az utazás karavellával vagy galleónnal.
2., Hány fős a karakk legénysége?
A karakk kis hajó, legénysége általában 40-60 fő körüli. A nagy, karakk jellegű hadihajók legénysége már 500 fő körüli, de pl. a Mary Rose vagy a Henri Grâce à Dieu már nem feltétlenül karakk, inkább átmenet a karakk és a galleón között. A válasz: attól függ, milyen és mekkora karakkról beszélünk:)
3., Hányan utazhattak összesen rajta?
A kora újkori vitorlások általában pluszban annyi ember vihettek, ahányan szolgáltak rajta. Kivéve persze, ha kizárólag hadicélokra használták, mert akkor minden felhasználható helyet kitöltöttek hadianyaggal és ellátmánnyal. Szóval a válasz: attól függ:)
Karakka: 1. Gondolom 20-25 nap. 2. Magellán ,,Victoria"-jan 286 fő volt a legénység, a ,,Mary Rous"-on 415 matróz és 285 katona (de ez nem a kereskedelmi típus volt), a XVI. század flamand kereskedelmi karakkon - 90 fő a legénység, a XVI. századi velencei karakkon 120 fő. Nincs konkrétum. 3. Nem tudom mennyit szállíthatott, az én német enciklopédiám 1200 főben szabja meg a maximális értéket.
Természetesen az átlagember nem akar háborút, sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, sem Németországban. Ez egyértelmű. De végülis az ország vezetői döntenek, és mindig nagyon egyszerű a tömeget meggyőzni, legyen szó demokráciáról, fasizmusról, ..., vagy kommunizmusról... Csak annyit kell tenni, hogy elmondod nekik, hogy megtámadták őket, kritizálod a pacifistákat a hazafiasságuk hiánya, az ország kiszolgáltatása miatt. Mindenhol ugyanígy működik.
Mivel nem vagyok profi fordító, álljon itt angolul:
Naturally the common people don't want war; neither in Russia, nor in England, nor in America, nor in Germany. That is understood. But after all, it is the leaders of the country who determine policy, and it is always a simple matter to drag the people along, whether it is a democracy, or a fascist dictatorship, or a parliament, or a communist dictatorship. ... All you have to do is to tell them they are being attacked, and denounce the pacifists for lack of patriotism and exposing the country to danger. It works the same in any country.
>>>A skót Luftwaffés az első "német" pilóta volt, aki elérte a 150 légigyőzelmet, a >>>háborút a vadászrepülők főfelügyelőjeként fejezte be. A keresztneve is >>>jellegzetesen skót.
Tudom, hogy nem illik halott témákat feltámasztani, de véletlenül pont tudom a választ (azt hiszem legalábbis), és a téma sem rossz....
Szóval a skót akiről szó van az Gordon MacGollob (Gordon Gollob). Mondjuk nem hinném, hogy skótnak számít, amennyire tudom Ausztriában született.
A skót Luftwaffés az első "német" pilóta volt, aki elérte a 150 légigyőzelmet, a háborút a vadászrepülők főfelügyelőjeként fejezte be. A keresztneve is jellegzetesen skót.
1. Melyik finn település ragadványneve 1918 óta a "Fehér Város"? 2. Melyik svéd király etette meg a nyköpingi lakomán egymással a vacsoravendégeit (az öccseit)? 3. Melyik skót ért el tábornoki rangot a náci Luftwafféban?
Ő volt a XIV-XV. század Michael Jacksona. A teljes vagyonát elköltötte mindenféle kuriózumokra (pl. egyszarvú szarva), műalkotásokra. Iszonyatos adósságai voltak.
Azért elég markáns személyiség lett II. János fiaiból. V. Károly, Berry herceg, Anjou herceg és Merész Fülöp... Furcsa, hogy vannak korszakok, ahol a királyi családból szinte mindenki maradandót alkot vagy tesz.
Tudom, hogy bunkóság utólag okoskodni, de ez Katikáról igencsak idealizát kép :) Amit én láttam róla az igazi parasztasszony (későbbi a kép is), épp azt néztem, hogy mit tudhatott ez a nő, hogy kellett Nagy Péternek.
Úgybiza. Lettországban született, paraszti családba. Szobalány volt, aztán egy svéd katona felesége, majd a hódító oroszokhoz került, ahol Mensikov talált rá és a szeretője lett. Onnan már könnyebben került be Péter ágyába. Namost hogy ki vitt kit, azt nem tudom (csak arra az esetre, ha megint félreérthető lennék).
Na jó, folytatom a "miből lesz a cserebogár?" témát is.
Ejnye, már ilyen fiatalon is... Nem is csoda, eme kis legény elég furcsa családba és államba született: apuci még felnőttként is szerette a játékkatonákat, hatalmas hadsereget gyűjtött össze, ám túl drágának ítélte harcban való bevetésüket.
A képen látható kis katona viszont már nem volt ilyen smucig. Ki ő?
Alacsony származású leányzó keres szálas termetű, problémás jellemű, hajók iránt erőst érdeklődő úriembert, akinek sok gyermeket szülhetne és jószágainak gondját viselhetné.
Korábbi házasságkötés, házasságon kívüli viszony nem akadály!
Ki adhatta volna fel? Alkalmasint nagyon örülnék eme kép párjának is, melyen ama bizonyos úriembör látható, de ha nincs, berakom majd én.
