Az nem valószínű, mert a képeden az árvacsalánhoz viszonyítva a méretét, ahhoz túl nagy. A puschkinia egészen apró és a levelei sem hosszabbak 10-12 cm-nél.
Még annyit, hogy a Puschkiniának kék csíkokkal tarkított fehér szírmai vannak. Az Ornithogalumnak szintén fehéres a szírma, de ezen általában zöld a csík (vagy nincs rajta csík). Valamint nálunk (Mo), csak ez utóbbi nől vadon.
Ha csíkos a szírom, akkor lehet, hogy a kónya madártej (Ornithogalum boucheanum) lesz ez. Talán ezen a címen találsz róla egy képet.
http://www.rz.uni-karlsruhe.de/~db50/FOTO_-_Archiv/Ornithogalum%20boucheanum%20BotKA%20F6.jpg
Nézegettem a kerti fotós topikot és mikor megláttam a puschkiniádat, rájöttem, hogy az alsó képen az van. Vadon nö, mindenhol van belöle itt a környéken, ma már találtam olyat is ami kinyílt...
Mázlista vagy! Velem az szokott előfordulni, hogy elültetek valamit, aztán semmi (pl. a korbácsliliom)
Az első képen valamilyen liliom van, a másodikról gőzőm sincs...
Ezt kérdezem én is, vagyis, hogy milyen növény? Én ültettem vagy meglepetés? Kijött ez a 2 növényke akik nem ismerösek... Még nem virágoznak, de engem máris furdal a kíváncsiság, hogy mik lehetnek... Elöre is köszi.
Alsotekeres, nagyon köszönöm! Most már értem, s a tanulást is el tudtam kezdeni.
Nem egyetemre járok, hanem főiskolásra, s levelezős képzésben csinálom a biológiát és környezetvédelmet. A hely pedig Szombathely (Berzsenyi Dániel Főiskola). Leszámítva a rendszertanos oktatást, nagyon szeretem, a tanárainkra eddig egy szavam nem lehet, ha kérdeztünk, segítettek. Viszont a mostani félévet erőteljesen beárnyékolja számomra egy idős bácsi kissé összefüggéstelen beszéde tulajdonképpen teljesen haszontalanul töltöttünk vele pár hétvégét a rendszertannak szánva. Nem válaszol a kérdéseinkre, azt mondja a legtöbb esetben, hogy nézzünk utána, ha valamit nem tudunk. Viszont mint szakember nagyon jó, tehát nem a nemtudása miatt nem válaszol, hanem didaktikailag vannak problémái.
Viszont a téma (rendszertan) nagyon érdekel, ezért most tényleg örülök, hogy megvilágosodtam. (S a többiek is örülni fognak, mert megadom nekik ezt az URL-t, s akkor már nem a sötétben fogunk bolyongani.)
Még egyszer köszönöm!
Elég nehéz, így távolról segíteni ebben. Beszkenneltem egy oldalt a határozóból.
Az első részben a Crassulaceae címszó szerepel. Az 1. pontban két lehetőség szerepel az "a" és "b". A határozni kívánt növény tulajdonságait kell megnézni, illetve azt, hogy a két lehetőség, leírás közül melyik illik rá. Ha az "a" leírás felel meg a vizsgált növénynek, akkor tovább kell menni a 2. pontra. Ha a "b" pont, akkor a vizsgált növény a Sedumok, azaz a varjúhájak közé tartozik és ezt követően a Sedum csoportban kell tovább menni. A 2. szintén kétféle megoldás, azaz "a" és "b" található. Innen a növény tulajdonságainak megfelelően vagy az "a" megoldás szerint a Jovibarba, vagy a "b" meghatározás szerint a Sempervivum nemzettségek felé kell tovább menni.
Az egyes nemzetségeken belül hasonlóan kell folytatni a meghatározást. A legtöbb pontban két lehetőség közül kell választani, és az adott bekezdés végén lévő szám, vagy megnevezés szerint kell továbbmenni.
Az én határozóm ugyan nem a legújabb kiadás, de ebben is van egy külön fejezet a határozó használatáról (A növényhatározás menete - 42. o) és a rövidítésekről (21. o.)
Ne haragudj, de kíváncsi lennék, hogy melyik egyetemre jársz?
Sziasztok! A magyarországi edényes flóra határozója c. könyv használatához szeretnék segítséget kérni. Noha biológia szakos vagyok, s ebben a félévben már intenzíven kéne ezt a könyvet használni, egyszerűen nem jutok vele dűlőre, a könyvben pedig nem írták le, hogy melyik szám, betű mire vonatkozik. Kértük a tanárunkat, hogy mondja el, mi micsoda, de azt mondta, az nem az ő feladata (!), viszont elvárja, hogy mi aktívan forgassuk a határozókönyvet.
Az egyetlen, amire eddig rájöttem, hogy a * és mellette arab szám az ábrákra vonatkozik. :-) Viszont sem a római, sem a betűk funkciója nem tárult még fel előttem, a szerkezetről nem is beszélve.
Ha valaki már gyakorlott a témában, írna nekem egy rövid bevezetést a határozáshoz?
Köszönöm előre is!
De magról is vetheted, csak akkor nagyon sokára lesz nagy, virágzó növényed.
Ha lehajtasz egy ágat, és leföldeled, arra figyelj, hogy mindig nedvesen legyen. Jó ha teszel rá egy követ is, mert hajlamos kimozogni magát a földből.
