"Szóval a "bibliából" semmivel sem lettünk okosabbak".
Valóban nem, hiszen 1999-ben még nem volt publikálva a Kereszty-féle anyag, így nem kerülhetett bele a könyvbe.
Ezzel a kétségkívül nagy hiányossággal együtt abban az időben (és az azt követő jó 5 éven át) más, a védett növények honi aktuális elterjedését összefoglaló színes könyv nem állt sem az egyszerű erdő-mezőjáró ember, sem a szakközönség (!) rendelkezésére. Kétségtelen, hogy mára az elterjedési térképek átíródtak, a fajok taxonómiailag sok esetben más megítélés alá kerültek, és maga a védettségi státusz is változott. Mindezek azonban a mű értékét semmivel sem csökkentik, és egy botanikát kedvelőnek nagy élmény a forgatása.
Hölgyek, urak! Pár napja Gödöllő környékén jártam. 1., 2. Érdekes, hogy egymástól pár méterre, mennyire más színű a fekete nadálytő. 3., 4. Nemrég szó volt a selyemkóróról, ilyet találtam, a termése még zöld. 5. Ékes vasvirág. 6., 7. Erdei mályva. 8., 9. Szappanfű.
Egyrészt a pálha nem olyan, bár az a leszedett gallyaknál is elég változatos volt. Másrészt az enyém nem tűnt mirigyszőrösnek, ez a török mogyoró meg az volt. Bár a határozó a közönséges mogyorónál emleget mirigyszőröket. Igaz, hogy a török mogyorónál a Simon szerint a levélnyél kopasz, az ennél a fiatal hajtásnál legalábbis nem stimmel, pedig a fácska török mogyoró. Holnap ellenőrzöm a szőröket az itthonin. Most még a levél alakja sem teljesen mogyorószerű, hegyesedőbb, mint a mogyorólevélnél megszoktam. De nem tudok jobbat, a szíves válla sok egyebet kizár. Meglátjuk, mivé növi ki magát. Én se értem, hogy nem vettem észre a mogyorót, de néha más feltűnő dolgokat se veszek észre.
Ááá... azért kiszínezhetted volna... mondjuk hogy felmásztál, leestél, jött 2 kutya meg egy oroszlán, lekaptad a hajtást és tigrisugrással át a kerítésen. Nincsen neked képzelőerőd?:-) Amúgy mire értetted azt, hogy langyos? Nem olyan a rügy vagy melyik? Vagy csak nem merted mégegyszer mondani, h Pereszkének igaza van?:-)))
Mondjuk a pálha nem olyan, de az nem jelent semmit, me a pálhák hamar változnak és le is esnek sokszor. Viszont olyan szőrmók. És hogy lehet, h a földben nem vetted észre a mogyorót? Mer én erre spekuláltam, h biztos azért nem az, bár a törimogyi kisebb, mint a rendes.
Sajnos nem ilyen izgalmas. Se nem ugrottam, se be nem szorultam (most nem).
Nemrég a munkahelyem parkolójába fiatal mogyorófácskákat ültettek, csak elfeledkezdtem róla. Kimentem egy ollóval, és szedtem a törzs alsó részén kihajtott gallyakból.
Most nincs itt a könyv, de valami miatt kizártam (élőhely??). Amúgy a S. graeca mellett vastag betűvel szerepel Veszprém. De a többiek talán már únják ezt a sok berkenyézést. :)))
Kedves Pereszke! a legutóbbi Kitaibelia 4. oldalán olvasom: "A Kitaibelia korábban megjelent számai megrendelhetők a szerkesztőnél: amolnarv@puma.unideb.hu" A 13 évfolyam kiadott példányai közül jónéhány már nem kapható, de a tájékoztató szerint 14 szám még jelenleg is megrendelhető! Ha érdekel a lista téged vagy bárki mást, szívesen elküldöm.
Amúgy pl. a Kitaibelia-előfizetéshez mindenképp szükséges felfedezni egy új hazai fajt, vagy esetleg anélkül is lehetséges? Csakmer én már próbálkoztam párszor, de még eddig nem jött össze... :( Jó, biztos béna vagyok, meg nem a megfelelő helyen néztem, de még eddig mindig valahogy így jártam:
- "Kitaibelia előfizetés"- rákkattintok nagy lelkesen...