Az angyalka trombitáján meg a FAMA szó (szóbeszéd, hír) olvasható, illetve a hajó zászlóján a FRIED, vagyis béke. Ergo a westfáliai béke allegórikus ábrázolásával volt dolgotok. Gratz mindkettőtöknek!
A harmincéves háborű nyitotta fel fel a szemem - meghajlás AMBalage irányában:-) - és elolvastam a kép jobb felső sarkában látható feliratot: PAX.
Ez - aztán a képen látható összetört ágyú, a Párizs,Stockholm stb. feliratok - arra a megoldásra indított, hogy az 1648. október 24-én megkötött vesztfáliai békét adják itten hírül.
A béke két vesztfáliai városban - Müntster, Osnabrück - köttetett, és - azon kívül, hogy Svájc és Hollandia függetlenségének formális elismerését hozta és néhány területi változtatás is történt itt-ott,és vallásgyakorlási kompromisszumok is születtek - a legjelentősebb megállapodás az volt, hogy a német államokat nemzetközi jogalanyisággal ruházta fel. Ez betette a kaput annak a törekvésnek, hogy a német birodalom belátható időn belül központosított (és szomszédaira veszélyes) hatalom lesz.
Nem is lett az. Csak jóval később.
A béke ezen kívül még sok megállapodást foglalt magában, éveszázadokra meghatározva Európa képét.
Sőt, 1526-ban jogilag érvényes o.gy. többek szerint NEM VOLT Pozsonyban.
Komáromba összehívták, de nem tartották meg, utána egy zártkörű, "meghívásos" gyűlés volt, csak Ferdinánd-pártiaknak Pozsonyban, amelynek érvényességét még ők maguk sem ismerték el, ezért kellett legitimálni a következő évben.
Ugye a játékból kiderült az évszám, de az a furcsa, hogy következő évben Budán volt országgyűlés, méghozzá nem Szapolyai-féle, hanem "habsburgista". Tehát igazán jó válasz nincs rá. Szerintem.
Igaz. Bár a másik városnevet láttam előbb. A ruha sem stimmel, inkább előző századinak tűnik. Talán vmi "erőszakos" esemény tudósítása lehet a lovaglás? Törött ágyút látok az előtérben...
Bár lett volna némi hozzáfűznivalóm a feladványhoz, de ezek után valahogy nem visz rá a lélek... Szét lesznek ültetve, hölgyem és uram, ha így folytatják:)
Szerintem mindketten elmondtuk, amit akartunk, a gondolatmenetek, álláspontok visszaolvashatók. A konkrét kérdéshez való viszonyát pedig mindenki (minden olvasó) határozza meg maga.
A kivégeztetni legjobb tudomásom szerint is műveltető ige, a kivégeztető pedig a belőle képzett főnév. Tökéletesen megfelel annak leírására, hogy egy király(nő) bakó (ő a kivégző) által kivégeztet egy elítéltet, tekintve hogy nem ő maga végzi el saját kezűleg a brutális műveletet. Tudtommal ez az elsődleges jelentése, és én így használtam ezt a szót, minden más (Mária vs Walsingham pl) a Te belemagyarázásod.
A szürke eminenciást is szerintem megmagyaráztam már, hogyan értem Walsingham esetében, nem ismétlem el még egyszer.
Ó, most elfogadod Kaif véleményét? Nem is olyan rég még letorkoltad, mint illetéktelen döntőbírót, mert le merészelte írni az egyébként helytálló véleményét a tippedről, amikor nem ő adta fel a feladványt.
Akkor újra mondom, bántó volt az előző hozzászólásod utolsó mondata. Nem vagyok se történész se mindenttudó, de amatőr se.
Talán könnyebben meg tudnánk végre oldani a közöttünk már jó ideje meglévő kódolás-dekódolási zavart, ha végre azt olvasnád el amit leírok, és nem arra figyelnél, hogy más olvasó hogyan értse majd meg könnyebben az általad leírtakat.
Nézd Lotti, nem magyarázok bele semmit, nálam az a kifejezés, hogy kivégeztető műveltető 'énnemtudommicsoda', talán melléknévi v. főnévi igenév, mindenesetre nem azonos azzal, hogy az a személy, aki meggyőzi Erzsébetet, hogy neki, mármint Erzsébetnek ez a szükségszerű, hanem az a személy, akinek ez igazán fontos, mert érdeke, vagy érzelmileg fontos, s meggyőz olyan személyt, akinek ez nem az, netán az egész téma irreleváns, s mégis elfogadja, majd magáénak vallja, mint gondolat. S megteszi (a kivégzést)
Azaz nem kivégző, hanem aki mással kivégeztet.
Itt 2 eset lehetséges
1. ez végrehajtási utasítás, azaz rajta múlik eldönteni a halált (a rejtvényt is így találtam meg az execution s valami más szóra való együttes kereséssel; első képként hozta)
2. nem rajta áll eldönteni, de olyan mértékben hat arra a személyre aki a döntést hozza, hogy azt épp a hatás miatt hozza meg.
