Volt bizony, nem is kevés, de nem csak itt. Olyan betegségek miatt szokás mostanság ezresével állományokat irtani, amik amúgy mindig is voltak, és a betegeket soron kívül vágták és megették. Pl.: Baromfipestis, modern nevén madárinfluenza. Valahogy mindig akkor üti fel a fejét, amikor felfejlődik a baromfitartás, és kezdene tetemes profitot termelni. Hogy mik vannak?
Mintha évezredeken keresztül nem vonultak volna a madarak, és nem terjesztették volna a madárbetegségeket, csak kizárólag mostanság. Lehet, hogy ezek is repülővel járnak, az meg nem volt még a XX. sz. elején.
Akác:
Az akác eredetileg a kukoricával, a burgonyával, a parlagfűvel, a gyökértetüvel meg a krumplibogárral (e két utóbbi nem szándékosan) került Európába Amerikából, szóval nem őshonos, csak már régen itt van. Terjedése tekintetében olyan mint a futótűz, csak sokkal lassabb. Gyökérhajtásairól gyakorlatilag korlátlanul terjeszkedik a szélrózsa minden irányába. Hozamát tekintve nincs menniységi csökkenés, csak foglalkozni kell vele. Az eredeti telepítésnél még van sor és tőtávolság, gyökérszaggatás után meg otthagyják, és úgy nő, mint a dudva. Ezért a visszaesés. Ha a tulaj veszi a fáradtságot, és megritkítja telepítési sűrűségűre, ezt megismétli a következő pár évben, és az új hajtásokat kivágja, akkor nem lesz hozamcsökkenés. Amúgy ha valakinek kizárólag fűtési célra kell, nem érdemes vele foglalkozni, mert a kőris fűtőértéke hozzávetőleg ugyan annyi, és ugyan úgy kell gondozni is, csak nem bök. A felületes tapasztalás szerint nem ad annyi meleget, de ez tévedés, csupán hosszabb az égésideje. Ebből az is következik, hogy sokkal tartósabb a parazsa. Ezt tapasztalatból tudom. Már nem telepítek akácot, cserélem az állományomat kőrisre, mert sokkal könnyebben kezelhető. Akinek viszont kordonoszlopnak, hintaállványnak, sörpadnak, vagy sufniépítéshez kell, annak kiváló, mert megégetve és bekenve szinte elpusztíthatatlan.
Az élőlények tulajdonságai - például a tüskéi mérete - a genetikájukból adódnak. A nagytüskés "akác" eredetileg nem kistüskés volt, hanem eleve nagytüskés, vagy inkább tövises. Felénk ledéciának hívják, de van a ki majomkenyérfának nevezi a termése miatt. Úgy néz ki mint valami gigantikus és különösen kemény hüvelyes bab. A színe sötétbarna, és a magját remekül lehet csúzliba alkalmazni.
Valahol tapasztalatból hallottam úgy 45-50 éve, amikor JÓgyerek voltam.
Volt benne egy kis politika meg üzlet is, így akarták kiszorítani a kiváló minőségű magyar akácmézet. Csak aztán kibukott a dolog, mint a francia állatvédők kontra magyar libatenyésztők.
Hát nem tudom de amit akácot tarvágtak és a gyökér szaggatóval pl Debrecen környéki erdőkben ,nem hogy 100 hanem inkább 1200 %-ban nőtt ki ,igaz ott olyan homokos a föld ! Lehet a dunántúli agyagot nem szereti ! Itt felénk csak itt ott van nagy akácfa ,jobbára a kertekben . a fasorokban 15év körül összetörik a lombja ,vagy tövestől kidől a viharokban . Az átlag talán egy villanyoszlop vastagsága lehet .
Azt érdemes tudni az akácról, hogy kb 30 év alatt vágásérett.
Az első tarvágás eredményét száz százaléknak véve : ugyanazon a területen felnövekvő első sarjadzás eredménye hetven százaléknyi, a második és az azok után következő további sarjadzások eredménye pedig csak ötven százaléknyi faanyag.
Az erdészetnek nem elég egykét évtizedre előre látnia.
Tsz és a Stiger se gyakori már mostanában ,bár itt még van Tsz is a Steigert a Kirovec utódja váltotta le 450-500 lovasban illetve a New holland 450 lovasa . Bár a Kirovec utódját itt csak olyan nyári traktornak becézik ha sarat lát egyból elmerül benne vagy két napra. Olyan Verasatille nére halgat . Szárazföldben jó ,vagy kicsi sárban .
