Hát ez talán a psedophrygia-hoz áll közelebb, talán valamelyik formája, t.i. a levél éle sima és a levél most (?) nem molyhos. Sajnos kimondott alsó leveleket nem növesztett, ez a szőrmók. Kb. három faj és alakköre jöhet számításba, összesen vagy húsz változattal. Így inkább egy másikat teszek föl. Hargita, Varság, gyep:
Ez a második adag lesz a Parókás imola - Centaurea phrygia subsp. pseudophrygia. Hasonló függelékű van egy marék Erdélyben, de a fűrészes (fogacskás), és molyhos-szőrös levélek töve füles is, lásd a levél fotóját. Ezeket már nehéz a Simonból határozni.
Úgy néz ki, hogy parókás imola (Centaurea phrygia subsp. pseudophrygia) lehet. Majd kiderül. Erdélyben a réteken, erdőszélen igen gyakori. Van egy másik hasonló fészekpikkelyes függelékkel megáldott, de a levele szőrös. Majd közlöm.
Utánaolvasva a Cirsium alakkörrel kapcsolatos anomáliáknak egy biztos csak, hogy az én aszatom nem az alaptípus és akár a Cirsium boujartii is lehet. A termőhely ezt nem zárja ki, sőt (Tolnai hegyhát, Szakadát). Ahhoz képest, hogy a Cirsium eriophorum "típustól" eltérő egyedeit a Simon gyakorlatilag C. eriophorum degenii- ként azonosítja, bizony igen színes a kép a gyapjas fészkű aszatokat illetően. A tanulság: kellett volna egy fészket hazahoznom, hogy a fészekpikkelyeket alaposabban szemügyre vehessem, most aztán várhatok mikor jutok el oda legközelebb.
Köszi. A Suaeda pannonica nálam is nyerő. Jó lenne a másik kettővel is találkozni. Az aszatnál én, mint ahogy írtam is, ugyanarra jutottam, mint Te, mármint, hogy nem tipikus Cirsium eriophorum, de én a C. ssp. degenii- nél álltam meg a Simon alapján. Azt hiszem ezzel be is érem, bár az általad említett Flora Pannonicába még belenézek.
Nem vagyok specialistája egyik genusnak sem, de a sóballa leginkább egy Suaeda pannonica-ra hasonlít, a fotón jól látszik a megnagyobbodott felső lepellevél, és a kétoldali szimmetria. Lakóhelyed környékén érdemes lenne nézegetni a S. salinaria-t is, az általad említett írásban megvannak a bélyegek a kettő elválasztására.
Az aszat húzósabb, szintén az utóbbi időben taxonómiai revízión áteső alakkör. Az biztosnak látszik, hogy nem tipikus C. eriophorum. A kevésbé gyapjas fészek és a fészekpikkelyek látható részletei alapján akár C. boujartii is lehet, aminek az elválasztása a C. eriophorum ssp. degenii-től elég ködös.. Mikroszkopikus tanulmányozással lehetne biztosabbat mondani. Ha begyűjtötted, a Flora Pannonica 2005/3-ban találhatsz egy taxonómiai írást a csoportról, az alapján talán célba érsz.
Méhész ember ez esetben nem lenni barát. Találjanak a méhek más tömegétkezdét, mert a selyemkóró súlyos természetvédelmi károkat okozó özönnövény, szigorúan irtandó gyom.
Valóban szeretik,sőt én is szeretem a selyemkóró mézét,mert legalább az tuti bijo:),de ha aszályos év van nem sok nektárt termel,ellenben ugyanúgy megtizedeli a méheket.Na most ezt egy méhész cimborám panaszolta el. Nekem csak a fogyasztás irányából vannak tapasztalataim.
Szerintem a vaddohány elnevezés nem téves, egyszerűen a növény "népi neve". Másrészt én a méhcsapda vonalat úgy ismertem, hogy beakad a lábuk és leszakad, de hogy ez is csak egy urbánus legenda, és hogy állítólag igenis szeretik a méhészek a selyemkórót.
A virág színe és mérete alapján azt gondolom. Viszont egyrészt egyáltalán nem bugás a virágzat (olasz h.), hanem fürt (pl. kánya h. vagy széleslevelű h.), másrészt az első képen jól látszódik, hogy a növény felülről lefele virágzik, míg a neten képeket nézegetve az a benyomásom, hogy olasz harangvirág inkább alulról felfele nyílik.
A kettő egyébként összefügg: Simon szerint a fürt (a szárról elágazás nélküli "viszonylag hosszabb" kocsányról nőnek a virágok) mindig alulról felfele virágzik (nem úgy, mint az általam fotózott növény), a buga pedig összetett fürt (az olasz h. bugás) - ebből nem tudom a buga nyílására következtethetünk-e, de szerintem igen, vagyis ez az olasz ellen szól. A FÜZÉRre (ahol a virágok mintha fel lennének FŰZve a szárra, magyarán a virágok ülnek, vagy nagyon rövidon kocsányúak) nem mond virágzási irányt, tehát gondolom lehet felfele és lefele is.
A virág mérete alapján szóba jöhet még a csomós harangvirág - ebben az esetben hiányolom a csomókat.
Mifelénk tévesen vaddohánynak is hívják. Jó mézelő,ha csapadékos az idő,ellenben a ragadós virágok egyben méhcsapák is. Az idén sok gyüjtögető a selyemkóróban pusztult:(
Hétvégéről egy faj- az erdőben futó út mentén nyílt két példánya, mielőtt az út kiért volna a nyílt dolomitsziklagyepre. Picit bizonytalan vagyok, ezért a sok kép.
Á csudákat! Különben is van olyan jó ez a társaság, hogy szerintem nyugodtan kibír néha egy kis élcelődést is. Legalább is nem hiszem, hogy ezért bárki is megbántódna közülünk. Úgyhogy inkább ezt fejtsd meg, biz Isten nincs benne semmiféle célzás.
Az enyhítő körülményt számomra kell figyelembe venni: mert csak viccelődtem meghatározás helyett. És persze olvastam, hogy mit írtál a 8. fotóról. Tehát nem a feladványodon kívántam élcelődni, elnézést kérek ha félreérthető voltam!
Éppen ez lenne az egyik különbség. Mellesleg én is a bolyhosabb fészkűvel találkoztam eddig és csak feltételezem, hogy amit legutóbb fotóztam az a másik alfaj lehet. Persze korántsem biztos, hogy jól gondolom azért kérnék véleményt.
Nos én még nem tartok ott hogy alfajokra is figyeljek:) A gyapjas aszat amivel én találkoztam annak jóval "bolyhosabb" volt a fészke. Azt nem tudom ez vajon milyen alfaj, de talán összehasonlításnak megteszi.
Én rá gondoltam, mégpedig a Cirsium eriophorum subsp. degenii-re. Utóbbinak a Simon szerint fészekpikkelyei a csúcsukon kiszélesedők, kevésbé molyhosak és levélszeletei szálas-lándzsásak. Az biztos, hogy ennek mások voltak a levelei, mint a subsp. eriophorumé, a szár alsóbb régióiban is egyértelműen szálas- lándzsásak. Elég brutális méretű példányok is előfordultak. Valahol olvastam Cirsium eriophorum X vulgarisról is, de leírást vagy képet nem találtam róla, így aztán nehéz összevetni. Jó lenne még mások véleményét is meghallgatni.
Ki ő?
Ez a virágzat utáni magháza.