A feladvány során (5797=kivégeztető, s hogy ez nem Erzsébet; és 5809 =szürke eminenciás), éreztem azt a szemléletmódot, ami - s ilyenekkel történelmi regényekben találkozni - egyes, dramaturgiai szempontból kiemelt személyeknek tulajdonít a bizonyíthatónál nagyobb szerepet a történésekben, események alakulásában. Jó, lehet győzködte, rálátása, képzettsége, tapasztalatai alapján bizonyára így is lehet, - ahogy győzködhették mások is Erzsébet környezetében, államférfiak, nem csak kegyencek, de hogy ő lett volna (Walsingham) az a szürke eminenciás aki nélkül Erzsébet nem hozta volna meg ezt a döntést - na erre mondom, hogy elképzelhetetlen. Mert Stuart Mária elvesztése nem Stuart M vs. Francis Walsingham story, hanem amit leírtam. Scotland vs. England, ill. az angol trónért Stuart M vs E Tudor.
De majd jön Kaif (ha erre jár kérném is erre) vagy más képzett történészek, s állást foglalnak. Köszönöm.
Ha arrogánsnak tűnök/tűntem a szemedben, nem szándékos, de nem tudok más hangnemet megütni e kérdésben e 'történelmietlen' felfogás ellenében. Igyekeztem nem lenni bántó, ill. fel sem merült bennem az, hogy az volnék. A családi kapcsolatukkal tisztában vagyok, hogy ismered, a közlendőm könnyebb megértéséhez írtam, hogy az olvasók megértsék, mi gondom van ez esetben a szürke eminenciás feltételezésével.
Mondd, mi a francnak kell mást belemagyaráznod abba, amit leírtam?
Egy szóval se mondtam, hogy I. Erzsébet nem akarta Mária halálát. Ő döntött a rokona (köszönöm szépen az ezirányú kioktatást is, tisztában voltam és vagyok vele) sorsáról, elvégre ő volt Anglia királynője, nem más. Nem is volt bábfigura mások kezében, de kínos helyzetekben igenis halogatónak bizonyult. Nem véletlen, hogy az utódai, Jakab és Károly szívtak mint a torkosborz hogy pongyolán fejezzem ki magam: igyekezett elkerülni a konfliktusokat, így csak halogatta a szükséges kormányzati és egyéb reformokat (ezért is szépült meg az uralkodása az utókor szemében, mert a későbbi viharos évekhez képest viszonylagos béke honolt). Emiatt a mentalitása miatt tartott neki annyi ideig eldönteni, mi legyen Máriával.
Azon vitatkozhatunk, miért menekült Mária a polgárháborús skót helyzetből Angliába (én speciel nem hiszem, hogy érkezésétől fogva a trónra tört), de abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy végül azért döntött Erzsébet a kivégzése mellett, mert akadtak olyanok, akik szerették volna őt eltávolítani a trónról és egy könnyebben befolyásolható, nekik megfelelőbb jelöltet ültetni oda, Mária meg újra és újra belekeveredett ilyen Erzsébet ellen irányuló összeesküvésekbe, merényletekbe. Túl nagy ütőkártya lett volna a kezükben, túl veszélyes lett volna Erzsébet számára életben hagyni őt.
Ezért kellett meghalnia, Walsingham (aki meglátásom szerint nem egy marionettbábú mozgatója volt, hanem egy inkább háttérben dolgozó munkatárs - tehát ilyesfajta szürke eminenciás) és kémhálózata hathatós segítségének köszönhetően, mert ők szerezték meg az a bizonyítékot, ami miatt Erzsébet végülis döntésre jutott.
Nem olvasol Te több történelmi regényt, mint tanulmányt ?
Te meg nem vagy egy kicsit hogyismondjamcsak... arrogáns?
Nem hiszem azt, hogy valaki, aki teheti, megöletne valakit úgy, hogy maga nem akarná halálát. Különösen nem, ha az "szem elött", s előre számítható következményekkel történik. Így azt sem hiszem, hogy Erzsébet maga ne akarta volna Mária halálát akkorra, mikor ezt elrendelte. Mert nem akarta ő ezt a kezdetekben. Mária tett azért egy s mást. (nem írom, hogy kiérdemelte, mert azt azért nem, de ha valaki éles politikai játszmába kezd, számoljon a következményeivel, az utókor pedig ne csodálkozzon, hanem nézzen utána mi miért történt.)
Erzsébet 9 évvel idősebb, 1533 szeptemberi születésű (a Tudorok közt A2-B1-C2-D7 találod) Mária 1542 december 8-án születik. (családfáján A1-B1-C3-D7-E6-F3-G1-H4-I3). Közeli rokonok, ugyanis VIII. Henrik húga Margit nagymamája Máriának (IV. Jakab feleségeként anyja Mária apjának, V. Jakabnak)
Máriánál fontos a napot is hangsúlyozni, mert 6 nap múlva 14-én meghal az apja, s ő ott áll 6 naposan, mint Skócia királynője. Két legitim bátyja ugyan volt, de mindketten csecsemőkorban meghaltak. (több házasságok kívüli féltestvére is volt, ráadásul rendre férfiak, akik megélték a felnőttkort, de az "nem számít").