Szép fasor lett, vegyesen a cserrel. A kerületvezető erdész annyit mondott, károgtak a sötétzöldek mert nem őshonos meg invazív, de gyorsan nő és nagyon jól köti a talajt. Ha megerősödik a cser, majd kiegyelik.
ezt én már rég úgy oldom meg hogy simán kifűrészelem ,majd a csonkot rövidere vágom a lehető leg rövidbre . Majd egy fúrógépbe fogott fafúróval rengeteg mély lyukat fúrok bele ,majd az átmérőket váltogatva toták szétfúrom . amikor már csak a tiszta lyuk van akkor egy csákánnyal lefaragom a maradványokat . Ha még mindig föld felett lenne ezt a folyamatot megismétlem és már is semmi sem látszik ki belőle . A maradványokra kerti földet kapálok vagy vederrel viszek . és már nincs is ott a tuskó ! A 10 centis is csak azért szoktam kiásni ,mert oda újra fa kerül ,de ha van hely az újnak akkor meg azt se ásom ki .
De ha egyens vonalban lett a szaggatása akkor nagyon szép fasor lesz ,csak irgalmatlanul sűrű ,ritkítani kell Az akácot mindig is így újították meg gyökérsarjakról már 30 évvel ezelőtt is .
Na, azért ez így nem igaz. Tusko és gépfüggő. Kisebb fát az emlitett Rába-Steigerrel gond nélkül, persze ehhez kell hogy legyen egy Steiger, míg a helyi tsz-ben voltak, addig több fát kihuztunk így, megbeszéltük hogy ebédrol visszamenet, vagy este befele gyere be, gyümölcsfa, gömbakac. De huztunk ki diofat is vele, azt azért nem olyan könnyen, nem volt tul nagy, levagtuk az ágakat, es a törzs tetejére kötöttuk a kotelet. Nem elsőre, de kijött. A nagyobb diófat már nem tudta. Nagy fenyőt T150K-val szintén, jó magasra kötve könnyedén elfekudt, a fenyőnek csak fent van gyökere. Kisebb traktornal egy két gyökeret elvagunk előre. Vagy föld alatt lefureszelem a tuskot, aztán megy rá kis föld.
Először is egyedi eset, ennek megfelelően kellő előkészítést igényel. Úgy kell kezdeni, mint a disznóvágást!!!
Utánna jön a teljes folyamat megtervezése, ami elkészülte esetén áldomást igényel.
Utána jön a tő körbeásása, mert minek a tuskótalanítással dolgozni, ha kitépi a fa a saját súlyával?
A körbeásást nem kell túlzásba vinni, mert csupán a födlfelszín feletti rész eltávolítása szükséges, hogy talajegyengetés után a fűnyíró el tudja végezni a feladatát. A földmunka izzadással jár, a hidratálás egészségügyileg feltétlenül szükséges.
A döntés folyamata: Először meg kell gyöngíteni a tervezett dőlés irányába eső gyökereket, de nem kritikus mértékben.
Utána jön az ellenoldali gyökerek átvágása, ami után némi rásegítéssel megtörténik a fa kidőlése tuskóval együtt. Ha a rásegítés nem lenne elég hatásos, szemelőt kell tartani, hogy ez nem sportverseny, nincs doppingellenőrzés, tehát 48-50 fokos áttetsző párlatdoppinggal erősíthetünk. Előfordulhat, hogy a fa korábbi gyümölcse szolgáltatja a párlat alapanyagát, de ne érezzünk emiatt lelkifurdalást! Akkor se, ha más fáról való.
A fa kidőlése után a talajegyengetést elvégezzük, majd megünnepeljük a sikeres műveletet.
A kidőlt fa feldarabolását érdemes másnapra hagyni, mert az jót tesz a testi épségünknek! :D
Itt tarvágás utáni teljes újratelepítés volt, akácos helyett cser meg nyárfa. Összes tuskót kiszedték, majd kivitték az erdő szélére, ingyen elvihető molinóval, pár magunkfajta lökött élt is a lehetőséggel.
A bent maradt sarjakról valóban nő akác, de nem tervszerűen.
Pont inkább a drótkötél tud nagyot nyúlni, ha növekszik a terhelése (mert csavarodásában is tud engedni) - de ha szakad, akkor sok traktor hátsó ablakát bevitte. Láncot nagy vonóerővel meg lehet nyújtani, de attól a szemei maradandóan torzulnak. Nem láttam még rugóacélból készült láncot.
Szerintem még a motorkerékpárlánc sem azért csapódik mert rugalmas lenne, hanem mert nagy lendülettel van forgatva.
Mondd kérlek : mit számít, hogy gépi erő az a vontatóerő ?
Én is végiggondoltam hogy mi volt a bajom azzal a cigányszánkóztatással, és leginkább az hogy negyvennél már elég komoly hóvihar van az Óódi háta mögött, ha borul az egyik vontatott, akkor azt nem is látja a kormánykerék kezelője.
Nekem az a szánkózás, ha csapatostól felhúzzuk a szánkókat a domboldalba, ráülünk, és megyünk lefelé mint a hajderménkű.
Aztán kis szerencsével mi mentünk a legmesszebbre, és futás visszavontatni a szánkókat ameddíg csak lehet (leginkább a dombtetőre)
Aztán ha már jól kialakult az útvonal is, meg a felület is, akkor hóolvadásig az a szánkópálya.
