Szia, közelebbi kép is kellene! Mert ezen nem látszik semmi, hogy pl. milyen a levele... :( Virága szokott lenni valamilyen? Engem leginkább egy nagyon megnyírt Spiraea-ra emlékeztet...
Igazad van, sokféle vadgyümölcs és zöldség ehető, de legtöbbjüket ki kell egészíteni valami egyéb "kultúrgyümölccsel", hogy némiképp élvezetes legyen. Pl. bodzát, borbolyát, berkenyét, stb. almával, körtével v. valamilyen szezongyümölccsel javítják fel.
Most, hogy ennyi szó van róla, egyre kíváncsibb leszek, vajon milyen lehet az íze. :) De szerintem aki evett már házi eper- vagy sárgabaracklekvárt, az nem vágyik ilyenekre. Egyszer persze mindent ki kell próbálni /csak van, amit utána többször már nem lehet :) / . Az lehet ennek az izének a sikerének a titka, hogy igénytelen gaz. Odaát a ködös Albionban pedig nem terem meg a barack.
Olvastam a kérdéses növényről egy angol cikket, amely szerint teljesen éretten, főzve v. süteménybe belesütve elég kellemes az íze. Garden Huckleberry, v. Poor men's huckleberry )szegények áfonyájaként említik. Régebben csak festékanyagáért, ma már gyümölcsként is termesztik. Sok mindennel kísérletezek a kertben, de ez a növény nem keltette fel a kíváncsiságomat. Különben: a bodza termésének fogyasztását sem ajánlják éretlenül v. nyersen, mert kellemetlen mellékhatásai lehetnek.
Hm, én biztos megkóstoltam volna, legalább egy picit. (Igaz, erős gyomrom van.) A megzöldült krumpliban is van solanin, néha becsúszik egy-egy olyan is a kajába, de eddig semmi feltűnő hatása nem volt. Van egy pár olyan gyümölcs, amit jónak mondanak, aztán épp, hogy ehető. Nálunk eperparéj, Chenopodium capitatum nő a kertben, egyszer elcsábultam, és vettem magot. Szép piros termése van, a vetőmagos zacskó szerint szamóca ízű. Hát még csak távolról sem, az bizony csak egy enyhén édeskés libatop. De ha az ember nem vár tőle sokat, jobb híján el lehet rágcsálni néhány szemet a kertben, a szétrágott magoknak tényleg elég kellemes ízük van.
Az a helyzet, hogy én azután a cikk után, valamint a rokonság ismeretében (csucsorok), meg a lekvár bizarr színét elnézve, inkább úgy döntöttem, hogy nekem ez a kulináris élvezet annyira nem is fontos. Magyarul, nem kóstoltam meg, és a közeljövőben nem is tervezem :). Viszont jó hírem, hogy akitől kaptam, szétterítette az "anyagot" a munkahelyén (bogyót, lekvárt egyaránt), szintén "áfonya néven", és még nem láttam őket a híradóban. Ha nagyon érdekel, jövő héten utána tudok nézni a solanin emberi szervezetre gyakorolt hatásainak, talán akkor még nem lesz késő, ha elárulom az antidótumot :). Szakmai ártalom miatt ez nem lesz probléma (egy ideig az egyik orvosegyetem gyógyszertani intézetében dolgoztam). Ha a termesztés, lekvárkészítés érdekel, rákérdezhetek (pl. el akarsz tenni valakit láb alól). De inkább ajánlanám a málnát, epret, ribizlit, sárgabarackot... :)
Én is hasonló cipőben járok: kaptam egy tő palántát tavasszal "áfonya" néven. Rengeteget termett - most is rajta van még - kóstolgattam óvatosan, de borzasztó rossz íze volt, most már mintha elviselhető lenne, de semmiképpen nem ízletes. Épp ma beszéltem a piacon azzal a nénivel, aki adta. Azt mondta, hogy lekvárnak legjobb más gyümölccsel keverni.
Hiába próbáltam dr. Némethy Zsuzsannával - aki erről eléggé jó, de semmiképpen nem megnyugató cikket írt - felvenni a kapcsolatot. Ő azt írta, hogy solanin tartalma miatt mérgező (éretlenül), de ha a bogyó a fényét elveszti és megszottyad, akkor elvileg ehető...Hivatkozik arra, hogy nyugaton ezt már nagyban is termelik és felsorol egy sor elnevezést (Kulturnachtschatten, wonderberry, sunberry stb)
Az eBay-n két ajánlatot találtam, magokat árulnak. Ez ugyan nekem is van elég, hiszen mivel a burgonyafélékhez tartozik, mint a paradicsomban, egy bogyóban is rengeteg mag van.