Kiválóan alkalmas egy csecsemő királynő arra, hogy hatalmi törekvések eszköze legyen (akár a család, akár a skót rendek e törekvések mozgatói - nem tudom, ezért fogalmazok így, mindenesetre tényleg kiváló alany, s később, felnőttként egyéni ambíciói is lesznek, melynek alapja e 'tudatos' gyerekkor)
6 hónap múlva a Greenwichi egyezményben (pontosabban ezek egyikében, mert e kifejezés gyűjtőfogalom és Franciao. Anglia és Skócia viszonyát próbálják egyezményekbe foglalni), szóval a Greenwichi egyezmény egyikében Edwardnak (sz:1537), VIII. Henrik fiának ígérik Mária kezét, ha a lány eléri a 10. évét. Henrik 5 év múlva 1547-ben meghal, s Edward is 1553 júliusában. Mária 10 és fél, de nem lett a felesége Edwardnak, s nem annak tuberkulózisa miatt. A skót parlament ugyanis 1543-ben elöbb nem ratifikálta az egyezményt, majd egyenesen annuálta, s még többször visszatérően kifejezte törekvését - mindig az egyezménybe 'belerúgva', mennyire nem kívánja az angolokkal a 'közös jövőt'. (annak is szép története van, miként alakult ezen egyezmény sorsa)
Módosul a külpolitikai orientáció, erről bizonyos David Beaton kardinális tudna mesélni, ha nem végezte volna máglyán St. Andrews-ban 1546-ben. (előtte persze megfojtották, s itt sincs szürke eminenciás, hanem van egy hatalmi törekvés VIII. Henrikben 'testet öltve'.)
A skótoknak jól jön, hogy Henrik következő évben szintén 'bevégzi', s a gyermek Edward, Mária és Erzsébet első évei alatt az angol törekvések nem tudnak henriki eréllyel megjelenni.
A skótok erősítenek a másik szóba jövő orientáció, azaz Franciao. irányába (persze teljesen érthetőek a törekvéseik, Angliával csak alárendelt, meghódított, stb. szabadon választott szerephez jutottak volna, csak hát innen a jelenből nézve a történelem azt mutatja, hogy mégiscsak megvalósult az angolok általi brit egység 'egyesítés')
Visszatérve témánkra:
Mária 15 és fél éves, mikor férjhez adják Franciaországba II. Ferenchez, aki ekkor még dauphin, egy év múlva király, s Mária át is költözik. A skót trón tehát Franciaországban van (képletesen persze). Ferenc azonban 26 évesen 1560 decemberében meghal, így 1561-ben férje halála után tér visszatér Skóciába, még mindig csak 19 éves. Skócia pedig ezalatt a 4 év alatt is 'vezetve vala'. (Amúgy Mária az első, aki fanciásan Stuart-nak írja az eredetileg Stewart - ősi - családnevet).
Erzsébet 1558 óta ül az angol trónon (akkor 26) 1561-ben 29 éves. Nagyjából együtt kezdik tehát, fiatalon, asszonyként a trónon. Persze vannak érzelmek meg kegyeltek mindkét oldalon, de a 'kormányzás felelősségét' nem feledik. S küzdenek tovább, Skócia és Anglia.
Mária (és a skót rendek) belátják, veszítenek, a francia szövetséges hatalmi törekvéseinek középpontjában ezidőtájt - IX. Károly, majd 1574 után III. Henrik alatt - nem az ősi ellenség az angolokkal szembeni térhódítás, hanem az európai Habsburg hegemónia letörése, megakadályozása áll, eszerint politizálnak (ill. esetünkben 'nem keresik a bajt' az angolokkal). Milyen jó is lett volna egy gyermek II. Ferenctől, vethetnénk fel, de nem valószínű, hogy jelentősen módosította volna történteket. Az európai hatalmi erőviszonyok francia befolyás- és térvesztéssel járó átrendeződése még történetünk elött megtörtént, Fro. ezidőtájt próbálja összeszedni magát, nemsokára eluralkodik a vallásháború, s örülnek, hogy majd később nagy nehezen úrrá lesznek rajta. Az alatt pedig az évek telnek, s hol lesz már szegény Máriánk....)
Mária tehát dönt (vszeg nem egyedül, ha igen, akkor is a realitásokból kiindulva) az az egy esélye van Skóciának, ha ő kerül az angol trónra.
A többi már részletkérdés, ill. eseménytörténet, a fellázadt skót nemesek, Lord Darnley és Bothwell is.
Idézek:
"Mária mindent elkövet, hogy angol királynő legyen. Feleségül megy Darnley lordhoz, VII. Henrik dédunokájához és ezen a jogcímen követeli a trónt. Erzsébet pedig felhasználja Mária Bothwell skót nemes iránt érzett szerelmét és Darnley meggyilkolását, hogy vetélytársától megszabaduljon. Franciaországban közben kibontakozott a vallásháború és Katalin hatalma megtartása érdekében a katolikus Guise családdal szövetkezett. Lányának, Margitnak az esküvőjén (a későbbi IV. Henrikkel), az alkalomra a városba érkező hugenotta nemeseket lemészároltatta. (Szent Bertalan éj 1572. augusztus 24.) Mária az ellene föllázadt skót nemesség elől rokonához és ellenségéhez, Erzsébethez menekült, aki férjgyilkosságért bíróság elé állíttatta. Az ítélet börtön. Amíg azonban Mária élt, felhasználható volt. 1586-ban belekeveredett egy Erzsébet elleni katolikus összeesküvésbe, amiért 1587-ben halálra ítélték és kivégezték." Forrás (egy érdekes hármas párhuzam)
Erzsébet tehát nem okvetlen akarta a halálát (lehet személyében sem, s belpolitikai okok miatt sem), de beláthatta, amíg él Mária, újra és újra megpróbálja.
Az, hogy ki volt jelentősebb uralkodó, az utókor már eldöntötte. Mert csak innen, a 'jövőből visszatekintve' lehet bármelyik történelmi szereplőt megítélni.