Nekünk a Davos előtti szánkónk is gyárilag és fából készült volt.. nagyobb is és szélesebb is volt valamivel mint emez - és a talpán teljes szélességben volt a lemezcsík.
Azt hiszem hogy az egyik talpa eltört alattunk valami dobatón reptetés után.. sose lesz olyan szánkó már.
Olyan is van de azt egyébként inkább gyökér szaggatásra volna kitalálva hogy a gyökér sarjakból meg újuljon az erdő ,csak valami okos feltaláló kitalálta ha kettőt rak egymás mellé akkor a tuskót is ki lehet vele húzgálni ,bár nem tudom egy egyméteres fa tuskójával mit kezdene . Fenyők helyét szokták inkább húzgálni ,meg kisebb fa állományét . Még Lenti környékén se láttam hogy a nagy bükk fák ,vagy tölgyek tuskóját kihúznák ! gyökér szaggatást viszont több vidéken is láttam . Kihúzást meg jobbára a homoki erdőkben ,majd rigollal kiszántották a mardványokat .
Vannak azért kategóriák. Szép dolog ha egy LKT 2 keréken rángatva vonszolja a fát. De nagyon más kategória mikor mondjuk egy Rába Steiger próbál tuskót kitépni, és mondjuk meg is tud tapadni.
Az igazán vontatásra készült láncok 5-10 tonnásak . Lehet venni direkt rönkvonszólokhoz láncokat hát azt nem hiszem hogy el lehet tépni ha az LKT-t néha a hátsókerékre állítja ! 8-10mm anyagút .
ÉS PONT EZT AKARTAM LEÍRNI. egész nap ezen gondolkoztam hol láttam én ezt szánkón???? Hát a seggem alatt mikor oviba, isibe húztak rajta. Volt egy kék fém cső korlát is az enyémen.
És aztán azon gondolkoztam a nap további részében, hová lett az a szánkóm? Odaadtuk unokatesómnak, és ott véget ér az emlék. Szerintem el is tüzelték vagy adták vagy nemtom. Most jó lett volna a fiamnak, ha visszakerül a kölcsönből..
De van itthon egy szánkó.. az 1939ben született apámat szánkóztatták rajta. Az sokkal hosszabb mint a Davos 115, és valami rongy gurtni az ülő felülete így még annyira sem hideg mint a fa!
itt 7,5t szerepel (75kN) a heveder szakítószilárdságára... de más elemek lehetnek gyengébbek, 5 tonnás ez a termék
akkor nem volt igazam
az obiban néztem drótkötelet, és ott is szerepeltek ilyen számok, de annyira nem volt meggyőző, az 5-6mm-es drótkötélre csak 300kg teherbírást adtak meg
Azt hiszem, ez volt a legnagyobb, amit ott és akkor kapni lehetett. 🙂
Amikor más gyerekekkel együtt szánkóztunk, én is láttam persze fém szánkót, de annyira nem tetszett. Az enyém karcsúbbnak, elegánsabbnak tűnt. És sokkal kevésbé hűlt le!
Szüleim de sokszor húztak rajta a Városligetben...! 🙂
Amúgy a lengyeleknél létezik szintetikus dinyema száls csörlőkötél is a vaskosabbak olyan 10-12 tonnásak . 20-25 ezer környékén láttam olyan 25 méteres hosszokban . Famászó kötélnek gondoltam az talán nem érik el 5 év alatt de ha elérne vagy gyengülne is megbírna már életem végéig .
Nekem a trakin is van egy 6 méteres forma ! Kaptam egy szakadt hóláncot kocka anyagból vannak a szemek abból toldoztam össze ,más nagyobb szemeket kinyitottam majd újra össze hegesztettem . Van vagy 40 kiló a súlya . A szomszédba a nagy akácfára is ezt használtuk ellen súlynak ,addig feszítettük keten míg a levegőbe nem emelkedett . Jelentős húzóerőt produkált és szépen fektette a fát .
Az nem is sok, de látnom kellene. Majd egyszercsak megtalálom a boltban.
Én méteres hosszúságú és négy-öt centi átmérőjű csövet tudok biztos pontnak elképzelni egy megsüllyedt teherjármű elé(mögé), és ötven-hetven centi mélyre letekerve. Azt már nem fordítaná ki könnyen a kimozdításhoz szükséges erő, pláne ha a föld szintjén van ráakasztva.
Peersze hogy hobbi.. Ha ez valami vállalkozás része lenne, akkor gyűlölnék mindent ami a fizetésem és énközém áll, mindegy hogy sár, vagy defekt, vagy csörlőkötél, vagy hidraulikatömlő.
