(Bizony a fecskék! A múlt hét elején reggelente még négyet láttam itt a panelpaloták között röpködni reggelente, vasárnap már csak egyet, mára már csak a szarkák és galambok maradtak ...)
Hát én attól tartok, hogy a bábakalácsnak valahogy szeldeltebb, szúrósabb a levele...
Ez nekem inkább valami aszat, esetleg bogáncs rozettának tűnik. Mindenesetre ha van egy kis esze, akkor idén már biztos nem virágzik... ilyen marhahidegben, mijafrancnak, amikor sehol egy rovar ami beporozná... :)
Há' még a szegény ittragadt FECSKÉK sem nagyon találnak rovart... :(((
Találtam a Wincs Eszteren pár régebbi fotót és most hogy újra megnéztem van tippem a lenti két növényre, - magyarán eljutottam valahova a meghatározásban - de nagyon örülnék ha meg tudnátok erôsíteni abban, hogy jól gondolom-e. Nem most készültek a fotók
Hát ez talán a psedophrygia-hoz áll közelebb, talán valamelyik formája, t.i. a levél éle sima és a levél most (?) nem molyhos. Sajnos kimondott alsó leveleket nem növesztett, ez a szőrmók. Kb. három faj és alakköre jöhet számításba, összesen vagy húsz változattal. Így inkább egy másikat teszek föl. Hargita, Varság, gyep:
Ez a második adag lesz a Parókás imola - Centaurea phrygia subsp. pseudophrygia. Hasonló függelékű van egy marék Erdélyben, de a fűrészes (fogacskás), és molyhos-szőrös levélek töve füles is, lásd a levél fotóját. Ezeket már nehéz a Simonból határozni.
Úgy néz ki, hogy parókás imola (Centaurea phrygia subsp. pseudophrygia) lehet. Majd kiderül. Erdélyben a réteken, erdőszélen igen gyakori. Van egy másik hasonló fészekpikkelyes függelékkel megáldott, de a levele szőrös. Majd közlöm.
Utánaolvasva a Cirsium alakkörrel kapcsolatos anomáliáknak egy biztos csak, hogy az én aszatom nem az alaptípus és akár a Cirsium boujartii is lehet. A termőhely ezt nem zárja ki, sőt (Tolnai hegyhát, Szakadát). Ahhoz képest, hogy a Cirsium eriophorum "típustól" eltérő egyedeit a Simon gyakorlatilag C. eriophorum degenii- ként azonosítja, bizony igen színes a kép a gyapjas fészkű aszatokat illetően. A tanulság: kellett volna egy fészket hazahoznom, hogy a fészekpikkelyeket alaposabban szemügyre vehessem, most aztán várhatok mikor jutok el oda legközelebb.
Köszi. A Suaeda pannonica nálam is nyerő. Jó lenne a másik kettővel is találkozni. Az aszatnál én, mint ahogy írtam is, ugyanarra jutottam, mint Te, mármint, hogy nem tipikus Cirsium eriophorum, de én a C. ssp. degenii- nél álltam meg a Simon alapján. Azt hiszem ezzel be is érem, bár az általad említett Flora Pannonicába még belenézek.
Nem vagyok specialistája egyik genusnak sem, de a sóballa leginkább egy Suaeda pannonica-ra hasonlít, a fotón jól látszik a megnagyobbodott felső lepellevél, és a kétoldali szimmetria. Lakóhelyed környékén érdemes lenne nézegetni a S. salinaria-t is, az általad említett írásban megvannak a bélyegek a kettő elválasztására.
Az aszat húzósabb, szintén az utóbbi időben taxonómiai revízión áteső alakkör. Az biztosnak látszik, hogy nem tipikus C. eriophorum. A kevésbé gyapjas fészek és a fészekpikkelyek látható részletei alapján akár C. boujartii is lehet, aminek az elválasztása a C. eriophorum ssp. degenii-től elég ködös.. Mikroszkopikus tanulmányozással lehetne biztosabbat mondani. Ha begyűjtötted, a Flora Pannonica 2005/3-ban találhatsz egy taxonómiai írást a csoportról, az alapján talán célba érsz.
Méhész ember ez esetben nem lenni barát. Találjanak a méhek más tömegétkezdét, mert a selyemkóró súlyos természetvédelmi károkat okozó özönnövény, szigorúan irtandó gyom.
Valóban szeretik,sőt én is szeretem a selyemkóró mézét,mert legalább az tuti bijo:),de ha aszályos év van nem sok nektárt termel,ellenben ugyanúgy megtizedeli a méheket.Na most ezt egy méhész cimborám panaszolta el. Nekem csak a fogyasztás irányából vannak tapasztalataim.
Szerintem a vaddohány elnevezés nem téves, egyszerűen a növény "népi neve". Másrészt én a méhcsapda vonalat úgy ismertem, hogy beakad a lábuk és leszakad, de hogy ez is csak egy urbánus legenda, és hogy állítólag igenis szeretik a méhészek a selyemkórót.
A virág színe és mérete alapján azt gondolom. Viszont egyrészt egyáltalán nem bugás a virágzat (olasz h.), hanem fürt (pl. kánya h. vagy széleslevelű h.), másrészt az első képen jól látszódik, hogy a növény felülről lefele virágzik, míg a neten képeket nézegetve az a benyomásom, hogy olasz harangvirág inkább alulról felfele nyílik.
A kettő egyébként összefügg: Simon szerint a fürt (a szárról elágazás nélküli "viszonylag hosszabb" kocsányról nőnek a virágok) mindig alulról felfele virágzik (nem úgy, mint az általam fotózott növény), a buga pedig összetett fürt (az olasz h. bugás) - ebből nem tudom a buga nyílására következtethetünk-e, de szerintem igen, vagyis ez az olasz ellen szól. A FÜZÉRre (ahol a virágok mintha fel lennének FŰZve a szárra, magyarán a virágok ülnek, vagy nagyon rövidon kocsányúak) nem mond virágzási irányt, tehát gondolom lehet felfele és lefele is.
A virág mérete alapján szóba jöhet még a csomós harangvirág - ebben az esetben hiányolom a csomókat.
Mifelénk tévesen vaddohánynak is hívják. Jó mézelő,ha csapadékos az idő,ellenben a ragadós virágok egyben méhcsapák is. Az idén sok gyüjtögető a selyemkóróban pusztult:(
Hétvégéről egy faj- az erdőben futó út mentén nyílt két példánya, mielőtt az út kiért volna a nyílt dolomitsziklagyepre. Picit bizonytalan vagyok, ezért a sok kép.
Ismeri valaki?
Ki ő?
Ez a virágzat utáni magháza.