Nem olvasol Te több történelmi regényt, mint tanulmányt ?
Jajj, nekem, a hazugnak se hiszik el, ha egyszer igazat mond... :o))
Csak arra voltam kiváncsi, miért végezték ki őket. Ilyen szimplán, ne csak a nevek hangozzanak már el. A feladvány okát meg már leírtam, akartam csinálni egy ilyen "híres kivégzések" sorozatot, de elakadtam, mert pl Egmont&Hoornról csak portrét találtam, szkennelni meg lusta voltam (hmmm, pedig nem is lenne rossz...). Nincs semmi évforduló, csak kedvem és időm volt feladványt adni, éppen anyagom is volt hozzá.
A Stuart Mari biztos, de Böske "csak" aláírta Mari kivégzését, elsősorban nem neki állt érdekében. Inkább Lothit ismerve mondom, hogy valszeg Böske mögött kell keresgélni :)
Szerintem 'unatkozott', akart egy kis életet lehelni a korábbi szép napok emlékére e topikba, s ez jutott most az eszébe. De legalább megtudta, hogy legalább :) ketten figyelünk is, hogy s akkor még nem is telt el sok idő, érdemes 'nyitni'.
Lothit ismerve az Angliai Eerzsébet túl egyszerű lenne, ezt be sem mertem írni :) Ez mondjuk a Legyen Ön is milliomosban 5 miós kérdés lenne, de ha Angliai Erzsébet lenne válasz akkor csak 500.000. Tuti, hogy nem Böske.
Az, hogy miért ezek a feladványok jutottak az eszedbe, nem tudom, néztem az apropójukat is a naptárban, de nem találom eszerinti magyarázatát a választásuknak. Van valamely eseménynek - a B képnél lemaradt egy válasz, ami természetesen Angliai Erzsébet - vagy valamely személynek köze a hamvazószerdához, mint nap?
Köszönöm! Bár a memóriám már nem tökéletes, pl. az első képről nem Mánuel ugrott be, hanem egyből Béla. Aztán visszafelé ment a megfejtés. Így nehezebb is volt :D
Stimmöl kérem mindhárom. Bár az immár feleslegessé vált kísérőszövegben céloztam volna a képen is látható kapocsra: ti. Béla mindezek mellett a császárlánnyal kötött eljegyzése felbontása után Mánuel második feleségének, Antiochiai (vagy Chatillon) Máriának a féltestvérét vette el.
Mindkettőre teccettem gondolni. De nem ez volt a lényeg:) Bár legközelebb jobban törekszem majd a tökéletességre, hölgyem. Amennyiben perzse kevessb lesz a munkám és több az időm:)
Sürgősen tessék akkor lecserélni. ;o) Tetszik tudni, ha már német a hölgy, nevezzük anyanyelvén. Bár mondhattam volna azt is, miért nem Eleonóra Magdolna Terézia, ha már a többiek mind magyarul vannak, meg a dokumentum is magyar nyelvű. ;oP *csak csipkelődik, nem kell komolyan venni*
Melyik problémás kutyára tetszik gondolni? A dátumra? Vagy csak a névre?
Elnézését kell kérnem hölgyem, a nálam doksiban meglévő Habsburg-családfán "of"-fal szerepel:) Miután elküldtem, már láttam a probléma lényegét elásva....
Eleonora Magdalena Theresia von Pfalz-Neuburg, ha szabad kukacoskodnom. ;o)
Valóban, a szatmári béke pontjait erősíti meg az özvegy császár- és királyné, egész pontosan 1711. május 26-án, tehát már az országgyűlés és a fegyverletétel után, amikor már nem kellett titkolni, hogy időközben meghalt I. József, III. Károly meg még Spanyolországból készülődik Bécs felé.
Az egyszerűség kedvéért idekopizom a teljes eddig ismert szövegrészt, a kiegészítést pedig dőlt betűvel kiemelem.