Így viszont játék.. hm.. felnőttjáték.
kavicsos módszere, hogy elakadáskor elég egy akác méterfát leásni és arra már köthető a csörlőkötél, azt juttatta eszembe amikor a Csepellel elakadtunk a novemberi estében valahol a világ szélén (Porrogszentkirály és Csurgónagymarton között), ahol a szántás felé lejtő úton oldalt belecsúsztunk a kezdő barázdába. Nem hasaltattam föl, hanem egyből a csörlőzés jutott eszembe - de csak nagyon hitvány fácskák voltak a közelben. A Csepel csörlője lefelé is ugyanolyan lassan engedte a kötelet, mint amilyen lassan tekerte föl - úgyhogy aláguggoltam, és visszahúzva-meglazítva a dobon a tekercseket, szépen fölfelé leemelgettem őket, és sokkal hamarabb odaért a kampóval a komolyabb fához a segédem.
Csakhogy a tekercsek ha nem letekerednek a dobról, hanem leemelgetik őket, akkor körönként egyet-egyet tekeredik a kötél hosszirányban. Én meg legalább tizenöt-húsz karikát emeltem le a dobról.
Amikor megfeszült, és elkezdte kiemelni az elejét, akkor csavarodások miatt elszakadt a 13 -as drótkötél.. a hasa alatt.
Nna.. nem akarok róla beszélni. :-)))
Az tutti, hogy ha lett volna ilyen.. hm.. a Csepelhez méretezett talajcsavarom, akkor nem kellett volna húsz méterre kiengedni a csörlőkötelet
Ezzel a Davos 115 -ös névvel egy szinte teljesen elfelejtett emléket idéztél föl bennem.. nahááát.
Nekünk is volt olyan szánkónk, nem volt rossz, csak keskenyebb volt az acéllemez csúszófelülete mint a fa talprésze. És mi biztosak voltunk benne, hogy a fa rosszabbul csúszik a havon mint a vaslemez, úgyhogy a szép neve ellenére sem volt akkora tekintélye a szemünkben, mint a régi szánkónknak.
Tegnap volt pár gondolat az ötvenes Dutra traktorról.. volt ilyen géppel dolgod,tapasztalatod..?Mert sajnos egyre jobban fogy az a generáció-ók,akiknek ez a név bármit is mond..
Oké ! Csak én még mindíg úgy jártam hogy az ami van pont nem jó sosem ! Én szempontom a kötél -lánc egyszerű előfeszítése ,ne kelljen órákig pl a falasnicugg láncát is mire helyzetbe hozom le megy a nap.
most néztem milyen spanifert lehet kapni, én magamnak a tetőcsomagtartóhoz vettem két kisebbet az obiban, és abból indultam ki, de látom hogy van teherautós, 5t 16m, nem is olyan sok pénzért
elég nagy karral, hogy erőt is ki tudjon fejteni, bár gondolom az 5t nem a szakítószilárdságra vonatkozik, hanem arra hogy mekkora tömeget tud rögzíteni, de szerintem egy ilyen ~1.2t súlyú személyautó kihúzásához 300-400kg-nak megfelelő erő kellhet legfeljebb, tehát azt bőven hozná
egy ilyen lehet hogy veszek majd, és a csempész rekeszekben tartom
Ja de a T-16 hátul kipufog egyenesen a gyerekek arcába, a kicsi meg előre. Így is ugyan úgy haraptuk a fekete mokettát, de mégsem csövön tolva a tüdejükbe.. meg jobban is tudok kommunikálni hátra.
Ezen egészen biztosan nem fogunk összeveszni, már csak azért sem, mert láthatóan más alapfeltételezésből indulunk ki.
Én 10 méteres csörlősodronyról beszéltem, te 5 méteresről. Én egyáltalán nem használom másra, mert nem merülnek fel ilyen igények, ezért azt a megoldást preferálom, ami a kiszabadításhoz látszik optimálisnak, és nem kell más feladatoknak megfelelnie. Előfordul néha, hogy fát vágok ki, de olyankor vagy felülről bontom le, vagy simán kidöntöm - körülménye válogatja -, sosem használok ilyen segédeszközöket, bár biztosan nem utasítanám el, ha ez lenne optomális, de eddig ilyenre nem volt példa. Az anyagiakra nem reagáltál, úgy veszem, hogy ebben egyetértünk, de itt van még a használat/készenlétben tartás relációja. Olyan ritkán kell, hogy nem sok esélye van a sodronynak megnyomorodni, viszont a hely hasznos dolog egy autóban, szóval én a fizikailag kisebb megoldásra szavazok, mert számomra az én életkörnyezetemben, életritmusomban, és rászorultsági gyakoriságban ez az optimálisabb. Lehet, hogy más feltételrendszerek között másik megoldást választanék. Talán épp a láncos megoldást.
