A világért sem akarom olyan dologba ütni az orrom, ami nem engem illet, szóval nem kell válaszolnod, merő kíváncsiságból érdeklődöm. A thujon tudomásom szerint mérgező vegyület (tudom, minden hatóanyag mérgező, csak a dózis a lényeg, és ami nem mérgező, annak hatása sincs), de én nem tudok róla, hogy gyógyszerként használnák. Májkárosító és görcskeltő. Az abszintban jó sok volt, amíg be nem tiltották. Hallucinogén hatást is tulajdonítottak neki, elborult művészlelkek között nagy divatja volt. Egy ideje újra engedélyezték, de a thujon-tartalma korlátozva lett. Szóval marhára érdekelne, mit lehet vele gyógyítani. Esetleg külsőleg kenegetni. Remélem, árulni azért nem akarod, ha nem rendelkezel kellő engedélyekkel, bár akkor nem hiszem, hogy ezen a fórumon érdeklődnél a tuja azonosítása miatt. Bocs ha tévedek, vagy ha indiszkrét lennék, nem rosszindulatból írtam, és tudálékoskodni sem akarok, pusztán csak érdekel, mert nem hallotam még ilyenről. A neten találtam valami homeopátiás szert, de gyógyszerészeti tankönyvet említettél, ami a homeopátiával nem igazán áll köszönő viszonyban.
Szia Pereszke! Megörvendeztettél! Én is ezt gyűjtöttem be, és ilyennek gondoltam, h magról is vethető, legalábbis eddig így szaporítottam, igaz ugyan, h nem az általad most belinkelt képen szereplő növényt. De most ilyen van, és fogom is szaporítani. Amúgy nem nevetséges a gyógyszer készítés, és nem népi gyógyászatról van szó, hanem egyetemi tankönyvekben is szereplő dologról. Igaz, h a tankönyv még az átkosban készült, de semmi baj, én is ott szereztem a diplomáimat, és a gyógyszergyárban a korszerű további ismeretanyagot. Mindezt azért írom le, mert célzást tettél, h le kell darálni. Tényleg, ilyen művelet is szerepel többek között a gyógyszerkészítési műveleteim között, de más is..És a lényeg a kész gyógyi! Különben a klasszikus gyógyszerek, mint tudod, a növények soraiból kerültek ki, sőt még a fél-szintetikusok is.. Ha érdekel, utána nézhetsz a thujon-nak, mint vegyületnek. Ez az egyik hatóanyag, amit ki kell belőle vonni, + persze egyebeket is és adni is kell hozzá, hogy hasonlítson is egy gyógyszer formátumra.. Még egyszer köszi a segítséget! A thujon occidentalis L ( Linné szerinti)?
Gyógyszert?! Hm, és milyen gyógyszert és hogyan? Hihi, sztem menj be egy kertészetbe, vegyél egy bazinagy akciós smaragdtuját és akkor azt ledarálhatod gyógyszernek... :) Bár nem hiszem, hogy a népi gyógyászatban a kertészeti fajtákat alkalmazták... :( Nadetélleg, bocs, de ez egészbiztos hogy tudsz belőle gyógyszert csinálni, ha még fel sem ismered???? :( Nacsakmer minden új topiktagnak nagyon örülünk ám, ú.h. nem szeretnénk ha egyből ki is nyiffannál... :(((
Deamúgy, a Thuja occidentalis FAJ általános jellemző nagyjából ezek: - karcsú, tömött habitusú - az ágacskák többé-kevésbé vízszintesen állnak, a fonáki rész világosabb - a pikkelylevelek közepén mirigydudor található - a termése/toboza száraz és amolyan rügyszerű kinézete van és mivel semmi másnak nincs ilyen termése, ha lehet csak ilyen terméses példányokat keressél a gyógyszerhez... :)
Köszönöm a válaszod..De azért mégsem lettem sokkal okosabb..Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor a hazai fajták gyakorlatilag a nyugat, azaz occidentalis..De amikor olyan nagy az eltérés közöttük! Én arra gondoltam, h pl. a leveleik 1 síkban állnak, vagy pedig a tobozuk ilyen, vagy olyan. Nekem azért lenne fontos ez a dolog, mert gyógyszert akarok belőle készíteni..Tehát nem szeretnék tévedni..
Hát, sajna nem egészen értem hogy mi is a gondod... A tudományos, latin neveknek pont az a lényegük hogy megpróbálják viszonylag egyértelműen és pontosan rendszerbe foglalni a fajokat, tehát minden fajnak külön neve van, (pl. nyugati tuja- Thuja occidentalis) ami csakis egy FAJt jelöl (ill. esetleg aggl. esetén fajcsoportot), azon belül persze lehetnek kertészeti FAJTÁk (pl. Thuja occidentalis 'Smaragd'), vagy esetleg alfajok, változatok is létezhetnek.