Ha a szokásos konyhakrti zöldségeket akarod termelni, akkor számitsd ki a villanyszámla nem haladja-e meg a piaci árat. Az ilyen termés 2x - 5x annyiba kerülnek mint a "Lehelen"
Ha nem tudod hűvös helyre tenni a palántákat akkor mesterséges megvilágítás szükséges. Erre hidegfényű lámpák alkalmasak, fénycső, energiatakarékos lámpa, stb. A növények fény és hőigénye összefügg. Ha meleg helyen van akkor több fénykell, ha kevés a fény, mint nálunk most, akkor alacsonyabb hömérséklet kell.
Hasandnak: most beromi prezíz tudok lenni: nézd meg a Palántázni jó... vagy vmi hasonló c. topikot. Én személy szerint minden hitemet elvesztettem az idei tavaszban... ( 40 centis hó, olvadás után 2 hónap szikkadás és már tél van megint...)
Egy kicsit más téma, de úgylátom most úgysem szakítok félbe senkit:
Szeretnék a napokban cserépbe vetni zöldségeket. Van valami trükk arra, hogy ne nyúljanak meg (hűvöset leszámítva). Egy két paprika palánta maradt csak meg abból amit már korábban vetettem.
Ja, hát ez a jó kérdés. Írtam korábban, hogy az eredeti származási helyén nyilván nem szedik ki a földből. Ez a hagyomány valószínűleg itt Európában alakult ki. Valaki szerzett egy ilyet, elültette a kertjében és ősszel, hogy meg ne faggyon, felszedte és bevitte a házba. Azóta mindenki így csinálja, az is, aki cserépben neveli. Én már hagytam bent cserépben, földben, nem lett baja. Inkább arra kell vigyázni, hogy ne érje fagy és ha földben marad se érje víz, mert hűvös helyen esetleg elrohad, melegben meg idő előtt kihajt. Ennél szakszerűbb magyarázattal sajnos nem tudok szolgálni. (Nálad maradhat a cserépben, de be tudod-e tenni úgy a hűtőbe?) Az biztos, hogy nem jó neki, ha abból a szokásából kizökkentjük, hogy két vegetációs (zöld leveles) időszaka között néhány hónapot gumó formában pihenjen. Lehet, hogy quess.who precízebben meg tudja válaszolni a kérdésedet.
Kicsi Stiglinc! Köszönöm, hogy már több módját ismerteted, hogyan tároljam kiszedve a gumót. Azt még most sem tudom a sorok közül kiolvasni, hogy miért vegyem ki a földből? ??? ??? Évekig jó volt neki így. Akkor fog virágozni? Vagy pihentetőbb lesz a téli álma? Tényleg szeretném tudni!
Mindig elfelejtem megdicsérni a virágodat, pedig csodás. Tudod, hogy van egy csomó kaktuszos topic is? Ott sem utálnának ki egy ilyen virágzó pozsgással! Az én ilyenem csak nő világba, de eszében sincs virágozni, vajon miért?
Képzeld, a tegnapi újságban ( a pécsi Dunántúli Naplóban ) olvastam, hogy itt, ebben az utcában, ahol lakom, egy három éves , most egy méter magas gumipálma virágzik. Azt írják, hogy ez a faj 3 évenként hozza sötétbordó virágját, ami most 50 cm hosszú és 30 cm széles. Ha lesz rá lehetőségem, elmegyek és lefotózom. Látásból ismerem a bácsit. Ha sikerül, felteszem a képet.
Ha a hűtőd megbízhatóan, tarósan 5-8 C fokos (mint a legtöbb), legközelebb próbáld meg vastagon papírba csomagolva ott teleltetni. Ennyit biztos bír, csak időnként nézd meg, nem fonnyad vagy penészedik-e mégis.
Nem kell nedvesíteni télen, a kiszedett gumók sem fonnyadnak meg, feltéve, hogy hűvös helyen tartod. Lehet, hogy azért hajtott ki, mert nedvességet (és meleget?) kapott.
Nyár végén, amikor elszáradt, mindíg bennehagytam a cserepében és febr - márc táján kihajtott. közben hetente megnedvesítettem a földjét. Csakhogy most novemberben kezdett újra hajtani...???
Hát, nekem azt mondták anno, hogy télire ki kell venni a gumókat a földből, szárazon, fagymentes helyen áttelelteni és tavasszal új földbe beültetni.
A növény eredeti élőhelyét és az őszi visszahúzódását figyelembe véve, a szárazon teleltetés még érthető, de ott nyilván senki nem szedegeti fel, annál inkább fontos lehet a tápanyagdús talaj a vegetációs időszakban.
Nálam a kiszedett gumók szépen túlélnek tavaszig, amikoris elkezd nőni a hajtáscsúcsuk, akkor kell nem túl mélyre beültetni, csak éppen őszre nem az eredeti gumó hízik meg, hanem kis, mogyorónyi fiakat növeszt, így aztán várhatom, hogy virágozzon! Most azt tervezem, hogy tavasszal a kertbe, jó gazdag komposztba fogom kiültetni őket, hátha ezt jobban fogják szeretni.
A gugliban rákeresve kiderült, hogy gyógynövény. Az ottani képek szerint nem tökéletes az egyezés, mert az enyémnek nem fűrészes szélű a levele (ha jól emlékszem) és a virágzat is inkább oszlopszerű, mint alul kiszélesedő, és a virágzat mellékágai nálam rövidebbek és egyforma hosszúak, de egyébként stimmel. Ezek a különbségek lehetnek a termőhely függvényei? Nálunk nedves talajon nő, hatalmas bokrot alkotva.
árokparton nőtt, terjedelmes, évelő, lágyszárú. Szára nedvdús, szögletes, virágzata (közelről) büdös. Az első képen a habitusa, második a virágzata (mindkettő a kb-ok miatt csonkítva).