"Mi A [...] úgy is mind a legfelségesebb és leghatalmasabb uralkodónak és úrnak: B-nek [...] a mi nagyon szeretett s ez idõ szerint egyetlen fiunknak anyja és az õ országainak jelenlegi kormányzója, tudtára adjuk mindeneknek és az egyes embereknek [...], hogy miután a most legutóbb elmúlt idõkben a néhai legszentebb uralkodó és úr, C [...], a mi dicsõséges emlékezetû, legkedvesebb fiunk, vele született kegyessége és jóságossága folytán - mellyel e porba sújtott, annyi bajtól és viszontagságtól zaklatott [...]országot még az atyai szeretetnél is jobban szerette -, mindig és kizárólag arra törekedve hogy a felszított pártütést rendezze, s az ország annyira áhított nyugalmát és csendjét helyreállítsa, a mi igen kedvelt hívünknek, a tekintetes és nagyságos D-nek [...] teljes és mindenre kiterjedõ felhatalmazást adott és kegyesen engedélyezett azért, hogy a jeles E-vel [...], s az õ eddigi összes követõivel, bárkik legyenek is azok [...] országlakói közül, megegyezhessenek, és velük mindent elintézzenek [...]; ennek hatályánál fogva, az említett D és a felek, miután elõzõleg egymás közt különféle megbeszéléseket és tárgyalásokat folytattak kölcsönösen, végül is mindkét részrõl bizonyos egyezségi pontokban megegyeztek [...]. E pontokat mi kegyesen mérlegelve [...] jelen jóságos nyílt levelünkbe belefoglaljuk, saját lényegükben kifejezzük és kegyes jóváhagyás és megerõsítés formájában, nevünk alatt kiadjuk addig is, míg a nagy nevû, legfelségesebb uralkodó B [...] a közeli napokban meg nem érkezik, és királyi hatalma teljességébõl újra és ismét helyben nem hagyja, és meg nem erõsíti; erõsen biztosítva minderrõl együttvéve és egyenként mindazokat, akiket fentebb felsorolunk, és [...] szavunkkal és közhitelünkkel megígérve és megfogadva, hogy mi ezt az egyezséget teljességgel érvényre is fogjuk juttatni. Ezek szerint:
Először. Az említett E életének és összes [...] ingó és ingatlan javainak [...] kegyelmet adunk, a javak közül kivéve azokat, amelyek az erődítményekhez tartoznak, beleértve az országban való nyugodt megmaradást is, háza népével, szolgáló nemeseivel vagy szolgáival együtt; ennek végső határidejéül - ha ő a kegyelmet elfogadja, de a hűségeskü letételét el akarja halasztani - három hetet engedélyezünk, az előbb említett megegyezés keltétől számítva;"
Azt javaslom, tessék leegyszerűsíteni a hosszú frázisokat, aztán megnézni, mit mond szöveg az egyes szereplőkről, az események menetéről. ;o)
Tudom én azt! Végignézted szerintem a teljes családfát. Sőt, ha lesz időd, végignézed az összes lehetségeset. ;oP
De Kati tényleg nem volt 1584-után kormányzó, előtte meg volt két fia.
Felmerült ugyanis Reventlow részéről magánban - persze a világért se írta volna be ide, hogy csapjam is agyon - , hogy akkoriból származna a szöveg, amikor Henrik éppen hazatérőben volt Lengyelországból, amikor viszont kormányzott helyette a mamája.
Az 1574 és 1584 közötti időszak - jóval megalapozottabb tipp lásd kormányzás, rebellió is volt akkortájt - meg ezen 1 fiú dolgon bukik.
milyennincs légyszíves, nagyon szépen kérlek, lélegezz mélyebbeket. Csigavér.
Valóban adtam fel hasonlót a nyáron, de ha emlékezni tetszik rá, csak II. Ferenc lemondását fordítottam bevallottan magam (mert nem találtam meg még akkor a "hivatalosat"), Napóleon esküjét "profi" fordította. Ennyire azért nem tudok franciául, meg különben is magyarul találtam meg. :o)
A mostani szövegben jelentem csak a gonosz kis törléseket eszközöltem én. :o) Elnézést is kell kérem, egy helyen a kelleténél jobban sikerült (a fene vinné el):
"...teljes és mindenre kiterjedõ felhatalmazást adott és kegyesen engedélyezett azért, hogy a jeles E-vel [...], s az õ eddigi összes követõivel, bárkik legyenek is azok [...]országlakói közül, megegyezhessenek és velük mindent elintézzenek [...]; ennek hatályánál fogva..."
Így értelmes a mondatrész. A megoldást ez nem befolyásolja, legfeljebb annyiban, hogy nem egyedül D kapott meghatalmazást, de a többiek 'kisemberek' csak az események befolyásolásában.
De nézzük magát a tippet. Hogy megkerüljem a "igazságtétel" kérdését, felhívnám a figyelmet a szöveg egy sorára:
...a mi nagyon szeretett s ez idõ szerint egyetlen fiunknak anyja és az õ országainak jelenlegi kormányzója...
III. Henrik öccse, a Kaif által nem is olyan rég kép formájában feladott Alençon (vagy Anjou) 1584-ben halt meg. ;o)
Mi merült még fel?
Nyílt levél= hát csak annyi, hogy nem magánlevél, hivatalos okirat, melyet "közhírré tétettek", hogy mindenki (hosszan sorolja őket a szöveg, nem véletlenül cenzúráztam az a részt) megtudja, akit megillet.
A szöveg pedig valóban modernebb Medici Katalin koránál. Mivelhogy későbbről származik. Teccik tudni, nem csak róla tudok adni feladványt. ;o)
Akkor pontosítok: legjobb todpmásom szerint a barrikádok napja után Katalin nem volt kormányzói státuszban. Azaz nem adhatott ki menlevelet sem kormányzói minőségben. De a mélyen tisztelt hölgy majd kijavít, ha rosszul tudom, bevallom, nem néztem utána, csak emlékezetből írom, ami meg ugyebár kopik...:)
Lipót-féle nemesleveleket a MOL-ban tudsz keresni, szépen összekötve könvyvekben vannak a címereslevelek. Ha jól tudom, Lipót-félék is, de erre nem mernék fogadni, régen volt már a kezemben.
A fordítás szóhasználata néhol a felvetettem korhoz képest modern pl:
-"a felek, miután elõzõleg egymás közt különféle megbeszéléseket és tárgyalásokat folytattak kölcsönösen, végül is mindkét részrõl bizonyos egyezségi pontokban megegyeztek"
-"nyílt levelünkbe" ( mi ez a nyílt levél?) Írod, nem adott ki iratot Henrik nevében, lehet ez nem is hivatalos okirat, lehet magánlevél valakinek, esetleg menlevél - a saját nevében, hisz állítja, hogy kormányzó.