Mondjuk M.o.-on túl sok tuja faj azért nincsen a nyugatin kívül, amivel össze lehetne keverni... Mert általában a keleti tujával lehet még találkozni, ami egyébként régebben is más nemzetségben volt (Biota orientalis), meg most is más nemzetségben van (Platycladus orientalis), mert pl. a termésük tökmáshogy néz ki. Esetleg lehet még látni óriástuját (Thuja plicata), ami meg tényleg óriás, pl. a pikkelylevelei is sokkal nagyobbak, mint egy "normál" tujának. A többi tuja (pl. T. koraiensis, T. standishii), ill. közeli rokonai (pl. Thujopsis dolabrata) azért sztem egyelőre nem túl elterjedtek itthon...
A Thuja occ.-t akartam megismerni, de rájöttem, hogy ez egy gyűjtőnév, az az nem egy fának a nevét takarja, hanem többet. Ami információt idáig begyűjtöttem, nem elég ahhoz, hogy azonosítsam a sok Thuja közül, hogy melyik az occidentalis. Tudna valaki ebben segíteni? Köszönöm..
Sziasztok, jóságokban jártasak! Miféle szerzet ő? Azt látom, hogy néhol díszparadicsomként emlegetik, de ennél nem jutottam tovább. Köszönöm előre is a gondolatokat!
Igen, amiatt kételkedem, mert nem kezd el fehéredni. Úgy rémlik, ekkora korukban az öregek már fehéredtek. Ez most kb. másfél méter magas, alul a két törzse már elég vastag, olyan 2,5 cm átmérűjű lehet mindkettő. És a vesszeje sem pont olyan színű, mint a meglévő fáké. Egyébként a rügyek formája stb. nekem eléggé hasonlónak tűnik. Az, hogy nem csüngő ágrendszerű, eredhet a papyriferától, az nem az.
Mondjuk, a nyír könnyen szaporodik. Ha azért nem gondoltad nyírnek, mert nem fehér a kérge, a fiatal nyírnek nem fehér a kérge. :)) Szintén fényes, pettyes.
A szil levelére a "kajlaság" - asszimetria - jellemző, mint pl. itt. Azzal a párosan szembe álló levelekkel hülyeséget mondtam. :)) Nekem a fényes, pettyes kéreg az, amiről a szil jutott eszembe.
Még egy dolog, ami eszembe jutott. Egymás mellett van közvetlenül (gyakorlatilag egymásba nőve) B. pendulám és B. papyriferám. Esetleg lehetséges, hogy spontán kereszteződtek, és abból lett egy más színű kérgű, vesszejű utód? (Alattuk találtam magoncként.) Vagy ez nem így működik?
Sajnos nem emlékszem rá. :-(( A levél formája engem leginkább a Betula papyriferára emlékeztetett (van olyan a telkemen). Lehullás előtt szép narancsos aranysárgára színeződött.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni egy magról nőtt fácska meghatározásához. A levele alakra nagyon hasonlít a nyírfáéhoz, a hátoldala nem molyhos, viszont szerintem kicsit fényesebb és keményebb tapintású, mint a nyírfa levele. Eleinte nyírfának véltem (alatta nőtt ki, és van többféle nyírem is), de most már erős kételyeim vannak ezzel kapcsolatban a törzs és a vesszők miatt. Sajnos mire lett új fotóakkum (a régi behalt), elvesztette a lombját, nem tudom, így meg lehet-e állapítani pusztán a fécska törzséről és vesszőiről, hogy micsoda lehet. De hátha...
Che, ezt a hülyeséget: RONDA NÖVÉNY Hogy lenne má' ronda egy növény??!
(Apropó, ha valaki véletlenül volt most a Füvészkertben a trópusi gyümi kiállításon, akkor élőben is találkozhatott pl. egy marhanagy durán gyümölccsel, meg még pár érdekességgel!:)
Hát izé, a gyöngyvessző nem egy kényes növény, szal sztem drasztikusan is vissza lehet metszeni (tavasszal), de ha már tényleg nagyon elöregedett és úgyis pótolni kell sok helyen, akkor lehet egyszerűbb lenne egy új, egységes sövényt telepíteni... Amúgy a leggyakoribb gyöngyvessző, szal akármelyik kertészetben be lehet szerezni, ráadásul gyorsan nől.
Mondjuk ha már véletlenül tényleg új sövényt telepítesz, akkor sztem a gyöngyvessző tipikusan az a növény, ami az eredeti habitussal a legszebb, amikor széthajlanak mindenfele a virágos ágai, szal sztem kár belőle kockát nyírni... :(((
Az előző lakásunkban volt sheffleránk. Ez engem arra emlékeztet. Szegény állandóan meghalt, nagyon nem szerette azt a lakást. (a végső stádium előtt bevittem a munkahelyemre és ott mindíg feléledt)
Sziasztok :) NEkem is van egy beazonosításra váró növényem. Keresgéltem már a neten, de nem vagyok benne biztos, h. jóra gondolok-e. Szóval ő az: És még az is érdekelne, hogy milyen vízigényei vannak. Ja, és az baj, hogy a fiatal levelei így lekonyulnak? Köszönöm ha válaszoltok :)
Hát ezek után még mindig várakozó állásponton vagyok. A solaninról csak mint agrármérnök hallottam valamikor, persze a krumplival kapcsolatban, de gondolom a hatása nem kifejezetten élvezetes. Más dolog, hogy valóban szeretném megtudni a lekvár stb. készítés receptjét... Tulajdonképpen az izgat, hogy piacon nyugodtan árulják az "áfonyát" és a kutyának nem jut eszébe, hogy hoppá...