- "lépjen be a Kosborozóba, különben nem lehet előfizetni"- mondom jóvan, ezen nem múlik...
- "töltse a belépési nyilatkozatot és küldje el"... Nyilatkozat letöltése ERROR... émmeg elszontyolodok... :(
Hahahaha! Na ezt má' szeretem! :) "Ha Pereszke aszongya hogy Az, akkor Az... ha meg véletlenül nem Az, akkor is Az... vagy legalábbis reméli hogy Az lesz majd valamikor..." :)))
Az nagyon jó lenne! De ha egy mód van rá, tedd melléjük a levél képét is... ha nem is mindegyik képre, de a megfejtéshez feltétlenül:-) Ja, és ha ezeket a Németh-féle új kisfajokat el tudod különíteni és megtalálod, az egy halom gratula:-)
Azért meg kell hogy mondjam, elég sok különböző kinézetű berkenye nő a Vértesben, elég komoly fejvakarást okozva túra közben. Azt is meg kell mondjam, hogy a lisztes berkenye kinézetűnél én gyakrabban ütközöm déli berkenye kinézetűbe, na persze, ki merre szeret bóklászni. Mindenesetre kétségtelenül csak néhány van, amelyik jellegzetes, és jól meghatározható. A kisfajok közül ezek a S. degenii, a S. pseudolatifolia és a S. eugenii-kelleri, legalábbis amikbe én futottam bele. (Az S. borosianaval nem találkoztam, talán az is jellegzetes.) A barkóca pedig önmagában is nagyon változatos. Majd szeptemberben összerakok egy képre egy halom, nagyon különböző barkócabogyót.
És mi kezdjünk azzal, hogy aria: 10-30 pár oldalér, graeca: 7-9? Mert a te fotóidon se igen van 10 oldalér, inkább kevesebb. Te! Lehet, h te is felfedeztél valami újat??? Az neked itt több láda sörödbe fog kerülni...
ehehe... Akkor ez végülis bármi lehet. Csak attól függ, ki mondja:-) Mindenesetre én ebben a "mindegyik gerincen másik taxon"-izében nemigen hiszek... Nnya, megyek, fedezek fel 1-2 berkenyét...
Főleg ilyesmi. Epermagoncok vannak a kertben, azt megismerem. Mondjuk a mogyoró mellett szól, hogy Pereszke annak nézte. Sajnos a fajleíráshoz kéne a virág, meg a termés is, az még odébb van. De ha új fajnak leírom, ígérem, hozom az innivalót.
Szóval törökmogyoró, hárs, fekete eper, vagy ilyesmi. De mér hegyes a rügye??? Sztem nevezd te el! Írj le egy új fajt, és megünneplünk. Az innivalót te hozd, mi meg majd hozunk mégegy embert...
"Sok olyan berkenyét láttam, aminek inkább a fölső kétharmadánál van a legnagyobb szélessége, erősen rombusz alakú. Én inkább azt gondolnám S. aria-nak."
Jó, de akkor Simon bácsi mért pont fordítva írja?:-(
Különben ez a berkenyés dolog nekem olyan ráolvasós-mágiának tűnik... néhány botanikus megint meg akarta magát örökíteni az utókornak, és mindenáron fel akart fedezni valamit...
Próbáltam keresni egyéb képeket, de sajnos, amit kerestem, nem találtam meg. Sok olyan berkenyét láttam, aminek inkább a fölső kétharmadánál van a legnagyobb szélessége, erősen rombusz alakú. Én inkább azt gondolnám S. aria-nak. Asztán persze, ahogy látom, az S. graeca agg.-on belül van S. pannonica és S. thaiszii is. Szóval, tényleg nem egyszerű.
A fene tudja. Még leginkább fiatal gyökérsarjjal tudom összehasonlítani. A hársból tudtam szedni, nagy, széles pálha van rajta, jóval nagyobb, mint a rügy, de a 3. levéltől már lehullik. A nagy fán egy darab sincs. Nem olyan szerintem. Az útközben található törökmogyoró gyökérsarját nem tudtam kihalászni, hiába próbáltam átpréselni a karomat a kerítésen. Minden esetre szép szőrös, rügy-pálha arány jobban hasonlít. Közönséges mogyoró még nem esett utamba. De van ilyen növény, elég szépen növöget. Az a baj, hogy amíg nem tudom egy növényről, hogy micsoda, nem szoktam kigyomlálni. Aztán ha meg már két-három évig nevelgetek egy fát, sajnálom kidobni, pedig nem nagyon férne el. Azért lenne jó tudni, mi lesz belőle. Bár már most is kezd a szívemhez nőni. Ilyen a hársrügy.
