Hát akkor két lehetőség van: 1. átvertek...; 2. mégsem ilyet vettél... :)
Na, de akkor talán foglaljuk össze, SZTEM:
- a csillogó pirosliliomnak (Nerine bowdenii -1. kép) kecsesebb virága van, keskenyebb, fodros szélű, erősen visszahajló szirmokkal és (a fajták) színe sem pont ilyen...
- az illatos japánamarillisznek (Lycoris squamigera- 2. kép) meg kicsit szélesebb szirmai vannak, max. enyhén fodrosak, nem hajlanak annyira vissza és belül sárgás színűek, na meg még illatos is...
- a kerti hölgyliliomnak (Amaryllis bella-donna- 3. kép) még szélesebb, hegyes végű, nem fodros szirmai vannak és tök szabályosan állnak, nem pedig úgy "oldalra szétcsúszva" mint az előző kettőnek...
De egyébként közeli rokonok (Amaryllidaceae), csak a Nerine, meg az Amaryllis afrikai, a Lycoris meg ázsiai... sztem.
Netes kép, de talán jól látszik rajt, amit Novalusz is rajzolt: 1. 4 cimpás varfű (Knautia arvensis) 2. 5 cimpás ördögszem (Scabiosa ochroleuca) (Hjaj ha Hanspeter itt lenne, lefogadok olyan cimpafotó-gyűjteménye van, hogy csak na... :)))
En nem inkább az erdei mácsonya? A levelek találkozása a száron mintha nem lenne eléggé "kút jellegű", nem áll meg benne a víz.
A fülcimpa a füled elkülönült része, a virágcimpa meg a virágé. Szóval hogy hány kilógó része van. A mácsonya virágzata sok virágból áll, abból kellene a szélsőket megnézni: itt számoltam négyet (2 sötét bordó karika a piros karikán belül), ezen a képen már aligha vehető ki, az eredetin igen.
Köszönöm, lehet, hogy az lenne a legjobb, ha megint arra járnék. A saját cimpámat még csak megtalálom, de a virágét hol keressem? Az a csészelevél? (A bemutatkozásomkor írtam, hogy teljesen amatőr vagyok.)
Azért, hogy ne csak szöveg legyen, szintén a Szentendrei szigeten fényképeztem ezt a szép szál héjakútmácsonyát:
Nalátod!!! Akkor itt van Neked még egy elég jó fórum: INFOJARDIN Bár itt főleg dísznövény van, de tudom hogy Te azokat is nagyon kedveled... :) Na meg még ráadásul lehet tanulni spanyolul is egy kicsit!
Ja. Nekem főleg ez a "Was für ein Doldengewächs" nevű teccik. Ilyet én is láttam, de nem tuttam , így híjják:-( Okosodik a zember. Ahogy az évek telnek.
És természetesen CLAVICULA múltkori növénye is valszeg inkább Lycoris squamigera, nem pedig Amaryllis belladonna... csak sajnos a múltkor épp hülye voltam... :((( Kár, hogy nem tűnt fel senkinek! :)))
Én ezeket a mácsonyaféléket a mácsonyák kivételével attól tartok soha nem fogom felismerni, pedig egyszer bele kellene vágnom. Mindenesetre az én algoritmusom szerint az első kérdés az szokott lenni (ha nem mácsonyáról van szó), hogy hány cimpája van a virágnak (ezt nézte Erdeye is): 4 vagy 5. Itt mintha négy lenne, de nem látok a kérdésben tisztán. Ha 5, boldogok vagyunk, mert akkor ördögharaptafű, ennyivel is előrébb járunk. Ha 4, akkor kérdés: a szélső virágok sugárzóak-e, vagy sem. Ha nem, akkor ördögharaptafű vagy csonkaír (itt szerintem sugároznak), ha igen, akkor fejvirág (az 1 méter körüli) vagy varfű.
Tökéletesen igazatok van, én sem szoktam virágot tépni. Tényleg nem szoktam. Tudom, nem tökéletes bizonyíték, de talán valami: és itt az április 22-i, Fót c. bejegyzés.
Szabjátok ki a penitenciát és vezekelni fogok - csak az eredeti kérdésemre is válaszoljon valaki, ha már bűnbe vitt a tudásszomj.
Túl kell bizony! Csak megrekedni nem szabad... Azé mondom. Ha nem mondaná senki, akkor az emberek honnan tudnák meg?
És az álszentség is bűn, bizony. Én is lenyírom a házam körül azt a többezer növényt (bár monnyuk annál inkább nőnek), mer a hivatal mindig szólítgat, és nem tudom őket meggyőzni, hogy a másfélméteres magaskórós társulás sokkal szebb, mint a monokultúrás angolperje:-( Meg a rokonokat se. És mikor felszántatom a kertet, akkor is bizonyára pusztulnak el növények. De ennek ellenére, ha kimegyek valahova "szabadba", mégse húzogatok ki növényeket, ha nem muszáj, és jelentős vitákat folytatok pl. az összes tanárral, akivel csak összehoz a jósors, hogy ne csináltassanak már növénygyűjteményt, mert azt ma már nem illik. Talán nem is azért, mert nem tudom fölmérni, hogy a pár hektár földemen való gazdálkodás során sokkal több növényt pusztítok el - akaratlanul - mint amennyit gyerekek szórakozásból letépegetnek. Hanem mert hiszek abban, hogy az életet "csak úgy", viccből nem pusztítja az ember. Meg akkor se, ha nem muszáj. És ha erre, ennek jelentőségére nem érez rá valaki, akkor arra se fog, miért nem pazaroljuk eszement módra az áramot, miért nem eresztjük ki a fáradtolajat, miért nem kéne kétszer ennyi autó, háromszor ennyi műanyagpalack és tízszerannyi ember... Fene tudja. A dolgok mindig kicsiben kezdődnek, és ugyanúgy folytatódnak nagyban is. Ha az óvodást nem tanítjuk meg arra, hogy ne dobja el a zsebkendőt a fűben, nagykorában talán nem lesz rossz érzése akkor se, ha a 3000 tonna német szemetet dobja el a Nagykunságon...