Hát az 5 méteres sodrony se sok azt is ki kell egészíteni ,és még szúrkál is és nem bítos hogy könnyebb vele a csörlőzés . Én életemben elég sokat csölőztem saját magmat is meg másokat is de a lánc inkább mint a drótkötél a láncból nem lessz sosem spröd gubancos drótkötél és sosem szorul alá a meneteknek mint a kötelek ! Az 1 tonnás nem olyan vészes súlyú és a 3 m lánc bőven elég . a spanifert meg már kitalálták egy 3,5 tonnás egész életre elég és a hosszút könnyű vele rövidíteni és elég messze elér . Bontható láncszembe lehet kapcsolni a kampóját ,a másik végébe meg akár egy seklit is lehet tenni egy megfelelő csomóval . Hasonlóan használva mint a fadöntésre .
Amit linkeltél, a célnak épp megfelel, és ha az elsődleges cél a fadöntés, kiegészítő feladatra elakadás megszüntetésére nem haszontalan, de valljuk be, nem is optimális!
Mentés szempontjából hátránynak látom, hogy egy sodronyos csörlő általában 10 méteres sodronyhosszához képest csak 3 méteres lánc van hozzá, tehát mindenképp kiegészítésre szorul, esély sincs egy kizárólagos használatra még akkor sem, ha amúgy pár méterre található lenne egy fix rögzítési pont. Másik probléma a mérete. Nyilván a láncból adódik, de egy személyautó csomagtartójában elég komoly helyet foglal egy sodronyos kézicsörlőhöz képest. Az ára talán most másodlagosnak tűnik, de ha nem használod rendszeresen egyéb célra, a korábbi webshop-link szerint nagyságrendileg 3x-os pénzbe kerül, és azok teherbírása többnyire meghaladja az egy tonnát, tehát bőven megfelelő.
Lehet, kicsit figyelmetlen voltam, mert első olvasatra másra gondoltam, de azért így sem túl meggyőző. A cső ugyan lehet talán elég vastag, hogy keletkezzen rajta kellő ellenállási felület a talajban, de akkor is csak kell vele dolgozni, és én sem a szépségre utaltam, hanem ha ezt felszerelésként hordjuk magunkkal, akkor csak kell rá valami korróziógátló bevonat. Horganyzás, vagy festékréteg, ilyesmi, miközben egy, a célnak megfelelő talajcsavar nagyságrendileg 3-3.500 Ft-ba kerül gyárilag horganyozva. Ennyiért akkor sem dolgoznék, ha egyáltalán nem lenne anyagköltség.
Ha a hobbitevékenység a lényeg, akkor persze mindent visszaszívok. Én sem azért hobbi-asztaloskodok, mert megéri, hanem mert szeretek.
Ha nem megy utánuk senki féktávolságon belül, hogy ne tudna egy leeső bárki előtt biztonságos távolságban megállni, és a vontató jármű sem megy gyorsabban, mint ahogy egy szánkó amúgy egy domboldalon, akkor semmivel sem veszélyesebb, mint szabadon lecsúszni egy szánkópályán.
Na azért ez nem jelenti, hogy veszélytelen lenne, de a biztonságos élet elég unalmas. Sí, korcsolya, strandolás, biciklizés, gördeszka, séta a parkban, bármibe bele lehet halni, mégsem élünk inkubátorban, mert az inkubátorban csak létezni lehet, élni nem. :)
Mi a tz4kval húztunk ma du 4 körül 4 gyereket, meg egy feleséget az új szánkómon gáton. Elment mellettünk nagy roboz: vw lt35 a szűz hóban, hátuljára egymás mellé kötve párhuzamosan 3 személycsúsztatásra alkalmas műtárgy: 2 kék műanyag popsitepsi meg egy klasszik kis szánkó. Apa húzta anyát meg a 2 gyereket, osztálytársai a fiamnak, ugyan oda igyekeztünk, de 4esben tz4k szolgálati 16kmh csúcssebességével nem is közeledtem rájuk :-DDDDD
Este 6ig ment a parti a gáton, előkerült az LTből minden ami kellett fények szánkók, meleg tea 🫣⛷️⛷️⛷️⛷️
Annyira röhögtem ahogy fújták a fejembe a havat a priccsemen ülve, hogy elfelejtettem videózni a csapatukat.
Az önmentő gerenda csak lánctalp és legalább két (az előrehordásra alkalmas) legénységi tag esetén működik.. de ez így a gumikerékre nem alkalmazható.
Az ötvenes dutráról azt hallottam, hogy az a fogaskerék ami a 28 -asban elég volt a legnagyobb vontatóerő átvitelére - az az ötvenesben már kevés. Eltörte a fogaskereket.. és a szilánkok rossz helyre kerülve már eredményezhettek váltórepedést.
De ez csak az én hallom,ásom, nem tapasztalat - várjuk meg hotib barátunkat, ő majd tudja a helyes megfejtést.