Sokat foglalkoztam - még most is - dísznövényekkel, ott annyira nyomják a szöveget, hogy ennek a termése, annak a levele stb. mérgező, hogy szinte nem is lehet választani a nagyobb díszértékű növényekből (Persze, hogy a Pyracantha is "mérgező", de a "büdös kölök" úgysem fog belőle bezabálni, a feketerigó meg azon él, hát még a babérmeggy...)
Szóval jó lenne helyére tenni ezt a kulturgazt, mielőtt valaki esetleg borsónak nézi zöld állapotban...
Ezt lehet valahol kapni?Mert kell pótolnom. Meglehet valahogy fiatalítani?Elég öreg lehet már az ágai újnyi vastagok és nem lehet szépen megnyírni. Hallottam olyanról ,hogy teljesen vissza kell vágni igaz ez vagy van valami más módszer?
Domonyvölgyben jártam ma (Gödöllői dombság), és nézzétek, ezeket találtam! 1.,2. Ugye, nem tévedek és ő egy megtévedt ösztörüs veronika. (A virág átmérője 8 mm.)
Szia, közelebbi kép is kellene! Mert ezen nem látszik semmi, hogy pl. milyen a levele... :( Virága szokott lenni valamilyen? Engem leginkább egy nagyon megnyírt Spiraea-ra emlékeztet...
Igazad van, sokféle vadgyümölcs és zöldség ehető, de legtöbbjüket ki kell egészíteni valami egyéb "kultúrgyümölccsel", hogy némiképp élvezetes legyen. Pl. bodzát, borbolyát, berkenyét, stb. almával, körtével v. valamilyen szezongyümölccsel javítják fel.
Most, hogy ennyi szó van róla, egyre kíváncsibb leszek, vajon milyen lehet az íze. :) De szerintem aki evett már házi eper- vagy sárgabaracklekvárt, az nem vágyik ilyenekre. Egyszer persze mindent ki kell próbálni /csak van, amit utána többször már nem lehet :) / . Az lehet ennek az izének a sikerének a titka, hogy igénytelen gaz. Odaát a ködös Albionban pedig nem terem meg a barack.
Olvastam a kérdéses növényről egy angol cikket, amely szerint teljesen éretten, főzve v. süteménybe belesütve elég kellemes az íze. Garden Huckleberry, v. Poor men's huckleberry )szegények áfonyájaként említik. Régebben csak festékanyagáért, ma már gyümölcsként is termesztik. Sok mindennel kísérletezek a kertben, de ez a növény nem keltette fel a kíváncsiságomat. Különben: a bodza termésének fogyasztását sem ajánlják éretlenül v. nyersen, mert kellemetlen mellékhatásai lehetnek.
Hm, én biztos megkóstoltam volna, legalább egy picit. (Igaz, erős gyomrom van.) A megzöldült krumpliban is van solanin, néha becsúszik egy-egy olyan is a kajába, de eddig semmi feltűnő hatása nem volt. Van egy pár olyan gyümölcs, amit jónak mondanak, aztán épp, hogy ehető. Nálunk eperparéj, Chenopodium capitatum nő a kertben, egyszer elcsábultam, és vettem magot. Szép piros termése van, a vetőmagos zacskó szerint szamóca ízű. Hát még csak távolról sem, az bizony csak egy enyhén édeskés libatop. De ha az ember nem vár tőle sokat, jobb híján el lehet rágcsálni néhány szemet a kertben, a szétrágott magoknak tényleg elég kellemes ízük van.
Az a helyzet, hogy én azután a cikk után, valamint a rokonság ismeretében (csucsorok), meg a lekvár bizarr színét elnézve, inkább úgy döntöttem, hogy nekem ez a kulináris élvezet annyira nem is fontos. Magyarul, nem kóstoltam meg, és a közeljövőben nem is tervezem :). Viszont jó hírem, hogy akitől kaptam, szétterítette az "anyagot" a munkahelyén (bogyót, lekvárt egyaránt), szintén "áfonya néven", és még nem láttam őket a híradóban. Ha nagyon érdekel, jövő héten utána tudok nézni a solanin emberi szervezetre gyakorolt hatásainak, talán akkor még nem lesz késő, ha elárulom az antidótumot :). Szakmai ártalom miatt ez nem lesz probléma (egy ideig az egyik orvosegyetem gyógyszertani intézetében dolgoztam). Ha a termesztés, lekvárkészítés érdekel, rákérdezhetek (pl. el akarsz tenni valakit láb alól). De inkább ajánlanám a málnát, epret, ribizlit, sárgabarackot... :)