Ki nem húzott még ki vadon élő növényt? Én is így kezdtem.
És ki ne vitt volna ásót, hogy a szép növényt átültetve valami romantikusabb helyen fotózza le? Nem akarok álszent lenni. És persze mindenkinél ott lapult eleinte egy kis napalm, arra az esetre, ha a ritka, fokozottan védett növény túl nagy tömegben tenyészne, és fotón már nem lenne jól kivehető a habitusa. Ezeken mind túl kell esni! ;-)
De ugye? Jön az ember itten jószándékkal, tudásszomjra éhesen, azt hívén, itt majd megértő fülekre talál (hol másutt?), erre elkezdenek szívózni vele:-( Ha van egy csöpp esze, úgy itthagy minket, mint a pinty!
Ha meg több csöpp is van, akkor átlépve sértődöttségét rájön arra, mit is akarunk mondani: virágot NEM tépünk le, nem buzeráljuk-trancsírozzuk széjjel, csak óvatosan félrehajtjuk, hogy látható legyen, majd ELENGEDJÜK. Helyette megpróbálva gépünk makró-funkcióját optimálisan használni, és mi hajolunk az ideális pózba, szögbe és hátteret odatéve ahelyett, hogy a növényt fektetnénk abba, egy világos színű papírlapra. Mert mi ugyan jól szórakozunk ilyenkor, de a növénynek ez nem háttér, hanem RAVATAL. És igen, mások millió növényeket elpusztítanak, de mi, akik szeretjük őket, nem pusztítjuk. Nem azért, mintha egyetlen növény hiányzana a rétről, ahol sok van, hanem az elvek miatt. Hogy legalább mi ne tépkedjük őket. Tudom, nehéz ezt megfogadni, és itt bevallom, én is téptem le életem folyamán virágot. (Vesse is rám az első követ, aki még tényleg sose!) De gyónom, bánom, és manapság már nem teszem. És igyekszem mindenkit ugyanerre buzdítani.
De ugye? Klasszikust csak pontosan... meg csak hüjegyerek örül olcsó poénnak... De én jól elvagyok ezzel magamba:-) Úgyis mindenki eszemhez érti, már régóta.
Az én bizonytalanságomat inkább a kép okozza:-( Sehogyse tudok elkülöníteni egyáltalán egy-egy virágot, cimpát számolandó, meg a levélszélét se látom:-( A kor, hiába...
A szürkést ugye nem te húztad ki, hanem már így találtad?:-) (költői kérdés volt:-) )
Pontosan, nem mocorogtam. Egy sziklán áltam, nagytotálban láthattak, emberszerű a formám (khm khm), de nem láttak, csak néztek. Mint a kreszvizsgán: "néz, de nem lát - 2 hibapont"
Lekvárt már ettem. Hát... A kecske is elmekegte volna magát tőle, az biztos:-( Sztem legalább felesben kéne keverni cukorral, hogy élvezhető legyen. Egy szem som, egy zacskó cukor...
És elmondtad az egyszeri kiránduló utolsó mondatát? ("Aranyos kis vadmalackák, hol van az anyukátok?") A 9 malacnak különben bizos nem a 7 nagyobb volt az anyukája, hanem csak max. 2-3, a többi csak idősebb fiú- ill. lánytestvér. A szemük meg azé nem annyira vacak, csak a formafelismerő képességük. Ha az ember megmerevedik, akár hasra is esnének benne, de a mozgást elég jól észreveszik. Nyilván nemigen mocorogtál.
Imádom a szorulást. Valaki próbált már lekvárt vagy szörpöt csinálni a húsos somból? Simon nem írja, hogy a veresgyűrű som mérgező, de azért nem kóstolom meg.
Köszönöm. Itt találtam, a szomszéd erdőben. Budai-hegység, Hosszú-erdő-hegy, Fokozottan védett term. véd. ter. Nagyon szép és változatos rész, alapvetően karsztos bokorerdő, de van montán bükkös is a Remete-szurdok északi oldalában, meg sziklagyepek is. Múlt héten láttam itt egy vaddisznócsordát, az anyukák, szám szerint 7 , a hűvösből figyelték, ahogy a kicsik, szám szerint 9, kotorásznak a kőfejtő alján. Én meg fentről elnéztem őket úgy fél órát. 10m-re lehettek - teljes szélcsend volt, így nem "láttak" az orrukkal, a szemük meg vacak. Többször rámnéztek, figyeltek, aztán tovább túrtak. Ez most nagyon off?
Szóval ,hogy tiszta legyen melyik növény.
Mi lehet a becsületes neve?
Aki ismeri ,kérném pontos nevét.