A kép alapján mintha úgy tűnne, hogy a levelek a közepük felett a legszélesebbek, és olyan kis masszívak. Az oldalerek is kevesebbek 10-nél. Graeca-ra szavaznék, de mégse nem hinném, h te éppen azt találtál... Ha a levelek közül többet lefényképeztél volna tökszemből, közelről...
Vagy el kell mennünk valamelyik egyetemi könyvtárba, és megnézni az alábbikakt:
Title: The distribution of the genus Scilla in Hungary Author(s): Kereszty, Z. Source: Studia Botanica Hungarica Volume: 24 Issue: 0 Pages: 51-75 Published: 1993
Title: CYTOLOGICAL INVESTIGATION OF SCILLA-BIFOLIA POPULATIONS IN HUNGARY .2. Author(s): KERESZTY, Z; SZILAGYI, L Source: ACTA BOTANICA HUNGARICA Volume: 32 Issue: 1-4 Pages: 167-176 Published: 1986
Title: CHARACTER RANKING FOR THE SCILLA-BIFOLIA AGGREGATE IN HUNGARY BY THE APPLICATION OF SCAGA, A NEW TECHNIQUE OF CATEGORIZATION Author(s): FISCHER, J; KERESZTY, Z; KISS, N Source: ACTA BOTANICA HUNGARICA Volume: 31 Issue: 1-4 Pages: 205-224 Published: 1985
Title: CYTOLOGICAL INVESTIGATION OF SCILLA-BIFOLIA POPULATIONS IN HUNGARY .1. Author(s): KERESZTY, Z; SZILAGYI, L Source: ACTA BOTANICA HUNGARICA Volume: 30 Issue: 1-2 Pages: 53-66 Published: 1984
Az eisz-en megvan online az Acta Botanica Hungarica, de sajnos, csak 2001-től.
Szóval a "bibliából" semmivel sem lettünk okosabbak. Mellesleg az ott felsorolt élőhelyek közül mindegyiken találkoztam vele, a képek pedig éppenséggel a Nagylak Külső-Csigai területen készültek, ahol valóban óriási egyedszámban fordul elő. Én azt azért nem tartom annyira szikes-ürmös résznek, a Csanádi pusztát már inkább. A Flora Pannonica tényleg jó, hogy elérhető a neten, az általad citált Jakab Gusztáv féle anyag nekem is el van mentve, mert én ott élek a Tiszántúl déli részén és anno számomra érdekes adatokat leltem benne. Nekem a Kitaibelia jár, az első példányt éppen Molnár V. Attila küldte még a Brachyactis ciliata megtalálása után. Azóta a megjelent példányokat küldik, de szerintem meg is rendelhető. 1000 forintot kérnek azzal, hogy többet is befizethetsz, ha támogatni akarod a folyóirat fennmaradását. Őszi csillagvirág ügyben pedig nyilván egy profi botanászhoz kellene fordulnunk. Hátha megmagyarázza valaki, ha megmagyarázható (feltételezem igen).
Hoopá.. Azt gondoltam, hogy ezek a bazi nagy gépek mindenféle jóval maguktól találják meg a növényt és csinálnak róluk profi képeket.. De ezek szerint nem! Hát, akkor játszadozzunk tovább:)
Elnézésedet kérem, én emlékeztem rosszul. Mivel 1999-es a védett növényes könyv, nyilván bekerültek volna a Simon 2000-be is a pontosabb adatok ezen alakkörről (is). A Flora Pannonica interneten is elérhető számait valóban érdemes böngészni, kiváló taxonómiai és növényföldrajzi írások lelhetők fel benne. Sajnos a debreceni Kitaibelia emígyen még nem elérhető, pedig ez a másik fontos szakfolyóirat (1996-tól jelenik meg, évente egy-két szám).
Üdv: Zotyi