Ez a rokon gépész is kedvelte-mezőgazdaságban használta,talajmunka,szállitás..de erre a váltó tipus hibára panaszkodott-pedig nem olyan sirós fajta ember volt.D4K-B-is volt neki később,de azzal az erdőn dolgozott,mint rönkvonszoló,még amikor az LKT vontató nem volt elterjedt tipus..Volt rajta bukócső,meg hátul a függesztésen erdészeti csörlő,támasszal..
Régen,mikor még a vontatóTátrák voltak,huzták a tréleren a mindenféle nagy nehéz dolgtot-ott akkor még nem volt a szalagos spanifer,hanem láncos-mint a kézi csőmenet vágó,olyan rascsnis hajtással,meg lenyomható rugós biztositással visszafutás ellen.Emlékszem,hogy kattogott,mikor húzták meg..aztán lett a szalagos spanifer,az gyorsabb és könnyebb volt.Esetleg valami régi tréleres kolléga lehet,tudna adni ilyen láncos spanolót a maradékából..
Te határőr voltál anno,én meg gk.vezető-de biztosan van olyan ismerősőd a sok közűl,aki tankos volt.Na,kérdezd meg,magyarázza el,mire és hogyan van az "önmentő gerenda"és használata-régen,a szovjet érában legalább is volt ilyen.Én tudom,mi és hogy,de egy igazi tankos jobban érti..hozzám képest.Más téma-neked vannak igazi"Dutrás"barátaid..ha esetleg beszélsz egy ilyen kollégával,kérdezd már meg,mi volt a 4400-Dutra 50-tipikus váltó baja-sajnos mindig visszatérő hiba náluk.Most nem az unalomig ismételt "kellett a hely az MTZ-nek" szlogen,hanem a tényleg valóság érdekel.Egy régen meghalt rokonom ilyen igazi Dutrás volt,emlegette ezt a megoldhatatlan váltó hibát-mindig széttört a ház?-de már senki nincs a köreimben,aki valós dolgot tudna mondani.
Ezen ami karos láncos van 40-50 ezer közt van ! És csak ahogy néztem 750 kilós . Na most ez egy speckó csörlő mert a lánc benne szabadon fut előre hátra ,nem kell a felesleget csölőzni teher nélkül . Össze akasztod és a szabadon futásból a felesleget egy mozdulattal kihúzod és már is a feszes láncot csörlőzöd a kézi karral . Aki még nem látott ilyet az ezt a funkciót nem ismeri csak a klasszikus falsnicuggelvet ,az a gyakori kézi csörlőzési megoldás . Most oszt nem találtam olyan filmet az istennek se ahol látható volna a fontos funkció amivel ez különb a többitől .
Szerintem az önálló közlekedést a normál útviszonyokra alakították ki. A féloldalas árokhelyzet élményét nekem egyetlenegyszer sikerült önállóan megoldanom, büszke is leszek rá amíg csak emlékezni tudok (mert egy komplett iskolabusz felszállói közé éppen letettem a két nagyobbik fiamat, aztán a jeges úton szépen megnyúlt a kanyar íve, és már mentem is bele az árokba)
(tudtam hogy ebből nagy tekintélyvesztés lesz, úgyhogy fékezés nélkül át is vittem a jobb kerekeket a nem túl mély árok jobb oldalára, kapcsoltam egy kettest és szedtem elég lendületet a visszatéréshez)
(nem lett tekintélyvesztés.. se a kölköknek a többiek előtt, se nekem őelőttük)
A talajcsavar akkor drága, ha szépet és hibátlant akar az ember. :-)
Azért írtam hogy nagyra nyitott rugós alátétet kell ráhegeszteni egy kihegyezett vascső végére, mert az nem kerül szinte semmibe. (és nem jó a sínrögzítő rugós alátét, mert az elmondhatatlanul kemény)
Nem kell egyből a legjobb, mert az OLYAN -t legfeljebb megveheti az ember.
Én az alátétből kialakított talajcsavar ötletét egy nyugdíjas kollégámtól tanulhattam.. :-)))
Nekem egy jutúb-videó volt ami a sárból szabadulásra a legjobb megoldást sugallta : a kerékátmérőnek kb másfélszerese hosszúságú fát láncoltak a derékig süllyedt traktor hátsó kerekére.
(tehát egy negyed kerékméretnyi rúd lóg ki két ponton)
Hatékony.
Egy autónál a felnilyukakhoz rögzítés lenne az első megoldandó feladat, és a tudat hogy nix kormányzás, mert a kilógó rudak leszedik a sárvédőket. És szabadulás után azonnal leszerelni.
Mi is a gyerekre támaszkodunk ilyen ügyekben ! Számítástecnikai iskolába járt 4 évig . Sokkal többet tud mint mi ! A gyerekek amúgy is okosabbak sokkal mint a szülők .
Érteni vélem a problémádat, és konkrétan az esettel kapcsolatban nem akarok okoskodni, mert ahhoz ott kellett volna lennem,, hogy lássam a lehetőségeket, meg az egész konkrét helyzetet is. Általánosságban viszont tudok néhány dolgot hozzáfűzni, ami saját tapasztalatokon alapszik, így ha nem veszed tolakodásnak, talán számodra is szolgálhat tanúlságokkal.