Ilyesmi feladványok már voltak Lottitól e topikban a nyáron, szerintem a fordítás nyers~, legalábbis remélem.
Most látom, hogy Medici Katalin épp január 5-én halt meg 1589-ben.(azaz tegnap volt 417éve) www.ezenanapon.hu
Más téma:
Kaif, Carolus !
1662 júniusából származó Lipót által kiadott nemeslevelet keresek.
Az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményén kívül hol lehetne ilyet olvasni/megtekinteni?
Ezzel az a gond, hogy Katalin nem adott ki legjobb tudomásom szerint ekkor semmilyen iratot Henrik nevében egyszerűen azért, mert nem volt hozzá joga. Sőt, ha jól tudom, követte őt Blois-ba. Az egyetlen hivatalos ediktum, ami ekkortájt , megjelenik, az a "édit d'Union", amit meg Henrik saját maga szignál...
"Mi A [...] úgy is mind a legfelségesebb és leghatalmasabb uralkodónak és úrnak: B-nek [...] a mi nagyon szeretett s ez idõ szerint egyetlen fiunknak anyja és az õ országainak jelenlegi kormányzója, tudtára adjuk mindeneknek és az egyes embereknek [...], hogy miután a most legutóbb elmúlt idõkben a néhai legszentebb uralkodó és úr, C [...], a mi dicsõséges emlékezetû, legkedvesebb fiunk, vele született kegyessége és jóságossága folytán - mellyel e porba sújtott, annyi bajtól és viszontagságtól zaklatott [...]országot még az atyai szeretetnél is jobban szerette -, mindig és kizárólag arra törekedve hogy a felszított pártütést rendezze, s az ország annyira áhított nyugalmát és csendjét helyreállítsa, a mi igen kedvelt hívünknek, a tekintes és nagyságos D-nek [...] teljes és mindenre kiterjedõ felhatalmazást adott és kegyesen engedélyezett azért, hogy a jeles E-vel [...], s az õ eddigi összes követõivel, bárkik legyenek is azok [...]; ennek hatályánál fogva, az említett D és a felek, miután elõzõleg egymás közt különféle megbeszéléseket és tárgyalásokat folytattak kölcsönösen, végül is mindkét részrõl bizonyos egyezségi pontokban megegyeztek [...]. E pontokat mi kegyesen mérlegelve [...] jelen jóságos nyílt levelünkbe belefoglaljuk, saját lényegükben kifejezzük és kegyes jóváhagyás és megerõsítés formájában, nevünk alatt kiadjuk addig is, míg a nagy nevû, legfelségesebb uralkodó B [...] a közeli napokban meg nem érkezik, és királyi hatalma teljességébõl újra és ismét helyben nem hagyja, és meg nem erõsíti; erõsen biztosítva minderrõl együttvéve és egyenként mindazokat, akiket fentebb felsorolunk, és [...] szavunkkal és közhitelünkkel megígérve és megfogadva, hogy mi ezt az egyezséget teljességgel érvényre is fogjuk juttatni."
A kérdések egyszerűek: ki a vastag betűvel jelölt személyek és mi az esemény, amelyről a szöveg beszámol?
Na, akkor már elmesélem a dolgot, különben csak húzzuk mint a rétestésztát:) megoldások: 1. Donna Ana de Mendoza, Éboli hercegnője (ez megvolt) 2. Antonio Pérezt, II. Fülöp titkárát barcelonai katalán felkelők kiszabadítják az Inkvizíció börtönéből (végül ez is) 3. Antonio Pérez, Fülöp legképzettebb és legszélesebb látókörű titkára volt. Ügyességének köszönhetően a spanyol kormányzat egyik leghatalmasabb alakja lett, de végül is mohósága okozta a vesztét. Kapcsolata Éboli hercegnőjével onnan ered, hogy Éboli hercege volt Pérez protektora, karrierjének egyengetője Alba herceg embereivel szemben. Bukását végül is az okozta, hogy a kelleténél kissé közelebbi viszonyba keveredett a mi kis félszemű hercegnénkkel, aki a király ágyában is megfordult párszor.... A túl nagy hatalomra, és önállóságra szert tett Antóniónk ezen akciója már sok volt Fülöpnek, aki nem akarta lepedője büszkeségét egy sehonnai fattyúval megosztani. Ezt valószínűleg még olcsón megúszhatta volna Pérez, csakhogy amikor vizsgálat indult ellene, kiderült még pár turpissága (pl. Escobedó megöletése, csúszópénzek elfogadása francia és holland oldalról, iratok eltüntetése stb.). A "szerelmeseket", azaz Pérezt és Éboli hercegnőjét börtönbe zárták, ahonnan az úriember meglépett és Aragóniába távozott, ahol a sajátos jogrend szerint a király nem jogosult az elfogatására. Ennek kikerülése érdekében használta fel Fülöp az Inkvizíciót, ahonnan a felkelő barcelónaiak szabadították ki. A felkelést vérbe folytották, Pérez pedig előbb Fro-ba, majd Erzsébethez Angliába szökött, ahol is kiadta a már emlegetett könyvét, amir a címére így hirtelen nem emlékszem, de majd megkersem otthon:) Végül hótt szegényen halt meg 1615-ben Párizsban. Fülöp nagyon haragudott rá. Ezt már csak onnan is tudjuk, hogy a külföldön élő Pérezhez nem engedte kimenni feleségét és három gyermekét soha. Csak miután jó Fülöpünk elhalálozott, mhettek ki Párizsba. Azért azon a félszemű hölgyön hogy összerúgták a port:)
Carolus úr dolgozik, mint az eszement:) Tegnapelőtt voltam serezni vele, nem láttam rajta semmi furcsaságot:) A mi kedves lovagunkról viszont semmit nem tudok...