Szakirodalmi anyagot sem angolul, sem németül nem találtam a neten.
Most arra várok, hogy az a bizonyos megszottyadás mikor következik be és akkor lesz-e valamiféle (de jó) íze?
Kérlek, - ha valamit megtudsz erről a kerti ebszöllőről - értesíts, nehogy végülis én legyek az első magyar áldozat...
Szarvasagancsgomba (Xylaria hypoxylon). Elég gyakori, nem túl feltűnő faj, de közelről annál látványosabb, a végén lévő vízcseppekkel, sztem ezt a gombicsek választhatja ki, nekem is mindegyiken ott van. A nagyobb gombi gyűrűs tuskógomba lehet, ha jól látom a gyűrűit.
Köszönöm, megjött, és jó! Időnként hiányzott, volt, aminek a magyar és a latin neve is pont ezekre az oldalakra esett. Elég gyenge kiadás ez a növényhatározó, nagyon hamar elkezdett széthullani, nem bírta a terepet. A korábbit gyerekkorom óta használtam, és még mindig nincs semmi baja. Írj, ha viszonozhatom valamivel!
Ja, vagy hogy mennyire esett szét? Külön van a borítója néhány hozzátapadt oldallal, a belseje kicsit saláta, itt-ott szétjön és a névmutató néhány oldala még rögzül a többihez.
Lenne egy kérésem. Szétesett a határozóm, és a névmutatóból elveszett 4 oldal. A Simon Tibor féle dögnehéz, 1992-es, drappos színű kiadás, összesen 892 oldalas. A 879, 880, 889 és 890. oldal hiányzik. Ha esetleg valaki be tudná szkennelni, és E-mailben elküldeni, nagyon hálás lennék.
Igazából passz. Lehet csak valami furcsa formájú galagonya (a berkenyéknél is egyazon fán is lehetnek nagyon változatosak a levelek, talán a galagonyáknál is így van), vagy pedig vmi kertből kivadult dolog... Amúgy egyszer el kellene zarándokolni a fekete galagonyákhoz, még nem láttam.
Nem kerül be. Akkor így. http://books.google.hu/books?id=p7tVCv2EiTgC&pg=PA62&lpg=PA62&dq=Microsphaera+alphitoides+cleistothecium&source=bl&ots=o-S9ADetGc&sig=tyGEAzNhrKBF7bvD7KIjzJ-l08c&hl=hu&sa=X&oi=book_result&resnum=10&ct=result#PPA62,M1
Itt találtam egy jó rajzot róla. Szép kis termőtestjei vannak, csinos elágazó függelékekkel. A szöveget nem olvastam, ahhoz már álmos vagyok, de talán van benne egy-két hasznos dolog.
Itt fényképeztem július végén, a Budai-hegyekben, közelebbről a Hosszú-erdő-hegyen. Szigorúan védett terület, a Remete-szurdokhoz kapcsolódóan.
A lisztharmat mennyire veszélyes dolog? Elég sokfelé láttam erre tölgyön. Az online növénytanban kevés van róla, tölgyfalisztharmatot konkrétan nem is említ.
(Hm, az előbb láttam egy hasonlóan pocsék állapotban lévő Ruellia brittoniana-t és egyből ez jutott róla az eszembe... szal virág nélkül továbbra sem biztos semmi, de esetleg lehet akár Ruellia is!)
A 3-as berkenyének tűnik, de ilyet M.o.-n nem ismerek. Hol lőtted? Persze lehet vmi galagonya is, fekete galagonya v. hibrid galagonya (C. degenii) is, de annak utána kell néznem. (Ez utóbbiak csak a Duna mentén élnek, Csepel sziget, Gemenc, ilyesmi - megnézem a zöld könyvet...)
..és a mégegy! köszönöm a választ! ez volt az egyik olyan, aminél többen is mondták, hogy itt nincs fajnév, mert ez csak egy bozótos, mindenfél növénnyel benőtt terület..
Megint küldök megfejtenivalót. Néhány kép még júliusból van, néhány októberből. (1) Valami kivadult csúnya. (2-3) Nem növény, de azért. (4) Ilyen fehér szöszös tölggyel tele az erdő. Remélem, nem betegség. (5) ?
:))) Hát ezek egyértelműen Jaurinum hatáskörébe tartoznak...
De a google szerint az "istenlovafarka" az a spárga (Asparagus officinalis)... (mondjuk én eddig csak azt hallottam a spárgáról, hogy hívták "nyúlárnyék"-nak is... de végül is akkómá' mérne lehetne akár "istenlovafarka" is... :)))