Előszöris, nekem már sikerült elég sokszor elakadnom, többnyire a saját hibámból, de mindig más okokból. A legutóbbi 3 napja volt, és utólag elég buta feltételezésből fakadt. Előző nap úgy állítottam le a kocsit, hogy közel legyen a lakásajtóhoz. Az volt a terv, hogy indulás előtt járatom kicsit a motort, mert elég hideget jósoltak, és nem akartam erőltetni az öreg dieselt. Reggel ki is mentem beindítani, és rögtön meg is állapítottan, hogy csak bokáig ér a hó, nem kell vele csinálni semmit. Az 1,9 tdi nem sokat szokott vitatkozni a csúszós felületekkel, míg fel nem hasal. Én azt néztem be, hogy a ház és a kocsi között szélcsatorna keletkezett, amire akár gondolhattam is volna, de még nem hatott a kávé. Negyed óra múlva beültem, és finom kettőbe elstartoltam, míg el nem értem a vastagabb hóig, amire sikerült felkapaszkodnom. Eddig volt a balf@szság, és innen a tapasztalati megoldás. Ha egyszer már elpördül a kerék, akkor vagy megkapaszkodik, vagy nem, de ha eleve más megoldást választasz, mint ami ide juttatott, akkor van reális esélyed. Nem erőltettem a semmit, hanem kiszálltam, körbeástam a kocsit, hogy legyen egy kis mozgástér, addig eltakarítottam az útból a havat, amíg nem volt megint vékonyabb, mint a kocsi hasmagassága. Visszatoltam, mert még nem fényeztem fel a kerék alatt a havat, tehát hátra még fogott, közben tettem két alászedett kormányállítást, hogy friss felületen induljon újra, majd laza másodikkal indulva megrúgás nélkül elmentem melóba.
Ennyi a legutóbbi sztori, amiből azt emelném ki, hogy nem szoktam "próbálkozni". Egyszerűen régen túl sokszor megtettem, és megtanultam, hogy részint nem a vakszerencsében bízunk, hanem rendes pesszimista módjára felkészülünk a vélhető lehetőségekre (ez sem mindig elég), másrészt nem próbálkozunk olyan megoldásokkal, amik a mellékelt ábra szerint legfeljebb szerencsével sikerülhet, de legtöbbször csak ront a helyzeten. Na ezért van a csörlő, a vontatókötél, a speniferek. Ezek amúgy alkalmasint másra is használhatók, nem feltétlen meddő csomagok az ülés alatt.
Azt, hogy az általad leírt, és ez alapján általam jól/rosszul elképzelt esetben mit tettem volna, így messziről nem tudom, de azért ötletelhetek. Az egyik, ami már itt szóba is került, a talajcsavar, vagyis a földbe tekert dugóhúzó. Kiváló ötlet. A másik, a szintén korábban említett horgony. Ha jó a kialakítása, úgy működik, mint az eke. Bele húzza magát a földbe, és megkapaszkodik. Jó a gyenge kerítés is, vagy a laza talajba kapaszkodó horgony, vagy talajcsavar is, csak össze kell adni az erejüket. A fizika a barátunk, ha hagyjuk segíteni. Ha mondjuk egy vontatókötéllel lazán összekötöd a gyenge kerítést a tőle 1-2 méterre kapaszkodó csavarral, vagy horgonnyal, majd a kötél közepéhez csatlakoztatod a csörlődet, akkor egy-egy rögzítési pontnak csak a fele ellenállást kell kifejtenie az autó kivonszolásához szükséges erőhöz képest. Nyilván optimalizálni kell a felszerelést a környezetedhez. Ha sártenger közelében élsz, ugyan ezt a megoldást tudod mégjobban megosztva használni. Még ha viszonylag komolyabb felszerelést is kell összeállítanod, hosszabb távon akkor is olcsóbb és megbízhatóbb, mint alkalmanként traktort keresni, vagy mondjuk lehetetlen időpontban segítséget kérni.
Nálam se én ápolom a gép lelkivilágát. Van rá telepítve kétféle oprendszer, meg mindegyikre 2-3 böngésző, hogy legyen mivel kibírni, ha valamelyik feldobja a bakancsot, és szakértőre vár.