Nekem nehéz, mert régen volt a kora újkor uralkodóival és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó órám. Pedig egyre jobban dereng, hogy esett ott szó erről az ominózus bácsiról.
A többiek megbiztos meg sem kísérlik a megfejtést (mert itt vannak a neten, láttam őket). Van egy-két ilyen csökkent önbizalmú egyén (toll a fülükbe).
Úgy látszik, tényleg nehézre sikerült, vagy csak az érdeklődés lanyha:) Következő segítség-adag: A második képen látható úriembernek köszönhetjük az ún. legenda negra, azaz a spanyol fekete legenda kialakulását. Számüzetésben íródott, személyes ellenszenvvel és csúsztatásokkal teli könyvecskéje kora leghatásosabb propaganda-irata volt, az angolszász történetírás egészen az utóbbi évtizedekig erre a szemléletre alapozva vizsgálta a "gaz elnyomó, sötét, vidámságtól mentes udvari kultúrájú stbstb" spanyol birodalmat. Neki köszönhetjük a teszetosza, döntésképtelen II. Fülöpről kialakult képet.
Ha szigorúan vesszük II. József se volt magyar király, tekintve hogy... Viszont láttam már olyan listát, amelyen Jane Grey angol királynőként szerepelt. Túl sok ilyen problémás uralkodó van ahhoz, hogy csak a koronázás időpontjától számítsuk őket (noha mégiscsak az lenne az igazi). Bár Morby asszem Szép Fülöpöt 1506-tól számolja.
Ezt itt biztos hímsoviniszta írta. ;o) De van jó pár más hiba is arrafelé, szóval nem csak figyelmetlenség az ok, hanem valami nagyon régi és hibás dolgot raktak fel a netre.
Az egyszerűség kedvééért valóban Károllyal érdemes kezdeni a listát. Amúgy van ebben a listában egy másik baki: Szép Fülöp nem 1504-től, hanem csak 1506-ban volt Kasztília királya. Izabella halála után nem koronázták meg, hiszen nem is volt az országban :) 1504 és 1506 között Ferdinánd, mint régens volt az uralkodó, meg nem koronázott, királynak el nem ismert Johanna és Fülöp nevében... Ráadásul azért is érdekes, hogy Johannát kihagyták, hiszen Fülöp csak a felesége jogán volt Kasztília királya...
Ja, azt már nem is mondtam, hogy már Katolikus Izabellát és Katolikus Ferdinándot is spanyol királyoknak írta. Tudtommal Izabella halála után jött Johanna és Fülöp - na ő viszont szerepelt! igaz valóban csak Kasztíliával megjelölve ama bizonyos helyen. Ha a férj bekerülhetett, az asszony miért nem?
Szóval valóban nem egységes királyság (mi úgy hívtuk dinasztikus királyságok), de Károlytól kezdve tartósan egy kézben vannak (most ettől a kis gubanctól eltekintve a mamával), tehát nála kezdeni a spanyol királyság használatát már érthető és jobban indokolható. Nem?
Hát ugyebár kérem szépen, az ügy ennél kissé bonyolultabb:) Ebben a korszakban nincs egységes spanyol királyság. A hivatalos okiratokban is legtöbbször a teljes felsorolás található (Mi, Károly,Aragónia, Katalónia, Valencia, Granada stbstb. királyai). Máskor pedig úgy írták, ahogy mai is: Mi, Károly, Spanyol országok uralkodói. Johannát éppen ezért szokták lehagyni a listáról, hiszen ő csak Kasztília királynője volt, ebbéli minőségében 1555. április 12-én bekövetkezett haláláig mint Károly társuralkodója. A helyzet abszurdtását az mutatja, hogy Károly 1556-ban mond le, azaz jogilag alig egy évig uralkodója csak saját jogon Kasztíliának:)
Hát ugyebár kérem szépen, az ügy ennél kissé bonyolultabb:) Ebben a korszakban nincs egységes spanyol királyság. A hivatalos okiratokban is legtöbbször a teljes felsorolás található (Mi, Károly,Aragónia, Katalónia, Valencia, Granada stbstb. királyai). Máskor pedig úgy írták, ahogy mai is: Mi, Károly, Spanyol országok uralkodói. Johannát éppen ezért szokták lehagyni a listáról, hiszen ő csak Kasztília uralkodója volt, ebbéli minőségében 1555. április 12-én bekövetkezett haláláig mint Károly társuralkodója. A helyzet abszurdtását az mutatja, hogy Károly 1556-ban mond le, azaz jogilag alig egy évig uralkodója csak saját jogon Kasztíliának:)
*homlokára csap* Hát persze, van a bácsiknál fegyver is.
Jut eszembe, ha már Ön ennyire témában van, igazat tenne? Ugye, hogy I. Károly spanyol király (mellesleg német-római császár de ez most nem érdekes) hivatalosan társuralkodó volt a mamája, Őrült Johanna mellett? Tehát nem illik a kedves hölgyet kihagyni egy királylistáról.