A szakértők a gyerekeim és házastársaik, én meg építek nekik mindenfélét, amire épp szükség van, mert abban egyelőre én vagyok jártasabb, és felszereltebb, míg az is el nem múlik.
amire első körben kíváncsi volnék, az vezetéstechnikailag, az autóba ülve, és semmi egyéb mókolást nem csinálva, hogyan lehet a legkönnyebben kikerülni egy ilyen féloldalas árokhelyzetből? ez nem igényel anyagot, meg kiadást, csak gondolkodást, illetve gyakorlati tapasztalatot
a második körben érdekelnek ilyen technikai dolgok, mint a csörlő, de én úgy gondoltam, hogy ez kézi erővel kevés lenne
különösen ha nincs mihez kötni a kötelet, vagy drótót, és valami horgonyt kell bevetni, ami először nyilván csúszik a földben, mielőtt megáll és megtámasztja az autót
nekem két ilyen elakadásom volt, ez utóbb a havas árokkal, féloldalasan
a korábbi változatnál vízszintben maradt az autó, de az első, hajtott kereke elsüllyed egy sáros, vizes nyomvályúban, és közben középen fennakadt az alja a földön, tehát nem tudott akkora erőt felvenni a sáron forogva, ami a súrlódást az alján, illetve a hátsó kerekek gördülését leküzdötte volna
a sárban én azzal próbálkoztam, hogy bemásztam a kerítésen a mellettem lévő ipari területre, kikölcsönöztem egy deszkát, arra rátettem a kocsiemelőt, és ezzel felemeltem az első kereket, és próbáltam alápakolni dolgokat, hogy támaszkodjon fel
de nem vált be a dolog, mert a víz a nyomvályúban mindent eláztatott, és a híg sáron nulla tapadás van
(a deszkát, igaz sárosan de visszaszolgáltattam)
ott pl semmilyen kikötési lehetőség nem volt, egyik oldalon lucerna, a másik oldalon 5m sár, és aztán egy kerítés, ami gyenge lett volna kikötni
Kiváló ötlet, de szerintem láttam is erre eleve alkalmas talajcsavart a ...vankenobiba. Én otthagytam, mert nekem egy sokkal erősebb kellett volna egészen más célra, de így visszaemlékezve erre a célra pont jó lett volna. Nem tűnt első látásra vonzónak, mert a netről sokkal olcsóbbakat is láttam, de a barkácsáruházak mindig drágák. A kérdés az, hogy ha beszerzed az anyagokat, megbarkácsolod az eszközödet, és még a végén megfelelően korrózióállóvá is teszed, akkor a végén mennyiből jössz ki, és még ha olcsóbban is, megéri-e annyiért foglalkozni vele? Nem vagyok róla meggyőződve. Számomra amúgy nem különösebben fontos az ilyesmi. Hegyvidéken élek. Ha nálunk bárhol, ahova kocsival be lehet csúszni, találunk egy helyet, amihez nem lehet kikötni egy csörlőkötelet 20 méteren belül, akkor oda előbb-utóbb valaki fát ültet, vagy hagy egy korábban kivágottat újra kihajtani.
Megnéztük a gyerek levette róla a sötétet . Azt mondja ha rendellenességet talál a gépem akkor blokkolja így a képet . Nem ajánlott kategóriába sorolta az oldalt .
Nekem is van reklámblokkolóm, nem az a baj, de van egy ötletem. Itt ez a link: https://gebotools.hu
ha nem nyílik meg, próbáld beírni a gugliba, hogy: gebotools
Az első találatot válaszd, és ha megnyílt a lap, írd be a saját keresőjébe, hogy "csörlők", vagy "kézicsörlők".
Enterre, vagy a nagyítós piktogramra kattintva működnie kell. Kipróbáltam, oda vezet, amit eleve linkeltem, és a jelek szerint nálad nem működött. Ha ez sem jó, kell egy okosabb valaki segítsége, mert egyelőre nincs több ötletem.
Az ásózást is továbbgondoltam, és föltaláltam a csőben a lyukat : talajcsavar
A csavarboltokban hozzáférhető legnagyobb fakötésű alátét, elflexelve-meghajlítva (mint egy rugós alátét) - és ráhegesztve egy kihegyezett méteres acélcső hegyesebb végéhez közel. Ez majd lehúzza a földbe a csövet. És még lyukat kell fúrni bele a távolabbi végéhez közel a meghajthatóságához.
Mint a Swift emelő hajtókarja egy olyan tekerővel két perc alatt le is és föl lehet csavarni fél méterre, hetven centire.
Szerintem ez gyorsabb, mint gödröt ásni az akác méterfának.. és ez is tárolható a lökhárítón..
Visszajöttem, mert muszáj volt továbbgondolnom a sztearinhártyát.
Vaslapáton is műxik.. :-)
Műanyaglapáttal a járdán letaposott hóréteget nem tudtam fölszedni, most aztán azon agyalok hogy a vaslemezt a ráolvasztott sztearin meddíg fogja védeni a rozsdától..
Nem vagyok infós, de ha az segít, itt Chrome-ot használva megnyílik. Otthon operát használok, eddig azzal sem volt gond. Valószínűleg hiába ismétlem a linket, meg kell próbálni másik böngészővel.
Ha hazaértem, és addig nem oldódott meg, mondjuk úgy 15 óráig, jelezd, és megpróbálom a rókával is, hátha azon működik. Ha beválik. szólok.
